Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-07 / 106. szám

Szombat. 195S. május 7. ítélt a nép birósága A valuta- és árurejtegető, üzérkedő Fráter János 15 évi börtönt kapott 3 DÉLMÜGYBRORSZÍG A Fővárosi Bíróság Frank László tanácsa, amikor teg­nap reggel folytatta Fráter János ismert szegedi késes­és köszörűsmester és bűntár­sai valuta- és árurejtegető, üzérkedő bűnperének tár­gyalását, bejelentette, hogy a Megyei Bíróság első emelet 62-es számú szobájában a bűnjelek megtekinthetők. A zsúfolt tárgyalóterem ki­ürült, s mindenki lement megnézni a bűnjeleket. A szemek tágra nyíltak: a cso­dálkozás és a felháborodás moraja zúgott a teremben. Látni kellett volna minden szegedi dolgozónak, hogy mit vonták el ezek a bűnös em­berek a vásárlók elől: egy óriási halomban töbezer különböző bicska, ládaszámra az olló, hatal­mas mennyiségű, külföldi borotvapenge, többszáz bo­rotva, kés, tőr, bárd, szap­pan, kanál, villa: többszázezer forint értékű áru. S egy asztalon csillogó ékszerek halmaza: karkötők, gyűrűk, aranyórák, arany ci­garettatárcák, arany leme­zek egész sora, nyakláncok tömege, brilliánsok, drágakö­vek marokszámra. Honnan jutott ez a két-há­rom ember a többmilliós va­gyonhoz? A tárgyalés folytatása után világosság derült a kérdésre. Fráter Jánostól 1952-ben megvonták kereskedésre jo­gosító íparigazolványát. A megelőző években, mint ké­sesmester, kizsákmányolta al­kalmazottait — busás ha­szonra tett szert mások mun­kájából. Kereskedői jogának megvonása után összehará­csolt áruit elrejtette Szege­den lakó testvééreinéi, Frá­ter Józsefnél, Margitnál, Zoltánnál. Aztán 1953-ban — amikor látta, hogy mozgolód­ni kezdenek az üzérkedők, azt gondolta, hogy most mér majd ismét eljön az 6 vi­lágát zugban tovább folytatta a kés és acéláru vásárlását, eladását — busás haszon­nal. Ennek a nagyravágyó, gazda­godni akaró, kapitalista szel­lemmel telített embernek megnőtt a szarva: vett ő írógéptől kezdve az abroszig, a konyharuháig, az aranyig, a bőrnadrágig mindent. Egy­re szaporította "árukészle­tét", amelynek értéke több­százezer forintra rúgott. Nem volt előtte akadály: spekulá­cióval szerzett 528 dollárt, 44 fontot — melyet nem jelen­tett be —, keresett megszo­rult embereken. Bűntársává tette testvéreit azzal, hogy náluk rejtette el harácsolt vagyonát: Fráter Margitnál 83 ezer, Zoltánnál 4700 forint értékű eldugott árut találtak, Fráter Józsefnál pedig nagy­mennyiségű aranyat. Marótj Ferencet, a budapesti Vas­és Edénybolt l-es, majd 20-as számú árudájának eladóját rávette, hogy tegyen neki fél­re árut •— aki később lopott is árut, amit lehozott Sze­gedre a «jó vevőnek". Vásá­rolt többezer forint értékbefi Fráter János Budapesten Adler Simon és Kotányi Dá­niel volt nagykereskedőktől, akik ugyancsak rejtegették régi árujukat. Szentesi Tóth Imrétől, a Szegedi Szálloda­és Vendéglátó Vállalat fogyó raktárának volt vezetőjétől 1953 óta mintegy 8000 fo­rint értékű lopott holmit veit meg. Nógrádi Dömötör László sze­gedi ékszerésztől aranycsatot vásárolt —• aki egyébként méltó társa Fráter Jánosnak: «mániája" volt Nógrádinak, hogy brilliánsot gyűjt. Drá­gakő iránti óhaja oly erős volt, hogy csak "szórakozás­ból" 300,000 forint értékű brilliánsot rejtett el laká­sán .,. Micsin Tivadar volt szegedi adóhivatali tisztviselő is Fráter János bűntársa: rejtegette áruját és "köny­velt" néki < (, S itt van Fráter György vizsgázott fogász, aki testvé­rével, Jánossal együtt ásta el Szatymazon azt a közel 2000 gramm aranyat, ame­lyet Fráter Györgyre még 1944-ben, a deportálás előtt egy győri fogorvos rábízott, s azt a német fasiszták által elpusztított család hozzátar­tozóinak Fráter György :iem adta vissza, hanem eltulaj­donította. Azonkívül nagymennyiségű fogara­nyai törvényellenesen fel­halmozott, holott munkája nyomán ma­gas keresetet tudott biztosí­tani magának. A bűnszövetkezetet lelep­lezték — s ítélt a nép bíró­sága: Fráter János 15 évi börtönt kapott és egész va­gyonát elkobozzák. Fráter Györgyöt 4 évi börtönre és teljes vagyonelkobzásra ítél­ték. Nógrádi Dömötör Lász­lót 1 év és 6 hónapra, Mi­csin Tivadart 1 év és 4 hó­napra ítélte a bíróság. Fráter József 1 év, Fráter Margit 6 hónap, Fráter Zoltán 3 hó­napi börtönbüntetést kapott. Adler Simon 1 évi börtön­büntetését betegségére és idős korára való tekintettel 3 évre felfüggesztették. Kotá­nyi Dánielt 1 év és 6 hónap, Maróti Ferencet és Szentesi Tóth Imrét 3—3 évi börtön­büntetésre ítélték. Horváth Ferencet és Lindmayer Fe­rencnét felmentette a bíró­ság. Az elítéltek enyhítésért fellebbeztek. A háromnapos tárgyalás be­fejeződött. A tárgyalás meg­mutatta, hogy az üzérkedők, spekulánsok az elmúlt más­fél évben megmutatkozó li­berális szellem következté­ben hogyan kezdtek mozgo­lódni, s harácsolással, üzér­kedéssel próbáltak ismét gazdagodni, uraskodni. Azon­ban | ( "i'l nem sokáig tudtak élős­ködni. A nép ítélete lesúj­tott rájuk. Az elrejtett 23 karát brilli­ánst, a több kiló aranyat — amelyéket nem jelentettek be — s a többszázezer forintér­tékű árut elkobozták — a bűnösök a börtönbe kerültek. Nagy tanulsága ennek az ügynek: egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, hogy az üzérkedők és speku­lánsok, árurejteget ők és va­lutázók, a nép vagyonának eltulajdonítói ellen állandó­an, fokozott éberséggel kell harcolnunk. M. T. Ezernél íobb új belépő dolgozik a megye tsz-eiben Csongrád megyében hónap ról hónapra emelkedik a termelőszövetkezetek taglétszáma. Ebben az évben 840 család 1085 tagja lépett a szövetkezetekbe és csoportokba. Az új tagok már a földeken dolgoznak. A makói Úttö­rő Termelőszövetkezet 110 új belépője közül több mint ötven asszony és leány, akik társaikkal együtt mór befe­jezték az első sarabolást a szövetkezet százholdas hagy­matábláján. Nagy kedvvel, szívesen dolgoznak, hiszen nem kell már kilométereket gyalogolniok, teherautó vi­szi ki őkeit a földekre. = HIREK= — A Juhász Gyula Kul­túrotthonban vasárnap dél­előtt 10 órakor vetítéses me­sedélelőtt lesz. — A Bolyai János Mate­matikai Társulat Szegedi Tagozata május 7-én, szom­baton délután 5 órakor a Bólyai Intézet előadótermé­ben (Aradi vértanúk tere 1. II. emelet) előadóülést tart. Az előadás tárgya: Részecs­keszámlálókkal kapcsolatos valószínűségszámítási problé­mák. Előadó: Takács Lajos. Érdeklődőket szívesen látnak — Kothencz Lajos né öttö­mösi lakos engedély nélkül vágott le egy borjút és a húst piacra vitte. A szegedi já rásb íróság hat hónapi börtön­nel sújtotta. — Az újszegedi verseny­uszoda május 8-án, vasárnap nyílik meg. A partfürdő, a hattyastelepi strandfürdő, valamint a két úszóház pedig május 15-én nyit és ettől az időponttól kezdve a nagykö­zönség rendelkezésére áll. — A Szegedi MAV Igaz­gatóság május 7-én, szomba­ton este 8 órakor az MSZT székházban hangversenyt rendez. Közreműködnek a szegedi Nemzeti Színház tag­jai: S. Papp Júlia Munka Ér­deméremmel kitüntetett mű­vész, Várnagy Lajos Szocia­lista kultúráért jelvénnyel kitüntetett művész, Sinkó György, a prágai fesztivál ki­tüntetett művésze és Jánosi Rudolf operaénekes. Zongo­rán kísér: dr. Korényi Ele­mérné. — Rácz Lajos és felesége. valamint Rácz János üllési kulákok terményeiket a be­adás elől elrejtették. A hoz­zájuk érkező begyűjtési meg­bízottak láttán összecsődítet­ték szomszédaikat, majd amikor a begyűjtési megbí­zottak rendőrt hívtak, nekik támadtak. A szegedi járásbí­róság Rácz Lajosnét négy évi és 6 hónapi, Rácz Lajost egy évi, a többi vádlottat, akik ugyancsak résztvettek a hi­vatalos közegek elleni táma­dásban — háromtól nyolc hó­napig terjedő börtönbüntetés­re ítélte. — A Magyar Írók Szövet­sége szegedi csoportjának ve­zetősége ezúton is felhívja tagjai figyelmét, hogy a TTrT az irodalmi esten sze­replő négy budapesti írót, Devecseri Gábort, Simon Ist­vánt, Csoóri Sándort és F. Nagy Lászlót ma, szombaton délután 3 órakor a TTIT­klubban látja vendégül. A megbeszélésen a csoportta­gok minél nagyobb számban vegyenek részt, mivel a fia­tal írók problémáiról lesz szó. I rA KIVÁLÓ orosz zeneszerző születé­sének 115. évfor­dulóját ünnepel­jük. Művei az utóbbi fél évszázad alatt bejárták a világ hangverseny-termeit, színpadait, megbecsülést és elismerést szerezve hazájának és alkotója nevé­nek egyaránt. 1840. május 7-én született egy uráli kis városban, Votkinszkban, ahol apja egy állami kisüzem igazgatója volt. A muzikális „légkörű" családi házban, valamint a közeli munkástelepen is­merkedik először a zenével és a nép­dalokkal. Tanulmányait jogtudományi szakiskolában kezdi, de hamarosan rá­döbben, hogy az 6 igazi szakmája a zene. 22 éves korában Rubinstein ta­nácsára beiratkozik az akkor alakuló pétervári konzewatóriumba. A HIVATALOS MŰVESZEK sor­sa a cári malom alatt egyál­talán nem volt kecsegtető. Az uralkodó körökbon még a XIX­század második fele Oroszorszá­gában is megvetették a hivatásos zenészeket, s anyagi támogatásban nem részesítették őket. Musszorgszkij, kora egyik legkiválóbl? komponistája, pár évvel később hal meg nagy nyo­morban, Borogyin többet foglalkozik kémiával, mint zenével, ami a művé­szetnél nagyobb kereseti forrásokat biztosít. Csajkovszkij jól tudja, mi vár rá, de önmaga erejében, egy pillanatig sem kételkedve lépi át a pétervéri kon­zervatórium kapuját. Rubinstein veze­tése alatt sokat és lelkiismeretesen dolgozik. Hallatlan munkakedve és in­tenzitása révén gyorsan fejlődik s rö­videsen a konzervatórium legjobb nö­vendéke lesz. melynek elvégzése után az új moszkvai konzervatóriumban — ma Csajkovszkij nevét viseli — kap professzori állást. Sok időt igénylő pe­CS AJKO VSZKIJ dagógiai munkája mellett a komponá­lásra is talál lehetőséget. Már első na­gyobbméretű művei: a „Téli ábrán­dok" című szimfónia és a „Vajda" el­mű opera originális tehetségéről ta­núskodnak. A 60-AS ÉVEKBEN különös fi­gyelmet szentel a zenekritika problé­máinak. Cikkeiben a demokratikus és realista művészet védelmezőjeként lép fel. Legtöbbet a népiességről ír, ami szerinte szerves része az igazi művé­szetnek. A 70-es években új alkotásokkal gazdagítja az orosz zeneirodalmat. Ilyenek tragikus színezetű program­művei: a „Vihar" fantázia a „Rómeó és Júlia" nyitány, a vidám hangulatú II. Szimfónia a „Vakula kovács" című opera (később „Cserevicski"), az első Zongoraverseny, stb. 1877-ben sikertelen házasságot köt, amely mély nyomot hagy életé­ben. Egészségi állapota legyöngül, és otthagyva munkahelyét, külföldre uta­zik. Lelki megnyugvásét a még inten­zívebb munkában keresi. Visszatérése után az „Anyegin" című operáján és a IV. Szinfónián dolgozik. Az „Anye­gin"-ban Csajkovszkij az emberi érzé­sek skáláját — a puskini szöveghez hí­ven — mélyen visszatükröző igazi lí­rai művet alkot. Csajkovszkij különös figyelmet szentelt az operának, mint műfajnak: „Az opera — és csakis az opera — hoz közel bennünket az emberekhez... az tesz ismertté bennünket... az egész nép előtt" — írja a nagy zeneköltő. NEM LENNE TELJES a kép. ha nem utalnánk művészete népi gyöke­reire; zenéje kiaphatatlan forrásait az Egy édesanyához A fehérruhás orgonafa ága, A fényben fürdő friss folyóhabok, A gazdag mezők százszínű virága, A föld méhében duzzadó magok, Lábad alatt a pázsit puha selyme És a szikrázó nap sugara fönt, Szárnyas madárraj vígan csiripelve — Ma minden, minden csak téged köszönt. Édesanya! Ma rádtekint a gyermek, Kezében színes szép csokor remeg, Szeméből boldog holnapok üzennek — Ezeknek fényét gyújtottad te meg, És most ünneplő fénnyel rádvilágít, Mint szívig érő szent sugárvető; Őbenne az a szép jövő virágzik, Mely véle együtt serdülő, növő. y Édesanya! Ma rádtekint az ország, Elődbe járul köszönni a nép, Dolgos kezével megsimítja orcád, v Szorítsd meg jól népednek hű kezét! • Hisz gyermeked a népé s mert te szülted — A néppel eggyé tetted már magad; Ma dicsfényt von fejed köré az ünnep — } > őrizd meg híven nagy hatalmadat! ^ ^ * J Édesanya! Ma rádtekint a földgömb r Minden lakója, minden hű fia: Vigyázz, nehogy a bölcső összetörjön ' És meg kelljen fiadnak halnia! Édesanya! Emeld szemed az égre; Erőtadó nap lángja tündököl — Erős legyél: rajtad is áll a béke, Tipord el azt, ki gyermekedre tör! A fehérruhás orgonafa ága. A fényben fürdő friss folyóhabok, A gazdag mezők százszínű virága, A föld méhében duzzadó magok, Lábad alatt a pázsit puha selyme, És a szikrázó nap sugara fönt. Szárnyas madárraj vígan csiripelve < Édesanya, ma mind téged köszönt. * r'i .'jr" I Gurszky István Tizenhat küldött képviseli a Csongrád megyei édesanyákat az anyák országos konferenciáján orosz népdalok ad­ták- Realista művé­szetének célját leg­rövidebben » követ­kező szavakban lehetne összefoglalni: a népről — a népnek. A XIX. század 60-as, 80-as évei fojtogató levegőjű kora Csajkovszkijra erősen hatott. Ezt a hatást művei is tükrözik. Az egyén szenvedélyesen harcol szabadságáért, boldogságáért, küzd az élet nehézségeivel, akadályai­val, azonban mégsem diadalmaskodha­tik: a harc fináléjában a nyers erő lesz a győztes. Elégikus, helyenként borús, pesszimisztikus hangú operája a „Pi­que Dame", a IV.—V., de különösen a VI., valamint a „Manfréd" szinfónia, az „Éj", az „Ismét egyedül" című ro­máncok, stb. jórészt ezt a hangulatot tükrözik. Csajkovszkij tragédiája tehát ko­ra élete tragédiája, aminek a zenében való visszatükrözése viszont a művész erénye. Egész életén keresztül kereste a kapcsolatot a néppel s a népzene hangjaiban meg is találta. Tiszta szív­ből hitt az orosz nép nagy jövőjében, azonban élete végén már nem talált magában annyi erőt, hogy zenéjével harcoljon ezért a jövőért (lásd a VI. Szinfóniát). Persze helytelen lenne azt gondolni, hogy Csajkovszkij élete utolsó évtizedeiben nem írt optimista muzsikát. Hisz a „Jolánta" című opera, „A hattyúk tava". „A diótörő" és a „Csipkerózsa" című balettek, „A szláv mars" az „1812"-nyitány és románcai jelentős része vidám, bizakodó, húro­kat pendítenek meg a hallgató lelkében. CSAJKOVSZKIJ felemeló és mé­gis megkapóan közvetlen zenéje rend­kívül sokoldalúan és mélyen tárja íc-1 az orosz ember lelkivilágát. Ez teszi ót halhatatlanná. BéMAt Az anyák országos konfe­renciáján 16 küldött képvi­seli megyénk asszonyait- A legméltóbb édesanyákat je­lölték társaik a konferenciá­ra, olyanokat, akik példásan nevelik gyermekeiket s tevé­kenyen résztvesznek a nőszö­vetség munkájában is. Közöttük van Tandari Já­nosné dolgozó parasztasszony, a megye legrégibb MNDSZ­elnöke. Községében, Móra­halmán 1945-ben alakult meg az MNDSZ s azóta vezeti fá­radhatatlanul áldozatkészen a szervezet munkáját. Albert Sándornét a szőregi asszo­nyok küldték el. Szeged kül­döttei dr. Jójárt Lászlóné, a Mérei utcai általános iskola igazgatója és Barta Márton­né a Szalámigyár dolgozója. A makói édesanyák is büszkék küldöttükre: Vízi Mihályné nyolc gyermekes anyára. Viziné az elsők kö­zött lépett be az Úttörő TSZ­be és azóta is példát mutat: tavaly 228 munkaegységet teljesített. Ezenkívül az MNDSZ egyik kerületi szer­vezetének is elnöke. Marczis Vilmosné háziasszony szintén a makóiak küldöte. Résztvesz az anyák konfe­renciáján Tarnava Rudolfné nagylaki és Gáspár Mihályné szentesi háziasszony. Bacsa Sándorné, a Derekegyházi Állami Gazdaság dolgozója Horváth Ferencné, a székku­tasi Űj Élet TSZ tagja, Samu Istvánné csongrádi középpa­raszt asszony, Bánfi Imréné, a Hódmezővásárhelyi Haris­nyagyár dolgozója, Tóth Bé­láné, Hódmezővásárhely, Gor zsa-tanyai nyolc családos édesanya, Hegedűs Istvánné tömörkényi háziasszony. Nagy Károlyné, az MNDSZ megyei elnöke. A megye asszonyai válasz­tották meg küldöttüknek La­pusnyik Andrásnét is, aki az MNDSZ központban dolgozik és tagja a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség ve­zetőségének is. A küldötteket — a Szeged és Szeged járásiak kivételé­vel — pénteken este Hódme­zővásárhelyen az MNDSZ vá­rosi titkárságának helyisége­ben tartott rövid ünnepségen búcsúztatták. Megyénk kül­dötteit Budapesten a két na­pos tanácskozás alatt a X. • kerület asszonyai látják ven­I dégül. Kisgyermekek kötelező védőoltása A fertőzőbetegségek meg­előzése érdekében felhívom a szülőket, gondozókat, hogy védőoltásra vigyék kisgyer­mekeiket a lakóhelyük sze­rint illetékes körzetorvosok­hoz. OLTÓHELYEK: 7. kerület: Sztálin krt. 20, körzetorvosi rendelő; Juhász Gyula utcai óvoda; Zrínyi utca 9, Tanácsadó; újszegedi Gyermekpolyklinika, Csanádi u. 34; Gyermekpolyklinika, Kossuth Lajos sug. 31. II. kerület: Vásárhelyi sug. 68. körzetorvo6i rendelő; Vá­sárhelyi sug. 2, Tanácsadó; Petőfi-telep, 3. utcai Tanács­adó; Új-Petőfi-telepi általá­nos iskola. III. kerület. Faragó utcai körzetorvosi rendelő; Petőfi S. sug. 49, óvoda; Földműves utcai körzetorvosi rendelő és Tanácsadó; móravárosi Egészségvédelmi Tanácsadó, Kálvária-sor 16; Mihálytelek, orvosi rendelő. OLTANDÓK: 6—11 hónapos korú gyer­mekek diftéria, szamárköhö­gés, tetanusz ellen, első. 12—17 hónapos gyermekek 18—24 hónapos gyermekek diftéria, szamárköhögés, te­tanusz elles, másodszor. A felsoroltakon kívül mindazok az idősebb korú gyermekek, vagy vidékről ideköltözöttek, akik még a felsorolt védőoltásokat nem kapták meg. OLTÁSOK IDEJE: Diftéria, szamárköhögés, tetanusz I. oltás első része és a II. oltás 1955. május 7-én délután fél 2-től fél 5-ig. Himlő elleni oltás 1955. május 14-én délután fél 2-től fél 5-ig. Himlő oltási bemutató 1955. május 21-én délután fél 2-től fél 5-ig. Diftéria, szamárköhögés, tetanusz I oltás második ré­sze 1955. június 4 délután iél 2-től fél 5-ig. Városi föorcos AZ ANGLIAI doncasteri szénbányászok sztrájkja to­vább terjed. Az északnyugati bányakerülelben a sztrájkoló bányászok száma 44 800-J a emelkedett. A sztrájk a bá­nyászok munkairé? követelései

Next

/
Oldalképek
Tartalom