Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-02 / 128. szám

DÉLMAGYARORSZBG Egy ©st© a balettiskolában HMÉ Csütörtök', 1955. Járánst A parketton kisebb-nagyobb lányok a egy-két fiú fordul, lépdel a zongora hangjaira reggel kilenctől a késő délutáni, sőt gyakran az esti órákig. Ez a Városi Balettiskola. A hét őt napján tart a tánc, bong a zongora és „vezényel" Til! Elza. Vizsgaelőadásra készülnek a növendékek. A tervek Az iskolának három évfolyama van, ezek közül az első s a második a Móra Ferenc verséből készült „Sétálni megy Panká" című mesejátékot tanulja, a harmadik pedig a Ba'aatündért. A vizsgaelőadás a színházban lesz. Utána több helyen fel szeretnének lépni, hogy — az iskola fejlesztéséhez olyanynyira szükséges — pénzhez jussanak. A tervek szerint a Postás Kultúráit honban, az alsóvárosi Petőfi Kultúrházban, majd az újszegedi szabadtéri szinpadon tartanának előadást a júniusi vizsga utan. Az előadásokat a Közalkalmazottak Szakszervezete zenekarának segítségével tervezik. Az iskola növendékei szívvel-lélekkel igyekeznek, hogy mindez sikerüljön. Babatündér A nagyobb növendékek néhány bemelegítő fordulat, mozgás után a Babatündért próbálják. Miután berendezkedtek — szétrakták a székeket, dobozokat, babafejeket —, Lakatos Karcsi kezébe veszi a toll-porolót és végigsétál „árui" között. Majd jön a vevő leányával és ő sorra bemutatja nékik a babákat, míg végül a babakirálynőre, az igen ügyesen és kedvesen mozgó Érdy Ildikóra kerül sor. Közben sok vidám pillanat és jelenet tölti el örömmel a szereplőket s a jelenlévő szülőket egyaránt. Mert több szülő összetalálkozik itt estefelé s próbák idején és míg a teremben a fiatalok gyakorolnak, ők az udvari terraszon beszélgetnek eL Nem azért, hogy ezzel eltöltsék az időt. holott láthatóan szórakoztatja őket a társaiban néhány mérnök a szülők között — elkészítette a terveket s így jelentős összeget takarított meg. De a vizsgaelőadáshoz szükséges ruhákat is maguk a szülők készítik el, itt bent az Iskolában. Mindez nagy segítséget jelent a balettiskolának. Titka pedig egészen egyszerű: a szülők felismerték, hogy segítségükkel gyermekeik táncoktatását könnyítik, saját gyermekeiknek szereznek örömet. A közelgő júniusi vizsgaelőadáson tehát példamutató kollektív munka eredményében gyönyörködhet — s okulhat belőle — a város balettgás. Pedig miről folyik a szó? A balettiskola gondjairól. Hi-)J kedvelő közönsége, szen a Szülői Munkaközösségé tagjai ők. Mit iesz a Szülői Munkaközösség Igen fontos kérdés ez s tanulhatnának a balettiskola szülőitől más iskolák Szülői Munkaközösségei. Ez a mun-/ kaközösség mór eddig is sok segítséget adott az iskolának, ezután pedig a tervezett előadások szervezését s a szükséges kellékek előteremtését végzi el. A balettiskolával egy épületben vannak a repüíőmodellezők. A tanács megszavazta, hogy részükre átalakítsák a volt Klein-féle tánchelyiséget. Az átalakítások — mindkét helyen — natgy költséget jelentenek 6 azt építkezési beruházások jelentős százalékát a tervezés emésztené fel. A Szülői Munkaköri zösség azonban — ponto&abKéssülödés az Innnepi Könyvhétre Mint már ismeretes, váró-' sunkban is június 5. és 12. között rendezik meg az Ünnepi Könyvhetet. A könyvhét sikere érdekében már folynak az eló'készületek, amelynek munkájában résztvesz a Városi Tanács népművelési osztálya, a TTIT, az írószövetség hely! csoportja, a szakszervezetek, a DISZ, a Hazafias Népfront, a Békebizottság, a szegedi könyvtárak, a Könyvterjesztő Vállalat, a Horizont és valamennyi szegedi üzem, intézmény. Eddig már 64 üzembe és kilenc gépállomásra, állami gazdaságba juttatott el a Könyvterjesztő Vállalat mintegy nyolcezer könyvet. Az üzemekben a könyvhét alatt a különböző szépirodalmi, politikai, gazdasági könyveket a dolgozók árusítják. Könyvsátrakat helyeznek el a Klauzál téren, a Széchenyi téren, a Faragó utca 'és a Petőfi Sándor sugárút sarkán, a színház eEtt, a móravárosi Uttörőház ellőtt, Petőfite lepen, a Kossuth'.Lajos sugárút és a Nagykörút sarkán, a Szentgyőrgy téren, a Móra Ferenc ÍKultúrotthonfcan. A könyvhét alatt több irodalmi esemény lesz városunkban: maga a megnyitó ünnepség is jelentős eseménye lesz az Un nepi Könyvhétnek. A Központi Egyetem Aulájában az irodalmi esten, június 4-én, szombaton este 8 órakor Nagy Sándor Sztálin- és Kossuth-díjas szegedi író nyitja meg a könyv hetet. A megnyitón résztvesz Tamási Aron író, — a helyi írók és költők müveiből a szegedi Nemzeti Színház művészei adnak elő. <} — f. Ötven éves a magyar autógyártás A szegedi Csonka János postaautója Az első autó Magyarországon 1895-ben jelent meg a főváros utcáin. A Benz gyártmányú kocsinak rengeteg nézője akadt, de az autó gyakorlati jelentőségét még nem ismerték fel, 1904-ben a Magyar Posta 8 postaautó beszerzését határozta el. A kocsik elkészítésére nemzetközi pályázatot írtak ki. A pályázók között megyénk szülötte Csonka János is szerepelt. A bírálóbizottság Csonka 4 hengeres teljesen önálló konstrukciójú kocsiját fogadta el, s hogy jól választott, azt az igazolta, hogy a Csonka-féle postaLevelek a színházi vitához Teljesen egyetértek a cikk lírójával abban, hogy több /komoly, nevelőhatású, egyben szórakoztató darabot kellett volna előadni az 1954—55*ös évadban. S főleg orosz írók darabjait, amely legnagyobb sajnálatomra hiányzott a műsorból. Vajon miért? Szerintem az elhangzott kritika mindenféleképpen megállja a helyét, azonban csak egyoldalú volt, még egy igen fontos hibára nem hívja fel a figyelmet. Én erre szeretném felhívni az illetékesek figyelmét, A következő évad műsorterve jobb, mint az idei:volt. (Bár. nem minden esetben játsszák azt, amit terveznek, s ez szerintem nem helyes, mert miért szóljanak a dolgozók hozzá, ha úgy sem biztos, hogy azt a darabot fogják játszani, amit terveztek?) A műsortervből nem hagytam volna ki: Gorkij: Az anya, Mona Brand: Idegenek, Duna jevszki j: Vidám vásár, a Pettyes és Bródytól: A tanítónő című műveket. Miért kell Szegeden majdnem a legtöbb új darabot csak évek múlva bemutatni? Azonban nagy hiba, hogy igen sok színésznek az egyéniségének nem megfelelő szerepet kell játszani. Ezért sokkal nagyobb gondot kell fordítani a színtársulat kiválasztására. Több bérletet is adna el a színház, ha minden szerepkörben megfelelő színész játszana. Tehát az a kérésem a színház vezetőségéhez, amilyen jó a prózai gárda, éppen olyan jó operett-gárda kéne és kiegészítés az opera-gárdában. Mindenesetre gondoljanak arra a színház vezetői: mit ront egy darabon, ha egyéniségének nem megfelelő szerepet játszik a művész. A Kamara Színház tervében kevésnek találom a négy darabot egy egész idényre. Feltétlenül bővíteni kell ezt a tervet és véleményem szerint kombinált bérletet kellene kiadni, ami a Nemzeti Színházba és a Kamara Színházba érvényes. Hol van az előírva, hogy csak 11 előadást lehet bérletben megnézni? Miért ne lehetne a Kamara Színházban előadott darabot is? Véleményem szerint a színház vezetőségének a dolgozók óhaját, kívánságait, érdekeit elsősorban kell figyelembe venni. Igy a színház érdekeit is szolgálják, mert ez a kettő szorosan öszszefügg. i i Ha tekintetbe veszi a színház vezetősége, hogy ma már a dolgozó nép minden rétege szívesen megy — és módjában áll — színházba menni, akkor rá kell jönnie, hogy kell, szükséges két színház városunkban. Ha a két színházat állandósítanák, bizonyosan nagyobb keretet kapnának több művész szerződtetésére is. Tehát jó előadást kérünk, s több bérletet '(-'eszünk. Egyéb igényeinkkel megnőttek kulturális igényeink is. Most például előfordul, hogy egy-egy bérletre még egy hónapban egyszer sem kerül sor, míg ha a Kamara Színházba is szólna a bérlet, egyszer oda, egyszer ide lehetne menni. De, ha a Kamara Színhában hónapokig egy darabot játszanak, hogy menjen oda az ember, öt-hatszor nincs kedve egy idényben ugyanazt a darabot megnézni, bármilyen jó is. Oláh Jánosné jíisve, üzemi dolgozó Az első magyar postaautó autók 25 éven keresztül, szinte zavar nélkül szolgálták a Magyar Postát, Csonka János a gépszerkesztő Csonka János 1852. június 22-én született Szegeden. Apja Tsonka Vincze vízimalomépítő ezermester volt. Csonka János már gyermekkorában vonzódott a gépekhez és apja műhelyében sajátította el a gyakorlati műhelyismereteket. Külföldi vándorútja után 1875-ben — 23 éves korában — a budapesti Műegyetem gépműhelyének vezetője lett. A Műegyetem műhelyében készítette el Csonka 1883-ban az első magyar robbanó motort. Csonka gyakorlati munkájához kapcsolódott Bánki Donát műegyetemi hallgató elméleti felkészültségével. A két szakember közös munkásságának eredményeképpen született a magyar motortechnika egyik legnagyobb felfedezése, a porlasztó (karburátor). Az 1883. február ll-én szabadalmaztatott porlasztó szerkezet elvén alapulnak a ma használatos autók, repülőgépek; minden benzinmotor, Az első magyar gyártmányú autó A Magyar Posta pályázatára elkészített Csonka-féle postaautó 1905. május 31-én hajnalban gördült ki a Műegyetem kertjéből 2000 kilométeres próbaútjára. E napot számítjuk a magyar automobilgyártás "-születésnapjának*, amikor már nem kísérletről, hanem tényleges gyártásról beszélünk. Az első postaautórendelésből részesedett a Győri Waggongyár is, Csonka János teljes rajzokat és egy minta* motort bocsátott a gyár rendelkezésére az autógyártás megkezdése céljából. A Waggongyár eleinte csak az alváztartót gyártotta, a finomabb részeket Csonka János készítette. Később a gyár belejött a nagyobb pontosságot igánvlő differenciálmű,sebességváltó, sőt a motorgyártásba is. Így fejlődött ki Győrben a »Rába« autógyár; A nagy lendülettel induló magyar autógyártást az első világháború állította le; Csonka János az okfafó Csonka János közel fél év* századon át vezette a Mű* egyetem gépműhelyét és tanította a magyar mérnökgenerációt a gépszerkesztés gyakorlati ismereteire. Kísérletei keltették fel Bánki Do-> nát műegyetemi hallgatóban — később műegyetemi tanár — a robbanó motorok Iránti figyelmet, de sok, később kiváló szakemberbe oltotta be a gépszerkesztés csíráját; Csonka János csőgyújtójai tette lehetővé, hogy a motor táplálására petróleum he* lyett, a robbanás veszélyének kiküszöbölésével benziní használhassanak; A robbanómotorgyártás azonban csak egy része volt Csonka munkásságának. Mű* helyében gőzgépeket, gőzka* lapácsokat, anyagvizsgálógépeket készített, sőt a miileniumi kiállítás kisvasútja* nak mozdonyát is Csonka építette; 72 éves koráig vezette ai Műegyetem gépműhelyét, de nyugdíjaztatása után sem tért pihenőre. Csonka János érdeme sok találmányán és oktatói munkásságán kívül a magyar autógyártás megindítása JMKP PaP Jinoí dl míwéizi létiykégezís titkai I Részletek egy előadásból. A fénykép célja: gyönyörködtetés, dokumentálás, emlék felidézése. Előadásmódja a valósághoz való ragaszkodás, A tárgy képét megváltoztatni nem lehet, jogában áll azonban a fényképésznek, hogy elhagyjon a felvételről minden olyan tárgyat, amely nem tartozik a témához. A fényképezés legfontosabb adottsága, hogy mindent egy síkban, fénnyel és árnyékkal ábrázol. Ez az adottság határozza meg a lehetőséget is. A művészi képek készítésének alapvető feltétele a helyes elrendezés. Ez biztosítja a kép jó szerkezetét. 'A jó amatőrfényképész már a tájat szemlélve maga előtt látja — vagyis elképzeli — a kész képet. Térszemléletünk a fényképtől is megköveteli, hogy különbséget tegyen a közeli és a távoli tárgyak között. A fény érzékeltetése egy sikon a kép perspektíváját adja. Ezt a távlati hatást legjobban rövid gyújtótávolságú objektívekkel tudjuk hangsúlyozni. A főtémát emellett jól biztosíthatjuk, ha a gépet olyan élesre állítjuk, hogy a táj távolabb fekvő részei elhomályosodjanak. Ezt nagy nyílással vagy hosszú gyújtótávolságú objektívvel érhetjük el. Téves az a felfogás, hogy drága és — sok lehetőséget nyújtó — nagv fényerejű fényképezőgépekkel művészibb képek készíthetők. A művészi fényképezésre ugyanis minden fényképezőgép alkalmas. NÉHÁNY SZÓ A VONALVEZETÉSRŐL , A párj^aroos vonalat-téns*. képezése általában nem előnyös. Az egyenes vonalak lehetőleg a kép közepe táján találkozzanak egymással. Utakról, folyókról készült képek szépségét emeli, ha az út vagy a folyó kanyarulatát fényképezzük. Ha egy képen fokozni akarjuk a térhatást, a képmező sarkaiból induló vonalakat, egyeneseket olyan szögből fényképezzük, hogy azok a kép legszebb pontjához vezethessenek. Igy — de valamilyen formában mindig — a főtémára irányítsuk a tekintetet. Az ls szabálya a szép kép szerkesztésének, hogy a főtémát lehetőleg ne a kép mértani középpontjába helyezzük. De a túlzsúfolt témájú felvételeket is kerüljük. A szép, felhős tájképeknél előnyös, ha a látóhalár a fénykép középvonala alá kerül. FÉNY ES ÁRNYÉK A színes fényképezés fejlődése és lehetőségei nem adnak okot az egyszínű fényképezés lebecsülésére. Természetesen sokan csalódnak akkor, amikor egy színpompás tájat egyszerűen kapásból fényképeznek fekete-fehéren, anélkül, hogy a fekete-fehér színhatás figyelembevételével megszerkesztenék a képet. A művészi hatású, szép tájképfelvételek leginkább fénnyel szemben vagy oldalyHáEjtássarl- készíthetők, . Igazán jól sikérült tájképfelvételeknek fontos alkata a felhőzet is, de nem közömbös, hogy a felhőket mikor fényképezzük. Gyakran időt és türelmet kell szentelni annak, hogy a felhők úgy helyezkedjenek el a táj felvételére kerülő részletén, ahogy legjobban emelik a kép szépségét. W fényképezés egyik Igen jellegzetes adottsága a pillanathoz való kötöttség. A képen minden mondanivalót egyetlen pillanatba sűrítve kell megörökítenünk. Attól is óvakodnunk kel!, hogy többet vegyünk a képre, mint amennyi feltétlenül szükséges, mert a sok személy vagy tárgy szerepeltetése zavarossá teszi a képet, elnyomja a mondanivalót, s így valójában nem azt fejezzük ki, amit ábrázolni akarunk. AZ EMBER ES A MOZGÁS A fényképezés legnehezebb ága az emberábrázolás. Egyetlen ember arcát is — annak sok kifejezése közül — a rá legjellemzőbb arckifejezés pillanatában kell lefényképeznünk. A gyors mozdulatok rögzítése még bonyolultabb. Egyrészt a fényképezőgép pillanatzárának teljesítőképességétől, másrészt a fényképész ügyességétől függ. Amennyiben kis fénverejű lencse áll az amatőr rendelkezésére, a mozgásban levő embereket vagy tárgyakat csak szembenjövő vagy tőle. távolodó helyzetbenrög-. zítse, ne a tekintetét keresztező irányban. Alkalmilag jó szolgálatot tesz, ha a mozgó tárgyat fényképezőgépünkkel követjük. Ilyen esetben szerencsésen ki tudjuk fejezni a mozgást: a sebességet, mert a felvételen a háttér elmosódik. Tévedés azt hinni, hogy a mozgó testet mozdulatának bármely szakaszában lefényképezhetjük úgy, hogy a kép kifejezze a végzett mozgás jellegét. Egyébként a lassan mozgó élőlény vagy tárgy megörökítésére távolabbról 25-öd, közelebbről már 50-ed másodperc szükséges. Futó vagy kerékpáros mozgását fényképezve 100-ad, sőt — ha a mozgás tekintetünket keresztezi — 200-ad másodpercre van szükség. Nagyon gyors exponáló zársebességet igényel a futball, versenyautó, az ugró stb. fényképezése: 500-ad, sőt ezred másodpercet. A RIPORTKÉPRÖL A riport — különösen a művészi riport — az illusztrációk körébe tartozik. Célja a jelentőségüknél fogva megörökítésre váró események rögzítése. Bizonyos tárgyú riportképek sok esetben történelmi dokumentummá válnak. A riportfényképezés nagy tapasztalatot igényel, s ezért ez az amatőrfényképezést meghaladja. A riportfényképezésénél nem minden esetben (tudjuk a művészi szempontokat érvényesíteni. Vannak ugyanis olyan események, amelyeknél sem a nézőpontot, sem a világítást a fényképésznek nem áll módjában megválasztani. Ilyenkor tehát minden figyelmünket magára az eseményre kell összpontosítanunk, illetve ki kell választanunk azt a legjellemzőbb, s a képen is legjobban érvényesülő pillanatot, amikor az esemény szereplőit megörökíthetjük. A riportképnek még egy igen fontos jellemzője az időszerűség. De ez már össze is függ a politikai riport kérdésével. Jó politikai riportot csak az készíthet, aki tisztában van az esemény jelentőségével, ennek pedig előfeltétele a politikai tájékozottság. Ugyanakkor természetesen világosan kell látni és átérezni az esemény jelentőségét, és azt művészi eszközök segítségével kifejezésre juttatni. A riporter legyen tisztában munkájának fontosságával, de feladatát úgy oldja meg, hogy azzal ne zavarja a lezajló eseményeket A riportfényképezés tágabb körébe beletartoznak a mindennapi élet apróbb-nagyobb jellemző jelenetei is. Ezek kifejező ábrázolása a művészi meglátás és a technikai felkészültség mellett főleg mozgékonyságot és ötletességet igényel. AZ OBJEKTÍVEKRŐL ' Szűk helyiség belsejének fényképezéséhez szükséges a nagy látószögű objektív al* kalmazása, mert a normát objektívvel a helyiségnek csak egy ki9 részét tudjuk a képben megjeleníteni. A nagy látószögű objektív különleges lencserendszer, amely arány* lag rövidebb gyújtótávolsága ellenére is kirajzolja a megfelelő képméretet. Különleges optikai tulajdonsága az erős perspektivikus hatás, tehát a hozzá közelebb fekvő tárgyakat aránylag nagyobbnak; míg a távolabbiakat kisebbnek ábrázolja, mint ahogy szabad szemmel láthatók. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a képen a kisebb helyiségek jóval nagyobbak mint a valóságban. Az olyan távolfekvő, nehezen megközelítő tárgyak fényképezésére pedig, melyeket normál objektívünk túlságosan kicsinek ábrázolna a negatívon, teleobjektívet kell alkalmaznunk. A teleobjektív fényképészeti hatása nagyjából éppen ellenkezője annak, ami a nagy látószögű lencsére jellemző. Míg az a távoli perspektivikus hatást növeli, eltúlozza, a teleobjektív csökkenti. A távolban levő és egymástól messzefekvő tárgyakat közelíti egymáshoz, az előtér és a háttér közötti nagyságbeli eléréseket pedig csökkenti. Kisfilmes fényképezőgépek esetében a teleobjektívek nagyon alkalmasak arcképek készítéséhez is, mert az arcvonásokat plasztikusabban, finom lágy rajzzal tolmácsolják. - .. Liebmann Béla