Délmagyarország, 1955. augusztus (11. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-04 / 182. szám

OfLMÜGYRR ORSZÁG Csütörtök. 1955. augusztus I. tíelvárosi gyerek Laci. Arca pirospozsgás, bőre napbarnított. Játszótere volt az egész város, barátja mind­az, akikkel nem sokat törőd­tek a szülők. Az ajtófél sem kérdezte tőle, hol voltál, ha éjfél körül tért haza, 14 éves fejjel kissé mámorosan.. Na­gyon várta már Laci, hogy vigre betöltse a 14 évet, s aztán... Aztán neki vágjon egyedül az életnek. Mennyi terv, mennyi gondolat forgott éjszakánként agyában. Sok­szor felijedt, megdörzsölte a szemét, megtapogatta az ál­lát. majd' hanyadt feküdt, s nyitott szemmel nézte a me­r.yezéten vibráló utcai lámpa fényét. Mintha csak a préri fölött derengne a hajnal... Álmodott Laci. A ponyvare­gény, melynek már minden lapja külön vált. s itt-ott hi­ányzik egy oldal, megtette hatását. Másnap aztán fölkc­tekedett, s elment boxoíónak. Titokban arra gondolt: eljön mig az az idő, amikor tátott szájjal néznek rá a kocsmá­ban, csodálják erejét. A kocsmához azonban pénz is kell. Végignézett minden kirakatot a városban. — Gyere csináljunk egy kis zrít — mondta egyszer barát­jának, a „néger bombázó­nak". akit különben Lakatos Gézának hívnak. — Kinéz­tem már a kirakatot... Megegyeztek. Éjfél utánig L™ várt Laci falhoz la­pulva, kémlelt jobbra-balra, de. Géza az nem jött. — Nőügyem volt — hazud­ta másnap, vagy harmadnap az alig íizenötéves Lakatos Géta, s ezzel faképnél hagyta Lacit. Azt már nem merte elmondani, hogy megijedt, mert a keze ügyibe kerülő újságban a fiatalkorú bűnö­zők elítéléséről olvasott. Egyedül csatangolt tovább Laci. Ki-kijárt a külvárosok­ba is. új barátokat keresett, s közben rendszeresen láto­gatta az ökölvívó-edzéseket. Itt bizony nem simogatták lá­nyos kézzel, a kemény ököl még a boxkesztyún keresztül i* nyomott hagyott Laci or­rán és állán. Egyre jobban kiábrándult ebből a férfias sportból. Az edző is megin­tette, ha verekedett, sőt egy­szer azt is megkérdezték, mi­vel tölti egész napját. Elpi­rult Laci. Szégyclte. hogy ki­maradt az iskolából Hazu­dott. — Dolgozom... — Dolgozol?! — úgy hang­zott a viszontkérdés, mintha nem hinnének neki. — Persze, hogy dolgozom... — mondta mégegyszer, bi­zonytalanul s másnap fölke­rekedett. munkát vállalt a Cserepes-sori téglagyárban. Volt ott Laci téglahordó, ló­rés. s néha-néha kubikolt is. Egyik nap aztán a nyári me­leg kifogott a 15 éves gyer­meken. Nem érezte a karjait, lábait, szédelegve botorkált össze-vissza a városban. Más­nap nem ment munkába. Harmadnap, negyednap már félt, hogy felelősségre vonják. Végül mégis elkullogott. Azt sem kérdezték tőle, hol volt, csak a boríték lett könnyebb. Egy hétig megint dolgozott s aztán otthagyott csapott, pa­pot, munkakönyvet, meg még néhány forintot is. Oj gondo­lata támadt. Motorszerelő lesz. Végig száguld majd az országutakon — hej, micsoda élet lesz ez! Ment a munka­könyvért. Abba már br.rták, „önkényesen kilépett". /Vem vették fel ipari ta­nulónak. Az első bélye­get rásütötték homlokára: ..önkényesen kilépett". Hete­kig. hónapokig törte a fejét, s végül úgy döntött, elveszti munkakönyvét, s újat kér. Rossz volt a gondolat. Adtak egy másikat, de ebbe is beír­ták: „önkényesen kilépett". Jött a tél. újra csatangolt a városban. Kisebb gyerekeket biztatott koldulásra, majd megfelezték az összeget. La­katos Géza ezután nagylel­kűen magához fogadta, s jár­ták a kocsmákat, ittak, mu­lat'ak. A tavaszon újra mun­kához látott. Letett a boxo­lisról, halványan derengett már benne a motorszerelés is. Segédmunkás {eJí g ^ fürdő* vállalatnál. Anyja elutazott, hosszú időre. Laci nem szí­nesen beszélt erről, s huszon­hároméves nővéréről sem. Nagynénje viszont embert akart formálni belőle. Mun­kát kellett vállalnia. A pénz­zel pedig fillérig elszámolni otthon... Ez megint nem tet­szett Lacinak. Kordába fogja őt egy nőszemély?! Nem ellenkezett, de szive mélyén lázongott. Elmegy Szegedről. Gézával egyik szombat este búcsúként meg­látogatták a Buza-vendéglöt. Egyiküknek sem pelyhedzik még a legénytoll orra alatt. mégis megittak vagy három­negyed liter rumot. Lakatos Géza fizette, valahonnan pénzmagra tett szert. Hajna­lig mulattak. Aztán elalud­tak mind a ketten az egyik bokor alján, s csak a vasár­nap déli meleg nap ébresz­tette őket fájó gyomorral, ka­rikás szemmel. Nem mert most már bemenni a fürdő­vállalathoz. Elment a Munka­crötartalékok Hivatalához, s már kl is nézte új munkahe­lyét Budapesten a MÁVAG­ban. Közben meghallotta, hogy Varga Sándor, a fürdő párttitkára beszélni ákar a fejével. Félt. de azért nagy- • nénje • unszolására bement a • fürdőhöz, összeszedte fehér , köpenyét, papucsát, összes | munkaruháját, s torokban do- . bogó szívvel belépett a für­dők igazgatójához, Sass Ist­vánhoz. . i i — Kérem a munkaköny­vem, felmondok1 A z igazgató megütközve nézte a remegő térddel előtte álló fiatal embert, majd gondolt egy nagyot és leül­tette a fotelbe. Kérdezte. Egész életéről tudni akart. Laci nem beszélt. Makacsul hallgatott, s ha megszólalt, csak azt hajtogatta: Fölmondok, Pestre me­gyek dolgozni. — Behívatták Varga Sándort, a párttitkárt, Laci munkavezetőjét is. Ket­ten „gyúrták" most már a fiatalembert. Egy volt a cél, szóra bírni, őszinteségre bírni. Kérdezősködtek édes­anyja felől. Laci nem bírta tovább, ökölnyi könny bugy­gyant ki szeme sarkából, s zokogás közben halkan mondta: — Édesanyám börtönben van. Nem törődött én vetem senki, nincs nekem senkim... — rázta a zokogás, s leborult a fotel karfájára. Varga Sán­dor, a szigorú Sándor bácsi odament Lacihoz, megsimo­gatta fejét, s aztán igy szólt: — Meglett ember vagy már Tjcci, gyerekek dolga a sírás. Neked komolyan szembe kell nézni az élettel. Az egészből annyit hallott csak Laci, „meglett ember vagy", nem pedig holmiféle kamasz... Meglett ember. Most már a párttitkár szeme közé nézett. Szíve lassabban vert, a szorongó érzés elmúlt, s kiöntötte szive bánatát, el­mondott mindent őszintén. Nem titkolta azt sem, hogy szombat éjszaka megvertek egy embert a Buza-vendéglő­ben, azt sem, hogy köteked­tek az utcán. — Ha lett volna apám, nem kerülök a bűn útjára, én ak­kor ma is becsületes ember lennék. Jov mondta, becstletes ember, pedig még sem­m' bűne. Hogy munkaköny­vébe beírták: „önkényesen távozott", nem az 6 bűne! Nem beszélt vele ott senki, azt sem kérdezték tőle. hol volt. Hogy berúgtak a Buza­vendéglőben, ki más bűne lenne, mint a kiszolgálóé, aki előtt vastag betű hirdeti a miniszteri rendeletet: „18 éven aluliaknak italt nem szolgálunk kl." Laci mégis bűnösnek érzi magát. Sze­retne itt maradni Varga Sán­dorral, de hát most már min­dennek vége, e sok csínytevés után úgi/sem tűrik meg a többiek. Várta, mi lesz. Be­hívatták a DISZ-titkárt. Nem sokkal idősebb az sem Laci­nál. mégis máskép beszéltek vele a vezetők, az igazgató is, a párttitkár is. Megmosták nagyon a fejét, az ő bűnének tartották, hogy Laci Lakatos Gézával együtt rossz útra íé« vedf. Ecsetelték az útat, a | nevelőintézet kapujáig. Aszó- ' dig. Megborzongott Laci. Bör- : íönbe kerülni, áh, soha! Kér-1 te volna most már, enged-! jék, hogy maradjon, megmu-' tatja 6, hogy milyen ember' és soha többet az életben rá i sem néz Lakatos Gézára. I Nem merte azonban tómon- j daní ezt a szót. Jobban fájtI neki mindennél, hogy mi-! atta mást pirongatnak. Az új DISZ-titkár, — új, mert alig kéthetes csak a DISZ­szervezet — karonfogta Lacit s együtt mentek vissza a munkahelyre. — Látod, látod, Laci. Ve­lünk is barátkozhatnál... Laci kerülte most már La­katos Gézát; A régi elfakult, lapjaira rongyolódott pony­vák helyett, hosszú unszolá­ra könyvet vett ki a könyv­tárból. Rövid idő alatt elol­vasta az „Egy igaz ember" történetét, majd új könyvet vett, s szabadvasárnapon­kint kirándulást tettek: csó­nakáztak, fürödtek és még a moziba is elmentek. Itt ülünk egymással szem­közt most Lacival. Ar­ca pirospozsgás, bőre napbar­nított. Csak úgy munkaidőn kívül, szabad napján jött be fürödni a fürdőbe. Fehér ing, vasalt nadrág feszül rajta. A hogv beszélgetünk, szemé­ből a bizakodás fénye csil­log. Emberekre talált. Em­berekre, akik fiukként fo­gadták, s akik embert ne­velnek belőle. Ma még nem tudja, hogy mi lesz, géplaka­tos, vagy masszőr, de azt már elhatározta: Őszre be­iratkozik az iskolába, ne le­gyen sehol akadály, hogy 6 nem végezte el a nyolc ál­talános iskolát. Jófejű, gyerek Laci. Az ed­dig olvasott könyvek történe­tét, a benne szereplő neve­ket kívülről mondja. Tudja azt is, mennyi a keresete és büszkén újságolja, három hó­nap múlva órái vesz a pré­miumból. Úgy beszélgetek vele, mint férfi a férfivel. Nem tiltako­zik, hogy megírjam történe­tét az újságba, hogy felhív­jam a szülők és minden ma­gyar állampolgár figyelmét Alkotmányunk 52. paragrafu­sára: ,.A Magyar Népköztár­saság különös gondot fordít az ifjúság fejlődésére és ne­veléséré; következetesen vé­delmezi az ifjúság érdekeit." AfU szegediek mindany­nyian felelősek va­gyunk Laciért. Minden Laci­ból. minden Gézából embert kell nevelni, még akkor is, ha ők nem érezhették az édesanyai szereletet, a nél­külözhetetlen apai szigort. Még nem késő, — soha nem késői Förgeteg Szilveszter OlyárifLőlyá* Síkos szivének fele részét kínálja, mikor beszélek vele, hogy nőni lássam törpeségét s jóhírét keltsem széles-messzire. Vihar nem rázta, mint a tölgyet. Érzékeny emlék nem bizsergeti, hacsak nem az: mint újszülöttnek, hogy adta anyja melleit neki, S mert nem maradhat célja-vészteg: agyonfoltozza kesfiedt önmagát, hogy megfeleljen minden új szeleknek, táncoljon akár lángban a világ. Lehetne más is? Fehér holló mégis csak holló, pusztuló madár. — Sütős a föld s a lég is forró, ahol a munkás forradalma jár, LŐdi Ferenc A Tiszaféji Magvető könyveiről és terveiről A Tiszatájf Magvető, a Ma­i gyér írók Szövetsége szegedi csoportjának könyvkiadó vál­lalata néhány hónapja kezdte meg működését. Első kiadvá­nya — Móra Ferer.c „Hanni­bál föltámasztása" című regé nye a könyvhétre jelent Tábornsp az újszegein úttörőtáborban Augusztus 7-én, vasárnap a Várost Üttörő Üdülőtábor vezetősége és az úttörő paj­tások Tábornapot rendeznek. A Tábornap ünnepélyes meg­nyitása reggel 9 órakor kez­dődik zászlófelvonással. 10 óratyer az űjszegedi „Novem­ber ' "7- " ICnlt úrótt honban filmvetítés lesz. Délután a BáslVa és a VÖrös Lobogó pályákon atlétikái és tréfás versenyek, labdarúgó és ké­zilabda mérkőzések lesznek. A versenyeken minden úttö­rő pajtás résztvehet. Nevezé­sek a helyszínen történnek. Este R órakor tábortűz lesz a Tisza partján, a tábor előt­ti területen. A tábor vezető­sége és pajtásai szeretettel meghívják és várják az isko­lák többi pajtásait és a szü­lőket, valamint az érdeklő­dőket az augusztus 7-én tar­tandó Tábornapra. Verseny az őszibarack termelők között A Földművelésügyi Minisz­térium az idén versenyt ren­dez a legjobb őszfbarackter­melők között. Az elődöntőket a híres ősztbarack termelő vi­dékeken tartják meg. Au­gusztus 27-én Budapesten, augusztus 28-án pedig Pécsett és Szegeden mutatják be ter­mésük legjavát a kiváló őszi­baracktermelők. Ezután ke­rül sor az országos döntőre. A bírálatnál nemcsak a gyü­mölcsöket. hanem a baracko­sok állapotát, a fák gondo­zott ságát és a terméseredmé­nyeket is figyelembe veszik. . meg. Utána Lődi Ferenc „£r , lelő évek" című verskötete, majd Dér Endre „Az első pró­ba" című regénye került sajtó alá. A napokban felkerestük j Ertsey Pétert, a kiadó felelős vezetőjét, hogy megtudjuk a kiadó további terveit, s a meg­jfelent könyvek sorsét. A ter­vekre vonatkozólag a következő választ kaptuk: — Rövidesen megjelenik ki­adásunkban „Apró történetek" címmel Tömörkény István eddig kötetben meg nem jelent novaiéinak gyűjteménye. Azu­tán illusztrált ifjúsági kiadás­ban a „Délalföldi ' népmese­gyűjtemény". Közös kötetben adjuk ki az. élő szegedi elbe­szélők novelláit is. Továbbá szerepel a tervekben Kovács Mihály „A diófát elülteitek" című regénye, Vincze András novelláskötete és Somfai László „Viharban" című regé­nye is. valamint terven felüli kiadványként Móra Ferenc ki­adatlan versei. Majd a megjelent kiadvá­nyokról hallottuk a következő­ket: — Igen nagy sikert aratott Móra Ferenc „Hannibál föl­támasztása" című regénye. Nemrég került a könyvesbol­tokba Lődi Ferenc verseskö­tete is. Számítunk arra, hogy a kitűnő tehetségű fiatal köl­tő iránti érdeklődés még fo­kozódik. Reméljük azt is, hogy Dér Endre „Első próba" című regénye osztatlan sikert arat Szeged irodalomkedvelő közönsége előtt. Ezután felkerestük az Ál­lami Könyvterjesztő boltját is, a megjelent kiadványok után érdeklődve. Vas Szabó Gábor, a bolt vezetője el­mondta, hogy Dér Endre re­génye még nem érkezett meg. most várják. Számít arra, hogy sikere lesz a könyvnek. Néhány napja kapható Lődi verseskötete náluk, s már több példány elkelt belőle. A „Hannibál föltámasztásá"-ból — Móra Ferenc regényéből — sok száz példány fogyott el. Már csak néhány kötetük van belőle, reméli, hogy ha­marosan elkel ez is. Bár az utóbbi napokban alábbha­gyott az érdeklődés az érde­kes, ízléses kiállítású és meg­lehetősen olcsó könyv Iránt. Ügy látszik tehát városunk közönsége érdeklődik a aze­gedí kiadó könyvei után. Mi ezúton szeretnénk serkenteni az érdeklődést, hiszen az ér­deklődés fokozódása dönti el végérvényesen, hogy Szeged igényli és megérdemli-* a külön könyvkiadót, legalább olyan joggal, mint Pécs, vágj­Debrecen? (németh) FÉKHIBA következtében Paestum közeliben kisiklott a Milano is Szicília között köz­lekedő „Déli Nyíl" nevi ex­press. A vonat 72 kilométeres sebességgel haladt. 96 utas megsérült, közülük 8 súlyosan. — Szakmunkás vizsgát tett Ungi István és Juhász Antal az elmúlt napokban. Több év óta mint segédmun­kások dolgoztak a Vízmű­veknél és most vízvezeték­szerelő szakmunkásokká vál­tak. ASSZONYOKNAK Hol lehet jelentkezni rákszűrő-vizsgálatra ? A rákról, bár a mi társa­dalmunkban széleskörű és szervezett harc folyik ellene, gyakorlatilag és ismeretter­jesztő munkával is, még min­dig sok téves nézetet talál­hatunk. Igaz, hogy az orvos­tudomány még nem tudott minden kérdést tisztázni a rákról —, de kétségbeesésre ezzel a betegség»;el kapcsolat­ban sincs okunk, ha meg­tesszük elléne a szükséges óvintézkedéseket. A rák a daganatos beteg­ségek egyik fajtája. Keletke­zésének pontos okát nem tud­juk, pontosabban nem min­den esetben tudhatjuk. Az orvostudomány ismer rák­keltő ingereket, ilyenek le­hetnek az erős és állandó napfény, a szervezetbe ke­rült idegen test, például szi­lánk izgató hatása, egy he­lyen gyakran Ismétlődő sé­rülés, például törött, rossz fog által okozott nyelvsérülés, különböző vegyszerek hatása. Egyes betegségek következ­ménye is lehet. Általában csak idősebb korban fejlő­dik ki, de fiataloknál is ta­lálkozunk vele. A rák kifej­lődéséhez hajlam is kell. Hogy ez pontosan micsoda, arra ma még nincsen biztos válasz, az azonban kétségte-. len dolog, hogy a rák nem örökölhető és nem is fertőző betegség. Kétségtelen dolog az is, hogy a rák gyógyít­ható. Gyógyítható, de kizáró­lag orvosi kezeléssel. Magá­tól soha vissza- nem fejlődik, meg nem gyógyul. És gyó­gyíthatóságának az is felté­tele, hogy idejében örvöshez forduljon a beteg. Az idejé­ben felfedezett rákot sebészi beavatkozással és sugaras kezeléssel tökéletesen meg tudják gyógyítani. Idejében felfedezni a rákot az esetek többségében csak az örvös tudja, mert jelentkezési tü­netei a legkülönbözőbbek, sokszor fájdalommentesek. Hogy az idejében történő fel­fedezés lehetséges legyen, egészségügyi szerveink rák­szűrő vizsgálatokat rendsze­resítettek, amelyet bárki igénybe vehet. A női szervezetben leg­gyakrabban méh- és emlő­rák keletkezik. Mindkettő fájdalommentes az első idő­szakban, éppen ezért pár éve még az esetek több mint 00 százalékéban csak akkor for­dultak orvoshoz a nők, ami­kor már nem lehetett, vagy csak nagyon nehezen és fáj­dalmasan, segíteni rajtuk. A méh- és emlőrákkal kapcso­latosan ma már a szűrővizs­gálatok igen széles rendsze­rét építettük ki. Egyrészt az űzetnek ben végzik rendsze­rven, másrészt az SZTK • épületében és a női klini-1 Wfci. A női klinikán délután I 5 és 6 között lehet jelent­kezni, az SZTK épületben a nőgyógyászati szakrendelé­sen- egész nap. Külön daga­natkutató szakrendelést ugyancsak a nőgyógyászaton tartanak naponta fél négy és fél öt között. A rákszűrő vizsgálat teljesen fájdalom­mentes és természetesen in­gyenes is. Minden 35 éven felüli nőnek saját érdeke, hogy ellenőriztesse magát, mert az idejében felfedezett és kezelésbe vett rák renge­teg szenvedéstől,\ esetleg a haláltól menti meg. A rákszűrő vizsgálatokkal államunk lehetőséget nyújt mindenkinek arra, hogy meg­meneküljön ettől a borzal­mas betegségtől. Éljünk ezzel a lehetőséggel és mások fi­gyelmét is hívjuk fel rá. Gépek a háztartásban HŰTÖTT DINNYE Nyáron gyakran hűtenünk kell az ételt, italt. A dinnye is csak úgy finom, ha hide­gen tálaljuk. Igen egyszerű hűtési eljá­rás a következő: az ételt le­födött edénybe helyezzük és nagyobb tál vízbe állítjuk. A fedőre két megnedvesített és kicsavart ruhát teszünk úgy, hogy a szélei a vízbe érje­nek. Italt és dinnyét úgy is hűlhetünk, hogy az üveget vagy a dinnyét nedves ru­hába takarjuk és huzatos helyre tesszük. A víz és a nedves ruha párolog, a pá­rolgás pedig hőt von el — ezen alapszik mindkét eljá­rás. VENTILLÁTOR Kellemetlen vendégei nyá­ron minden konyhának a le­gyek. A különböző légyfogók nem jelentenek elég hatásos védőeszközt ellenük. Tiszta­sággal és erős légáramlattal viszont jól tudunk védekez­ni. Ebben segíthet a ventil­látor is. A főzés közben ke­letkező meleget is elűzi, így nyáron sem kellemetlen a íő­zés. A ventillátorok árát nemrégíban leszállították, az eddigi 405 forint helyett most 230 forintért kaphatók a szegedi villamossági bol­tokban. 110-es és 220-as áramkörre is. HÖPALACK A folyadékok számára ké­szült karcsú termoszok mel­lett most szélesszájú, étel­hordóhoz hasonló, ételnek való höpalackok is forga­lomba kerültek. Levest, fő­zeléket szállíthatunk bennük. Széles nyílásuk miatt köny­nvű a tisztántartásuk. Áz ételt, aszérint, milyet ve­szünk. 24. vagy 48 óráig for­rón tartják, ..

Next

/
Oldalképek
Tartalom