Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-18 / 194. szám

OELMIGTflRORSZBG 4 Csütörtök. 1965. augustlus 18. i AZ ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT TERMÉSZETTUDOMÁNYI ROVATA Utazás a világűrben •A tudomány elérkezett odáig, hogy egy sztrgtoplan elküldése a Holdba és a Fold mesterséges bolygójának megalkotása reális lehetőséggel rendelkezik * Ezek a szavak 1954-ben a bécsi j&éke-Világtanács egyik ülésén hangzottak el. Nem kisebb személy. mint Nycszmcjanov, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának elnöke mondotta. Ez a leh -itőaég akkor valósulhat meg tette hozza, ha az egész emberiség békében egyesül. Ekkor a világűrrepülés egy mór régóta megálmodott, a tudomány és a technika mai állása szerint is megvalósítható emberi cél lese. Rakétával légüres térben T A rakóterepülés egyik úttörője, Ciolkovszkij orosz tanéi- kereken 50 évvel ezelőtt már utalt arra. hogy a -szabad tár* eléréséhez és az abbén való mozgáshoz a legalkalmasabb eszköz a rakéte | -Szabad téren* olyan teret | értünk. amelyben semmiféléi ellenálló közég nincs, továb- j bé az égitestektől olyan ] messze van. hogy azok tő-; megvonzó ereje elhanyagol-1 ható. A szabad térben tehát] nincs levegő, amelynek jé-' lenléte szükséges egy propel- j leres repülőgép tóvahaladá-1 sahoz, továbbá a levegő ox-i-j génjének hiányában a repülő motorja sem működik. A . szabad térben haladó gépnek I magával kell vinnie a teljes j üzemanyagot és mű'köáésé-. nek a közönséges repülőgép-1 . elvtől eltérő, yj elven kell települnie. Ez az új elv valósul meg a rakétáknál. Hogyan működik a rakéta? A rakétatestben a folyékony vagy szilárd üzemanyag gyorsan kiterjedő gázzá ég él. A nagy nyomású gáz a rakéta teljesen zárt tűzteréből egy kis nyíláson — az úgynevezett fúyókán — keresztül tud eltávozni. A rakétaelv abban áll, hogy a rakétatest a kiáramló gáz irányával ellentétes irányú mozgásba jön. Hogyan lehet ezt megmagyarázni? Szereljünk gondolatban a tűztér két szemben lévő vegére egyegy csapót Mindkét .csap elé helyezzünk el egy golyót. Az üzemanyag elegésc után a keletkezett gáz a tűztér mindegyik falat nyomja A csapokat egyszerre kinyitva a kitóduló gázok a golyókat elrepítik. Egyforma nehéz golyók esetén egyforma messze repülnek, tchat ugvanaz az erő hat a rakéta mindkét végén. Ha az egyik golyó -kétszer olyan nehéz, mint a másik, akkor ez csak félakkora távolságra fog repülni. A rakétánál csak egy csap. a fúvóka van meg. A fyvókan keresztül nagy erővel lökődnek ki a gázrészecskék; tudjuk azonban, hogy a rakéta elején ugyanakkora erő lép fel, s ez — a golyókhoz hasonlóan — magát a rakétát lövi előre. Mennél szabadabban és gyorsabban áramlik ki a gáz, annál nagyobb a rákétát hajtó erő. Nyilvánvaló, hogy a rakéta a szabad térben repül a legjobban. mivel ott nem kell leküzdenie a levegő ellenállását. A rakéta tehát levegő és külső közeg felhasználása nélkül működik. Milyen az atomrakéta? A ma használatos rakétáknál az üzemanyag elégetésekor kémiai energia szabadul fel és magas hőmérsékletű, nagynyomású gáz keletkezik. A gázt azonban nemcsak kémiai energiák segítségével, hanem valamilyen más módon ls felmelegíthetjük: például atomenergia segítségével. Ez lenne az atomrakéta. Ebben akármilyen gázt alkalmazhatnánk üzemanyagként, minthogy itt az atommag bomlásából eredő hő melegíti fel az üzemanyagot. Ezekután elvben könnyen megtervezhetjük az atomrakétát. A rakétatestbe beépített magas hőmérsékeletű magreaktorban keletkező hőt hőkicserélővel vezetjük el a tartályba helyezett üzemanyaghoz. (ami például cseppfolyós hélium vagy hidrogén lehetne) a gáz felmelegedése után rakétánk működése ugyanolyan, mint a mai rakétáké. A többfokozatú rakéták Annak ellenére, hogy az atomrakéta kísérleti stádiumban van, a világűrbe kijuthatunk a már ma használatos rakéták segítségével is. Ehhez azonban úgynevezett többfokozatú rakéta szüksége*. hogy elérjük azt a sebességet, amellyel a Föld vonzásköréből ki lehet jutni. A többfokozatú rakéták egymásra épített rakétákból HONORÉ DE BALZAC (1799—1850) állanak. Minden egyes léps cső vagy fokozat egy teljes ' rakéta, amelynek hasznos terhelését mindig a következő lépcsőt képező rakéták jelentik. Ha az első rakétalépcső üzemanvagát teljesen elhasználta, akkor automatikusan leválik a haladó rakétáról, leesik és a következő lépcsőben lévő rakéta lép működésbe. Ilyen módon az egyes lépcsők sebességei öszszeadódnak és így lényegesen nagyobb sebesség érhető el, mint az egyes rakétákkal. Egy négylépcsős rakétaterv néhány adata a következő: magassága 35 méter, átmérője 11 méter, startsúlya 671 tonna, hasznos terhelése 3.5 tonna. Az elméletileg számított sebessége 9.40(1 méter másodpercenként, a levegő ellenállását figyelemhevéve B.Í00 méter másodpercenként. (A sebességek az utolsó lépcsőre vonatkoznak.) A mesterséges bolygó A tervek szerint az első három- vagy négyfokozatú ; rakéták emberek nélkül i szállnának fel. A gép külön- ! böző műszereinek jelzéseit j egy rádió és távolbalátó adó továbbítaná. Hasonlóképpen rádió és televízió segítségévei a kísérleti állatok magatartásáról is pontos értesüléseket szerezhetünk abban az esetben is. ha a kísérleti rakéták visszatéréséről esetleg le is kellene mondanunk. A közelmúltban megjelent rövid hír szerint többfokozatú rakéla segítségével elérték a 6000 méter másodpercenkénti sebességet, amely már megközelíti a mesterséges bolygó létesítéséhez szükséges 7900 méter másodpercenkénti sebességet. Mindez azt mutatja, hogy már elértek olyan magasságokat, amelvből kiindulva egy többfoKozatű rakéta utolsó lépcsője "könnyén kijuthat az üres térbe. Szöllósy László. fl termelőszövetkezetek felszabadulási miuikaversenyének második szakasza A Termelőszövetkezeti Tanács és a Földművelésügyi Minisztérium a megyei mezőgazdasági igazgatóságok jelentése és a helyszínen történt ellenőrzések aláPÍén értékelte a termelőszövetkezetek versenyét. A termelőszövetkezetek felszabadulási versenyének második szakaszában az első helyet, az ezzel járó 20 ezer forint jutalmat és emléklapot a füzesgyaimati Vörös Csillag TSZ. A második helyet, az ezzel járó 15 ezer forint jutalmat és emléklapot a solti Szikra TSZ. A harmadik helyet, az ezzel járó 10 ezer forint pénzjutalmat és emléklapot a fácánkerti Vörös Hajnal Termelőszövetkezet nyerte el. Negyedik a szentesi Félszabadulás TSZ. A verseny első három helyezettjének a Termelőszövetkezeti Tanács és a Földművelésügyi Minisztérium vezető beosztású dolgozói augusztus 20-án ünnepély* külsőségek között nyújtják át a jutalmakat. Halálának 105. évfordulóján emiékezűnk a nagy íróra, aki Engels szerint „'fcttjínő realista történetét adja a francia társadalomnak ... szinte évről évre 1816-tól 1848-ig vázolja a felemelkedő burzsoázia erősödő társadalmát a nemesség ellen". Paraszti eredetű családból származott. Szülei jogi pályára szánták, de ő írással kezd foglalkozni. Majd erejét és tehetségét meghaladó vállalkozásokba fog: kiadó, nyomdavállalkozó, ipari és kereskedelmi vállalatokat létesít, hogy olyan anyagi bázist teremtsen magának, mellyel írói terveit megvalósíthatná. De vállalkozásaiba bele bukik és , 1828-ban — írja — csak irótollam maradt, hogy az éhhaláltól megmenekedjek, s hogy 125 000 frankot kitevő adósságomat kifizessem". Ekkor óriási vállalkozásba kezdett: az Emberi színjáték (Comédie humaine) megírásába. Ezért szörnyű életformát kényszerített magára: este hatkor ment aludni, még . a vacsorával a szájában", éjfélkor kelt — megitta feketekávéját — és délig megszakítás nélkül írt. De megtörtént az ts. hogy napi 16—18 órát is dolgozott, miközben a feketekávpt szinte „literszámra" itta. hogy ébren tartsa magát. Csak ilyen munkatempóban alkothat te meg a század egyik legnagyobb életművét. A 30-as években már hírneves fró. tudósok, költők, művészek versengenek barátságáért. De a túlfeszített munka megtöri életerejét és 1850-ben — amikor végre sikerül nagy álmát megvalósítani: feleségül venni Eveiine Hanska lengyel grófnőt, akivel 16 éven át folytatott szerelmi levelezést — a toil örökre kihull kezéből Az Emberi Színjáték Dante művére emlékeztet; ő is4 mint Dante, korát mutatja be, s mint maga mondja művéről: „óriási terv. mely magában foglalja a társadalom történetét és kritikáját, bajainak elemzését és alapelveinek megvitatását, ez jogosít fel az Emberi Színjáték címre". A regény eredeti tervezete fantasztikus méretű. Kora társadalmának hű ábrázolására az író két-háromezer szereplő típusának rajzét tervezi 143 műben, melyből „csak 91-et alkotott meg. Balzac hatalmas regényciklusát különböző szakaszokra osztja: a párizsi, a magán, a vidéki, a politikai, a katonai, a falusi élei jeleneteire és filozófiai tanulmányokra. Életműve a restauráció és a júliusi monarchia társadalmát ábrázolja. Balzac emberábrázoló művészetének hihetetlenül gazdag színeiben vonulnak fel előttünk egy letűnt világ tipikus alakjai: arisztokraták, bankárok, kereskedők, kishivatalnokok, kispolgárok, katonák és parasztok.1 A „nagy ragadozók" kegyet- I len yiléga tárul elénk az áldozatok végtelen lelki és fi- ] zikaí szenvedéseivel. Regé-! nyeiben új témaként jeleni- ] kezik a pénz- és kenyérhaj-; sza; a szerelem többé nem központi téma. csak eszköz az érvényesüléshez. Regényeiben gyakran ugyanazokat a szereplöket látjuk. de életük különböző időpontjaiban; ez az írói eljárás meggyőz benőnket arról, hogy egy valóságos és teljes társadalommal állunk szemben, melynek alakjait egy központi szenvedély irányítja. így például Grandét, Gobseck, Nucingen számára csak egv életcél létezik: a pénzszerzés, bármilyen uton; Rastignac, Lucien. Raphael, Blondet minden igaz emberi érzést megtagadnak az érvényesülés érdekéhen. Balzac politikai nézeteit vizsgálva, meg kell állapítanunk. hogy azok nem voltak mindig haladók. Engels szerint a francia társadalomnak olyan teljes történetét adja. hogy őmaga a gazdasági részleteket illetően (például az ingatlan ás ingó tulajdon forradalom utáni újra elosztására vonatkozólag) többet tanult tőle, mint a kor összes történészeitől, közgazdászaitól ás statisztikusaitól együttvéve! Lajos Fülöp uralkodása idején különösen jobboldali nézeteket vallott, eszményképe az örökletes ás katolikus monarchia volt. A proletárok az 6 felfogásában ..* nemzet kiskorúi, akiknek gyámság alatt kell marad* niok". A februári forradalom után magáévá teszi ugyan a köztársasági államformát, de a maga konzervatív elképzelésében. Mégis csodálattal adózik a Lajos Fülöp alatti republikánus forradalmároknak. A Parasztok című művében az elveihez hű jakobinusnak (Niseron) eszményképét rajzolja meg, Dániel d'Arthez alakjában (Elvesztett illúziók) azt az írót állítja elénk, akit nem tud megszégyeníteni a pénz hatalma. Balzac alapvető ellentmondását tehát éppen abban látjuk. hogy amíg egyfelelől az uralkodó osztály képviselőit a legélesebb szatírával ábrázolja és a republikánus forradalmárokat úgy mutatja be, mint a törhetetlen elvihűség hőseit, addig másfelöl reakciós politikai elveket vall. Ezt az ellentmondást Engels fejtette ki nagyon érdekesen: „Hogy Balzac így rákényszerült saját osztályszimpátiája és politikai előítélete ellen írni, hogy látta szeretett nemesei bukásának szükségességét, és olyanök-nak ábrázolja őket, akik nem is érdemelnek jobb sorsot, és hogy a jövő valódi embereit ott látta, hol akkortájt egyedül volr tak találhatók — ezt én a realizmus legnagyobb diadalának tarlom és az öreg Balzac egyik legnagyszerűbb vor násának". Madácsy László Új bérlefrendszert vezet be a szegedi színház rjér Endre regényének alapvető értéke, hogy olyan világról ír, melyet minden rezdüles.eben jól ismer. Valóban azt adja, amit átélt: ezért tud erőlködés nélkül is érdekfeszítő lenni, és ezért tud végig hangulatosan, ízes, kifejező nyelven, szóval a fzíve szerint írni. A regény cselekményét valóságosnak érezzük, mindaz ami a regényben történik, szükséges, indokolt és jellemző is. a kérdés mégis az, hogy a kor tényleges társadalmi valóságából mennyit adott az író oly módon, hogy ez a valóság tényleg a legvérremer.őbb módon játszott bele a hós egyéni életébe. Másszóval: a regényben szereplő egyének élete, sorsa fel tudja-e szívni a társadalmi helyzet lényegét? Az az érzésünk, hogy ez nem mindenben sikerült az írónak, még pedig nem azért, mert nem ismeri elég jól azt a tarsadalmat, amelyben alakjait mozgatja, hanem azért, mert nem nézi ezt a társadalmat elsősorban és döntö módon, a regény főhősének a regény címében ie felvetett problémája szempontjából. A regeny cselekménye a Horthy uSŐkhett játszódik, akkor, mtdh- elsír pvélui Dér Endre regénye kor a fokozott kizsákmányolás szinte együtt járt a dolgozók számára a munkanélküliség veszedelmével Itt is arról van szó, hogy a regény hőse — apjának munkanélkülivé válása miatt —, hogyan kerül bele az első igazi megpróbáltatás szorítófába (eddig gimnáziumba járhatott, tje most inasnak kell mennie) és hogyan világosodik meg benne a szegényemberi világnak és a kizsákmányolók világának kibékíthetetlen ellentéte. t?z az általános társadalmi probléma a hős számára akkor válik igazán érdekessé, mikor legegyénibb kérdésévé válik, szóval mikor bele kell nyomorodnia a kapitalista világ infiséletebe. Ami addig történik a regényben. az inkább körülötte történik: a hős igazi belső élete az inaskodással kezdődik. Ezért érezzük a regény első részét terjengősnek, aprólé/toskodónak, nem a társadalomrajz szempontjából, hanem a hős sorsának szempontjából. Hogy közvetlen környezetét mennyire állítja újabb teher próba elé a — már ki tudja hányadszor rájuk szakadó — munkanélküliség, az más kérdés. A regény problémája az első teherpróba, ez pedig lényegileg az inasélettel kezdődik meg a hós számára. Az asztalos inasnak kényszerült diák életébe az irönaik — úgy érezzük — mélyebben kellett volna bevilágítani, akkor a társadalmi viszonyok kegyetlen realitásába is jobban bele tudott volna mélyedni. Az „első próba" világa, az asztalos műhely világa, kissé zárt világ marad, pedig tudjuk, mennyi gyötrő feszültséggel, meg-megújuló szenvedésekkel volt terhes ez a világ. A hős szempontjából a helyzet elmélyítése, komplikálása — és így egyben a társadalmi viszonyok szemléltetése is — már csak azzal is indokolható, hogy a hős már volt diákként kerül egy lényegesen keményebb életformába, még pedig ugyanabba a városba, ahol eddig a „rangosabb" diákéletet élhette. Az író itt feltétlenül többet — mondjuk úgy: személyesebbet, elmélyüettebbet — adhatott volna, illetve kellett is volna adnia, hiszen hősének ez volt igazán az első próbája. Ezt annál is inkább megkísérelhette volna, mert a kapitalista világ inas-páriáinak életéről még nincs monumentális erejű regényünk. Az ilyen inassorsnak nagyobb arányú bemutatása egyben a legkinátkozóbb írói alkalom arra, hogy a kapitalista társadalmat ott leplezzük le, ahol embertelensége a legnyilvánvalóbb. Dér Endre regénye így is jelentős próba arra, hegy az ilyen „első próbákon" keresztül íróilag hitelesen, érdekfeszítően, sok jellemző erővel rámutasson nemcsak az inaséi et gyötrelmeire, hanem arra a lebirhatatlan erőre is, amelyet ez az élet éppen a jobbakból és értékesebbekből kiváltott. Éppen ezért indokolt is a hős sorsának szinte váratlan jobbrefordulása, a regény befejező részének „lakodalmas" hangulata: az „első próba" hőseinek győzniük kellett, mert emberségben ők voltak az erősebbek és gazdagabbak. Vajtai István A Szegedi Állami Nemzeti Színház az idei évadra bevezette a szclvény-bérletrendszert. Az új rendszer szerint egy bérlet 30 forintba keiül és 15 szelvényből -£11. Ebből 11 a nagyszínházba, 3 a kamaraszínházba ér vény as, egy pedig bármelyikbe, -e-, perfoár előadásra,' A szelvényébérletekkel tetszés szerinti időben és helyre lehet jegyet kapni igen kedvezményesen. mái- az előadás előtt két héttel, legkésőbb pedig az előadás előtt négy nappal. A bérlettulajdonosok soron kívül kapnak jegyet a pénztárnál. A plakátoktól eltérően havonta egy vasárnapi előadásra is érvényesek a bérletek. A kedvezményre jellemző, hogy például a 14 forintos áru jegy bérlettulaiduncsoknak 9 forint 90 fillérbe kerül. Ez tizenöt jegynél már — levonva a bérlet árát jelentő 30 forintot — közel 120 forint megtakarítást jelent a bérlettulajdonosnak. A színház előre meghatáZött számú bérletet bocsát k', elsősorban az üzemi, szakszervezeti közönségszervezőkön keresztül, az üzemi dolgozóknak. Csak az ő igényeik kielégítése után kezdik árusítani másoknak is a bérleteket. A bérlettuiaidonpsok az előadásokra szóló jegyeket js közvetlenül az üzemi közönségszervezőknél yáltr hatjók ki. Egyébkánt a színház a jegyek 80 százalékát az üzemi dolgozóknak kívánja biztosítani, úgy. hogy a közönségszervezőknél lehet majd jegyet kapni azoknak is. akiknek bérlet esetleg nem jutott. Az új bérletrendszer előnye mindenek előtt az, hogy nincs megadott időhöz kötve a színházlátogató, hanem saját ideje szerint mehet az előadásokra, másrészt tetszés szerint választhat helyet es darabot. li Béke-Yiláglaeics titkárságának kSzleméaye Bécs (TASZSZ). A BékeVilágtanács titkársága augusztus 16-án közleményt hozott nyilvánosságra: „Amikor az egész világon megemlékeznek a hiroshimai atombombázás tizedik évfordulójáról, a Béke-Világtanács titkársága szükségesnek véli. fv| y közöjje az atomháhorú előkészítése ellen tiltakozó 1955. január 19-én kiadott felhívás támogatására indított aláírásgyűjtő kampány eredményeit — hangzik a közleményben. Augusztus 6-ig 655 963 611 aláírást gyűjtöttek. Ez a szám 173 millióval hgladja túl a stockholmi kiáltvány szántára gyűjtött aláírásoltat. Világos, hogy a Béke-Világtanács felhívása viaszhangra talál a közvélemény körében, a stockholmi felhívás számára 482 482 199 aláírást gyűjtöttek. 612 522 504 ember írta alá a békeegyezmény megkötésére felszólító felhívást. Ugyanakkor augusztus 6-ig 655 963 811 aláírást gyűjtöttek a bécsi felhívás számára. A Béke-Világtanács aJ4r írásgyűjtő kampányával megindult társadalmi mozgalom azt eredményezte, hogy kiváló tudósok és nagy szervezetek szállnak síkra a nukleáris fegyver megsemmisítéséért. így angol és amerikai szakszervezetek, szövetkezeti szervezetek, egyházak, köztük az Egyesült Államok methodista és presbiteriánus egyhaza állást foglalt a nukleáris fegyver megsemmisítése mellett. A békéért küzdő világmozgalom szükségesnek véli, hogy aláírásgyűjtéssel konkréten kifejezze a népek békeakaratát. Folytatva és fokozva ezt a harcot, közelebb hozhatjuk az atomfegyver eltiltásának is megsemmisítésének pillanatát, biztosíthatjuk a nemzetközi feszültség enyhülését és megkönnyithetjük az ez év októberében tartandó külügyminiszteri értekezleten megvitatásra kerülő problémák megoldásának megkeresését, elérhetjük az ázsiai helyzet meg javulását. Az atomháború előkészítése ellen indított harc tovább folyik." Bécs, 1956, augusztus 16.