Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-25 / 148. szám

V/MG PROLETÁRJAI YAlt ORSZÁG AZ MDP CSONGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 148. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1955. június 25. MAI SZAMUNKBÓL: A SZOVJET NÉP TOVÁBBRA IS KÖVETKEZETESEN ALLAST FOGLAL A BÉKE MEGSZILÁRDÍTÁSA ÉRDEKÉBEN (2. oldali A KÉZISZERSZAMGYARBAN MIÉRT NAGY A KÜLÖNBSÉG KÉT MUNKÁS KERESETE KÖZÖTT? (3. oldal) ; Arassunk szemveszteség nélkül A meleg, párás júniusi napok lassan beérlelik ga­bonáinkat. Szeged környékén a jövő hét első napjai­ban megkezdődik a kemény munka; az aratás gyors es szemveszteség nélküli elvégzéséért. Az árpákat itt­ott már aratják a határban. Szövetkezeti tagok, állami gazdasági dolgozók, traktoristák, egyéni gazdák becsületbeli ügye most, hogy minden beérett kalász termése veszteség nélk il jóidőben biztos helyre, a magtárba kerüljön. Lesz-e jövőre több, fehérebb kenyerünk? E kérdésre a fele­let most tsz-eink, egyéni gazdáink kezébe van letéve, de nemcsak rajtuk múlik. Az aratás, az új búza éle­tet jelent. Első idei termésünk. Abban, hogy boldog, veszteségnélküli aratásunk legyen, nagy feladat hárul földművesszövetkezeteinkre is. Földmüvesszövetkezeti dolgozók, mint az eddigi lelkes készülődések mutatják, tisztában vannak az új kenyéréit való felelősségük­kel. A szegedi és az. összes vidéki földművesszövetke­zeti áruházakban már hetek óta minden nagy válasz­tékban — a kaszától a kalapácsig, a különböző arató munkaruhákig, védőitalokig — minden megtalálható. A begyűjtési szervek és a terményforgalmi vállalatok dolgozói is gondoskodtak már arról, hogy a raktárak tisztán, fertőtlenítve várják az új termést. Mint minden nagy munkában, új kenyerünk be­takarításában is a kommunistáknak kell az elsőknek lenniök. De most nem elég az csupán, hogy a munká­ban élenjárjanak a párttagok. Ha népnevelők voltak ed­dig, most mégjobban azoknak kell lenniök. Előre nem tudhatjuk, milyen időjárással számolhatunk az aratás alatt. Ezért most a kommunisták segítségével, szövet­kezeteinknek és az egyéni gazdáknak is minden eshe­tőségre el kell készülniök. Ne álljon egyetlen kombájn, aratógép se munka nélkül! Jónéhány szegedkörnyéki szövetkezetben a tagság jelentős része most jobban szeretné, ha abbahagynának minden növényápolást és mindenki aratna gépek nélkül. Pedig jó aratásunk csak akkor lehet, ha a jó növényápolással biztosítjuk kapásnövényeink magas termésátlagait is. A népne­velők kettőzött feladata abban van most, hogy mind­ezeket türelmesen megmagyarázzák dolgozó társaik­nak. Nem tűrhetik meg a gépellenes hangulatot sem. A gépellenességnek az a magyarázata, hogy csak­nem mindenütt jóval nagyobb gabonatermés ígérke­zik, mint amilyet az üzemtervek előírtak. Tehát a tag­ság a munkaegységekre járó búza. árpa. zab után, még bőséges prémiumra is számíthat. Viszont — így magya­razza az ellenség és a tudatlan hiszékenykedők —, aki nem arat kézzel, az nem kaphat gabona-prémiumot. A valóság az, hogy minden szövetkezetben van bőven olyan aratnivaló, melyet a tábla alaktalansága, vagy éppen a gabona megdőlése miatt nem lehet géppel aratni. Az is könnyen meglehet, hogy egy erős nyári zápor le­dönti a gabonákat, s kiveri a gépeket a munkából Te­hát amellett, hogy a gépeket állandóan foglalkoztat­juk az aratás ideje alatt, a kézi aratásra is nagy szükség lesz, tehát a szövetkezetek minden tagja sze­mélyesen is részt vehet az aratásban. S ha személyen­ként csak egy munkaegységet is teljesítenek, már ak­kor is ugyanúgy jár az egész termés után a prémium, mintha két hetet, vagy egy hónapot töltöttek volna aratással. Pár nap alatt, míg a gépi aratásra alkal­matlan gabonákat rendbe teszik, addig a kombájnok, aratógépek végeznek az. álló gabonákkal. így egy, vagy másfél hét alatt szemveszteség nélkül és anélkül, hogy kapásnövényeink megsínylenék, betakaríthatjuk gabonaterméseinket. A kommunisták magyarázzák meg, hogy a géppel való aratás sokkal gazdaságosabb, kifizetőbb. mint a kézi munka. A kombájn a. termés 4.2 százalékáért és holdanként 54 forintért arat és csépel. A kézzel ara­tott gabonát a cséplőgép viszont a termés 11 százalé­káért csépeli el. Egyik szövetkezeti tagnak sem mind­egy az. hogy száz mázsa új termésből, mely elosztásra kerül. 95 mázsa 80 kilót kapnak, vagy pedig 89 mázsát. Azért, hogy valóban szemveszteség nélkül arat­hassunk, felelősek tanácsaink, agronómusaink, a gép­állomások igazgatói, s más szakembereink is. A követ­kező hetekben mindenütt lépjenek ki az íróasztal mö­gül, éljenek teljesen az egyéni gazdák, a szövetkezeti tagok között. Lássák el őket hasznos tanácsokkal. El­fogadhatóan magyarázzák meg, miért fontos a búzát viaszérésben, vagy az árpát sárgaérésben aratni, mit jelent ez a termésátlagok emelése tekintetében. Termelési bizottságainknak már nagy tapasztala­taik vannak a mezőgazdasági munkák szervezésében és irányításában. Ezeket a mindennapi munkából vett hasznos tapasztalatokat most is hasznosítsuk. A ter­melési bizottságok úgy, mint ahogy ezt az elmúlt na­pokban az űjszegediek is tették, szervezzék meg az egyénileg dolgozó parasztok között is az aratási, csép­lési és begyűjtési munkaversenyt. A verseny-győze­lem fontos feltétele legyen az is, hogy gyorsan és a legkisebb veszteséggel takarítsuk be terméseinket. Minden kiló megmentett gabona életszínvonalunk to­vábbi emelkedését segíti. Ha ebben a tudatban látunk most e nagy munkához, már most biztosra vehetjük kenyércsatánk teljes győzelmét. A népfront-mozgalom a párt politikájának, a kormány tevékenységének hatékony segítője Ülést (ártott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Pénteken délelőtt székhá­zában ülést tartott a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa. Az ülésen megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. Szabó Pál, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke mondott megnyi­tót. Elöljáróban bejelentette, hogy Nagy Imre, Jánosi Fe­renc, Boldizsár Iván le­mondtak tanácstagságukról. Az országos elnökség májusi ülésén a lemondásokat tudo­másul vette, ugyanakkor Mi­hályfi Ernő népművelési mi­niszterhelyettest főtitkárrá, Farragi Györgyöt a Magyar Nemzet főszerkesztőjévé, Komor Imrét felelős szer­kesztőjévé választotta meg. Az országos tanács a le­mondásokat és az elnökségi határozatokat egyhangúlag tudomásul vette. Az elnök napirendi javas­latának elfogadása után Mi­hályfi Ernő főtitkár beszá­molt a népfront-mozgalom háromnegyedéves munkájá­nak tapasztalatairól, eredmé­nyeiről és a népfront előtt álló feladatokról. Mihályfi Ernő beszámolója — Háromnegyed eszten­deje annak, hogy a Magyar Dolgozók Pártja III. kong­resszusának kezdeményezé­sére összeült a Hazafias Népfront alakuló kongresz­szusa — mondotta. — Az azóta eltelt idő világosan igazolta, hogy helyes volt a párt kezdeményezése: a Ha­zafias Népfront megalaku­lása egész dolgozó népünk osztatlan tetszésével találko­zott és a népfront működése már az eddig eltelt rövid idő alatt is sok hasznot, jelen­tős eredményt hozott né­pünk egységének további megszilárdítása, népünk fe­lelősségtudatának növelése, a dolgozó magyar nép politi­kai aktivitásának fokozódása — a szocializmus építése, hazánk erejének növekedése terén. A továbbiakban a nemzet­közi helyzetről szólt, majd aláhúzta, hogy a nemzetközi helyzet, s a belpolitikai hely­zet alakulása is a Hazafias Népfront szerepének, jelen­tőségének fokozódását hozta magával ezekben a hónapok­ban. — Erre az időszakra esik — folytatta — az az orszá­gunk életében nagyjelentő­ségű esemény, hogy a Ma­gyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége lelep­lezte azt a jobboldali, kár­tevő politikát, amelyet első­sorban Nagy Imre képviselt. — Az a jobboldali kártevő politika, amelyet a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége leleplezett, a szi­vünkhöz nőtt eredményeket becsülte le, becsmérelte és demagógiájával, a lazaság és az opportunizmus légköré­nek meghonosításával olyan helyzetet teremtett, amely­ben csökkent a termelés, la­zult a . munka- és az állam­polgári fegyelem, vissza­esett a termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése. Mindez akadályává lett az életszín­vonal emelésének, a népjólét növelésének. kenységére is. egyre több se­gítséget nyújtottak ahhoz. Igen nagy megnyugvást ho­zott. hogy végre tisztázódott: a népfront nem valamiféle pártellenes, népi demokrá­cia-ellenes mozgalom, hanem a párt politikájának, a kor­mány tevékenységének haté­kony segítője. A népfront-mozgalom (Viadalai A hibák éá ferdítések a mozgalom igazi céljait veszélyeztették — A helyes célok mögött azonban — amelyeket az ok­tóberi népfront-kongresszus meghatározott — mint azóta már ismeretessé vá't — nem egyszer elrejtőztem olyan szándékok, amelyekkel a népfront ivnzi hívei egyálta­lán nem evettek egyet. Ezek összefüggtek Nagy Imre ter­veivel és komoly károkat okoztak. Egyesek például a népfront-bizottságok kezdeti tevékenységenek célzatos ér­tékeléseiből, a Magyar Nem­zet egyes cikkeiből olyan kö­vetkeztetéseket vontak le, hogy a Hazafias Népfront "liberális politikát* folytat, hogy az esetleg bizonyos -el­lenzéki* szerepet betöltő po­litikai tényezővé válik, hogy a népfront-mozgalom a szo­cializmus építésének elha­lasztósára irányul, vagy en­nek az elhalasztásnak kezde­tét jelenti. A népfront-bi­zottságok ebben az időszak­ban az életszínvonal emelé­séről, főleg mint követelés­ről beszéltek, gyakran dema­góg módon, aláásva a kor­mány iránti bizalmat. Nem hangoztatták az életszínvonal emelésének feltételeit: a jobb munkát, a feladatok teljesí­tését. Ezután a népfront-mozga­lom eddigi eredményeit ösz­szegezte. majd így folytatta: A hazafiság kérdéseinél nem hangsúlyozták annak az emberiség ügyével, a né­pek sorsával, a szocialista fejlődéssel való szoros össze­függését. Mindennek követ­keztében a hazafiság, a ha­ladó hagyományok ápolása több népfront-bizottság te­vékenységében gyakran na­cionalista. soviniszta értelme­zést kapott. A népi-nemzeti egységnek és összefogásnak — e különben alapvetően fontos, helyes célkitűzésé­nek — egyoldalú hangoztar tása pedig sok helyen, külö"­nősen falun, az osztálybéke illúzióját keltette és ez tom­pította a tömegek éberségét. A Hazafias Népfront-moz­galom létrejöttét egyesek úgy magyarázták félre, hogy ez a párt háttérbeszorítását jelenti. Ügy értették, hogy a jövőben a párt helyett a népfront-bizottságok feladata lesz a különböző tömegszer­vezetek — mindenekelőtt a tanácsok és a DISZ irányí­tása. A mozgalom egyes ve­zetői pedig ugy fogták fel a Hazafias Népfrontot, hogy az mindenféle más szervezet fe­lett álló mozgalom, -a leg­magasabb erkölcsi testület-, amely felette áll a párt­nak is. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa által megvá­lasztott elnökség egymást kö­vető ülésein foglalkozott ezekkel a hibákkal, s azok kiküszöbölésével. megtár­gyalta a mozgalom helyzetét majd az elnökség határoza­tainak alapján megindult a hibák felszámolása. Megin­dult a harc a helytelen né­zetek, a mozgalomba befura­kodott ellenséges elemek, mindenek előtt a kulákok el­len. Jelentősen segített ebben a munkában az, hogy a párt­szervezetek. amelyek felelős­séget viselnek a dolgozók éle­tének alakulásáért, egyre na­gyobb figyelmet fordítottak a népfront-bizottságok tevé­Míg régebben a népfront­bizottságok főleg csak az egyénileg dolgozó parasztok problémáival foglalkoztak, tna már többségükben segítő részt vállalnak a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejleszté­séből. Részt vállalnak a nép­front-bizottságok a munkás­paraszt találkozók szervezé­séből is. Ezután számos példát so­rolt fel a népfront-bizottsá­gok helyes kezdeményezései­ről. majd hangsúlyozta: a népfront-bizottságok, híven a Hazafias Népfront alakuló kongresszusán vállalt kötele­zettségeikhez. szüntelenül se­gítik a beadási és adófizetési tervek teljesítését is. Az elmúlt hónapokban egy­re több példát láttunk már arra is, hogy a helyi nép­front-bizottságok helyesen látják meg, ki az ellenség és teljes erővel szembefordul­nak ezekkel. Tisztázódott az olvasó- és a gazdakörök kér­dése. Elnökségünk megálla­pította. hogy az olvasó és gazdaköröket nem lehet úgy tekinteni, mint a népfront szervezeteit. Ezek a körök önálló társulások, amelyeket — a dolgozók egyéb szerve­zeteihez hasonlóan — politi­kailag és munkájuk kulturá­lis tartalmának biztösításával az erre hivatott párt- és ál­lami szervek irányítanak Az elkövetkezendő időkben a népfront-mozgalom legfon­tosabb tennivalója: még ha­tékonyabban segíteni a párt és a kormány célkitűzései­nek megvalósítását. A népfront-mozgalomnak minden erejével ápolnia, erő­sítenie kell az alkotó hazafi­ság gondolatát, munkálkod­nia kell a béke védelme, s a nemzeti összefogás további erősítésén. A népi-nemzeti egység erő­sítésére, dolgozó népünk egy­séges fellépésére, határozott állásfoglalására a jelenlegi nemzetközi helyzetben külö­nösen nagy szükség van. Népfront-bizottságaink tuda­tosítsák egész dolgozó né­pünkben a béketábor erejét, erősítsék és ápolják a népek baráti összefogásának gondo­latát és a béketábor legyőz­hetetlen vezető ereje, a Szov­jetunió iránti hűséget és ra­gaszkodást. Ismertessék egész népünkkel azokat a nagy erőfeszítéseket, amelyeket a Szovjetunió a tartós béke megteremtése érdekében fejt ki. Közeledik augusztus 29-a. az 1945-ös első békés, szabad aratás 10.. alkotmányunk 6 évfordulója, az új kenyér ünnepe. Augusztus huszadi­kára úgy készülünk méltó­képpen. ha elősegítjük, hogy a termelőszövetkezetek pél­dája alapján az egyénileg dolgozó parasztság is lelkese­déssel, fokozott termelési kedvvel vegyen részt a ter­méshozam emelésében, az ál­lam iránti kötelezettség telje­sítésében. A helyi tanácsok­kal. tömegszervezetekkel, ter­melési bizottságokkal együtt­működve mozgósítsuk a dol­gozókat: a kukorica három­szori kapálására, a szemvesz­teség nélküli aratás, betaka­rítás munkáiára. a tarlóhán­tás és a másodvetés tervei­nek teljesítésére, határszem­lék. határjárások, tapaszta­latcserék tartására, a növé­nyi kártevők, az állatbetegsé­gek elleni védekezésre, segít­sük elő az egyénileg dolgozók termelőszövetkezeti látogatá­sát, a tsz-mozgalom népsze­rűsítését. Segítsük elő. hogy augusz­tus 20-a. alkotmányunk év­fordulója a kenyércsata győ­zelmi napjává, a munkás­paraszt szövetség ünnepévé váljon. A népfront-bizottságok se­gítsenek olyan közszellem­nek a kialakításában, amely­ben minden szülő, minden felnőtt dolgozó társadalmunk minden felelős vezetője, in­tézménye. társadalmi és kul­turális szerve a maga ügyé­nek, társadalmi feladatnak, nemzeti ügynek tekinti az if­júság nevelését, az ifjúsági szövetség, a DISZ támogatá­sát. A Hazafias Népfront-moz­galom működésének nem le­het és nincs is más tartalma; mint az országos kongresszu­sunkon meghatározott tenni­valók további folyama'os megvalósítása. E felada­tok pártunk politikájából kö­vetkeznek s azokat csakis a párt vezetésével, a helyi ta­nácsokkal, a tömegszerveze­tekkel együttműködve tud­hatjuk megvalósítani. Ez egyik fontos előfeltétele a népfront-mozgalom további sikeres munkájának. Most már teljes erővel hoz­zá lehet fogni azoknak a cé­loknak a megvalósításához és ahhoz a munkához, amelyet októberben a népfrontkong­resszus állapított meg. A Hazafias Népfront moz­galma, az országos tanács va­lamennyi tagja, büszkén, örömmel és áldozatkészen szolgál rá a jövőben is a nép bizalmára, tesz eleget a ha­zafias kötelességének — mondotta befejezésül Mi­hályfi Ernő. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. A vita után elfogadta az országos tanács Mihálvfi Ernő főtitkár beszámolóját, majd Darvas József népmű­velési miniszter, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa­nak alelnöke tett javaslatot a tanács és az elnökség ki­egészítésére. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa tagjai sorába kooptálta Gáspár Sándort a SZOT elnökét, Kende Ist­vánt. a Magyar—Szovjet Tár­saság főtitkárát és Szűcs La­jost. a Budapesti Pártbizott­ság titkárát. Az ülés határo­zatot hozott arról, hogy az el­nökség létszámát 23-ra eme­lik s egyben az elnökség tag­jai sorába választotta Gáspár Sándort, a SZOT elnökét. Szakali Józsefet, a DISZ Központi Vezetőségének első titkárát és Vass Istvánnét, sz MNDSZ elnökét. Barcs Sándor javaslatára a Hazafias Népfront Országos Tanácsa táviratban üdvözölte a Helsinkiben most folyó béke világtalálkozót. Az ülést Szabó Pál zárta be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom