Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-26 / 122. szám

ÜL Lmub lut\ 0l\5£Ub 2 Csütörtök, 1958. tnSjas Uh Az országgyűlés szerdai ülése ' (Folytatás ai eisB oldalról). — Ez a szerződés teljes mértékben megfelel a ma­gyar nép, a Magyar Nép­köztársaság legközvetlenebb érdekeinek, mert védelmezi hazánk szabadságát, orszá­gunk függetlenségét, erősíti Európa és egyben a világ bé­kéjét is. Ezért fogadta öröm­mel a varsói szerződést a magyar dolgozó nép minden rétege, munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek. Gyárakban, falvakban, hiva­talokban megtartott gyűlések ezrein már eddig is száz- és százezrek tettek hitet a var­sói szerződés mellett. — A Varsóban létrehozott szövetség maga mögött tudja nemcsak a szerződésben t észt vevő országok népeinek, hanem a világ valamennyi békeszerető népének rokon­szenvét és támogatását. — A Kínai Népköztársaság megfigyelőjének a varsói ér­tekezleten elhangzott nyilat­kozata nyilvánvalóvá teszi, hogy a nagy Kínai Népköz­társaság nem marad tétlen szemlélője az Európában megnövekedett agressziós veszélynek, amely károsan hat az egész nemzetközi hely­zetre. Európa népeinek biz­tonsága szempontjából is ha­talmas jelentőségű az a tény, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya, a hatszázmilliós kínai nép téijes mértékben szolidáris, a szerződést aláíró 8 országgal és minderiben támogatja szövetségüket. (Taps) A Szovjetunió békepolitikájának új sikerei Tisztelt Országgyűlés! A varsói értekezlet, a 8 európai ország barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély­nyújtási szerződésének meg­kötése fontos állomás a né­peknek a tartós békéért foly­tatott harcában. Nagyszerű megnyilvánulása annak a következetes békepolitikának, amelyet a nagy É'zovjetuiÜó, a béke és a demokrácia or­szágai, köztük a Magyar Népköztársaság folytatnak. — A Szovjetunió kormá­nyának következetes békepo­litikája éppen ezekben a he­tekben nagyjelentőségű si­kereket ért el, amelyek öröm­mel és reménykedéssel töltik el a világ minden országá­nak népiéit. — Az ENSZ Londonban ta­nácskozó leszerelési albizott­ságának ülésén a Szovjet­unió képviselője nagyfontos­ságú leszerelési javaslatot terjesztett elő, amelyek al­kalmasak arra, hogy véget vessenek a világ népiéi szá­mára súlyos terheket jelentő fegyverkezési versenynek és az atomháború veszélyének. — A jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen nagy­jelentőségűek a Szovjetunió kormányának a fegyverzet csökkentésére, az atomfegy­ver eltiltására, az új háború veszélyének elhárítására vo­natkozó javaslatai. Ezek a javaslatok alkalmasak arra, hogy enyhítsék a nemzetközi feszültséget és egyben meg­teremtik az államok közötti bizalom és kölcsönös megér­tés kialakulásának feltétele­it. Előirányozzák, hogy a fegyverzet csökkentését és az atomfegyver eltiltását két szakaszban, illetve két év alatt — 1956-ban és 1957-ben — kell végrehajtani. Különös jelentőséggel bír­nak a jelenlegi nemzetközi helyzetben a leszerelés nem­zetközi ellenőrzése hatékony módszerének megszervezésé­re vonatkozó tervek. Megva­lósításuk lehetővé tenné, hogy már a kezdeti szakasz­ban olyan feltételeket te­remtsenek, amelyek módot adnak arra, hogy idejében felfedhetők és elháríthatok legyenek bármely állam ag­resszív szándékai. — A Magyar Népköztársa­ság következetes híve a fegy­verzet általános csökkentésé­nek, valamint az atom- és hidrogénfegyver eltiltásának. A magyar nép jól tudja, hogy a fegyverkezési verseny fo­kozódása növeli a nemzetkö­zi feszültséget és előbb-utóbb új háborús konfliktus kirob­bantásához vezet. Ezzel szem­ben — megtakarítva a fegy­verkezés hatalmas költségeit — jelentősen fokozni lehet a békés építőmunkát, a né­pek jólétét a fegyverkezés csökkentése útján. Ezért né­pünk lelkesen támogatja a Szovjetuniónak a fegyverke­zés csökkentésére, az atom­fegyver eltiltására és az új háború veszélyének elhárítá­sa érdekében előterjesztett javaslatait, A négyhatalmi értekezlet elősegítheti a függőben lévő kérdések megoldását A magyar nép minden bé­keszerető néppel együtt nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjetunió és Jugoszlávia vezetői küszöbönálló tanács­kozásának, melynek célja a két ország közötti viszony megjavítása és a béke meg­szilárdítása. A tárgyalások eredményessége nemcsak a közvetlenül érdekelt szovjet és jugoszláv népek, de min­den békeszerető nép számára igen nagy jelentőséggel bír. A magyar nép bízik abban, hogy e tanácskozás hozzájá­rul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez, az országok kö­zötti közeledés és együttmű­ködés fejlődéséhez. — A Szovjetunió békekez­deményezései világszerte ha­talmas mértékben növelték a békeszerető tömegek akti­vitását és arra kényszerítet­ték az amerikai kormánykö­rök vezetőit, hogy — korábbi álláspontjuktól eltérően — hozzájáruljanak a legfelső síkon tartandó négyhatalmi tárgyalásokhoz. A magyar nép őszinte örömmel fogadta e tárgyalások lehetőségének hírét, de nem hagyhatja fi­gyelmen kívül, hogy vezető amerikai kormányférfiak le­hetetlen feltételek megsza­básával már eleve sikerte­lenségre akarják kárhoztatni a tanácskozásokat. A magyar nép világosan látja, hogy a négyhatalmi tárgyalások csak akkor lehetnek eredménye­sek. ha a részvevő kormá­nyok mindegyikét a meg egyezésre való törekvés hat­ja át. Reméli, hogy a tanács­kozások előbbre viszik a vi­tás nemzetközi kérdések bé­kés tárgyalások útján való megoldását; azon a vélemé­nyen van, hogy egy ilyen ér­tekezlet, amennyiben vala­mennyi fél részéről megvan a jóakarat, jelentős eredmé­nyeket érhet el a nemzetközi feszültség csökkentése, az országok közötti kapcsolatok megjavítása terén és köze­lebb hozhatja olyan más, függőben lévő kérdések ren­dezését, mint Németország békés, demokratikus alapo­kon történő egyesítése. Kormányunk továbbra is a tarlós béke biztosításának a politikáját folytatja fel nem vett olyan országolt, amelyek — mint a Magyar Népköztársaság is — min­denben megfelelnek az ENSZ alapokmánya követel­ményeinek, mielőbb az Egye­Az osztrák államszerződés aláírása jelentősen enyhítette a nemzetközi feszültséget Í_ Bécsben, a Szovjetunió kezdeményezésére aláírták a hosszú évek óta függőben lévő osztrák államszerződést, amely visszaállítja Ausztria függetlenségét és szuvereni­tását és elősegíti a feszültség csökkentését Európában. A Szovjetunió a nemzetközi feszültség enyhítésére Lá­nyuló politikájával összhang­ban — fáradhatatlanul har­colt az osztrák kérdés olyan megoldásáért, amely megfe­lel mind Ausztria, mind az összes európai népek érde­keinek. — Az osztrák kérdés meg­oldása az imperialista hatal­mak úgynevezett erőpolitiká­jának kudarca, és hatalmas győzelme a szovjet kormány békepolitikájának, amely keresztülhúzta a nyugati ha­talmak számításait, hogy Ausztriát egy új háborús fel­vonulási területté, tervezett -alpesi erőd«-jükké változ­tassák. Az államszerződés értelmé­ben Ausztria szabad, függet­len és demokratikus ország­gá válik, nem csatlakozik semmiféle katonai szövetség­hez, nem engedélyez terüle­tén külföldi katonai támasz­pontokat és a semlegesség álláspontjára helyezkedik. — A magyar nép örömmel vette tudomásul a moszkvai tárgyalások eredményein ala­puló, Ausztriára vonatkozó megegyezést, amely enyhíti a nemzetközi feszültséget, előmozdítja az európai és ez­zel a világbéke megszilárdí­tását. — Az osztrák államszerző­dés létrejötte, amely a Szov­jetunió építő békepolitikájá­nak eredménye, újabb bizo­nyítéka annak, hogy a függő nemzetközi kérdések rende­zésének megvannak a reális lehetőségei, ha a nyugati ha­talmak lemondanak az úgy­nevezett -erőpolitika* elvé­nek alkalmazásáról. — Az osztrák kérdés meg­oldása nagy hatással van a német népre is. Nyugat-Né­metország lakosságának mind szélesebb rétegei tiltakoznak Németország kettészakitásá­nak végzetes politikája ellen és a párizsi szerződésekben az egységes, békeszerető és demokratikus Németország megteremtésének legfőbb akadályát látják. — A magyar nép, a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nya őszintén helyesli és min­denben támogatja a Szovjet­uniónak azt a törekvését, amely Németország egységé­nek helyreállítására, a né­met militarizmus feltámadá­sa veszélyének elhárítására irányul. Ez megfelel a német nép jogos törekvéseinek és az európai béke valóságos megszilárdítását jelenti, mert egyszersmindenkorra elejét veszi annak, hogy Nyugat­Németország, Európa szívé­ben új háború tűzfészkévé váljék. — A német kérdés ilyen megoldása hárítaná el vég­érvényesen az európai népek — köztük a magyar nép — feje felől a német militariz­mus pusztításai megismétlő­désének veszélyét. Népünk a Német Demokratikus Köz­társaságban látja az egysé­ges, békeszerető és demokra­tikus Németországért folyta­tott harc zászlóvivőjét, — Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kor­mánya — híven a magyar nép kívánságához és érdekei­hez — egész jövő tevékenysé­ge alapelvének tekinti a Varsóban aláírt barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben vállalt kötelezettségeinek maradéktalan teljesítését. — A Magyar Népiköztársa­ság külpolitikájának célja a magyar nép békés építőmun­kájának, hazánk függetlensé­gének biztosítása. A kor­mány változatlanul a nem­zetközi együttműködés poli­tikáját, a nemzetközi feszült­ség enyhítésének, a tartós béke biztosításának politiká­ját folytatja. — A varsói szerződés ér­telmében továbbfejlesztjük testvéri együttműködésün­ket politikai, gazdasági, kul­turális, védelmi téren és az élet minden területén a szer­ződést aláíró országokkal, szövetségeseinkkel. (Nagy taps.) A Szovjetunióval, a Kínai Népköztársasággal és valamennyi népi demokrati­kus országgal való megbont­hatatlan barátságunk és szo­ros együttműködésünk a Ma­gyar Népköztársaság külpo­litikájának legfontosabb irányelve volt és marad. (Lelkes taps.) Tudatában va­gyunk annak, hogy a nagy Szovjetunióval és a béketá­bor országaival fennálló új­típusú kapcsolataink további szilárdítása és elmélyítése képezi eddig elért eredmé­nyeink továbbfejlesztésének alapját — Kormányunk változatla­nul arra törekszik, hogy minden országgal — tekintet nélkül annak társadalmi rendszerére —1 a népek egyenjogúságának, szuveré­nitásának, az egymás bel­ügyeibe való be nem avatko­zásnak, valamint egymás érde. kei kölcsönös tiszteletbentar­tásának alapján jó viszonyt építsen ki és tartson fenn. Ugyanakkor a Magyar Nép­köztársaság kormánya hang­súlyozza, hogy népünk nem hagyja alku tárgyává tenni a Szovjetunió segítségével ki­vívott szabadságát és függet­lenségét, az általa szabadon választott társadalmi rend­szert, mint azt egyes vezető amerikai államférfiak tenni szeretnék. A magyar nép és kormánya leghatározottabban elutasít minden ilyenirányú kísérletet. (Nagy taps.) Továbbfejlesztjük kapcsolatainkat Jugoszláviával és Ausztriával «— A Magyar Népköztársa­ság kormánya a népek kö­zötti kapcsolatok kialakítása és fejlesztése során a nemzet­közi érintkezés minden terü­letén arra törekedett és tö­rekszik, hogy előtérbe he­lyezze és a figyelmet arra iránvítsa. ami hazánikat más országokkal és népekkel ösz­szekötí. Igyekeztünk és a jö­vőben is igyekezni fogunk kiküszöbölni mindazt, ami még zavarja vagy gátolja más országokkal való kapcso­lataink fejlesztését és elmé­lyítését. — Fontos feladatnak te­kintjük, hogy a szomszédos Jugoszláviával elmélyítsük jószomszédi viszonyunkat. Azon leszünk, hogy a ma­gyar—jugoszláv viszonyt to­vábbfejlesszük, mert ez egy­aránt érdeke mind a magyar, mind a jugoszláv népnek, mind a béke általános ügyé­nek. Kormányunk továbbra is arra fog törekedni, hogy a magyar nép és a szomszédos Jugoszlávia népei között az őszinte barátság légkörében gyümölcsöző együttműködés valósuljon meg. — Nagy jelentőséget tu­lajdonítunk az olyan orszá­gokkal való jóviszonyunk ápolásának, amelyek nem vesznek részt támadó töm­bökben és politikájuk nem irányul a békeszerető orszá­gok, köztük a Magyar Nép­köztársaság ellen. Éppen ezért nagy jelentőséget tu­lajdonítunk annak, hogy a szomszédos Ausztria semle­ges országgá váljék és e •— A még függőben lévő vitás nemzetközi kérdések egyedül célravezető és helyes útjának a tárgyalásokat tart­juk. Szilárd meggyőződésünk, hogy az egyes országok köz­vetlen érintkezése, amelyet a kedvező eredmények eléré­sének őszinte vágya hat át, a nemzetközi problémák megoldásának reális lehető­ségét képezi. Meggyőződésünk szerint a világ békéjének megvédése céljából valamennyi ország népének — ma Inkább, mint valaha — meg kell sokszo­roznia erőfeszítéseit, hogy a különböző nagy és kis álla­mok közötti kapcsolatokat a népek baráti együttműkö­désére alapozzák. Ennek ér­dekében az országgyűlés ma­gyarországi látogatásra hívta meg néhány ország törvény­hozó testületének küldött­ségeit. Ez a meggyőződés késztet bennünket arra is, hogy fo­kozzuk tevékenységünket a különböző nemzetközi szer­vezetekben. E szervezetek­ben kifejtett eddigi tevékeny­ségünk, a Magyar Népköztár­saság kormányának politiká­ja, az a körülmény, hogy mindenben eleget teszünk az ENSZ alapokmányában le­fektetett elveknek, szilárd alapot teremi azon követelé­sünk számára, hogy teljesül­jön a magyar nép jogos kí­vánsága és felvegyék hazán­kat az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. (Taps.) A Ma­gyar Népköztársaság kormá­az a véleménye, helyről is üdvözöljük a füg-, nyának getlenségét és szuverenitását hogy a világszervezet 10 éves visszanyert osztrák népet. I fennállásának méltó megün­(Taps.) 1 neplését szolgálná, ha a «iég süli Nemzeteit Szervezőié tagjává válnának. Ez nagy* mértékben elősegítené, hogy az ENSZ egyetemes világ* szervezetként betölthesse szerepét, 1 i A varsói szerződés — újtipusú szerződés Tisztelt Országgyűlés! Az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Lengyel Népköz­társaság, a Román Népköz­társaság, a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövet­sége és a Csehszlovák Köz­társaság barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződésének létrejötte, valamint az egye­sített katonai parancsnokság megteremtése történelmi je­lentőséggel bír. Ez a szerződés újtipusú, minden eddigi, az államok bármely csoportja által kö­tött szerződésnél magasabb­rendű: legfőbb célja az euró­pai és világbéke fenntartása és erősítése, az európai biz­tonság megszilárdítása. A benne résztvevő országok a nemzetközi béke és bizton­ság biztosításának szentelik erejüket, A szerződés az ál­lamok egyenjogúságának, függetlenségének, szuveréni* tásának és az egymás bel* ügyeibe való be nem avatko* zásnak elvein épül fel. A magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya nagy megtiszteltetésnek te­kinti, hogy részesévé vált e szerződésnek és büszke ar­ra. hogy annak megalkotását elősegíthette. Kérem a Tisztelt Ország­gyűlést, hogy a varsói érte­kezleten résztvevő országok között létrejött barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést —• amely mindenben megfelel a magyar nép nemzeti érde­keinek — fogadja el és iktas­sa törvénybe, (Hosszantartó nagy taps.) A beterjesztett törvényja* vaslat feletti vitában elsőnialc Rákosi Mátyás elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Köz­ponti Vezetőségének első kára szólalt fel. Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása Tisztelt Országgyűlés! Ked­ves Elvtársak! A varsói értekezleten részt­vevő országok között létre­jött barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződést szerte a vilá­gon nagy megkönnyebbüles­sel és helyesléssel fogadták mindazok, akik jobb jövőjük biztosítását és zálogát a bé­kében látják. Alig egy évtizede, hogy a népek átélték a második vi­lágháborút, amely sokmilliós emberáldozatot és felmérhe­tetlen anyagi pusztulást oko­zott. A tömegpusztító fegyve­rek megjelenése, mely egy új háborút minden eddiginél sú­lyosabbá tenne, megerősítette a nemzeteknek azt az akara­tát, hogy minden erejükkel törekedjenek a béke megvé­désére. A széles néptömegek az amerikai imperialisták és csatlósaik háborús készülődé­se láttán, különösen az Euró­pában és Ázsiában kialakult helyzet következtében jogo­san aggódnak a béke sorsa miatt és a háborús uszítók­kal szemben egyre világo­sabban nyilvánítják ki béke­akaratukat és szabadságvá­gyukat. Ezek a vágyak és kí­vánságok fűtötték az ázsiai és afrikai országok nemrégen tartott bandungi értekezleté­nek határozatait is. Ez az ér­tekezlet, melyre a világ la­kosságának több mint a fele küldte el képviselőit, új fe­jezetet jelent a békéért, a né­pek szabadságáért és függet­lenségéért vívott harcban. Az egyszerű emberek, a dolgozó tömegek világszerte a hidegháború megszünteté­sét, a nemzetközi feszültség csökkentését, a normális gaz­dasági kapcsolatok helyreál­lítását s a nemzetek közöt'.i békés együttműködés fejlesz­tését követelik. Ezeknek a jogos követeléseknek, a né­pekben mélyen gyökerező béketörekvésnek zászlóvivője a kilencszáz milliós béketá­bor. élén a hatalmas Szov­jetunióval. A Szovjetunió kö­vetkezetes, határozott béke­politikájának volt elsősorban köszönhető, hogy sikerült vé­getvetni a koreai és az indo­kínai vérontásnak s ezzel lét* rejöttek a kedvezőbb feltéte­lek más, még megoldatlan nemzetközi problémák rende­zéséhez. A Szovjetunió szi­lárd békeakarat* és bátor kezdeményezése tette lehető­vé, hogy a tíz éve vajúdó osztrák kérdés néhány hét alatt közmegelégedésre meg­oldódott és nyugati szomszé­dunk. az osztrák nép vissza* nyerheti függetlenségét és szabadságát. Ezekben a napokban foly­nak az előkészületek a Szov­jetunió és Jugoszlávia veze* tőinek megbeszélésére. Mind* nyájan meg vagyunk győ­ződve, hogy e megbeszélések hozzá fognak járulni ahhoz* hogy normalizálódjék és ba­rátságossá váljék a viszony Jugoszlávia és a népi demok­ráciák között is és az elmúlt évek feszültségét egészséges* kölcsönös megértésen alapuló légkör váltsa fel. A magyar nép örömmel és helyesléssel támogatja mindazokat a lé­péseket és kísérleteket, me­lyek lehetővé teszik az őszin­te. jó viszony létrejöttét déli szomszédunkkal. Nyilvánvaló* hogy az ilyen baráti viszony kialakulása nemcsak Európa e részén, de szerte a világon éreztetné jó hatását és erősí­tené a béke frontját. A béke megvédése érdeké­ben a Szovjetunió kormánya ezekben a hetekben új, konk­rét, részletes javaslattal lé­pett az Egyesült Nemzetek Szervezete elé: A fegyverke­zés csökkentése, az atom­fegyver eltiltása az új háború veszélyének elhárítása céljá­ból. E javaslatok mindenütt mély hatást gyakoroltak: el­fogadásuk és megerősítésük a béke biztosításának és megszilárdításának döntő ál­lomása lenne, ezért előter­jesztésüket lelkes helyeslés­sel és megkönnyebbüléssel üdvözlik azok a százmil­liók. akik jogos nyugta­lansággal figyelik a fegyver­kezési versenyt, az imperia­listák új háborús készülődé­sét. 4 varsói értekezlet méj* lobban összekovácsol fa a szabad népek erőfeszítését a békéért folyó harcban Bár a népek békevágya egyre nyilvánvalóbb, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Franciaország impe­rialistái tovább folytatják háborús előkészületeiket. Az Amerikai Egyesült Államok reakciós körei változatlanul új haditámaszpontok létesí­tésére törekszenek és keresz­tülerőszakolták Nyugat-Né­metország felfegyverzését, a revansra vágyó német Wehr­maeht feltámasztását. Az imperialistáknak erre a legújabb agresszív lépésére, a nyugatnémet militaristák hadseregének felállítására .volt felelet a varsói értekez­let. A szerződés, melyet az értekezleten résztvett 8 bé­keszerető állam elfogadott, a szocializmust építő országok erőteljes és félreérthetetlen válasza a párizsi szerződések ratifikálására és életbelépte­tésére. A varsói értekezlet egyben mindenki számára világos mutatója azoknak a változásoknak, melyek a nemzetközi porondon az erő­viszonyokban az utolsó esz­tendők folyamán végbemen­tek. Történelmi jeientöséee abban áll, hogy még job­ban összekovácsolta a sza­bad népeket a békéért j[Folytatás a 3, oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom