Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-27 / 201. szám

V/MG 'PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTSAGANAK LAPJA XI. évfolyam. 201. szám Ara: 50 fillér | Szombat, 1955. augusztus 27. MAI SZÁMUNKBÓL: A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA A BURGONYABOGAR ELLENI VÉDEKEZÉS FOKOZÁSÁRÓL (2. oldal) EISENHOWER ELNÖK BESZÉDE AZ AMERIKAI ÜGYVÉDEK SZÖVETSÉGÉBEN (2. oldal) HELYSZÍNI KÖZVETÍTÉS CEGLÉDRŐL A SZEGEDI HALADÁS MÉRKŐZÉSRŐL (4. oldal) Ismét elsők leszünk a begyűjtésben A Délmagyarcrszág augusztus 24-i számában a röszkei dolgozó parasztok a községi tanács és a begyűjtési hivatal dolgozói szigorú bírálatot kaptak a gabonabegyüjtésben történt lemaradás miatt. A cikk rámutatott, hogy a begyűjtési mnukában különben jó hírnevű községben 239 hátralékos van, s ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a megye járásainak begyűjtési versenyében a szegedi járás az utolsó helyre került. A bírálat az egész községben és környékén rendkívül érzékenyen hatott. A község vezetői és a falu dolgozó parasztjai elhatározták, hogy sürgősen behozzák a lemaradást. Néhány napon belül megmutatják, hogy Röszke a gabona begyűjtésben ismét az első lesz, vagyis minden hátralékos gazda maradék nélkül teljesíti gabona beadási kötelezettségét. Elhatározásukat a cikk megjelenése után már az első napon komoly tettek követték. A cikk megjelenése előtt való két nap alatt összesen 380 mázsa gabona gyűlt be az állami magtárakba. Ezzel szemben 25-én 879 mázsát törlesztettek adósságukból a röszkei dolgozó parasztok. A Terményforgalmi Vállalat gabona átvevő helye előtt pénteken is hosszú sorban álltak a gabona átadásra váró kocsik. Voltak olyan gazdák is, akik mór tudták, hogy ezen a napon nem kerül rájuk a gabona átadással a sor, de még sem mentek haza, azt mondották: megvárjuk itt a holnapot, nem jövünk mégegyszer, mert akkor esetleg még egy újabb napot kell várakozni. A Délmagyarország augusztus 24-i cikke megállapította, hogy az elmaradás messzemenő kényelmeskedésböl eredt. Ez a kényelmeskedés még most is megvan, csak nem a tanács, a begyűjtési hivatal, vagy a dolgozó parasztok részéről. A Terményforgalmi Vállalat helyi vezetője, Ábrahám Balázs elvtárs az, akit egyáltalán nem izgat, hogy a dolgozó parasztok egész tömege várja gabonájuk átvételét. Nem engedi meg, hogy a községi tanács, vagy a begyűjtési hivatal Írnokot állítson mellé, mondván: az a biztos, amit magam írok be. Pénteken, amikor ismét szóvá tették neki az írnok beállítását, s mondták, hogy nem látja-e, milyen sokan várakoznak rá, viccesen jegyezte meg: a jövő héten már biztosan nem kell itt várniok. Ez sovány vigasz! A falu dolgozó parasztjai, a község vezetői rövid idö alatt vissza akarják szerezni a falu régi jó hírnevét. A tanácselnök elvtárs javasolta, hogy — miután van rá pénz és lehetőség — a búza raktárba való bezsákolásáért fizessen a Terményforgalmi Vállalat a dolgozó parasztoknak. Fizetésért szívesen behordanák a gazdák a búzát mintsem hogy hosszú napokat várakozzanak itt a raktár előtt. Ábrahám elvtárs erre azt válaszolta: Nem lehet, mert akkor a gabonát átadó dolgozó parasztokat is be kellene jelenteni az SZTK-ba. Nevetséges érvelés ez. A Terményforgalmi Vállalat megyei vezetősége találja meg sürgősen a módját, hogy végre meggyorsulhasson a gabonaátvétel munkája Röszkén is. A Röszkei Gépállomás teljesítette cséplési tervét TAVIRAT A DELMAGYARORSZÁG SZERKESZTOSEIIEZ A Röszkei Gépállomás dolgozói jelentjük, hogy a cséplési tervünket augusztus 26-án teljesítettük és a gépállomás körzetében a cséplést ma teljesen befejezzük. A Röszkei Gépállomás dolgozói Szovjet gépek könnyítik a munkát az Építőipari Vállalatnál A Csongrádmegyei Építőipari Vállalatnál két szovjet Dömper — földszállító gép — kezdte meg a munkát. Segítségükkel a kisebb építkezésekhez — a szegedi központi betonelemeket előgyártó üzemből — szállítják ki a kész betont. Ezzel nem kell a kisebb építkezésekhez például betonkeverő gépet sem biztosítani. A Minisztertanács határozata az ipari és a kereskedelmi szakmunkásképzésről A határozat rámutat: az MTH és a szakminisztériumok a gyakorlati és elméleti képzés szervezésében, módszereiben és a bérezésben nem érvényesítettek egységes irányelveket s így a fejlődés nem volt egységes. Kimondja a határozat, hogy ezeket a hiányosságokat sürgősen fel kell számolni. Az MTH-nak biztosítania kell, hogy a következő években az ipar igényeinek megfelelő, magas szakmai kultúrával rendelkező, öntudatos szakmunkásokat képezzenek. Ennek érdekében az ipari és a kereskedelmi szakmák egy részében az 1955/56. tanévtől kezdődően a tanulmányi időt három évre kell felemelni. Az elméleti és a gyakorlati oktatás arányát meg kell változtatni a gyakorlati oktatás javára. Az MTH tanműhelyeiben oktatott tanulók a gyakorlati tudást a tanulmányi idő második évétől kezdve általában az arra alkalmas üzemekben szerezzék meg. A minisztériumok és az üzemek mozdítsák elő, hogy az élenjáró dolgozók segítsék, támogassák a tanulók szakköri munkáját. A Minisztertanács megállapította, hogy az MTH a legalkalmasabb szervezet a szocialista ipari- és perspektívában a kereskedelmi tanulóképzés feladatainak megoldására, ezért a következő években — az MTH szervezetének megfelelő kiépítésével — meg kell teremteni az ipari tanulóképzés egységes rendszerét. i , A Minisztertanács rendelete az újításokról és találmányokról okmányokkal A Minisztertanács rendeletet hozott az újításokról és találmányokról. A rendelet számos olyan hiányosságot számol fel, amely eddig fékezte az újítási mozgalom fejlődését, egyben új perspektívát is nyújt a műszaki színvonal emeléséhez, az újítómozgalom fellendüléséhez. Az új intézkedések meggyorsítják az újítások bevezetését, elősegítik az újítások népgazdasági eredményének pontosabb kiszámítását, valamint a visszaélések megszüntetését és újabb anyagi ösztönzésekkel irányítják a minőségre az újítók figyelmét. A rendelet kimondja, hogy az olyan újítási javaslatoknál, amelyek az egyéb népgazdasági eredmény mellett minőségjavulást is eredményeznek, az újítási díjat a minőségjavulás arányában fel kell emelni. A felemelés mértéke 50 százalékig terjedhet. A minőségromlást eredményező javaslatot általában nem lehet elfogadni újításnak. A minisztertanácsi rendelet szabályozza azt a kérdést is, hogy a vezető állású dolgozók javaslatait mely esetben nem lehet újításként elfogadni. A vezető állású dolgozók a saját munkaterületükön kötelességszerűen tartoznak megtenni minden olyan javaslatot, amely iparági viszonylatban már ismert. Meghatározza a rendelet a nagy jelentőségű újitás fogalmát és szabályozza azok tervszerű bevezetését. Az újítások népgazdasági eredményének eddiginél pontosabb mérésére és kimutatására megfelelő módszert ír elő. Kimondja: a népgazdasági eredménye megállapításánál nemcsak az újítást megvalósító vállalat termelési tényezőiben beálló változásokat kell figyelembe venni, hanem azokat az előnyöket — esetleg hátrányokat is —, amelyek az újított termékeket továbbfeldolgozó vállalatoknál jelentkeznek. A népgazdasági eredményt biVan már követendő példa az üllési dolgozó parasztok előtt Ullés község területén már évek óta működik a Vörös Csillag TSZ. Ennek a termelőszövetkezetnek a tagjai kiállták a próbát, habár 1953-ban megcsappant a területük és a tagságuk száma. Két esztendővel ezelőtt oly sokan kiléptek a termelőszövetkezetből, hogy az eredeti közösségben csak 18-an maradtak, helyesebben 18 család, akik kitartottak végig. A termelőszövetkezetben bentmaradt 18 család már 1953-ban világosan látta, hogy egyedüli boldogulásuk útja továbbra is a közös gazdálkodás, — ezért is maradtak a tsz-ben. Amikor a csoportos kilépések megtörténtek, akkor ezek a családok még jobban kezdtek dolgozni, mint azelőtt. Az ellenség, a községben lévő kulákok ugyan ócsárolták őket, de azzal ők mitsem törődtek. Most, amikor az idei cséplés már náluk is végetért, most látják csak igazán, hogy érdemes volt kitartaniok. Egy munkaegységre az üllési Vörös Csillag TSZ-ben az idén 8 kiló 80 deka kenyérgabona jutott. A termelőszövetkezet búzája az idén átlagosan 14 mázsát adott holdanként, a rozs pedig 8 mázsát, de az őszi árpa is 16 mázsát termett minden hold földön. Állami kötelezettségét a termelőszövetkezet ezért is teljesíthette idejében és 50 mázsa felesleg gabonát is ezért adhatott be a termelőszövetkezet az államnak. Annak ellenére azonban, hogy a termelőszövetkezet nagymennyiségű gabonát vitt a begyüjtőheíyre, nyugodtan lehet mondani, hogy egy-egy családnak sokkal több gabona jutott, mint amenynyit egy 10 holdas középparaszt hazavitt az idén. Pedig ez csak a kenyérgabona, még nem is beszélve arról, hogy burgonyából, szőlőből, kukoricából és a többi terményekből, meg a hízókból és egyéb állati termékekből és jövedelemből mi minden jut még a tagoknak. Nos, hát ettől a jövedelemtől félnek az üllési egyéni dolgozó parasztok, akik még nem határozták el, hogy belépjenek a tsz-be? Aligha. Az üllési egyéni dolgozó parasztok közül sokan hallgatnak még a kulákok szavára. Nagy hiba ez, merthiszen mindenki tudja ma már, hogy a kulák halálos ellensége a termelőszövetkezetnek, a közös gazdálkodásnak. Mondhat-e tehát jót az üllési kulák az üllési Vörös Csillag TSZ-ről még akkor is, ha abban a termelőszövetkezetben még az ideinél is magasabb lesz a terméshozam? Nem mondhat. Ezért helytelen, ha az egyéni dolgozó parasztok a kulákok szavát hallgatják meg és nem a tényeket nézik. A kulákok csak azért beszélnek össze fűtfát, hogy minél több ember az egyéni parcellákon maradjon, hogy minél több kisparaszt még sokáig rá legyen kényszeredve a kulákok kizsákmányolására. Hát az üllési dolgozó parasztok évtizedeken át nem eleget túrták talán a kulákföldeket?... Üllésen sok egyéni dolgozó paraszt gondolkodik már azon: jó volna új termelőszövetkezetet alakítani, de közülük alig akad kezdeményező. Minden kezdet nehéz, a közmondás is ezt tartja, de kezdeményezés nélkül vajon kitől várják az üllési egyéni dolgozó parasztok, hogy új termelőszövetkezet alakuljon Üllésen. Látogassák meg minél gyakrabban a már kitaposott úton járó és aránylag gondtalanul élő Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjait, beszélgessenek velük a közösségi életről és akadjon végre az egyéni dolgozó parasztok között kezdeményező, mert sok egyéni termelő már csak erre vár Üllésen. Adorján Antal zonylatokkal, kell igazolni. A tapasztalatcsere fellendítését, az újítások tömegméretű elterjesztését is biztosítja a rendelet. Eddig, ha az egyik üzemben bevált újítást más üzemnél is javasolták átvételre tapasztalatcsere útján, akkor a teljes újítási díj 25 százaléka a javaslattevőt csak abban az esetben illette meg, ha az újítás első bevezetésétől számított egy éven belül javasolta az átvételt, a Minisztertanács rendelete most két évre emelte fel ezt a határidőt. A rendelet lehetővé teszi azt is, hogy az egyes kiemelkedő újítások cs találmányok díjazása a Miúlsztertanács elnökének engedélyével meghaladhatja a felső határt (újításoknál százezer forint, találmányoknál kétszázezer forint). Az újítómozgalom erkölcsi tisztaságát szolgálja az az intézkedés, hogy a jövőben újítási díjat (díjrészletet) csak a javaslat üzemszerű megvalósítása után lehet folyósítani. Eszmei díjat a jövőben csak akkor lehet megállapítani. ha a főkönyvelő és a főmérnök Igazolja: az újítás népgazdasági eredménye forintban nem mutatható ki. A rendelét értelmében újítás megvalósításában válóan közreműködöket jutalmazni kell. A közreműködői jutalom, tekintet nélkül a betöltött munkakörre, bárkit megillet és az független az újítónak járó díjtól. Igen fontosak azok a rendelkezések, amelyek kimondják, hogy az újítási ügyintézés nemcsak az újítási előadónak és a vezetőnek, hanem a maga területén minden dolgozónak kötelessége. Ez a munka az illető dolgozó gazdasági munkájának szerves részét képezi. Részletesen meghatározza a rendelet a minisztériumi igazgatóságoknak, a középfokú irányító szerveknek és a vállalatoknak, végül az Országos Találmányi Hivatalnak az újítások ügyintézésével kapcsolatos feladatait. A rendelet az újítások eltöbb fontos intézkedést tartalmaz. A kellően meg nem alapozott javaslatok kísérletezésének engedélyezése céljából kimondja a rendelet: kísérletet folytatni csak jóváhagyott műszaki rajz, "1letőleg szabatos műszaki leírás alapján lehet. Az újítási feladattervek szabályozására is több intézkedés történt. Így az újítási feladattervbe nemcsak azokat a feladatokat kell felvenni, amelyek a vállalaton belül jelentkeznek megoldandó problémaként, hanem azokat Is, amelyeket a vállalat termékeit tovább feldolgozó vállalatok tűznek kl a termékek minőségének megjavításával kapcsolatban. További fontos rendelkezés a kísérletezéssel és megvalósítással kapcsolatos költségek új szabályozása. E célra a rendelet a minisztérium teljes vállalati béralapja 0.5 százalékának megfelelő összeget engedélyez. Az egyes vállalatok ebből az összegből a tényleges szükséglétnek megfelelő mértékben részesednek, így a vállalat a saját béralapjának legfeljebb két százalékáig terjedő összeget kérhet erre a célra. Indokolt esetben ennél nagyobb összeg is engedélyezhető. A rendelet az említett 0.5 százalékos keret felhasználásánál az eddigi kötöttségeket megszünteti: kimondja, hogy a keretből történő kifizetés nem terheli a vállalat béralapját, továbbá, hogy e keretből fedezett, az újítások kivitelezésére fordított túlórák nem esnek a Munka Törvénykönyve túlórázást korlátozó rendelkezéseinek hatálya alá. Eddig a találmány külföldi értékesítése esetén a feltaláló az értékesítés tiszta hasznából nem részesedett. Az új rendelet gondoskodik a feltaláló ilyen esetben történő díjazásáról is. A fentieken túlmenően még számos részletre kiterjedő intézkedést tartalmaz a Minisztertanács rendelete s így elősegíti, hogy az újítói és feltalálói tevékenység az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a műszaki lósításával kapcsolatban is 1 színvonal emeléséhez. (MTI) az kibírálásával, illetőleg megvaIrnn/innlolVten IC Áz Interparlamentáris Unió 44. értekezletének megnyitó ülése Helsinki (TASZSZ). 'Augusztus 25-én a finn képviselőház üléstermében megnyílt az Interparlamentáris Unió 44. értekezlete. Az értekezleten 43 ország parlamenti küldöttsége vesz részt. Az ülést Lord Stansgate. az Interparlamentáris Unió elnöke nyitotta meg. Ezután Paasikivi köztársasági elnök mondott üdvözlő beszédet. Remélem — mondta többek között Paasikivi —, hogy az Interparlamentáris Unió itt összeült 44. értekezlete olyan légkörben és olyan viszonyok között folyik le, amely lehetővé teszi a gyümölcsöző munkát mindazoknak a magasztos célkitűzéseknek érdekében, amelyeket az Interparlamentáris Unió alapokmányában kitűzött, nevezetesen: a demokratikus intézmények megszilárdítása és fejlesztése, a béke megterem• tése és a nemzetek közötti együttműködés fejlesztése. Ezután felolvasták Hammar; skjöldnek, az ENSZ főtitkárának üdvözlő táviratát. A főtitkár táviratában azt a kívánságát fejezi ki. hogy még jobban elmélyüljön az együttműködés az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Interparlamentáris Unió között. Ezután megkezdődött a vita az Interparlamentáris Unió főtitkárának a 44. értekezlet elé terjesztett beszámolója felett. TÖBB MINT húsz féle mezőgazdasági szakfilmet küldött a Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság a járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztályára a szakmai propaganda színvonal emelésének az elősegítésére. A filmek állategészségügyi, növénytermesztési és állattenyésztési témákkal foglalkoznak, „