Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-20 / 117. szám

V/MG PROLETÁRJAI EGYESÜLJÉTEK1 BtlHAGYAKÜRSZÁfi AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. évfolyam, 117. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1955. május 20. MAI SZAMUNKBÓL: N. Sz. Hruscsov beszéde a szovjet ipari funkcionáriusok értekezletén (2. oldal) Főállattenyésztők és főállatorvosok értekezlete (3. oldal) Érettségi — a laboratóriumban (3. oldal) Érdemes továbbtanulni! Ha ezt a kérdést a felszabadulás előtti és utáni időre vonatkoztatjuk, szembetűnő különbségeket láthatunk. A burzsoá és a szocialista iskolapolitika eredménye nemcsak számokban mutatkozik, hanem tartalomban is. Ma nem kísért az állástalanság réme az iskolát végző tanulóifjúság előtt, mint a Horthy-éra idején, mikor három diplomával a zsebben is évekig sétálhattak állás nélkül. Jómagam is hat évig voltam állás nélkül. A ma végzett ifjúság előtt nyitva az út a munkahelyhez, mindenki dolgozhat, aki akar. Mennyiségileg sokszorosa tanul ifjúságunknak, mint a felszabadulás előtti időkben, mert megértette ifjúságunk, hogy a több tudás jobb munkát eredményez és ez magasabb életszínvonalat biztosít. A magyar ifjúság előtt ott van a Komszomol példája, akik elé Sztálin elvtárs 1928-ban így tűzte ki a célt: "Rohamozza meg a forradalmi ifjúság a tudomány erődjét, ez kell nekünk most elvtársak. Ezt az erődöt az ifjúságnak kell elfoglalnia, ha az új élet építője, a régi gárda méltó váltása akar lenni-. A magyar ifjúság megértette ezt és soha ennyi tanulója hazánknak még nem volt, mint amennyi ma van. A régi iskolatípusok új tartalommal és az új iskolatípusok ezrei az ifjúság tízezres tömegeit adja évenként a szocializmust építő gyakorlati termelő munkának. Tehát bátran mondhatjuk: érdemes tovább tanulni. Ezt bizonyítja a továbbtanulásra jelentkezett ifjúság és ezek szüleinek felfogása a jelentkezések tükrében, Az általános iskolák zömmel már helyesen látják és végzik oktató-nevelő munkájukat a végső célt tekintve, mert az általános műveltség megalapozása mellett a középiskolákra is előkészítik a tanulókat. Ezek az iskolák súllyal a gyakorlati életre nevelnek, mert a tanulóknak csak egy bizonyos része tanul tovább, a többségnek ezzel véget ér rendszeres tanulása. A gyakorlati életre nevelés megmutatkozik abban is, hogy a tanulók túlsúllyal a különböző technikumokba jelentkeztek, az értelmiségi pályák felé kevésbé. Bizonyos lebecsülés tapasztalható mind a tanulók, mind a szülők részéről az értelmiségi pályákat illetően. Altalános oknak a kevesebb kereseti lehetőséget hangoztatják, i •! i i II ! Ha most konkrétan vizsgáljuk ezt a kérdést például a szegedi járást illetően, az alábbi helyzetet látjuk. A járás közel 1100 VIII. osztályt végzett tanulója közül az 1954—55. tanévben továbbtanulásra jelentkezett közel 300 tanuló. Bár még több továbbtanulásra alkalmas tamuló van, akik nem jelentkeztek, mert nem volt kellő felvilágosító munka a továbbtanulást illetően, de sok esetben a szülők kispolgári felfogása miatt sem történt meg a jelentkezés. Sok szülő nem akar áldozatot vállalni gyermeke továbbtanulása érdekében; elvárja, hogy az állam ingyen taníttassa gyermekét. Ezt bizonyítja az egyik pusztaszeri dolgozó parasztszülő kijelentése, aki a következőket mondotta: -Az állam a csikónevelésre 500 forint adókedvezményt ad, akkor adjon a gyerekem után is, ha az továbbtanul*. Igen sok és alapos felvilágosító munkára van még szükség az osztályfőnökök és az igazgatók részéről, hogy a továbbtanulás jelentőségét helyesen lássák a szülők. Az irányulás itt is főleg a technikumok felé történt és nem kielégítő számban az értelmiségi pályát jelentő (közfelfogás) általános gimnáziumok felé. Pedig pártunk és kormányzatunk áldozatok árán is létesített a járás területén, Kisteleken általános gimnáziumot, hogy megkönnyítse a távolfekvő községek beiskolázását, tanulási lehetőségét. Ma még sincs kellő számú jelentkező ide sem, mint általában a gimnáziumoknál ez tapasztalható. Pedig a felszabadulás előtt Kisteleken a polgári iskolába igen sok tanuló járt a szomszédos községekből —, akkor nem sajnáltak a szülők áldozatot gyermekük tanulásáért? Ha az okokat vizsgáljuk, elérkezünk az általános gimnáziumok, az -érettségizettek* problémájához. Kétségtelen, hogy szocialista iskolapolitikánk még nem tudta úgy megoldani az általános gimnáziumok problémáját, mint az általános iskoláét. Most dolgozik az Oktatásügyi Minisztérium ennek a megoldásán, amit minél hamarabb meg kell találnia, mert az élet ezt kívánja. Hiba jelenlegi helyzetünkben, hogy a gimnáziumok többségében csak az egyetemre való előkészítést látják célnak és a gyakorlati termelőmunkára való nevelést nem. Ennek tudható be, hogy gimnáziumaink maximalisták, de tanáraik sokszor helytelen módszert alkalmaznak a tanyáról, faluról bekerült tanulókkal szemben. Így például az egyik szegedi gimnáziumban, egy Sándorfalváról bekerült tanulónak — aki otthon jeles tanuló volt, de itt a maximális követelményektől megtorpanva és önbizalmát elvesztve nem tudott úgy felelni, mint ahogy ott kívánták — a tanár a következőket mondotta: "Miért nem maradtál otthon? Buta tanyai, falusi vagy!- Vagy: Algyőről bekerült négy kitűnő és jeles rendű tanuló sorsa, akik félévben már elbuktak, vagy elégséges eredményt értek el ugyanakkor, mikor ugyanebből az iskolából bekerült, közepes rendű tanulók a technikumokban is tartották közepes eredményeiket. Vagy: Kübekházáról például öt tanuló járt általános gimnáziumba, de ma már csak egy maradt. Nyilvánvaló, hogy nemcsak az általános iskolákban van itt a hibák oka, hanem az általános gimnáziumokban is. Mindezek után is arra törekszünk, hogy a nehézségek ellenére az általános iskolák tanulói jelentkezz zenek az általános gimnáziumokba és ott helytállva felkészüljenek szocialista hazánk építésére; arra törekszünk, hogy megértessük velük: továbbtanulni érdemes! Pálréti Ágoston tanulmányi felügyelő Ujabb szegedi üzemek vállalták 1955. évi tervük túlteljesítését Az MDP Központi Vezetősége márciusi határozatának végrehajtásáért, az évi terv túlteljesítéséért újabb szegedi üzemek, vállalatok csatlakoztak a húsz budapesti üzem felhívásához. A szegedi üzemek dolgozói is több, gazdaságosabb munkát ígérnek a szocialista kötelezettségvállalásokban, A Vágóhíd dolgozói csatlakozva a húsz budapesti ipari vállalat felhívásához, felajánlották, hogy évi tervüket december 20-ra befejezik. Az év végéig az 1955-ös tervüket 4.5 százalékkal teljesítik túl. Így ezzel terven felül mintegy 10 millió forint értékű árut adnak. A vállalásban meghatározták azt is, hogy mit érnek el augusztus 20 és november 7 tiszteletére. Megígérték, hogy az önköltséget mintegy 2 millió forinttal csökkentik. A felajánlásban pontokba foglalták, hogyan érik el ezt az önköltségcsökkentést. Gondot fordítanak az export-terv teljesítésére is. Vállalták, hogy az export-tervnek határidőre minőségi kifogás nélkül eleget tesznek. A szalámlgyáriak is megtették az 1955-ös évre szocialista kötelezettségvállalásukat. Felajánlották, hogy évi tervüket 3 nappal a határidő előtt befejezik. Terven felül minden negyedévben egy vagon hentesárut készítenek a szegedi dolgozók szükségleteinek jobb kielégítésére. Terven felül két vagon szalámit is készítenek, exportra. Növelik a termelékenységet. Az egy munkásra eső termelési értéket terven felül 1.5 százalékkal növelik. Az önköltséget a tervezetten felül 2 százalékkal csökkentik. Augusztus 20-ra a kondicionáló berendezést üzembe helyezik és szeptember 30-ig egy liftet beszerelnek. A beadott és be nem vezetett újítási javaslatokat felülvizsgálják, — nagy gondot fordítanak az újító-mozgalomra. A Seprőgyárban felajánlották azt is, hogy export-tervüket december 24-re teljesítik. A vállalásban meghatározták, hogy milyen eredményt érnek el augusztus 20-ig és november 7-ig. Az export-gyártmányok önköltségét 2 százalékkal akarják csökkenteni. Megígérték, hogy megtakarított anyagból terven felül 6 ezer szobaseprűt készítenek. A vállalásba foglalták azt is, hogy a több, gazdaságosabb munkáért újító-heteket rendeznek. A Gyufagyárban vállalást az évi terv jó teljesítéséért. Megígérték, hogy évi tervüket december 21re befejezik. Terven felül és megtakarított anyagból 1955-ben 173.980 forint értékű gyufát készítenek. Az év végéig 103 köbméter rönkfát takarítanak meg. A felajánlásban megállapít* ják, hogy az évi vállalás teljesítéséért milyen eredményt kell elérniök augusztus 20-ig, november 7-ig. Ez évben az elmúlt évhez viszonyítva, 3.8 százalékkal csökkentik az egy láda gyufára eső energiafelhasználást. Felajánlották, hogy az önköltséget az | múlt évhez viszonyítva is gondosan készítették el a százalékkal csökkentik. el1.2 Ifiúmunkásolc készülődése a DISZ II. kongresszuséra A Péntek-brigád terven felül 9700 méter anyagot adott A Szegedi Jutaárugyár ifjúmunkásai is jó termelési eredményekkel készülnek a A mérlegek festése A Szegedi Fémipari és Finommechanikai Vállalatnál Damjanov Sándor egy külön kis teremben dolgozik, ahol rendre sorakoznak a festékkel befúvatott háztartási mérlegek. Damjanov Sándor nagy mestere a festésnek. Nem hagyja foltosán a mérlegeket és teljesítménye állandóan 160 százalék. DISZ II. kongresszusára. A gyárban a DISZ-fiatalok munkája elősegíti azt is, hogy a dolgozó parasztoknak minél több gabonazsák készüljön, A szövődé DISZ ifjúsági brigádja — a Péntek-brigád — az idén eddig terven felül 9700 méter anyagot adott. Ebből 6000 darab gabonászsák készül a mezőgazdaság számára. Az ifjúmunkás szövőbrigád tagjai jó segítik egymást a munkában, s ennek is része van abban, hogy tervüket napról napra túlteljesítik. Szalai Ilona és Csillag Margit kicsit elmaradt a munkával. Domonkos Mária, a könnyűipar kiváló dolgozója és a brigád hat sztahánovistája kisegítette a munkában Szalai Ilonát és Csillag Margitot. A fonodában is szép eredményeket érnek el az ifjúmunkások. Riba Gyuláné vetülékcsévélő napról napra, hétről hétre tartotta magas teljesítményét, s most leg* utóbb termelési átlaga 135 százalék volt. Ebben a hó* napban jó munkájáért megkapja majd a kitüntető szia* hánovista címet, oklevelei. Takács Margit fonónő, kiváló dolgozó 126 százalékot értei és ő is újabb eredményeket akar. Lovai Margit ifjúmunkás fonónő is az élenjáró dolgozók közé tartozik, legutóbb 122 százalékot teljesí* tett. Elhatározta, hogy a sztahánovista oklevél után jó munkájával kiérdemli a kiváló dolgozó oklevelet és a jelvényt, A gyár Ifjúmunkásai a DlSZ-műszakban is ki akarnak majd tenni magukért, tovább mennek elő* re a jó munka útján. Hozzájárulnak ahhoz is, hogy megvalósuljon az a vállalás, amelyet a gyár kollektívája fett az évi terv túlteljesítéséért, csatlakozva a húsz bu* dapesti ipari vállalat felhívá* sához. A szocialista iparosítás útján ,'A villamosenergiatermclés 5 év alatt — mondja a Központi Statisztikai Hivatal jelentése népgazdasági fejlődésről, a lakosság anyagi és kulturális ellátottságának alakulásáról 1950—1954-ben, az első terv időszakában — közel megkétszereződött: 1954-ben 4,8 milliárd kwo villamosenergiát termeltek. az 1949. évi 2,5 milliárd kwo-val szemben. A villamoserőművek teljesítőképessége 1954-ben mintegy 40 százalékkal haladta meg az 1949. évi színvonalat. Üzembehelyezték többek között az újjáépített Mátravidéki Erőmüvet, s a teljesen újonnan épített November 7. és a Sztálin Vasmű Erőművet. Az ötéves terv alatt összesen 19. áj villamosenergia termelőegység kezdte meg működését. A villamosítás további fokozását biztosítják az ötéves tervidőszakban megkezdett új Borsodi Erőmű és a Tiszalöki Vízierömű építése, j amelyeket részlegesen már 1955-ben üzembehelyezr.ek". A Borsodi Hőerőmű é pitői az eredetileg tervezett júniusi határidő helvett május 20-án tehát ma üzembe helyezik a második gépegységet és a felépült harmad Kepunk az :pülő Borsodi Hőerőműt ábrázolja. * "azánl.