Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-09 / 160. szám

OELMAGYÜRORSZBG Mi történt a külpolitikában ? Megkezdődött az anyák világkongresszusa Szombat, 1955. Július 9. £sütörtökön a svájci Lausanne-ban ^ megkezdődött az anyák világkongresszusa, amelyet a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség kezdeményezésére hívtak össze. A kongresszuson hetvenkilenc országból mintegy 1200 küldött vett részt •— a legkülönbözőbb hivatású, vallású és politikai felfogású asszonyok. Vannak közöttük parlamenti képviselők, világhírű tudósok, mfivészek, békeharcosok. A kongreszszus elnökévé Eugenie Cotton asszonyt, a francia társadalmi élet ismert képviselőjét, a lelkes békeharcost választották. Cotton asszony megnyitó beszédében rámutatott a kongresszusnak arra a céljára, hogy még szorosabb egységbe tömörítse a világ összes asszonyait a béke védelmében. Az elnöknő felhívta a küldötteket, dolgozzanak «i a kongresszuson egységes véleményt és hoezák azt a közelgő négyhatalmi kormányfői értekezlet, valamint az összes parlamentek és kormányok tudomására. A kongresszuson, amelyen egyébként Vass Istvánné vezetésével magyar küldöttség is részt vesz, számos vezető személyiség üdvözlő táviratát olvasták föl, köztük ErzseIret belga királynőét. A megnyitó ülés befejeztével megkezdték munkájukat a kongresszus anya- és gyermekvédelmi, kulturális. nevelési, szociális és más bizottságai. Világszerte folytatódik a közvélemény tiltakozása az alomháborús készülődések ellen. A legújabb hírek szerint a holland egyházi vezetők egy csoportja levélben fordult a hollandiai református egyház vezetőségéhez, amelyben kifejti, hogy az egyháznak fel kell szólítania a kormányt, harcolja ki az atomháborús készülődések megszüntetését minden országban. A brazíliai Sao Paulo-ban békenagygyülést tartottak, amelynek résztvevői felhívással fordultak az ország dolgozóihoz, javasolva, hogy tartsák meg az év végén a brazil dolgozóknak az atomiháború ellen állástfoglaló országos tanácskozását. Az angol vasutas szakszervezet most folyó évi konferenciája is foglalkozott az atomkérdéssel és határozatában kimondta, hogy a legsúlyosabb aggodalommal szemléli azokat a pusztító célokat. amelyekre az atomerő fejlesztését jelenleg irányítják. A befolyásos angol szakszervezet felhívta az angol szakszervezetek országos végrehajtóbizottságát, vesse latba minden erejét az atomerő békés felhasználása érdekében. A francia sajtó élénken vitatja a kü** szöbön álló kormányfői tárgyalások eredményességének lehetőségét. Paul Reynaud. volt miniszterelnök a Figaróban írott cikkében megállapítja, hogy a Szovletunió ..kétségtelenül nem gyengeségből határozta el magát a tárgyalásokra", hiba tehát a nyugati politikát erre a feltételezésre építeni. Az Echo című lap megállapítja, hogy a Szovjetunió reális bizonyítékait nyújtotta jóakaratának és a nemzetközi kérdések megoldására irányuló törekvésének. A lap felszólítja a nyugati hatalmakat. adják fel azt az álláspontot, amelynek alapján makacsul visszautasítanak minden szovjet békejavaslatot. A Liberation című haladó lap beszámolva az érdekelt kormányok legújabb megnyilatkozásairól, rámutat, hogy Genfben széleskörű távlatok nyílhatnak meg a megegyezésre és az enyhülésre. Több lap önállóbb és aktívabb francia külpolitikát követel. Pártélet Az Üj Élei TSZ népnevelői bátrabban nézzenek szembe az ellenséges rágalmakkal A Kínai Népköztársaság nagyszabású gazdasági segítséget nyújt a népi Vietnam kormányának Ho Sí Minh elutazása előtt közös kínai — vietnami nyilatkozatot tettek közé Pekingben Peking (Üj-Kína). Ho Si Minh elnök és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége miután a Kinaí Népköztársaság kormányának meghívására 15 napos látogatást tett Kínában, pénteken délelőtt repülőgépen lilán Bátorba, illetőleg Moszkvába utazott. Elutazása előtt, csütörtök este aláírták és ijyilvánosságra hozták a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának közös közleményét. A Vietnami Demokratikus Köztársaság részéről Ho Si Minh elnök és miniszterelnök, kínai részről Csou Enlaj miniszterelnök írta alá a nyilatkozatot, amely a többi között a következőket mondja: Június 27-től július 7-ig tárgyalások folytak a Kínai Népköztársaság küldöttsége és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége között. A két fél tárgyalásai során megvitatásra kerültek a Kínai Népköztársaságot és a Vietnami Demokratikus Köztársaságot közösen érdeklő 'igyek és a mai nemzetközi helyzet nagyobb jelentőségű kérdései. A két fél teljes mértékben magáéváteszí a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és India miniszterelnökének 1955. únius 22-i közös nyilatkozatában foglalt felhívást és figyelmeztetést arra, hogy a genfi egyezmények végrehajtásában érdekelt valamennyi kormánynak tőle telhetőleg mindent el kell követnie az egyezmények céljainak teljes elérése érdekében és Indokínában, ahol a politikai rendezés előkészítésére választásokat kell tartani, az érdekelt kormányok erőfeszítéseinek az egyezményekben foglalt rendelkezések pontos végrehajtására kell irányulni ok. A • történelmi jelentőségű ázsiai—afrikai értekezlet példát mutatott arra, milyen összhangban működhetnek együtt különbözö társadalmi rendszerű országok. A két fél örömmel állapítja meg, hogy az ázsiai—aftikai értekezlet hatása napról napra növekedik. Melegen üdvözli a két fél azoknak a fontos lépéseknek sorozatát, amelyeket a Szovjetunió, India és több más békeszerető ország legutóbb a béke ügyének előmozdítása érdekében tett. A békeszerető országok is népek erőfeszítéseinek eredményeként már mutatkoznak a nemzetközi feszültség enyhülésének jelel. |Egy új háború fenyegetését azonban még nem sikerült teljesen kiküszöbölni, a nemzetkőzi helyzet még nem javult meg alapvetően és egy es nagyfontosságú országok vezetői még mindig az úgvnevezeit „erőpolltikával" kérkednek. A két fél örömmel állapítja meg, hogy a békés egymás mellett élés 5 alapelvét egyre több ország ismeri el és fogadja el. A két fél úgy véli, hogy a kölcsönös bizalom megteremtése a nemzetek között, a nemzetközi feszültség kiküszöbölése és a különbözö országok baráti együttműködésének kifejlesztése attól függ, hogy a világ valamennyi országa általánosan és minden téren irányító elvekként fogadja el ezen elveket egymáshoz való viszonyában. i 'A két fél megismétli, hogy a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság a békés egymás mellett élés 5 alapelvének megfelelően kész normális és szívélyes kapcsolatokat létesíteni valamennyi országgal és különösen baráti és jószomszédi kapcsolatokat a körülöttük lévő országokkal. A két félnek az a véleménye, hogy a Kínai Népköztársaság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság gazdasági és műszaki együttműködése üdvös lesz a két nép békés építőmunkára irányuló erőfeszítései szempontjából. A Kínai Népköztársaság kormánya abból a célból, hogy segítséget nyújtson a vietnami népnek a hosszas háború által ütött sebek begyógyításában. . népgazdaságának helyreállításában és továbbíeilesztéséb. ellenszolgáltatás nélkül 800 millió kim. iiiant adományoz a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának. A Kínai Népköztársaság kormánya ebből az összegből segít Vietnamnak a vasútak, folyami kikötők, országutak és hidak újjáépítésében, valamint textil'várak. cserző üzemek, orvosi műszergyárak, elektromos készülékgyárak. mezőgazdasági eszközöket készítő gyárak, papírgyárak stb. helyreállításában ésf feléoítésében. »• *A két fél megállapodik abban is. hogy teljes mértékben együttműködik egymással műszaki vonalon, lépésről !éoésre kiterjeszti kölcsönös kereskedelmét. elhatározza továbbá kulturális cserelátogatások. valamint diák-, könyv- és irodalomcsere megszervezései. 1 áuíe"*' Rövid külpolitikai hírek Róma (MTI). Nehru indiai miniszterelnök csütörtökön dél előtt repülőgépen megérkezett a Róma melletti Ciampino repülőtérre. Nehrut a repülőtéren Segni. az új olasz kormány elnöke fogadta. Az indiai miniszterelnök és kísérete a Quirinál palotába hajfottés ott Nehru aláirta a vendégek díszalbumát. Pénteken Giovanni Gronchival. az Olasz köztársaság elnökével találkozott. Nehru indiai miniszterelnök pénteken délután Rómából Londonba repült. * Berlin (MTI). Az Odera— Neisse békehatár kijelöléséről szóló szerződés aláírásának 5. évfordulója alkalmából csütörtökön több mint százezer ember részvételével nagygyűlést tartottak Drezda főterén. Boleslaw Bierut, a Német Demokratikus Köztársaságban időző lengyel kormányküldöttség vezetője felszólította a német népet, ne alacsonyodjék le többé az imperializmus eszközévé. Kari Maron, az NDK belügyminisztere kijelentette: „Készek vagyunk együttesen megvédeni az Odera—Neisse békehatárt a nyugatnémetországi fasiszta revanspolitikusok kalandor terveivel szemben". * Berlin (ADN). A napokban Belgrádban befejeződtek a Né met Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi kamarájának valamint a jugoszláv szövetségi külkereskedelmi kamarájának és mértékadó jugoszláv hivatalok képviselőinek tárgyalásai. A megbeszélések baráti légkörben zajlottak le. A tárgyalófelek megállapították hogy a kölcsönös árucsereforgalom lehetőségei jóval túlszárnyalják a két ország egyezményének jelenlegi színvonalát. Megállapodtak abban, hogy a kereskedelem kiszélesítése érdekében szakértőkből álló küldöttséget cserélnek és előkészítik a Lereskedelmi képviseletek cseréjét. Gyakran szóbeszéd tárgya mostanában az Üj Élet TSÉ tagjai között, tudnak-e ebben a gazadsági évben új belépőket nevelni. Abban megegyeznek valamennyien, hogy soha még ilyen alkalom nem volt a szövetkezet felfejlesztésére, mint az idén. A vélemények mégis két csoporta oszlanak. A tagság egyrésze derűlátó és azt mondja: Most tiszták a földjeink, a rosszakarat sem láthat hibát a termésünkben, tehát jönnek közénk egyéni parasztok. Mások úgy látják: a kivülálló parasztoknak sokkal jobb most a gazdasági helyzetük, mint két-három évvel ezelőtt, tehát eszük ágában sincs a nagyüzemi gazdálkodás útjára lépni. A pártszervezet azokra a tagokra támaszkodva, akik bíznak a kívülállók józan ítélőképességében és a kommunisták meggyőző erejében, kiadta a jelszót: állandósítani kell a népnevelő-munkát. Bozsó Ferenc elvtárs szívesen vállalta ezt a pártmegbizatást. ö a tsz darálósa és már több dolgozó paraszttal beszélgetett a Központi Vezetőségnek arról a határozatáról, amely a többtermelést elválaszthatatlannak tekinti a szövetkezeti mozgalom győzelmétől. Virgoncz Sándor, Varga Imre és Dobó András mihályteleki dolgozó parasztok már többször jártak az Üj Élet TSZ-foen. Ismerik a gazdálkodás menetét, ott daráltatják jószágaiknak a hereszénát és a kukoricát. Amikor Bozsó elvtárs megemlítette nekik, nem látják-e jónak a belépést, egyik sem szabadkozott. Azt mondták Bozsó Ferencnek: gondolkodnak még. de velószínű, rövidesen viheti nekik a belépési nyilatkozatot. Tari Vilmosné. a párttitkár és Savanya Miklós elnök szintén népnevelő-munkát vállalt. Most az a szándékuk. hogy a legközelebbi pihenőnapon a népnevelők kimennek Mihálytelekre és beszélgetnek a kívülállókkal a szövetkezeti életről. De már látják, sokkal nehezebb a dolguk, mint azt nemrégen gondolták. Egyelőre még láthatatlan elemek (a megvert kulákok) a legkülönbözőbb meséket, hazugságokat terjesztik a szövetkezetről. Mi mutatja ezt legjobban? Az, hogy egyes olyan dolgozó parasztok, akik már korábban hajlandók voltak belépni a szövetkezetbe, újabban letettek erről a szándékukról. Nem mondanak semmi különöset, sőt továbbra is dicsérik a szövetkezet példás gazdálkodását, csupán azzal húzzák ki magukat: 'Megélek én kivül is«. Most nézzük meg, milyen hatásuk van az ellenséges rágalmaknak az Űj Élet kapuján belől. Feltűnt a pártszervezetnek, hogy legtöbb dolgos tsz-tag, aki már az 50 évhez közeledik, arról kezd beszélni: mi lesz, ha megöregszenek. Mind egyet mondanak, mintha összebeszéltek volna. Mivel azonban csak nyolc kommunista foglalkozik az emberek nevelésével és ezek közül se mindegyik hirdeti szilárd meggyőződéssel a párt igazságát, még nem tudták szétzúzni ezt az alaptalan félelmet. Az idősebb emberek és asszonyok gyakran lemondóan legyintenek: Tudom, hogy úgyis a szegényházba jutok. Nagy hiba, hogy a népnevelőktől nem kapnak megnyugtató választ erre a problémájukra. Pedig ez kommunista kötelessége lenne minden népnevelőnek. Meg kell magyarázni azoknak a tagoknak, akik készpénznek fogadták el az ellenség demagógiáját, hogy a szövetkezetben senkinek sem kell félnie az öregkortól. A tsz vezetőségének minden év végén félre kell tennie a jóléti alapot, amelyből nyugodt megélhetést biztosítanak majd azoknak, akik kiestek a dologból. Igen ám. de erre azt mondják megint az öregek, hogy ilyesmiről még szó sem volt eddig a közgyűléseken. Egyszer már szóvátették ugyan, de senki nem válaszolt rá. Nyilván a pártszervezet hibája ez. Nem törődött azzal, hogy a tsz vezetőségétől valamennyi kérdésre választ kapjon a tagság. De most a népnevelők segítségével pótolni kell a mulasztást. El kell érni, hogy a tsz-tagok a párt szavára hallgassanak és ne az ellenségre. Akadnak másfajta nehézségek is. Az olvan dolgos t.sr-tag is. mint Ábrahám Illés. úgy beszél a szövetkezetről: ' "Kevesebb gonddal, de több dologgal élünk, mint az egyéniek*. De miért mondja azt. hogy "több dologgal*, amikor a többi szegedi tsz-ekben éppen az ellenkezőjét állítják a tagok? Azért, mert az árpát is mind kézikaszával vágták le, noha nem lettek volna kénytelenek, ha annakidején szerződést kötnek a gépállomással. Csakhogy egyesek úgy fog* ják fel: a gép elviszi a termés egyrészét, kevesebb jut a munkaegységre. Sajnos, ilyen nézeten van Csiszár Antal elvtárs, népnevelő i«. Ez is egyik oka annak, hogy mindig gépellenes hangulat van a szövetkezetben. Pedig csak érveinlök kellene • kommunistáknak, a tagság minden bizonnyal megértené, hogy helytelenül gondolkodott. Ha a kombájnnal aratnák le a gabonájukat, akkor két és félszázalékos szem veszteséggel, valamint négy és félszázalék természetbeni munkadíjért és némi készpénzért, zsákba kerülhetne gabonájuk. Ellenben, ha a búzát is kézzel akarják learatni, akkor a teljes betakarításig 10—12 százalék szemveszteségük is lehet. Ráadásul a cséplőgépnek, valamint a munkásoknak is ki kell adniok a termés 11 százalékát. Nyilvánvaló tehát: sokkal több gabona jut egy munkaegységre, ha kombájn aratja le a búzájukat és amellett nem is kell heteken keresztül húzniok a kaszát. A fentiekből látható, van elég probléma az Oj Élet TSZ-ben. A kulákok látják, hogy ebben az évben minden lehetőség megvan a szövetkezetek számszerű fejlesztésére. Ezért mindent elkövetnek, hogy letérítsék a kis-és középparasztokat az egyetlen helyes útról. Még olyan gyatra és nevetséges hazugságokat is bedobtak, hogy azért gyomtalanok most a szövetkezeti földek, mert kevés csapadék hullott ezen a tavaszon és nem birt megnőni a gaz És ha akár a kívülállók. akár a szövetkezeti tagok készpénznek fogadják el ezeket a meséket, mindez a pártszervezet gyenge agitációs munkáját tanúsítja. Sokkal bátrabban kell hirdetniök a kommunistáknak a párt politikáját. Kíméletlenül vissza kell verniök minden ellenséges híresztelést, ha az Üj Élet Termelőszövetkezetet nemcsak gazdaságilag. hanem létszámbelileg is erősíteni akarják. te Tito elnök és Nehru miniszterelnök közös nyilatkozata Belgrád (TASZSZ) Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke és Dzsavaharlal Nehru, India miniszterelnöke tárgyalásaik befejeztével közös nyilatkozatot írtak alá, amelyben a többi között ez áll: Dzsavaharlal Nehru, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke, június 30-tól július 7-ig hivatalos látogatást tett a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságban, viszonozva ilymódon Joszip Broz Titonak, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnökének 1954 decemberében Indiában tett látogatását, A látogatás során kicserélték nézeteiket. «A köztársasági elnök és a miniszterelnök — mondja a továbbiakban a nyilatkozat — megállapították, hogy az utóbbi időben javult az általános nemzetközi helyzet, jóllehet vannak olyan tendenciák. amelyek nehezítik az ilyen fejlődést, továbbá, hogy erősödnek a nemzetközi problémák tárgvalások és nemzetközi megállapodások útján való megoldására irányuló törekvések, hiszen a tárgyalások és a nemzetközi megállapodások mér hoztak bizonyos fontos eredményeket. Ezek a törekvések iutottak kifejezésre az ázsiai és afrikai országok bandungi , értekezletén, az osztrák államszerződés aláírásában, a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontok észrevehető közeledésében, a belgrádi jugoszláv—szovjet tárgyalások és a moszkvai indiai— szovjet tárgyalások során, valamint San Franciscóban az ENSZ jubileumi ülésszakán. Komoly remény van arra, hogy Anglia, a Szovjetunió, Franciaország és az Egyesült Államok kormányfőinek találkozóját ugyanez a szellem fogja áthatni „A mind nagyobb bizalom és a nemzetközi együttműködés légkörének megteremtése — mutat rá a nyilatkozat — nagyobb lehetőségeket biztosít a megoldatlan nemzetközi problémák konstruktív megoldására és a világbiztonság megteremtésére. A leszerelés kérdése és az atomfegyver hathatós nemzetközi ellenőrzés mellett tőrténő betiltásának kérdése különleges jelentőségű. Széles alapokon nyugvó nemzetközi együttműködéssel számottevő eredményeket lehet elérni az atomerő békés felhasználáj sában és ebből a szempontból ' nagy jelentőségre tesz szert az atomerő békés felhasználásával foglalkozó és rövidesen összeülő genfi értekezlet". „A javuló nemzetközi viszonyok megkövetelik annak a szerepnek a növelését, amelyet az ENSZ a nemzetközi életben betölt és ugyanakkor lehetőséget is nyújtanak erre. Annak érdekében, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete sikeresen beltölthessen ilyen szerepet, elengedhetetlen mindenekelőtt, egyetemességének kivívása azzal, hogy elismerik a Kínai Népköztársaság ENSZ-képviseletéhez való jogait és felveszik az ENSZ tagjai sorába mindazokat az államokat, amelyek megfelelnek az ENSZ alapokmány követelményeinek". A köztársasági elnök és a miniszterelnök megelégedését fejezte ki az országaik közötti politikai együttműködés fejlődésével kapcsolatban. Berlin (MTI). A Német Szociáldemokrata Párt képviselőcsoportja a párt szélsőjobboldali szárnyának nyomására — hosszú és viharos vita után — úgy döntött, hogy részt vesz az „önkéntes toborzási" törvényjavaslat további parlamenti tárgyalásain. A-képviselőcsoport ezek szerint szembehelyezkedett a párttagság egyöntetű követelésével, hogy a képviselőcsoport még jelenlétével se nyújtson segédkezet a bonni kormánykoalíciónak a zsoldos törvény keresztülhajszolásánál.