Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-23 / 146. szám

V/MG PROLETÁRJA! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 146. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1955. június 23. MAI SZAMUNKBÓL: ~ NAGYGYŰLÉS A MOSZKVAI DINAMÓ-STADIONBAN (4. oldali A TISZA-MALOMBAN ÜJ GÉPEKKEL ŐRLIK MAJD AZ ÜJ BÜZAT (5. oldal) ÜJ ÁLTALÁNOS ISKOLA NYÍLIK ÚJSZEGEDEN (5. oldal) AMI EGY ELŐADÁS MÖGÖTT VAN (4. oldal) Előre a mezőgazdaság szocialista átszervezésének meggyorsításáért és a mezőgazdasági termelés fellendítéséért A megyei pártaktíva tanácskozása Hódmezővásárhelyen Pártunk Központi Vezetőségének június 1—8-i ülése nagyjelentőségű határozatot hozott a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól. E határozat alapján a Csongrád megyei feladatokat tárgyalta meg kedden Hódmezővásárhelyen a megyei pártaktíva. Az aktívaülésen résztvettek a megye párt-, tömegszervezeti és gazdasági vezetői. Megjelent és felszólalt Apró Antal elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese is. A lelkes hangulatú tanácskozás azt jelezte, hogy a Csongrád megyei kommunisták — mint annyi más komoly feladatot — e határozat célkitűzéseit is kommunista lendülettel, akarattal és lelkC' sedésscl, szívvel és lélekkel végrehajtják. A Béke-szálló nagytermében megtartott tanácskozást Ábrahám Antal elvtárs, a megyei pártbizottság harmadtitkára nyitotta meg, majd Lövő Ferenc elvtárs, a megyei pártbizottság másodtitkára ismertette a megyei párí-végrehajtóbizottság beszámolóját. A párt és kormány helyes Intézkedései nyomán növekedett a mezőgazdasági termelés Kedves Elvtársak! Pártunk Központi Vezetőség-e ez év június 8-án tartott ülésén határozatot hozott a mezőgazdaság szocialista átszervezésével és a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos feladatokról. — kezdte beszédét Lövő elvtárs. — Ez a határozat — napjaink feladatain túl — az elkövetkező évekre is megszabja számunkra a tennivalókat. Megyénkben a szocializmus építése során az iparban és a mezőgazdaságban nagy változások következtek be, különösen 1948—49-től kezdve. Megyénk dolgozó parasztsága jelentős része a 132 111. típusú és a 66 I. és II. típusú tsz-ben találta meg boldogulását. Nagyjelentőségű az a tény, hogy megyénk mezőgazdaságában a szocialista szektorhoz tartozik szántóterületünknek 25.8 százaléka, az össz területünknek pedig 30.7 százaléka. Pártunk és kormányunk a gyorsan fejlődő szocialista nehéziparral tudta biztosítani a gépállomások létrehozását. Ma már 19 gépállomásunkon 620 traktor és több ezer munkagép segíti a termelőszövetkezetek nagyüzemi termelését. Az elmúlt évben a gépállomások 410.580 kh-on végeztek szántási, vetési, növényápolás! és aratási munkát a dolgozó parasztságnak. Megyénk 21 állami gazdaságában 81.000 kh-on i előző évhez viszonyítva, folyik fejlett nagyüzemi gazdái-1 szer annyit silóztunk. kodás. Állami gazdaságaink a nagyfokú árutermelés mellett termelőszövetkezeteinknek nagy segítséget nyújtanak. Megtanítják őket a nagyüzemi gazdálkodás módszereire. Nagy az a segítség, amit a minőségi vetőmag és kiváló törzsállatok ellátása terén kapnak tsz-eink az állami gazdaságoktól. Pártunk és kormányunk 1953 decemberi határozata, mely a mezőgazdaság fejlesztésével foglalkozik, azt tűzte Ki elénk, hogy meg kell oldanunk a kenyérgabona termelésnek nagymértékű növelését az állatállomány, főképpen a sertés és szarvasmarha számának növelését, továbbá növelnünk kell a taKarmánytermelést, amely állatállományunk fejlesztésének legnagyobb akadályozója. A párt és kormány helyes intézkedései nyomán 1954-ben már növekedett a termelés úgy a szocialista szektorokban, mint az egyéni gazdaságokban. Megnövekedett a termelési kedv, minden hold földet megműveltünk, soha nem tapasztalt mértékben trágyáztak a megyénkben, jobban folyt a növényápolás, betakarítás. Jól végeztük el az ősz) szántást és a megelőző évekhez viszonyítva sokkal nagyobb mértékben vetettük el idejében az őszi gabonát. 1954ben jobban gazdálkodtunk a takarmánytermelésben is a megkélnek, spekulálnak az állam és a köz rovására, miközben élnek az állam adta lehetőségekkel, kedvezményekkel. Az elmúlt évben végig elmaradtunk a begyűjtéssel és ugyanakkor a szabadpiacon a mezőgazdasági termények és állatok fölös száma jelentkezett; Állami gazdaságainkban sem növekedett megfelelően az árutermelés. Sok helyen csökkent a termék, a takarmánytermelés. Ennek következtében az állatok ellátása hiányos volt, romlott a szaporulat, növekedett az elhullás, csökkent a tejhozam. Valamennyi állami gazdaságunk kivétel nélkül deficittel zárta az elmúlt gazdasági évet. A vezetésben eluralkodott a lazaság és megnevekedett az osztályidegen, ellenséges elemek száma. Nem szilárdult eléggé a munkafegyelem, változatlanul Csáki-szalmája módjára kezelték több helyen a megtermelt értékeket, nagymértékű volt a szocialista tulajdon megdézsmálósa. A Központi Vezetőség 1955. évi márciusi és áprilisi határozatai világossá tették számunkra, hogy hol nyilvánult meg megyénkben az opportunizmus, hol követtünk el elhajlást, hol hagytuk figyelmen kívül az 1953. júniusi és kongreszszusi és decemberi határozatokat. Ezeket a problémákat az elvtársakkal itt a megyei pártaktíván március 12-én megtárgyaltuk. Megállapíthatjuk, hogy megyénk kommunistái nemcsak helyeselték a határozatot, hanem annak végrehajtása érdeké-; galom ellen irányultak és a meben a párt, a tanács és a tö- zőgazdsság szocialista átszer megszervezetek igyekeztek j vezésének látszólagos elnapotevékenykedni. Az eredme- lását( ténylegesen pedig a nanyek mindenütt meglátsza- pirendről való teljes levételét ság szocialista átszervezését akadályozó téves és káros jobboldali nézeteket, Meg kell magyaráznunk, nem igaz az, hogy a kis- és kőzépparasztl gazdaságok a maguk módján a szocializmus irányában fejlődnek és a népi demokrácia viszonyai között tömegesen és évről évre képesek rendszeres bővített újratermelésre. Ezeik a nézetek a tsz-moz nak, bár közel sem klelégítőek, de a párt vezetése, felvilágosítása nyomén megyénk dolgozóinak túlnyomó többsége magáévá tette a márciusi határozatot. Termelőcsoportjaink tovább szilárdultak, megindultak a belépések, Élenjárnak tsz-eink a megjavult munkafegyelem következtében minden mezőgazdasági munkában. Gépállomásaink fokozottabban adtak segítséget a tszeknek, megjavult, szervezet tebbé vált munkájuk. Állami gazdaságaink előbbre ha ladtak, a termelésben az elmúlt évhez viszonyítva elmaradásukat nagymértékben felszámolták. Megjavult az állampolgári fegyelem, jobban teljesítik beadási kötelezettségeiket a dolgozó parasztok, következetesebb a tanács és a begyűjtési szervek munkája, aminek következtében megyénk ma országosan a második helyen áll. Elért eredményeinkre támaszkodva, látva a hibákat is — kell hozzáfognunk a Központi Vezetőség június 8-i határozatából végrehajtandó feladatokhoz, A kettős cél végrehajtásának minden feltétele megvan A jobboldali elhajlás káros következményei A mi megyénkben is az elmúlt évben gazdasági eredményeink jobbak lehettek volna, ha a jobboldali opportunista nézetek nem érvényesültek volna minden területen a megye politikai és állami vezető munkájában, az ipari és mezőgazdasági termelésben, az állami fegyelem betartásában. A jobboldali nézetek következtében a termelőszövetkezetek megerősítése és fejlesztése minden területén az egyhelyben topogás lett úrrá. Bár a decemberi párthatározat e téren is tűzött ki feladatokat, de mi úgy véltük, hogy nem a termelőszövetkezetek fejlesztése és újak alakítása, hanem csak a meglévők megszilárdítása a feladat. Elmulasztottuk főképpen tsz-eink felé a megfelelő ellenőrzést és segítségnyújtást. Eluralkodott tsz-elnkben az az elv, hogy nem kell a közös vagyont növelni. Ezzel szemben aránytalanul, az alapszabályt megsértve általános lett megyénkben a háztáji gazdaságok túlzott fejlesztése. Egyes tsz-einkben a háztáji gazdaságok együttvéve több állattal, szarvasmarhával, sertéssel és. takarmánnyal rendelkeztek, mint maga a tsz. A kőzős vagyon lebecsülésének számos megnyilvánulásából következően a tsz-tagok egyéni. és felé gazdaságukat fejlesztették az egyéni gazdálkodás kacsintottak. Nem egy helyen [elmerült az a probléma, hogy fel kívánták oszlatni a tsz-t és egyénileg akartak gazdálkodni. Ugy vélték, hogy az állami tartozások kifizetése után Is szépen berendezett gazdasága lett volna a tsz-tagoknak. Nem gondoltak arra, hogy tsz nélkül nem tehettek volna szert a volt agrárproletárok, kisparasztok, de még a középparasztok sem ilyen gazdaságra. Sok helyen a tsz-t fejőstehénnek tekintették, azt nézték, hogy mit lehet onnan elvinni. Hozzájárult ehhez az állapothoz az, hogy tsz-einkben a jövőt illetően bizonytalanság lett úrrá. A sorra megnyilvánuló kulák támadásokkal szemben a párt és a tanács későn adott segítséget. Nem egy helyen a kulákok visszakövetelték tanyájukat, felszerelésüket, földjüket. Csak későn figyelt íel és utasította vissza a párt, a tanács és ügyészség ezeket a támadósokat. Sok l-es típusú tsz-ünknél lényegében ma is egyéni gazdálkodás folyik, például a hódmezővásárhelyi Vörös Csillag I. típusú tsz 1000 forint holdanként) bérért adott ki földet egyénieknek. Sokan élősködKedves Elvtársak! A Központi Vezetőség 1955. június 8-i határozata megmutatta, hogy a falun két egymástól elválaszthatatlan feladatot kell megoldani: 1. Győzelemre kell vinni a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyét; 2. Ezzel egyidőben kell fellendíteni a mezőgazdasági termelést. A mezőgazdaság szocialista átszervezését, a termelés fellendítését mint kettős, de mégis egységes feladatot csak úgy tudjuk végrehajtani, ha bízunk a pártban, önmagunkban és megértjük, hogy ennek végrehajtásához rendelkezünk minden előfeltétellel. Meg vannak ehhez az objektív feltételek. Melyek ezek? Termelőcsoportjaink gazdasági ereje, a nagyszerű föld, a meglevő állatállomány. Itt vannak gépállomásaink, olyan gépi felszereléssel, amely alkalmas arra, hogy termelöcsoportjainknál a szántást teljes egészében, a növényápolást túlnyomó részben, az aratást és cséplést csaknem teljes egészében képesek elvégezni. Meg vannak a gépekhez a megfelelő szakembereink, nagyszerű traktorosaink, akik már ez évben végzett jó munkájuk eredményeképpert több gépállomáson és egyéni teljesítményben országos dicsőséget szereztek. Itt vannak állami gazdaságaink és kiváló szakembereink, agronómusaink. Meg vannak a szubjektív feltételek is: elsősorban a párt ereje, amely mindjobban meg tudja győzni a párttagságon túl megyénk dolgozó parasztságát arról, hogy a párt és a kormány határozatait készségesen kövesse. Itt van megyénk munkásosztálya, melynek falun élő rétegét a mindinkább öntudatosuló, nagy feladatokért lelkesedő traktoristak alkotják. Itt van nagyszerű parasztságunk, amelynek szorgalma, munkalendülete, munkafegyelme állandóan javult a tsz-ekben; a mindinkább állandósuló munkáslétszám állami gazdaságainkban, mely kezdi magáénak érezni a nép vagyonát. Itt van dolgozó parasztságunk, mely mindinkább megkedveli a gépek munkáját, megismeri termelőszövetkezeteinket, és a maga termelését is képes, bár korlátozott mértékben az eddiginél magasabbra eme1 ni. Nagy erőt jelent számunkra tanácsaink javuló vezető munkája és tömegszervezeteink ereje. Ezek között is elsősorban a DISZ ifjúságunk lendületes, harcos kiállása a szocializmus építése mellett. Segítik feladatainkat, — amire nagy figyelmet kell fordítani — a termelési bizottságok és szakcsoportok, továbbá Népfront Bizottságok is. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődéséhez megyénkben ls mindenekelőtt j ben már most napról napra szfarra van szükség, hogy, vós munkát kell kifejteni, mert szétzúzzuk a mezőgazda-1 a térmelőcsópórtók és szövétszorgalmazták. Megyénk minden kommunistájának meg kell érteni, hogy a kis- és középparaszti gazdaságok, mint ahogy azt Lenin elvtárs tanításaiból ismerjük, a proletárdiktatúra viszonyai között is napról napra szüli a kapitalizmust, azaz lehetőséget ad a kizsákmányolás.és a spekuláció különböző formáinak újjáéledésére, sőt erősödésére. E lenini tétel igazolására megyénk területéről is számtalan példát lehetne felhozni. Tehát minden kommunistának nevelő- és felvilágosító munkával meg kell értein) a dolgozó parasztsággal, hogy pártunk egységesen és félreérthetetlenül a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügye mellett áll. Ma már senki sem vonhatja kétségbe, hogy a párt és a kormány az egész dolgozó parasztságunk számára a felemelkedés egyetlen járható útjának a szövetkezést tartja. Kedves Elvtársak! A megyei pártbizottság és a tanác9 a mezőgazdaság szocialista átszervezésének feladatában ez évben a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdítása mellett meghatározta ez évre a fejlesztés mértékét is. Ebben az évben 50—80 t.ermelőszöevtkezetnek, túlnyomó részben III. típusra való megszervezését akarjuk elérni, 5000 családot akarunk új útra vezetni, ilymódon mintegy 20 ezer katasztrális hold földet kívánunk a nagyüzemi gazdálkodásba bevonni E feladat végrehajtása lehets'éges annál is inkább, mert márciusi határozat után a termelőszövetkezeteinkbe már számos belépés történt. Azóta a szervező munka eredményéképpen újabb termelőcsoportok létrehozása van folyamatban. Eddig 6 III. típusú, 6 I. típusú tsz alakult 1077 családdal, 1416 taggal, 1314 katasztrális hold földön. Ezek a számók mutatják eddigi eredményeinket. Ezeket az eredményeket a dolgozó parasztok önkéntes elhatározása útján értük el, akik maguk győződtek meg arról, hogy könnyebben, eredményesebben gazdálkodhatnak a szövetkezés útján, mint egyénileg. Nem lehetünk azonban megelégedve az eddigi előrehaladással. Amikor mindenütt azt tapasztaljuk, hogy a dolgozó parasztság soraiban meg van az érdeklődés a termelőcsoportok irányában, akkor csak rajtunk múlik, hogy ezt az érdeklődést hogyan tudjuk valósággá váltani. Fel kell számolni azt a gyakorlatban megnyilvánuló téves nézetet, hogy a tsz fejlesztés a gazdasági év végére, de legalább is őszig halasztható feladat. A felfejlesztés érdekélíezetelc megalakulását meg kell előznie annak, hogy a dolgozó paraszt személyes tapasztalata a meglévő termelőszövetkezetekben látottak alapján határozza el magát arra, hogy termelőszövetkezetbe iép, vagy pedig az új termelőszövetkezet alakulásához csatlakozik. Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy az egyéni gazdálkodók nehezen adják fel a megszokottat, a régit, az ismertet és sokszor belső vívódás után döntik el magukban, hogy az újhoz csatlakozzanak, amelyet még nem ismertek meg, amelyet még nem próbáltak ki. Éppen ezért a dolgozó parasztokkal való szüntelen egyéni beszélgetés alapján az érdeklődőket számba kell venni és lehetővé kell tenni számukra, hogy minél több termelőszövetkezetben ismerjék meg az elért eredményeket és ne riadjanak meg a hiányosságoktól sem, látva azok okait és azt is, hogy kiküszöbölhetők. Nincs okunk arra, hogy a kedvezőtlen körülményeket elhallgassuk a dolgozó parasztók elöl, mert a tsz gazdálkodásban megnyilvánuló akadályok sokkal könnyebben küszöbölhetők ki a fokozott állami támogatás, de méginkább a tsz tagságának közös erőfeszítése, a helyes és jó vezetés és nem kevésbé a párt segítségével. Mindezek a termeiőcsoportjalnk többségében bebizonyíthatók. Az eddiginél sokkal nagyobb számban kell tehát a tanácsnak a pórt segítségével szervezett látogatásokat folytatni, gondosan megválogatva, hogy elsősorban tsz-ek iránt érdeklődők jussanak el oda. A látogatásokat követően szívós munkát kell végezni az előkészítő bizottságok megalakítása érdekében. A felfejlesztés érdekébén végzett munkánknak elmaradását, megyénk kommunistáinak nem kielégítő munkáját mutatja, hogy eddig még csak 15 előkészítő bizottságot tartunk számon. El kell érnünk, hogy legalább minden községben egy előkészítő bizottságunk legyen. Az előkészítő bizottsággal a pártnak és a tanácsnak sokat kell törődnie. Segíteni, hogy maguk az előkészítő bizottsági tagok fejtsenek ki tevékenységet az egyénileg dolgozó parasztok között a tsz érdekében. Készítsenek maguk számára előre terveket, számbavéve a föld mennyiségét, fekvését, az épületeket, a mezőgazdasági szerszámokat, a leenJö állatállományt stb. Eziránybán a párton és a tanácson túl be kell vonni a környező termelőszövetkezeteket, amelyek a majd megalakulandó tsz közelében lesznek. A gépállomások gondoskodjanak arról, hogy minden előkészítő bizottsághoz agronómust bízzanak meg a tervezéssel, a gépállomás segítségének biztosítása érdekében. Csak ilyen konkrét, céltudatos munka eredményezi azután azt. hogy őszre a termelőcsőport meg tud alakulni és már az első naptól kezdve az alapszabály szerint tud működni. így tudja bebizonyítani tagjainak, hogy az egyéni gazdálkodással szemben eredménvesebb a szocialista gazdálkodás A '(Folytatás a i. oldalonJ *