Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-22 / 145. szám

Szerda, 1955. június 22. 3 DELMQGYBRORSZBG A megyei pártaktíva ülése Hódmezővásárhelyen Június 21-én, kedden az MDP Csongrád megyei Bizottsága értekezletre hívta osz­sze Hódmezővásárhelyre a Béke-szálló nagytermébe a megyei pártaktívát. Az ak­líva-ülés Lövő Ferenc elvtársnak, a Megyei Pártbizottság másodtitkárának beszámolója alapján megtárgyalta az MDP Központi Vezetősége június 7—S-i ülésén a mező­gazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének to­vábbi feladatairól hozott határozatával kapcsolatos megyei feladatokat. A megyei pártaktíva-ülcsen megjelent cs felszólalt Apró Antal elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese. A beszámoló és a hozzászólások ismer­tetésére visszatérünk. Két óra alatt bonyolítják le a III. Békekölcsön negyedik sorsolását A III. Békekölcsön június 29-i húzását — bár a kisor­solásra kerülő összeg 114.500 forinttal több, mint a má­jusi I. Békekölcsön sorsolá­nál — új módszerrel, két óra alatt bonyolítják le. A sorsolás ésszerűsítésével egy húzással egyszerre 850 kötvényt sorsolnak ki. Két óra alatt tehát mindössze 221 húzással 187.850 kötvényt tudnak kisorsolni 59,613.400 forint összegű nyeremény­nyel. A második kerületi dolgozó parasztok augusztus 20-ig befejezik a betakarítást és a begyűjtést A szegedi II. kerületi ta­nács mezőgazdasági csoport­ja június 19-én délelőtt pa­rasztgyűlést hívott össze a Csúri-féle vendéglő helyisé­gében, a Vásárhelyi sugárut 111. szám alatt. A gyűlésen közel hetven egyénileg dol­gozó paraszt vett részt. A be­számoló után a kerületben lakó gazdálkodók versenyre hívták ki az I. és a III. ke­rületben lakó egyénileg dol­gozó paraszt társaikat az alábbi szempontok alapján: Az aratást, tarlóhántással együtt augusztus 3-ig elvég­zik. Július 10-ig befejezik a másodvetést. A behord ást augusztus 15-ig, a cséplést pedig augusz­tus 20-ig fejezik be, s ezzel egyidőben a cséplőgéptől azonnal teljesítik a gabona­beadási kötelezettséget is. A dolgozó parasztok kö­zött egyénileg Tóth K. János ONCSA-telep 5., Csányi Sándor Felsővárosi feketeföl­dek 105., Cirok Antal Felső­városi feketeföldek 13. és Lele Antal Felsővárosi feke­teföldek 145. szám alatti la­kosok hívták ki paraszttár­saikat versenyre. A versenykihívásokhoz egy­hangúan csatakoztak a II. kerületi tanácshoz tartozó egyénileg dolgozó parasztok, hogy ezzel is eleget tegyenek a párt Központi Vezetősége határozatának. Szervezzük meg az aratás és cséplés idejére a tűzkészültségi szolgálatot Falvainkban nem sokára megkezdődik a gabona-beta­karítás. A betakarítás: harc minden szem gabonáért. Ez a munka magasfokú szerve­zettséget nagy gondosságot, jó felkészülést kíván. Csak így lehet elérni, hogy a sok százezer hold gabonaföld ter­mése minél kisebb veszteség­gel kerüljön a magtárakba. A sokirányú munkának egy része: a tűzkárok elleni véde­kezés, a tűzkárok megelő­zése. j A nyári Időszakban a fa­lusi tűzrendészeti szervek legfontosabb feladata a me­zőgazdasági termények meg­óvása. De szükség van arra is, hogy a falvak minden dol­gozója fokozott gonddal őr­ködjék népünk kenyerének megvédéséért. A mezőgazda­sági tűzrendészetet szabályo­zó rendeletek és utasítások — az aratás-cséplés idősza­kára — a helyi tanácsok vég­rehajtó bizottságainak fel­adatává teszik a „tűzkészült­ségi szolgálat" megszervezé­sét. Megvannak a szabályai annak is, hogy az állami gaz­daságok, a gépállomások és a termelőszövetkezetek mit te­gyenek a tűzkárok megelőzé­séért. A legutóbbi években azonban sokhelyütt nem tar­tották be a rendeletek elő­írásait, s ebből sok kár szár­mazott. Ezért jólelőre gondoskodni ltcll arról, hogy az idén minden köz­ségben és mindenütt, ahol arra szükség van, — meg­tegyék a megfelelő intéz­kedéseket. Szervezzék meg a figyelő szolgálatot, tűzőrségeket. A gabonaszérűkön legyen ele­gendő víz, felszerelés a tűz­károk megelőzéséihez. A va­sútvonalak mentén gyors aratással, majd a gabonake­resztek körülszántásával véd­jük meg a termést. A statisztikai , kimutatás szerint a cséplés idején a tűz­károkból származó vesztesé­gek túlnyomó többségét gon­datlanság okozta. Vagy eldo­bott cigarettavég és gyufa, vagy a gépekből kipattanó szikra gyújtotta fel a fárad­ságos munkával megtermelt gabonát. Tavaly a makói Úttörő TSZ-ben a tűzoltóság engedélye nélkül cséplésre úlhengerlő gőz­szikrafogóval nem volt el­látva. A gépből kipattanó szikra a gabonaasztagot meggyújtotta, melynek során a cséplőgép is bennégett. A fenti tűzesetből kifolyólag népgazdaságunk­nak több tízezer forintos ká­ra keletkezett. Ez a példa arra figyelmeztet, hogy a tűzrendészeti utasítások be­tartását az arra illetékes szer­veknek fokozottabban, gon­dosabban kell ellenőrízniök. Ahol nem teszik meg idejé­ben a kellő intézkedéseket, vonják felelősségre a mulasz­tókat. A gabonabetakarítás sikere dolgozó népünk jobb ellátá­sát szolgálja. Tegyünk tehát meg mindent annak érdeké­ben, hogy megakadályozhas­suk a tűzkárokat és minden szem gabona a zsákokba, a magtárakba jusson. Megjelent a Propagandista júniusi száma A folyóirat júniusi számá­ban első helyen emlékezik meg Lenin: „A szociáldemok­rácia taktikája a demokrati­kus forradalomban" círnü zseniális műve megjelenésé­nek 50. évfordulójáról. A propagandista munkájá­hoz című rovatban a folyó­irat részleteket közöl Hege­dűs András elvtársnak a Pártfőiskolán tartott előadá­sából. A közölt rész azt jel­lemzi: hogyan alkalmazza pártunk a lenini hármas jel­szót a magyar viszonyokra. Szecsődi László: Kímélet­lenül leplezzük le a naciona­lizmus és sovinizmus minden megnyilvánulását című cik­kében azt vizsgálja, hogy a jobboldali elhajlás hogyan nyitott útat a burkolt és nyílt nacionalista nézetek jelent­kezésének hazánkban s mi­lyen fő kérdésekben jelent­keztek a nacionalista néze­tek. A népgazdaság időszerű kérdései című rovatban Végi Ferenc: Mi a mérlegmódszer című rövid összefoglalót ad a mérlegmódszer lényegéről és a legfontosabb mérlegekről. Válasz a propagandista kérdéseire című rovatban A szocialista felhalmozás — a Eredményes kulaié-munka (jnnepi gyűlések a béke-VÍlágtalá!kOZÓ a szegedi levéltárban r bJ ° A Viharsarok parasztmeg­mozdulásaira és a környék munkásmozgalmi hagyomá­nyaira vonatkozólag sok ér­tékes adatot tartalmaz a sze­gedi levéltár hatalmas, mint­egy 400 tonnát kitevő irat­anyaga. Ezért a levéltárat évről évre egyre többen ke­resik fel, hogy a politikai, gazdasági és kulturális jel­legű kutatásokhoz adatokat gyűjtsenek. Az idén mintegy 30 egyetemi hallgató kereste ki a levéltárban azokat a régi történelmi, irodalmi és jogtörténeti adatokat, ame­lyeket azután államvizsga­szakdolgozataik elkészítésé­hez használtak fel. Gaál Endre, a Szegedi Tudomány­egyetem Történeti Intézeté­nek tanársegéde is igen sok értékes adatot gyűjtött "A Tanácsköztársaság Szegeden* című munkájához. A kutatómunka napjaink­ban is folyik. Oltvai Ferenc, a levéltár vezetője: »1905— 1907 forradalmi válsága a Viharsarokban* címmel most nagyszabású kiállítási anya­got gyűjt össze. Ezt az anya­got még az idén, az 1905-ös orosz forradalom 50 éves év­fordulója alkalmából kiállít­ják. Az iratok rendezése, a ku­tatómunka közben a közel­múltban megtalálták Móra Ferenc és Bartók Béla több, eddig ismeretlen levelét is, amelyeket a város akkori vezetőihez írtak. alkalmából A béke-világtalálkozó al­kalmából a szegedi békehar­cosok ünnepi gyűléseket tar­tanak üzemekben, hivatalok­ban, TSZ-ekben és a város lakóterületein. Ünnepi be­szédeket a városi és kerületi békebizottság tagjai tartják. Ilyen gyűlések lesznek: Június 22-én délután 6 órakor a Csongrádi sugárúti iskola helyiségében, ahol Nagymajtéinyi László, a Si­ketnémák Intézetének igaz­gatója tart megemlékezést. Utána kultúrműsor. Június 24-én 7 órai kez­dettel a Becsei utcai óvodá­ban gyűlnek össze Felsőváros dolgozói, hogy meghallgas­sák Siprikó Gyula városi békebizottsági tag beszámo­lóját. A beszámoló után pe­dig az Üjszegedi Kendergyár vetítésében bemutatásra ke­rül a -Rákóczi hadnagya" cí­mű magyar film. Ugyancsak június 24-én délután 7 órakor a rókusi dolgozók a köztisztasági üzem kultúrtermében adnak egy­másnak találkozót és ez al­kalomrpal meghallgatják Gi­dai KáYmán. a Magasépítő­ipari Technikum igazgatójá­nak ünnepi beszédét. A be­számoló után vetítésre kerül a -Rákóczi hadnagya" című magyar film. Június 25-én este fél 8 órai kezdettel az Üj Élet Terme­lőszövetkezet dolgozói és családtagjai részére a Föld­műves utcai MSZT helyiség­ben lesz ünnepi békegyűlés. A napi munka után meg­hallgatják a patronáló üze­mük igazgatójának, Siprikó Gyulának beszámolóját. Ez a békegyűlés majd újabb len­dületet ad a további felada­taik elvégzéséhez, a békeara­tás előkészületeihez. A beszá­moló után filmvetítés követ­kezik. Június 26-án délután 7 órakor Hattyastelep dolgozói ünnepi gyűlés keretében em­lékeznek meg a helsinki bé­ke-világtalálkozó jelentősé­géről. Itt a Hattyasteiepi Általános Iskola növendékei adnak kultúrműsort. Az ün­nepi gyűlés az MSZT szék­házban lesz. A KÖZLEKEDÉSÜGYI Mi­nisztérium közli, hogy a 42-es számú kiskunfélegyházi—hód­mezővásárhelyi főközlekedési ú^39 és 44 km-es szakaszán asztfaltburkolatot építenek. Az útépítésre való tekintettel au­gusztus 15-ig az átmenő for­galmat lezárják és a forgalmat a szentes—mindszenti és a vá­sárhelyi— baksi útra terelik át. Két hét Jugoszláviában Küldöttségünk május 25-én tért vissza Belgrádba. A főváros lakóinak figyel­me e napokban a szovjet és a jugoszláv vezetők küszö­bönálló találkozójára össz­pontosult. Mindenki, akivel beszéltünk, örült e tárgyalá­bővített újratermelés forrása, soknak. A belgrádi lapok azt címmel Molnár Endre a szo­cialista felhalmozásnak a termelés növelésében, az élet­színvonal emelésében betöl­tött fontos szerepét vizsgálja. Benke Istvánné cikke arra a kérdésre válaszol: Miért ér­deke az egyénileg dolgozó parasztságnak a nehézipar fejlesztése? Nemzetközi kérdések című rovatban Egy hónap a külpo­litikában címmel ' az elmúlt hónap legfontosabb nemzet­közi eseményeiről közöl ösz­szefoglalót a folyóirat. A propagandamunka ta­pasztalataiból ci'mű rovatban Sebestyén Jenő cikke „A marxizmus—leninizmus alapjai" tanfolyamot, Bog­nár Gyula cikke az alsó és középfokú propagandisták képzésének új rendszerét is­merteti. Balogh Elemér: Az ateista propaganda feladatai a filozófia oktatásban című írásában jelentős segítséget nyújt a filozófiát önállóan ta­nulók részére. írták, hogy a tárgyalások biz­tosítják a szovjet—jugoszláv kapcsolatoknak egészséges alapokon való kialakítását. A szovjet kormányküldött­ség megérkezése napján kü­lönös erővel megmutatkozott, hogy milyen testvéri rokon­szenvvel viseltetnek népünk iránt a jugoszlávok. Szinte az egész főváros népe kint volt az utcákon. Amerre a szovjet és a jugoszláv veze­tők gépkocsija elhaladt, üd­vözlő kiáltások hallatszottak, éljenzésbe törtek ki. A sűrű embertömeg késő estig kint hullámzott az utcákon. Min­denfelé emelkedett hangulat uralkodott. Minő öröm volt számunkra újból látni, milyen erősek a jugoszláv és a szovjet nép közti barátság hagyományai. Meggyőződtünk erről az or­szágban tett utazás idején is és ezt éreztük a baráti beszél­getésekből, a véletlen talál­kozásoknál. A kongresszus alatt ismer­kedtem meg M. Jankovics­csal, aki 71 éves és ebből fél­évszázadot a pedagógus ne­mes hivatásának szentelt. Olyan jól beszélt oroszul, hogy megkérdeztem, vajon ezt a nyelvet tánitja-e. — Nem, soha nem tanítot­tam oroszt — válaszolt Jan­kovics —. de mindig szeret­tem és most is szeretem e nyelvet. Nincs is ebben sem­mi csodálatos. Hiszen az élet; tudományát még Csernyi­sevszkijtől és Dobroljubovtól tanultam, ők vezettek rá, ho­gyan segítsek népemnek a szabadság és függetlenség ki­vívásában. De most is tanít­vány vagyok: a nagy Lenin tanítványa, s Lenin oroszul beszélt. Ha valaki ismerni akarja Lenin tanítását, annak, jól kell tudnia oroszul. Opatinban találkoztam R Milanoviccsal. a kis Kruzse­vac falu tanítójával. Ö is be­szél oroszul, s szorgalmasan tanul tovább. Ez nem könnyű dolog — mondta Milanovics —, mert egyedül tanulok. De nem kételkedem benne, hogy tökéletesen elsajátítom az orosz nyelvet. Szükségem van rá, hogy mindent tudjak a szovjet kultúráról és a szov­jet tudomány vívmányairól. Szarajevóban sétálva, belg­rádi diákok egy csoportja lé­A UaxaU f%úszták dalnoka Dzsambul halálának 10. évfordulójára A rég letűnt idők népi énekesei, a lantosok, igricek, bárdok jutnak eszünk, be, amikor a 10 éve elhunyt nagy ka­zah népköltő, Dzsambul Dzsabájeo ver­seit olvasgatjuk. Szegény nomád pász­tor gyereke volt, már kicsi korában so­kat hallgatta a népi énekeseket, az akü­nőket, s élt benne a vágy: ö is az akart lenni. Hamar megtanul az ősi kazah népi hangszeren, a dombrán játszani és 14 éves korában önálló életet kezd: el­megy akimnek. Sorra győzi le a táj, majd az ország leghíresebb dalnokait, s egészen végig egyetlen versenyen sem győzik le őt. Állandóan faluról fa­lura vándorol és a szegény nép nehéz életéről zengi bánatos énekeit, ami nem tetszik a gazdag bájoknak. Meg akarják őt maguknak hódítani, mintegy „udvari énekest" szeretnének belőle csinálni, ö azonban nem hajlandó el­adni szabadságát és népét. A nehéz, nélkülözésekkel teli élet megtöri erőit. ,J55 éves koromban már kezdtem gyengülni, — írja önéletrajzá­ban. — Az öregség és a nehéz életvi­szonyok meghajlították termetemet, ilyan lettem, mint az öreg sas: tekin­tetem elhalványult, hangom gyengült, nem volt már erőm jó énekeket zen­geni." S amikor már úgy tűnt, hogy nem maradt más neki hátra, mint nyu­godtan sírba szállni, akkor következett be a „csoda": az öreg sas ismét szárny­ra kapott és soha nem látott magas­gépet állítottak be, amely súgókba emelkedett. Bekövetkezett a Nagy Októberi Forradalom, az évszá­zadokon át elnyomott kazah nép új életre serkent és ez a mélyreható for­radalmi változás mintegy újjászülte az akkor már 70 éves Dzsambult. Nem egyedül álló jelenség ez. A •népi tehet­ségek soha nem látott felvirágzása in­dult meg 1917 után. 'A Kaukázus örök hóval fedett ormai között egy öreg he­gyilakó, Szulejmán Sztálszklj tűnt fet. Ö is, mint Dzsambul, írástudatlan, de hallatlanul nagy östehetséggel rendel­kező népi énekes, kapott szárnyra a nép győzelme után. A forradalom után Dzsambul rendkí­vül aktivitással kapcsolódik be az új életért vívott harcba. Falujában első­nek lép be a kolhozba, nagy versekben üdvözli a szocializmus minden kima­gasló győzelmét. 1938-ban a szovjet kormány a Munka Körös Zászlórend­jével tünteti ki, ugyanekkor a Legfelső Tanács küldöttévé választják. 1941-ben költészetéért a Sztálin-díj 1. fokozatá­ban részesítik. A háború győztes befe­jezése után az egész szovjet-ország Dzsambul 100 éves jubileumát készült megünnepelni, az agg költő azonban néhány hónappal 100. születésnapja előtt, 1945. június 22-én elhunyt. Költészetének fötémája a népek ba­rátsága, az elszakíthatatlan testvéri kap­csolat a különböző nyelvű dolgozók kö­zött. Nagyszerű versek egész sorában énekli meg a Nagy Októberi Forradal­mat. a forradalom vezéreit, Lenint és Sztálint. Különösen nagy erővel lángolt fel költészete a Nagy Honvédő Háború megpróbáltatásainak éveiben. A honsze­retet, az ellenség iránti izzó gyűlölet, az egyszerű emberek erejébe vetett hit a jövonása a háború alatt megírt és egy­ben utolsó verseinek. Különösen nagy visszhangot, lelkesedést szilit „Leningrá­di gyermekeim!" című verse, melyet a hős város 900 napos ostromának első hó­napjaiban intézett a város védőihez: „ .. .Nagy küzdelem van még hátra, de az ellen sem pihenhet ős Leningrád hős terein . . . Én sem alszom im ez éjen, dalom küidöm, hogy segéljen ... Leningrádi gyermekeim! Leningrád, te büszkeségem!" Visnyevszkij, a neves szovjet író, aki résztvett a körülzárt Leningrád védel­mében, a következőket írta erről a vers­ről: „Nem tudtuk könnyek és örömteli iz­galom nélkül olvasni ezt a verset. Erez­tük. hogy ez a verses levél ugyanolyan értékes, mint egy erős tartalék felvonu­lása. Kazahsztán népe testvéri üdvözle­tét és szeretetét küldte nékünk és mi megsokszorozódott erővel indultunk újra harcba". Dzsambul költészetének felvirágzása azt a bölcs lenini—sztálini nemzetiségi politikát példázza, mellyel a szovjet kor­mány kiépítette a legyőzhetetlen soknem­zetiségű szovjet államot és azt a nem­zetek közötti béke, barátság és kölcsö­nös egyetértés szilárd támaszává tette. FENYVESI ISTVÁN. pett oda hozzánk. Mint kide­rült, kirándulni jöttek ide, s amikor megtudták, hogy a szovjet pedagógus-küldöttség is a városban van. elhatároz­ták. hogy megkeresnek ben­nünket. A diákok nagyon ér­deklődnek az orosz nyelv iránt. Már az első évfolyamon ezt a nyelvet választották tantárgyként. A beszélgetés során elmondták, hogy na­gyon szeretik a szovjet író­kat, olvasták Gorkij, Solo­hov, Polevoj és a többiek műveit. Okvetlenül be kell számol­ni azokról a benyomásokról, amelyeket az iskolák tettek ránk. Belgrádban megláto­gattuk az országoshírű isko­lát. amely a hitleristák elleni harcban hősi halált halt Hi­bar-testvérek nevét viseii. Jártunk a Dzsura Szpurtar iskolában is. A jugoszláv iskolákban na­gyon jó a fegyelem. Meggyő­ződtünk erről a Dzsura Szpurtar iskolában, ahol so­káig beszélgettünk a III. osz­tályos tanítónővel. Annyira el­merültünk a beszélgetésben; hogy elfelejtettük megkér­dezni. nem kell-e órára men­nie. Mikor talán harminc perc múlva eszünkbe jutott, így válaszolt a kérdésre: „Hogyis mondjam csak, jó­formán szabad vagyok. Ta­nítványaim ugyanis most ön­állóan foglalkoznak. Ha kí­vánják látni, jöjjenek velem az osztályba". Elkísértük őt. Az osztály a folyosó végén volt. Mikor be­léptünk. a gyerekek csönde­sen és nyugodtan ültek a pa­dokban és dolgoztak. Látható volt. hogy nem most, belépé­sünkkor csöndesedtek el, ha­nem mindig ilyen fegyelme­zetten viselkednek. Jugoszláviai tartózkodá­sunk végefelé közeledett. A két hét, helyesebben 16 nap, észrevétlenül elrepült. Május 26-án indultunk út­ba hazafelé. Sok barátunk ki­kísért bennünket búcsúztatni. Valamennyien annak a re­ményüknek adtak kifejezést, hogy Jugoszlávia és a Szov­jetunió népeinek barátsága tovább erősödik. Erre nagy szükség van — mondták. Az élet megmutatta, hogy az or­szágaink közíi normális vi­szony felbomlása csak a két ország ellenségeinek, a béke ellenségeinek játszik kezére. Jugoszlávia és a Szovjetunió kapcsolatainak normalizálá­sa. a két ország közti széles­körű együttműködés kifej­lesztése megfelel a szovjet és a jugoszláv nép létérdekei­nek. I. Gribkov. az OSZSZSZK elemi- és középiskolai dolgozói szakszervezetének kő.'­ponJáUázottsáfii elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom