Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-26 / 122. szám

vfffc 'prötetáría; egyeljetek! BÚMftGYAKORSZÁfi AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 122. szám Ára: 50 fillér Csütörtök, 1955. május 26. MAI SZAMUNKBÓL: A nyári menetrend (4. oldal) Látogatás a Szegcdi Kéziszerszámgyárban (5, oldal) Egésznapi szórakozás az Építők Ünnepén (5. oldal) V A varsói egyezmények megszilárdítják a béke, a demokrácia és a szocializmus hatalmas táborának poziciéit Az országgyűlés elfogadta és törvénybeiktatta a Varsóban aláírt egyezményeket Az országgyűlés szerdán délelőtt össze-* ült, hogy törvénybeiktassa az Albán Nép-* köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között Varsóban 1955. május 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. Az ülésen megjelentek a párt és a kormány vezetői: Apró Antal, Acs Lajos, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros László, Matolcsi János, Vég Béla s a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt Sepp Schwab, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Stefan Major, a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, An Jen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Piro Koci, az Albán Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Borisz Manolov, a Bolgár Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, 3. V. Andropov, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Kari Braunias, az Osztrák Köztársaság rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere, Katriel Katz, Izrael állam ügyvivője, Kazimierz Korolczyk, a Lengyel Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, Petre Ghcorghiu, a Román Népköztársaság ideiglenes ügyvivője, östen Lundborg, a Svéd Királyság ideiglenes ügyvivője, Olivier Deleau, a Francia Köztársaság ideiglenes ügyvivője, továbbá a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság, Nagybritannia és ÉszakÍrország Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok követségének képviselői. Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülést, majd Boldoczki János külügyminiszter a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján az országgyűlés elő terjesztette a Varsóban 1955. május 14-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot. A nagy tapssal fogadott előterjesztés után Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Hegedűs András elvtárs beszéde Tisztelt Országgyűlés! Képviselő Elvtársak! A Magyar Népköztársaság országgyűlése legutóbbi ülésszakán megszabta a Magyar Népköztársaság külpolitikájának irányvonalát, megállapította, hogy a párizsi egyezmények ratifikálására, a német militarizmus feltámasztására való tekintettel helyesli és feltétlenül szükségesnek tartja barátsági. együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötését azokkal az európai országokkal, amelyek a moszkvai deklarációt aláírták, vagy ahhoz csatlakoznak, valamint helyesli és feltétlenül szükségesnek tartja egyesített katonai parancsnokság felállítását. A Magyar Népköztársaság kormánya — híven az országgyűlés állásfoglalásához — kormánydelegációt küldött Varsóba az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosítása érdekében Összehívott értekezletére. A Magyar Népköztársaság kormányküldöttsége résztvett a nemzetközi helyzet sokoldalú megvitatásában, amelynek során a 8 ország képviselői elemezték a párizsi háborús egyezmények ratifikálása nyomán előállott új helyzetet és egységes akarattal elhatározták. hogy népeik biztonsága és az európai béke fenntartása érdekében megteszik a szükséges intézkedéseket, E célból az értekezleten résztvett államok — az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság — barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést kötöttek. Az értekezlet résztvevői határozatot fogadtak el arról, hogy a fegyveres erők olyan egyesített parancsnokságát hozzák létre, amely közösen megállapított elvek alapján működik. A kormány kötelességének tartja, hogy a varsói értekezletről, a magyar kormánydelegációnak az értekezleten kifejtett tevékenységéről az országgyűlésnek és rajta keresztül a magyar népnek számot adjon. A kormány egyben jóváhagyásra előterjeszd a megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést és kéri a tisztelt Országgyűlést annak törvénybeiktatására. A varsói szerződés a legteljesebb mértékben megtelel a magyar nép érdekeinek ' Ez a szerződés a legteljesebb mértékben megfelel a magyar nép nemzeti érdekeinek, azoknak a külpolitikai célkitűzéseknek, amelyeket az országgyűlés legutóbbi ülésszakán jóváhagyott, A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés védelmi jellegű és mindenben kifejezésre juttatja a résztvevő országok — köztük a Magyar Népköztársaság szilárd békeakaratát. A részvevő 8 ország e szerződésben kinyilvánította, hogy továbbra is olyan európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére törekszik, amelyben részt venne valamennyi európai állam, függetlenül társadalmi és államrendszerétől és amely lehetővé tenné az összes európai államok erőfeszítéseinek egyesítését Európa békéjének biztosítása érdekében. A szerződés megkötésével az abban résztvevő országok nem mondanak le az európai kollektív biztonság megteremtéséről, sőt éppen ellenkezőleg, a szerződésben is kifejezésre juttatják azt az elhatározásukat, hogy következetesen folytatják harcukat az európai kollektív biztonság megteremtéséért. A szerződés 20 évre szól, de érvényét veszti, ha létrejön az európai kollektív biztonsági rendszer és megkötik az általános európai kollektív biztonsági szerződést. A megkötött szerződés békeszerető jellege jut kifejezésre abban is, hogy a szövetséges országok kötelezettséget vállaltak: nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erővel való fenyegetéstől, vagy erő alkalmazásától és a nemzetközi vitás kérdéseket a béke és biztonság érdekeivel összhangban békés eszközökkel kívánják megoldani. A szerződésben résztvevő államok egyben kötelezettséget vállaltak arra, hogy továbbra is a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításának szentelik erejüket és a fegyverzet általános csökkentésére, az a tömés hidrogénfegyver, valamint más tömegpusztító fegyverek betiltására törekednek. A szerződés továbberősíti a résztvevő országok gazdasági és kulturális kapcsolatait is Á megkötött szerződés mindenben megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya célkitűzéseinek és elveinek s minden vonatkozásban összhangban áll az államok függetlensége és szuverenitása tiszteletben tartásának, valamint a belügyeikbe történő be nem avatkozás elvével. Országaink e szerződés értelmében tanácskozni fognak egymással a közös érdekeiket érintő minden fontos nemzetközi kérdésről és haladéktalanul tanácskozásra ülnek össze, ha a szerződés egy vagy több tagját fegyveres támadás veszélye fenyegetné. Abban az esetben pedig, ha a szerződés bármely résztvevő államát fegyveres támadás érné, valamennyi szövetséges ország — az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmánya 51. cikkelyének megfelelően — minden szükségesnek mutatkozó eszközzel a megtámadott ország segítségére siet. A szerződés kimondja, hogy a résztvevő államok a közös tanácskozások folytatása céljából és r» szerződés végrehajtásával kapcsolatban felmerült kérdések megtárgyalása érdekében kormányuk meghatalmazottaiból politikai tanácskozó bizottságot létesítenek. A szerződés védelmi jellegét mutatja az a tény is, hogy az imperialista hatalmak által létrehozott zárt katonai csoportosulásokkal szemben ehhez a szerződéshez társadalmi és államrendszerüktől függetlenül más olyan európai államok is csatlakozhatnak. amelyek készek elősegíteni a békeszerető államok erőfeszítéseinek egyesítését, a békének és a népek biztonságának biztosítása céljábóL A szerződés nemcsak az abban résztvevő országok népeinek biztonságát szolgálja, hanem célja a népek közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok erősítése és továbbfejlesztése is. A Szovjetunió és a népi demokráciák közötti együttműködés — amint ezt 6aját tapasztalataink is teljes mértékben alátámasztják — rendkívül jelentős tényezője a népi demokráciák gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének. Ez a sokoldalú barátság és együttműködés most a szerződés végrehajtása során még magasabb szinten valósul meg. Tisztelt Országgyűlés! A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésnek nagy nemzetközi jelentősége van. Joggal állíthatjuk, hogy a szerződés és az ennek keretében megteremtett védelmi szervezet már létrejötte pillanatában a nemzetközi élet jelentős tényezőjévé vált. E határozatok kedvező hatással vannak a nemzetközi helyzetre, ami a jövőben még fokozottabban érvényesülni fog. A varsói tanácskozáson megalkotott barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés Európa, valamint az egész világ bókéje megvédésének újabb, minden eddiginél hathatósabb eszköze (lelkes, nagy taps), A varsói szerződés áttörhetetlen gátat emel az imperialista támadó politika útjába és lehetővé teszi a békeszerető népek, köztük a magyar nép számára, hogy az eddiginél nagyobb biztonsággal és határozottsággal folytassák békés munkájukat és a béke megőrzéséért küzdő erők tömörítését. Szövetségünk nagy segítséget jelent minden olyan országnak, amely nagyra értékeli nemzeti függetlenségét és meg akarja őrizni a békét. A varsói egyezmény gálát emel a német Imperializmus elé Tisztelt Országgyűlés! A most megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés meggondolásra kell, hogy késztesse az Egyesült Államok és más kapitalista országok imperialista köreit, amelyek új világháború kirobbantásán mesterkednek. A varsói értekezlet azért olyan nagyjelentőségű, mert olyan időpontban hozta meg határozatait az európai béke és biztonság biztosítására, amikor a háborús párizsi egyezmények Nyugat-Németországot — az Egyesült Államok és Anglia kezdeményezésére és támogatásával — új európai háború tűzfészkévé akarják változtatni. A magyar nép számára azért életbevágó jelentőségű ez a szerződés, mert gátat emel a német imperializmus hódító törekvései elé, amelyek az elmúlt évtizedekben annyi pusztítást és szenvedést okoztak hazánknak és népünknek. Meggondolásra készteti azokat az imperialista erőket, amelyeknek az a céljuk, hogy provokációikkal zavarják és gátolják népünk békés építőmunkáját. Nem nézhetjük tétlenül, hogy az imperialisták —élükön az Egyesült Államok agresszív köreivel — katonai tömböket létesítenek a békeszerető országok, köztük hazánk ellen, előretolt katonai támaszpontokkal vesznek körül bennünket és atomháborúval fenyegetnek. Minden intézkedést meg kell tennünk védelmünk erősítése érdekében. Ilyen szükségessé vált hatásos intézkedés az országaink közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés! (Hosszantartó, nagy taps!) Ez a szerződés az önvédelem jogán lerakja a készülő agresszió elleni védekezés és visszavágás céljából az európai békeszerető államok közös akcióinak megingathatatlan alapját. Ez a szerződés többszörösen megnöveli a részvevő országok védelmi képességét azzal, hogy a szerződés alapján védelmünk biztosítása céljából megteremtettük azon fegyveres erőink egyesített parancsnokságát, amelyeket a kormányok közös megállapodása alapján az egyesített katonai parancsnokság hatáskörébe utalnak. A szerződést aláíró államok megegyezése alapján az egyesített fegyveres erők főparancsnokává Konyev elvtársat, a Szovjetunió marsallját, a Nagy Honvédő Háború egyik legkiemelkedőbb katonai vezetőjét nevezték ki. (Lelkes nagy taps.) Ezek a fegyveres erők az egyesített katonai parancsnokság keretében mindazokkal az eszközökkel, a haditechnika minden vívmányával rendelkeznek, amelyek a részvevő országok, köztük hazánk határainak védelméhez és az esetleges agresszor megsemmisítéséhez szükségesek. E szövetségünk legyőzhetetlen, mert igaz ügyet véd, a népek békéjének, szabadságának és függetlenségének magasztos eszméjét tűzi zászlajára. Békés körülmények között valósíthat juk meg népünk további felemelkedésének programját E szerződés eredményeként nemcsak a magyar nép és néphadseregünk áll őrt hazánk határain. E szövetségben részvevő minden ország —. és így köztük a ma-. gyar nép «— szabadságának és függetlenségének megvédésére készen állnak megbonthatatlan szövetségben a nagy Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok. Szerződésünk meg* szünteti annak a lehetőségét, hogy az esetleges agresszor szövetségünk bármelyik tagját mint magára hagyott, elszigetelt országot támadhassa meg. i— A magyar nép bátran és magabiztosan tekinthet a jövőbe. A Varsóban megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés elősegíti, hogy békés körülmények között valósithassuk meg azokat a nagyszerű célkitűzéseket, amelyeket népünk anyagi és kulturális színvonalának emelése, a népgazdaság fejlesztése, a szocializmus építése terén magunk elé tűztünk. — A varsói szerződés minden cikkelye a benne résztvevő országok népeinek mély barátságát, egymás őszinte segítésének szándékát tükrözi. A kapitalista országok közötti értekezletekre jellemző vitákkal, civakodásokkal és alkudozásokkal szemben a mély és őszinte barátság jellemezte a varsói értekezletet. Ez jutott kifejezésre az értekezleten elhangzott minden nyilatkozatban és az értekezlet minden egyéb megnyilvánulásában. — Ennek a barátságnak megfelelően «— amely a Szovjetunió és a népi demokráciák közötti viszonyt jellemzi, — hazánkat ezideig is kétoldalú barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés fűzte össze a népünket felszabadító nagy Szovjetunióval, a Lengyel Népköztársasággal, a Csehszlovák Köztársasággal, a Román Népköztársasággal és a Bolgár Népköztársasággal. Megalakulásától kezdve őszinte baráti kapcsolatok kötnek össze bennünket a Német Demokratikus Köztársasággal, amelyben népünk az egységes, demokratikus és békeszerető Németországért folytatott küzdelem előharcosát látja. Hasonló baráti szálak fűznek öszsze bennünket az Albán Népköztársaság népével is, amelynek országa felvirágoztatásáért kifejtett hősi erőfeszítéseit népünk mély rokonszenvvel kíséri. •— Ezzel a szerződéssel a magyar nép évezredes történelme során először vált egyenjogú és teljes értékű tagjává az államok olyan széleskörű szövetségének, amely legfontosabb feladatának tekinti, hogy Európa és a világ minden békeszerető népével együtt harcoljon az egyetemes béke. a népek biztonsága, az emberi haladás magasztos célkitűzéseinek diadaláért. Ebben a szövetségben a békéért, a függetlenségéért és szabadságáért harcoló magyar nép törekvései egyesülnek a népek százmillióinak akaratával. — A magyar kormányküldöttség ezért örömmel és lelkesen tette magáévá a szerződés célkitűzéseit és 1955. május 14-én a testvéri Lengyel Népköztársaság fővárosában, Varsóban — a magyar nép. a Magyar Népköztársaság kormánya nevében — aláírta a 8 európai országot összefűző barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, valamint az egyesített katonai parancsnokság felállításáról szóló határozatot. (Taps) (Folytatás a 2, oldalonJ