Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-28 / 202. szám

D£LMR6TRR0RSZBG Vasárnap. 1955. augusztus 38. Anyakönyvi hírek I. • HÁZASSÁG; 1955. aug. 20-tól KERÜLET 1955. aug. 29-ig Békési Viktória Mária, Bures Je­nS—Baczkó Mária Márta. Babus­kov Milrtin—Patarlty Anna Ad­ria. Szobnta József—Qila Mária Edit, Szögi József—Vass Etelka Etelka, Nagyőszi László—Gorcsa Piroska Tünde, Kása Ferenc ­Kársai Magdolna Éva, Mészáros István-Maróti Mária István. Dudás Sándor—Majlát Julianna Ágnes, Martonosi János—Czlme­rák Ilona Katalin, Martonosi Já­nos— Czlmerák Ilona Gábor, Mol­nár Dezső—Papp Ilona Tibor, Molnár József—ördögh Julianna József, Sípos József—Petrovszkl Magdolna Éva, Bolgár István­Szabó Piroska Tamás. Halálozás: Erdélyi Gyuláné Lohzer Vilma 74, Kanos Pálné Csernovszki Ró­zái 67, Mészáros István 1 nap, Gulyás Mlhályné Fodor Livia 63, Mátyás 70, Módos Vinco 73. Kiss István 13. Szilágyi János 63 éves korában. Kovács Wán—Báló Margit. Bar­tox;-Mihály-Bozóki Gizella, Musz­ka . ;Uyula—lL.ovich Ilona, Varga Arpáu—Ruboci Katalin, Dr. K.ss Gyula—Sipos Zsuzsanna, Kneilel Jo*sef—Diószegi Eva, Farkas Zol­. 4jo—Dobsa , Jusztina, Nagy Emii— Bíró .Izabella, Bolla János—üog.in ' Rita, Gasz'tány Ferenc—Kecskés ' Eszter, Mond József—Dudás Erika, • Koiiez Sándor—Adáiu Magdolna. Születések, III István—Karakai Ilona Ag­ntj, Antal István—Burkai Mária . Ibolya, Dombi Imre—Kúpos Ka­talin- Katalin, Hopenthalcr János " - Farkas Ilona János. Kósa Ger­gely—Karsal Katalin István, Kecs­keméti Lajos—Lele Erzsébet La­jos, Kurunczl Pál—Dóczi Márta Péter, Lajkó István-Bodor Má­ria Edit, Lajkó István—Bodor Mária Éva, Újházi Tibor-Barna Rozália Rozália, Vollord Antal— , Újvári Erzsébet László, Savanyu "Imre—.Németh Klára Imre, Almásl Sándor—Rozsnyai Ilona Sándor, Belányl Ferenc—Gyúr kovics Irma Láf.-.ló, Belányl Ferenc—Gyurko­vics Irina Zsuzsanna, Dalia Fe­renc—Belin Jozefa Ferenc, Fekete V7r.Ce—Tengelics Olga Attila, Fö­di János—Jójárt Piroska Zoltán, . Huszár Dezső—Szabó Piroska László, HéJJa Ferenc—Vig Klára . Ildikó, Muhari János-Vlgh Hona •István, Dr. Markos Sándor—Pekó Magdolna Sándor. Mihók György —Beszédes Erzsébet Erika, Komá­romi István—Kocsis Anna Ágnes, Sebők Ferenc—Kosztor Rozália Klára, Tápai Imre—Ammer Ju­lianna Mária, Torma István—Bo­dó Rozália Piroska, Tóth József­Ruhi Hóna Eresébet, Józsa Antal helyrehozását sorrendben je­—Korda Etelka Edit, Márton |s-t- löu meg Az X956-OS eszten vén—Molnár Mária István, Ne- e mes-Nagy Sándor—Marótt Mária •Sándor, Ozsgyán Mihály—Balla Erzsébet József. Papp Péter— Minda Anna Péter, Duhaj István - Kciepeszjd Zsuzsanna Zsuzsan­na. Németh Antal—Czékus Erzsé­bet Erzsébet, Dr. Lamper József - Györgypál Ilona László, Mar­tus Ferenc—Barka Julianna Emí­lia. Dr. Siruenszky Gyula—Sza­kái Mária Gyula, Szabó István­Francia Irén István, Sopslch Já­nos-Pethő Sarolta Gyula, Papp Nándor—llelsslg Éva Éva. Elhaltak: Orlncsák Mlklósné Kultslch Ro­zália 87, Tóth Mártonné Gémes Mária 63, Pávlal Gáspárné Janik Mária 78, Halja Margit 4 hóna­pos, Pap Sándor 8 nupos. Hu­szár László I napos, Márton Ist­ván 1 napos. Antal Sándor 1 na­pos. Sági Béla 48. Szilágyi Fe­renc 68 éves korában. II. KBROLET , ,• Házasság: Bárkányi Pál—Horváth Mária, Peiner Rudolf—Boros Zsuzsanna, Kiss János—Német- XrosTca Julián: na. Döme Béla—Sárkány Éva. Szabó István—Pintácsi Veronika. Zina Miklós—Zombori Krisztina. Vágó Lajos—Gera Mária. Ollé György—Báló Erzsébet, Holopov Elek—Bite Hona. Elhaltak: Vágási Dénesné Gábor Anna 72. Molnár János 75 éves korá­ban. III. KERÜLET Házasság: Juhász Nagy Béla—Hód! Klára. Születések. i Demus Vince—Csala Rozália Ágnes, Aug Ferenc—Faragó An­na Edit. Horváth Józscf-Páplcs Magdolna József, R. Nagy Pál— Neményi Lili Szegeden Neményi Lili, az Állami Operaház művésznője ven­dégszerepel Szegeden. Pénte­ken este a Pillangókisasz­szonyban lépett fel a mű­vésznő. Mivel a meteorológu­sok zivatart jósoltak erre az estére, az előadás a színház­ban volt- A közönség egybe­hangzó véleménye szerint nagyszerű volt ez est, Ne­ményi nagyszerűen játszott. Szép felfogásban alakí­totta Cso-cso-szán szerepét, tragikus hősnővé formálva. Játéka drámai és megrendí­tő volt. A közönség a szép alakítást többször vas-tapssal jutalmazta, s az előadás vé­gén is lelkesen ünnepelt. A színház zenekarát Rubányi Vilmos vezényelte. Vasárnap, hétfőn és kedden a Szép Juhásznéban lép fel Bodó István 3 hónapos. Honkó i Neményi Lili, valószínűleg az űjszegedi szabadtéri színpa­don — ha a meteorológusok ismét zivatart nem jósolnak. A következő esztendőben is sok házat tataroznak Szegeden A Városi Tanács rendsze­resen folytatja a szegedi há­zak állapotának felülvizsgá­lását és a romos épületek dőben például 12 lakást hoz­hak helyre a Béke utca 15/b alatt. A Kölesei utca 20 szám alatt húsz lakás helyrehozá­sára kerül sor, a Somogyi utca 20. szám alatt pedig 24 lakást tataroznak. A II. kerületben a Feltá­madás utca 15, 28 szám alat­ti házakat tatarozzák, a Hét­Vezér utca 23, a Tavasz utca 16, a Zákány utca 24, a Ró­na utca, a Szilléri sugárút, a 1955 AUGUSZTUS 28, VASARNAP IDOJARASJELENTÉS Várható Időjárás vasárnap es­tig: Változó felhőzet, több he­lyen, főleg a délutáni órákban záporeső, zivatar. Mérsékelt ke­leti-délkeleti szél. Meleg idö. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 27—30 fok között. MOZI Szabadság: Ma fél 4, háromne­gyed 6 és 8. hétköznap háromne­gyed 6 és 8: Romeo és Julta. — Szovjet balettlilm (augusztus 31­ig). Vörös Csillag: Ma fél 4. három­negyed 6 és 8. hétköznap három­negyed 6 és 8: Bajazzók. — Olasz opcrafilm (ma utoljára); hétfőtől: Fel a fejjel. — Színes magyar film (augusztus 31-ig). Fáklya: Ma 4, negyed 7 és 9, hétköznap negyed 7 és fél 9, jó időben az utolsó előadás a Kert­moziban: Mühlenbergl ördög. — Színes mesefilm (augusztus 31­>g). Ma délelőtt fél Il-kor matiné a Vörös Csillag-moziban: Ifjú gár­da. I. rész. Késönjövök csak a hfradó utáni -ziinetben mehetnek be a néző­térre. Postás Kultúrotthon: Fél 7 és fél 9: Nevess velünk. — 4 ma­gyar film egy míisororr. November 7 Kultúrotthon: Este 8: Déryné. — Magyar film. ŰJSZEGEDI SZABADTÉRI SZÍNPAD (Rossz Idö cselén a színházban) Ma, 29-én és 30-án este 8 óra­kor: Szép Juhászné. — Neményi Lili. az Állami Operaház tagjának felléptével. MÜZEUM Gyöngytyúk utcában több ház tatarozására kerül sor: majdnem száz lakást hoznak helyre. A III. 'kerületben a Nemestakács utca 29, 31 szám alatti házakat tataroz­zák, a Katona utca 1 szám alatt kilenc lakást hoznak helyre, hasonlóképpen a , , „ . ... Csrrerps-snri miinká<-l~f<öcn i Fehédó élővilága (Kultúrpalota, cserepes sort municasiDóaso- Roosewe,t tér, Múzeumi Képtár Kat. A Remény utcaban S a (Horváth Mihály utcai üveKcsar­Cserzy Mihály utcában, a Hámán Kató utcában és másutt Szeged külvárosaiban javítják a házakat, a lakáso­kat. Ezzel jelentős mérték­ben csökken majd a lakás­szükség Szegeden, Ma nyílik meg Szegeden az őszibarack kiállítás A „Délmagyarország" már hírt adott arról, hogy ma, vasárnap délelőtt ft'órai kez­dettel őszibarack kiállítás nyílik Szegeden az MTESZ Horváth Mihály utcai szék­házában. A kiállítást a Csongrád megyei Tanács a Szeged Városi Tanács és az Agrártudományi Egyesület vezetősége rendezi. A szegedi és a környék­beli őszibarack-termelők a legszebb terméseiket hozták erre a kiállításra, hogy meg­mutassák: az utóbbi években milyen nagymértékben fej­lődött a környéken az őszi­barack termelésének kultú­rája. Két évvel ezelőtt Sze­ged vidékén csak éppen any­nyi őszibarackot termeltek. elégíteni szükség­amennyi ki tudta a helyi fogyasztók leteit. Ma már az őszibarack­szezon idején Szeged környé­kéről sok-sok vagon kiváló minőségű őszibarackot szál­lítunk távoli, külföldi orszá­gokba. Értékes nyersanyago­kat nemes valutát kapunk érte. A kiállítás rendezősége a kiállítás megnyitásán és az ezt követő termelési ankéton a termelőkön kívül szívesen látja a szegedi dolgozókat és a kezdő gyümölcstermelőket is. A kiállítás jelentőségét, feladatát Ivádi Sándor, a Földművelésügyi Miniszté­rium osztályvezetője méltat­ja majd. nek) hétfő kivételével mindennap délelőtt 10 órától délután 6 óráig. KÖNYVTARAK Somogyi Könyvtár: Kölcsönzés hétköznaponként 13—18 óráig. Ol­vasóterem és kutatószoba nyitva vasárnap kivételével 10—19 óráig. Partfürdő kölcsönzési szolgálat (szeptember l-ig) mindennap 11 — fél 19 óráig. Ifjúsági kölcsönző (Takaréktár utca 8.) kölcsönzési szolgálata 12-16 óráig. Az Egyetemi Könyvtár augusz­tus 19-töl szeptember 1-tg belső rendezési munkálatok miatt köl­csönző szolgálatot nem tart. A kutató-szoba nyitva 10 órától 14 Váijj. Az olvasóterem zárva. Járási: Sztálin krt. 54 Kölcsön­zés szerda kivételével minden hét­köznap du. 3—6 órátg. szombaton de. 10—1 óráig. du. 2-6 óráig. Gorkij Könyvtár: Hétfőn, szer­dán. pénteken: 8—12-ig. 13—17-ig. kedden, csütörtökön: 10—12-ig és 13-19 óráig, szombaton 8-tól 13 óráig van nyitva. ALLATORVOSI INSPEKCIÖS SZOLGALAT 1955. augusztus hó 27-től szep­tember 3-ig este 18.00 h-tól reggel 06.00 h-ig (vasárnap nappal is) kizárólag első segély és nehéz­cllés esetére Inspekciós dr. Ti­boldi Béla állami állatorvos, Sze­ged. Maros utca 42. MANTLER ANTAL nyugalmazott volt sörraktári vezető 8! éves ko­rában elhunyt. Temetése hétfőn délután 3 órakor lesz a belvárosi temető kupolacsarnokából. í GYERMEKEKNEK Új fan év élőit... Nemsokára ismét megkez­dődik a tanítás. A nyári szünidőben csendes iskola­folyosók megélénkülnek. Várakozásteljesen tekint minden tanuló az új tanév elé. Felsőbb osztály... űj tantárgyak... új nevelők, kikre kissé félve gondolunk, — hiszen az ismeretlentől bizony fél egy 12—13 éves „kisdiák". A jövő tanév VII. osztá­lyos tanulói közül néhányan ismerkedünk, barátkozunk a fizikai szerekkel a szertár­ban. Nagy ünnepek előtt ott­hon is nagytakarítás van. Van-e a diáknak nagyobb ünnep az iskolai év megnyi­tásánál? Ezért mi is elvé­gezzük itt a szertárban a tisztogatást, portalanítás B, tanár bácsink felügyelete mellett. Meg-anegállunk cso­dálkozva egy-egy kísérleti eszköz előtt. Év végére már ismerős lesz előttünk. De addig mennyit kell tanulni! Félve lapozgatom a könyvet, mechanika, akusztika, ther­mika, optika, — oly értel­metlen még mindez előttem. A szertárban jól kinyitot­tam a szemem, füleltem a tanár bácsi minden szavára, most már nem tűnik olyan nehéznek a fizikai Ennyi is­merkedés is elég volt, ho« kedvvel, friss erővel kez«K jem meg a tanévet. Lénárt Béla a Juhász Gyula ált. fiúisko­la VII. a. osztályú tanulója A szerkesztő üzeni: Lénárt Béla levelének öröl­tünk. örülnénk annak is, ha hozzá hasonlóan más pajtá­sok is beszámolnának az is­kolai élet egy-egy érdekes eseményéről, Tiofifi! Ohe^oan 1 Ugye érdekesek és nehe­zek voltak a kérdések, ame­lyeket múltkor a "Törd a fejed* címmel közöltünk? Három pajtás akadt, akik »megfejtették« őket, és a »megfejtést« be is küldték a szerkesztőségbe. Pedig nem is kértük, mindjárt kiderül miért. És az is kiderül, hogy miért nem dicsérjük most meg ezt a három okos meg­fejtőt. Az érdekes kérdése­ket ugyanis egy könyvből irtuk ki, amelyet bárki meg­vehet a könyvesboltokban és amelyben a megfejtés is benne van. Az a három paj­tás ismeri ezt a kitűnő könyvet, és bizony nem tet­tek mást, minthogy kimásol­ták a válaszokat. Így ni: 1. Petőfi rágyújthatott gyufával a pipájára, mert Irinyi találmányát, a fosz­foros gyufát már 1836-ban ismerték. Petőfi Sándor ak­kor 13 éves volt. 2. Salamon börtönét nem fűthették szénnel, mert a kőszenet csak Salamon király halála után 123 évvel, 1197-ben használták először fűtésre. 3. Tinódi Lantos Sebestyén nem játszhatott hegedűn, mert a hegedűt mai alakjá­ban csak 1620-ban alkották meg. Tinódi pedig már 1556-ban meghalt. 4. Petőfi és Ady közös gyűlölt kortár­sa Ferenc József. 5. Vazul fülébe forró vasat nem önt­hettek, mert az öntöttvasat Európában csak a XVII. század eleje óta ismerik. 6. Madách nem írhatott író­gépen, mert az első írógép az ő halála után, 1869-ben került forgalomba. A könyvet minden tréfa­kedvelő pajtás vegye meg, vagy kérje kölcsön könyv­tárból. Nem drága, fűzve 8, kötve 12 forint. A könyv írója Gál György, címe: Hopp! Megvan!! Séta a vegytan birodalmában Ezzel a címmel vegyijáték-dobozt lehet vásárolni a Le­nin utcai játékboltban. A dobozban sok különféle, veszélyte­len vegyszert és a kísérletek végrehajtásához szükséges esz­közöket, kémcsöveket, mércét stb. találhatunk. A mellékelt füzet számos érdekes kísérletet fr le, egyet mintának alább közlünk belőle. A játék ára 48.80 Ft. BENGÁLI TOZ Tiszta papírlapra öntsünk egy mérce káliumnitrátot, egy mérce kénport és fél mérce lisztet. Az anyagokat keverjük jól össze. A keveréket öntsük cipőkrémes doboz fedelébe kis halomban és kövezetre vagy tűzhely szélére helyezve a do­bozfedelet, a benne lévő anyagot gyújtsuk meg a hegyénél. A' keverék ibolyás színű lánggal ég. A Tiszatáj nyári — júniust—júliusi — szá­** mának megjelenését nem csekély érdek­lődéssel vártuk, hiszen ezen a számon keresz­tül kellett elsőízben tükröződnie annak az elvi és gyakorlati érvényű munkának, amely a márciusi határozat eredményeként indult meg s amelynek az írószövetség Szegedi Cso­portja vezetőségének átszervezése éppúgy ré­sze volt, mint a Tiszatáj kérdéseivel foglal­kozó különböző viták. Ezt az érdeklődést a folyóirattal kapcsolatban a következő kérdésbe lehet összesüríteni: hogyan mutatkozik meg az elvi tisztázás az írói gyakorlatban? A kér­dés természetesen sokréiü, s a választ a Tiszatáj egyes alkotóelemeinek, valamint az Új szám egészének együttes vizsgálata alap­ján lehet csak megadni rá. A szám egészét nézve le lehet szögezni, hogy a szerkesztés színvonala határozottabb és céltudatosabb lett. S ez nemcsak mennyi­ségi tekintetben érvényes, nemcsak abban je­lentkezik, hogy a nyári számon belől igen kiegyensúlyozott a viszony a különböző mű­fajhoz; tartozó írások között, s nincs arány­talanság egy irányban sem, hanem abban is, hogy a közölt munkák színvonala is egysé­gesebb. mint azelőtt, mégpedig pozitív vo­natkozásban: olyan közleménnyel nem talál­kozik az olvasó, amelynek megjelentetésre érett voltát kétségbe lehetne vonni. Az egy­ségességet azonban még ennél magasabb szinten is meg lehet állapítani. Az írói fele­lősség és a politikus írói tudatosság fejlet­tebb fokon áll ebben a számban, mint régeb­bért. Az egészet tekintve, pozitív a kép, amelyet a Tiszatáj új száma mutat. A részletekben .azonban itt-ott akadnak hibák. A prózai szép­irodalmi részben mindjárt az ötlik szembe, hogy az öt közölt munka közül kettő egy­egv nagyobb mü részlete. Bizonyos, hogy a regény- vagy elbeszélés-részletek publikációja mellett sok "érvet lehet felhozni. Az iró pél­dáid á nyilvánosságra hozott töredék hatását fcímérvé, az egész műből is küszöbölhet ki hibákat. Mégis, az olvasó szemszögéből a részlet túlságosan nem-kész jellegű, túlságo­fí Tiszatáj nyári számáról san sok kérdést hagy nyitva, s a kérdések­nek, illetve következtetéseknek az eredménye mégis csak az, hogy „meg kell várni, hogyan oldja majd meg az iró". Nagy Sándor regé­nyének „Prológusa" különösen olyan, hogy ki­váltja az olvasóból az előbbi gondolatmenetet. A készülő regény témája rendkívül érdekes­nek és igen tanulságosnak látszik: Balog András, az öreg kommunista paraszt kizá­rása a pártból olyan lehetőségeket rejt ma­gában, amelyek társadalmunk egyik legérde­kesebb problematikáját világíthatják meg, s a regény a tárgy dimenzióit tekintve, valóban a szocializmus felé haladó falu átfogóan széles rajzát adhatja meg. A részlet azonban jelen­legi állapotában meglehetősen nyers, külö­nösen stiláris tekintetben. |Z"ovács Mihály elbeszélés-részlete városi té­mát dolgoz fel, a Horthy-korszak kis­polgári világában játszódik. A közölt rész groteszkül tragikus csomópontig vezeti el az elbeszélést, olyan ellentmondásig, amelyből tudjuk ugyan, hogy van kiút, s a folytatás nyilván éppen ezt fogja majd megmutatni, amely azonban még fgy, ideiglenes befeje­zésként is bántóan pesszimista. Lendvai Mi­hály Cédrusfa című novellája az utóbbi idő­ben megjelent elbeszélések között a legjob­bak egyike. Világnézeti tartalmát: antikleri­kális mondanivalóját fordulatosán, sematikus­ság nélkül „fejti ki — nem tételeket állít, ha­nem fejlődésen keresztül, meggyőzően érzé­keltet. A Júlia című elbeszélés — pgri Lajos műve — inkább csak elbeszéléssé duzzasztott anekdóta, s ehhez képest sok benne a leírás. Tömörkény ismeretlen rajzának, a „Szombat esté"-nek közlése nagyon szerencsés gondo­lat, s meggyőzően szolgálja a haladó sze­gedi irodalmi hagyomány ápolásának ügyét. Az új szám versei sok érdekességet tartal­maznak. Németh Ferenc „A Szerencsés Sár­kány históri.ájá"-ban az eevik csendes-óceáni atomrobbantás huszonhárom japán áldozatá­nak tragédiáját énekli meg. Igazi békeharcos vers ez, átérzéssel teli, szenvedélyes és mé­lyen humanista tiltakozás. Helyenként azon­ban nem egészen érett még, abban az érte­lemben, hogy nem egyszer a kétségen kívül könnyebb, sokat sejtető, de nem vliágosan beszélő jelképes megoldást választja. A köl­tőnek pedig ki kell mondania a dolgokat, ez a hivatása és ez a művészete. Lődi Ferenc két versében a lírai finomságot ezúttal ko­moly erővel párosítja, anélkül, hogy üresen futó, sematikus sorai volnának. László Ibolya versei a tőle megszokott erényeket csillogtat­ják: a bensőségességet, a könnyed forma mö­gött js tartalmas mondanivalót. Kár, hogy az , Áldom a péket, a szántóvetőt..című köl­temény kissé mesterkélten ható pátoszba csen­dül ki. Petrovácz István három költeménnyel szerepel az új számban. A három közül kettő a fiatal költő legjobb versei kőzé tartozik. Különösen a „Szeged" lendülete megkapó és magávalragadó. Az „Április" ezzel szemben nem sikerült. Első strófájának a humoroson is túlmenő, szinte gúnyos játékossága össze­egyeztethetetlenül ellentmond a tulajdonkép­peni mondanivalónak. Simaj Mihály két ver­sében jól ragad meg egy-egy hangulatot. Sze­retnénk már tőle hosszabb lélegzetű költe­ményt js látni, hiszen minden bizonnyal ké­pes arra, hogy a kicsiben végigtartott szín­vonalat nagyobb témánál is megvalósítsa. Farkas László mutat erre példát a „Nyári éj­szakádban, a „Bizakodó ének aratáskor" című költeménye ellenben utolsó versszakában megtörik. András Sándor gondosan kifor­mált költeményei újszerű oldalról mutatják meg a fiatal költő egyre izmosodó tehetségét. A versfordítások ezúttal a haladó nyugati irodalom néhány reprezentatív képviselőjét szólaltatják meg, s többek között új oldaláról mutatják meg az olvasónMvtip A-mipj-.seu Nexöt. A szépirodalom és a „Tükör", illetve a „Szemle" közötti műfaji átmenetet Varga János riportja képviseli, az „üj akarattal a kún pusztákon". Amit a riport ír, az jó, de ezzel nem mindenütt áll arányban az, ahogy írja. Helyenként modoros a stílusa, mintha kissé népieskedő beütés érződnék ki belőle. Párbeszédei pedig néha naturalista módon túlságosan is ragaszkodnak a valóság felszí­néhez. Tárgyi tekintetben még csak annyit — de ez már szerkesztési kérdés —, hogy szí­vesen látnánk már a szegedi életről is ri­portot. A kritikai, illetve tudományos rész ezúttal •igen tartalmas. Kiss Lajos cikke a „'Költészet varázsá"-val kapcsolatos vita egyik legfonto­sabb elvi kérdését tisztázza végérvényesen, s_a Vajtai-féle cikk alapvető hibáját, a mű­vészi tartalom és íorma egységének' nem a marxista-leninista felfogás szerinti értelmezé­sét tárja fel. Komlós Aladár tanulmánya a magyar irodalom marxista-leninista tipológiá­ját körvonalazza, egyben pedig igen termé­keny gondolatokat vet fel az összehasonlító irodalomtudomány szempontjából. Helyes, hogy a Tiszatáj beszámol a Magyar Színját­szás Ünnepi Hetéről s hogy közli az ott lezaj­lott viták lényegét, helyes lett volna azonban, ha ezzel kapcsolatban a szegedi Nemzeti Szín­ház munkájáról is jelent volna meg össze­foglaló értékelés. A „Szemle" rovat a folyó­irat kritikai tevékenységének fejlődéséről ta­núskodik, s közvetlen riportban számol be a könyvhétről. Qsszegezve csupán a fenntebb már meg­állapított tényt kell még egyszer leszö­gezni: a részletekben akadnak hibák, az egé­szet tekintve azonban nem kétséges, hogy a Tiszatáj új száma nemcsak azt tükrözi, hogy a szegedi írók dolgoznak, hanem azt is, hogy jól dolgoznak. Látják az irányt, amelyben ha­Iadniok kell s azon vannak, hogy a magu­kévá tett elveket megvalósítva egyre izmo­sodó szocialista realizmusunk munkásai le­gyenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom