Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-02 / 154. szám

Szombat, 1955. Július S. 3 DCIÍriaüTflKaKSZBG Hiért nincs a valóságban munkaverseny a Gőzfűrészben ? A Szegedi Falemezgyár gőzfűrész telepén a dolgozók igen helyesen elmondják véleményüket, észrevételüket a munkaveraenyről, s az azzal kapcsolatos kérdésekről. Bárkányi József elvtárs — aki a Gőzfűrész üzemi pártszervezetének vezetőségi tagja — a következőket mondotta el: — Nálunk formális a verseny. A kiszépitett, jól összeállított jelentéseket küldik el. A papír szépet és jót mutat, a valóság azoni>an más. De nézzük csak sorjában. A jelentésekben versenyről, felajánlásokról beszélnek, a valóságban azonban egyik sincs. — Azt sem tudom, hogy hány százalékot értem el, s milyen százalékemelkedést vállaljak — szólalt fel így az egyik termelési értekezleten Balogh János segéd gatteres. Aztán hozzáfűzte: — A tervem nem tudatták velem, a teljesítményem sincs kiírva. Balogh János nem egyedüli volt az üzemben, aki szót emelt amellett, szeretné tudni, mire tegyen felajánlást, hogyan végezze munkáját. Az embereknek igazuk van. A terv nincs lebontva a gépekig. Máskor pedig még azt is tudta a körfűrészes, vagy a getteres, hogy egy órahossza alatt mennyi köbméter fát kell felvágnia. Az eredmény és a kereset is naplónként volt tudatosítva és — ahogy a Gőzfűrészben mondják — ez nem is került különösebb fáradságba. Ez azonban még akkor volt. amikor a Gőzfűrész nem volt telepe a Falemezgyárnak. Ahogy a Gőzfűrész hónapokkal ezelőtt telepe lett a Lemezgyárnak, a Gőzfürészben dolgozók helyesen és jól kérték,- hogy velük Is tudassák továbbra a munka folyását úgy, mint régebben. Dékány Antal, a Gőzfűrész műhelybizottságának titkára próbált is tenni valamit. A havi eredményekról ahogy szokta, kimutatást készített. Ez papírpocsékolás! — jelentette ki ekkor Körmendi Istvánné üb. elnök. (Megjegyezzük. hogy az üb. elnök a Lemezgyárban tartózkodik és a Gőzfűrészben műhelybizottság van.) Aztán az üb. elnök hozzáfűzte: „Ügy jó a kimutatás, ahogyan a Lemezgyárban csináljuk*-. A Gőzfűrész dolgozói szerint a régebbi módszer célravezetőbb volt, dehát nem tisztázták ezt jól egymás között, így a "-nézeteltérés- csak szaporodott, s aztán odáig fajult: ha Körmendiné meglátogatta a telepet, Dékány Antal úgy intézte a dolgát, hogy ne is találkozzon vele. Más is történt. Körmendiné elvtársnő magatartásában van kifogásolni való, bizony megtörténik, hogy a szólásmondás szavaival -kiskirálymódján beszél. Egy termelési értekezleten például nem eppen szerényen, a következőket mondotta: -Utasítom a művezetőket...» Az üb. elnök egy ilyen hasonló kijelentésére mondotta Dékány Antal — meg kell mondani, elhamarkodottan —, hogy neki még a felesége sem parancsol, nemhogy Körmendiné parancsoljon. — Lélektani dolgok is közrejátszanak abban, hogy Dékány Antal és Körmendiné között nézeteltérések vannak — így hangoztatja Arendt Andor, a Gőzfűrész helyettes telepvezetője. Ám legyen, ha Árendt Andornak tetszik, nevezzük -lélektaniaknak- az egész dolgot, ami Dékány Antal és Körmendiné között is van. De Árendt Andor miért nem segíti közvetlenül a -lélektani-dolog tisztázását, hogy a munkaverseny fellendítéséért tiszta víz kerüljön a pohárba, ne legyen torzsalkodás. Arról is szó van, hogy amíg egyes vezetők az egymás közötti nézeteltérések elsimításával, vagy élesztgetésével foglalatoskodtak. a munka verseny, a termelés, a dolgozókkal való törődés háttérbe szorult. Az üzem igazgatósága (a Falemezgyárban van) tűrhetetlen és elítélendő módon nem vette figyelembe, meg sem kérdezte a Gőzfűrész pártszervezetének véleményét, pedig ott meglátták a hibákat, küzdöttek ellene. Baj az is, hogy a Gőzfűrész dolgozóit egyes vezetők parancsolgató módon, felülről kezelik. Elítélik a Gőzfűrészben Barabás főmérnök cselekedetét is, aki, mint az egyik termelési értekezlet előadója, hanyagul, cigarettázva, félvállról mondott beszédet, s hallgatta a dolgozók kérelmét. Nem kell különösebben bizonygatni, hogy az ilyesmi sem használ a munkának, a kedvnek, a versenynek. Sürgős feladat, hogy rendet teremtsenek a Gőzfűrészben, s a szakszervezet jól törődjön a munkaverseny szervezése. nyilvánossága kérdéseivel. A Gőzfűrész dolgozói szeretik a munkát és varrnak szép eredményeik. Versenyezni szerelnek de ehhez meg kell teremteni a jó feltételeket. Ez pedig az üzem vezetőire vár. A Gözfűrész pártszervezetének, kommunistáinak segítségével, javaslataik figyelembe vételével nem kétséges, hogy viszonylag gyorA MAÖHSZ országos konferenciájának szegedi küldöttei A Magyar önkéntes Honvédelmi Szövetség szombatvasárnapi konferenciáján a MAÖHSZ Szeged városi elnökségét öten képviselik; köztük két DISZ-fiatal: Vicsay István és Ács Erzsébet. Vicsay István, az egyik küldött, szerszámlakatos a Szegedi Vas- és Fémipari Kisipari Szövetkezetben. Alig huszonnégy éves, de már több eredményes év áll mögötte. Tevékeny munkát végzett a repülőklub létrehozásában, amelynek szervező titkára volt. Most más funkcióba került, a MAÖHSZ Szeged városi elnökségének tagja. De a repülést — ha lehet — még jobban szereti, mint eddig. C-vizsgás repülő, ami annyit jelent, hogy a vitorlázó repülőkiképzés felsőfokú vizsgáját sikeresen tette le. A kiváló ifjúmunkás és repülő arról szeretne beszámolni a konferencián, hogyan alakította meg munka-. helyén az önkéntes Honvédelmi Szövetség huszonkilenctagú alapszervezetét, hogyan nyerte meg fiatal barátait, ismerőseit a levegő sportjának, a repülésnek. Azt is elmondja majd, hogy milyen öröm érte a repülést kedvelő szegedi fiatalokat: motoros iskolagépet kaptak. A legjobb vitorlázók ezen a gépen tanulnak majd tovább. Ács Erzsébet, a Szegedi Kendergyár fonónője a másik fiatal küldött, ö az egyik legjobb ifjúmunkás az üzemben : a DISZ kongresszus idején tért át egy gépről két előfonógép kezelésére. Átlagteljesítménye 151 százalék. Ács Erzsébet nemrég kapta meg a honvédelmi szövetségtől a -"Kiváló munkáértjelvényt és oklevelet s most a kongresszuson további munkájában hasznosítható tapasztalatokat akar gyűjtői.-:.-. ' ! san meg lehet szüntetni a hiányosságokat. S akkor majd nemcsak papíron lesz a verseny, a felajánlás, hanem a gyakorlatban, a valóságban, mint annyi sok más üzemben. Városunk élelemellátásáról Joggal mondják, s szegediek: válogatni szeretnének, a húsféleségek között is annak ellenére, hogy baromfi bőségesen kapható. Igényesebbek vagyunk, s egyre inkább azok leszünk. Hiába hangoztatják egyesek oly sokszor: „Azelőtt örültél ha hetenként egyszer Válaszolnak az illetékesek A Délmagyarország június 29-i számának „Koppantóu rovatában megjelent „Miért késik a tej?" című cikkre válaszolunk. Teljes mértékben egyet értünk a dolgozók kérésével, mert igazuk van, hogy a tej a reggeli órákban szükséges és korábban kellene, hogy az árudába érkezzene, illetve a dolgozókhoz kerüljön. A hiányosságot azonban csak akkor sikerül megszüntetnünk, ha az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat egy kimutatást készít el számunkra az árudák nyitvatartási, azaz a nyitás időpontjáról. A másik probléma, hogy a Tejüzem nem rendelkezik gépkocsival. Helyes volna, ha a megjelent cikket megszívlelnék a 42. számú Autóközlekedési Vállalat, valamint a Söripari Szállítási Vállalat vezetői és a Tejüzem által a meghatározott időre igényelt kocsikat nem késve küldenék, mint ahogy az több esetben előfordult. Példa erre, hogy 80-án reggel is a Söripari Szállítási Vállalat kocsija 4 óra helyett 5.45-kor érkezett a vállalathoz, ami az egész város területén késleltette a kiszállítást. ügy gondolom, hogy a dolgozók jobb, gyorsabb tejellátása érdekében mindhárom vállalatnak érdeke, hogy megjavítsuk munkánkat. BUGYI JANOSNE Július 13-án felezi be szabadtéri és vidéki előadásait a szegedi Nemzeti Színház A szegedi Nemzeti Színház igazgatósága közli, hogy a színház szabadtéri és vidéki előadásait július 13-án fejezi be. Július 13-ig a következő szabadtéri és vidéki előadások lesznek: Az újszegedi szabadtéri színpadon, illetőleg rossz idő esetén a színházban: július 3-án és 4-én: János vitéz. Fellép Melis György, az Állami Operaház és Zentai Anna, a Fővárosi Operettszíniház művésze. Július 6-án: Pillangókisasszony, Papp Júlia érdemes művész fellépésével. Július 7-én és 9-én: Luxenburg grófja, július 10én: Pillangókisasszony. Július ettél húst" — most nem örülünk ennek, többször akarunk enni húst és eszünk is- Akik üzemi konyhán étkeznek, egyáltalán nem panaszkodhatnak (legfeljebb azért, hogy ízletesekben főzhetnének többhetyütt), jelenleg azonban még nem mondhatjuk, hogy bőséges a húsellátás. De egyre javul a húsbeadási kötelezettségek teljesítésével párhuzamosan. Zsír, olaj van elegendő, lesz is. Cukorban, lisztben, kenyérben, (hogy csak a legfontosabbakat említsük) évek óta nincs hiány, van a nyári gyümölcs eltevésekhez befőzöpapír, salycil, teljesen kielégítő a jégellátás, a szikvízgyártás, sört is rendszeresen lehet kapni (pedig fogyasztása sokszorosan felülmúlja a megelőző évek igényét). Az élelmiszerüzletekben ott sorakozik a pultokon minden, ami szem-szájnak ingere: mindez tanúbizonysága gazdagodó életünknek. Az elmúlt három hét alatt nagyme'rtékben megjavult Szegeden is a gyümölcs- és zöldségellátás. A hosszú tél, s a kedvezőtlen idő hátráltatta a termések érését, de az utóbbi hetek kedvező időjárása meghozta gyümölcsét. A Marx téri, a Szent István téri piacok egyre zsúfoltabbak, bőségesen hordják a szabadpiacra a parasztok áruikat. A bőség ol áru nagy helyeslésre talált városunkban. Az egy héttel ezelőtti nyolc forintos burgonya már 1.70—2.80 a piacon a bőséges áruellátás következtében. A tök ára nyolc forintról 1 forint 50-re csökkent, a karfiol két forintra, a cseresznyét 3.60—4.80-ért lehet kapni a kelkáposzta már forinton alul van, a fejeskáposzta ára is 2 forint. Az a tény, hogy az, elmúlt esztendőnél olcsóbb a szegedi piac, igen jelentős előrehaladás 1 az életszínvonal emelkedésében. A Zöldség- és Gyümölcsértékesítő Központ helyes árui rányitó szerepét azonban csak akkor töltheti be teljesen, ha a piaci elárusító helyeikre nem egy-két dolgozót osztanak be, akik bizony nem győzik a kiszolgálást, hanem többet, hogy zavartalanul ellássák olcsó, szép áruikkal a lakosságot. Ezt a technikai akadályt feltétlenül meg kell oldaniok. Ugyanitt kell szólnunk « földművesszövetkezetekről is. A Központi Vezetőség júniusi határozata feladatul adja » föl dmüvesszövetkezeteknek, hogy nagyobb segítséget adjanak a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg dolgozó parasztoknak a mezőgazdasági termékeik bizományi értékesítéséhez. Tehát a földművesszövetkezeteknek elsőrendű fel11-én, 13-én és 13-án Csór- csóbbodást is okoz, különösen 3c1ata 3 V3r03 lakosságát aszadáskirálynő. Fellép Honthy azóta, mióta a Csongrád meHanna Kossuth-díjas kiváló gyei Zöldség- Gyümölcsértékeművész és Borvető János, a sítő Központ szegedi kirendeltFővárosi Operettszínház bon- sége is nagymennyiségű olvivánja. I csó áruval megjelent a piacon. Vidéken a következő elő- Az emiitett szövetkezeti váladásokat tartja a színház lalat (azelőtt MEZÖKER) a együttese: Július 2-án Szen- j dolgozó parasztoktól, szövettesen a Csárdáskirálynót, kezetektől a községekben felZsombón a Volponét; 3-án Marosleién és 4-én Csanyteleken a Volponét, 6-án Kübekházán a Bolond vasárnapot; 7-én Derekegyházán. 8vásárolják a gyümölcsöt, a zöldségféléket, s azt egész kiesi haszonkulccsal nemcsak az élelmiszer vállalatoknak, áru dáknak, üzemi konyháknak ad án Üjszentivánon, 9-én Zá-|ja át, hanem a városi tanács kereskedelmi osztályának kezdeményezésére a piacon is forgalomba hozza. A' közönségnek kibocsátott olcsó és szép kány széken, 11-én Röszkén, 12-én Klárafalván és 13-án Szegváron a Volponét adják elő. Mezőgazdasági szakíanácsadó Néhány jótanács a tarlóhántás és a másodvetés munkájához A Minisztertanács határozatot hozott arról, hogy az aratással egyídőben folyamatosan el kell végezni a tarlóhántást és a másodvetés munkáját is. Számos szövetkezeti tag és egyéni gazda még nem látja kellően ezeknek a munkáknak a fontosságát. pedig a jövő évi biztos termésünk eléréséhez is nagyban hozzájárul a jó tarlóhántás. Miért fontos » tarlóhántást időben és jól elvégezni? Az elhullott gyommagvak és gabonaszemek a föld alá kerülnek, kikelésre kényszerülnek. Ezzel óvjuk földjeinket a jövő évi elgazosodástól. Emellett a tarlóhántással elősegítjük a tarlómaradványok elkorhadását. gyarapodik a talaj tápanyag-készlete, s megvédjük a földet a kiszáradástól is. A tarlóhántással rengeteg rovarkártevőt is elpusztítunk, s egyben előkészítjük a földet az őszi keverő szántáshoz. A múlt évek gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy a legtöbb helyen — miután utasítás is van erre — elvégzik a tarlóhántást, de nem mindenütt tökéletesen. Minden szakértelem nélkül 10—12 centiméter mélyre leszántják a tarlót és úgyhagyják őszig Ezzel nem sok eredményt érhetünk el. A szántás hézagain kereszt ül kiszárad a talaj és a tarlómaradványok sem korhadnak el. Tovább élnek a rovarkártevők is és a leforgatott gyom- és kultúrmagvak sem kelnek ki száraz időjárás esetén. Hogyan kell tehát tökéletes tarlóhántást végezni? Ha a tarlóba másodvetést nem vetünk, akkor erősen ékre állított dupla tárcsával tárcsázzunk, ha a föld úgy kívánja, egymás után kétszer is. A tárcsa után kössünk egy közéonehéz hengert és a tarlóhántást azonnal hengereljük le. Az egyéni gazdák, akik tarlóhántást általában ekágtti v^gepwkc 1 jobban teszik, ha 8—10 centiméternél nem szántanak mélyebben, csak abban az esetben, ha 8—10 centiméteres szántással a tarlómaradványokat nem tudják egészen betakarni. Az eke után szintén hengerezzenek ők is. A tarlóhántásnak akkor jön meg az igazi értelme, ha ezt a munkát azonnal a tarló felgereblyézése után megkezdjük. Ezzel is óvjuk a földet a kiszáradástól. Fon-, tos még az is, hogy a szántás előtt legalább 20—30 kiló pétisót elszórjunk holdanként a tarlóra. Igv a lehántott tarló rövidesen kizöldül és az őszi keverő szántással a gyomok legnagyobb részét teljesen elpusztíthatjuk. Hogyan készítsük el a talajt a naásodvetések alá? Szántsuk fel a földet 12—15 centiméter mélyen közvetlen az aratás után, s a lehetőség szerint szórjunk ki holdanként 30—40 kiló pétisót is, még a szántás előtt. A földbe lehetőleg rövid tenyészidejű takarmány magokat vessünk. A kukorica-csalamadét legcélszerűbb vetőgéppel vetni, de mivel ilyenkor már sok csapadékkal nem számolhatunk. 50—60 centiméter sortávolságra kapa alá vessük. Az is jó módszer, hogy ha a csalamádé-kukorica magját már közvetlen a szántás alkalmával minden harmadik barázdába pörgetjük el. Ebben az esetben 5— 6 centiméter mély szántással takarjuk le a magot, s ha a szántással végeztünk, azonnal hengerezzünk. így biztosra vehetjük, hogy a föld nem szárad ki és a csalamádé gyorsan kikel. A kikelés után a csalamádét fogasoljuk el, és ezután ekekaoával kapáljunk. Muhart, kölest, szudánifüvet, édescirkot is minél többet vessünk. Ezek is jó takarmányt adnak állataink részére Ezeket a takarmányféleségeket legcélszerűbb géppel vetni, de ezeket is nyomban a vetés bsaserezzjik, A nakeresztek lehordása után ne késlekedjünk a keresztsorok helyének a felszántásáva! vagy tárcsázásával sem. Ez is hozzátartozik ahhoz. hogy idei gabonaföldjeinket jól előkészítsük a következő évi termeléshez. Pusztai István, az öthalmi Kísérleti Állami Gazdaság fóagronómusa 45 éves érettségi találkozó Felkérjük mindazon volt diáktársainkat, akik 1910-ben tettek érettségi vizsgát a szegedi középiskolákban, hogy a közös 45-ik évi érettségi találkozóra, július hó 16-án, szombaton délután a Tisza Eiterem (volt Hági) kertbelyiségébe családjukkal jöjjenek el. Az előkészítő bizottság nevében: Szolcsányi István, telefon 21-21, Kun B. András, telefon 49-21. badpiacokon is a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok áruival ellátni. A Marx téren például ott van a szegedi és a deszki földmíivesszövetkezet pavilonja, de eddig cukorkát és cigarettát árultak — gyümölcs- és zöldségféle helyett. A szövetkezeti kereskedelem olcsó, szép, friss árut biztosítson és a tsz-ek is jöjjenek minél többször rendszeresen a lakosság élelemellátására a piacra. Igen helyes az a rendelkezése a városi tanács kereskedelmi osztályának, hogy magánkereskedők, piaci árusok reggel 8 óra előtt nem vásárolhatnak a piacon. Ezzel jelentős mértékben megszüntettük azt a sok esetben megmutatkozó népellenes cselekedetet, hogy az áruját behozó parasztnak „ráígér" a kofa vagy éppen a kupec drágábban, egymennyiségben megveszi tőle áruját és azt még drágábban tovább adja. Nagy közmegelégedésre szolgál a Központi Vezetőség júniusi határozatának az a kitétele: „Fokozatosan ki kell kapcsolni a szabadpiacon a közvetítő magánkereskedelmet és meg kell akadályozni az üzérkedő elemek árfelhajtó tevékenységét". A párt határozatának Szegeden is érvényt kell szerezni, hogy valóban egyre olcsóbb legyen városunk élelmiszerellátása Ez egyaránt érdeke mind a bérből élőknek, mind pedig a termelöknek. Az is helyes kezdeményezése a városi tanács kereskedelmi osztályának, hogy tíz szegedi árudénak engedélyezték a szabad gyümölcs- és zöldségfelvásárlást, ami azt jelenti, hogy nem közvetve jut el ezekbe a boltokba az áru, hanem maguk az üzletek vásárolják meg. Megállapíthatjuk tehát, hogv a különböző intézkedések bőséges és egyre olcsóbb több élelmet, árut biztosítanak városunk lakosságénak DÍOF^TÚÓ Hol áll meg az autóbusz? Dóc községbe másfél éve jár autóbusz. Hetenkint háromszor, hétfőn, szerdán és szombaton közlekedik. Juntus 27-én én is Szegeden jártam a busszal. Hazafelé jövet a sándorfalvi -megállóhely felé közeledve láttam, hogy egy fiatal lány sétál a megállóhely környékén. Várta a buszt. Amikor egész közel értünk, a vezető hátraszólt a jegykezelőnek: „Leszálló van?" — kérdezte. „Nincs" — hangzott a válasz. Es a busz sebességét nem csökkentve elsuhant a megállóhely mellett. A lány szomorúan nézett a busz után. Ezzel szemben a megállóhelytől körülbelül 500 méterre haladt a busz. amikor egy bácsika elébe állt, jelezve, hogy jel akar szállni. A busz megállt és a bácsika felszállt. Pedig ott nem is volt rendszeres megállóhely. Kérdéseinkre a jegyszedő azt a választ adta hogy a lány nem állt a megállóhelyet jelző tábla melleit. Ezek után azt javaslom minden dóci busszal utazó dolgozónak, hogyha a megállóhelynél akar felszállni, a buszt meglátja szorosan a megállóhelyet jelző tábla mellé zárkózva vigyázz állásban jelezze, hogy fel óhajt szállni. Vagy ha a megállóhelytől távol találkozik a busszal, intsen neki és megáll W ÍM. • HEGEDŐS UKOS .