Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-10 / 135. szám

r Moieü, Í9SB. fétOm i*. "á 3 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fellendítésének további feladatairól r?3MjiUM* a 2. oldalról.), Üeíkezésre álló gépi erő •— traktoros és fogatos fűkaszák, rendsodró gépek stb, — tel­jes kihasználásával, A lucerna vetésterületének növelése érdekében mind az állami gazdaságok és terme­lőszövetkezetek, mind az egyénileg gazdálkodó parasz­tok gondoskodjanak megfe­lelő mennyiségű vetőmag fo­gásáról; A Földművelésügyi Minisztérium még ez év jú­niusában kössön szerződést az állami gazdaságokkal 5000 katasztrális hold lucerna és 50g0 katasztrális hold vörös­here, a termelőszövetkezetek­kel éá az egyénileg gazdál­kodó parasztokkal 30 000 ka­tasztrális hold lucerna és 30 000 katasztrális hold vö­röshere megfogására. A szer­ződés alapján minden 100 kiló 88 százalékos tisztaságú lucernamagért 2500 forintot, vörösheremagért 1500 forin­tot kell fizetni. Ezenkívül a gépállomások gondoskodja­na arról, hogy a szerződéssel termelt és közös szérűre be­hordott lucernamagot a be­hordást követő 10 napon be­lül elcsépeljék. A Földműve­lésügyi Minisztérium egyben biztosítsa, hogy a termelők saját szükségletre termelt nyersvetőmagját megfelelő arányban ólomzárolt vető­magra cseréljék ki és a szer­ződésre termelt vetőmag el­lenében is adjanak nyersmag áron ólomzárolt vetőmagot, VIII. SzarTasmarhafenyészfés r XTtattenyésztésünfc egyes Agai — a sertéstenyésztés és a baromfitenyésztés <— az 1953 decemberi határozat óta jelentősen fejlődtek. A juhál­lomány korábbi egészséges fejlődése azonban az elmúlt évben megrekedt. Az 1953 decemberi határo­zat a fő figyelmet a szarvas­marhatenyésztésre irányítot­ta, mégis az állattenyésztés­nek ebiben a legfontosabb ágában nincs fejlődés. A szarvasmarhaállomány kedvezőtlen alakulásának egyik oka, hogy a begyűjtési és felvásárló szervek a vágó­marha-begyűjtési terv mara­déíktalan teljesítésére a meg­engedettnél nagyobb számban vásárolnak. íel levágás céljá­ra teheneket és alacsony sú­lyú, főleg nőivarú növendék állatokat. A Központi Veze­tőség ismételten leszögezi, hogy a lakosságnak tejjel és hússal való jobb ellátása, va­lamint egész mezőgazdasá­gunk fejlesztése érdekében az állattenyésztésen belül első­sorban a szarvasmarhate­myészbés fellendítése a követ­Icező 2—3 év legfontosabb feladata, Brtkt 1 A szarvasmarhatenyész­•tés általános fellendíti gfinefe fő kérdésévé a tehén­áTlomány növelését és a tej­homatm erőteljes fokozását kell • tenni, Ennek elősegítés séne? A' tenyésztés íejleszté­a/ se érdekében 1955-56­ban 20 000, felerészben vem­hes — elsősorban törzsköny­vezett tehéntől származó — üsző felnevelésére kell szer­ződést kötni, 12—18 hónapos nevelési időtartammal, na­gyobbrészt az egyénileg gaz­dálkodó parasztokkal. Az üszőket — minőségtől füg­gően —• kilónként 9—11 fo­rintos áron kell átvenni. A felnevelés Ideje alatt minden üsző után — három részlet­ben — 1500 forint előleget kell adni. A héthónapos vem­hes állapotban átadott üszök után az átadáskor 1000 forint vemhességi pótlékot kell fi­zetni, Az üszőnevelés elősegf­"/ tésére minden, hat hó­napos korig 160 kilós súly­ra felnevelt üszőborjú után a tenyésztőket az eddigi 400 forintos adókedvezmény he­lyett 600 forintos adókedvez­ményben kell részesíteni. O Különös gonddal kell fejleszteni a szarvas­marhatenyésztést a termelő­szövetkezetek közös gazdasá­gában. Mindenekelőtt az ál­lomány minőségét kell javí­tani, főként az ápolás és ta­karmányozás gondos meg­szervezésével. Egy-két éven belül el kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben a tehenek évi tejhozama min­denütt meghaladja a 2000 li­tert, Véget kell vetni annak a káros gyakorlatnak, hogy az Élelmiszeripari Mi­nisztérium a tehénállomány rovására teljesítse vágási ter­vét. Törekedni kell a levá­gásra kerülő állatok átlag­súlyának növelésére és 1955 -56-ban legfeljebb 100 000— 100 000 tehenet szabad levág­ni. Az Élelmiszeripari Mi­nisztérium a levágásra kerülő tehenek közül 50 000 feljaví­tására kössön szerződést. A tehenekre legalább 100 kiló súlyt kell ráhizlalni és a rá­hizlalt súlyért kilónkónt 14 forintos árat kell fizetni. E­mellett a húsellátás javítása érdekében törekedni kell na­gyobb átlagsúlyú javított ti­nók és ökrök nagyobb számú felvásárlására. Ki kell szélesíteni a bika­borjú-hizlalási szerződések kötését, s a jelenleg érvény­ben levő szerződési feltételek mellett ez évben további 100 000 bikaborjú hizlalására kell szerződést kötni, A A tehénállománv meg­felelő utánpótlásának biztosítása és minőségének javítása érdekében fordítsa­nak a termelők nagyobb gondot az üszők takarmányo­zására és gondozására. Azo­kat az üszőborjúkat, amelyek betegség, vagy egyéb ok miatt mégis csököttek, tenyésztésre alkalmatlanok, legfeljebb évi 30 000 darabos keretben vá­gás céljára fel kell vásárolni. A Központi Vezetőség kö­telezi az illetékes állami szer­veket, hogy a törvény teljes szigorával lépjenek fel a fe­ketevágások ellen. EJ A Földművelésügyi *-*• Minisztérium és a ta­nácsok gondoskodjanak a törzskönyvezés és a mester­séges termékenyítő állomások munkájának, valamint az apaállatellátásnak megjaví­tásáról. A számszerű eredmények egyoldalú hajhászása helyjptt a legjobb egyedek gondos ki­választásával, a hozamok rendszeres ellenőrzésével a törzskönyvezést a szarvasmar­hatenvésztés fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé kell tenni. A Központi Vezetőség fel­hívja a termelőszövetkezetek tagjait, az egyénileg gazdál­kodó dolgozó parasztokat és az állami gazdaságok veze­tőit, dolgozóit, hogy a tehe­nek befedeztetésével, a bor­jak gondos felnevelésével, az elhullás csökkentésével nö­veljék szarvasmarhaállomá­nyukat és növeljék minde­nekelőtt a tehenek tejhoza­mát nek és sorközi művelésének gépesítését is. Állami hitelek nyújtásával elő keli segíteni növényházak és melegágyi telepek létesíté­sét a termelőszövetkezetek­ben, főként a hőforrások és ipari elfolyó vizek felhaszná­lásával, j A korai zöldség termelésé­nek fokozása és a termésát­lagok emelése érdekében el kell terjeszteni a Szovjetunió­ban bevált tőzeges-tápkockás palántanevelést. Ezért 1955. végéig ki kell alakítani a Szovjetunióban bevált kézi tőzegkockakészítőgép hazai mintapéldányát és legkésőbb 1956-ban meg kell kezdeni ennek sorozatgyártását. A Központi Vezetőség is­mételten felhívja a figyelmet a burgonya terméshozama gyors fokozásának fontossá­gára. j Meg kell javítani a jóminő­ségű vetögumóval való ellá­tást és a termelőszövetkeze­tekben, s állami gazdaságok­ban a második ötéves terv végéig a burgonyatermelés legfontosabb folyamatait gé­pesíteni kell. 2 GYÜMÖLCSTERME­• LÉS. Az elmúlt évben nagyobb mértékben indult meg a gyümölcsfák telepíté­se. A termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasztok gondosabban ápol­ják a fákat, javult a kárte­vők elleni védekezés. A házikertek gyümölcsfa­állományának erőteljes növe­lése mellett folytatni kell az új üzemi gyümölcsösök tele­pítését. A termelőszövetkeze­tekben és az állami gazdasá­gokban az árutermelő gyü­mölcsösök területét 10—15 éven belül 300—320 000 ka­tasztrális holdra ken növelni. Üj gyümölcsösöket elsősorban a szántóföldi művelésre nem alkalmas homokterületeken és kopárokon kell telepftenL A Földművelésügyi Miniszté­rium 1956 végéig állítsa ösz­sze az egyes termőtájakan te­lepíthető gyümölcsfajták jegyzékét, Növelni kell a legjobban keresett és legértékesebb gyümölcsfajták, különösen a Jonathán alma oltványainak előállítását. A faiskolai ter­melés fejlesztése érdekében az állami faiskolák felszere­lését három év alatt be kell fejezni, Q SZŐLŐTERMELÉS. A jelenlegi szőlőterület növelése nélkül 20 év alatt mintegy 118 000 katasztrális hold oltványszőlőt és 192 000 katasztrális hold homoki sző­lőt kell telepítéssel felújíta­ni; ezen belül 1960-ig 65 000 katasztrális hold homoki és 8500 katasztrális hold olt­ványszőlöt, A szőlő anyatelepek terüle­tét 1960-ig 2500 katasztrális holddal — ebből az állami gazdaságokban 1800 kataszt­rális holddal — kell növelni. Az anyatelepek tómberende­zéseinek létesítését a terme­lőszövetkezetekben katasztrá­lis holdanként 10 000 forint hitellel segítse az állam, amelyet a termőre fordulást követő tíz év alatt kell visz­szafizetni. A szőlőoltvány termelését 1960-ig évi 12 millió darabra, a gyökeres európai vesszőét 1960-ig évi 12 millió darabra kell növelni. Tokajhegyalja kormánybiz­tosa és a Borsod megyei ta­nács gondoskodjék arról, hogy Tokajhegyalján 1959-ig mintegy 3200 katasztrális hol­don telepítsék újra a szőlőt. A Veszprém, Heves és Győr megyei tanácsok készítsék el a badacsonyi, az egri és a soproni borvidék szőlőterme­lésének fejlesztési tervét, X. A mefiífeaídasáfltf lerméltek begyű Késéről, felvásárlásáról és szabadpiaci forgalmáról IX. Zöldség-, burgonya-, gyumolcs­és szőlőtermelés 1 ZÖLDSÉG- ÉS BUR­• GONYATERMELÉS. Dolgozó népünk zöldséggel való bőséges ellátása érdeké­ben a zöldségtermelést úgy kell fokozni, hogy az egy fő­re eső zöldségfogyasztás az 1954. évi 100 kilóról 1956-ra legaiább 132 kilóra emelked­áék. Tovább kell fejleszteni á zöldségtermelést, % nagyvára, sok közül főként Budapest, Győr, Miskolc és Özd környé­kén, valamint a Balaton mel­lett. A városellátó övezetek­ben már 1956-ban meg kell kezdeni a gépállomások köny­nyű traktorokkal, kultiváto­rokkal való ellátását és né­hány gépállomás ez évi ta­pasztalata alapján meg kell kezdeni A zöldségek vetésé* A beadási kötelezettséget több évre előre meghatározó begyűj­tési rendszer, a termelési és hizlalás! szerződések kiszélesí­tése és a szabadpiaci forgalom lehetősége hozzájárult dolgozó parasztságunk termelési biz­tonságának megszilárdításá­hoz, termelési kedvének növe­léséhez. Dolgozó parasztságunk több­sége becsülettel tesz eleget ál­lampolgári kötelezettségének. Az elmúlt másfél évben láb­rakapott jobboldali nézetek azonban ezen a téren is érez­tették hatásukat. A többéves begyűjtési rendszerben csök­kentett kötelezettséget a kulá­kok többsége és a dolgozó pa­rasztok egy része nem teljesíti. A piacon nagymértékben el­burjánzott az üzérek tevé­kenysége, akik felhajtják az árakat és mind a termelők, mind a bérből és fizetésből élők rovására jogtalanul jelen­tős hasznot szereznek. 1 Dolgozó népünk állan­dóan növekvő élelmiszer­szükségletének kielégítése meg­követeli a begyűjtési rendszer fenntartását, a begyűjtési ter­vek maradéktalan teljesítését, az állami és szövetkezeti szer­vek felvásárlási tevékenységé­nek, valamint a szerződéses ter­melési és hizlalás! rendszer ki­szélesítését. O A beadási kötelezettséget a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó pa­rasztok számára a jövőben is állandó jelleggel, több évre előre kell meghatározni. A dolgozók ellátása érdeké­ben biztosítani kell, hogy a termelők maradéktalanul tel­jesítsék az állam iránti köte­lezettségüket. rX törvény teljes szigorával kell fellépni azok­kal szemben, akik kötelezett­ségüket nem teljesítik és ki kell őket zárni a szabadpiaci értékesítés lehetőségéből. Ajokban a községekben, ame­lyek beadási tervüket a fő ter­ményekből még nem teljesítet­ték, annak teljesítéséig csak folvt alhatnak szabadfelvásár­lást. Q Az 1954-55. évi szerző­déses termelés és hizla­lás feltételeinek számottevő változtatása nélkül haladékta­lanul ki kell dolgozni a szerző­déses termelés és hizlalás ki­terjesztésnek módszereit. En­nek alapján az 1955—56. gaz­dasági évre szóló szerződések kötését úgy keli megkezdeni, hogy az legkésőbb ez év no­vember 30-ig befejeződjék. A, Tovább kell fokozni az * állami és a szövetkezeti kereskedelem tevékenységét a termelőszövetkezetek és az egyénileg gazdálkodó parasz­tok szabad készleteinek fel­vásárlására. A dolgozók" 'élelmiszerekkel való bőségesebb ellátása ér­dekében egyes — nem közvet­lenül fogyasztási és termelési célt szolgáló — iparcikkek el adását a falun részben mező­gazdasági termékek szerződé­ses szállításához, illetve el­adásához lehet kötni. Egyben biztosítani kell, hogy a városi dolgozók — elsősorban a mun­kások — ezekhez az iparcik­kekhez hozzájussanak. EJ A termelőszövetkezetek * és az egyénileg gazdál­kodó parasztok számára, be adási kötelezettségük teljesítése után, továbbra is biztosítani kell a szabadpiaci értékesítés lehetőségét. A földművesszö­vetkezetek adjanak a jelen­leginél nagyobb segítséget a termelőszövetkezeteknek és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoknak szabadpiacra ke­rülő mezőgazdasági termékeik bizományi értékesítéséhez. Fo­kozatosan ki kell kapcsolni a szabadpiacon a közvetítő ma­gánkereskedelmet és meg kell akadályozni az üzérkedő elemek árfelhajtó tevékenységét. Tel­jes szigorral kell érvényt sze­rezni azoknak a rendeleteknek, amelyek megtiltják mezőgaz­dasági termékek továbbadás céljára történő felvásárlását, azaz a mezőgazdasági termé­XI. A mezőgazdaság állami irínyíiisának megjavításáról Az 1953 decemberi párt- és kormányhatározat óta lénye­ges változások történtek a me­zőgazdaság állami irányításá­nak szervezetében. Már nem oly nagyfokú a központosítás, növekedett a tanácsok és a me­zőgazdasági igazgatási szervek hatásköre, sok szakember ke­rült a termelést közvetlenül irányító beosztásba. A központosítás megszünte­tésére tett szervezési és egyéb intézkedések azonban nem voltak elégségesek és még nem hoztak megfelelő eredményeket. A mezőgazdasági irányító szervek munkájában számos helyen tért nyertek a jobb­oldali nézetek, amelyek külö­nösen a termelőszövetkezetek jelentőségének lebecsülésében, az állami fegyelem megsérté­sének eltűrésében nyilvánultak meg. "I A Földművelésügyi Mi­nisztériumnak, az Állami Gazdaságok Minisztériumának, valamint a tanácsok mezőgaz­dasági szerveinek legfőbb fel­adata a gazdasági szervező­munka megjavítása és az élen­járó módszerek elterjesztése. A mezőgazdasági szerveket foko­zott felelősség terheli az irá­nyításukra bízott területen a termelőszövetkezetek gazdasági, szervezeti megerősítéséért, a hozamok emeléséért, valamint az önköltség csökkentéséért. 2 A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése és megszilárdítása, továbbá a ter­melési színvonal emelése érde­kében, elsősorban a termelő­szövetkezetek termelését köz­vetlenül irányító szervek, a járási mezőgazdasági osztá­lyok és a gépállomásod mező­gazdászi szervezetének mun­káját kell megjavítani. Q A mezőgazdasági szak­igazgatási szerveken kí­vül, elsősorban a tanácsok és végrehajtó bizottságaik felelő­sek a termelőszövetkezetek megszilárdításáért, fejlesztésé­ért cs termelési színvonaluk emeléséért. A megyei tanácsod végrehajtó bizottságai kiemel­ten és rendszeresen foglalkoz­zanak a gépállomások munká­jával, ellenőrizzék műkődésü­ket, adjanak meg számukra minden anyagi és szervezeti segítséget. A Az állami gazdaságokban és a termelőszövetkeze­tekben olyan tervezési rend­szert kell bevezetni, amely a jelenleginél egyszerűbb, elő­segíti a dolgozók kezdeménye­zésének kibontakozását, s fő­ként az árutermelés jelentős növelését. A mezőgazdasági tervezés módosított rendsze­rére az Országos Tervhivatal, a Földművelésügyi Miniszté­rium és az Állami Gazdaságok .Minisztériuma 1955. szeptem­ber l-ig terjesszen javaslatot a Minisztertanács elé. Eí A Földművelésügyi Mi­* nisztérium és a mező­gazdasági igazgatási szervek jelentősen javítsák meg a szak­propagandát és tegyék azt a mezőgazdaság irányításának egyik főeszközévé. A mező­gazdasági szakigazgatás min­den dolgozójának, minden me­zőgazdasági szakembernek sza­kadatlanul harcolnia kell az új és fejlett módszerek széleskörű ismertetéséért és bevezetéséért. Szorosabban együtt kell mü­ködniök a mezőgazdasági tudo­mány és a gyakorlat dolgozói­nak. A mezőgazdasági termelés főkérdéseire kell irányítani a tudományos és kutatómunkát. A tudósok és kutatók feladata mindenekelőtt, hogy tudomá­nyosan megoldják a termelés és a nagyüzemi gazdálkodás gya­korlatában felmerülő agrotech­nikai, zootechnikai és üzem­szervezési kérdéseket. Az 1953 decemberi párt- és kormányhatározat rendelkezé­sének megfelelően ez évben és a következő években is meg kell rendezni az Országos Mezőgazdasági Kiállítást, s évről évre több helyi kiállí­,tást kell rendezni, elsősorban a járásokban. XII. A párt- ós a Jomegszervezetek feladatairól , bz illetékes Állami _ szervek kekkel való üzérkedést, — ~ Á pártszervezetek, a kom­munisták sikeresen vezették a harcot a mezőgazdaság szo­cialista átszervezéséért, a me­zőgazdasági termelés fellen­dítéséért. Munkájuk nélkül nem szilárdulhatott volna meg a munkás-paraszt szö­vetség, nem jöhetett volna létre erőteljes szövetkezeti mozgalom és nem folyhatna sikeres harc a kulákok gaz­dasági korlátozásáért, politi­kai befolyásuk megszünteté­séért, A mezőgazdaság szocialista átszervezésének és ezzel erv idejűleg a mezőgazdasági ter melés fellendítésének jelen­legi feladatait csak a párt irányításával, a pártszerveze­tek, a kommunisták mozgó­sításával, a Központi Vezető­ségnek a falusi pártmunka megjavítására vonatkozó, ez év februári határozatának következetes végrehajtásával lehet megoldani. "1 A Központi Vezetőség A* felhívja a párt minden tagját, mindenekelőtt a falusi kommunistákat, hogy céltu­datosan és kitartóan küzdje­nek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért, az egész mezőgazdasági termelés színvonalának emeléséért. Erőfeszítéseiket a meglevő termelőszövetkezetek megszi­lárdítására, a gépállomások és állami gazdaságok mun­kájának megjavítására, s ez­zel együtt a dolgozó kis- és középparaszti tömegek meg­győzésére kell irányítani, hogy azok megértsék a me­zőgazdasági termelés fellen­dítésének feladatait és elvé­gezzék az ebből rájuk háruló részt; mind többen magukévá tegyék a szocialista nagyüze­mű gazdálkodás ügyét, ön­ként, saját elhatározásukból, meggyőződésből lépjenek be a termelőszövetkezetbe. X Központi Viezetőség fél, hívja a falusi kommunistákat, hogy példamutatósukkal és harcos kiállásukká! járjanak élen a terméshozamok növe­léséért, az új módszerek el­terjesztéséért, a termelőszö­vetkezetek fejlesztéséért és az állampolgári fegyelem megszilárdításáért folyó harc­ban, 2 A falusi pártszervezet tek a dolgozók köré­ben folytatott politikai mun­kájuk közben támaszkodja­nak a tömegszervezetekre és tömegmozgalmakra. A Köz­ponti Vezetőség utasítja a fa­lusi pártszervezeteket, a párt járási bizottságait, hogy se­gítsék a Dolgozó Ifjúság Szö­vetségének falusi szervezeteit és vonják be a mezőgazdaság szocialista átszervezésével és a mezőgazdasági termelés fellendítésével kapcsolatos feladatok elvégzésébe. A gépállomások és az ál­lami gazdaságok munkájának megjavításában fontos fel­adatok várnak a MEDOSZ szervezeteire. A MEDOSZ központi vezetősége gondos­kodtok arról, hogy a ME­DOSZ-szervezetek a munka­verseny szervezésével s a dolgozók mozgósításával já­ruljanak hozzá a termelé­kenység fokozásához s az ön­költség csökkentéséhez. A falusi pártszervezetek a népfront-bizottságokban, ter­melési bizottságokban, gaz­dakörökben, földművesszö­vetkezetekben és más falusi tömegszervézetekben népsze­rűsítsék a szövetkezeti gaz­dálkodást. E szervezetekben működő MDP-csoportokon keresztül érjék el, hogy ezek a széles paraszti tömegeket magukban foglaló szervoze­tek, illetve mozgalmak cse­lekvően támogassák pártunk szövetkezeti politikáját, egy* Ur- ÍFaWaídi s l etíaibnj

Next

/
Oldalképek
Tartalom