Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-18 / 194. szám

TSP Csütörtök, 1955. augusztus 18. 3 OÉLMSGYQRORSZBG JltaeLtk Visszakériék \= kilépési s&YÍlcstkozatciikat | 3z alkotmány-műszakról | Ifj. Barna István és Farkas megtehetik ezt. Megnézték Mátyás még a tavasszal azzal álltak a szövetkezet — a gyá­laréti Komszomol TSZ — ve­zetősége elé: sok hiba van ebben a szövetkezetben, nem találjuk meg számításunkat, kérjük fogadják el a kilépési nyilatkozatainkat. A vezetőség alapszabály szerint járt el. elvégre aki nem akar szövetkezetben dol­gozni, azt kényszerrel nem le­het ott tartani. Elfogadta mindkettőjük kilépési nyilat­kozatát. Ifj. Barna István meg Far­kas Mátyás is sok évet töl­tött el eddig a közösben. Be­adták a kilépési nyilatkozatot ugyan, de mégis fájt a szívük elhagyni a közöst, hiszen azt is. milyen lenne az élet­módjuk. ha újra visszalépné­nek a régi egyéni útra. Lát­ták, semmivel sem lenne jobb. sőt sokkal rosszabb len­ne újra egyénileg. Barna József meg Farkas Mátyás a kilépési nyilatkoza­tok ellenére is jöttek dolgoz­ni a közösbe, s idáig a tava­szi hibák, bajok is szépen el- j dolgoz® rendeződtek. Belátták most I guknak * A SZEGEDI KENiDERFO­VÓGYÁR dolgozói az alkot­mány műszak hatodik nap­ján Vöröskeresztes+műszakot tartottak. A jó munka ered­ményeként az üzem 116.7 százalékra teljesítette elő­irányzatát. Az eredmények elérését elősegítette az üzemkészek köziJÍti verseny. Az első helyet a, direktfonó biztosították ma­129.8 százalékos már. hibás volt a tavaszi szá- I terv tel jerí tűssel a szárazíonó mitásuk, ismét a vezetőség előtt, elé álltak mindketten, vissza­kérték a kilépési nyilatkoza tot. Jelenleg mindketten az állattenyésztésben dolgoznak, mert leváltották azokat, akik miatt rosszul ment az állat­tenyésztés munkája. A szö­annyi minden fűzi őket hoz-1 vetkezet állattenyésztése már zá. Mindketten hosszantartó j ma is sokkal jobb. mint pár gondolkodásba estek. Kezdett, hónappal ezelőtt volt. Ezután előttük derengni: a hibák ki-I pedig még jobb lesz. erre javításának mégis csak nem | többek között ifj. Barna Ist­ez a módja. A nehézségeket, j ván és Farkas Mátyás állat­bajokat elsősorban a közösség i gondozók jó munkája a biz­tagjainak kell megszüntetni,; tosíték. csak egyedül ők azok, akik Gyuris József A legjobb kazánfűtő brigád Schuszter János levele nyomán. Eredményes kutató munka folyik Zsemhó mellett a laza homoktalajok tartós megjavításáért A mezőgazdaság szoci­alista átszervezéséről és a me­zőgazdasági termelés emelésé­ről szóló júniusi párthatározat feladatul tűzi, hogy nagyobb ütemben kell fokozni a laza homoktalajok tartós megjavítá­sát. E célból Egerszegi Sán­dornak, az Agrokémiai Kutató Intézet tudományos munkatár­sának aljtrágyázást rhódszeret ajánlja. A laza homoktalajok javítá­sa és ezeken a talajokon a ter­Esteledik. nemsokára vége a délutáni műszaknak. Vla­sics György, a Szegedi Erőmű szolgálatos kazángépésze elé­gedetten szemléli azokat a műszereket, amelyek kimu­tatják, hogy brigádja jól dol­gozott ezen a napon. Vlasics György háromtagú brigádja mindent megtesz, hogy a műszak alatt szép eredménnyel dolgozzanak. — Gyuri bátyám, olvasta az eredményünket? A mi brigá­dunk a legjobb. A jó kazán­hatásfok mellett négy tonna szenet takarítottunk meg. Ha mindennap ennyit takarí­tunk meg, mire a műszaknak vége lesz, egymagunk annyi megtakarítást érünk el, mint három brigád két hét alatt. — Ezt Kotogán elvtárs, a bri­gád egyik tagja mondja Vla­sics Györgynek. T- Hogy minél több legyen a szénmegtakarításunk, ez magától is függ. Kotogán elv­társ— válaszol a brigódve­zető. — Ha továbbra is jól végzi a szénkeverést, akkor nem történik hiba. Még Sza­bó elvtárs is tud segíteni eredményünk fokozásában. Egyenletesen kell tartania a gőznyomást. Szabó József fűtő szűk­szavú ember létére csak eny­nyit mond: „Vállalásunkat teljesítjük. Igaz. ezért jól is kcil dolgozni". A brigád tagjai mielőtt el­távoznának az üzemből a mű­szak végeztével, mégegyszer megállnak az eredményhir­dető tábla előtt. „Az alkot­mány-műszak alatt a legjobb kazánfűtő brigád Vlasics Györgyé." Ezt olvassák újra és a brigád tagjai néma foga­dalmat tesznek, hogy meg­tartják eredményüket. Misán György levelező melés fokozása Csongrád me­SZEGED 2. POSTA DOL-; gyében is fontos probléma, hi­GOZOI is jo munkaval kö- j 5zen mintegy 110 ezer kataszt­szöntik alkotmányunk ünne- ralis ho,d homok megjavításá­pet Vannak közöttük olya- ró, van szó Mert ^ ,l0gg nok, akik ezekben a napok- ennek jdentös részén szM és ban már hat hónapja tart- gyümölcs van, söt további te­ják a sztahanovista szintet lepítések folynak, azonban ep­és előreláthatólag alkotmá- Pen az eredményes gyümölcs­nyunk ünnepére megkapják ! termelés és e vidék lakosságá­nak kenyerrel és hússal ~~ a kiváló ídogozó cimet. Ilye­nek Békési Pál rovatoló, való ellátása szempontjából fontos a talajjavítás és az állatte­fl szegedi Nemzeti Színház ünnepi műsora A szegedi Nemzeti Szín- este 8 órai kezdettel ugyan­ház augusztus 20-án. alkot­mányunk ünnepén este 8 órai kezdettel mutatja be Erkel Ferenc: Bánk bán című dal­művét az újszegedi szabad­téri színpadon. A főszerepe­ket Moldován Stefánia. Tur­ján Vilma. Sinkó György, Megyesy Pál, Szabady István, Horváth József, Halmi László és Varga Róbert alakítják. Augusztus 21-én, vasárnap küldeménytirányító, Farkas 'nyésztés fejlesztése is. Itt azonban némi ellentét fedezhe­tő fel, ugyanis a laza homok­talajok javítása mindenek­előtt szervestrágya kérdése, szervestrágyát viszont a jó­szágállomány ad, jószágokat pedig csak akkor lehet tartani, ha van elegendő takarmány, — elsősorban zöldtakarmány. Már­pedig a homokon kevés zöld­takarmány terem. Ezt az ön­magába visszatérő görbét igyekszik megoldani a Délalföl­di Mezőgazdasági Kísérleti In­tézet zsombói homoki kísérleti telepe. Többféle kísérlet folyik itt egyidejűleg. Egyrészt az Eger­szegi-féle aljtrágyázás eredmé­nyeit kutatják egyéb agrotech­nikával kombinálva, másrészt zökltrágyázási kísérletek foly­nak, s ami nem kevésbé fon­tos: keresik a legjobban te­nyésző. sok zöldtakarmányt és zöldtrágyát adó pillangós vi­rágú növényt. A Nyírség ho­moktalajainak már van ilyen növénye; a pírosvirá'gú csil­lagfürt. Kísérleteznék ennek termelésével •> itt is, de kevés eredménnyel. Mert amíg ez a csillagfürt a nyirségi savanyú homokon 100—200 mázsa zöld­trágyát ad, a Duna-Tiszaközt erősen meszes homokon csak tengődik. A zsombói kísérleti gazdaságban megtalálták azt a pillangósvirágú növényt, amely Kálmán csomagkézbesítő, Bálint Antal raktáros és Or­bán István tcsomagszámláló. Koiuács Mihály. A SZEGED* TEJÜZEM két dolgozója az augusztus 20 tiszteletérelindult munka­verseny során I versenyre hív­ta ki az ország összes tejfej­tőit a jobb rríunka érdeké­ben. A verseng célja a telje­sítmény növeliése és a rekla­máció-mentes munka bizto­sítása. Dezső Sándor és Sö­tét Lajos tejtfejtők teljesít­ménye az elmúlt hetekben 130—140 százalék volt. Gábor Sándor. csak az újszegedi szabadtéri színpadon kerül bemutatásra Kálmán Imre nagysikerű operettje, a Csárdáskirálynő. Edvint szerepét Mucsi Sán­dor, a kecskeméti színháztól Szegedre jött fiatal bonviván játssza, aki a mult nyáron a kecskemétiek nagysikerű Leányvásár című Jacobi ope­rett bemutatása alkalmával aratott nagy sikert Szegeden. cAh óváros a szebb hoLnaft kihzöbétt NI. Kiket hallgatnak meg az egyéni gazdák ? Tudott dolog, hogy mind­• den községben és az olyan paraszti városrészben • is, mint Alsóváros, a földmű­velők közül csak néhányan gazdálkodnak mintaszerűen. De még ők is csak ugyanak­kora összeget ruháznak be évről évre. Másszóval: nem fejlesztik a gazdaságukat, csupán azon iparkodnak, hogy magukat és családjukat eltartsák. Nem törődnek má­sokkal, az ország problémái­val és csak annyit termelnek, hogy ne ütközzenek össze a törvénnyel. Azt vallják, min­denki éljen meg, ahogy tud. Ha nem tud, menjen az is­tenhez panaszra. A paraszt­ság nagy többsége azonban csak utánozza, több, keve­sebb szerencsével a jól gaz­dálkodókat, vagy éppen a véletlenre bízza a termés­hozamot. Az ilyeneket kon­tároknak nevezik Alsóváro­son — teljes joggal. Az egyéni dolgozó parasz­tok a földjeiken nem tudják alkalmazni a nagy talajmű­velő gépeket. Elhanyagolják a föld termőerejének foko­zását,. minek következtében méreg-drágán termelnek minden kultúrnövényt. Ezt ma még nehezen ismerik el, noha egyáltalán nem tudják (mert nem is lehet) bebizo­nyítani az ellenkezőjét. Az­ért kell az Üj Élet TSZ tag­jainak meghívni őket a szé­pen gondozott gazdaságukba, hogy belássák tévedéseiket és minél előbb a szövetke­zetben, a gépek segítségével gyümölcsöztessék szaktudá­sukat. Ha azt akarjuk, hogy ez alsóvárosiak ne elérhetet­len ábrándokat kergessenek, hanem a reális valóság tala­iir (fi 1 —- — ján állva meglássák a jövő­jüket, akkor újra meg újra, bátran fel kell venni az őket félrevezető osztályellenséggel szemben a kíméletlen harcot. K étségtelen: a dolgozó pa­rasztok úgy beszélnek, mintha saját álláspontokat védelmeznék. Amikor azon­ban nyomós érveket és cáfol­hatatlan tényeket sorolnak fel előttük, akkor hallgatnak, mint a sült hal, vagy legszí­vesebben felmondják a vitát és kijelentik: >*de én még­sem megyek a közösbe". Azok a népnevelők, akik ilyenkor magukra hagyják őket, lényegében azt teszik lehetővé, hogy a kulákok há­lózzák be a dolgozó parasz­tokat. Az emberek agya nagy döntések előtt mindig hosszú ideig szokott terhes lenni. Feltétlenül segíteni kell tehát az új gondolatok megszületésénél. A bába sze­repét legeredményesebben a szövetkezeti tagok tölthetik be, akik saját megváltozott anyagi helyzetükkel érvel­hetnek. Más foglalkozásúak is beszélhetnek a szövetke­zeti gazdálkodás fölényéről. Szükséges, hogy az alsóvá­rosi pártszervezet kiküldje a legjobb párttagokat a dolgo­zó parasztok közé. De csak azok menjenek elsősorban, akik értenek valamit a me­zőgazdasághoz. Gárgyán Já­nos kisparaszt már nem is egyszer faképnél hagyta az olyanokat, akik csak frázi­sokat tudtak hangoztatni a többtermelésről. Azt vágta oda nekik: "Csak olyanok­kal állok szóba, akik lega­lább annyit értenek a föld­höz, mint ért". Persze, Gár; gyán János maga is tudja, mennyire helytelenül csele­kedett, hiszen egyébként ő azt az elvet vallja, hogy »az okos ember a bolond prédi­kációból is tanul", és kapott ő mór nagyon sok jótanácsot az olyan kommunistáktól is, akiknek nem a földművelés az élethivatásuk. De az ered­ményes meggyőzés céljából mégis le kell vonnia a kerü­leti pártszervezetnek az ilyen esetekből a tanulságot. Ide kívánkozik egy pár­• beszéd annak igazolá­sául is, hogy csak azoknak van erkölcsi alapjuk a tsz mellett agitálni, akik már bent élnek, vagy belépnek a szövetkezetbe. Egy üzemi dolgozó nagy hévvel magya­rázta az egyik kisparaszt­nak: — Lépjen be a termelő­szövetkezetbe. mert ott 25— 30 ezer forint tiszta jövedel­met is elérhet. — Maga mennyit keres? — kérdezte tőle a kisparaszt. — Havonta 800—850 fo­rintot. — Családja van? — Három gyermek. — No, akkor maga is szív­telen apa. Nyolcszázötven fo­rintot visz haza a családjá­nak, amikor harmincezret is hazavihetne. • Nagv hiba. hogy az Űj Élet TSZ tagjai nem nagyon törik magukat a népnevelő­munkával. Július 24-én, va­sárnap is csak páran mentek Mihólytelekre. Azt mondják, ráérnek még. soká lesz ősz. Csakhogy a tsz megerősítése és számszerű fejlesztése épp­úgy nem «őszi feladat", mint ahogy a termelés fellendí­tésig sem aa, A párt ., által megjelölt kettős cél elérése mindennapi munkánk köz­ben valósul meg. Mint ahogy a jövő évi nagyobb termés­nek már most a tarlóhántas­sal is készítjük az alapját, ugyanúgy lesznek olyan egyéni dolgozó parasztok, akik most aláírják a belé­pési nyilatkozatot. Az ilye­nek a cséplés befejezése után már ráérnek néha-néha dol­gozni a szövetkezetben és az október 31-ig szerzett mun­kaegységekre a zárszámadás­kor már megkapják az osz­talékot. II ra csak azt mondják erre a tsz-tagok, hogy nehéz dolog lesz. Meg is in­dokolják, hogy miért. Meg­látásuk a következő: "Az egyéni gazdálkodók piacra járnak, nyerészkednek a zöldségfélékkel, néha még feketéznek, kupeckodnak is egyesek. Ezeknek annyi a pénzük, mint a polyva. Télen fuvaroznak, onnan is csorog hozzájuk a pénz. A tsz-ben viszont nincs erre lehetősé­gük". Tagadhatatlan, sokban iga­zuk van a tsz-tagoknak. Van­nak olyan parasztok is, akik a szerződött uborkát, para­dicsomot csak részben adják át az államnak, a másik ré­szét pedig annak adják a piacon, aki többet ad érte. De az is tagadhatatlan, hogy az ilyenfajta "üzletelést" előbb-utóbb berekeszti a tör­vény, ezért egyáltalán nincs nagy jövője Csak a tisztes­séges munkával szerzett jö­vedelem hozhat egyúttal megbecsülést is a parasztem­bernek. Ez pedig a tsz-ben érhető el. - v Y Nagy István szépen díszlik, nagytömegű zcldtrágyát, vagy ha kell zöld­takarmányt ad: ez a homoki bab. Ezt a babfajtát, mint őshonos növényt ezen a homoki vidé­ken csicseri bab néven ismerik és eddig csak a házkörül vagy a szőlők között köz­tesként termesztették, holott a világ számos részében a homokos, köves talajokon rég­óta nagyüzemi módszerekkel termelik. Ausztráliában. Tád­zsikisztánban, Észak-Kauká­zusban mint takarmánynövényt és mint zöldtrágyát egyaránt széleskörben ismerik; Egyip­tomban viszont a talajerózió elleni védekezésben veszik nagy hasznát. Mi az előnye ennek a babnak? Elsősorban: kedveli a homoki talajt. Ezenkívül rendkívül gaz­dag fehérjében és keményítő­ben. Holdanként 3—7 mázsa szemtermést ad, viszont a ve­tőmagszükséglet egy holdra ke­vés, alig 30—35 kiló. Ezzel szemben a csillagfürt igaz szintén ad 4 mázsa termést, de a vetőmagszükséglet holdan­ként 1 — 1.20 mázsa. A csicseri bab zöldtakarmányként szarvas­marhával etethető. Tavaly a gazdaság minden átmenet nél­kül lucerna után ilyen zöíd­takarmánnval etette teheneit és a fejési átlag tizenhét liter volt. Szalmája meg­darálva felér a hereliszt tápértékével. Eddig még ke­véssé termelik a szegedi és csongrádi járás homokvidékein és a mezőgazdaság irányító szerveinek nagyobb figyelmet kellene ennek nagyüzemi elter­jesztésére fordítani. Jövőre az ásotthalmi Szabadságharcos, a mórahaimi Vörös Október és a pusztamérgesi Rákóczi TSZ már nagyobb területen termel ilyen homoki babot, de mind­ez elenyésző még. A homoki bab termelés fon­tos a talajjavítás szempontjá­ból is, hiszen utána nitrogén marad vissza a talajban. De bevált kísérleti eredmény, hogy a homoki babot, mint zöldtrágyát is felhasználják. Az egyik kísérlet alapján a gazdaságban szöszösbükkönyt vetnek, amelyet zöldtakar­mányként lekaszálnak. Helyét csicseri babbal vetik be másod­veteményként, ezt pedig zöld­trágyaként leszántják. A követ­kező évben ebben a táblában aztán burgonyát termelnek. Ez­zel a módszerrel elérték, hogy a burgonya legalább dupláját adta az előző évinek. A különböző vetésforgó kí­sérletek is a zöldtrágyázás nagy termésfokozó hatását igazolják. Az egyik vetésfor­góban a szöszösbükkönyt szán­tották le zöldtrágyának és még I abban az évben burgonyát ve-' tettek helyére. Megelőzőleg a burgonya azon a rossz ta­lajon alig adott holdanként 27 mázsál most legalább dup­láját ígéri. Említettük: a zöldtrágyázás és aljtrágyázás mind a talajja­vításra irányul. Itt a gazda­ságban 60 centi mélyen mint­egy szönyegszerűen helyezik el aljtrágyaként a szervestrá­gyát. Ennek a homoki talaj vízgazdálkodásában van nagy szerepe, mert az így kezelt ta­laj felsőbb rétegeiben a víz- és tápanyaggazdálkodás egészen megváltozik, a trágya feletti talaj víztartalma növekszik- Az aljtrágyázott talajon a rozs holdanként 16 mázsát adott az idén a kísérleti gazdaságban, a zöldtrágyázotton 12 mázsát, az aljtrágyázott talajon a burgo­nya 100 mázsát, a földtrágyá­zott táblákon 60—70 mázsát és a szokásos módon müveit te­rületen 27 mázsát. Ez mutatja, hogy az ilyen rossz homokon is megéri a talajjavításnak ez a módja a költségeket. Az állam is elősegíti ezt a mun­kát gépekkel; elkészült a HR—60-as homokjavitó eke, amelynek sorozatgyártása fo­lyamatban van. Ezeken kívül Antal József fiatal kutató figyeli egy új­fajta kísérletének eredményét, ugyanis zöldtrágyát jutta­tott a talajba aljtrágyaként. Amíg azonban a kémikusoknak viszonylag könnyebb a dolga, mert ha nem sikerül ma a kí­sérlet, holnap megismétlik, ad­dig az agrobiológusoknak ne­hezebb feladatuk van, mert egyfajta kísérlet hatása leg­jobb esetben is csak egy-egy növény tenyészidejének végén mutatkozik. De mégis az évek óta folyó szívós, sokszor ap­rólékos munka és megfigyelés eredményt hoz. Kisérlelek folynak itt még a csicseri bab idejének megállapítására. A babrozsda és az egyenetlen érés következ­tében beálló szempergés meg­akadályozását pedig a bab ne­mesítésével akarják elérni. Kár, hogy a zsombókörnyékj kísérleti telep munkáját ke­véssé ismerik a megye agronó­musai. Helyes lenne, ha ha­vonta ebben a gazdaságban — valamint a megye többi kísér­leti gazdaságában — a kör­nyékbeli agronómusoknak to­vábbképzést napokat tartaná­nak. hogy egyrészt közvetlenül megismerjék az itt folyó kísér­leteket, másrészt a kutatók is megismerjék a megyében dol­gozó sok száz mezőgazdasági szakember gyakorlati tapaszta­latát. ügy véljük ezt az elgon­dolást a Micsurin Agrártudo­mányi Egyesület — a megyei tanács hathatós támogatásával — eredményesen megoldhatja, A zsombói homoki kísér­leti telepen már eredmé­nyesen megküzdöttek a laza homoki talajjal. Most az a fel­adat, hogy az aljtrágyázási és zöldtrágyázást módszer — egy­bekapcsolva a csicseri bab széleskörű elterjesztésével — kilépjen a kísérleti gazdaság területérőt, hogy homoki tala­jainkat mielőbb nagy termelé­kenységűvé változtassuk. Két kiváló vállalat A Délmagyarországi Cipő­nagykereskedelmi Vállalat és a Délmagyarországi Üveg- és Porcelánértékesítő Vállalat dolgozói nagyszerű eredmé­nyeket értek el a második ne­gyedévben. Jó munkájuk el­ismeréseként kiérdemelték a „Kiváló vállalat" kitüntető címet. A Cipőnagykereskedelmi Vállalat dolgozói kiváló vál­lalat cím elnyerésével kap­csolatos ünnepségüket ma es­te fél 9 órakor tartják a Hun­gária rózsaszín termében. Az Üveg- és Porcelánértékesítő Vállalat dolgozói augusztus 19-én, pénteken este 7 órakor tartják ünnepségüket az új­szegedi Vigadóban. Általános Iskolai szakfelügyelői értekezlet lesz ez Oktatásügyi Min sztériumban Az általános iskolai A-, B-, C-szakos, valamint az alsó tagozatos szakfelügyelök és az orosz-, rajz-, ének-, t»it­nevelés-szakos megyei szak­felügyelők részére augusztus hó 18-án és 19-én országos szakfelügyelői :=r értekezletet tart az Oktatásügyi Minisz­térium. Az értekezleten a múlt tanév tapasztalatait, valamint az 1955 56-i tanév főfclada­tait és a tanéveleji szakmii tanácskozások megrendezé­seinek kérdéseit beszélik MEFC ^ —-

Next

/
Oldalképek
Tartalom