Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-18 / 194. szám

Csütörtök, 1955. augusztus 18. NU 5 flELMBGYBRORSZBG Ifjúmunkásjiők az alkotmány-műszakban A szerény lány jó munkájának „titka A SZEGEDI KENDERFONÓGY ÁR­BAN öregek és fiatalok versenyfelajánlásai, a növekvő mennyiségi és a javuló minő­ségi teljesítmények a párt iránti szeretetet, az alkotmány — az új élet alapköve — iránti lelkes megbecsülést mutatják. Augusztus 20 tiszteletére Retkovszki Júlia is felajánlást tett. Megígérte, hogv munkája minőségének javítása mellett to­vább tartja a sztahanovista .szintet. A fiatal lány alig másfél éves dolgozója a gyárnak. Amikor az üzembe jött. már másnap a 12­es ..B" nyújtóhoz, néhány nap múlva pedig a 32-es „C" nyújtóhoz került. — Itt is kaptam meg a sztahanovista oklevelet, meg a szakma kiváló jelvényt — mondja, mikor rövid gyári életének törté­nete után érdeklődünk. — Mikor kapta meg a sztahanovista ok­levelet? — Körülbelül félévet dolgoztam a gyárban. — S hogy érte el félév alatt ezt a ki­tüntetést? Csöndesen, szinte zavartan válaszol: — Nem tudom pontosan elmondani Az első nap. mikor géphez kerültem, foglalko­zott velem a munkamódszer átadó. Másnap délben már magamra hagyott. Aztán na­ponta jött. figyelte, hogyan dolgozom, biz­tatott. hogv tovább is így csináljam. A de­kád kiértekeléseknél aztán hamarosan az én nevem is a sztahanovista szint fölött tel­jesítők közé került... , II KIS CSEND UTÁN hozzáteszi: ..Az eredményem elérésének nincs semmi titka. Igyekeztem, figyeltem a munkát. Ennyi az egész... Nem figyeltük órákon át Retkovszki Júlia munkáját. De megkérdeztük munka­társait. Ok azt mondták: „Egyszerű, csen­des lány Retkovszki Júlia és pontosan, szorgalmasan dolgozik." Ez hát a ..titka" a mindennapok hősies­ségének. Munkában, tudományban, harc­ban. az élet minden területén a siker titka az emberiség igazi mércéje: szerénység, pontosság, eltéríthetetlen szorgalom. Meglehet, vannak emberek, akik a szta­hanovistákat fáradtnak, idegesnek képze­lik. Szó sincs erről. S Retkovszki Júlia sem valami komor, fáradt munkahős. Egészsé­ges, erős, aki nagyon szereti a vidámságot — természetesen a maga idejében. Most menyasszonysága alatt is egyik ..bánata" az, hogy vőlegénye távollétében keveset szóra­kozhat. Szereti a társaságot, a sportot. Sze­rénysége mellett bátor és vállalkozó kedvű. A DISZ-munkában nemcsak akkor lehet rá számítani, mikor folyamatos munkát végez a DISZ-titkárral együtt, mint a szervezet egyik aktivistája, hanem „beugró" fölada­tokra is szívesen vállalkozik. ILYEN LÁNY hát Retkovszki Júlia. S amit ígért augusztus 20 tiszteletére, azt be­csülettel teljesíti is. Józsvai Piroska megváltozott. Vidám, fürge keztö lány Józs­V»i Piroska, a Dorozsmai Pa­mutszövőde DISZ! brigádjának tagja. Gömbölyű, almapiros ar­cát a balatoni nap (barnára sü­tötte, karcsú, nyúíánk alakja hol az egyik, hol a, másik gép mellett tűnik fel. Tizennyolc esztendős mindössze, de olyan otthonosan, szakértetemmel mozog a gépek kőzött, mint akármelyik „öreg" szövő. Mun­kaidő előtt már jóval a gépek mellett találni, az elszakadt szálakat csomózza. — a gép működését vigyázza. Derék, igyekvő munkásnaik tartják bri­gádtársai, de nenrimindig volt így... ' r Piroska a mi éle Kink nevielt­je. Egy kicsit természetesmek veszi, — mint a legtöbb fia­tal —, hogy nem szaladgált évekig munka után, mint: szü­lei, hogy ezerszáz, ezierlaStszáz forintot visz haza ha\*>ntént a borítékban, hogy a Balaton mellett nyaral. Csakhojgy az eremnek másik oldala ís van. Hiszi is, meg nem isya régi világot. „Az lehetetlen, i hogy olyan kevés pénzért —« heti nyolc-tíz-tizenkét pergőért — napi tíz-tizenkét órát dolgoz­tak a lányok!" Mert Nagymi­hály Gáspár üzemében — a Pamutszövőben — csupáln 14— 15 esztendős lányok dolgoz­tak. A tulajdonos „szerelte" a szépet, de az üzlet is a Hányok mellett szólt. Azok még pihent erővel dolgoztak, nem sziültek, nem bajlódtak beteg gyerekek­kel, mint az asszonyok. Kezembe kerültek a gyár 1947-es, államosítás előtti ada­tai. Dr. Mauthner Károly „hi­telesítő könyvszakértő" készí­tette. Megmutatom a lánynak. Einyílt szemmel olvassa: „A gyár vagyona: 2,362.000 forint". És néhány rubrikával alatta pedig ez áll: „Ebből jó­léti, nyugdíj tartalék alap ..." A rubrika keresztül ütve, jó­léti alap nincs. Pedig akkor már üzemi bizottság volt, a tőkés nem garázdálkodhatott kénye-kedvére! És most egy másik kimu­tatást veszek elő- 1950-től 54-ig a gyár segély-, jutalmazási-, szcciális kifizetését tartalmaz­za. Az adatok szerint a gyár különböző segélyek címén a dolgozóknak adott 55.060 fo­rintot, jutalmazási, szociális célra 194.780 forintot. A beruházások (most is kor­szerű öltöző, mosdó épült), üdü­lések, sok tízezer forintja ezen kívül van. Piroska lehajtja a fejét, el­pirul. Valami eszébe jutha­tott. S talán már tud több kü­lönbséget tenni a múlt és a je­len között. m Ekkor — éppen két hete — járt Dudás elvtársnő, az üb. el­nöke körbe az üzemben, az al­jkotinányi vállalásokat beszélte imeg a dolgozókkal. Piroskához is odament. Dudás elvtársnő régi szövő, jól ismeri a fiatalo­kat. Senki sem tudja, mit be­szélt a lánnyal. — Piroska el­pirul, ha szóba kerül — de et­től a naplói kezdve Józsvai Pi­roska megváltozott. Másnap fél 6-kor már az üzemben volt. Körbe járta a gépeket, gondosan vette át az anyagot, sorra vizsgálta a ve­télöket nem szálkásak-e, mert az is sok szálat elszaggat, egész nap az igyekezettől piro­sodott. A gondos munkának meglett az eredménye. Válla­lását messze túlszárnyalva, az alkotmány-műszak első napjai­ban új normáját már 110 szá­zalékra teljesítette. 96 százalék első osztályú minőség mellett. Józsvai Piroska a Szegedi Jutaárugyárból 1954 áprilisá­ban került a Dorozsmai Pa­mutszövőbe. Itt tanult meg sző­ni. Ez év februárjában került önálló gépre. Akkoriban ala­kult meg a DISZ-brigád, Pi­roskát is közéjük vették. De azóta sokszor tartottak ott, hogy megbánják ... — Sokat bajlódtak velem a Hányok, — mondja. Valóban. Csak a százalékot hajtotta, a minőséggel nem so­kat törődött. A munkája ren­detlen lett, indításnál nem ke­reste meg a szálvégződéseket, az anyag tele lett hol sürü csíkkal, hol ritka szállal. A brigádtagok ezért sokat ve­szekedtek vele. Vissza is húzta az egész brigád teljesítményét, s miatta nem lett a DISZ-bri­gád első. Most, hogy a bala­toni nyaralásból hazajött Pi­roska, megint csak az 5 ered­ménye leit a legrosszabb. Cp^llűixfitk olvasóink figyelmét, hogy a „ rDéltn atma rn n záq " augusztus 20-i száma kazLl az Ünnepi Vásár tírkífiít Most, hogy a DISZ-brigád első a gyárban. Piroska még jobban igyekszik. Szinte együtt é! a gépével, a legkisebb hibát is észreveszi. A parti füzőnöt — 5 vigyázta Piroska gépeit beszélgetésünk alatt — a terem másik végébe hívták. Hengercsere. — Az alkotmány-műszakban mi leszünk az elsők. — búcsú­zik Piroska. Néhány pillanat múlva már gépe fölé hajol, fürge kezekkel csomózza a szálszakadásokat, cseréli a megüresedett vctélő­ket... Sinkó Éva Igazgatói értekezletet tar olt tegnao az oklatási osztály Szeged Megyei Jogú Város oktatási osztálya Szeged tech nikumai, általános- és közép­iskolák igazgatói részére 17-én délelőtt a Madách utcai áItalá nos iskola rajztermében érte­kezletet tartott. Az értekezleten Kiss László elvtárs, az oktatási osztály ve­zetője tartott előadást, mely­ben értékelte az elmúlt iskola év - tapasztalatait, ismertette az 1955/56-i tanév fő feladatait, s egyben konkrétan alkalmazta az Oktatásügyi Minisztérium tanévnyitó rendeletének a kö­vetelményeit a szegedi isko­lák viszonyaira. Az új tanév fő feladataival kapcsolatosan Kiss elvtárs be­szélt a munkás-paraszt tanulók neveléséről, az iskoláztatás problémáiról, a nevelők szak­mai és ideológiai továbbképzé­séről, az ifjúsági szervezet helyzetéről és a vele kapcsola­tos nevelői feladatokról, vala­mint az iskolai oktató- és ne­velcmunka hatékonyabbá és politikusabbá való tételéről, Évadnyitó társulali ülés volt a szegedi Hemzeti Színházban Kedden délelőtt évadnyitó társulati ülés volt a Szegedi Nemzeti Színházban. Az ülést Ádám Ottó főrendező nyitotta meg. majd Duka Antalné, a színház új igazga­tója ismertette az idei prog­ramot és a társulat új tag­jait. A tervek szerint szep­tember közepén a Szelistyei asszonyokat mutatják be, a hónap végén pedig a Kama­raszínházban Heltai Jenő -Néma leventé—jét. A társu­lattól elkerült Simon Albert az Állami Operaházba. Lász­lóffv Kata a Néphadsereg Színházba, Wagner József Pécsre, Harmat Éva Mis­kolcra és Pálffy György Bé­késcsabára. A társulat új tagjai: Szalatsy István kar­mester, Horváth Jenő rende­ző és Sallai Eta koreográfus Kecskemétről, Széchy Ágnes, Karácsonyi Magda. Benkő Béla a Fővárosi Operettszín­háztól, Mucsi Sándor, Csapó János, Balogh Rózsa, Szent­irmai Éva Győrből, Varga Róbert Pécsről, Hont Ágnes és Mucsi István Kecskemét­ről. továbbá a főiskoláról Berdál Valéria, Junv József, Lusztig István és Berta Já­nos. Ahol a húszféle gyermekjáték készül A Szegedi NfVÓ Játék- J üzemben húszféle gyermek- | játékot készítenek. Légin- j kább fajátékokkal és mac­kókkal mutatkoznak be az ünnepi vásáron. Az alkotmány-műszakban több dolgozó igen szépen tel­jesíti vállalását. A mackó­részlegen Puskás Pálné eredménye a legjobb, átlago­san 162 százalékot ér el a műszakban. Kiss Mihálvné, aki a mackók varrásával foglalkozik, 142 százalékot teljesít. A szerelőknél Szirá­ki Ferencet legutóbb hangle­mezzel köszöntötték 219 szá­zalékos teljesítményéért. Az Olasz fúrészes-brigád is megérdemelten hallgatta a jutalmul küldött lemezt, mert eredményük 182 szá­zalék volt. Az alkotmány­műszak legjobbjai közé kell sorolni Kelemen Ferenc fes­tőt is, aki régebbi eredmé­nyét jóval túlhaladta és most 156 százalékot teljesít. Érettségizett leányok új egészségügyi pályán Nők részére az egyik leg- [ szebb hivatás az egészségügyi j pálya. Résztvesznek a gyógvi- , tó-megelőző munka külön­böző ágaiban. egészségügyi felvilágosító munkát végez­nek a betegek és a lakosság körében. Ezekre a pályákra az arra hivatást érzőket az egészség­ügyi szakiskolák készítik elő. Kormányzatunk biztosítja a jól dolgozó ápolónők, védő­nők. gyermekápolónők és szü­lésznők részére — a kötelező szakmai gyakorlat letöltése után, mely az oklevél kel lé­től számítva másfél év — az egészségügy területén a to­vábbtanulás lehetőségét is. Felvételt nyerhetnek röntgen, laboratóriumi, műtős-asszisz­tensnői. továbbá diétásnővéri és gyógytornászképző tanfo­lyamokra. A legkiválóbbak az orvostudományi egyetemre is felvételt nyerhetnek. Az egészségügyi szakisko­lák a tanulás időtartama alatt díjtalanul biztosítanak lakást, ellátást, tankönyveket és a gyakorlat idejére szolgálali ruhát. A budapesti ápolónőképző­és csecsemőgondozónőképző iskolák kivételével valameny­nyi iskola időtartama 2 év. A budapesti ápolónőképző 19 hónapig, a csecsemő és gyer­mekgondozónőképző iskola 1 évig tart. Azok az érettségizett leány­tanulók, akik hivatást érez­nek az egészségügvj pályák­ra. az alábbi szakiskolákban folytathatják tanulmányaikat szeptember hónaptól: Állami Védőnőképző Is­kola: Budapest, XII. Istenhegyi út 32. Budapest, IV. (Üjpest) Erkel utca 26. Állami Ápolónőképző Is­kola: Budapest. VIII. Makarenko u. 15. Szombatihely, Hámán Kató út. Szeged, Tolbuchin sugárút 1. Debrecen, Vörös­hadsereg útja 22. Székesfe­hérvár, Zalka Máté út. Gyermekápolónőképző Is­kola: Budapest. VIII. Puskin út 44. Tatabánya, Megyei Kór­ház. Sziilésznöképző Iskola: Pécs, Sztálin út 72. Szolnok, Baross út 26. Gyermekgondozónői Iskola: Budapest, VIII. Vas utca 10 sz. Az érettségizett leányok felvétel iránti kérelmüket a fenti iskolák valamelyiké­hez küldjék meg. Jelentkezési határidő: augusztus hó 25. A felvételi kérelemhez csatolni kell: születési anyakönyvi ki­vonatot. iskolai-, orvosi-, va­gyoni bizonyítványt és ön­életrajzot. íidtUességtU a világ minden Iájáról ÖRANKINT 2656 KILOMÉTER Az amerikai Bell X—IA kísérleti rakétarepülőgép zu­hanó-repülés közben órán­kint 2656 kilométer sebessé­get ér el. Ez több mint két­szerese a hangsebességnek. A legnagyobb magasság, amit a gép elért. 27 kilomé­ter. A Bell X—IA-nak az a sajátossága, hogy maga nem / tud felszállni a földről, ha­nem különleges repülőgép vi­szi fel nagy magasságba. Ott a rakétagépet kioldják, hogy önállóan útjára induljon , s néhány perc alatt elhasználja üzemanyag-készletét. Meg kell jegyezni, hogy az ilyen körülmények között elért re­kordokat nem ismerik el. A SINNÉLKÜLI VONAT. A texasi Letoumeau-gyár szokatlan autóvonatot épí­tett. amely súlyos terheket szállít el úttalan pusztaságo­kon, mocsaras területeken és dzsungelekben Külsőleg ha­sonlít egy motoros vontatóra, amely óriási kerekeken moz­gó számtalan pótkocsit húz maga után. Azonban a "von­tató* nem húzza a pótkocsi­kat, hanem lényegében véve egy mozgó áramfejlesztőte­lep, amely árammal látja el a pótkocsik tengelyein kette­sével elhelyezett vontatómo­torokat. A motorok irányí­tása úgy történik, hogy a ka­nyarban minden pótkocsi a vezető nyomában megy. Ez­ért a "vontatóra* nagyszámú pótkocsi rákapcsolható, mert bármilyen keskeny erdei úton közlekednek is vele, a kocsik nem ugranak ki a nyomból. A MELEGÍTETT CSÖ Franciaországban szokat­lan keresztmetszetű csöveket készítenek súrú folyadékok, vagy telített oldatok vezeté­sére. A csöveket alumínium­ötvözetből készítik, nyomás­sal. A tulajdonképpeni kerek keresztmetszetű csövön át­halad maga a folyadék, s a félhold alakú második csa­tornán gőz vagy forró víz ke­ring. Az alumínium jó hőve­zetőképessége folytán az egész cső átmelegszik és ez­által a folyadék nem sűrű­södhetik be vagy nem kép­ződhetnek kristályok. GYERMEKEKNEK Az aranytojás 16rd a Pesti Gábor meséjs Volt egyszer egy tyúk, s ez a tyúk aranytojásokat tojt. minden napon egyet. Gazdája már kezdett jobb módba jutni általa, de egyszerre erőt vett rajta a mohóság. — Ez a tyúk biztosan teíisteli van arannyal — latol­gatta magában. - - Levágom, akkor egyszerre. hozzájutok a kincshez, s még jó vacsorát is kerekítek a húsából... Megtekerte a tyúk nyakát, éles késsel felvágta a ha­sát — és nem talált benne semmit. Nézhette aztán nagy sí­rással, panaszkodással. hogy szegte nyakát a boldogulásá­nak is. Látogassatok el az Útiő>ő-rendéglőbe ! Úttörő-vendéglő? Sose halot­tatok róla, ugye? Nem is volt még ilyen Szegeden. De most lesz majd az ünnepi vásáron, üttörő-pajiások lesznek az irá­nyítói, felszolgálói, rendben­tartói. Két helyen is lesz ilyen. Egyik a korzó sátraiban, a má­sik a Kiss utca sarkán. Lán­gost, finom süteményeket ehet­tek, és friss málnaszörpöt ihat­tok ott. Bizonyára kaptok maid „vá­sárfiát" a vásáron. Mielőtt vá­lasztanátok, jól körülnézzetek ám! A Játékbolt pavilonján kí­vül több kisipari termelőszö­vetkezet is árusít maid játéko­kat, biztosan sok érdekeset ta­láltok. És el ne feledkezzetek arról, hogy megkeressétek a könyvsátrat! A könyvesbolt könyvet készített elő számo­tokra. A vásár szervezői elmondták azt is, hogy sok-sok léggömb kerül forgalomba a gyerekek kívánságára. Szórakozni is lehet a vásár­ban. A Valéria téren a cirkusz vár benneteket, a Marx téren hajóhinták, körhinták repítik majd jó magasra a bátrakat. Kérdések: 1. Rágyújthatott-e Petöli foszforos gyufával a pipájára, amikor „befordult a konyhába"? 2. Füthe.ték-e Salamon ki­rály visegrádi várbörtönét szénnel, hogy a télen meg ne fagyjon? 3. Kísérhette-e lant helyett hegedűvel krónikás énekeit Tinódi Lantos Sebestyén? 4. Volt-e Petőfinek és Ady­nak olyan közös élő kortársa, akit mindketten gyűlöltek? 5. Önthettek-e az István ki­rály ellen merényletet tervező Vazul fülébe forró vasat is, nemcsak ólmot? 6. Leírhatta-e Madách Imre „Az ember tragédiájá*-t író­gépen? A megfejtéseket később kö­zöljük. „Irodalmi fejtörő" megfejtése 1. Arany János: Rege a cso­daszarvasról. 2. Petőfi Sándor: Szülőföldemen. 3. Józíef At­tila: Mama. Helyesen fejtették meg a rejivényt a következők: Bara­nyai Magda és István Szeged, Sztálin krt. 44., Szabadvári Miklós Nemestakács utca 25/b., sok szép, izgalmas, kalandos Bárányi István Petöfitelep utca 626. sz., Lakner Edit Szt. Gellért útra 2., Varga István Makkoserdő sor 18.. Csányi Magdolna Hattyú utca 63., Sí­pos Aranka Hattyú utca 64., ifj. Csiga Lajos Partizán u. 13/ sz. A többi megfejtiés pontatlan és hiányos volt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom