Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-23 / 146. szám
2 Csütörtök, 1955, június Vi. Előre a mezőgazdaság szocialista ál szervezésének meggyorsításáért és a mezőgazdasági termelés fellendítéséért Minden szektorban növelni kell a terméshozamot T (Folytatás az 1 oldalról.) párthatározat lehetővé teszi, hogy a szükséges állami segítséget elsősorban az újonnan alakult termelőszövetkezeti csoportok kapják meg. Véget kell vetni annak az állapotnak, hogy párt és tanács funkcionáriusaink nem tudták szövetkezeteinkkel megértetni, hogy szocialista fejlődésünket akadályozza az elzárkózás, a közömbös magatartás. Másképpen nem bizonyítható be a szövetkezeti gazdálkodós helyes volta az egyéniek felé, ha maguk a termelőszövetkezetek tagjai nem igyekeznek erről meggyőzni a még kívülállókat. Termelőszövetkezeteink sok esetben tessék-lássék módra végzik ezt a feladatot és i,nem ereszkednek le" az egyéni gazdálkodókhoz. Indokolatlan gőg nyilvánul meg magatartásukban, elfeledkeznek arról, hogy néhány évvel ezelőtt ők maguk is egyéniek voltak. Különösen megnyilvánul ez a tsz-ekből kilépettekkel szembeni magatartásban. Halaszthatatlan feladat, hogy a tsz-ek hívják egybe a kilépett tagokat, beszélgessenek el velük, hogy lépjenek viszsza a tsz-be, vagy meglevő előkészítő bizottságokhoz csatlakozva újból tsz-ek tagjai legyenek. Megyénkben 62 az l-es és IIes típusú tsz-eknek a száma, amelyek már két vagy több éve ebben a formában gazdálkodnak. Dolgozó parasztságunknak a szövetkezés gyakorlatának megismertetése érdekében nagyon fontos a fokozatosság elvének betartása, azért a jelenben sem szabad mellőzni az I. típusú csoportoknak a megalakítását, szem előtt tartva a párthatározatot, hogy túlnyomóan dolgozó parasztságunk álÁ szövetkezeti gazdálkodás fejlesztése során egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk a lenini elvről, hogy elsősorban a szegényparasztságot megnyerve, szilárdan a szegényparasztságra támaszkodva, a párt vezetésével az eddiginél nagyobb mértékben megnyerjük a középparasztságot is a szövetkezés gondolatának. Növeljük meglevő termelőszövetkezeteinkben a középparasztok számát és sokan vegyenek részt közülük az alakuló új termelőcsoportokban és szövetkezetekben. Ezúton érjük el, hogy mind szilárdabban álljon a haladó gondolat és cselekvés területén is a még ingadozó szövetséges, pártunk, kormányunk célkitűzései mellett, azok végrehajtásában. A középparasztság megnyerésének érdekében méginkább szükséges az őszi hónapokban is az előkészítő munka. A gyakorlatban kell bebizonyítani, hogy termelőszövetkezeteink túlnyomó többsége a megyében biztosítja tagjainak kevesebb gonddal és nehézséggel — ugyanazt, sőt nagyobb jövedelmet, mint ami az egyéni gazdálkodó középparasztnak van. Fontos ez azért is, hogy az osztályellenség ellen vívott következetes harccal egyidőben megszüntessük a kulákoknak még sok esetben érvényesülő befolyását a falun, különösképpen a középparasztságnál. Számos termelőszövetkezetünkben — mint a röszkei Lenin, a makói Üttörő — a szegényparasztsággal együtt dolgozva a gyakorlatban győződik meg a középparasztság arról, hogy a szegényparasztság osztályharcos, szilárd magatartása a középparasztságnak érdeke. A helyenként még megnyilvánuló szektánsságot, mint például a csanyteleki Vörös Csillag, a makói József Attila TSZ-ben helyes közbelépéssel. a tsz-tagságnak meggyőzésével meg kell szüntettal legjobban ismert III. típusú tsz-ek megszervezésére vegyük az irányt. De éppen a fokozatosság elvéből következik, hogy az. I. és II. típusú tsz-eknek tovább kell fejlődniük a következetesebb szocialista szektor irányában. Ezért ezeket a termelőcsoportokat meg kell győzni arról, hogy most már itt az ideje, hogy III. típusba lépjenek át. Tapasztalatok bizonyítják. hogy ezt viszonylag könnyen el lehet érni, ha a politikai munka és a tanács szervező munkája erre kellő gondot fordít, törődik vele. Az eddig megalakult I. típusú csoportjainkból 3 lépett ét fejlettebb típusra. Fontos feladatunk, hogy ezekbői az elszórt esetekből folyamatot hozzunk létre, amelynek nyomán felszámoljuk azt az állapotot, hogy a kezdetlegesebb forma megcsontosodjék, hoszszú évekig egyhelyben álljon. A mezőgazdasági termelésnek és gazdálkodásnak a szövetkezeti formában történő átszervezése nem megy magától, nem spontán folyamat. A belépéseket és az újak alakítását szervezni Kell, ez nincs ellenlétben az önkéntesség elvével. Az önkéntesség betartása fontos elv, amelynek megsértése súlyos károkat okoz. Az önkéntességgel nincs ellentétben, ha nyílt, az egyéni és a népgazdaság, a szocializmus építése érdekében világos beszéddel arról győzzük meg a még egyénileg gazdálkodót. hogy lépjen termelőcsoportba, szövetkezetbe. E céltudatos munkánkkal az egyénileg gazdálkodók érdekét szolgáljuk, amit önmagától nem mindig és nem könynyen ismer fel. nünk. Különösen fontos a középparasztok bevonása, megnyerése az alakuló előkészítő bizottságokba, majd termelőszövetkezetekbe, részükre a vezetésben is helyet kell biztosítani. A termelőszövetkezeti szektor fejlesztésénél járási pártbizottságainknak és tanácsainknak az a feladatuk, hogy a munka során helyesen válasszák meg azokat a községeket és területeket, ahol még ebben az évben túlsúlyba kerül a szövetkezeti gazdálkodás. Ezekre a helyekre a legtöbb figyelmet, a legtöbb segítséget és a legtöbb erőt kell összpontosítani annak érdekében, hogy azokat termelőszövetkezeti községgé, területté tudjuk átalakítani. A Központi Vezetőség határozata egyértelműen kimondja, hogy ezeken a helyeken általános és részleges tagosításra is meg lesz a lehetőség. Ennek során következetesen kell érvényesíteni a kuláksággal szemben a korlátozás politikáját, a törvény adta lehetőségek szerinti adminisztratív intézkedéseket. A kulákok, a falun élő osztályellenség nem nézi tétlenül a tszek megszilárdítását és fejlesztését. Máris mozgolódik. Éberen figyelni kell tevékenységét. Agitációs tevékenysége különböző formákban nyilvánul meg a tsz-ekbe való belépések ellen. Makó járásban azt a hírt terjesztette, hogy őszre minden l-es típusú tsz-nek át kell alakulnia III-as típusúra, ennek következtében Nagyénen két l-es típusú termelőcsoportból mintegy 60 tag adta be kilépési nyilatkozatát. Természetesen ezt a mesterkedést lelepleztük. A helyesen alkalmazott pártpolitikai munka — párosulva az állami, tanácsi intézkedésekkel — lehetővé teszi és kötelez bennünket. hogy a legkövetkezetesebben lépjünk fel az osztályellenséggel szemben. Ez a középparasztságnak, mint szövetségesnek mindinkább való megnyerése érdekében nagy lehetőségeket ad számunkra, „ -i. Kedves Elvtársak! A másik fő feladat, amely a Központi Vezetőség határozatában szerepel, a mezőgazdaság terméshozamának növelése minden ezektorban. A megoldando feladatok nehéz és sok problémát vetnek fel termelőszövetkezeteinkben. E téren az eddiginél jobban kell támaszkodnunk a gépállomásra. A Központi Vezetőség határozata szerint *a mezőgazdaság szocialista átszervezésének sikeres végrehajtása a mezőgazdasági termelés hozamának előirányzott növelése jórészt a gépállomások munkájától függ". Az eddiginél jobban felelőssé kell tenni gépállomásainkat a termelőcsoportok termelési eredményeiért. Meg kell szüntetni az állami gazdaságaink elhanyagolását is, és el kell érni, hogy a meglevő lehetőségeket jobban kihasználva növeljék termelési eredményeiket, egyúttal csökkentsék a termelés önköltségét. Az egyénileg gazdálkodóknak továbbra is segítséget adva kell elérnünk, hogy jelentős erőfeszítéseket tegyenek a meglevő lehetőségek teljes kihasználásával a termelés növelésére. A Központi Vezetőség határozata feladatunkká teszi, hogy az ország kenyérgabona ellátásában, a kenyérkérdés megoldásában jelentősen kivegyük részünket. Ez kötelességünk azért is, mert megyénk elsősorban kenyérgabonatermelő megyék közé tartozik, de nem alárendelt jelentőségű az állattenyésztés szempontjából sem, elsősorban a sertés-, de különösen a szarvasmarha-tenyésztés tekintetében, amelyben nálunk is jelentős lemaradás van. El kell érnünk, hogy a takarmánytermelésben, a határozat szerint is megjelölt kukoricatermesztésben, a lucerna és a silótakarmány tekintetében megszűnjön az a tarthatatlan állapot, hogy viszonylag elmaradott állattenyésztésünknek sem termelünk elég takarmányt és a megye takarmánytoehozatalra szorul. Országos szempontból is jelentős megyénkben, különösen a szegedi járasban a szőlő és gyümölcs termelése, melynek hozama elmarad a lehetőségektől. Az ország ellátásában jelentős hányadként szerepel a zöldség és kertészeti termelés, a makói hagymatermelés és a szegedi paprikatermesztés. Mindezeket Illetően már ez évben az elmúlt évinél nagyobb eredményeket kell elérni, amelyre meg van a lehetőség a növényápolás maradéktalan, jó elvégzésével, az aratás, cséplés és a betakarítás, valamint a másodvetési feladatok maradéktalan végrehajtásával. Elsősorban termelőszövetkezeteinkben és csoportjainkban kell a termelés növelése érdekében haladéktalanul hathatós intézkedéseket tenni. Ezt azonban nem lehet határozattal és egyszerű intézkedéssel megoldani. Termelőszövetkezeteink további megszilárdításának és felfejlesztésének elengedhetetlen velejárója, hogy a termelőszövetkezetekben növekedjenek a termelési eredmények, növekedjék a holdankénti hozam és fejlődjék, növekedjék az állatállomány. Ezért a termelőszövetkezeteinkben meg kell szüntetni a termelést gátló, akadályozó olyan körülményeket, amelyek a vezetés hibájából következnek. A termelési eredmények növelése megköveteli a tsz-ekben mindenütt a jól dolgozó pártszervezeteket, a kommunisták példamutatását és a hatékony pártvezetést. Ennek alapján és csakis eme előfeltétellel javítható meg a gazdasági vezetés. Az elnöktől az intéző bizottságig az ellenőrző bizottság és a szövetkezeti tagság részvételével. Külön ki kell hangsúlyozni az elnök és a párttitkár személyes felelősségét az alapszabály szerinti gazdálkodás következetes betartásáért. Már most, ebben az időszakban, mindenütt ki kell küszöbölni a helyes munkaszervezés kialakításában és alkalmazásában lévő hibákat. Mindenütt el kell érnünk, hogy a munkaszervezet alapja a brigád legyen és ennek alapján a munkafegyelmet tovább szilárdítsuk. Tszeinkben e tekintetben jelentős eredményeket értünk el, mert ebben az évben az eddiginél nagyobb arányban tudtuk bevonni a családtagokat is a munkába. EL kell érni, hogy a tsz-ekben a család valóban bent legyen; a férj mellett a feleség, a fiú és a leány is. Erre következetesen törekedni kell. Az új belépések következménye, hogy tsz-ekben — lényegében egy-két kivételtől eltekintve — nincsen munkaerőhiány és a szorgalom és becsületes munka fokozásával a tsz-tagok maradéktalanul jó minőségben el tudnak minden munkát végezni. Ez azt jelenti, hogy tszeink jövedelme jelentősen növekedni fog, mert nem kell a tsz tagságán túl idegen munkáért a jövedelemből kívülállóknak juttatni. E tekintetben kemény harcot kell vívnunk termelőcsoportjainkban azért, hogy megszüntessük megyénkben is az év korábbi hónapjaiban meglévő lazaságokat, amelyeket a tsz tagsága igyekezett eltakarni a párt és tanács szervei elöl. Részes művelésre adtak ki elvetett terményeikből megművelésre kívülállóknak, sőt gyakran saját tagjaiknak. Meg tudtuk szüntetni megyénkben a nagymértékben eluralkodott feles dinnye termesztését, amely termelőcsoportjaink számára sok tízezer forintos jövedelemkiesést jelentett. Ilyen volt a székkutasi Petőfi és a hódmezővásárhelyi Rózsa Ferenc. a csongrádi Vörös Csillag, fábiáni Üj Élet TSZ-nél. Emellett még mindig előfordulnak olyan esetek, mint a hódmezővásárhelyi Engels TSZ-ben, ahol, bár ismerték a párt és kormány tiltó rendelkezéseit, ismételten részéből adtak kl kukoricaföldet megművelésre. Jelentős eredményt értünk el a túlzót méretű háztáji gazdaságok felszámolásában. Súlyos hibák voltak ezen a téren jelentős és ismert termelőszövetkezeteinkben, például a székkutasi Petőfiben, az eperjesi Ifjú Gárdában. A szegvári Puskin TSZ juhásza 50 birkát, a vásárhelyi Lenin TSZ egyik tagja két tehenet és egy lovat tartott. Még számos ilyen példát hozhatnánk fel, ami a járási pártbizottságok és tanácsok laza ellenőrző munkájának következménye. A Központi Vezetőség határozatára támaszkodva haladéktalanul meg kell szüntetni ezt az állapotot a termelőszövetkezetek tagságának felvilágosításával és a közgyűlés határozata útján. Ha ez gyorsan nem hoz eredményt, kivétel nélkül megvonjuk 1954. év januárjáig visszamenőleg a háztáji gazdaságokat megillető összes kedvezményeket és mint egyéni gazdálkodókat fogják őket a tanácsok kezelni késedelem nélkül behajtva az ebből keletkező beadási hátralékokat. A Központi Vezetőség mostani határozata az ezzel kapcsolatosan kiadott ilyen irányú rendelkezést csak megerősíti, amit párt- és tanácsszerveinknek már végre kellett volna hajtaniok. A Központi Vezetőség határozata külön foglalkozik a gépállomások feladataival. A határozatnak a gépállomásokra vonatkozó részét következetesen érvényesíteni annál is inkább meg van a lehetőségünk, mert a párt minden gépállomásra függetlenített párttitkárt állított be. Emellett járási pártbizottságainknál az egyik titkár csak a gépállomásokkal foglalkozik és a megyei pártbizottságnál is külön csak ezzel foglalkozó reszortos van. Mindez lehetővé teszi, hogy a párt ellenőrző és segítő tevékenysége maradéktalanul érvényesüljön. Gépállomásaink ~z elmúlt ősz óta ennek következtében jelentős mértékben megjavították munkájukat. Ez megnyilvánul termelőszövetkezeteinket illetően is. Mindemellett azonban nem lehetünk megelégedve az eddigi eredményekkel. A párt, de különösen tanácsaink nem értették meg és ennek következtében nem érvényesítették azt az elvet, hogy a gépállomások felelősek területük termelőszövetkezeteinek gazdálkodásáért. A beszámoló itt bírálta az egyes gépállomások munkáját, majd így folytatódott: Mindezen hiányosságok mellett több gépállomásunk kiváló példát mutat arra, A mezőgazdasági termelés hozamának növelése jelentős feladatot ró állami gazdaságainkra. A feladatok megoldását a politikai és gazdasági vezetés további megjavításával, a területi pártszervek fokozott segítő és ellenőrző munkája állal kell elérni. Meg kell értetnünk, hogy az állami gazdaságokban meglévő állapotokért, az elért eredmények további fokozásáért, a hibák kiküszöböléséért, a gazdálkodás alakulásáért járási, városi pártbizottságaink, de nem utolsósorban a megyei pártbizottság is felelős. Az illetékes pártszervnek és az állami gazdaságokban dolgozó kommunistáknak az állami gazdaságok terveivel, azok teljesítésének és túlteljesítésének problémáival, a termelés növelésével foglalkozniok kell. Az osztályellenség az állami gazdaságokban kártevő tevékenységet folytat, de legjobb esetben is a hibákkal szemben passzív magatartású és azokat megtűri, nem számolja fel. A Gorzsai Állami Gazdaságban 9 kulák és osztályidegen elem vesz részt a vezetésűin, köztük Kégel Árpád főagr3nómus, aki abban volt serény, hogy 50 holdnyi őszi takarmánykeveréket, melyet kenyérgabonának lehetett volna meghagyni, gyorsan levágott, mielőtt a párt ezt megakadályozhatta volna. Nem törle a fejét azon. hogy más megoldással biztosítsa a tehénállománynak takarmányszükségletét, pedig több holdnyi területen a fű kaszálatlanul vénült meg. Nem szakember-ellenességről van itt szó. Mi nagyon megbecsüljük azokat a becsületes, régi szakembereket, akik több évtizedes szaktudásukkal az állami gazdaságok eredményeinek növelése érdekében fejtik ki tevékenységüket. Állami gazdaságaink eredményeinek növelése az állami gazdaságokban folyó pártpolitikai munka, a vezetés, a dolgozókkal való foglalkozás megjavítása útján valósítható meg. Különösen a MEDOSZ-nak keli jobban dolgoznia az állami gazdaságokban. Meg kel! Becsületbeli kötelességünk, pártszabta feladatunk, hogy a kukoricát legalább háromszor megkapáljuk és az aratás, cséplés nagy munkája idején is a jól megszervezett munka, a gépek teljes igénybevétele folytán a gazoló kapálást is el tudjuk végezni. Gondoskodni kell arról, hogy minden megtermelt takarmányt, elsősorban lucernát, a takarmánykeveréket, de a réteket, kaszálókat és mindazon területeket, ahol füvet termelnek időben betakarítsanak. 'Az átmeneti takarmánybőség mellett gondoljunk a télre és minden arra alkalmas növényt tartósítsunk, silózzunk. Az elmúlt év is bizonyítja, hogy a nagymértékű silózás ellenére takarmányalapunkat nem tudtuk kielégitően biztohogy a gépállomás Jő muite kája a tsz-ek eredményeiben mutatkozik meg. A tsz-ek a gépállomást lehető legnagyobbmértékben igénybeveszik, szeretik és ez előnyös elsősorban termelőszövetkezeteinkre. Ezért országosan is élenjáró gépállomás megyénkben a pusztamérgest, az árpádhalmi és a kisteleki; A felsoroltak mellett több gépállomásunkon is már teljes mértékben le van kötve a kombájnok aratási kapacitása. Az eddiginél eredményesebbé kell tenni a politikai és gazdasági vezetést, szakmailag és politikailag képzett kádereket kell azokra a gépállomásokra állítani, ahol e téren hiányosság van és nem utolsósorban meg kell teremteni az állandó munkás kollektívát. Meg kell szüntetni traktorod saink és más dolgozók állandó cserélődését, szüntetni a munkaerő hullámzását, ki kell küszöbölni a fegyelmezetlenséget, de 4 dolgozók szociális ellátásénak további javítását is meg kell oldani. Különösen fontos a szocialista munkaversenynek minden dolgozóra kiterjedő megszervezése. Véget kell vetni a szocialista tulajdon megdézsmálásának, a termelt értékek felelőtlenségből, gondatlanságból való elherdálásának. E feladatban eredményt csak úgy érhetünk el, ha nem nézzük el a vezetőknek e tekintetben meglévő felelőtlen magatartását, nemtörődömségét és azt, hogy az állami gazdaságok dolgozói irányában is elnézőek, liberális magatartást tanúsítanak. Az állami gazdaságokban a párt- és szakszervezet munkájának eredményeképpen el kell érni, hogy az összes dolgozók a magukénak érezzék a nép tulajdonát és annak megkárosítóival szemben lépjenek fel. A kommunisták vezetésével alakuljon ki és érvényesüljön a társadalmi ellenőrzés minden állami gazdaságban-, Az egyéni gazdálkodók megyénkben 70.2 százalékos arányban vesznek részt a mezőgazdasági termelésben; Pártunk és kormányunk értékeli szorgalmukat és munkájukat. Már eddig is jelentősen segítette az egyénileg gazdálkodókat, — gondoljunk a gépállomások segítségére, a vetőmag jut tatásra, a szerződéses termékek árainak kedvező megállapításaira, a beadási kötelezettség csökkentésére és az adókedvezményekre. Pártunk és kormányunk továbbra is segíti az egyénileg gazdálkodókat, de ugyanakkor arra törekszik, hogy meggyőzze őket arról, hogy a további boldogulásnak és a jólétnek legbiztosabb útja a termelőszövetkezetbe való belépésen át vezet és meggyőző munkával, az önkéntesség elvének betartása mellett már ebben az évben minél nagyobb mértékben erre a leghelyesebb útra kívánja vezetni, sítani. Ki kell terjeszteni megyénkben a másodvetés területét, hogy ez úton is növeljük a takarmányalapot. Meg kell változtatni az olyan felfogást, ami a hódmezővásárhelyi Somogyi Béla TSZ-ben van, ahol 300 katasztrális hold kalászosra csak 10 százalék, tehát 30 katasztrális hold másodvetést terveznek. Az ilyen gazdálkodás nem növeli a takarmányalapot, így nem is lehet az állattenyésztés hozamát növelni. Mindenütt idejében, tehát már most fel kell készülnünk az aratásra. Ennek során az emberi erő helyett gyorsabb és eredményesebb munkát végző (Folytatás a 3, oldalonJ J Az eddiginél nagyobb mértékben nyerjük meg a középparasztságot a szövetkezés gondolatának A növényápolás és betakarítás feladatai Állami gazdaságainkról