Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-04 / 182. szám

Csütörtök, 1955. augusztus 4. DElMSGYIRORSZIG A számadó juhász r X kéverakók lekászolódtak az asztag tetejéről, a kocsisok kifogták lovaikat. A kanász is éppen az imént hajtotta be a kondát a mezőről, a vályúba moslékot öntött a jószágoknak s aztán ő is delelőre ment. Szabó Dudrai Ferenc bácsi, a számadó juhász is éppen ebédhez készülődött, amikor egészen véletlenül összetalálkoztunk vele. Beszélgettünk erről is, arról is, míg végül aztán a szövetkezeti tagok munkája, boldogulása került szóba. így moindja: valamikor én is egyéni gazda voltam. Kilenc holdon dolgoztam. Becsülöm az eszemet, hogy én már öt évvel ezelőtt megláttam azt, amit sokan még most vesznek észre, vagy még nem is látják igazán: a szövetkezet az mégis csak más. őszinte, paraszti becsületemre mondom, nem bántam meg, hogy szövetkezeti tag lettem, sőt ez az egy dolog, aminek legjobban örülök. Szabó Dudrai Ferencet Felsővárostól Sándorfalváig talán mindenki ismeri. Jól megtermett, középkorú, ízigvérig parasztember. Takaros pörge bajuszáról, szemére húzott, begyűrt-tetejű kalapjáról nem nehéz megállapítani a mesterségét — hiszen arcára van írva: juhász. A Felszabadulás Termelőszövetkezet közel 800 darabból álló nyájának számadója. Régen legelt már a baktói határban ilyen szép nagy birkanyáj, s ennek számadójának lenni külön tisztesség, megbecsülés dolga. Miközben az ebéd készül, a múltról, ismert nagy juhászfamíliákról is szó esett közöttünk.1'0'" " 'fi — Már azt gondoltam, ilyen emberekre, mint még azok voltak, ezután már nem is lesz szükség —. Nem folytatja tovább Szabó bácsi megkezdett témáját, hiszen a többit már amúgy is érteni lehet. Arra gondolt, hogy talán már sohasem lesz szükség az ő tudományára, a birkatenyésztés, a juhászat mesterségére, amit őrá hagytak örökségül az ősei, hiszen nincsenek már olyan nagygazdák, akik külön számadókat tartsanak, felosztották, szétparcellázták a baktói legelők jórészét is. A felszabadulás után néhány évig még juhászkodott, saját kis falkáját őrizgette, csak ebből azonban nem lehetett megélni. Még 9 hold földet is művelt a juhászat mellett. Amikor híre ment Baktón, hogy megalakult a termelőszövetkezet, Szabó bácsiban kezdett ébredezni a remény. Talán, talán mégis csak lesz szükség egyszer az én tudományomra. És nem számított rosszul. A második évben, ahogy kimondták a szövetkezet megalakulását, az alapító tagok egy jó falka, összesen 200 darab birkát is vásároltak. Már akkor valamennyien tudták, jobb kezekre nem is lehetne bízni a falkát, mint a Szabóéra. Olyan juhászember ő, akire még azt is rá lehetne mondani, hogy a nyáj mellett született. Három év telt el azóta, hogy ez történt s a gyorsan szárnyaló idő szép eredményeket hagyott maga után. A kétszázas kis birkanyáj Szabó Dudrai Ferenc keze alatt jól megszaporodott, most már nem kevesebb, mint 742-őt tart számon. Az ő tudománya aranyat ér, vallják valamennyien a szövetkezetben. Mert bizony a birkatenyészet a szövetkezet egyik nagy, kiapadhatatlan aranybányája. A tavaszon, amikor leválasztották a bárányokat, sokáig száz literszám szállították naponta a tejet. Summa-summára eddig mór, nem számítva a szaporulat értékét, tavasztól idáig nem kevesebb, mint 85 ezer forintot hozott a közös konyhára a juhállomány. A múlt évben sem volt sokkal kisebb a haszon, s a gazdag jövedelemből szépen jutott a számadónak is. Az őszi zárszámadáskor Szabó D. Ferenc 817 munkaegységért tartotta a zsákot. Annyi mindent kapott, hogy a szövetkezet igái a sok terményt alig győzték haza-szekerezni a házához. 15 mázsa 93 kiló búza, 57 mázsa 19 kiló takarmányrépa, 776 kiló árpa és zab, 46 mázsa 57 kiló — nem sok híján egy fél vagon — kukorica, 645 kiló lucernaszéna. 891 kiló burgonya. 163 kiló 40 deka cukor, 21 liter étolaj, 817 kéve kukoricaszár, 16 mázsa 34 kiló alomszalma, 4 mázsa 90 kiló polyva és még 49 kiló cirokmag is esett a munkaegységekre. A készpénz 4779 forint és még hozzá 1150 forint prémium. Rengeteg sok minden ez. Még így felsorolni is igen hosszúnak tűnik. Ezek után csak arra gondolhat az ember, milyen jó dolog is lehet ennyi terménynek, pénznek a gazdája lenni. Nem ok nélkül mondta Szabó D. Ferenc beszélgetésünk kezdetén: becsülöm az eszemet, hogy én már öt évvel ezelőtt megláttam. amit sokan még csak most vesznek észre. Búcsúzóul még annyit mond: — A szövetkezeti munkát, mint a boldogulás legjobb módját ajánlhatom minden embernek. Akár meddig élnék is, sohasem kívánnék jobbat magamnak, mint ahogy most élek. Valamikor sajnáltam a múltat, a régi juhászéietet, de most már nem bánom, mert a mi jövőnk sokkal szebb ennél. Néhány szót még a jövőről, az ő egyéni terveiről mond, s ezek a tervek a szövetkezeté is: javaslom majd a tagságnak. 200 anyabirkával növelhetnénk még az állományt. Vállalom értük a felelősséget, hiszen azok — éppúgy, mint ez a hétszáz egynéhány darab — az enyémek is lesznek. NdCTY Pál: fétitytU a l/Uzkdán.,, [e HIUEK= — A Szegedi Falemezgyár napközi otthonának apróságai három heti üdülésre indultak Gyopároera. — Az első és második negyedévben két darab szerszámgéppel szaporodott a karbantartó gépek száma a Szegedi Erőműben. Az egyik egy univerzális fúrógép, a másik egy modern hegesztő trafó, — Az újszegedi MNDSZcsoport augusztus 5-én 7 órakor nőnapot rendez, melyre mindenkit szeretettel elvárnak. — Az alsóvárosi MNDSZ augusztus 5-én délután 7 órakor orvosi előadást tart Hámán Kató utca 5. szám alatti helyiségében. Előadó dr. Berkes Pál, j ,( — Vidám vasárnapot rendeznek augusztus 14-én a Szegedi Kenderfonógyár MNDSZ-asszonyai. Itt virággal köszöntik a termelés élenjáróit és azokat, akik 25 éve az üzemben dolgoznak. Hogyan sikerült a kultúrotthonok fesztiválja ? — Beszámoló a Juhász Gyula Kultúrotthonban — Tegnap este a Juhász Gyula Kultúrotthonban a szegedi kultúrotthonok fesztiválján résztvett kultúrmunkások előtt Korek. József, a városi tanács népművelési osztályának vezetője beszámolót tartott a fesztivál eredményeiről és hibáiról. Slőadásában megállapította, hogy a fesztivlál jelentőségét aláhúzza az a tény, hogy „ez városunk kulturális életében, sőt országos viszonylatban is első, sikeres kezdeményezés volt, amelyen a város minden kultúrotthona egy akarattal vett részt. A kultúrotthonvezet'ók szoros összefogása, a szakszervezetek és a tanács együttműködésének megszilárdítása jegyében került megrendezésre a fesztivál, amely további eredményes, hasonló és egyébirányú akciók kiindulópontját képezi". S a továbbiakban: „a kultúrotthonvezetök együttműködése biztosítéka annak, hogy a kultúrotthonok müsorpolitikáia mentes lesz az értéktelen, pártunk politikájával ellentétes daraboktól". Majd a fesztivál általános értékelése után elmondotta Korek elvtárs, hogy a fesztiválnak több értékes következménye is lett. Ezek között az egyik az ősszel megvalósítandó munkásszínpad, mely a rókusi kultúrotthonban fog működni. Foglalkozott azokkal a problémákkal is, amelyekkel a fesztivál műsorának összeállítása és az előadások megrendezése előtt meg kellett küzdeni, majd rátért az egyes előadásokra. Elsőnek a Postás Kultúrotthon Katona József Bánk bán-ja harmadik felvonásának előadásával foglalkozott.„A csoport — mondotta — helyes rendezői felfogásban, egyszerű eszközökkel, sallangmentesen adta elő a nehéz és elmélyült munkát igénylő felvonást". Az előadás hiányosságai közül a szereplők bizonytalan színpadi mozgását és egyes szereplőknél az átélés hiányát említette. „He lyesnek tartanám — mondotta a továbbiakban—,'ha a kultúrotthon színjátszói az egész darab bemutatására is gondolnának". A KPDSZ színjátszók viltámiréfáiról megállapította, hogy a rendezés és az előadás 1 dicséretet érdemel, egyben javasolta, hogy a csoport képességeinek megfelelően nagyobb terjedelmű, fokozottabb elmélyülést igénylő darabokkal is foglalkozzék. A Juhász Gyula ! Kultúrotthon színjátszóinak Moliere: Kénytelen házasság előadását ériékelve kiemelte az értékes rendezői munkát ésj a szereplők közül különösen a tudósokat alakító színjátszókat. Megemlítette, hogy törekedni kell a csoportnak a még tökéletesebb artikulációra. A November 7. Kultúrotthon Bújócska előadása nagyjában és egészében sikeres volt. Az előadás hiányosságai között azt emlííette, meg, hogy a szereplök némelyike nem találta meg a kontaktust egymással és a közönséggel, és szerepüket inkább elmondták, mintsem előadták. Hiányolta az előadás pergő ütemét is. A Móra Ferenc Kultúrotthon színjátszói Rachmanov: Viharos alkonyat című drámájának III. felvonásával léptek a közönség elé. A műsorválasztás helyes volt, s az előadásban is voltak pozitívumok azonban az előadásnak jobban meg kellett volna érnie a bemutatás előtt. A MAV Petőfi Kultúrotthon színjátszócsoportjának Boccaccio—Füsi: Certaldoi vásár előadását úgy értékelte, mint amely a fesztivál élvonalbeli teljesítményei közé tartozott. Helyes volt a szereplők kiválasztása, s a darab rendezői felfogása is. f. A fesztiválon két zenekar szerepelt, a Juhász Gvula Kultúrotthoné és a MAV Petőfi Kultúrházé. Mindkét zenekar szereplése gazdagította a műsort, a zenei program széles skálájú és igen változatos volt. A Juhász Gyula Kultúrotthon zenekara összhaíásában az énekkísérethez szokott, színházi hatásokkal ddlgöíik és a szimfonikus futamok tolmácsolásához szükséges hatások kissé elhalványultak, játékában. A MAV szimfonikus zenekar Boldizsár Kálmán vezetésével ugyancsak jó képességekről tett tanúságot. „!A kiváló kirA November 7. Kultúrotthon „Bújócska" bemutatójából: Tóth Gáspár, ifj. Héger Károly és Stumpf Károly. Jelenet a MAV Kultúrotthon színjátszóinak „Certaldoi vásár" előadásából. Vajda Béláné és Kiss Gyula a darab egyik jelenetében. séret rövid idő alatt történt betanulása és előadása — mondotta — reménnyel tölt el bennünket a zenekar további fejlődését és szereplését illetően. Reméljük, hogy a MAV kulturális veietöi is egyetértenek ebben velünk, és a zenekar részére biztosítják a szükséges támogatást. Szeretnénk, ha legközelebbi előadásainkon a MA V zenekar nemcsak kísérőként, hanem önálló műsorral is szerepelne". A fesztiválon szereplő három énekkar szintén sikeresen szerepeli: a Móra Ferenc Kultúrotthoné Becsky Balázs vezetésével, a MAV „Szocialista kultúráért" jelvénnyel kitüntetett „Hazánk" énekkara VC'cldmenn" József vezetésével és a Juhász Gyula Kultúrotthon énekkara Kertész Lajos vezetésével. A Móra Ferenc Kultúrotthon énekkarának műsora igen széles skálájú volt, a kar munkásmozgalmi tömegdaltól az operakórusig többféle müvet adott elő. Bántó, hogy az előadás összhatását néha kihangzások zavarták meg. A MAV énekkar kitüntetése óta első alkalommal szerepelt nyilvánosan, precíz, mértéktartó előadásban. Kár, hogy létszáma hiányos volt. A Juhász Gyula Kultúrotthon énekkara igen kellemes összhatást ért el. bár a szólószámok néhol kifagásolhatók voltak- A tánccsoportok munkáját illetően a Városi Balettiskola szereplése méltó volt előbbi sikereihez. A népi tánccsoportok közül a KPDSZ leánycsoport nyújtott jobb teljesítményt, A Móra Ferenc Kultúrotthon táncosai kissé elfogódottan léptek első nyilvános szereplésükkel a közönség elé. A műsorból hiányzott a szavalat. Egyedül Bárány Pá'.né kiváló népdalballada előadásáról számolhatunk be, remélve, hogy az ő sikere e fontos területre is felhívja a kultúrotthonok figyelmét. CT1JEGYZET 31 Nálunk ugyan ez nem újság, nem valami rendkívüli esemény, hogy kukoricát termel a tsz. De itt igen nagyjelentőségű dolog, hogy a takarmányféleségek termelésében bevezetik a kukoricatermelést. Amerre a szem ellát, ritkán akad egy-egy szál kukorica, de a mezőgazdaság úttörői, a szövetkezetek itt is kezdeményezők. Fő takarmánynövényük a krumpli és répa. Ezzel hizlalják errefelé a sertéseket. Az idén vették tervbe első ízben, hogy kísérleti parcellát állítanak be, igaz, nem nagyobb területen, mint egy hektáron. így rögzítették le papíron, de mikor ott jártam, már zöldéit a négyzetesen vetett kukorica tíz hektár területen. Kröl Jozef, az elnök nagy lelkesedéssel mesélte, mit mondott nekik Hruscsov elvtárs. S még ekkor is elpirult, mikor arra terelte a szót, hogy Bierut elvtárs megDirongatta, hogy olyan kevés kukoricavetést terveztek. — Szégyenkezve vallottam be, hogy nem szereztünk be több vetőmagot és ennyivel is megelégszünk. — Vessenek csak tíz hektárt — javasolta Hruscsov elvtárs. — Ha vetőmagjuk nincs, majd lesz az is — tette hozzá, és elmondotta, hogyan, miként készítsék elő a talajt, hogyan vessék el a kukoricát, hogy jó termést hozzon és példamutató legyen e téren is a termelőszövetkezet nemcsak a környékben, hanem egész Lengyelországban. — Még tíz nap sem múlt el — újságolta a tszelnök, — máris levelet kaptunk Varsóból, amelyben értesítettek, hogy vegyük át a lovicsi állomáson a Szovjetunióból repülőgépen érkezett kukoricavetömagot. — Hruscsov elvtárs küldte — mondták többen is egyszerre. — De jött egy agronómus Is Moszkvából, hogy megmutassa, miként kell termelni ezt a takarmánynövényt. Négy hétig volt itt, segített nekünk nemcsak a kukoricaterrnelés mesterségének elsajátításában, haFÉNYEK A VISZTULÁN 32 A tsz büszkesége az 5800 liter tejet adó tehén nem hasznos tanácsokkal látott el bennünket, amelynek igen sok hasznát vettük — magyarázta az elnök. Ezért is érkezett gazdagabban ez a nyár, mert új tapasztalatokkal a tarsolyban, az eddiginél jobban végezték munkájukat a jackowicei termelőszövetkezet tagjai. Az elmúlt évben 25 mázsa kenyérgabonát termeltek egy hektáron. Az idén már ennél is többet várnak. Nem csoda, ha naponta keresik fel egyéni dolgozók, de más termelőszövetkezeti tagok is ezt a szövetkezetet. Nemcsak a gabonatermés büszkeségük, hanem a jószágállomány is. A fehér-fekete-tarka tehenek közül nem egy 5800 liter, 5600, 5400 liter tejet ad évente. Kiállításon is nyertek már díjat, övék szekott lenni szinte minden évben az elsőség. A sok íeketetarka tehén közül kiválik egy vörös-tarka. Nem álltam ÜTIJEGYZET 33 szó nélkül, meg ne kérdezzem, hogyan csöppent a fajtiszta tenyésztörzsbe ez a tehén miért nem szelektálják ki? — Díjnyertes tehén ez — mondják a tsz-tagok. Már olyanformán, hogy egyik kiállításon ezt nyertük az első díjban. Az oklevelet is megőrizzük az iroda felán, ezért meghagytuk ezt a tehenet is a többiek közölt. A szép, tiszta, nagytőgyü tehenek arról tanúskodnak, gondos ápolásban részesülnek. Vajon hány munkaegységet teljesít ebben a termelőszövetkezetben egy állatgondozó? Az elmúlt esztendőben közülük a legjobb 900 munkaegységet teljesített, ez ugyan nagy ritkaság, de általában 450 munkaegység a szövetkezett tagok átlaga. Az asszonyok sem maradnak le. s nem ritka az olyan családtag sem, aki csak a legsürgősebb munkák idején segít a termelőszövetkezetben, mint a tsz-elnök lánya, ő közel 200 munkaegységet teljesített. Ma még azonban van gondjuk a termelőszövetkezet tagjainak, de a 16 új családi házat, a négy új istállót, a kultúrházat és napközi otthont látva, arról győződhet meg az ember, gyorsan emelkedik ki a jackowicei termelőszövetkezet a dombok közül. A nap már a tsz-udvar másik sarka felöl tekintett ránk, mikor búcsúzásra nyújtottam kezem, mintha ő is vizsgálódott volna, mit látni még vajon itt a termelőszövetkezetben. Nem győztem betelni a látnivalók nézésével, örültem, hogy szemtanúja lehettem a lengyel parasztok jobb életét megteremtő szövetkezeti gazdálkodásnak, a jackowicei termelőszövetkezet eredményeinek. Jobb élet után vágytak ezek a lengyel parasztok, keresték és futottak a jobb után. Most "jó úlon haladnak. Gazdasági épületeiket, lakóházaikat, ígérkező termésüket látva úgy gondolom, itt is kikel: már a magja a dolgozó parasztok óhajának... (Folyt, köv.)