Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-07 / 158. szám

DELMBGYBRORSZBG ELMÉLETI TANÁCSADÓ B nehézipar fejlődése és a munkásosztály vezeftt szerepe növekedésének összefüggése Csötörtök. 1955. jállns 1. A szocialista 1 párosatás jelentősége és szükségessége a szocializmus építésének időszakában nemcsak a gazdasagi törvényszerűségekből, hanem politikai okokból is következik. Lenin számtalanszor felhívta a figyelmet a politika és a gazdaság azon Összefüggésére, hogy a politika elsőbbségben van a gazdasággal szemben. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy lemondunk arról az alapvető marxista—leninista tétéiről, hogy a politika és a gazdaság viszonyában a meghatározó, az alapvető a gazdaság. Hanem azt jelenti, hogy az osztályharc különböző formái kózül a politikai, gazdasági és ideológiai harc a legfontosabb. Hiszen a politikai hatalom birtoklása nélkül egyetlen osztály sem tudja megvalósítani gazdasági céljait. A politika elsőbbsége tehát azt jelenti, hogy a gazdaság-politikai célkitűzéseinket mindenkor a proletárdiktatúra szempontjából kell vizsgálnunk, abból a szempontból, hogy milyen hatással vannak a munkásosztály vezetőszerepére és a munkás-paraszt szövetseg alakulására. A marxizmus—leninizmus klasszikusai, amikor elemezték a munkásosztály vezető szerepét, rámutattak arra, hogy ez a vezető szerep azon is alapszik, hogy a munkásosztály a legfontosabb termelési ággal, az iparral van kapcsolatban. Miért az ipar a legfontosabb ága a népgazdaságnak? Először is azért, mert a nehézipar hozza létre a korszerű munkaeszközöket, amelyek a termelőerők legfontosabb részei, amelyek a fejlődés kiindulópontjai. Másodszor a termelőerők fejlődésével a létrehozott termékekben mind nagyobb részarányt foglal el a termelőeszközökben megtestesült munka. Így például a mezőgazdasági termékek értékét alkotó munkának mind nagyobb része az ipari eredetű. Harmadszor az iparban lehet megvalósítani az üzemen belüli munkamegosztás legmagasabb fokát, amely nagymértékben elörelendítője a termelékenység növekedésének. Ezek után vizsgáljuk meg, hogy a szocialista iparosítás gazdaságpolitikájának a megvalósítása hazánkban hogyan erősítette a munkásosztály vezetőszerepét, hogyan hatott a munkásosztály helyzetének alakulására? 1. A szocialista Iparosítás politikájának megvalósítása nemcsak a termelőerők fejlődését jelenti, hanem a termelési viszonyok bővített szocialista újratermelését Is. A szocialista iparosítás során számtalan új szocialista típusú állami vállalatot hoztunk létre. Így nálunk az ötéves terv során 65 nagyipari vállalatot létesítettünk. Továbbá a szocialista iparosítás során növekszik a munkásosztálynak. mint a szocialista termelőviszonyok fő hordozójának a létszáma. Az ötéves terv időszakában 326 ezerrel, mintegy 35 százalékkal növekedett a munkásosztály létszáma A népgazdaság szocialista szektorában l millió 040.000 munkással dolgozott több 1954-ben 1949hez képest. Ugyanakkor a szocialista iparosítás fő követelményeinek megfelelően a nehézipar különböző ágaiban gyorsabban növekedett a munkásosztály létszáma. Az építőipar munkáslétszáma ötszörösére, a bányászaté háromszoroséra, a finommechanikai üzemekben közel háromszorosára növekedett. 2. Iparosításunk további eredményeként kell említeni az ipar és ezzel a munkásosztály erőteljes koncentrálódását. 1938-ban a gyáripari munkásság 24.7 százaléka a száznál kevesebb munkást foglalkoztató kisüzemekben dolgozott és csak 45.9 százaléka dolgozott az 500 munkásnál többet foglalkoztató nagyüzemekben. 1953-ban a 100 főnél kisebb létszámú üzemekben már csak a munkások 4.9 száíáléka dolgozott és az 500-nál nagyobb létszámú üzemekben dolgozott a munkásság mintegy 70 százaléka. A munkások nagyobb üzemekben való tömörülése igen fonto6 a munkásosztály további fejlődése szempontjából, mert a nagyüzemi munka erősíti a kollektív szellemet, a fejlettebb technika szélesebb lehetőségét biztosítja a munkások képességei és alkotó kezdeményezése kibontakozásának, valamint a nagyüzem jobban biztosítja a munkások általános és szakmai műveltségének növelését, 3. A szocialista iparosítás során jelentós változások következtek be iparunk területi elhelyezésében is. A felszabadulás előtt az egész gyáripari munkásság 62.3 százaléka Budapesten dolgozott. Ez kétségtelenül megnehezítette a munkásosztály politikai harcát, és tömegbefolyásának növekedését az ország egyéb részein. E téren is alaposan megváltozott a helyzet, iparunk területileg decentralizálódott. Budapesten a munkásság létszáma 66 százalékkal nagyobb, vidéken 215 százalékkal nagyobb, mint a felszabadulás előtt. De vannak olyan megyék is, ahol a munkásosztály létszáma 5—6-szorosára növekedett, például Pest, Bács-Kiskun megyékben. 4. Az ipar, benne a nehézipar fejlesztésének nagy szerepe van a munkások és a szocializmust építő társadalom tagjai tudatának átformálásában. Kétségtelen, hogy a faluból az iparba kerülő munkásokra a legnagyobb hatást a korszerű technika, a nehézipar által előállított gépek és szerszámok teszik. Ebből is következik, hogy a szocializmust épitő ország semilyen körülmények között sem mondhat le a nehézipar fejlesztéséről A kapitalizmus körülményei között a technika fejlődése legtöbb esetben a munkásosztály helyzetének romlását idézi elő; mivel növeli a munkanélküliséget és azért is, mert a kapitalisták a profit növelése érdekében a nagyobb szakképzettséget igényelő munkákat gépesítik. A szocializmusban viszont a technika fejlesztése a termelékenység emelését és elsősorban a nehéz fizikai kevés szakképzettséget igénylő munkafajták gépesítését szolgálja. Ebből is következik, hogy már a szocialista iparosítás időszakában is nagy szükség van a munkások szakképzettsége növelésére. A szakmunkások száma az 5 éves terv évei alatt rohamosan megnövekedett. Évente mintegy 50.000 dolgozó kapott szakmunkásképesítést az 1938. évi 20 OOO-rel szemben. Ez időszakban azonban nemcsak a szakmunkások aktív száma növekedett, hanem számarányuk is a munkás osztályon belül. Míg 1938-ban a gyáripari munkások 30 százaléka. addig 1953-ban 48 százaléka szakmunkás. A munkásosztály számának növekedése, nagyobb koncentráltsága szélesíti és erősíti a proletárdiktatúra osztályalapját. A munkásosztály területi decentralizációja s a munkásság létszámának a parasztság soraiból való növekedése a szocialista iparosítás időszakában viszont erősíti a proletárdiktatúra osztálytartalmát. Az előzőekből nem nehéz megérteni, hogy a szocialista ipar, benne a nehézipar, milyen fontos feltétele a munkásosztály hatalma megerősítésének és a munkásosztály vezetőszerepe megszilárdításának. A Központi Vezetőség márciusi határozata, amely leleplezte a szocialista iparosításban megmutatkozó jobboldali nézeteket, felhívta a figyelmet arra a hatalmas veszélyre, amellyel az iparosításról, a nehézipar elsődleges fejlesztéséről való lemondás járna. Ez feltétlenül megakadályozná a termelőerők fejlődését, a dolgozók életszínvonalának emelését és védtelenné tenné az országot a külső és belső támadással szemben; egyszóval aláásná a munkásosztály hatalmát. Ugyanakkor a jobboldali opportunista nézetek azzal is jártak volna, hogy megakadna a munkásosztály létszámának növekedése, így erősödése, valamint megállana a munkásosztály koncentráltságának előrehaladása, így szervezettségének növekedése. Egyszóval meginogna a munkásosztály vezetőszerepe. A jobboldali nézetek képviselői azt hangoztatva, hogy a gazdaságpolitikának elsősorban a munkásosztály érdekeiből kell kiindulnia, valójábanolyan pazdaságpoli.ikát akartak megvalósítani, ami szöges ellentétben áll a munkásosztály érdekeivel. A Központi Vezetőség júniusi határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fejlesztésének egy idejű megvalósítását jelölte meg. A mi helyzetünkre is vonatkoznak Sztálin elvtárs szavai arról, hogy mikor arccal a falu felé fordulunk, nem fordíthatunk hátat a munkásosztálynak. Amikor az „arccal a falu felé" jelszóról beszélünk, egyszersmind arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a legfőbb osztály, amely e jelszó megvalósítására hivatott — a munkásosztály. . igv.jt,' Hogy Lajos HlJfci^'T adjunktus IlillRfP*' Tud. Egyetem Milyen a nyári kultúrmunka? — Látogatás hárem textilfizamban — Nyáron a kultúrmunka pang — szokták mondani. Mint a legtöbb szólás-mondásban, ebben is van némi igazság. Csupán annyi, hogy nyáron mindenki a szabadba vágyik, s hogy ilyenkor jóval kevesebb kulturális rendezvény van, mint máskor. De ez korántsem jelenti azt. hogy a kultúrmunka friss patakjából állóvíz tett. Ilyenkor pihennek, erót gyűjtenek, s az új évadra készülnek a kultúrcsoportok. Látogatást tettünk néhány szegedi üzemben, s a tapasztalatok mind ezt a tényt erősitik. A Jutaárugyárbon A Jutaárugyárban nemrég zenekar alakult. Krizsán elvtárs, az üzem igazgatója segítségével hangszereket vásároltak, s nagyrészt társadalmi munkával helyreállították a zongorát. Annau elvtársnő társadalmi munkaként még terítőt is készített a vadonatújjá varázsolt zongorára, hogy védve legyen a portól. A zenekar már kétszer szerepelt: egyszer az üzemben szakszervezeti nagygyűlésen. Egyszer pedig Kiskundorozsmán, ahol a kultúrotthonban műsoros táncestet rendeztek a dolgozóknak. A zenekart lelkes gárda „táplálja" — hiszen még utánpótlás is van: az üzem főkönyvelője például „segéddobos". A színjátszók Gárdonyi Géza: ..A bor" című darabját tanulják s most még egy szovjet darabot tűznek műsorra az eddig tanult színdarabok mellé, hogy „legyen valami a tarisznyában". A tánccsoport is tart próbákat, bár létszáma a sok férjhezmenetel miatt 12rői 6 főre csökkent ideiglenesen. Most toboroznak új tagokat. Klasszikus és mai szépirodalmi művek a könyvkiadók harmadik negyedévi tervében A Szépirodalmi Könyvkiadó a „Magyar Klasszikusok" sorozatban megjelenteti Fazekas Mihály verseit és bibliapapíron két kötetben kiadja Vörösmarty Mihály összes költeményeit. A SZÉPIRODALMI KISKÖNYVTÁR sorozatban kerül az olvasó kezébe Arany László ^A délibábok hőse" című versesregénye. Megjelenik Jókai Mór elbeszéléseinek három kötete, Móricz Zsigmond elbeszéléseinek hét kötete, továbbá „A rab oroszlán" és „Az asszony beleszól" cimű regénye, Mikszáth Kálmán „A fekete város" cimű regénye a „Magyar Klasszikusok" sorozatban. Mai íróink művei közül kiadják Képes Géza „Napkelte Mongoliában" cimű útiversgyűjteményét. Erdős László „Veszélyes művészet" című regényét és Hamvas H. Sándor gyártörténetét „Az acél dala" címmel. Budapest ostroma alatt játszódik le Thury Zsuzsa „Virradat előtt" cimű családregénye. Megjelenteti a kiadó Barta Lajos „Szerelem" cimű és más színműveit, Déryné emlékezéseit, Györffy István ,JVagykunsági krónikájái", Háy Gyula színdarabjait és Hermann István „A magyar drámáért" című tanulmánykötetét. AZ ŰJ MAGYAR KÖNYVKIADÓNÁL jelenik meg Korolenko „Egy furcsa lány" cimű, Szerafimovics „Vasáradat" és Lev Tolsztoj „Feltámadás" című regényének új kiadása, valamint Alekszej Tolsztoj „Golgotha" című háromkötetes regénye. Kiadják Csehov színműveit, Turgenyev „Rugyin" cimű regényét és Nyekraszov „Ki él boldogan Oroszországban" cimű nagy elbeszélő költeményét. A magyar—román közös könyvkiadási egyezmény keretében jelenik meg Siskov „Zord folyó" című kétkötetes regénye. Az Orosz Remekírók sorozatban kerül kiadásra Goncsarov „Hétköznapi történet" című regénye és kiadják Pausztovszkij „Az aranygyapjú földjén" című kisregényét, A mai szovjet irodalmat Jan „Batu khán" című nagy történelmi regénye, Gulia „Kaukázusi tavasz" és Vigodszkája „A gyűlölet lángja" cimű regényének új kiadása, Prisvin „Szálfaerdő" című regénye, Leonov „Orosz erdő" cimű regénye képviseli. A külföldi irodalom alkotásai közül megjelennek Dimov „Dohány" című nagyszabású társadalmi regénye, Reymont „Parasztok" cimű négykötetes regénye, Torna román költő élet dala" című verseskötete, Dumitriu román író elbeszélései, Zeromski nagy lengyel klasszikus író „A hü folyó" cimű forradalmi regénye. Canfcor szlovák klasszikus író ,Jemey szolgalegény és az 6 igazsága" cimű regénye. A „Világirodalom klasszikusai sorozatban kiadják Büchnernek a századeleji német forradalmár irónak összes műveit. Megjelenik új kiadásban Rostand „Cyrano'ja, Goldoni klasszikus olasz író víg játékgyűjteménye, Zola „Lourdes" című regénye, Jacobson dán író „Niels Lyhne" című önéletrajzregénye, Schiller verseinek és drámáinak gyűjteménye, Flaubert „Bouvard és Pecuchet" cimű regénye „A világirodalom klasszikusai" sorozatban, továbbá Walt Whitman verseskötete és Theodore Dreiser „Hideg bölcsesség" című utolsó könyve. ÜJABB KIADÁSBAN KERÜL A KÖNYVES BOLTOKBA Arnold Zweig „Verdun iskolája" című regénye. Kiadják Vercors francia író „Tropi-komédia" című ssatirikus regényét, Jouglet „Arany kenyér" című regényét, Mer le „Mesterségem a halál" cimű regényét. Megjelenik Ternari olasz író „Vezúv és kenyér" című társadalmi regénye, Howard Fast „Clarcton" és ^Has Timberman" című amerikai regénye, Espranza portugál író „Űriemberek" cimű társadalmi szatírája. De Castró portugál iró „Napfényes házikó" és Newerly lengyel író „Egy boldog élet" című regényének új kiadása, : u elvtárs, a zenekar vezetője személycsen Pestre utazik, bogy megfelelő kottákat vásároljon. Addig is „fülhallásból" játszanak. A Szegedi Kenderfonógyárban A „NYÁRI SZÜNET" rövidesen végelér, már csak a rrépi táncosok szünetelnek. Egyébként már megkezdték a próbákat. A színjátszók most egy új darabbal — a „Mihályká*val ismerkednek. Októberben ugyanis Pesten szerepelnek majd az új munkásszínpadon, mivel meghívták őket. Ott pedig a „Tavaszi mámor" mellett valami mást is elő szeretnének adni. A fúvós és vonós zenekar, valamint az énekkar szorgalmasan gyakorol. A kuitúraktívák száma egyébként jelenleg mintegy 120 fő, ami az üzem létszámához viszonyítva is igen szép. A három üzem kultúrélete — készülődése — bíztató a jövő évadra nézve. 'A többi üzemekben hasonlóképpen szorgalmasan „gyakorlatoznak a kultúra harcosai" — készülődnek az őszre. Nem beszélve a kultúrotthonok igen tevékeny, műsorokra készülő együtteseiről. Ügy látszik tehát, hogy ez a nyár az öntevékeny kultúrmunkában is „jó termést igér". (németh) A Texhlműveknól Jelenleg augusztus 20-ra készülnek az üzem kultúrosai. Most egyébként előadást nem tartanak, mert — mint tréfásan mondták — ők is kitették táblát, melyen a „NYÁRI SZÜNET" áll. A színjátszócsoport tagjai a próbákon Tokaji György: JA bűnbak" című darabját gyakorolják. A kilenc főnyi tánccsoport pedig egy tiroli táncot tanul. A zenekar pillanatnyilag kottahiánnyal küzd, ezt azopban rövidesen felszámolják. Grász A tudomány világából A MARS REJTÉLYEI VALAMENNYI bolygó közül a Mars vonta magára leginkább a csillagászok figyelmét. Egész sor író fantasztikus képet festett a marsbeli életről. De mit mond számunkra a csillagászat a Mars fizikai viszonyairól? A Mars egyhatoda a Földnek. de sok tekintetben hasonlít a mi bolygónkhoz. Egy teljes nap 24 óra 37 perc és 22.58 másodpercig, 1 év pedig 687 napig tart. (Földi számítás szerint.) Több csillagász mérése azt mutatja, hogy a Mars pólusainál télen minusz 80 fokra is süllyed a hőmérséklet, az egyenlítőjénél pedig dél és napkelte között plusz 15 és minusz 45 fok között ingadozik a hőmérséklet, a bolygó néhány sötétebb helye nyáron plusz 34 fokig is felmelegszik. A Mars légkörében csak nagyon kevés oxigén és vízpára lehet, a Mars légköre általában ritkább, mint a Földé — hozzávetőlegesen olyan sűrű, mint nálunk 15— 18 kilométer magasságban. — Kevés az oxigén és a vizpára. A Marson néha felhőket és ködöt észlelnek, bár ezek sokkal ritkábbak, mint nálunk. Mivel a Mars légköre szokatlanul átlátszó, a bolygó felületén sok részletet és jelenséget figyelhetünk meg. A Mars vöröses felülete finom porral borított sik pusztaság. Néhol sötét foltok, úgynevezett „tengerek" figyelhetők meg, bér ezekben a „tengerekben" nagyon kevés víz lehet, inkább mocsarak. vizenyős területek lehetnek. A bolygó északi és déli pólusán hóból, jégből és felhőből kialakult pólusi „sapka" figyelhető meg. Ezek télen megnagyobbodnak, nyáron pedig kisebbek lesznek, olvadnak, s ekkor feke'e gyűrűk jelennek meg a fehér „hósapka" szegélyénél. TÖBB CSILLAGÁSZ megfigyelte. hogy a Mars felületén szálló felhőkből folyékony és szilárd csapadék hull. Ez a csapadék észrevehetően besötétíti vagy befehéríti a bolygó felületének jelentékeny részét. A Mars légkörében gyakran látható hatalmas — sárga porfelhő, amelyet a sivatagos területekről kavar fel a szél. Ezek a felhők egyik helyről a másikra szállnak, s eltakarják a földi megfigyelő elől a bolygó kisebb-nagyobb felületét. 1877-ben keskeny, hosszú, sötét sávokat fedeztek fel a Marson. Ezek a sávok áthúzódtak a sárga pusztaságokon és összekapcsolták a „tengereket", __ Néhány tudós úgy vélte, hogy ezeket a csatornákat a Mars-lakók ásták, a sivatag öntözésére. A Marson tényleg megvannak a sötét sávok — le is fényképezték. Azonban eredetük még nem teljesen világos. A legvalószínűbb, hogy ezek nem mások, mint a bolygó felületén keletkezett repedések, vagy törések. Érdekes. hogy ilyen „csatornákat" fedeztek fel a Mars néhány „tengerén" is! A csillagászok jelenleg leginkább a Mars „tengereivel" és „csatornáival" foglalkoznak. Több csillagász, köztük a szovjet tudós, G. A, Tyihov megfigyelése mutatja, hogy néhány sötét foltnak zöldeskék árnyalata van. Vannak olyan foltok, amelyek tavasszal zöldessé válnak. nyáron megsárgulnak, s végül szürkés színárnyalatba mennek át. Más foltok nyáron és télen is zöldek maradnak. Ezekből a megfigyelésekből kiindulva arra lehet következtetni, hogy a Marson van olyan növény, amely ősszel megsárgul és lehetséges olyan, amely a mi tűlevelű növényeinkhez hasonló^ an örökzöld. BÁR A MARSON sokkal mostohábbak a feltételek, mint a Földön, de mégis olyanok, hogy az élő organizmusok létezhetnek. Hiszen a Földön is — Verhojanszk és Jakutszk területén — a leghidegebb területeken, ahol a hőmérő higanya néha eléri a minusz 60 fokot, gazdag állat- és növényvilág van. Az élet annyira különböző, az élő organizmusoknak pedig rendkívül nagy az alkalmazkodóképessége, ezért nem is lehet kételkedni abban a feltevésben, hogy van élet a Marson. De a Marson lévő élet kérdésének a végleges megállapítására ki kell még deríteni, meg voltak-e a Marson a régmúlt időkben az élet keletkezéséhez alkalmas feltételek. Ezt azért kell megállapítani, mert az élet keletkezéséhez szükséges feltételeknek sokkal enyhébbeknek kell lenni, mint azok, amelyek közepette a kifejlett éa a környezetéhez alkalmazkodó organizmus létezhetik. Milyen organizmusok létezhetnek a Marson? Erre így lehetne válaszolni: a földi emberek a nagy magassági repüléshez szükséges különleges légzőkészülékek nélkül természetesen nem élnének meg a Marson. Amennyiben a Marson vannak élőlények, úgy azok erősen különböznek a földiektől . fokj 9s| .' i t