Délmagyarország, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-29 / 151. szám

viwg PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEKJ II tLMAGYAB ORSZÁG AZ MDP CSONGRADMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam 151. szám Ara: 50 fillér MAI SZAMUNKBÓL: A FELLAZULT NORMA KÉRDÉSE A VASÖNTÖDÉBEN (3, oldal) HAT SZEGEDI MŰVÉSZ KAPOTT KITÜNTETÉST A MAGYAR SZÍNJÁTSZÁS ÜNNEPI HETE ALKALMÁBÓL (3, oldal) FEKETEVAGÖK ÉS ÜZÉRKEDŐK A BÍRÓSÁG ELŐTT (4. oldal) Szerda, 1955. június 29. Több másod vetési! A mezőgazdaságunk szocialista átszervezéséről szóló párthatározat kiemelkedő helyen foglalkozik ál­lattenyésztésünk problémáival. Érthető, hiszen állat­tenyésztésünk további fellendítése egész sor olyan égető problémát old meg, melyek szorosan hozzátar­toznak mezőgazdasági termelésünk eredményeinek fo­kozásához. Mint a határozat is mondja, második öt­éves tervünk időszakában nagymértékben kell emel­nünk a kukorica, a burgonya, a konyhakerti zöldáruk, a szőlő- és gyümölcsféleségek termésátlagait. E fel­adatok megvalósításához tsz-ekben, egyéni gazdasá­gokban egyaránt —, hogy javítani tudjuk földjeink talajerő viszonyait — nagymennyiségű szervestrágyára van szükség. Tévedés lenne azt gondolni: az istálló­trágyát műtrágyával tökéletesen lehet pótolni. Az egyik okos paraszti felfogás azt tartja: a műtrágya úgy esik a földnek, mint az embernek a jó szalonna. De a szalonna mellé kenyér is kell. Az istállótrágya a föld *kenyere-. Ez az egyik ok, amely parancsolóan követeli tőlünk állatállományunk fokozottabb fejlesz­tését. A másik pedig az, hogy éppen állataink ütemes szaporításával rövid időn belül meg kell szüntetnünk azokat a közellátási nehézségeket, melyek ma még a hús-, a zsír- és a tejellátásban vannak. Sokkal nagyobb szarvasmarha-, ló-, sertés-, ba­romfiállományra van szükség. Ez nemcsak a paraszti termelő magáinérdeke, hanem nemzeti ügy is. Haza­fias kötelezettségeinknek teszünk eleget, amikor most az aratással, a csépléssel egyidőben nagy területeken vetünk silókukoricát, csalamádét, kölest és más egyéb takarmánynövényt. Ezzel biztosíthatjuk állatainknak a jól tápláló, nedvdús takarmányokkal való ellátását a téli és a koratavaszi hónapok idejére is. Ha széttekintünk a szegedi termelőszövetkezetek, egyéni gazdák házatáján s szóba kerül a másodvetésű takarmánytermelés ügye, akkor a legtöbb helyen még mindig azt tapasztalhatjuk: különösen a vezetők — ide értjük a felsőbb-tanácsi szerveket is — még min­dig nem értették meg a párthatározatnak az állatte­nyésztéssel és a takarmánytermeléssel foglalkozó ré­szét. A baktói .^.lkotmány TSZ-ben, de a Dózsa Ter­melőszövetkezetben is csak tessék-lássék akarnak másod­vetésű takarmányt termelni. Az Alkotmány TSZ igaz­gatósága mindössze 25 hold silókukorica, csalamádé és köles vetését tervezte. Ezt sem tarlóba vetik, hanem jórészt az őszi vetésű takarmánykeverékek helyére, azokba a földekbe, melyeken sokkal célszerűbb lett volna az idén is kenyérgabonát, kukoricát vagy más szemestakarmányt termelni. Ma még semmi akadálya nem lehet annak, hogy gabonatarlóinknak legalább az egyharmadán másodve­tésű takarmánynövényeket termeljünk. Ha most nö­veljük másodvetésű területeinket, őszre nem lesz szükség arra, hogy külön foglaljunk le területeket ta­karmánykeverék-féleségek termelésére. Nem fogad­hatjuk el azt a helytelen érvelést, hogy másodvetés nélkül is terem annyi takarmányunk, amennyi jószág­állományunk részére elegendő. Hasonló nézetekkel ta­lálkoztunk az alsóvárosi Üj Siet TSZ-ben is. Ne feledkezzünk meg arról, hogy a másodvetésű takarmánytermeléssel az egyéni és a szövetkezeti gaz­daságokban is sokkal változatosabbá tehetjük jószá­gaink etetését. A másodvetés munkája sokezer hektó­liter tejben, sokszáz mázsa húsban térül vissza. A na­gyobb és jobbminőségú takarmánykészletek lehetővé teszik, hogy különösebb nehészség, gond nélkül szö­vetkezeti és egyéni gazdaságainkban újabb tenyész­állatokat állítsunk be. Mindezek mellett most fontos kérdés az is, hogy a már megtermelt szálastakarmányainkat jól raktároz­zuk el, megvédjük a rothadástól, penésztől, amely a legjobb minőségű lucernát, rétiszénát is értéktelenné teheti. Amikor megszáradtak a rendek, azonnal gyűjt­sük fel, boglyázzuk s néhány nap múlva az első al­kalmas időben rakjuk a termést kazlakba. A kazlakat pedig gondosan tetejezzük be szalmával; ezzel meg­óvjuk az avasodástól. A jó gazdákat nem kell erre különösképpen kioktatni, de mégis szóvá kell tenni a raktározás módszerét is, mert előfordulnak olyan ese­tek, — mint például a Szegedi Konzervgyár nagyfai célgazdaságában történt —. hogy a rétiszénát a tel­jes beszáradás előtt kazlazták s a termés nagyobb ré­sze begyullad, tönkremegy. Nagy hozzáértést követel a nyári silókészítés is. Töltés után jól szigeteljük a silómedencéket és a föld­silókat. Ha levegő fér a beágyazott takarmányhoz, az megromlik, etetésre alkalmatlan lesz. Jövő évi takarmányszükségleteink bőséges biztosí­tása nemcsak gazdasági munka, hanem elsőrendű poli­tikai feladat is. Népünk, pártunk akaratát teljesítjük, amikor harcot indítunk takarmánytermelésünk, állat­tenyésztésünk fellendítéséért. Ma délután : a III. Békekölcsön negyedik sorsolása Siófokon Ami már megvalósult a községpolitikai tervekből a kerületi tanácsoknál Szegediek szeme láttára épülnek az új közkifolyók, gyulladnak ki a lámpák az eddig sötétbe borult utcasarkokon, utakat javítanak, házakat tataroznak: a dolgozók által kért, s a községpolitika tervben szereplő terv-feladatok egymás után valósulnak meg. Most bontakozik ki igazán a kerületi tanácsok, — külö­nösen a tanácstagok és választóik kö­zötti szoros kapcsolat, hisz alig van olyan választókerület városunkban, ahol valamilyen társadalmi munkában ne vet­tek volna részt az utcák lakói. Ezek az első lépések a magunk ügye megvalósí­tásának elősegítésére nagyon jelentős dolog. Látszik, hogy a társadalmi mun­kát — ha a tanácstagok jól végzik felada­tukat.— szívesen vállalják a város lakói. Ex hangzott el az I. kerületi tanácsülésen Tegnap délután rendes ülést tartott az I. kerületi Ta­nács, ahol Misem Gusztáv elvtárs, a végrehajtó bizott­ság elnöke beszámolt arról, hogyan hajtották végre eddig a közsépolitikai tervben sze­replő feladatokat. Bizony sok minden megvalósult már be­lőle, pedig alig pár hónapja, hogy elkészült a terv. A ha­táridőt minden esetben be­tartották és ez nem kis mér­tékben köszönhető a társa­dalmi munkát szervező ta­nácstagoknak s a terv meg­valósításában serénykedő la­kóknak. Különösen Újszege­den végeztek több társadalmi munkát: a Torontál téri, a Kézdi utcai, a Jobbfasori, a Szőregi úti, a Gyergyói utcai kútkifolyók elkészítésénél Héger Károlyné, Lehoczki Lajos. D. Papp Gyula, Szi­helszky János tanácstagok forint értékű társadalmi munkát szerveztek. De lelkesen tevékenyked­tek a lakók a Lövölde utcai salakgyalogjárda, a szülők a balettiskola, az Építőipari Vállalat mérnökei az Üjsze­gedi Kultúrotthon tervrajzai­nak elkészítésénél. Sok mindenről lehetne még beszámolni, ami nemcsak most a legutóbbi tanácsülé­sen, hanem megelőzőleg el­hangzott. hisz 280 ezer forin­tot fordítottak a Temesvári körút új aszfaltjárdáira, az újszegedi ligetnek jobbolda­lán már három méter széles aszfalt gyalogjárda vezet: ezt a tartalék keretből csinál­tatta meg az I. kerületi Ta­nács az Április 4. útjával együtt. Nagy léptekkel halad az I. kerületben előre a köz­ségpolitikai terv megvalósí­tása — a lakosság egyre na­a környék lakóival többezer gyobb megelégedésével. llj lámpák, közkifolyók, keressijárdák épültek a 11. kerületben Á III. Békekölcsön negye­dik sorsolását szerdán dél­után 4—6 óra között bonyo­lítják le ünnepélyesen Siófo­kon. Ez alkalommal a száz­ezer forintos főnyereményen kívül 34 drb 50 000, 68 drb 25 000, 170 drb 10 000 és 510 drb 5000 forintos nagynyere­ményt, valamint 8500 drb 1000, 25 500 drb 500 és 153 037 drb 200 forintos nyereményt sorsolnak ki. A siófoki sorso­láson tehát 2 óra alatt össze­sen 221 húzással 187 850 egész kötvényt sorsolnak ki 59 613 400 forint értékű nye­reménnyel. A nyereménnyel kisorsolt kötvények beváltását — a hi­vatalos nyereményjegyzék alapján — július 1-én kezdik meg A II. kerületi Tanács köz­ségpolitikai tervének meg­valósítása során 46 helyen új lámpákat szereltetett fel Ezekben a munkálatokban jelentős megtakarítást értek el, hisz többhelyen nem kel­lett oszlopot felállítani. Négy darab közkifolyót készítet­tek el. olyan helyeken, ahol eddig a lakóknak 5—600 mé­terre kellett menniök ví^rt; itt sem maradt el a társadal­mi munka, amelynek értéke 15 600 forint. Most készül to­vábbi három közkifolyó a kerületben, amelynek meg­valósítását ugyancsak előse­gíti a lakosság. A harmadik negyedévben újabb tíz köz­kifolyót létesítenek. A társa­dalmi munka segítségével a II. kerületi Tanács is túltel­jesíti községpolitikai tervét. Hozzájárul ehhez szívvel lé­lekkel Berta Józsefné, Rácz Józsefné, Szél József, Ökrös Erzsébet, Iglói Ferenc tanács­tag s a különösen odaadó tár­sadalmi munkás a Petőfi te­lep Il-es. utcában, Fogas Imre. Elég elhanyagoltak a kerü­letben a keresztjárdák. Ez­ideig már 20 keresztjárdát több száz négyzetméter terü­leten kijavítottak és további 25 keresztjárda készül el jú­lius 15-ig. Megkezdték Pe­Teljesiíe'ték az első félévi tervet Most újabb szegedi üze­mek, vállalatok jelentették, hogy eleget tettek az első félévi, második negyedévi tervüknek. A HOMOKKITERMELÖ VÁLLALAT az első félévi tervének június 27-én eleget tett. A vállalat dolgozói azon • vannak, hogy megtartsák, fo­kozzák teljesítményüket. A CSONGRADMEGYEI TÉGLAGYÁRI EGYESÜ­LÉS téglagyárai az első fél­évi nyersgyártási tervüket június 23-án, égetési tervü­ket pedig június 25-én telje­sítették. Most további sike­rekért dolgoznak. A SZŐRME- ÉS BÖRRU­HAKÉSZÍTÖ VÁLLALAT dolgozói június 27-én eleget tettek az első félévi teljes ter­melési tervüknek. tőfi telep XVII. utcájában egy gyaloghíd beton elemei­nek előre gyártását: egy hó­napon belül ez is elkészül. Fráter Zoltán, a székháti is­kola tanítója szervezése nyo­mán közel 50 000 forint meg­takarítás jelentkezik a köz­ségpolitikai tervben a Szék­háti iskolához vezető 1500 folyóméter salakút elkészíté­sénél. Ilyen salakútat több helyen készítenek a kerület­ben ugyancsak társadalmi munkával. Egy állami lakó­házat már kitatarozva átad­tak a lakóknak — kilenc épület felújítása fejeződik be a III. negyedévben Készül­nek a Béke telepi iskola, a Petőfi telepi bölcsőde, a Fo­dor telepi vámhézépület or­vosi rendelővé való átalakí­tásának tervei. A hatósági fő­zőhely számára már elké­szült a sütőkemence. Több mint 200.000 forint értékű társadalmi munka a Itt. kerületben hálytelken, a Petőfi utcában, Hattyas telepen a Versei ut­cában. De ha nem is sorolunk fel mindent, hogy mi való­sult meg eddig a községpo­litikai tervből a III. kerü­letben. Kifejezi ezt egy szám: majdnem 600 000 forintot fordítottak a lakosság igé­nyeinek kielégítésére. És a választók sem maradtak el: köztudomású már városunk­ban. miként mozdult meg Mihálytelek népe. hogy új egészségházat építsen magá­nak. Persze ez csak egy pél­da. hisz a III. kerület lakói eddig már több mint 200 090 forint értékű társadalmi munkát végeztek. Több ezer négyzetméter te­rületen készült a III. kerü­letben makadám, aszfalt, sa­lakút, átjáró, vízlevezető árok. csőhálózat az elmúlt hónapokban. Kijavították a Marx téri keramit kocka bur­kolatot. a Dobó utcai tégla gyalogjárdát. Jelentősen elő­rehaladtak a Hámán Kató utcai közcsatornázással. A villamosmegállóknál kijaví­tották a járdákat és sok-sok apró közérdekű feladatot va­lósítottak meg. Több mint 5000 forintot költöttek a mó­ravárosi iskola berendezési tárgyainak felújítására, más iskolák jobb felszerelésére. Üj közkifolyó létesült Mi­Békegyülés az újszegedi Vakok Intézetében (Tudósítónktól.) Hétfőn es­te 7 órakor az újszegedi bé­kebizottságok békeestet ren­deztek a Vakok Intézetének rózsaparkjában. A békegyű­lést a helsinki békekongresz­szus tiszteletére hívták ösz­sze. Az ünnepi beszédet Har­math István elvtárs, az I. ke­rületi Tanács vb. elnökhe­lyettese tartotta. Harmath elvtárs hangsúlyozta a béke­harc utolsó szakaszának ered­ményeit. A győzelem állo­másai: Varsó, Bécs, Belgrád. A varsói szerződés hatalmas erő, amely visszatartja az im­perialistákat a háborús pro­vokációktól. Ausztria sem áll többé a háborús uszítók szolgálatában. A belgrádi tár­gyalások eredményeképpen eltűnt az a szakadék, amely a két testvéri népet, a Szov­jetuniót és Jugoszláviát el­választotta egymástól. Nagy­mértékben hozzájárul a bé­kefront megerősödéséhez Bulganyin elvtárs és Nehru indiai miniszterelnök közös nyilatkozata. Az ünnepi beszédet vidám kultúrműsor követte, ame­lyet a Közalkalmazottak Szakszervezete Bartók Béla Kórusa és színjétszó csoport­ja rendezett. A mintegy 130 főnyi közönség egy ember­ként tett hitet a béke, a ha­ladás ügye mellett. Nem akarunk mások belügyeibe avatkozni, de azt sem tűrjük, hogy mások avatkozzanak be a mi problémáinkba Lukács György elvtárs beszéde a helsinki béke-világtalálkozón Helsinki (MTI). A béke­világtalálkozó hétfői ülésén felszólalt és német nyelven beszédet mondott Lukács György, Kossuth-díjas aka­démikus. a magyar küldött­ség tagja. Mi magyarok — mondotta többek között — kis nép va­gyunk, amely nagyhatalmak közé beékelve, ezer év óta, fennállása óta volt kénytelen küzdeni a jogért, hogy sorsát maga határozhassa meg. Egy évszázad előtt, midőn népünk mérsékelt polgári új­jászerveződését kísérelte meg, a Habsburgok s később a Romanovok fegyveres in­tervenciója támadt rá s csak­nem két évig tartó véres há­borúra volt szükség, hogy meghiúsítsák azokat a jogos követeléseket. amelyekkel népünk szabadságáért és füg­getlenségéért síkraszállt. Az utolsó évtizedekben pe­dig a német imperializmus nyomása és belső ügyeinkbe avatkozó politikája sodort minket két világháborúba. Tudjuk, nem állunk egye­dül ezekkel a nemzeti tapasz­talatainkkal. Európa törté­nete azt mutatja, hogy a nagy háborúk túlnyomó többsége j annak következtében tört ki,' más népek önrendelkezési jo­gát. Mindannyian ismerjük Dulles és Eisenhower urak fontos jelszavát Közép-Euró­pa ama népeinek „felszaba­dításáról". Ez közvetlenül fe­nyegeti önrendelkezési jo­gunkat, azt a jogot, hogy sa­ját nemzeti életünket úgy rendezzük be, ahogyan azt népünk többsége kívánja. Még akkor is fenyegeti, ha olyan formát ölt, hogy semle­gesítést akarnak reánk kény­szeríteni. Nem akarunk má­sok belügyeibe avatkozni, de azt sem tűrjük, hogy mások avatkozzanak be a mi problé­máinkba. S itt nemcsak a mi önálló, szabadon választott nemzeti létünk megalakításá­ra való jogunkat fenyegetik, hanem a lengyel, cseh, ro­mán, bolgár és albán népe­két is. Nemzeti öngyilkosság volna, ha nem tennénk kísér­letet arra. hogy ezeket az életérdekeinket megvédel­mezzük. A népi demokráciák varsói szerződése egymással és a Szovjetunióval ilyen vé­delme nemzeti érdekeinknek és egyúttal védelme a világ békéjének is. Az Egyesült Államok ál­lamférfiainak nyilatkozatára hogy egyes nagyhatalmak a Pravda éleshangú válasza reakciós módon megsértették kiemelte, hogy a Szovjetunió számára nem képezheti meg­vitatás alapját egy olyan módszer, amely beavatkozást jelent szabad népek belső ügyeibe. A kis népek önren­delkezési jogának kérdése számunkra, magyarok szá­mára sorskérdés, egyben a világpolitika egyik sarkalatos pontja. Népünk mindig mély szolidaritást érzett az impe­rialista háborúk, vagy hábo­rús előkészületek által fenye­getett többi nép iránt, ön­ként jelentkező orvosaink és ápolónőink kórházat tartottak fenn Koreában az egész pol­gárháború ideje alatt. Né­pünk tettekkel bizonyította a szabadságukért és önállósá­gukért harcoló népek iránt érzett rokonszenvét más ese­tekben is. Mi. magyarok tudjuk és egész lelkünkkel érezzük, hogy a koreai, vietnami és a gyarmati világ más népeinek szabadságharca a mi szabad­ságunkat és függetlenségün­ket is védi és nekik is tud­niok kell, hogy midőn a mi népünk az Egyesült Államok politikusainak agresszív igé­nyeivel szemben védekezik, mi is ugyanazt a közös békét óvjuk, amelynek alapját Co­lombóban, Genfben és Bárt" dungban rakták le. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom