Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-28 / 202. szám

Vasárnap, 1955. augusztus 28. 3 DELMHGYRRORSZBG Gondosan Készüljünk az őszi mezőgazdasági munkákra írta: Novak Károly megyei főagronómus Közeleg az ősz, tehát gondosan készülnünk kell az őszi mezőgazdasági munkákra. A ránk köveikező gazdasági évben mindéin becsületes földművelő fokozni kívánja az idei, átlagosan jónak mondható terméseredményt, amit a gondos taíajmunkának, jó vetésnek, szorgalmas növényápolásnak köszönhet. Terméseredményeink fokozásához hozzájárult, hogy munkásosztályunk, szocialista iparunk, termelési, műszaki és politikai téren fokozott segítséget nyújtott a mezőgazdaságnak. Hiszen 1954ben országunk 3740 traktorral, 1379 fogatos ekével, 950 cséplőgéppel, háromnegyedmillió mázsa műtrágyával kapott többet az ipartól, mint 1953-ban. A szocialista iparnak ez a segítsége ebben az évben méginkább nagyobbodott. Gazdasági gépek, eszkőzök, szerszámok, segédanyagok, műtrágya, növényvédőszer mindinkább nagyobb mennyiségben állnak rendelkezésre. Ilyen segítséggel nemcsak jól kell, de jól is lehet dolgozni és eredményesen termelni. !A! rendkívül hűvös, csapadékos nyári időjárás a kapások beérésének idejét kitolta, ami pedig akadályozója lehet —ha nem készülünk fel helyesen — az őszi munkák időbeni elvégzésének. Jóllehet, a kukoricatáblák még zöldek, a napraforgó magja még most húsosodik, a cukorrépa a sok eső utáni meleg időben rohamosan nő, mégis meg kell állapítani, hogy elérkezett az őszi szántás, vetés ideje, aminek időbeni elvégzése igen nagy jelentőségű, hiszen jórészt ez dönti el jövő évi terméseredményeinket. Márpedig úgy kell dolgoznunk, hogy az idén sokak által elért 12—14 mázsa rozs, 14—19 mázsás búza, 18— 22 mázsás őszi árpa termés ne kivétel legyen jövőre, hanem a legtöbb termelő szorgalmas munkájának az eredményeként átlagosan jelentkezzék. Lássuk hát: mi is kell ehhez? Elsősorban gondoskodjunk az őszi munkák jó előkészítéséről. Számba kell venni az •elvégzendő feladatokat, a szükséges gépeket, fogatos és kézi munkaerő mennyiségét, nagyságát; azaz el kell készíteni a 'munkák elvégzéséhez, beosztásához, irányításához elengedhetetlenül szükséges tervet. Szükséges, hogy a megyei, a járási, a városi tanácsok mezőgazdasági osztályai, a gépállomások, termelőszövetkezetek és egyénileg dolgozó parasztok szervezetten készüljenek fel az őszi munkákra. A járási és városi tanácsok által elkészített kampány- és ütemtervet a végrehajtó bizottságok jóváhagyása után bontsák le községekre, a községek pedig dolgozzák ki a feladatokat saját területükre a helyi adottságok figyelembevétele mellett a termelési bizottságok bevonásával. A tervben meg kell állapítani az egyes munkák elvégzésének határidejét, a vetési időpontokat, stb.," de ugyanakkor számba kell venni azt is, hogy a munkák elősegítéséhez milyen intézkedésekre van szükség. Gon'dolok itt például a központi csávázó helyek felállítására, a fogaterő helyes elosztására, a szelektorozás végrehajtásara, a vetőgépek kölcsönnyújtására lés így tovább. Az agronómusok adjanak segítséget tudásuk és tapasztalatuk felhasználásával a feladatok időbeni és maradéktalan elvégzéséhez. A gépállomások agronómusai elsősorban a termelőszövetkezetek munkáját segítsék, de hallassák szavukat a termelési bizottságok ülésein is, mert szakértelmük, jótanácsuk így szélesebb körben érvényesül. A termelőszövetkezeti tagok bevonásával készítsék el az agronómusok a szövetkezet őszi munkatervét, jelöljék meg az egyes feladatok elvégzésének határidejét, s a — helyi viszonyoknak legmegfelelőbb — talajelökészitési eljárásokat. Az egész tagságnak ismernie kell, hogy az őszi munkák során mit púkor, mivel és hogyan kell végrehajtani. A vetőmagtisztítás, a trágyázás, a szántás, a takarmányhetakarítás az őszi vetés sok-sok munkája szervezett felkészülést kíván. Minden munkában lebegjen szemünk előtt a nagyobb terméseredmény elérésének célja. Éppen ezért a munka minőségére fokozottabban figyelnünk kell, valamint a terméseredményt nagymértékben befolyásoló helyes vetési sorrend kialakítására is. A csapadékos időjárás kitolta ugyan a kapások beérésének idejét, de a nagyobb terméseredmény bőven kárpótol bennünket az emiatt előállott nehézségekért. Mivel az érési idő kitolódott, az őszieket viszont a lehető legkorábban kell elvetni, arra kell törekednünk, hogy minél rövidebb idő alatt betakarítsunk. Ehhez a gépállomások fokozott segítséget adhatnak. Ha jól megszervezik a munkát, a kendertermés jórészét géppel lehet levágni; a napraforgó betakarításhoz a kombájnok munkábaállításával kell segítséget adni; és ne álljon munka nélkül egyetlen járva-silózó gép sem, hanem segítsen a kukoricaszár betakarításában. A legnagyobb kézi munkaerőt pótló gépi segítséget a gépállomások a cukorrépa betakarításához nyújthatják. Elegendő számú villámekefej áll rendelkezésre, amit az egyénileg dolgozó parasztok is kölcsön kaphatnak a gyáraktól. Jó szervezőmunkával gondoskodni kell arról, hogy minden, szénának nem számítható szálastakarmányt, silókukoricát, napraforgószárat és tányért, cukorrépafejet és egyebeket besilózhassunk. A betakarítással egyidejűleg jó talajelökészítéssel is harcoljunk a nagyobb termésért. A jó eredményt a korszerű talajművelési elvek szerinti munka biztosítja. A fő szempont az legyen, hogy a munkák módját a talaj minőségé, félesége, a növények faja szabja meg. Az időjárási viszonyokon kívül mindezeket mérlegelni kell. Altalános szabályok vannak ugyan, receptet adni azonban még sem lehet, hanem a módszereket a helyi adottságoknak megfelelően kell megválasztani. A cél az legyen, hogy lehető legjobb morzsalékos magágyat készítsünk. Csak így érjük el, hogy a mag gyorsan kikel, erőteljesen, egyenletesen fejlődik, megerősödve megy a télnek és végezetül bő termést ad. Tartsuk szem előtt, hogy vetőmagot csakis ülepedett talajba vessünk el. Éppen ezért istállótrágyás, jól gyomtalanított kukorica vagy cukorrépa vetés után elhagyható a szántás, mert kultivátorral vagy tárcsával jó magágy készíthető. Ezzel a módszerrel a vetőágykészítés munkája az ekénél gyorsabb és még akkor is lehetővé válik az időbeni vetés, ha az előtermés betakarítása késne. Természetesen laza homoktalajon feltétlenül szántsunk. A jövő évi jó kenyérgabonatermés érdekében elsőrendű fontosságú, hogy a helyi tanácsok a kötelező kenyérgabona vetésterület nagyságát minden termelővel mielőbb közöljék. Kormányzatunk ebben az évben is gondoskodott nemesített minőségi vetőmagról és ennek mielőbbi cseréjét, kiosztását is jól meg kell szervezni. A gabonavetések idei gyomosodása figyelmeztet bennünket, hogy nem szabad egyesek hanyagságát eltűrni, nemtörődömségük felett szemet hunyni. Jóllehet mindenki tudja: aki gyomot vet, gazt arat, mégis sokan nem tisztítják vetőmagjukat. A helyi tanácsok hozzák a termelők tudomására, hogy a gabonafélék vetőmagjának tisztítása éppen úgy kötelező, mint a vetőmag csávázása. Nem szabad megismétlődnie annak, hogy mégegyszer olyan üszkös gabonáink legyenek, mint az idén voltak. Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gabonának a keresztekben történt huzamos megázása, a mag csírázó képességét is rontotta. Vetés előtt tehát feltétlenül előcsíráztatással kell meggyőződni a vetőmag csirázóképességéről. A jó termés érdekében alkalmazzuk az eddiginél kiterjedtebben a keresztsoros vetést, ami némi többlet munkát jelent, de ez a munka terméseredményben sokszorosan megtérül. i A jó termést trágyázással segítsük elő. Gondos szervezőmunkával kell elérni, hogy az összes istállótrágyát kihordják és a naponta kihordott trágyát még aznap alászántsák. Mivel elegendő mennyiségű műtrágya áll rendelkezésre, ez lehetővé teszi, hogy mindenki alaptrágya adásával biztosítsa a magas terméseredményt. Nemcsak az ősziek, hanem a tavaszi vetésű növények számára is jó magágyat kelt készíteni. Ennek érdekében a betakarítás és vetés mellett a tavasziak alá történő mélyszántást is el kell végezni az ősszel. A vetőszántásban nem foglalkoztatott erőgépekkel mélyszántani kell! Elsősorban a mélyen fekvő területeket kell felszántani és a hagyma alá a mélyszántást még az őszi esőzés beállta előtt el kell végezni. A gondos őszi munka időben és jó minőségben történő elvégzéséhez nemcsak jó szervezés és irányítás, hanem a jó propaganda, a versenymozgalom kiszélesítése és kellő ellenőrzése is szükséges. 'A' gépállomások a napokban tartják a fentiek érdekében tanácsüléseiket, majd szeptember első felében a MEDOSZ helyi szervezeteinek közreműködésével a gépállomási dolgozók tárgyalják meg a tennivalókat. A munkákban járjanak elől most is a párttagok, a tanácstagok, a termelési bizottsági tagok, legyenek tudatában annak, hogy a legjobb agitáció mindenkor a példamutatás, ügy dolgozzunk, hogy november 7én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, az őszi munkák befejezését jelenthesse Csongrád megye pártunk és kormányunk vezetőinek. e HIREK= ,,&ni+étn a. ynóióK!" Tegnap délelőtt nevetős, örömtől kipirult arcú fiatalember _ Szabó Attila Ásoithalom IV., 361. szám alatti lakos — lelkendezve nyitott be a Kiskereskedelmi Vállalat központi iroda-helyiségébe. — Enyém a motor — mondta boldogan, s átnyújtotta a 17.876-os számú tombolajegyet. — Nem is gondoltam, hogy nyerek — folytatta —. Ma az egyik barátomnál néztem meg az újságot és nem akartam, nem mertem hinni a szememnek, hogy nyertem. Amikor az ásotthalmi fiatalember átvette a szép, piros Csepel motorkerékpárt, arra gondolt; milyen nagyot néznek majd kollégái — a mórahalmi vasutasok —, ha hétfőn motorkerékpárján érkezik munkahelyére. No és arra is gondolt, vajon mit szól ehhez a nagy szerencséhez — a menyaszszomya?.., ' •—: Mesedélelőtt lesz ma, vasárnap 10 órai kezdettel a Juhász Gyula Kultúrotthonban, „Édesanya rózsafája" címmel. _ A Zenepedagógus Munkacsoport Zeneiskolája augusztus 30-án és 31-én, szeptember 1-én, 2-án és 3-án délelőtt 9—12 óráig és délután 3-tól 6-ig tartja meg a pótbeiratást az alsóvárosi Tanítónőképzőben. Beiratkozni lehet óvoda, előképző, fúvós előképző, azaz furulyaszakra, zongora, hegedű és gordonkaszakra. •— Budapesten, az Országos Mezőgazdasági Kiállítás szabadtéri színpadán Szeged és a szegedi járás dolgozó parasztjainak és üzemi dolgozóinak adnak műsort szeptember 5-én délután 5 órakor. Az 5-i műsorra 600 jegy érkezett Szegedre, s a Városi Tanács népművelési osztályán kapható. Szeged és a járás legjobb mezőgazdasági és ipari dolgozóit szeretettel várják szeptember 5-én, a budapesti Mezőgazdasági Kiállítás jutalomműsorán. ÉJFÉLI TAXIKALAND A taxi — mindannyian tudjuk — rendkívüli köziekedési eszköz. Rendszeresen szinte senki nem utazik vele: legtöbbször akkor használják, ha baj van, vagy ha valami sürgős elintézni való akad. Nem gyakran tehát. Ezért azután, amíg kitűnően ismerjük a vonatok, az autóbuszok viteldíját, hosszabb és rövidebb távolságokra, a taxiról szinte semmit sem tudunk. Nem tudjuk, vagy csak nagyon kevesen tudják, mennyiért hová visz, milyen átért mennyit kell fizetni. Ebből azután néha bajok adódnak. Tessék megfigyelni például, a következő esetet. Valamelyik éjjel fél 12 —12 között egy férfi beszállt a Takaréktár utcai taxiállomáson egy kocsiba. Szöregre akart utazni. Nem is volt semmi \baj. A kocsi simán jutott a Szőreg —szegedi országúton; a soffőr mulatságos autós-históriákkal szórakoztatta az autózásban szemmelláthatóan járatlan utast. Gyorsan, alig 15 perc alatt célhoz értek. rA soffőr is <u utas együtt szállt ki a kocsiból. Kissé sötét volt: a soffőr az utas öngyújtójának fénye mellett olvasta le a taxiórát. Az óra pontosan 14 forint 20 fillért mutatott . — Pillanat, rögtön kiszámítom — mondta a taxi vezetője és az autó lámpáinak fényéhez hajolva kiszámította a viteldíjat. — ötven forint — közölte az eredményt. Az utas egy kicsit meglepődött. Soknak találta ezt az összeget, de mivel nem tudott semmit a taxin való utazás dijairól, szó nélkül kifizette a pénzt. Hanem azért óvatos volt. elhatározta, hogy érdeklődik majd a vállalatnál. Felírta hát a Szeged felé visszakanyarodó kocsi rendszámát. Ezzel kezdődtek a bajok. Másnap kiderült, hogy a felírt rendszámú kocsi menetlevele szerint a taxi nem is járt Szöregen. Sót: a pénz, a viteldíj is eltűnt. Az aznapi bevételből ugyanis a soffőr kimutatásán legnagyobb összegként 21 forint egynéhány fillér szerepelt. Ez már komoly dolog volt. Ha a soffőr nem adta le a szőregi út viteldiját, cz 50 forintot, nyilván szabálytalanul járt el. pontosabban: csalt. Becsapta az utast, mert többet számított, becsapta a vállalatot, mert nem könyvelte el a bevett összeget. Az utas tehát bement a vállalathoz. Beszélt a soffőrrel is. De az nem emlékezett rá és határozottan állította, hogy előző este nem is járt Szöregen. A vállalat vezetői ezért elhatározták, hogy ellenőrző utat tesznek. Néhány perc múlva ugyanaz a kocsi ugyanazzal a soffőrrel, ugyanazzal az utassal és a vállalat személyzeti felelősével ismét elindult Szöregre. S amikor célhoz ért, a taxióra megint pontosan 14 forint 20 fillért mutatott, mint az előző este. A vezető ismét kiszámította a viteldijat, de aszerint most már csak 42 forintot kellett volna fizetni. Később, a vállalati ellenőrzéskor kiderült, hogy ez a számítás is rossz volt — 35 forint egynéhány fillér lett volna a viteldíj — mint ahogy kiderült a soffőr csalása is: maga vallotta be. Nos, röviden, ez volt az éjféli taxikaland. De bármenynyire is egyszerű, tanulságai megszívlelendők. Mindenek előtt lehetetlen helyzet az. hogy a taxin utazók, de a vállalat is a vidéki utaknál ki legyen szolgáltatva a soffarök kénye-kedvének. Mint ez a történet is mutatja, a sofförök, ha akarják, becsaphatják az utast, becsaphatják a vállalatot. Persze nem arról van szó. hogy minden soffőr ezt teszi, de milyen egyszerű lenne a dolog például, ha minden utas nyugtát kapna a kifizetett viteldíjról! Megszűnnének a visszaélések lehetőségei, amelyek annyi bajt okoznak az utazóknak, a vállalatnak és — a soffőröknek is. Hiszen ehhez a történethez annyi még hozzátartozik —, hogy úgy mondjuk ez a dolog csattanója —, hogy a csaló soffört azóta már elküldték a vállalattól, (- s - ó) MESE A JÓSASSZONYRÓL Újabb déli növények virágzottak ki a napokban a füvészkertben Az Egyetemi Füvészkertben sok száz ritka távoli vidékekről idetelepített növény pompázik. A ritka nö] vények virágzását érdeklődéssel várják nemcsak a füvészkert kutatói, hanem Szeged természetkedvelő lakossága is. E napokban is sok ritka növény virágában gyönyörködhetnek a látogatók. Kivirágzott a Cereus (oszlopos) kaktusz, amely annak a sarja, amit még Kossuth Lajos adományozott a füvészkertnek. Teljes virágában pompázik ezenkívül az indiai lótusz és a Musaensete banánfa is. amely 13 éves. Hazánkban ez a banánfajta, mely a Széchenyi téren is látható, még sosem virágzott és igen ritkán hoz csak oldalhajtásokat, mellyel tovább tenyészthető. A füvészkertben virágzó banánfa már megelőzően több oldalhajtást is hozott. Szép látványt nyújtanak még a tavi vagy tün- 1 dérrózsák is, melyek szintén most virágzanak. Szerdán színielőadás lesz az MSZT-ben Szerdán, augusztus 31-én este 8 órakor Dihovicsnij „Nászutazás" című zenés vígjátékát mutatják be a szegedi Nemzeti Színház művészei az MSZT Horváth Mihály utcai székházában. Az előadásban Dómján Edit, Papp Teri, Kovács János, Lakky József és Lehoczky Zsuzsa szerepelnek. Jegyek az MSZT székházban és az üzemi közönségszervezőknél válthatók, Egyszer volt. hol nem volt, még az Óperenciás Tengeren is tűi, ott, ahol a Maros folyik a Tiszába, még attól is lejjebb egy-két kilométerrel, meg a hídon is túl, nagy fák között, rózsaszínre festett házban élt egy öregaszszony. Szegényke már annyira idős korban élt, hogy kénytelen volt vörösre festetni a haját. A nagy nincstelen&égben alaposan elhízott és mit volt mit tennie, ülő-mesterségre adta magát. Rövidesen híre járta a környékben, hogy a rózsaszínű házban az öregasszony megmondja a jövendőt. Na, lett is erre nagy riadalom. A férjüket féltő asszonyok rohantak hozzá. — Mondja, megcsal-e az uram? — Csak nyugodtan kedvesem — válaszolta az öregasszony. — Ezt alancsan meg kell vizsgálni. Azzal nagy titokzatosan kártyát vetett, belenézett az asszony tenyerébe és sejtelmesen kijelenTATÍM — El fogja hagyni a férje. IIu, megrémült az asszony, de az öreg ájtatos mama megnyugtatta, fizesse csak ki a 16 forintot és nyugodjon bele a változtathatatlanba. Telt, múlt az idő. S ha éppenséggel a jövendölés nem vált be és az asszonyok — nem is mertek szólni otthon, hogy jósoltatni voltak titokban — boldogan élnek urukkal, vagy nem érkezett meg a távoli pénzes rokon, sőt betegség sem lépett fel a családban, akkor a jósasszony végtelen nyugalommal hangoztatta: "Változnak az idők, változnak az emberek". Meghallotta ezt a mondást Jancsi cs Juliska, a két tisztalelkű gyermek. Nagyon megtetszett nekik és elhatározták, hogy felkeresik a jósasszonyt. Mentek, mendegéltek. utcákon, villamos-sineken, erdőn keresztül, mígnem elérkeztek a rózsaszínű házhoz. Bekopogtattak. Az. ablak csipkefüggönye tolUhheat Ás uramfia, kinézett rajta egy igazi banya. — Mit akartok gyermekeim? — kérdezte jóságos hangon. Jancsi és Juliska megdöbbentek: ez az a boszorkány, akiről édesanyjuk mesélt. A festék kopott a hajáról, szemhéjai vörösek voltak, gonosz mosoly vibrált a petyhüdt arcon. — Szeret... nénk ... jós ... oltatni... — dadogta Juliska. — Most nem lehet, gyertek el máskor — rikácsolt az öregaszszony, majd csendesebbre fogta a hangját. — Akkor, amikor nem járnak ilyen sokan erre. Még meglátnak bennünket. Különben is most már vannak nálam vagy hatan. Az ablak becsukódott. Jancsi és Juliska összenézett. Mindjárt kiszámították, hogy egy-két óra alatt vagy száz forintot keres a jósasszony és örültek, hogy nem ér rá a banya és a harminckét forintjuk is megmarad: uccu neki, vesd el magad, szaladtak •TÉIIMI HAZÁIG. A jósasszony azonban ettől kezdve gyanakvó lett. Kártyán kivetette, hogy Jancsi és Juliska biztos azért voltak nála, mert le akarták leplezni csalását. Mert ugye változnak az idők, változnak az emberek... Éjszakánként nem tudott aludni, forgolódott ágyában. Minden látogatót először alaposan szemügyre vett és amikor nagy ravaszságával már úgy gondolta, hogy az illető elég hiszékeny, csak akkor fogadta és mondta a megszokott strófát: el fogja hagyni az ura, betegség, halál, üröm éri, távoli rokon jön, pénz áll a házhoz — már mint a tizenhat forint az ö zsebébe vándorol. A mesének nincs vége. Ma is él a jósasszony, a rózsaszínű házban. Aki nem hiszi — annak megmarad a pénze cs a tiszta lelkiismerete. Aki hiszi — azt továbbra is be fogja csapni a» öreg banya, de csak addig, míg az illetékesek fülön nem fogják. WARKOVITS TIBOR