Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-10 / 135. szám

f Pénteik. 1955. Júnh» lflL A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól f (Folytatás az első oldalról). gel — elsősorban a tagok meg­győzése útján — gondoskod­janak az alapszabályellenesen felduzzasztott háztáji gazda­ságok túlméretezettségének megszüntetéséről, mert ez aka­dályozza a termelőszövetkezeti gazdaságok megerősödéséi:. Azoktól a termelőszövetkezeti tagoktól, akik e téren az alap­szabályt nem tartják be, a községi tanácsok végrehajtó bizottságai vonják meg a be­adási és adózási kedvezményt: az előírtnál nagyobb háztáji gazdaság egész területét ter­heljék meg az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztokra érvényes beadási és adófizetési kötelezettséggel. A termelőszövetkezeti alap­szabály megtartása, a közös vagyon védelme, az Igazságos jövedelemelosztás érdekében minden termelőszövetkezetben jól működő szervvé kell tenni az ellenőrző bizottságokat. O Ki kell szélesíteni a ter­melőszövetkezeti vezető káderek képzését és emelni kell nz oktatás színvonalát. 'A! Földművelésügyi Minisz­térium a termelőszövetkezeti vezetők továbbképzésére szer­vezzen a téli hónapokban ál­landó jellegű négyhónapos ve­zetőképző tanfolyamokat az Agrártudományi Egyetem és a mezőgazdasági akadémiák mellett. E tanfolyamokon évente 6—700 termelőszövet­kezeti vezetőt kell kiképezni. A mezőgazdasági szakisko­lák számát pedig úgy kell nö­velni, hogy 1956-tól évente legalább 1000 termelőszövet­kezeti tag végezzen a szakis­kolákban. /t A termelőszövetkezetek -*1* tartsanak szoros baráti kapcsolatot az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztokkal, Ismertessék velük szövetkezetük eredményeit. A pártszerveze­tek és a járási tanácsok száll­janak szembe a szövetkezetek egy részében tapasztalható el­zárkózó magatartással és ne engedjék, hogy alapos ok nél­kül megtagadják új tagok fel­vételét, vagy korábban kilé­pettek visszavételét. üj termelőszövetkezetek ala­kulásának szervezettebbé té­tele érdekében a pártszerveze­tek és a tanácsok támogassák az előkészítő bizottságok létre­hozását és működését. Az elő­készítő bizottságok vegyék számba a belépni szándékozó­kat, azok földjét, állatállomá­nyát, gazdasági felszerelését. A gépállomás segítségével dol­gozzák ki az alakuló szóvet­kezet termelési feladatait és végezzenek felvilágosító mun­kát a dolgozó parasztok, külö­nösen a középparasztok kö­zött, érjék el, hogy a belépők között már az idén jelentős számban legyenek középpa­rasztoik. A termelőszövetkezetekbe va­ló belépésnél a legszigorúb­ban meg kell követelni az alapszabály megtartását. Min­denütt meg kell követelni, hogy az új belépők földjüket és az ahhoz szükséges vető­magvakat térítés nélkül, to­vábbá a háztáji gazdaság ke­reteit meghaladó állatállo­mányt, takarmányt és gazda­sági eszközeiket a megállapí­tott térítési feltételek mellett a közös gazdaságba hiánytala­nul beadják. Arra kell törekedni, hogy a családfő mellett • család vala­mennyi mezőgazdaságban dol­gozó tagja, asszonyok és lá­nyok is tagként lépjenek be a termelőszövetkezetbe. A termelőszövetkezetbe ku­lákokat és más osztályidegen elemeket továbbra sem lehet felvenni és éberen kell őrköd­ni afelett, hogy a kulákok ne furakodhassanak be a ter­melőszövetkezetekbe. 'Ahol ed­dig mégis megtűrték a kulá­kokat és más ellenséges ele­meket, onnét ezeket haladék­talanul távolítsák IV. A gépállomások mánkájárói Pártunk és népi demokrati­kus államunknak, s az egész munkásosztálynak az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket kell tennie, hogy a gépállomások technikailag és politikailag gyorsan fejlődjenek, hogy be­töltsék a termelés növelésében ps a mezőgazdaság szocialista átszervezésében reájuk háruló nagy feladatokat. A második ötéves tervben gyorsítani kell a gépállomások korszerű gépek­kel való további felszedését, káderekkel való megerSSUését, hogy a rendelkezésükre álló gépi technika jó kihasználásá­val mezőgazdaságunk fellendí­tésének tcchnikaj és politikai emelői legyenek. 1 A gépállomásokat új, nagyteljesítményű gé­pekkel kell felszerelni, hogy a nővekvő termelőszövetkezeti mozgalomnak egyre nagyobb gé­pi segítséget tudjanak nyújtani. A gépesítést a második ötéves tervben úgy kell fejleszteni, hogy: • a gépállomások a meglé­/ vő és megalakuló terme­lőszövetkezetekben elvégezzék a szántás-vetés 85—90 száza­lékát. L\ a gabonafélék betakarí­fásának gépesítése a ter­melőszövetkezetekben elérje a 65—70 százalékot. Emellett fo­kozatosan fejleszteni kell a cu­korrépa, burgonya és rostnövé­nyek betakarításának gépesí­tését is. a növényápolás! munká­/ kat, ylsösorhan a kukori­ca, burgonya, cukorrépa és nap­raforgó kapálását 55—60 szá­zalékban és az ezzel egy időben jelentkező szálastakarnjánybe­takarítást 50 százalékban gé­pesítsék. lényegesen fokozzák a / termelőszövetkezetekben a szállítás és az állattenyésztés gépesítését úgy, hogy a trágya­hordás, terményszállitás ?5—50 százaléka gépekkel történjék. O A gépállomások vezetőit és dolgozóit felelőssé kell tenni a termelőszövetkezetek gazdálkodásóért. ügy kell dol­gozniok, hogy munkájuk ered­ményeként növekedjék a terme­JőszövetJkezctekbeji a növény­nutt traktorlstáJc között, hogy az erre alkalmas honvé­dek közül, leszerelésük után, minél többen menjenek a gép­állomásra dolgozni. fi A gépállomásókat foko­zott mértékben kell erő­síteni jó politikai képzettséggel és szervezőképességgel rendel­kező, tapasztalt munkáskáde­rekkel, valamint megfelelő szak­mai felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Az iparból és a népgazdaság más területei­ről 1955-ben 50, 1956-ban pedig további 100 jól képzett gépész­mérnököt kell küldeni a gép­állomásra. A Földmüvelésügyi Minisz­térium mintegy ezer katona­viselt dolgozó számára szer­vezzen Diesel-traktorvezetői tanfolyamot. A Központi Vezetőség fel­" * hívja a gépállomások ve­zetőit és dolgozóit, hogy gé­peik teljes kihasználásával, a munka minőségének megjaví­tásával már ebben az évben ad­janak fokozott segítséget a ter­melőszövetkezeteknek a munka­igényes termelési folyamatok — kapálás, takarmány- és gabo­nabetaíkarftás — elvégzéséhez, terméseredményeik növelésé­hez és a jövő évi jó termés elő­készítéséhez. O A mezőgazdasági gépek korszerűsítéséért és mi­nőségének állandó emeléséért, valamint az egész mezőgazda­sági gépgyártásért a kohó- és gépipari miniszter felelős. A Kohó- és Gépipari Minisztérium erősítse meg a Mezőgéptervező Irodát kiváló gépszerkesztő mérnökökkel. Egyidejűleg megfelelő ipari szakemberek átcsoportosításával erősítse meg a mezőgazdasági gépgyá­rak tervező részlegeit, üzemi laboratóriumait és műhelyeit is. A kohó- és gépipari minisz­ter szervezze meg a mezőgaz­daság zavartalan alkatrész­ellátását, gondoskodjék meg­felelő öntödei kapacitásról, hogy a mezőgazdasági gépalkatré­szekhez szükséges különböző öntvények időben és kifogásta­lan minőségben rendelkezésre álljanak. A sorozatban készülő gépek alkatrészeinek gyártásá­ról a sorozatot gyártó vállalat tartozik gondoskodni. V. AB állami gazdaságok munkájának megjavításáról termesztés és az állattenyésztés hozama és a termelőszövetke­zetek maradéktalanul eleget te gyenek az állam iránti kötele zettségüknek. A gépállomások mezőgazdá­szai biztosítsák a termelőszö­vetkezetek növénytermelési és állattenyésztési terveinek ma­radéktalan teljesítését és min­den eszközzel segítsék elő a nagyüzemi gazdálkodásban rej­lő lehetőségek kihasználását A mezőgazdászok munkáját a termelőszövetkezetek gazdasá­gi eredményei alapján kell ér­tékelni és díjazni. Véget ketl vetni a mezőgazdászok indo' kolatlan cserélgetésének: a jö­vőben mezőgazdászt a termelő­szövetkezetbe helyezni, vagy onnét áthelyezni csak a terme­lőszövetkezeti közgyűlés meg­hallgatásával lehet. Q A gépállomások továbbra is nyújtsanak segítséget az egyénileg gazdálkodó dolgo­zó parasztoknak. Tegyenek ha­táridőre és jóminöségben eleget az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztoknál vállalt - kö­telezettségeiknek. Akadályoz­zák meg, hogy a kulákok és egyéb spekuláns elemek iga­uzsorával kizsákmányolják őket. A Véget kell vetni a gép­* állomásokon az anyag­gal, s az anyagi- és pénzeszkö­zökkel való felelőtlen gazdálko­dásnak. A pártszervezetek és a MEDOfiZ szervezzenek moz­galmat további megtakarítá­sok elérésére, az önköltség terven felüli csökkentésére, fej­lesszék tovább • szocialista munkaversenyt. C A gépállomások vezetői a pártszervezetek, s a szakszervezet segítségével szün­tessék meg a nagyarányú mun­kaerővándorlást és minél előbb alakítsák ki a jó szakmai felké­szültséggel rendelkező állandó munkáskollektlvát. Ennek ér­dekében tovább kell javítani a gépállomási dolgozók szociális helyzetét. A honvédségi párt- és DISZ­szervezetek folytassanak poli­tikai felvilágosító munkát a leszerelő katonák — elsősor­ban a gépállomásokról bevo­Az elmúlt években az állami gazdaságókban megteremtet­tük a nagyüzemi gazdálkodás legfontosabb feltételeit. Az ál­lami gazdaságok hatalmas gép­parkkal rendelkeznek, vezetőik többsége politikailag, szakmai­lag tapasztalt. Egyre több azok­nak a gazdaságoknak a száma, amelyek példát mutatnak és a gyakorlatban bizonyították be a szocialista mezőgazdasági nagyüzem fölényét. Az állami gazdaságok veze­tésében sok munkás, paraszt és néphez hű értelmiségi hoz­záértéssel és becsületesen dol­gozik. Elsősorban azonban az adminisztratív munkaikörökbe osztályidegen, ellenséges ele­mek, álszakemberek is fura­kodtak be, akiknek káros te­vékenysége az utóbbi Időben megélénkült. Ezekkel az ele­mekkel szemben nem lépnek fel határozottan a miniszté­rium vezetői sem. Az állami gazdaságok veze­tőinek a legfontosabb feladata a következő években, hogy a gazdálkodás megjavításával, a termelési eredmények növelé­sével, az önköltség lényeges csökkentésével mielőbb vesz­teségmentes, jól jövedelmező, példamutató mezőgazdasági nagyüzemekké tegyek gazda­ságukat. "I A1 termésátlagok, az ál­lattenyésztés hozamának növelésével tovább kell emelni az állami gazdaságok áruter­melését. 1956-ban 3 millió má­zsa kenyérgabonát, 500.000 má­zsa húst és 130 millió liter te­jet kell a városi dolgozók ellá­tására átadniok. O Az állami gazdaságok jó­teljesítményű tenyészál­latok és bő termést adó vető­magvak előállításával segítsék elő az egész mezőgazdasági ter­melés fellendítését. A termelő­szövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok termelésének megsegítéséhez 1956-ban 900.000 mázsa minő­ségi vetőmagot, 2000 tenyész­bikát, mintegy 40.000 tenyész­sertést lés 4000 kost adjanak. Q Az állami gazdaságok vezetői gondoskodjanak arról, hogy a kalászosok ter­méseredményeinek további nö­velése mellett a kapásnövények termésátlaga is már ebben az évben meghaladja az országos átlagot. Fordítsanak nagy gon­dot a legértékesebb takar­mánynövény, a kukorica ter­mesztésére, amelynek vetéste­rületét 1956-ban — 1955-höz képest — legalább 40 száza­lékkal emeljék. /f Az állami gazdaságok * minisztere tegyen intéz­kedéseket, hogy a gépek kihasz­nálási foka már ez évben leg­alább 15 százalékkal haladja meg az 1954. évit. 1956-ban pe­dig további 5 százalékkal nö­vekedjék. Az erőgépek teljesí­tőképességeinek jobb kihasz­nálása érdekében a gazdasá­gokat el kell látni megfelelő munkagépekkel. ^ Az állami gazdaságok­* ban szigorúan meg kell követelni a pénzügyi tervek ma­radéktalan teljesítését, a taka­rékos gazdálkodást. A gazdaságok terven felüli nyereségük 25 százalékát a gazdaság terven felüli beruhá zásaira és 15 százalékát jutal­mazásra fordíthatják. A ter­ven felüli veszteséggel záró gazdaságok vezetőit 1956-tól sem prémiumban, sem juta lomban részesíteni nem sza­bad. A Gondosabban kell fel­* használni a beruházási összegeket. Elsősorban olyan létesítményeket kell építeni, amelyek a hozamok emelését, az önköltség csökkentését segí­tik elő és gyorsan megtérül­nek. Az építkezéseket a helyi lehetőségek kihasználásával (vályog, terméskő, mész, nád, szalma stb.), e saját rezsis építkezések bővítésével olcsób­bá kell tenni. H Az állami gazdaságok­* ban az önköltség csök­kentése, a veszteség megszün­tetése érdekében szilárd mun­kafegyelmet kell biztosítani. Ebben a munkában az állami gazdaságok vezetői támaszkod­janak a párt- és MiEDOSZ­szervezetekre, a gazdaságok kommunistáira és a becsületes pártonkívüli dolgozókra. Olyan légkört kell létrehozni, amely­ben tűrhetetlen a munkafegye­lem megsértése, a bércsalás, a pazarlás és szégyen a vesztesé­ges gazdálkodás. A gazdaságok vezetői mindenütt kovácsolják ki az állandó munkáskollektl­vát. Q Az Állami Gazdaságok 'Minisztériuma dolgozzon ki tervet a feladatukat jól végző munkás- és parasztkáde­rek továbbképzésére. Több gon­dot kell fordítani a fiatal szak­emberek nevelésére és szakmai továbbképzésére. Munkájuk alapján bátran kell őket elő­léptetni. Azokat a régi szakembere­ket, akik az elmúlt években eredményes munkát végeztek, nagyobb megbecsülésben kell részesíteni, hogy érezzék mun­kájuk elismerését és bátran kezdeményezzenek. El kell tá­volítani azonban a gazdasá­gokba befurakodott ellenséges, kártevő elemeket és álszakem­bereket. lanul biztosítsuk és gyengébb termésű esztendőkre megfe­lelő tartalékkal rendelkez­zünk. T Azért, hogy dolgozó né­pünk bőséges kenyér­ellátását még kedvezőtlenebb időjárás esetén is biztosítani tudjuk, a kenyérgabona ve­tésterülete 1955—56-ban nem lehet kevesebb 3,3—3,4 millió katasztrális holdnál. A ke­kenyérgabona vetéstervének maradéktalan teljesítéséért személyükben felelősek a földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok minisz­tere, valamint a megyei, já­rási, községi párt- és tanácsi szervek vezetői. A kenyérga­bona termelése a tervben meghatározott területen kö­telező. Az egyénileg gazdál­kodók beadási könyvében a község vetéstervének megfe­lelően már 1955 őszén elő kell írni, hogy kenyérgabonából mennyit kell vetniök. A ter­melők kötelesek a vetés meg­történtét a községi tanácsnál bejelenteni. A községi tanács a bejelentés valódiságát el­lenőrizze. Azoktól a terme­lőktől, akik az előírt vetéste­rületen nem teljesítik a ve­tést, meg kell vonni a ke­nyérgabonabeadás útján járó korpa juttatást, valamint a beadással kapcsolatos egyéb1 kedvezményeket. O Az előirányzott ke­nyérgabona vetésterü­lettel is csak úgy biztosíthat­juk az ország kenyérgabona­ellátásét, ha a mezőgazdaság szocialista szektorában, vala­mint az egyéni parasztgazda­ságokban gyorsan és számot* tevőén növeljük a kenyérga­bona holdankénti átlagtermé­sét. Biztosítani kell, hogy a kenyérgabona átlagtermésé­nek egy-másfél mázsás eme­lése — a decemberi határo­zat előírásának megfelelően — 1956-ban megvalósuljon. Q A termésátlagok növe­lése érdekében meg kell javítani a búzatermesz­tés agrotechnikáját. Ennek érdekébenj Fokozottan ügyelni kell ar­ra. hogy a búza az adott kö­rülmények között a legjobb elővetemények után kerüljön elvetésre. VI. A kcnyérgabonafermelés növeléséről Mezőgazdasági termelé­sünk fellendítésének legki­emelkedőbb, mindent meg­előző feladata kenyérgabona­termelésünk olyan arányú fejlesztése, hogy dolgozó né­pünk ellátását a kenyérga­bona minden termékével — mindenekelőtt kenyérrel — saját termésünkből zavarta­Gyorsan fejlődő műtrágya gyártásunk kellő alapot te­remt ahhoz, hogy a kenyér­gabona alá már ez év őszén és jövő év tavaszán jóval több műtrágyát használjanak fel. A kenyérgabona hozamá­nak növelése érdekében a gyenge homoktalajokon szé­leskörűen el kell terjeszteni a talaj — lehetőség szerint má­sodnövényként vetett — zöldw trágyával való megjavítását. A termelőszövetkezetek olyan homokterületeit, ama< lyeknek kataszteri tiszta jö­vedelme 4 aranykoronánál kisebb és ahol főterménynek vetett és zöldtrágyának alá­szántott csillagfürtöt, vagy somkórót termelnek, egy év­re mentesíteni kell a beadási kötelezettség alól. A mezőgazdasági tudo­mány legjobb szakemberei összpontosítsák erőfeszítései­ket bővebben termő, száraz­ságtűrő. nagy elienáilóképes­ségű búzafajták kinemesílé­sére. A Az állami gazdaságoké * ban és termelőszövet­kezetekben erőteljesen kell fejleszteni a kenyérgabona­termelés gépesítését. Az ál­lami gazdaságokat és a gép-' állomásokat olyan mennyiJ ségben és ütemben kell ellátJ ni megfelelő gépi felszerelés-! sel, hogy a második ötéves terv végére a kenyérgabona­termelés minden munkafoJ lyamata gépesíthető legyen. ^ A párt- és állami szer-! vek előtt álló, egyik legfontosabb feladat, hogy a mezőgazdaság dolgozóinak, a községi termelési bizottsá­goknak teljes mozgósításával megszervezzék kenyérgabo­na-termésünk veszteségmen­tes betakarítását. Véget kell vetni annak a tűrhetetlen helyzetnek, hogy a megter­melt kenyérgabona jelentő* százaléka a betakarítás gon­datlan megszervezése miatt évről évre veszendőbe megy. Ennek megszüntetése érdeké­ben mindenekelőtt gondos­kodni kell a rendelkezésre álló gépierö, főleg a kombáj­nok teljesítőképességének ki­használásáról és munkájuk megjavításáról. VII. A laliarmányíermelésről Az állatállomány számára mielőbb olyan szilárd takar­mányalapot kell teremteni, amely még viszonylag kedve­zőtlen időjárás esetén is biz­tosítja a megfelelő takar­mányellétást. Ezért az érték­telenebb takarmánynövények rovására növelni kell a hol­danként legnagyobb takar­mányértéket adó növények — elsősorban a kukorica — ve­tésterületét. A rendelkezésre álló eszközökkel főként e nö­vények hozamát kell növelni. 1 Sürgősen véget kell * vetni a kukoricaterme­lés elmaradottságának a me­zőgazdaság szocialista szekto­rában és biztosítani kell, hogy 1956-ban a kukorica vetéste­rületi aránya a termelőszö­vetkezetek közös gazdaságá­ban és az állami gazdaságok­ban az 1955. évihez képest or­szágosan legalább 40 száza­lékkal növekedjék. Növelni kell a nagytömegű és magas tápértékű silókukorica vetés­területét is. Az őszi takar­mánykeverékek után a ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok lehetőleg minde­nütt kukoricát vessenek. O Kultúrnövényeink kö­* zül a kukorica hálálja meg legjobban a friss istálló­trágyázást és az őszi mély­szántást. Ezért mind az ál­lami gazdaságok, mind a ter­melőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasz­tok a rendelkezésükre álló is­tállótrágyát elsősorban a ku­korica alá használják fel és végezzék el a kukorica alá az őszi mélyszántást. Q Az állami gazdaságok­* ban és termelőszövet­kezetekben a kukorica ter­méshozamának növelése ér­dekében általánossá kell ten­ni a kukorica négyzete* veté­sét és művelését. Meg kell kezdeni a kuko­ricaszár betakarításának gé­pesítését. Ezért ebben az év­ben el kell készíteni az új siló-kombájn mintapéldá­nyait és a jövő évben meg kell kezdeni a sorozatgyár­tást. A második ötéves terv végéig pedig — a nyári ga­zolókapálás és a csövek letö­résének kivételével — az ál­lami gazdaságokban és a ter­melőszövetkezetekben meg kell valósítani a kukoricater­melés munkafolyamatainak teljes gépesítését. A, A kukorica termésho^ * zama növelésének egyik legjobban bevált módszere a hibridkukorica-vetőmag hasz­nálata. A második ötéves terv végére biztosítani kell, hogy az egész országban ele­gendő mennyiségben álljon rendelkezésre megfelelő mi­nőségű hibridkukorica-vető­mag. ^ A legközvetlenebb feF * adat, hogy már ez év^ ben nagy kukoricatermést ta-! karítsunk be. Ezért a Köz­ponti Vezetőség felhívja az állami gazdaságok, gépállo­mások szakembereit és dol­gozóit, a termelőszövetkeze­tek tagságát és az egyénileg gazdálkodó parasztokat, hogy a kukorica gondos ápolásával — az állami gazdaságok és a gépállomások univerzál-írak­torainak teljes kihasználásá­val — kukoricaföldjeiket leg­alább háromszor kapálják meg és végezzék el az aratás utáni gazoló kapálást. Bizto­sítsák ezzel állatállományunk megfelelő takarmányalapját. Növelni kell az évelő pillangósok, főként a lucerna vetésterületét. Az állami gazdaságok és gépállomások mezőgazdászai szervezzék meg a pillangósta­karmányok jó minőségben történő, gondos, veszteség­mentes betakarítását, a ren­'(Folytatás a 3, oldalon.] j

Next

/
Oldalképek
Tartalom