Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-17 / 141. szám

Mhtek. 1955. június 17. DfllMGYIRORSZlG A félévi terv, a vállalás teljesítéséért A SZEGEDI VASÖNTÖDE dolgozói eredményes és jó munkát végeztek és így jú­nius 15-én, szerdán befejez­ték az első félévi teljes ter­melési tervüket. Az elmúlt évhez viszonyítva az önkölt­séget 3 százalékkal, a selejtet pedig 1.9 százalékkal csök­kentették. Most az üzemben a félévi terv minél jobb túlteljesítéséért dolgoznak, hogy valóra váltsák adott szavukat. A SZEGEDI KENDERFO­NÖGYAR dolgozói évi válla­lásukban megígérték azt is, hogy minden negyedévben az export-tervet 15 nappal a határidő előtt teljesítik. A gyárban adott szavukhoz hűap jú­nius 15-én, szerdán eleget tettek második negyedévi export-tervüknek, sőt azt 5 4 százalékkal túl is telje­sítették. Elismerésre méltó eredmény ez és egyaránt dicséri a mű­szakiak, gép mellett dolgozók munkáját. Az üzemrészek pártszervezetei, kommunistái nem kímélték erejüket azért, hogy az export-tervet a szo­cialista kötelezettség vállalás­ba foglaltak szerint végre­hajtsák. Az export-terv jó teljesíté­sét nagyban segítette a szá­razfonóban Márfi Mihály művezető, Nemecsek Ferenc­né fonónő, a cérnázóban Agó­esi Béla művezető, Sonkó Imréné, Csanádi Irén gépes dolgozó, a polírozóban Kri­7sán István művezető, aztán Gál István és Katona Imre polírozó. a gombolyítóban Schapszon Ferenc művezető, és Pataki Antalné, Bánszki Andrásné munkásnő. Termé­szetesen az eredmény a gyár minden dogczójának munká­ját dicséri. A Kenderfonógyárban elő­reláthatóan június 28-án egé­szében és részleteiben befe­jezi^ a második negyedévi tervet, A TÁPÉI HAJÓJAVÍTÓ dolgozói is csatlakoztak a húsz budapesti ipari vállalat felhívásához és jó munkát ígértek. A Hajójavítóban a pórt- és gazdasági vezetők megbeszélték a brigád- és csoportvezetőkkel az elvég­zendő feladatokat. A brigád­vezetők azután a brigád tag­jaival ismertették a lebon­tott részletes tervet. Jelentős siker és eredmény volt, hogy a Vízművek szá­mára a megjavított Nádor és No­vember 7. kotróhajót vízre bocsátották. Az üzem dolgozói Vincze Ist­ván hajóács csoportvezetővel az élen nagy lelkesedéssel végezték el ezt a munkát. A két kotróhajó meg javítá­si munkáinál eredményesen dolgozott Széli Illés és Ter­hes József brigádja. Jó se­gítséget adott továbbá Boj­niczki Béla és Molnár Géza esztergályos, Mózes István géplakatos. A Hajójavító különben májusi tervét 113 százalékra teljesítette. Az eredmények mellett hiba. hogy az utóbbi idő­ben megszaporodott az Iga­zolatlan mulasztók száma. Ezért az üzem párt- és szak­szervezeti és gazdasági veze­tőinek tevékenykedni kell az igazolatlan mulasztások meg­szüntetéséért. A SZEGEDI ECSETGYAR fiataljai is ifjúsági műszakot tartanak, jó munkával kö­szöntik a DISZ második kon­gresszusát, elősegítve a félévi ten', az évi vállalás teljesí­tését. Az ifjúsági műszakiban a legjobb eredményt Ko­soczki Dezsőné, Mező Károly, Takó Sándomé, Domonkos Józsefné. Kószó Júlia, Né­meth Klára és Csányi Sán­dor érte el, — írja Korom Katalin levelezőnk. A SZEGEDI XI. SZ. AU­TÓJAVÍTÓ VÁLLALATNÁL •is jó eredményeket hoz a fiatalok DISZ kongresszusi műszakja. A villanyszerelő részlegnél kitűnt Hajda Ár­pád, aki 110 százalékról 183­ra növelte teljesítményét. A motorszerelők közül Gajdács Ferenc 170, Bakos István pedig 155 százalékot ért el. Kónya Ilona esztergályos 136, Pintér Vince lemezlakatos ugyancsak 136 százalékot teljesített. A kongresszusi veríen y, műszak idején "teljesen meg­szűnt a késés, holott koráb­ban néha előfordult. Atomenergia és időjárás Az elmúlt hónapokban ta­pasztalható szokatlan időjárási viszonyok sokakban felvetették azt a kérdést: Milyen szerepe van az időjárás szokatlansá­gában az atom- és hidrogén­bombák robbantásainak? Nagy kérdés az is: meg tudjuk-e változtatni az időjárást? E kérdésekre ad választ a TTIT és a népművelési osztály által ma, pénteken este 8-kor az egyetem Béke-épületében rendezett előadáson — mely­nek cime „Az atomenergia és az időjárás" — dr. Aujeszky László tudományos kutató, a budapesti Országos Meteoro lógiai Intézet munkatársa. — FOTÖSÉTÁT rendez az újszegedi egyetemi füvész­kertben vasárnap délelőtt az Optika és Kinotechrükai Egyesület. Találkozó 9 órakor az újszegedi Liget-vendéglő előtt. — MAJAKOVSZKIJ halá lónak 25. évfordulója alkal­mából irodalmi este lesz az MSZT-székházban ma. pén­teken este 7 órakor. Előadást tart Fenyvesi István egyete­mi tanársegéd. A szegedi járás úttörői a kalászgyűjtésre készülnek A szegedi járás úttörői ta-_ is kitettek magukért: 14.000 ta­csemetét ültettek el. Sok iskola úttörői most az aratásra; illetve a kalászgyüj­tésre készülődnek. Munkájuk­kai elő akarják segíteni, hogy minél több és ízletesebb ke­nyér kerüljön a dolgozók asz­talára. #Ma kezdődik a Magyar Meteorológiai Társaság szegedi vándorgyűlése vasszal 32.000 facsemetét ültet tek el. 'A balástyai erdőközi is­kola úttörői például 600 négy­szögölnyi úttörő erdőt telepí­tettek. Ásotthalmon a rókahe­gyesi iskola pajtásai 400 négy­szögölön létesítettek erdőt Ba­racsi Gábor csoportvezető Irá­nyításával. A bordányi úttörők A szegedi bőr- és szőrmeipar műszaki dolgozóinak tanácskozása Az MDP Szeged Városi Végrehajtóbizottságának ja­vaslatára az MTESZ városi szervezete értekezletet rende­zett szerdán este a bór- és szőrmeiparban dolgozó mű­szakiak részére, hogy az MDP Központi Vezetősége márciusi határozata értelmé­ben megvitassák eddigi mun­kájukat s jövőbeni felada­taikat. Az értekezleten — ahol a szegedi bőr- és szőr­meipar műszaki dolgozói nagy számban megjelentek — résztvett a Városi Pórt­bizottság képviseletében Hé­vízi János elvtárs is. Szöllősi Sándor elvtárs, a Szegedi Cipőgyár igazgatója vitaindító előadásában ismer­tette az értekezlet célját s a műszakiak előtt álló felada­tokat, a többi között a tervek minden részleté­ben. határidő előtt való teljesítését, a munkalegye­lem szilárdítását, a munka jobb szervezését s a gyárt­mányok üzemen belüli út­ja megrövidítésének szük­ségességét. A termelékenység növelé­sét, az önköltség csökenté­sét nem a munkaiintenzitás fokozásával, hanem elsősor­ban a technika és a szerve­zés fejlesztésével kell elérni, szilárdítva a munkafegyel­met. Megállapította, hogy üzemükben jól bevált az úgynevezett társasszabás az anyagtakarékosság és ez 46 ezer forint értékű megtaka­rítást eredményezett. De ez év első negyedében még 129 négyzetdeciméter anyagot használtak el fölöslegesen. Kitért arra is, a minőségi termelés érdekében szüksé­gessé vált, hogy a rossz mi­nőségű anyagokat ne fogad­ják el a bőrgyáraktól. Majd arról beszélt, hogy az új gé­pekkel szembeni itt-ott meg­mutakozó előítélet leküzdése is fontos feladat. Ezzel kap­csolatban megjegyezte, hogy­fokozottabban fel kell hasz­nálni az újításokat is. Kiiért az exportterv idő­beni minőségi teljesítésé­nek fontosságára. — Az évi export kötelezett­ségeknek december 15-ig ele­get kell tennünk — mon­dotta Szöllősi elvtárs. A vitában többen hozzá­szóltak. Krajkó András elv­társ a Szegedi Cipész Szövet­kezet elnöke elmondta, hogy náluk tavaly 7.2 százalékkal csökkent az anyagköltség, de még mindig lehetne ész­szerüsíteni. például a sza­lagok helyesebb felbontásá­val. Foglalkozott a bőrök gyenge minőségével is, melyről tób­ben szóltak még az értekez­leten. Természetesein a fele­lősség nem terheli mindenért a bőrgyárakat, mert számos hibának az oka a szegedi üzemen belül keresendő. A cipőipari dolgozóknak is jól szét kell nézni a saját .portá­jukon, — állapította meg Hévízi elvtárs, Aztán több példát említett a szegedi bőripari üzemek, anyagkölt­ség és a béralap túllépésére a mult évből. — Baj, — mon­dotta, — hogy a bérköltség és a tervteljesítés között ilyen aránytalanság az idén áprilisban is mutatkozott; Rácz elvtárs a művezetők­kel való elmélyültebb foglal­kozás szükségéről, s a szta­hanovista mozgalom jelentő­ségéről beszélt. Megállapítot­ták az értekezlet résztvevői, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozata óta a műszakiak jobban megköve­telik a fegyelmet „és a minő­ségi munkát, bár még ezen a téren is vannak javítani­valók. Az értekezlet hozzájárult a jobb munkához, a tervek maradéktalan — részletes és minőségi — teljesítésé­hez. Leszüretelték a korai cseresznyét a szegedi Haladás TSZ-ben Szeged legnagyobb gyü­mölcstermelő szövetkezeté­ben, a Haladás TSZ-ben mindenféle gyümölcsöt ter­melnek. Az idei tavasz nem volt kedvező, a szövetkezet tagjai azonban nagy szorga­lommal és gondossággal óv­ták a fagytól a fákat, s eredményesen szálltak szem­be a mostoha időjárással. Különösen most látszik az eredmény, amikor befejezték idei első gyümölcsszüretüket: 30 mázsa korai cseresznyét adtak el. Ezenkívül jelentős mennyiségű földiepret is árultak már: eddig 400 kiló szamócát vittek piacra. A két korai gyümölcsből több mint húszezer forint volt a bevételük. A Magyar < Meteorológiai Társaság 30 éves fennállása alkalmából a Szegedi Egye­tem Éghajlattani Intézetének közreműködésével június 17­én és 18-án — ma és holnap — vándorgyűlést tart Szege­den. A vándorgyűlés pro­gramja a következő: 17-én délelőtt 9 órai. kezdettel a Magyar Meteorológiai Tár­saság Agrometeorológiai Szakosztályának előadásai: dr. Déri Ferenc egyetemi ta­nár, az Országos Meteoroló­giai Intézet igazgatója, a tár­saság elnöke mond megnyitó beszédet, majd dr. Kéri Menyhért, a társaság főtit­kára tart előadást az Alföld meteorológiai problémáiról. Felkért hozzászólók: dr. Fe­kete Zoltán egyetemi tanár, a társaság tudományos taná­csának tagja. dr. Koch Ferenc egyetemi docens, a Magyar Földrajzi Társaság főtitkára és dr. Mosonyi Emil akadé­mikus, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke. Szünet után „Az éghajlatkutatás me­zőgazdasági alkalmazásának néhány kérdése" címmel tart előadást Kulin István, a tár­saság agrometeorológiai szak­osztályának elnöke. Felkért hozzászólók: dr. Bacsó Nán­dor egyetemi tanár, a társa­ság tudományos tanácsának tagja, dr. Béli Béla, az Or­szágos Meteorológiai Intézet pestlőrinci obszervatóriumá­nak vezetője és dr. Zólyomi Bálint akadémikus, a vácrá­tóti Botanikai Kutató Intézet igazgatója. Majd dr. Wagner Richárd egyetemi tanár tart tájékoztatót a Tisza-vidéki mikrotelima-kutafcásokról. 17-én délután 3 órai kez­dettel: a Magyar Meteoroló­giai Társaság orvosmeteoro­lógiai szakosztályának elő­adásai: Megnyitó beszédet mond dr. Schulhof Ödön, az Or­szágos Balneológiai Kutató Intézet vezetője, a társasag orvosmeteorológiai szakoszta­lyának elnöke, majd dr. Kérdő István, az Országos Balneológiai Kutató Intézet tudományoa munkatársa, az orvosmeteorológiai szakosz­tály titkára „Az orvosmete­orológia időszerű kérdései és eddigi eredményei", dr. Pá­ter János MAV orvosfőtaná­csos „Mező-, munkahely- és mikró-klima" és dr. Pred­merszky Tibor, az Országos Munkaegészségügyi Intézet tudományos munkatársa „Munkahelyek komfortjának jellemzése" címmel tart elő­adást. A pénteki előadások színhelye a Szegedi Egyetem Természettudományi Kará­nak Auditóriuma, Táncai® Mihály utca 2, II. emelet. 18-án délelőtt 9 órakor a Szegedi Egyetem Éghajlat­tani Intézete tiszai mi kro­ki ima kutatásainak megte­kintése. A bemutatást dr. Wagner Richárd egyetemi ta­nár, a társaság tudományos tanácsának tagja, az Éghaj­lattani Intézet igazgatója ve­' zeti. Délelőtt 9-kor a Köz­ponti Egyetemtől autóbuszon indulnak a helyszínre a résztvevők. * A Magyar Néphadsereg művészegyüttesének énekkara szombaton Szegeden szerepel A Magyar Néphadsereg Vörös Csillag érdemrenddel ki­tüntetett művészegyüttesének énekkara szombaton este 8 órai kezdettel Szegeden, az MSZT székház nagytermében szerepel Jegyek 3, 4 és 5 forintos árban kaphatók az MSZT-nél. A Szegedi Gőzmalomban készülnek az új búza őrlésére A Szegedi Gőzmalomban ké­szülődnek az új gabona őrlé­sére. A búza- és a rozsjszita eddig csúszós csapággyal mű­ködött és ezért többször üzem­zavar keletkezett, de az ener­giafogyasztás is több volt. A szitákat görgős csapágyassá alakították át és ezzel jó ered­ményt értek el. A mosógépnél elhasznált per­forált lemezt kicserélték, rend­be hozták a gép csapágyait; ez is a jobb munkát segíti. A rozskorpa kamrát is átépítet­ték. A gabona átvételének min­den időben való biztosításáért egy villanymotort is beszerel­tek a raktárhoz, ez a szállítást gyorsítja. Az új gabona zökkenő men­tes őrléséért július első felé­ben egyhetes karbantartásra lesz szükség a malomban. Az egy hét alatt a rozsmalom hen­gereit is megrovátkolják majd és egyéb más intézkedést is végrehajtanak. Alaposan rend­be teszik a malmot, hogy zök­kenő mentesen és jó minőség­ben folyjék az új gabona őr­lése. Molnár János levele nyomán , Terveikről nyilatkoznak Szeged új akadémikusai Az Országos Filharmónia nyári műsorterve Az Országos Filharmónia Hangversenyközpont a dolgo­zók kéréseit figyelembe véve összeállította Szegeden ren­dezendő nyári műsorainak tervét. Ezek szerint az Orszá­gos Filharmónia rendezésé­ben az alábbi műsorokat lát­hatjuk á nyáron: Június 27: „Cserebogár". Vidám zenés nyári est. Köz­reműködik Sárdy János, Vö­rös Sári, Mindszenti Ödön és a Budapesti Fővárosi Népi Zenekar. Július 17: Keringő est. Köz­reműködik Gyurkovics Mária és a Budapesti MÁV szimfó­nikus zenekar. Július 27: Csajkovszkij­est. Közreműködik Ciffra György és a Debreceni MÁV filharmónikus zenekar. Augusztus 10: Verdi-est. Közreműködik: Neményi Lili, Joviczky József Takács Paula, Reményi Sándor és a Debreceni MÁV filharmóni­kus zenekai'. Augusztus 24: Balett-est. Közreműködik az Állami Operaház 10 szólistája. Töb­bek között Csinády Dóra. Fü­löp Viktor, Lakatos Gab­riella, ösi János és az opera 20 tagú balettkara, valamint a Budapesti MÁV szimfóni­kus zenekar. Továbbá az Országos Mű­soriroda rendezvényeként augusztus 6-án: „Nyáresti szerenád". Közreműködik: Németh Marika, Zentai An­na, Szabó Miklós és Rátho­nyi Róbert, konferál Hege­dűs János, kisér a Stúdió ze­nekar. Dr. Fodor Gábor a Szege­di Tudományegyetem Szer­veskémiai Intézetének veze­tője, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus a következőket mondotta: »Azt hiszem, mindhárom szegedi új akadémikus a megtiszteltetés mellett büsz­ke arra, hogy az idén meg­választott öt új akadémiai tag közül három városunkból került ki. Nem lehet vélet­len, hogy a szegedi egyete­mek tanárai közül heten az Akadémia levelező és mos­tantól hatan rendes tagjai. Kifejezi ez azt a tudományos légkört, amelyet a Szegedi Egyetem haladó hagyomá­nyaiban gyökerezve képvisel. Az elmúlt tíz év alatt egye­temünk sokat fejlődött. Üj épületek, új intézmények lé­tesültek, s minden támoga­tást megkaptunk munkánk­hoz. Kezdetben a háború utáni nehézségek közepette"a munkásosztály áldozatkészsé­ge, a "munkások a tudomá­nyért* akcióban jutott kife­jezésre. Ennek köszönhettük egyetemünkön a háborús ká­rok helyreállítását. 1948-49­ben a Tudományos Tanács vette kezébe a tudományos munka tervszerű támogatásá­nak ügyét, majd 1949-től a megűjhódott Magyar Tudo­mányos Akadémia. A Szege­di Egyetem tanárai és tan­személyzete jelentős eredmé­nyekkel felelt arra a biza­lomra és áldozatkészségre, amelyet kormányzatunk ré­széről tapasztalt. A tudomá­nyos eredményeinkért ka­pott elismerések, Kossuth­díjak. akadémiai tagság, s más kitüntetések nyilvánva­lóan lelkesítőleg hatnak min­den dogozó tudósra. A ma­gam részéről Ígérhetem, hogy továbbra is minden erőmet latba vetem, nem csak tudo­mányos gondolataim valóra váltásáért, hanem — miként eddig is — az egyetemi ve­gyészképzésen és az aspiran­tura intézményén keresztül igyekezni fogok minél tehet­ségesebb tanítványokat, s minél öntudatosabb hazafia­kat nevelni országunknak.* Rédei László a szegedi Tu­dományegyetem Bolyai Inté­zete • algebra számelméleti tanszéke vezetője, kétszeres Kossuth-díjas akadémikus terveiről beszélt: "Nem csak személyes örö­möm akadémiai rendes taggá választásom, hanem az is ör­vendetes, hogy a Magyar Tu­dományos Akadémia ezzel is elismerésben részesítette a hazai algebrai kutatások fon­tosságát. Remélem, ez az én újabb kitüntetésem is ösztön­zést ad a fiatal magyar al­gebrakutatók munkájához. A felszabadulás óta jelen­tősen megnövekedett algebrai kutatóink száma, A fiatal ku­tatókat is beleértve, több mint tíz olyan matematiku­sunk. van, akiknek fő érdek­lődési területe az algebra, így minden lehetőség meg­van az algebrának további sikeres műveléséhez. Meg kell említenem azt a rend­kívül súlyos veszteséget, ami a magyar tudományi Szele Tibor kiváló algebristának ez év tavaszán történt korai ha­lálával érte, aki algebrai vizsgálatainkban külön ku­tatási irányt képviselt, amely a szovjet algebrai iskolához kapcsolódott. Vigasztaló, hogy ezzel a kutatási iránnyal, éppen az ő hatására, több algebristánk foglalkozik. Magam az elkövetkező években a kutatásokból ke­vésbé vehetem ki részem, mert időm javát könyvírás­sal töltöm. Most készítem tavaly megjelent Algebra cí­mű könyvem első kötetének németnyelvű átdolgozását, amelyet Lipcsében adnak majd kJ. Azután kezdem el a könyv második kötetének megírását, amely egyidőben magyarul és németül fog megjelenni. Szintén közeli tervem egy könyv megírása a geometria megalapozásáról, amely modern tárgyalásában fel fogja ölelni többek között a Boiyai—Lobacsefszkij-féle geometriát is.* Ivanovics György a Sze­gedi Orvostudományegyetem Mikrobiológiai Intézetének vezetője, kétszeres Kossuth­díjas akadémikus szintén terveiről beszélt. »1948 óta az Akadémia újjászervezésétől a mikrobiológiai főbizottság el­nökeként sokat foglalkozom a fertőző betegségek kortaná­val kapcsolatos kutatási kér­désekkel. A fertőző betegsé­gek elleni küzdelem a köz­egészségügy fontos feladata­Ezért mint az Akadémia mikrobiológiai főbizottságá­nak elnöke arra törekszem, hogy hazánkban a virusku­tatás minél szélesebb alapo­kon folyjék. E téren hazánk­ban, az Országos Közegész­ségügyi Intézetben főleg gya­korlati, a Szegedi Mikrobio­lógiai Intézetben pedig jelen­tős elmélet) kédésekkel fog­lalkozunk. Az elmúlt évek­ben itt Szegeden izoláltuk az első központi idegrendszer megbetegedést okozó víruso­kat (agyhártya. és az ún. coxackie vírusokat). És or­szágunkban itt kezdődtek meg először a gyermekpara­lizissel kapcsolatos kutatá­sok. Egyik jövőbeni legfon­tosabb feladatomnak tartom, hogy a fentemlített félelme­tes betegséggel szembeni vé­dekezési módszereket tanul­mányozzam és részt vegyek a védőoltási eljárások kidol­gozásában.* 4 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom