Délmagyarország, 1955. május (11. évfolyam, 102-126. szám)

1955-05-08 / 107. szám

Vasárnap, 1955. május 8. delmogyhrorszag A Csehszlovák Köztársaság kettős ünnepe Májng 9-e a Csehszlovák Köztársaságban nemcsak a második világháború befejezésénei ünnepe, de az országnak a német megszállás alól történt felszabadításának napja is. Ekkor űzték ki a Szovjet Hadsereg alakulatai az utolsó fasiszta katonát is Csehszlovákia területéről. Ezóta szabad a csehszlovák nép és ekkor kezdődött meg az ország soha nem látott felvirágzása. A felszabadulás utáni esztendőkben az ellenség Csehszlovákiában és nálunk is minden erejét megfeszítette, hogy éket verjen a két egymásra utalt testvérnép közé. hogy szembeállítsa őket egymással. Amilyen mértékben sikerült Csehszlovákiában és Magyarországon fokozatosan visszaszorítani és megverni a tőkéseket, úgy • nőit a két szomszéd nép egymásra utaltságának és sorsközösségének tudata, 1948 februárjában a csehszlovák dolgozók Klement Gottwald elvtárs bátor és határozott vezetésével dönlő csapást mértek a csehszlovák reakcióra és kemény kézzel megragadva országuk kormányrúdját, határozott irányt vettek a szocialista építésre. A győzelem minden téren gyökeres változásokat hozott. Csehszlovákia nemcBak a Szovjetunióval kötött szoros és eltéphetetlen szövetséget. de baráti jobbot nyújtott a magyar népi demokráciának is. 1949-ben, alig egy évvel a csehszlovák kommunisták dönlő győzelme ntán már létrejött a csehszlovák—magyar barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés. A csehszlovák és a magyar dolgozó nép viszonya egyre melegebb, egyre őszintébb és barátibb lett. A burzsoázia hosszú évtizedeken keresztül mérgezte soviniszta uszításával ég elnyomásával a két szomszédi nép viszonyát. Az ulolsó esztendők nagy közös élményei, a Szovjetunió felszabadító harca az elnyomó burzsoá osztály ellen vívott közös küzdelem, a szocialista építés ég a béke megvédésének nagy közös ügye azonban elsöpörték az átkos múlt hagyatékát. A csehszlovák és magyar nép tudatában van annak, hogy az egyik ország sikerei a másik ország népének, de egyben a béketábor sikereit is jelenlik a szocializmusért, a békéért vivotl közös és győzelmes harcban• Csehszlovákia egyike a legfejlettebb kultúrájú európai országoknak, virágzó iparral rendelkezik, amely már a második világháború előtt is híres volt kitűnő minőségű gyártmányairól. A felszabadulást kővető években a csehszlovák ipar nemcsak megtartotta világhírnevét, hanem újabb és újabb elismerést szerzett a világ minden táján. A „Made In Czechoslovakia" jelzés mindenütt nagy sikernek örvend, A csehszlovák gépek, a csehszlovák üveg, o csehszlovák bór, a különböző készítmények meghódították a világot. Az utóbbi években azonban megváltozott a csehszlovák export jellege. Csehszlovákia egyre több gépet, főként óriásgépeket, ezek közül is elsősorban megmunkálógépeket szállít külföldre. 1937-ben az összes exportált árunak csak 6 százalékát tették ki a gépek, ezzel szemben ez a szám 1953-ban már 40 százalékra emelkedott. A csehszlovák külkereskedelem legfontosabb felvevőpiaca elsősorban a Szovjetunió és a népj demokráciákKülönösen 7948 óta örösödütt meg Csehszlovákia kereskedelmi kapcsolata a béketábor országaival. Csehszlovákia kereskedelmi kapcsolatokat tart fenn a tőkés orságokkal is. Az utóbbi években igen jelentékenyen emelkedett Csehszlovákia kereskedelmi kapcsolata 'Argentínával, Uruguayval, Indonéziával, Dániával, Franciaországgal és a többi nyugati országokkal is, Csehszlovákia 1954-ben 34 állammal kötött kereskedelmi egyezményt és jelenleg több mint 80 országgal kereskedik. A Magyar Népköztársaság dolgozói további sikereket kívánnak a baráti csehszlovák népnek nagy nemzeti ünnepe alkalmából. Ma kezdődik a Csongrád megyei ifjúság II. tavaszi béketalálkozója Az ünnep előestéje A Csongrád megyei DISZ Bizottság, a Szegedi Városi Békebizottság és a Hazafias Népfront helyi bizottsága a II. világháború befejezésének, a győzelem napjának 10. évfordulóján rendezte meg másodízben Szegeden a megye ifjúságának tavaszi béketalálkozóját. A gazdag program bevezetéseként bensőséges ünnepségen avatták fel szombat délután a béke és barátság rózsakertjét. Az üzemek, hivatalok, kerületi békebizottságok küldöttei rózsafákat ültettek az Aradi vértanúk terén, hogy a lidicei rózsaligetre emlékeztessék a város lakóit. A Dugonics téri Központi Egyetem dísztermében irodalmi délutánt rendeztek, ahol a szegedi írókon kívül több fiatal budapesti író adott elő műveiből. Este a megyei DISZ-Bizottság fogadást rendezett a megye legjobban dolgozó diszistái részére. Itt jegyezték be először a DISZ megyei dicsőségkönyvébe azt a 20 fiatalt, akik a termelésben, társadalmi munkában kitűntek. A mai műsor A Csongrád megyei ifjúság II. tavaszi béke találkozóján, ma, egész nap műsorok, rendezvények várják a város és a megye fiataljait. Délelőtt 9 órakor ifjúsági nagygyűlés lesz az újszegedi szabadtéri színpadon. A nagygyűlés után gazdag kultúrműsor lesz városszerte. Az újszegedi szabadtéri színpadon műsor lesz a nagygyűlés befejezésétől este 9 óráig. Az újszegedi játszótéri színpadon műsor lesz délelőtt 11 órától este 9 óráig. A Széchenyi téri színpadon délután 5 órálól az utcabál megkezdéséig lesz műsor. Ezenkívül bábszínpad lesz az újszegedi villamoskitérőnél A Juhász Gyula Kultúrházban 2 órakor kezdődik a Csongrád megyei középiskolások Bartók Béla emlékversenye. A November 7 Kultúrotthonban délelőtt 11 órától este 7 óráig tartanak a színjátszó csoportok bemutatói. A Szegedi Állami Zeneművészeti Szakiskolában: 4 órai kezdettel mutatják be a szakiskola növendékei MoA nagy pillanat A diadalmas Szovjet Hadsereg katonái kitűzik a győzelmi vörös lobogót a berlini Reichstag ormára. Képünk a „Berlin eleste" cimű szovjet film nagy jelenetét ábrázolja. zart Varászfuvola című operáját — hangverseny keretében. A mozik műsora is igen gazdag és változatos lesz. A rendes előadásokon kívül délelőtt 11 órától délután 3 óráig ifjúsági helyárakkal mindhárom moziban folyamatosan előadás. Este pedig a Széchenyi téren szabadtéri mozielőadás. Az ifjúság szórakoztatására ezenkívül egész nap sétahajózás lesz a Tiszán, este 9 órától íredig tűzijáték a folyó partján. Ugyancsak este 9 órakor kezdődik az utcabál a Széchenyi téren. Ma este mutatják be Szegeden az úi Huszka operettet A Csongrád megyei fiatalt k béketalálkozója alkalmából ma este fél 8 órai kezdettel mutatja be — Magyar- i országon először — a szegedi Nemzeti Színház együttese Huszka Jenő és Kristóf Károly háromfelvonásos nagyoperettjét, a Szép Juhászné-t. A főszerepeket játsszák: Iván Margit, Katona András, Sugár Mihály, Dómján Edit, Bartók Júlia, Lakky József, Kovács Gyula, Pálfy György, Harmath Éva. Rendező Sallós Gábor, Vezényel: Rubányi Vilmos. A bemutatón megjelenik az operett zenéjének szerzője, a 80 éves Huszka Jenő. A csangkajsekislák elfogtak egy angol hajót New-York (TASZSZ). Az Asszocialed Press tudósítójának közlése szerint az Incharran angol teherhajót, amely Sanghájba indult és a tajvani-öbölben tartózkodott, május 4-én csangkajsekista hajók tűz alá vetlek és elfogták. Közlik, hogy a tajvani angol konzul tiltakozását jelenti be a kuomintangista kormánynál. AZ ORSZÁGOS FILHARMÓNIA KÖZLI, hogy Svéd Sándor betegsége miatt a május 9-1 »t5nnep az operában* című hangversenyt június 6-án tartják meg. A megváltott jegyek a június 6-i hangversenyre érvényesek. Szeged, 1944 öszo. Szép, derült az idő; a város és a nép szabad. A Kossuth Lajos sugárúton csilingelve végigfut a villamos is. Az utcákon emberek sétálnak, s jólesik süttetni az őszi nappal az arcot. Vasárnap van. Az asszonyok készítik az ebédet, a gyermekek pedig játszanak. A város falai között béke van — hős szovjet katonák hozták. Alsóváros egyik szerény házában Kiss István vasúti munkás a szobában üldögél egy szovjet katonatiszttel. A tiszt olyan harminc év körüli, közepes termetű, arca borotvált és melegfényű a szeme. Kiss István tudja a nevét is és ha a tiszt szóba kerül az ismerősök, szomszédok között, akkor csak úgy beszél róla: Kocskin kapitány. Az ismeretségük a vasútnál kezdődött. Mert Kiss István nem sokkal azután, hogy Szeged felszabadult, hóna alá csapta a piros színű vasúti zászlóját és ment ki a pályaudvarra. A háború bizony alaposan megrongálta a Fűtőházat, a sínpárak égfelé meredtek, bombatölcsérek ásítottak és üszkös kőhalmaz volt a fűtőházi épület. Kocskin kapitány pedig eljutott a pályaudvarra is és segített abban, hogy élet legyen a csonkokon. Közben megismerte Kiss Istvánt is. Most azért jött el hozzá, hogy a segítségére legyen. Ugy esett a dolog, hogy a vasúti munkás összetalálkozott a kapitánynyal és mivel a tolmács is kéznél volt, töviről hegyire elpanaszolta bánatát. Ez pedig: Ilonka lánya beteg. Elkomorult a kapitány arca, kezét rátette a vasúti munkás vállára és szűkszavúan csak annyit mondott: „Segítünk". Most azért is jött. hogy hírül hozza: nemsokára itt lesz az orvos. Percek múlnak el. Kocskin kapitány magyarázza, hogy neki is van gyermeke, aztán a gimnasztyorkája zsebéből előhúzza levéltárcáját és megmutatja felesége, gyermeke fényképét. Mindez csendben, halkan történik. Á kapitány közben pillantásokat vet a szoba sarkában lévő ágyra, ahol Kiss István lázas kislánya fekszik. Nyílik az a|tó Kiss Istvánéknál. Elől jegy hatalmas termetű gzpyjeí katona ™ A szauiet kapitány később megtudta a vasúti munkás, hogy a katonát Iván Kuznyecovnak hívják — jön. Mögötte fiatal, katonaruhás nő lépked, az orvos. Tudja már, hogy miről van szó, hiszen Kocskin kapitány már elmesélte. Az érkezőket Kissné fogadja, s bevezeti őket a szobába. A kapitány magyaráz a katonaorvosnak, aki aztán nagy gonddal és figyelemmel vizsgálja meg a beteg kislányt. Amikor a vizsgálattal végez, odafordul Ilonka szülei felé és oroszul magyaráz. Nem értik a szülők, hogy mit mond, de azt érzik, az orvosnő segít. Kicsivel később megint beszélget a kapitány az orvosnővel, aki aztán gyógyszert hagy ott, majd injekciót is ad a lázas kis betegnek, • Másnap megint ott van Kisséknél a kapitány, az orvosnő és Iván Kuznyecov, a közlegény. Jobban van a kisleány; Kiss és a felesége nem győzi eléggé köszönni a jóságot. Nedves az asszony szeme. Az orvosnő meg azt magyarázza a kapitány segítségével, hogy továbbra is szedje a kislány a gyógyszert, s most már túl van a veszélyen és meggyógyul. A kapitány táskájában motoz, s előhúz onnan egy szelet csokoládét. Odalép a kis beteg ágyához és átadja neki. Egy nappal később megint ellátogat Kissékhez a kapitány és a közlegény. Az orvosnő nem jött, mert a front közelébe szólította a kötelesség. De nem is volt már rá szükség, hiszen a kislány állapota szemlátomást javult, sőt már fel is kelt az ágyból. Aztán többször találkozott a kapitány és a közlegény a Kiss-családdal. Egészen összebarátkoztak, lassacskán sok mindent megtudtak egymásról. Ismerték Kissék, hogy a közlegénynek feleségét, gyermekét meggyilkolták a hitleristák. A kapitány szüleit és két testvérét gyászolta. A szülőket A fasiszták gyilkolták meg, A két test® vér pedig a fronton halt hősi halált, a sztálingrádi csatában. A kapitány is védte Sztálingrádot Kuznyecov közlegénnyel együtt. Résztvettek a szegedkörnyéki harcokban. A kapitány különben tanító, a közlegény pedig bányász. Az egyik nap aztán búcsúzott a kapitány és a közlegény. A kapitány azt mondta: „Harcba megyünk". Megértették azt is Kissék, hogy Kocskin és egysége — amelynek a tagja Kuznyecov is — Berlin felé tör, hogy a fasiszta fenevadat saját barlangjában semmisítsék meg. — Vszego horosego — (Minden jót) — így búcsúzott a kapitány és a közlegény. Kiss István pedig megint csak elmondta, ha a háború befejeztével erre vinne esetleg az útjuk, ne kerüljék el házukat, mert már ők családtagnak is számítanak. Megadta címűket. A kapitány ígérte, hogy majd írnak. Távolodott a két katona. Hosszan nézett utánuk Kiss István és a felesége. Nagy, igaz érzések voltak bennük, fájt, hogy szeretett, igaz emberektől, barátoktól kellett búcsúzniok. Előttük is beigazolódott a szólásmondás: , Igaz barátot bajban ismeri meg az ember." • 1945 alsó hónapjai. Megkezdődik a harc Berlinért. Nem telik el nap, hogy a Kiss-család ne gondolna Kocskin kapitányra és Kuznyecov közlegényre. Érkeznek a hírek, hogy éjjel-nappal dúl a küzdelem Berlinért. — Vajon élnek-e azok a jó emberek? — gyötri a kétség a vasúti munkást és feleségét. Egészségesek-e ők — Kocskin és Kuznyecov — ketten Sztálingrád hős védői és Berlin ostromlói közül? 1945. május 2. Berlin elesett, a várost a hős szovjet csapatok elfoglalták. Gyorsan peregnek tovább az események. Május 9-én, az európai háború győzelmesen befejeződött. A fasizmust leverték. A hitleri Németország fővárosa felett is a győzelem vörös zászlaja lengett. Ekkor Kiss Istvánek kertjében az orgona virágzott. Béke lett egész Európában. A Kiss-család is a győztesekre. a hősökre emlékezett a — Győzelem Napján is. * Hetek röppentek el. Sok munka volt a vasútnál is és Kiss István elég gyakran naponta csak néhány órát aludt. Nem zúgolódott, mert mindig eszébe jutott: menynyivel többet áldoztak az életért, a békéért a szovjet emberek. Titkon remélte is, hogy majd néhány sort ír a kapitány. Telt az idő, de levél nem érkezett. Az egyik napon aztán nem akart hinni a szemének. Felesége cirill betűs levelet mutatott; szovjet ember írta. De nem tudták elolvasni. Segítettek ezen és Kiss olyan embert keresett, aki le tudta fordítani a levelet. A sorokat nem a kapitány, hanem Kuznyecov írta. A levélben ez is benne állt: „Megkért Kocskin kapitány, most már őrnagy elvtárs, hogy én írjam a levelet. Kórházban vagyunk. Én a combomba kaptam egy golyót. Kocskin őrnagynak a jobb kezét leszakította egy gránát Berlin ostrománál. Mivel ő bal kézzel még nem tud írni, helyette én írok ... Szeretettel üdvözöljük a családot, jó egészséget kívánunk." Könnycsepp gördült lc Kiss István és felesége arcán... • Most ünnepeljük a győzelem napjának 10. évfordulóját. Egy béke kisgyülésen pedig Kiss István beszélt az ő szovjet kapitányáról és közlegényéről, meg az orvosnőről. A hősökről, akiknek a magyar haza és népe a szabad életet, emberséget köszönheti. Azt is elmondta, hogy a Hitler nyomdokain járók Hitler sorsára jutnak. Így fejezte be: „Az én lányomat a szovjet kapitány, az orvosnő mentette meg az életnek. Most a lányom már felsőbb iskolába jár..." És felolvasta azt a megrázó, mélyen emberi levelet is, amelyet Kocskin kapitány megbízásából Kuznyecov közlegény írt. ű," Morvay Sándor.