Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-23 / 146. szám

•Csütörtök", 1953. június 23. 1 3 Előre a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsításáért és a mezőgazdasági termelés fellendítéséért f IFolyMds a !• oldalról.) 'gépeket maximáljsan kell fel­használni. A gabonabetakaritással egy­időben meg kell szervezni, hogy mindenünnen az államnak járó gabona közvetlenül a csép­lőgéptől beszállításra kerüljön. Egyetlen nap és egyetlen má­zsa elmaradás nem engedhető meg. Minda feladatok elvégzésé­vel támaszkodjunk dolgozó pa­I rasztjaink öntudatára, ha­zafias érzésére, államunk iránti bizalmára. Már most a párt vezetésével minden állami szervnek, min­den becsületes dolgozónak, ve­zetőnek felvilágosító munká­val oda kell hatnia, hogy min­den községben és városban olyan közhangulatot teremt­sünk, amely nem tűri meg a huza-vonát és a késlekedést, ahol a becsületes dolgozók ma­gatartása kikényszeríti a halo­gatást, a kényelmeskedés meg­szüntetését és meghátrálásra, teljesítésre kényszeríti a kulá­kokat. E feladatban különösen községi titkárainkra és alap­szervezeti titkárainkra vár a legnagyobb feladat, hogy a kommunisták élenjáró maga­tartását biztosítva a dolgozó parasztság tömegeit vonják be maguk mellé. A beszámoló megállapította és számadatokkal igazolta az állampolgári fegyelem javulá­sát. A tanácsok felelősek a termelőszövetkezetekért r Á Központi Vezetőség hatá­rozatát csak úgy tudjuk követ­kezetesen végrehajtani, ha ál­lamhatalmi és államigazgatási szerveink munkája tovább ja­vai. Itt elsősorban beszélnünk kell a tanácsok munkájáról. El­mondhatjuk, hogy a megyei ta­nács munkájában komoly fejlő­dés van olyan irányban, hogy nagyobb felelősséggel dolgozik a mezőgazdasági munkák sike­res végrehajtásáért, de még ko­moly hiányosság van lent a já­rási és méginkább a községi tanácsoknál, ahol az elnökök, a végrehajtó bizottság tagjai nem éreznek elég felelősséget a ter­melőszövetkezetek megszilárdí­tásáért, a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséért. Nem kis mértékben ennek is betud­ható, hogy megyénkben ezideig még csak 15 előkészítő bizott­ság alakult és több községünk van, ahol a tanácselnökök hiá­nyos munkája miatt elhanyago­lódtak a meglévő termelőszö­vetkezetek és nincsenek új be­lépők. A Központi Vezetőség hatá­rozatának végrehajtása során pártszervezeteink a megyei, de különösen a járási pártbi­zottságok és községi pártszer­vezeteink követeljék meg a ta­nácsoktól, hogy többet foglal­kozzanak a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetével, értessék meg a tanácselnökökkel, hogy fe­lelősek a területükön lévő ter­melőszövetkezetek megszilárdí­tásáért, fejlesztéséért és ter­melési színvonaluk emeléséért. Ellenőrzésünk során kérjük szá­mon ilyen irányú munkájukat. A tanácsszerveink elé fel­adatként állítjuk, hogy javítsák a mezőgazdasági szakpropagan­dát. Szervezzenek gyakorlati bemutatókkal egybekötött ta­pasztalatcserét, melyre minél több dolgozó parasztot mozgó­sítsanak. Ugyanakkor növelni kell a szakelőadások, a szaktan­folyamok, az ezüstkalászos szaktanfolyamok számát. Ta­nácsszerveink mind járási, mind községi szinten az eddi­ginél nagyobb mértékben is­mertessék az élenjáró módsze­reket, népszerűsítsék azokat a dolgozókat, akik élenjáró mód­szerekkel dolgoznak. A me­gyei tanács feladatává kell ten­ni, hogy megyénkben még eb­ben az évben járásonként szer­vezzen mezőgazdasági kiállí­tást, A Központi Vezetőség ha­tározata feladatokat szab a mezőgazdasági termelés, fő­képpen a gabonatermesztés tudományával foglalkozó tu­dományos intézetek és szak­emberek számára. Megyénk­ben Szegeden, Makón, Szék­kutason mezőgazdasági kí­sérleti intézetek vannak, me­lyeknek vezetői, munkatársai jelentős tevékenységet fejte­nek ki, azonban meg kell mondanunk, hogy bár voltak ilyen törekvések, még sem vált valósággá, hogy me­gyénk mezőgazdaságát, az elért eredményeket kielégí­tően segítették volna. Ki kell iépniök a kísérleti parcellák­ról a gyakorlati megvalósí­tás területére, — a tsz-ekbe, az állami gazdaságokba. Ezen a téren a hiba nemcsak szak­embereinknél, hanem a me­gyebizottságnál is megvan, amely nem fordított erre a fontos körülményre figyel­met. Sürgősen változtatni fo­gunk ezen és a közeli napok­ban meg kell tárgyalnunk, mit kell tennünk. Erősítsük a vezetést, javítsuk tovább a pártmunkát ! Kedves Elvtársak! Minden eddigi elért ered­ményünknek biztosítéka az, hogy a párt vezetésével me­gyénk dolgozóit meg tudjuk győzni a párt határozatainak helyességéről és be tudtuk vonni azokat végrehajtásába. A Központi Vezetőség június 8-i határozatát maradéktala­nul végrehajtani csak akkor tudjuk, ha tovább erősítjük a pártvezetést, ezzel egyidő­tíen elérjük, hogy ugyanez történjék az állami, gazda­ségi élet. vezetésének minden •fontos helyén. Megyénkben is a termelő­szövetk-veti csoportok meg­erősítése, a meglévők szám­szerinti növelése, újak ala­kítása, a termelőcsoportok, az állami gazdaságok, a gépállo­mások erősítése, a termés­hozam növelése az egész me­zőgazdaságban nagy erőfe­szítéseket követel meg a me­gyei pártbizottságtól, a járási pártbizottságainktól és nem utolsósorban a falun műkö­dő pártbizottságoktól, községi vezetőségektől és alapszerve­zeti vezetőségektől, az egész párttagságtól. A falusi pártpolitikai mun­ka megjavítására a Központi Vezetőség februári határoza­ta alapján már tettünk in­tézkedéseket. Erős községi pártbizottságokat, községi vezetőségeket hoztunk létre. Több községben politikailag fejlett, szervezésben jártas, függetlenített párttitkárt ál­lítottunk be és elmondhat­juk, hogy többségüknél már* is látszik a munka eredmé­nye. Ha a megyebizottság és a járási pártbizottságok meg­felelő segítséget nyújtanak lent a területen a feladatok végrehajtásában, meg van a biztosíték arra, hogy az előt­tünk álló nagy feladatokat végre tudjuk hajtani. Az ak­tíva-ülés résztvevőinek, de az egész párttagságnak látnia és éreznie kell, hogy a Központi Vezetőség .jú­nius 8-i határozatából előt­tünk álló feladatokat me­gyénkben is a párt összes erőinek összefogásával, mozgósításával tudjuk vég­rehajtani. Ez azt jelenti, hogy pártszer­vezeteinknek az egész párt­tagságot aktivizálnia kell és a párttagság aktivitásán ke­resztül bevonni a munkába a tömegszervezetek aktíváit, a becsületes, a párt politikájá­ért harcolni kész pártonkí­vüli tömegeket is és szívós agitációs, meggyőző munká­val biztosítani a termelőcso­portok fejlesztését, a termés­hozam növelését. Az elmúlt hetekben, hóna­pokban hoztuk létre minden községben az egységes falusi népnevelő-csoportokat, me­lyeknek eddigi munkája is bizonyítja, hogy komoly mér­tékben tudják segíteni a párt politikájának megmagyará­zását, végrehajtását falun. Látni kell, hogy most meny­nyire fontos falun a mező­gazdaság szocialista átszer­vezése érdekében a szívós politikai felvilágosító mun­ka. Minden párttag — le­gyen az párttitkár, tanács­elnök, földművesszövetkezeli ügyvezető, tsz-einök, vagy egyszerű párttag — ki kell, hogy vegye a részét a nép­nevelómunkából. Beszélget­niük kell a dolgozó parasz­tokkal, meg kell, hogy győz­zék őket, — ha egyszeri be­szélgetésre nem értik meg, többször keressék fel —, hogy a felemelkedésnek egyetlen helyes útja a szö­vetkezeti gazdálkodás. Ha szívós politikai munkával el­érjük azt, hogy minden nép­nevelő egy-egy dolgozó pa­rasztot meggyőz a szövetke­zeti gazdálkodás fölényéről és növekszik velük a terme­lőcsoportok tagsága, hatal­mas lépéssel mehetünk előre megyénk községeiben is a mezőgazdaság szocialista át­szervezését illetően. Javulás máris tapasztalható, mert a vezető, a népnevelőmunka mellett, a szükséges segítsé­get is meg tudja adni, intéz­kedéseket tehet. Ahhoz, hogy tovább javít­suk a vezetés színvonalát a mezőgazdaságban. mint ahogy a Központi Vezetőség június 8-i határozata ki­mondja, további káderátcso­portosításra van szükség. Vá­rosi, hivatali, üzemi párt­szervezetekből még ebben az évben 1200 kommunistát kell falura küldeni, akik gépál­lomási, állami gazdasági igaz­gatók, tsz-elnökök, párttitká­rok lesznek. Megyénk területén 150 ká­derre van szükségünk eb­ben az évben a gépállomá­sok. az állami gazdaságok, a tsz-ek vezetésének meg­erősítésére, igazgatóknak, tsz-elnököknek. illetve gép­állomás, állami gazdasági vagy tsz párttitkárnak. A megyei pártbizottság, já­rási pártbizottságaink e mun­ka politikai előkészítéséhez már hozzáfogtak. De mint ahogy az eddigi példák is mutatják, alapos felvilágo­sító munkára van szükség, hogy azok az elvtársak, aki­ket a párt falusi munkára küld, örömmel tegyenek ele­get pártmegbizatásuknak. Sajnos azonban máris van­nak olyan tapasztalataink, hogy egyes elvtársak vona­kodnak, különböző nem a legmeggyőzőbb érvekkel ke­resnek kibúvót, hogy a vá­rost, a kényelmesebbet ne hagyják ott. Ezt annál ke­vésbé szabad megengedni, mert nekünk olyan kommu­nistákra van szükségünk, akik a gyakorlati párt vagy gazdasági munkában már megmutatták, hogy tehetsé­gük, szervezőképességük van a párt által rájuk bízott fel­adatok végrehajtásához. El­mondhatjuk, hogy vannak olyan elvtársak a városok­ban hivatali és üzemi vona­lon, akik az eddigi patro­názs-mozgalomban is meg­mutatták tehetségüket, szer­vezőképességüket a mezőgaz­daság terén is. A párt számit arra, hogy megyénk pártak­tívái magukévá teszik a Központi Vezetőség június 8-i határozatát, amely azt mondja: -A kommunisták, akik falura mennek, fontos pártmegbizatást teljesítenek. A Központi Vezetőség nagy­ra becsüli ezeket az elvtár­sakat, mint olyanokat, akik önként vesznek részt ebben a forradalmi harcban, amelyet dolgozó népünk élén dicső pártunkkal a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért, a mezőgazdasági termelés fel­lendítéséért, a szocializmus szent ügyének győzelméért vív*, Számi tanít az Ifjúság és a tömegszervezetek odaadó munkájára Az előttünk álló nagy fel- es taglétszámukhoz mérten adatok végrehajtásában támaszkodni akarunk dol­gozó parasztságunk fiatal­ságára, sokezres tömegére, melyet a párt ifjúsági szer­vezete, a DISZ fog eg^be és vezet harcba. A most lezajlott DISZ kong­resszuson a DISZ nagy fel­adatokat vállalt a Központi Vezetőség határozatának megvalósításában. Minden segítséget meg fogunk ad­ni ahhoz, hogy a DISZ, il­letve megyénk fiatalsága maradéktalanul kivehesse részét belőle. Megyénk ifjú­ságától elvárjuk, hogy sze­mélyes példamutatással, fiatalos lendülettel, fárad­hatatlanul vegye ki részét a termelőszövetkezetek meg­szilárdításának, fejlesztésé­nek nagy munkájából és az elmúlt évhez hasonlóan még nagyobb eredményeket érjen el az aratási, cséplési és a sílózási terv végrehaj­tására szervezendő ifjúsági brigádmunkában. Napjaink fiataljai számára nincs meg­tisztelőbb feladat, mint­hogy a DISZ vezetésével méltóan kivehessék részü­ket a mezőgazdaságban fo­lyó munkákból. A Központi Vezetőség ha­tározata külön foglalkozik a tömegszervezetek feladatai­val. Elvárjuk a mezőgazda­ság szakszervezetétől, a ME­DOSZ-tól, hogy az eddiginél sokkal jobban hozzájárul­jon eredményeink fokozá­sához a szakszervezeti mun­ka megjavításán keresztül; hogy gépállomásainknál és állami gazdaságainkban a szocialista munkaversenv megszervezésével segítse szép feladataink megvalósí­tását. Az MNDSZ feladata, hogy eddigi jelentős ered­ményei mellett még újabb eredményeket sorakoztasson fel, vonja be az asszonyokat a termelőmunkába állami gaz­daságainkba is, de különö­sen termelőcsoportjainkba. Nagy feladat áll földműves­szövetkezeteink előtt a tsz felfejlesztés és a termelés fellendítése érdekében. Ed­dig is mindennap azt kel­lett tenniök, de most a Köz­ponti Vezetőség határozata után sokkal többet várunk tőlük; Elvárjuk, hogy 70.000­méitóan kivegyék részüket ebből a munkából. Feladatunk továbbá, hogy a falu minden társadalmi ereje, a termelési bizottsá­gok, az olvasókörök, a Nép­front Bizottságok és vala­mennyi tömegszervezet, ezek tagjai a mezőgazdasag fel­lendítésében teljes odaadás­sal résztvegyenek; Tisztelt aktívaülés! Ked­ves Elvtársak! összegezve legfontosabb feladatainkat az elmondot­takból: A Központi Vezetőség 1955. június 8-i határozata vég­rehajtásáért azonnal meg kell kezdeni a munkát.. Közvetlen a pártaktíva ülés után minden községben és városi alapszervezetekben, ahol mezőgazdasági dolgo­zók laknak, nyílt párttag­gyűléseket kell tartani, ahol meghatározzuk a konkrét tennivalókat. Minden párt­végrehajtóbizottság, tanács, állami és tömegszervezeti szerv tárgyalja meg — sa­ját munkájára vonatkoz­tatva — mit fog tenni. Fel­világosító munkával érjük el, hogy megyénk minden dolgozóját lelkesítse mun­kára a Központi Vezetőség június 8-i határozata. A tsz megszilárdításának és fejlesztésének munkáját meg kell gyorsítani. A gaz­dálkodásban — az állat- és növénytermesztésben, ara­tásban, cséplésben — minden feladatot időben, példásan kell végrehajtani. Ehhez szilárd munkafegyelmet, jó munkaszervezést és alap­szabály szerinti tevékenysé­get kell biztosítani. Nagyobb megbecsülést kell adni az agronómusoknak, és el kell érnünk, hogy mindenütt a gépeket a legnagyobb mér­tékben alkalmazzák; A tsz-eknek meg kell nö­velniök a belépők számat. Segítsék új előkészítő bizott­ságok és tsz-ek alakítását. Fel kell számolniok minden el­zárkózást és szektánsságot, ugyanakkor legyenek ébe­rek az osztályellenséggel szemben. A tsz pártszerveze­tek, pártbizottságok, tana­csok és a gépállomások e feladatok végrehajtásában maximális segítséget adja­nak. Gépállomásaink mun­kájában érvényesíteni kell a felelősséget a tsz-ek ter­melési helyzetéért; Állam: gazdaságainkban meg kell javítani a politikai és gazdasági vezetést, hogy növekedjék a termelés, csök­kenjen az önköltség a mindszélesebb munkaver­seny és növekvő munkafe­gyelem alapján. Meg kell szüntetni a szocialista tulaj­don minden megkárosítá­sát. Valamennyi pártbizottság­nak és pártszervezetnek, be­vonva az áliami vezetést is, feladata biztosítani a me­zőgazdaság átszervezéséhez elengedhetetlenül szükséges megfelelő káderek beállítá­sát, a politikai és gazdasági vezetés legfontosabb helyé­re. Ezt a feladatot nap mint nap kell végezni úgy, hogy október l-ig maradéktalanul befejeződjék. Kedves Elvtársak! Befejezésül idézem a Központi Vezetőség határo­zatából: -A Központi Vezetőség fel­hívja a kommunistákat — a városiakat és a falusiakat egyaránt — a munkásokat, dolgozó parasztokat, a nép­hez hű értelmiségeket, hogy ki-ki a maga munkaterüle­tén, képességeihez és ere­jéhez mérten vegye ki ré­szét a mezőgazdaság fej­lesztéséért folyó munká­ból, mely hatalmas lépéssel viszi előre a szocializmus építésének, a népjólét eme­lésének, hazánk további erő­sítésének nagy ügyét.* A beszámolót vita követte, melynek ismertetésére hol­napi számunkban visszaté­rünk. Újítók munkája a Falemesgyárban H-ogy "milyen szerepe van az újítómozgalomnak a termelé­kenység növelésében és az ön­költség csökkentésében, arra jó példa a Szegedi Falemez­gyárban az a már alkalmazott újítás is, mely a hidraulikiis prés átalakításával évi 101 ezer forint hasznot hoz az előkalku­láció szerint a népgazdaság­nak. Az újítást Egri István fő­mechanikus és Prucsi Adolf mi­nisztériumi présszakértő ké­szítette, amikor az új farost­üzem születőben volt. A régi hidegprés négyzetcentiméteren­ként 15 kg nyomást gyakorolt csak az anyagra, s így a me­legpréselési idö hosszú volt. A présre beiktatva egy harmadiK hengert, elérték a négyzetcenti­méterenkénti 34 kg nyomást, s ezáltal a melegpréselésí idö 24-ről 18 percre csökkent. Je­lentős energia megtakarítást ér­tek így el, s emellett a selejtet is csökkentették. Ezzel az újí­tással azonban nem elégedtek meg. A présen 4 „etázs" volt, vagyis négy lemezt tudtak egy­szerre préselni. Megnövelték te­hát a dugattyúk magassági já­ratát, s beiktattak 3 lapot a többi 4 közé. így a prés most már egyszerre 7 lemezt sajtolt. Ezzel gyorsult a munka, növe­kedett a teljesítmény. Nem jelentéktelen Czákó Sándor és Ottlik Géza műveze­tők újítása sem, akik a lécvágó sorozatfűrész lapjainak új be­állításával a deszkakihozatalt kívánták emelni. Egy új kör­fűrészlapot iktattak be a soro­zatba és a deszkaszéli hulladé­kot ezáltal 10 milliméterrel csökkentették. Ez a már, szin­tén bevezetett újítás az előze­tes számítások szerint évi 17.980 forintos megtakarítást jelent. Számos újítás van azonban, melyet most kísérleteznek ki. Fogas József hámozógépdol­gozó például azt javasolta, hogy a 4.80 méteres rönkfát ne 2.20 méteres darabokra vágják, mert így jelentős része kárba­vész, illetőleg a farostlemez­üzemnek továbbítva új munka-müveletot igényel a 40 centiméteres hul­ladék. Most tehát kísérletez­nek azon, hogy a rönkfánál is számottevő megtakarítást érje­nek el. Kísérletre bocsátották Mi­hály József főművezető javasla­tát, mely a nyitott vagonokban érkező rönköket kétoldalt tartó rakoncaíák felhasználására irányul. Eddig a rakoncafákat tüzelőnek adták el, most meg­próbálnak belőlük — a mező­gazdaság számára igen szük­séges — szőlőkarókat készí­teni. A hulla'dékanyag felhasználá­sát szolgálja a gőzfűrész üzem­részben Lakó Ferenc telepve­zető és Arend Andor főműveze­tő javaslata is. Ezt a újítást — mely a kislakásépítés elősegí­tése érdekében a rövid deszka­végekből szabványon aluli parkettalécek gyártását javasol­ja — az üzem még a télen ve­zette be, s most hosszas huza­vona után az Építésügyi Mi­nisztérium is elfogadott. De munkavédelmi újítások­kal is találkozunk az üzemben. Ilyen például Varga Sándor villanyszerelő javaslata, az 5—6 méter magasságban elhelyezett biztosíték szekrényekhez ke­zelöállás készítésére. Ez az újítás éppen kivitelezés alatt áll. Milyen tanulsággal szolgál­nak az említett újítások? Hogy áll az újítómozgalom a Fale­mezgyárban? Először természe­tesen azt mutatják, hogy mi­lyen előny származik belőlük a termelékenység nö­velésében és az önköltség csökkentésében. De emellett — amint ezt helyesen Dékány elv­társ, az újítási felelős is észre­vette — azt is tükrözik, hogy a műszakiak mellett kevés még az újító az egyszerű dolgozók köréből az üzemben. Szép eredmények születtek az újításoknál. Ezek mellett azonban vannak még kihaszná­latlan területek, amelyeket ha­marosan „meg kell szállni". Minél több újítást felhasználni és elősegíteni, minél több dol­gozót újításra serkenteni egyik alapvető feladata az üzem ve­zetőinek. N. F. Rövid külpolitikai hírek Belgrád (TASZSZ). A Ju­firopress-hírügynökség jelenté­se szerint az Egyesült Álla­mok, Anglia, Franciaország és Jugoszlávia képviselői jú­nius 24-én Belgrádban nagy­követi szinten értekezletet tartanak. Az értekezlet részt­vevői eszmecserét folytatnak egyrészt az Egyesült Álla­mok, Anglia és Franciaor­szág, másrészt Jugoszlávia közötti kapcsolatok kérdésé­ről, valamint a közös érdekű nemzetközi kérdésekről, ,*sj„,­San Francisco (TASZSZ). Június 21-én helyi időszámí­tás szerint 10 órakor meg­nyílt az ENSZ jubileumi ülésszakának délelőtti -"'í j. Az ülésen Spaak, Belgium külügyminisztere, MacMillan, Anglia külügyminisztere de Freitas Valle, Brazília képvi­selője az ENSZ-ben, Halee. Azem, Szíria külügyminísz­tre, Hansen, Dánia miniszter­elnöke és külügyminisztere, Olsen, Chile külügyminisz­tere és Dukuly, Libéria ál­lamminisztere mondott be­szédet,

Next

/
Oldalképek
Tartalom