Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-09 / 160. szám

VLLAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! AZ MDF CS0NGRADMEGYE1 BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 160. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1955. július 9. MAI SZAMUNKBÓL: A MINISZTERTANÁCS HATÁROZATA. A KENYÉRGABONA ÁLLAMI FELVASARLASANAK RENDSZERÉRŐL (3. oldal) TITO ELN0K ÉS NEHRU MINISZTER­ELNÖK KÖZÖS NYILATKOZATA (2 .oldal) ÉLÜZEM CÍMMEL TÜNTETTEK KI KILENC ÁLLAMI GAZDASAGOT (3. oldal) gabonát a nép államának! (R. L.) Nagyjelentőségű határozatot hozott a Mi­nisztertanács a kenyérgabona állami felvásárlásának rendszeréről. A határozat lehetővé teszi, hogy az ál­lam az ország lakosságát egyre fokozodó mértékben, a hazai termésből bőségesen elláthassa kenyérrel, liszt­tel és tésztafélékkel, de egyben országunk eleget tud­jon tenni külkereskedelmi kötelezettségeinek is. Az ország lakosságának fogyasztása állandóan nö­vekszik. Az első ötéves terv időszakában a munkás­osztály száma 34 százalékkal, a szocialista iparban és építőiparban dolgozó munkások száma pedig 85 száza­lékkal emelkedett. Nem sikerült a jobboldali elhajlók, az opportunisták kísérlete, hogy meghiúsítsák a szocia­lista iparosítás politikáját, tehát továbbra is növe­kedni fog az ipari munkásság száma, mindez pedig a gabonakereslet növekedésére vezet. A nagybirtok meg­szüntetésével viszont jelenleg az árugabona termelés kevesebb a felszabadulás előttinél, mert a nagybir­tokrendszer felszámolása után megszaporodott kis- és középparaszti gazdaságok elsősorban önfogyasztásra termelnek. A felszabadulás óta eltelt évek tapaszta­latai azt bizonyítják, hogy az egyéni kisgazdaságok házi szükségletükön felül nem képesek jelentős meny­nyiségű árugabonát piacra vinni. Amikor az opportu­nista elhajlók — Nagy Imre és társai — az egyéni kisparaszti gazdálkodást dicsőítették, s meg akarták akasztani a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfej­lődését. valójában meg akarták akadályozni, hogy mind bőségesebben el tudja államunk látni az Ország lakosságát kenyérrel és liszttel. Ráadásul az utóbbi években mindenki tapasztal­hatta, hogy a szabadpiacra kerülő gabonafelesleg je­lentős része a spekulánsok kezébe került, akik aztán busás áron — a gabonát vásárolni kényszerülő dolgo­zók rovására — adták tovább. Ilyen körülmények kö­zött helyesen határozott úgy a Minisztertanács, hogy az egyénileg gazdálkodók, a termelőszövetkezeti cso­portok és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a ke­nyérgabona beadási kötelezettségen túl, bizonyos mennyiségű gabonát még adjanak át az államnak ke­nyérgabona-feleslegükből. Országunkban ma még az egyéni gazdálkodás van túlsúlyban a mezőgazdaságbari. Az árugabonának 36 százalékát adja ma még csak a szocialista szektor. Az ország ellátásához szükséges többi gabonát — nagyobb hányadot — részben a begyűjtési rendszer útján, részben pedig szabadfelvásárlás alapján szerzi be államunk. Tehát az ország ellátásához szükséges kenyérgabona nagyobb hányada ma még számos bi­zonytalan tényezőnek van kitéve. Dolgozó népünk vi­szont enni kér, s joggal várja el kormányától, hogy a legfontosabb élelmezési cikkekből — kenyérből és lisztből — soha ne legyen hiány. Most, amikor a Mi­nisztertanács kötelezővé tette, hogy a termelők ke­nyérgabona-feleslegük bizonyos részét adják el szabad­piaci áron az államnak, akkor kormányunk a nép ér­dekében intézkedett így. A kenyérgabona-feleslegnek a községi, városi, il­letve járási tanács végrehajtó bizottsága által megha­tározott részét értékesítési szerződés alapján kötele­sek a termelők az államnak átadni. A termelők nem járnak rosszul, mert megfelelő szabadpiaci árat kap­nak terményükért. Viszont a sok fáradtsággal megter­melt gabonájuk nem kerül a spekulánsok kezére, ha­nem jó helyre, annak az államnak kezébe, amely eddig is, a jövőben is rendszeres támogatást nyújt ahhoz, hogy békében, biztonságban gazdálkodhassanak a dol­gozó parasztok, jólétüket állandóan növelhessék. A nép államának támogatása tehát a kenyérgabona-fe­lesleg beadásával nemcsak kötelesség, de becsületbeli viszonzás is. Pártszervezeteink, a népnevelők, mind­azok, akiknek valami közük van a begyűjtéshez, ezt értessék meg a termelökkel, s elsősorban a felvilágo­sító szó erejével gondoskodjanak a felvásárlási terv teljesítéséről. < Bár még esős az időjárás, de rövidesen ismét tel­jes erővel folytatódik az aratás, s megkezdődik a csép­lés is. A gabona jó termést ígér. tehát nem okoz ne­hézséget a begyűjtési terv teljesítése sem. A Miniszter­tanács határozata előírja, hogy a gabonabeadási kö­telezettséget a cséplőgéptől kell teljesíteni. A most megjelent határozat szerint viszont az eladási kötele­zettség címén előírt kenyérgabona-mennyiség is bele­tartozik a község kötelező begyűjtési tervébe. Ezek szerint az a község kapja vissza szabadpiaci értéke­sítési jogát, amely mind a beadási, mind a kötelező állami felvásárlási tervét hiánytalanul teljesítette. A gabonabegyűjtés tehát közös érdeke minden termelő­nek. Ezért pártszervezeteink, tanácsaink — az állam iránti kötelezettségüket mindig példásan teljesítő dol­gozó parasztok hatalmas táborára támaszkodva — ne tűrjék, hogy egyesek húzzák-halasszák a beadás telje­sítését. A késlekedők kárt okoznak a példásan teljesí­tőknek azáltal, hogy nem teljesítik beadásukat, mert ennek következtében a község nem kapja vissza a sza­badpiaci értékesítési jogot. Ráadásul az ilyen terme­lők szembekerülnek népi államunk törvényeivel is. Népünk érdeke, hogy minél több gabona kerüljön az állam kezébe, hogy az állam — mint a jó család­apa — beoszthassa és eloszthassa a kenyérnekvalót, s bőséggel jusson az év minden napján kenyér a haza minden polgárának. Fel tehát a gabonabegyűjtés nagy csatájára! Minél több gabonát gyűjtsünk be a nép ál­lamának raktárába! JELENTÉS A GABONAFÓLDEKRŐL A Kossuth Termelőszövetkezet elsőnek akarja Zákányszéken befejezni az aratást Mi, a zákányszéki Kossuth Termelőszövetkezet tagja^ időben készültünk a nyári nagy munkákra, az aratásra is. Június 27-én Kaczur Ká­roly elvtárs, az elnök, Né­meth Ferenc elvtárssal, az agronómussal együtt sorra­járta a szövetkezet rozstálv láit. Megállapították, hogy érett a gabona. Péter-Pál napján, a hagyományos ara­tást kezdő napon beállhat a rendbe az aratógép, megpen­dülhetnek a kaszák. A szövetkezet tagjai között voltak többen olyanok, akik először nem szívesen fogad­ták az aratógépet. Mondo­gatták, hogy sokat kell érte fizetni, meg hogy azért is jobb lenne kézzel aratni, mert az aratásban sok mun­kaegységet lehet teljesíteni. Megmagyaráztuk ezeknek a tagtársainknak, hogy hibás a számításuk. Két hétig is el­tartana az aratás, ha ők gép nélkül, kézzel aratgatnáa ik. Mennyi lenne a szem vesz V­ség ez idő alatt? Mind elpe­regne a haszon. De a dolog­nak ez csak az egyik része. Ha mindenki arat, a kapásokat megeszi a gyom, a szőlő'er­mést elviszi a peronoszpóra. Nem valami jó példával áll­hatnánk azzal a kívülálló egyéni gazdák elé. Meg is értették ezt tagtársaink. Munkába állítottuk az ara­tógépet. Az első napon még voltak hibák. Király István, a vezető még most aratott először géppel. De meg va­gyunk elégedve munkájával. A gépi aratás mellett 15 hol­dat kézzel is learattunk. Az aratási versenyben Farkas József 11 tagú munkacsapa'a az első. E hónap 9-ére vé­geznek minden aratási mun­kával. Zákányszéken a termelő­szövetkezetek közül a Kos­suth TSZ kezdte meg első­nek az aratást, de elsőként is akarja bevégezni. S július 15-én kezdjük a cséplést. Elő­reláthatólag jól fizet majd a rozs, de még jobban a búza. ígérjük, hogv a gabona'oe­adósban is elsők leszünk. A tarlóh-ntás munkájával sem vagyunk lemaradva. Fontos munka ez, mert ezzel már a jövő évi bő termésün­ket alapozzuk meg Tapasz­talatból tudjuk, hogy jó ta­lajelőkészítő munka nélkül nincs jó termés. Ez szükséges azért is, hogy a termelésben és a munkában kiharcolt jó hírnevünket továbbra is meg­tarthassuk a többi szövetke­zetek és a falu egyéni gazdái előtt. Tarkas József né tsz-tag Másodvetési és növényápolási munkák a gyálaréii Komszomol Termelőszövetkezetben A gyálaréti Komszomol Termelőszövetkezet mindig példamutatóan, idejében elvégzi a soronkövetkező másodve­tési és növényápolási munkákat. A termelőszövetkezet a kukoricát már ötször megka­pálta géppel, és csütörtökön pedig befejezték a hatodik ga­zoló-kapálást is. A cukorrépát is négyszer kapálta a terme­lőszövetkezet. A gondos munka eredményeként 200 mázsán felüli termés várható. Az eddigi eredmények arra engednek következtetni, hogy a Mezőhegyesi Cukorgyár körzetében itt lesz a legjobb termés. Nagyon szép munkát végezlek a tsz tagjai a másod­vetés területén is. Az ötven katasztrális hold őszi árpa tar­lójában 30 holdon végezték már el a rövid tenyészidejű ku­korica vetését. Az üllési Vörös Csiltag TSZ jövője igen biztató Az üllési Vörös Csillag TSZ az elmúlt évben vagyo­nilag megerősödött és min­den esedékes hátralékát ren­dezte. Ebben az évben a begyűjtés terén már élenjár a szegedi járás termelőszö­vetkezetei között — írja Soós Mihály. Annak ellenére, hogy még számos hiba mutatkozik a kis termelőszövetkezet éle­tében, el lehet mondani, hogy ebben az évben a várt­nál és tervezettnél rohamo­sabb fejlődés következett be. A gazdálkodás túlnőtt az őszi, illetőleg téli hónapok­ban készitett termelési és pénzügyi terv keretein és ta­lán éppen ez az oka annak, hogy a további munkához életfontossággal bíró építési beruházások lassan, nehéz­kesen kezdődtek meg. Ez pe­dik elég komoly hiba. mert a gyorsan szaporodó állatál­lomány • elhelyezése máris komoly gondot ckoz. A tagság elsőrendű kér­désnek tartja az állatállo­mány fejlesztését. egyrészt azért, mert ez részére igen tekintélyes jövedelmet nyújt, másrészt, mert az állatok trágyahozama révén igen alaposan megnövelhetik a fő üzemág, a szőlő- és gyü­mölcstermelés eredményeit. A tsz segédüzemágak be­vezetésével is növeli a tag­ság jövedelmét. Uzembehe­lyezték kalapácsos darálóju­kat, amely kielégíti az egész környék szemes- és szálasta­karmány darálás: igényeit, elhatározták tejfeldolgozó felállítását is, a fejőstehén­állomány egyidejű növelése mellett. A sertésállomány is igen szép reményekre jogosít. A közeljövőben várható berk­shire szaporulat felnevelése révén a tagság olyan jöve­delemre tesz szert, amely ve­tekszik az elmúlt évi összes jövedelemmel. Ilyenformán biztosítottnak látszik, hogy a következő 1956-os évben a jövedelmezőség több mint 200 százalékkal emelkedik. Szőlő- és gyümölcsterme­lésük szépnek ígérkezik és a Méltóan koszonljuk Alkotmányunk ünnepét Mi, a XI. számú Autója­vító Vállalat gépműhelyének dolgozói röpgyúlést tartpt­tunk. amelyen megtárgyal­tuk Alkotmányunk ünnepé­nek jelentőségét. Itt elhatá­roztuk, hogy új felajánláso­kat teszünk, új munkasike­rekkel köszöntjük augusztus 20-át. Vállaltuk, hogy gép­műhelyünk harmadik ne­gyedévi tervét két százalék­kal túlteljesítjük és ezzel húszezer forinttal több érté­ket adunk népgazdaságunk­nak. Ezenkívül megfogadtuk hogy a gépműhely rezsi­anyag hánvadáí osökkentiük ezzel további 2500 forintot takarítunk meg. A géomú­helvben négy fiatal gyakorló szakmunkás dolgozik, akik mée nem érik el a 100 szá­zalékos teljesítményt. Alkot­mányunk ünnepéig úgy se­gítjük őket. hogy elérjék a 100 százalékos termelést és ezt az eredményt továbbra is megtarthassák. A szocia­lista megőrzésre átvett gé­peket pedig egyénileg kar­bantartjuk és megfogadjuk, hogy a karbantartás hiánya miatt géptörés nem követke­zik be. Mindezen kívül az üzemünk által patronált zsombói Béke TSZ-nek segí­tünk a betakarításban, be­gyűjtésben. Ezzel is elő akar­juk segíteni azt, hogy a ter­melőszövetkezet mielőbb ele­get tegyen beadási kötele­zettségének. A gépműhely dolgozói ne­vében: Gárdián Menvhért művezető és KHvinyi László. a szakma kiváló dolgozója tagság jóval több gondot fordít rá, mint tavaly, mert felismerte a gondos munka nagy jelentőségét. Az elkö­vetkező gazdasági évben pe­dig már új telepítéseik is termővé válnak. A tagság elhatározott szándéka, hogy ha_ a taglétszám növekszik, új gyümölcsösöket telepíte­nek. Erre a létszámemelke­désre pedig komoly kilátás van. Mindent összevéve megállapítható, hogy a kis termelőszövetkezet jövője igen biztató. Ha ezen az úton haladunk tovább, ez az út elvezet oda, hogy a Vörös Csillag-ból mintagazdaság legyen. Ter­mészetesen ez máról-holnap­ra nem megy. ezért a célért még sokat kell küzdeni. De ez a szép cél megéri a fá­radtságot. Megkezdték a cséplést az algyői Ui Élet Termelőszövetkezetben A Sándorfalvi Gépállomóv megkezdte az algyői Űj Élet Termelőszövetkezetben a cséplést. 38 katasztrális hold Őszi árpa termését csépelik most el. Az első napon 16 mázsa volt az átlag. Hír érkezett arról is, hogy Mórahalom, Domaszék, Kis­kundorozsma és Zsombó is befejezte az őszi árpa és a rozs aratását. Példamulalóan végzi munkájáí a Sándorfalvi Gépállomás A Sándorfalvi Gépállomás mind a három helyén — a szatymazi Szabadság, a sán­dorfalvi Rózsa Ferenc és az algyői Üj Élet Termelőszö­vetkezetben — befejezte az őszi árpa aratását. Szaty­mazon már a kombájnszal­mát is lehordta és a tarló­hántást is elvégezte. Hírek a szegedi TS/ekből A szegedi Dózsa Termelő­szövetkezet már 60 százaié* kig befejezte a búza aratá­sát. A jól megművelt talajba vetett mag nagyon szép ter­mést ígér. • Az Alkotmány TSZ-ben ís jól halad az aratási mun­ka. A tsz tagjai a brigádon belül felosztották aratópá­rokra a területet, s így min­denki pontosan tudja, mi az a munka, amit el kell végez­nie. Az aratópárok verseny­ben állnak egymással. A ter­melőszövetkezet pedig jutal­mat tűzött ki a legjobb ered­ményt elérő aratópároknak. A párok közötti verseny leg­fontosabb feltétele: a szem­veszteség csökkentése. • Megkezdték a búza arata­sát a Táncsics Termelőszö­vetkezetben. Az eső közbe­jöttével azonban a munka lassabban halad. A szegedi Ül Élet és a Felszabadulás TSZ-ekben is készen állnak már a búza aratásának meg­kezdésére. A Haladás TSZ-ben mórt aratják még az őszi árpát. Ennek a tsz-nek a területe mélyebben fekszik a többi­nél. s ígv a gabonfélék ké­sőbben émek be. A mórahalmi dolgozó parasztok példát mutatnak az aratásban, a tarlóhántósban és a másodvetés munkájában is Az egyéni és a szövetkezeti földeken egtiaránt nagy lendülettel folyik most az aratás munkája a mórahalmi ha­tárban. Nemcsak a tsz-eknek. de az egyéni gazdáknak is /ó termésük van. Különösen bő termésre számítanak most azok a gazdák, okik a termelésben igyekeztek alkalmazni az új módszereket. Vetés elölt jól előkészítették a földjeik"t fcjtrágyázlak. jól ápolták gabonatábláikat. Ezek közé tarto­zik Szécsi János. Királyhalom 625. szám alatt lakó gazda is aki most négy és fél hold földjéről 85 kereszt gabonát ara­tott le. Rozstermése — holdankint — előreláthatólag felül lesz a tiz mázsán. . Mórahalmon és környékén már csaknem teljesen befe­jeződött a rozs aratása. Ezzel a munkával párhuzamosan jól haladt a tarlóhántás és a másodvetés is. A mórahalmi egyé­ni gazdák eddig már mintegy ezer katasztrális hold tarló­hántást végeztek el. de nyolcszáz holdon már a másodve­tésü növényeket is elvetették. Közben a beadási kötelezett­ségeik teljesítéséről és az adófizetésről sem feledkeznek meg. Sokan vannak már olyan szorgalmas egyéni gazdák, mint Papdi Sándorné, Királyhalom 98. szám alatt lakó pa­rasztasszony. aki sertésből, tojásból, tejből és baromfiból már egész évi kötelezettségét teljesítette. Tanács 'András Mórahalom, Béke utca 3. szám alatti gazda pedig az adófi­zetésben van a legjobbak között. R. MOLCSAM OJJJA '

Next

/
Oldalképek
Tartalom