Délmagyarország, 1955. július (11. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-06 / 157. szám

0£LMGGYQRORSZflG 9 Szerda, 1955, július 6. Mi történt a külpolitikában ? A szovjet légierő seregszemléje mély benyomást gyakorolt a nyugati megfigyelőkre A vasárnap lezajlott szovjet repülő­napon Moszkvaban bemutatták a szovjet légierő legújabb típusait. A sajtóje­len'.ésekből kitűnik, hogy ez a seregszemle mély benyomást gyakorolt a nyugati megfi­gyelőkre. A New-York Herald Tribüné a „szovjet repülés nagyszerű tüntetésének" nevezi a légiparádét és' az U. P. hírügynök­ség nyomán beszámol arról, hogy a légiszem­lén két új vadászgéptípus, valamint nagyhato­sugarú lökhajtásos bombázógépek jelentek meg. A News Chronicle című angol lap tudó­sítója szerint a repülőbemutató bámulatba ej­tette a külföldi megfigyelőket. A New-York Times az első oldalon számol be a parádéról és rámutat, hogy az egyik lökhajtásos utas­szállító-repülőgép modelljének bemutatása „arról tesz tanúságot, hogy a Szovjetunió * lökhajtásos utasszállító repülőgépek tervezése és gyártása terén lényegesen felülmúlta sz Egyesült Államokat". Egyébként valamennyi amerikai lap kiemelkedő helyen foglalkozik az eseménnyel. Symington, az amerikai légierők volt minisztere pedig kijelentette: „Most m?r világos, hogy a levegőben elvesztettük annak sz uralomnak egy részét, amelyet azelőtt a magunkénak hittünk". I^i ind több nyilatkozat hangzik el a kő­" zeledő négyhatalmi kormányfői érte­kezlet várható kilátásairól. Az elmúlt napok­ban több angol munkáspárti vezető fogal­mazta meg pártjának álláspontját a tárgya­lásokkal kapcsolatban. Shinwell volt hadügy­miniszter hangsúlyozta, hogy a Munkáspárt minden bátorítást megad a kormánynak a Szovjetunióval folytatandó négyhatalmi tárgyalások sikerének biztosítására. A béke kilátásai — mondotta — sokkal kedvezőbbek most, mint az előző években voltak. A Szov­jetunió a békülékeny gesztusok sorozatával bizonyította barátságos szándékait. Ha az Egyesült Államok végre-valahára visszavonná ellenvetéseit, amelyekkel akadályozza a Kínai Népköztársaság felvételét az ENSZ-be, a béke hosszú korszaka köszöntene ránk. Egy másik gyűlésen Bevan, az ismert munkáspárti ve­zető a következőket mondotta: „Vannak, akik azt mondják, hogy az értekezlettől nem lehet semmit sem várni és az csupán előkészülete egy másik értekezletnek. Ha ez így lesz, az egyszerű emberek többsége az egész világon a végsőkig kiábrándul, mert ettől az értekez­lettől bizonyos lépéseket várnak a béke és a leszerelés irányában, amit a lehető leggyor­• ssbban meg kell tenni". Cigyelmet érdemel a négyhatalmi tár­• gvalások előkészítésével kapcsolat­ban Ottó Grotewoh! elvtárs, az NDK minisz­terelnökének nyilatkozata, aki egy lengyel lapnak adott nyilatkozatában közös összné­rr.et álláspont kialakítását sürgette a genfi tárgyalásokra. Ugyanakkor egészen más han­got ütött meg Adenauer nyugatnémet kancel­lár, aki egy amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában még azzal a minimális köve­teléssel Is szembefordult, hogy vonják ki a külföldi megszálló csapatokat" Németország területéről. Adenauer kijelentette, hogy el­lenzi Németország újraegyesítését, ha ennek az a feltétele, hogy az Egyesült Államok haderői térjenek haza. E nyilatkozatban a leg­különösebb az, hogy ezt egy német államférfi teszi, aki német ügy védelmezőjének tünteii fel magát! Fejlesszük kisipari szövetkezeti biztosítást Enver Hodzsa cikke Jugoszlávia és a szomszéd népek viszonyáról Moszkva (TASZSZ) A Pravda keddi száma Enver Hodzsának, az Albán Munka­párt Központi Bizottsága első titkárénak cikkét közli az al­bán—jugoszláv viszony rende­zésének kérdéséről. A cikk rá­mutat, hogy Jugoszlávia, Bul­gária, 'Albánia, Románia és a többi balkáni nép nemzeti fel­szabadító harca gyökeresen megváltflitaíta a „helyzetet, Eu­rópának ebben a részében. A népek kezükbe vették a hatal­mat és ezzel új korszak kez­dődött e népek életében. Meg­valósult népcink évszázados függetlenségi álma. A nem­zeti szabadságharc alatt né­peink között őszinte barátság alakult és fejlődött ki. Testvérek között támadhat­nak néha félreértések és viták — folytatja Enver Hodzsa. — A testvérek azonban clőb'b­utóbb újra megtalálják az utat egymáshoz. Ilyen szerencsét­len viszály keletkezett az el­múlt években a szocialista tá­borhoz tartozó országok népei és jugoszláv testvéreik között. A félreértések néhány évig tartottak és árnyékot vetettek kapcsolatainkra. Ebből csak az imperialisták és szekértolóik húztak hasznot. Ennek o hely­zetnek véget kell vetni és ez a sikeresen befejeződött szovjet —jugoszláv tárgyalások ered­ményeként meg is történt. Minden feltétele megvan an­nak, hogy a népek barátságá­nak és a világ békéjének ér­dekében kiküszöbölődjenek a nézeteltérések országaink és Jugoszlávia között. Az 195-5. június 2-án Belgrádban aláírt nyilatkozat fontos lépés népe­ink történetében, a jugoszláv néppel való viszonyunk ren­dezésében. Már újra megvan a jószomszédi viszony néppink és a jugoszláv nép kőzött, s népeink, kormányaink és párt­jaink biztosra veszik, hogy ez a barátság tovább fog erősöd­ni. Mi jóakarattal ennek ér­dekében fogunk dolgozni. Az a nyilatkozat, amelyet Bulganyln és Titó elvtársak írtak aló, újabb lehetőséget nyit meg a béke megszilárdí­tása és a népek békés egymás mellett élése szempontjából a Balkánon. Egészen természe­tes, hogy ez a nyilatkozat nincs ínyére a béke ellensé­geinek. Az albán nép — írja befejezésül Enver Hodzsa — maradéktalanul támogatja a Szovjetunió békepolitikáját és minden erejével kitart mel­lette. Rövid külpolitikai hírek Folyiatódik a Szovjet Tudománvos Akadémiának az atomerö békés felhasználásával foglalkozó ülésszaka Moszkva (TASZSZ) Moszk­vában tovább folyik a Szov­jet Tudományos Akadémia ülésszaka, amelyen az atom­energia békés felhasználásá­val kapcsolatos tudományos és technikai kérdéseket vi­tatják meg. Július 2-án az akadémia négy szakosztálya tartott ülést: fizikusok, vegyészek, biológusok és a technikai tudományok szakemberei számoltak be a rádióaktivi­tás felhasználásáról a tech­nológiai folyamatok tökélete­sítésében, továbbá a fizioló­giában és az orvostudomány­ban. Az ülésszak hatalmas ér­deklődést kelt a tudományos közvéleményben A szakosz­tályok ülésein többszáz szov­jet tudományos dolRozó ós sok külföldi vendég vesz részt. Július 4-én a Szovjet Tu­dományos Akadémia fent­említett négy szakosztálya folytatta üléseit. A fizikai szakosztály jú­lius 4-1 ülésén ismét közöl­tek olyan új adatokat ós el­méleti számításokat, ame­lyek igen lényegesek az atommáglyák tökéletesebb megszerkesztése szempontjá­ból. Beszámolók hangzottak el továbbá nehezen hasadó atommagok tulajdonságainak tanulmányozásáról. A ké­miai szakosztály ülése a maghasítás rádiókémiai mód­szereivel foglalkozott. A szakosztályok ülésein, mi­ként az előző napokon ts, sok külföldi tudós vett részt. Peking (Oj-Kína). Július 5­én délután három órakor a pekingi Huajzsentang terem­ben megnyílt az országos népi gyűlés második ülésszaka, amelyen az ország különböző részeiből ezerszázöt küldött vesz részt. Az országos népi gyűlés az alkotmány előírása szerint évenként egyszer ülé­sezik. Az ülésszak napirendjén a többi között a Kínai Népköz­társaság népgazdaságának fej­lesztését szolgáló első ötéves terv elfogadása, az 1954. évi költségvetés végső elszámolá­sának és az 1955. évi költség­vetésnek jóváhagyása, a kato­nai szolgálatot szabályozó tör­vény beiktatása és a Sárga­folyó vízierö-felhasználásf ter­vének elfogadása szerepel. * Moszkva (TASZSZ). W. Walmsley, az Egyesült Álla­mok ideiglenes moszkvai ügyvivője július 4-én, sz amerikai nemzeti ünnep, a függetleaségi nap alkalmából fogadást rendezett. A fogadá­son megjelentek N. A. Bulga­nyin. L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov. A. I. Mikojan, M. G. Pervuhin, M. Z. Szabu­rov, N. Sz. Hruscsov, vala­mint J. A. Benegyiktov, G. K. Zsukov. N. A. Mihajlov, a Szovjetunió miniszterei, V. D. Szokolovszkij, a Szovjetunió marsallja és mások. V. M. Molotov visszaérkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ) V. M. Molotov, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának első el­nökhelyettese, a Szovjetunió külügyminisztere, az ENSZ sanfranciscol jubileumi ülés­szakán résztvett szovjet kül­döttség vezetője július 5-én visszaérkezett Moszkvába. GROTEWOHL: „Közös német álláspontot a négyhatalmi értekezlet előtt I" Berlin (MTI) Ottó Grote­wohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke nyilatkozatot adott a Trybu­na Ludu című lengyel lap berlini tudósítójának. Arra a kérdésre, hogy az NDK kormánya milyen to­vábbi lépéseket kíván tenni Németország békés és de­mokratikus újraegyesítése ér­dekében, a többi között a következőket felelte: -Most mindenekelőtt amel­lett szállunk síkra, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság képviselői alakítsanak ki közös német álláspontot a küszöbönálló négyhatalmi ertekezlet szá­mára. Erre az össznémet ál­láspontra helyezkedve köve­telni kell a megszálló csapa­tok kivonását, az idegen ka­tonai támaszpontok felszá­molását, a békeszerződés megkötését és a szövetségek­től mentes Németország fel­vételét kollektív biztonsági rendszerbe. A németek kö­zös programmal való együt­tes fellépése a négyhatalmi értekezleten megkönnyítené a német kérdés pozitív meg­oldásét. Es ez a pozítv meg­oldás Európa valamennyi né­pének. hasznára válnék*, 1953 J ANtlÁR havában alakult meg pártunk és kor­mányunk határozata alapján a Kisipari Szövetkezetek Kölcsönös Biztosító Intézete. A KSZKB1 feladata a kis­ipari szövetkezeti dolgozók és családtagjaik betegség­biztosítása. Ezzel egyidőben alakultak meg a kisipari termelőszövetKezetekben a munkavédelmi szociális bi­zottságok, amelyek különös­képpen fontos ellenőrző sze­repet kaptak az üzemi egész­ségvédelemmel, balesetelhá­rítással és a munkavédelem­mel kapcsolatban. Az 1/1955. számú OKISZ-KSZKBI sza­bályzata az előbb említett munkakörrel kapcsolatos tennivaló ellátását decentra­lizálta a megyék alközpont­jaira és így a teljes lebonyo­lítást, illetve ellenőrzést a megyei alközpontok hatás­körébe utalta. Megyénkben a kisipari szö­vetkezetek vezetői a mos­tani időkig kevés gondot fordítottak a munkavéde­lemre és a balesetelhárítás­ra, kivéve a Kiszombori Ve­gyes KSZ-t, a Szegedi Asz­talos KSZ-t, valamint a Ma­kói Asztalos KSZ-t, melyek­nek elnökei súlyt helyeztek a munkavédelem és baleset­elhárításra. Megyénk igen sok szövetkezetében azon­ban nem jelöltek ki bizton­sági megbízottakat, nem tar­tották meg rendszeresen a havi szemléket, amikre pe­dig a szabályzat értelmében kötelezve voltak. A szövet­kezetek kevés kivételtől el­tekintve. nem készítették el a balesetelhárítási útmutatót. Nem szervezték meg és nem tartották meg a balesetel­hárítási oktatást. A kisiparosok által, a szö­vetkezetekbe bevitt gépeket csak kevés helyen látták el védőfelszereléssel. A legtöbb esetben nem jelentették a baleseteket, vagy ha meg­küldték a • jelentéseket, azok­ban a balesetek okát túlnyo­mórészt a véletlennek minő­sítették. 1955. január 1-től május 30-ig 1304 munkanap kiesés volt megyénkben üzemi balesetekből. Ez ösz­szesen 10.432 munkaórát tesz ki, mely idő alatt 1645 pár csizmát, vagy 320 méretre készült férfi öltönyt, vagy 1892 pár cipőt adhattunk vol­na dolgozóinknak. Intő pél­da ez arra, hogy mind a ve­zetők. mind a dolgozók foko­zottabb elővigyázattal foglal­kozzanak a balesetelhárítás kérdéseivel és annak fontos­ságával. A MUNKA TÖRVÉNY­KÖNYVE biztosítja a dolgo­zóknak a pihenéshez és üdü­léshez való jogot s ugyanak­kor gondoskodik az üdültetés mind szélesebb mértékben való kiterjesztéséről. A KSZKBI 1955-ben a meglevő üdülőkön felül a balatonbe­rényi üdülőjét modernül át­építette és ezzel turnuson­ként mintegy 200 dolgozó­nak biztosítja az üdülését az eddigi hetvennel szemben. Ezenfelül Balatonfüreden és Eger mellett korszerű ma­gaslati üdülőt épít melyeket egész éven át üzemeltet. 1954-ben Csongrád megye kisipari szövetkezeti tagsá­gának 285 kéthetes üdülője­gvet biztosított a KSZKB! központ, 1955-ben pedig már 332 üdülőjegyet bocsájtott a szövetkezeti dolgozók rendel­kezésére. Ebből Is látszik oártunk és kormányunk fo­kozott gondoskodása a kis­ipari dolgozókról Megyénk területén több­millió forintos beruházással modern emeletes üzemházak létesültek. Ilyen például a Szegedi Vas és Fém KTSZ. ahol modern fürdő és étkező áll a dolgozók rendelkezésé­re. A Szentesi Asztalos KTSZ. a Makói -Béke- Ve­gyes KSZ. a Kiskundorozs­mai Speciális Faipari Szö­vetkezet, a Makói Cipész Szövetkezet fejelő és aljazó részlege kaptak új helyisé­get. Ugyanakkor hiányosság­ként kell megemlíteni, hogy vannak megyénk területén még olyan szövetkezetek ls, ahol a helyiségek hiánya miatt nagy a zsúfoltság, ami sokban gátolja a szövetkezeti mozgalom egyre erősödő, egészséges fejlődését. A szö­vetkezeteknél mutatkoznak még szociális hiányosságok is. például nincsen étkező helyiség, fürdő, tusoló, öltö­ző. illemhely stb. A KSZKBI központja 1955. február 1-től a szövetkezetek részére megszervezte a ta­nácsadó orvosi szolgálatot, Szegeden 3. Hódmezővásár­helyen 1 és Szentesen 1 ta­nácsadó orvos látja el ezt az igen hasznos munkát. Ezeket az orvosokat munkájukban az a fő cél vezeti, hogy meg­előzzenek gyors intézkedése­ikkel és tanácsadásaikkal olyan bajokat és betegsége­ket, mint például a szakmai ártalmak, lappangó betegsé­gek. Gondoskodnak a dolgo­zók időszaki, rendszeres szű­rővizsgálatéról, elsősegély­nyújtó tanfolyamokat ren­deznek és fokozott figyelmet fordítanak az újonnan muri­kába lépő tagok egészségi ál­lapotára. MEGYÉNK TERÜLETÉN most zajlottak le a ktsz-ek­ben a szövetkezeti bizottság és a munkavédelmi és szo­ciális bizottságot (MSZB) vá­lasztó közgyűlések, ahol be­számoltak kétéves munká­jukról és újjáválasztották a szövetkezeti bizottságot és az MSZB-t. A közgyűlések tapasztalatai azt mutatják, hogy alaposan felkészültek a beszámolókkal s a bírálat és önbírálat jegyében számoltak be a szövetkezeti dolgozók­nak. A szövetkezeti dolgo­zók pártunk sokoldalú tá­mogatását még jobb mun­kával és a tervek 100 száza­lékos és azon felüli túltelje­sítésével igyekeznek meghá­lálni. A szövetkezeti dolgozók bátran bírálták az MSZB-k munkáját és nem egy köz­gyűlésen kifogásolták, hogy a havi szemléket és az üze­mek tisztántartását, a dolgo­zók beteglátogatásét, egész­ségvédelmét sok esetben el­hanyagolják. A beteglátoga­tások célja pedig az elvtársi segítségnyújtás és a beteg dolgozó szociális körűimé­nyelnek megismerése. Nagy szerep vár az MSZB­re a táppénzcsalók és az ál­betegek leleplezése terén ls. Most az a legfontosabb fel­adat, hogy az újonnan meg­választott MSZB-k munká­juk középpontjába a leg­főbb értéket, az embert ál­lítsák és ha ezt teszik, ak­kor elmondhatják, hogy az MSZB-k legszebb feladatuk­nak eleget téve elősegítik a szövetkezeti mozgalom fej­lődését, a szocializmus építé­sét. Weiss Siegfried KSZKBI előadó Megjeleni a „Társadalmi Szemle' új száma A "Társadalmi Szemle* júniusi száma -A kommu­nista-szocialista építés élen­járó harcosa- címmel közöl vezércikket. A falu szocia­lista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fel­lendítésének kettős feladatát tárgyalja Matolcsi János cikke. Varga Edit írása az első ötéves népgazdaság-fej­lesztési terv eredményeit elemzi. Csatár György a munka- és bérfegyelem meg­szilárdításának jelentőségét és az ezzel kapcsolatos fel­adatokat tárgyalja. -^Tanul­mányozzuk Lenin tanításait az államépítésről* címmel Beér János írt cikket. Szer­kesztőségi cikk méltatja an­nak a harcnak jelentőségét, amelyet a Szovjetunió a há­borús veszély elhárításáért folytat. A Szemle rovatban Bíró Ferenc a szovjet ipari dol­gozók országos értekezletét ismerteti. Gyoval Gyula írá­sa a Munkásmozgalmi Inté­zet új állandó kiállításáról szól. (A népi demokratikus országok munkásmozgalma). Balogh Elemér az MDP Párt­fóiskolán tartott elméleti konferenciáról számol be. A Könyvismertetések ro­vatban Csatári Dánlel -Az I„ II. és III. Internacionálé­című könyvet ismerteti. A tudomány világából A szamócáról Ma már egyre több, szebb és zamato­sabb szamóca kerül asztalunkra. Újszeged fejlett gyümölcskertészete kiváló talaján évről évre több és jobbminőségű szamócát termel. Az elmúlt évben is hallottunk nuír a repülőgépen Párizsba szállított szegedi szamócáról, amiről messze földön híres lett a szegedi kertészkedés. Illő tehát, hogy amikor a nyári hőség b-m élvezzük a friss HÚ­SOS szamócát, vagy télen, konzervgyárunk dzsemjét, mirelitjét, tudjunk róla többet, érdekesebbet. A szamóca kitenyésztett fajtáit körül­belül 1820 óta termesztik; nálunk mintegy huszonöt közismert fajtáját. Főleg pedig egy délamerikai és egy északamerikai többéves faj keresztezéséből előállított nagyszemű fajtát, amit közös néven „ana­nász"-szamóca név alatt említenek. De ter­melik a nálunk is szabadban, természetes körülmények között, erdei irtásokban, tisz­tásokon található „erdei szamócá"-nak kö­rülbelül nyolc nemesített fajtáját is. Sza­mócáink igen változatosak. Kielégítik a közönség minden kívánságát: van köztük nagy és aprószemü, skarlátpiros és fehéres húsú, gömbölydedtől a hosszúkás alakon át a lapított szívalakúig, simától a barázdál­tig. Lehetnek savanykások és édesek, stb. Nálunk a már emiitett nemes szamó­cán kívül vadon szedhető a szintén vadon is élő erdei szamóca. Ugyanott, valamint kevésbé legeltetett szikes legelők gyepje között megbújva a , sziki szamóca" és az alföldi homokterületeken a csattogó sza­móca" található. Mindhárom vad faj főleg az európai kontinens középső részén ter­jedt el. Az ember szorgalmas, kiválogató és nemesítő eljárásaival alakította óriás ter­mésű gyümölccsé a sivár szikes és homok­Világ keresgéléssel gyűjtött aprószemű illa­tos „földieprét". Maga a szamóca név éppoly régen hasz­nálatos a magyar nyelvben, mint a „földi­eper", mely utóbbit az eperfa megtelepítése előtt jól Ismerte a földjét művelő paraszt és pásztornép. Sokféle néples neve is innen ered. így: bagolyeper, balmico, komoesa. cbmóca, szimóca, szemőce, csomóca, csatti, csattogó, kapsa, kapsin, koseper. A szamóca érdekessége még, amit min­den általános iskolás tud, hogy nem a ter­mését fogyasztjuk: ízletes húsát szárának megvastagodott, piros, cukortartalmú felső része képezi, amit — mivel nem a virágból keletkezett — áltermésnek nevezünk. Maga a termés a szamóca-szem felszínén ülő apró, kőkemény makkocska, amit viszont közönségesen magocskának mondunk. Ez a legkevesebb, amit nekünk a híres szegedi szamócáról tudnunk kell Tímár Lajof

Next

/
Oldalképek
Tartalom