Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-10 / 84. szám

VILÁG PRÖLETAMI BÍIMMYAltORSIÁE AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány 12. szakaszának második bekezdése alapján az országgyűlést 1935. április 18-án délelőtt tíz órára összehívja. XI. évfolyam, 84. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1955. április 10. DOZSEF ATTILA Irta: NAGY SÁNDOR, Sztálin- és Kossuth-díjas UA A KAPITALIZMUS meg nem őrölte volna finom agyvelejét, szép szivét — talán még ma is itt élne köztünk. Mimt ahogy költészete hat, lelkeket épít, szent harcra buzdítja a munkásosztályt. De el kellett pusztulnia, szinte beteljesítve nagy forradalmár költőink végzetét. Fájdalom — kimondhatatlan vesztesége nemzetünknek!... Egy újjászületett nép sír fia után, akit csak tíz éve ismer. Bizony úgy vagyunk vele: születésnapját ünnepeljük, de nem tudunk csak a halálára gondolni... Ó hányszor sóhajt fel kultúrházaink estéin, irodalombarátok, vagy pártmunkások közt a teljesülhetetlen vágyálom: «De jo lenne, ha még élne, s okos, szép verseivel gyönyörködtetne bennünket!...« A költő fáradt testét azonban kerékbetörte Balatonszárszón a magyar kapitalizmus ócska tehervonata. Lázító jelkép! öngyilkos figyelmeztetés a nemzetnek, amely a fasizmus karjába, önön szennysírjába rohant. De a Horthy-rendszer habzószájú sajtóorgánumai csak rövid néhánysoros hírt szenteltek az esetnek. Ahogy semmibevették a népet, s zsákmányralesve véres háborúra készültek, akként semmibevették a kor legnagyobb magyar költőjének halálát. A KÉZ MOST — utólag is — ökölbeszorul!... Hisz népünk többsége megélte a fasizmus különféle változatának korabeli tobzódását. De frissen szerzett öntudatunkkal, csak most értjük meg, hogy milyen mélypontra zuhant népünk a második világháború előestéjén, s hogy József Attilának milyen igaza volt, amikor keserűen így jellemezte hazánkat: ^Ezernyi fajta népbetegség, szapora csecsemőhalál, árvaság, korai öregség, elmebaj. egyke és sivár bűn, öngyilkosság, lelki restség, mely bitetlen, csodára vár-«. S valóban! A velejéig élősdi uralkodóosztály a teljes fizikai és szellemi elnyomásnak olyan rendszerét honosította meg, mely szinte már nemzeti létünk alapjait fenyegette, aléltá mérgezte egészségét, katasztrófába döntötte, csakhogy létét ideig-óráig megh osszabbíth assa. De az élet nem eladó, a méreg kitermeli ellenmérgét, az elnyomás ellenállást szül. Horthy és pribékjei hiába jelentették ki többször is, hogy a proletáriátus pártját, a kommunisták mozgalmát felszámolták Magyarországon, — ez nem sikerült sohasem. Hiába fogták el a párt vezetőit, zárták börtönbe, vagy Ítélték halálra, a munkásosztály mindig újjászűlte pártját. S mint ahogy hatalmas kövek nyomása gyémántot terem a mélyben, úgy szülte meg az elnyomás a munkásigazság poétáját — József Attilát. LELETÉBEN TIPIKUSAN együttvan mindaz, ami jellemző e korszak munkáséletére, sőt parasztéletére: ilyen mélységből még nem indult magyar költő. Anyja cselédlány, majd mosónő, apja szappanfőző vándormunkás, a rokonság mindkét ágon szegényparaszt. Korán megismeri a nyomort, az árvaságot, de a fővárosi utcák szürkefejű, vézna kis srácainak vad elevensége az 6 ifjúságát is vídítja. Ám a sors nem hagyja-1 itt. Neki az egész magyar nyomorúságot meg kell ismernie. Mint lelenc-gyereknek tipródnia kell az öcsödi kuláknái, ahova szolgálatra adják, el kell jönni Csongrád-Csanád megyében éhkosztos diáknak, kukoricacsősznek. (öregapja is az Szabadszálláson). S találkoznia kell a szabad szellem elnyomottjaival, Makón, Szegeden, akik szomjú hittel bábáskodnak tehetsége bontakozása körül. Itt él az izzadva polgárosuló vidéki parasztvárosban a nagyműveltségű Espersit János és értelmiségiekből, tanárokból álló köre, akik felkarolják az oroszlánkörmeit már mutogató zsenit, s a Tisza-part poros, árnyas fái alatt törvényszerűen találkoznia kell Juhász Gyula fekete magányával is. Számtalan verse idézi nagy barátságuk emlékét. Makó és Szeged büszke lehet. hogy a legnagyobb munkásköltő — akit világirodalmi viszonylatban is bátran állíthatunk Majakovszkij mellé — innen indult elköltői pályafutásán. Bár sokan elmarasztalják Szegedet s éppen József Attila "Születésnaipomra*- című verse miatt, melyben keserű gúnynyal vall elszelelt harminckét esztendejéről. (Ebben a versében említi Horger Antal urat, aki a -"Nincsen apám» cimű verséért eltanácsolta a szegedi egyetemről, hogy ne lehessen belőle tanár.) pZ A VERS azonban a horgereket, a horthysta keresztény-nemzeti kultúra fura urait csapja agyon és nem érinti azt a szerető viszonyt, amely a költőt a megye haladó értelmiségéhez, Makó és Szeged dolgozó népéhez, munkásmozgalmához fűzte. Igen! Mert a költő kultúrában, a nemzeti kérdésekhez való hozzáállásában itt kapta meg azt a kis batyut, indítékot, mely költészetének arculatát később is meghatározta. Ismeretes, hogy Attila makói és szegedi barátai útján jutott először jelentős marxista irodalomhoz. Régibb és újabb kutatósok kiderítették kapcsolatát Eidus Bentiánnal, a szegedi munkásmozgalom jellegzetes értelmiségi alakjával, akivel alighanem Juhász Gyula ismertette meg. És ezek az értelmiségiek, s más egyszerű emberek teremtették meg az anyagi feltételeket ahhoz, hogy a fiatal költő első kötete, a -"Szépség koldusa- Szegeden, Koroknay kiadásában megjelenhessék. (Szinte ugyanaz játszódik le, mint Petőfi első verseskötete esetében, melyet a mult században hasonlóképpen adtak ki Pesten, Vörösmarty ajánlásával.) És mindez a sokat hangoztatott -magyar kultúrfölény-" or"ágában és városában!... |}E TALÁN Horger Antal professzornak mégis jól működött osztályösztöne. A „Nincsen apám" című vers valóban egy újfajta költészet születéséről ad hírt, — félelmetes hang ez, a magyar munkásosztály hangja. Az 1919-es forradalom Tanácsköztársasága intervenciós nyomásra elbukott ugyan, de József Attila költészetében ennek az osztálynak lebírhatatlan győzniakarása mutatkozik meg. s egy különleges, a magyarban eladdig ismeretlen gondolat, — érzéskultúra kér helyet iro-. mellett, ez a költészet lesz az, amelynek tükrében a Horthy-rendszer társadalmi életének, osztályharcainak minden ellentmondása, az emberek életére kiható egyéni konfliktusa egyszeriben látható és érthető lesz. Mert ő nemcsak az agitációs, a kimondottan politikai költészetén keresztül fejezte ki a munkásosztályt, hanem nyilatkozik abban a munkásélet minden viszonylata: a harc mellett a barátság, elvtársiasság, szerelem is. A magyar föld tájai, az egész világ, a kapitalizmus haszongépezetének földgolyót belepő szervezete úgy ábrázolódik verseiben, ahogy még sehol senkinél a világirodalomban. Az „Űj nép, másfajta raj", embereinek szemlélete ez, azoké, akik a termelési erőket odakünn éppúgy szabályozni akarják, mint az ösztönöket idebenn. A kommunista ember, a proletárforradalmak harcosának teljes emberi problematikája tükröződik költészetében. Ezért hatalmas fegyvere ez még most is szocializmust építő népünknek, kincse, hagyománya felszabadulás utáni irodalmunknak, s bizonyos szempontból példaképe a világ munkásirodalmának is. Hiszen a „Bankárok és tábornokok ideje" nem járt még le teljesen, s ha nálunk meg is szűnt uralmuk, de nem meszszire tőlünk, nyugaton háborúra készül a burzsoá világ. Még ma is kérdezhetnők Attila szavával: S ml borzadva kérdezzük, ml |i'sz még. Honnan uszulnak ránk új or|das eszmék, Fő-e új méreg, ml közénk haltol ... Győzelmeink, a szovjet katonák „testvéri tankjai" által kapott szabadságunk nem feledtetik el velünk az ő szavait. Amíg zsarnokság és imperializmus van a világban, addig érvényesek lesznek azok, mert a rossz gyűlölete, a proletárhumanizmus melege sugárzik belőlük. C IRODALMUNKNAK az eddiginél fokozottabban kell ápolnia az ő hagyományát. ö az, aki a marxista—leninista eszmeiségnek, valóságlátásnak Majakovszkij mellett talán a legszélesebb új útját törte. Ha Majakovszkij a győzelem egetverő harsonása, akkor József Attila a munkáslélek magyar hegedűse, aki a legsokszínűbb hangulatok húrjain játszik. S emellett egész költészete a magyar verselés történetileg kialakult népi formáin nyugszik; ami idegen forma nála, az is sajátosan magyarrá, engedelmessé válik. E költészet eredményeinek értése, elemzése nélkül, véleményem szerint nem újulhat meg szocialista líránk. Ezért van az, — ezt bizonyítja, — hogy a munkásság, a dolgozó parasztság még gyakran József Attila költészetéhez folyamodik, ha mai életünk aktualitásait lélekben ünnepli, mert verseiben inkább megleli saját érzéseit. Az a nép, mely életében nem ölelhette szivére, megteszi azt most halálában, — ami nem is halál. Ma is rágondol „szántván a paraszt"; s őt sejdíti „a munkás teste két merev mozdulat között". Költészetünknek, pártunknak vörös lobogója Tegnap megkezdte a termelést Szegeden az ország első farostlemezgyára Szombaton délelőtt ünnepélyes keretek között kezdte meg a termelést Szeged és az ország új üzeme: a farostlemezgyár. Az avató ünnepségen résztvett Ladányi Benedek elvtárs, a Városi Pártbizottság első titkára, Rózsa István elvtárs, a Szegedi Járási Pártbizottság első titkára, Adamkó József elvtárs, az MDP Központi Vezetősége mezőgazdasági osztályának munkatársa, Tulkán István elvtárs, a Városi Pártvégrehajtóbizottság ipari osztályának vezetője, Dénes Leó elvtárs, a Szegedi Városi Tanács elnöke, Vincze Antal elvtárs, a Szegedi Városi Tanács elnökhelyettese, a Minisztertanács titkársága képviseletében Körmöcz László és Földes Sándor elvtársak, az Országos Tervhivatal képviseletében Madas András. A nagyszámú résztvevőt az új üzem bejáratánál a Szegedi Falemezgyár dolgozóinak gyermekei, — lányok és fiúk — üdvözölték. Arató István elvtárs, a falemezgyár és a hozzá tartozó új farostlemezgyár igazgatója köszöntötte a megjelenteket, s mondott megnyitó beszédet. Ezután Tömpe István elvtárs, az Országos Erdészeti Főigazgatóság főigazgatója beszélt, majd átvágta az új farostlemezgyér bejáratánál lévő szalagot. Megkezdődött a munka. Nagyszerű percek következtek. Munkába lendültek a villannyal meghajtott gépek. Termelni kezdett a csaknem 4 millió forint költséggel létesített farostlemezgyár, amely első az országban. A szovjet tapasztalatok segítségével létrehozott új gyárban a faipar hulladékanyagából készítik a bútorgyártáshoz, autóbuszok, hajók, lakások belső burkolásához és padozatához egyaránt jól használható — a rétegelt lemezzel egyforma szilárdságú és értékű — farostlemezeket. A farostlemezeket eddig külföldről hoztuk be hazánkba, s most az új szegedi üzem egyre inkább ellátja majd a fontos anyaggal az országot. Az új gyár munkájával nagymennyiségű fát takaríthatunk meg. Eddig csak a falemezgyár évi többszáz tonna fahulladékát tüzelésre használták. Most már a Szegedi Falemezgyár és gőzfűrész telepe, a Szegedi Gyufagyár hulladékát feldolgozza az új farostlemezgyár. Az új gyár megteremtésében résztvettek a Rákosi Mátyás Művek dolgozói, a sztálinváro6i építők és a Wilhelm Pieck Vagongyár dolgozói is. Több szegedi vállalat derekas munkát végzett azért, hogy megkezdhesse a munkát az új üzemrész. A Szegedi Falemezgyár vezetői és dolgozói sem kímélték erejüket azért, hogy a legtökéletesebb legyen a farostlemezgyár. Az ország első farostlemezgyárában évenként mintegy 1500 tonna rostlemez hészüL A próbagyártást már régebben elvégezték és ez jó sikerrel járt. Miképpen történik a gépesített munka. A hulladék aprításával kezdődik a rostlemez készítés. Az aprított értékes fahulladék óriási betonból készült tároló-medencébe hull, majd ventillátor segítségével pneumatikus úton jut a fözőkazánokba, ahol 6—8 légkör gőznyomással segítik elő a rost feltárását. Az anyag tovább kerül a görgő-járatokhoz. Óriási malomkövek bontják rostokra a görgő-járatokban a faanyagot. Az anyag automatikusan tovább kerül az osztályozóba, ahol kiválasztódnak a durvább rostnyalábok, a még meg nem őrölt fapikkelyek, az öntésre alkalmas rosttól. A durva rostnyalábok visszakerülnek a görgőjáratokba. Az öntésre alkalmas rostokat szállító-szalag viszi tovább az úgynevezett hollandi malomba. Itt adagolják a vegyianyagot, műgyantát, amelyek a rostlemezt szilárdá, ellenállóvá teszik. Az anyag aztán a keverő kádakba kerül. További eljárások következnek még ezután és az anyag a rostlapképzöbe, majd a hidegprésbe kerül. A hidegprésben további vízmennyiséget sajtolnak ki a rostból, hogy aztán a melegprésbe kerülve kemény farostlemez készüljön belőle. A párt vezette dolgozó nép újabb sikere a termelést megkezdő farostlemezgyár. Újabb mérföldkő előrehaladásunk útján. (— y) Tavaszi munkák a szegedi és a járási gyümölcsösökben dalmunkban. Sőt, egyebek az ő életműve. Szatymazon a szőlőnyitás már csaknem teljesen befejeződött. Most már a metszés munkája folyik teljes erővel. A gyümölcsfák virágai jól kiduzzadt bimbókban vannak. Még néhány nap és teljesen kivirágoznak. Ezt az időt használják most ki a termelőszövetkezetek tagjai és az egyéni gazdók is. Teljes erővel végzik Pusztaszeren, Domaszéken is a mészkénlével és a sárgaméreggel való rügyfakadás előtti permetezéseket. Derekas munkát végeznek a növényvédő gépállomások dolgozói is. A Csorval Kiss Imre TSZben 15, a csengelei Lenin Termelőszövetkezetben hét hold gyümölcsösben végezték el a tavaszi fapermetezéseket — motoros gépekkel. Ezzel a munkával végeztek már a szegedi Táncsics Termelőszövetkezet tagjai is. Tizennégy hold gyümölcsös fáit nyesték meg, permetezték meg. A szakszerűségre is nagy gondot fordítanak az (illési Vörös Csillag TSZ tagjai. Kilenc holdnyi szőlőjük metszésével hamarosan végeznek. A szorgos munka közben fordulnak elő hibák is. A zsombói Béke TSZ-ben olyan embereket állítottak be az őszibarackfák megmetszésére, akik egyáltalán nem értettek ahhoz. Az őszibarackfák metszésében derekas munkát végeznek a mórahalmi Üj Világ és a domaszóki Rákóczi Termelőszövetkezet tagjai. Az Üj Világ TSZ-ben nemrégiben az őszibarackfa metszéséről szakelőadást rendeztek, melyre a kívülálló egyéni gazdákat is meghívták; Közel hatvan dolgozó paraszt vett részt az előadáson. A deszki Kossuth TSZ-ben még mindig késlekednek a fapermetezéssel. Ügy látszik nem számolnak azzal, hogy virágzásban már nem lehet gyümölcslát permetezni mert ezzel a gyümölcsösben is és a környező méhgazdaságokban is súlyos károkat okoznának. Mindössze pár napjuk van r.iég ahhoz, hogy meggyorsítsák és befejezzék a munkát. Az ásotthalmi Szabadságharcos TSZ amellett, hogy r.'.ár szépen rendbehozta meglévő gyümölcsöséi, tíz holdon új almáskertet is telepített. Az új gyümölcsösök, szőlőskertek telepítésében jó példát mutatnak az egyéni gazdák is. Az utóbbi két hónapban 350 holdnyi új szőlőt és 130 hold új gyümölcsöst létesítettek. Legderekabb munkát a mórahalmi gazdák végezték. akik hatvan hold új szőlőt telepítettek. A kistelekiek ötvenkettőt, a szatymaziak pedig ötven holdat. A szőlő és gyümölcstermeléshez az egyénieknek és a szövetkezetieknek egyaránt az eddigieknél sokkal nagyobb segítséget nyújt most államunk is. Eddig nagy hiány volt a Kiss Bálint-féle magasnyomású permetező gépekből. Most a szegedi járás 104 darab Kiss Bálintféle permetezőgépet kapott. 52 helyre juttattak mészkénlé főző üstöt is. A permetezőkhöz azonban kevés a töltő készülék. 4—5 gép mellé jut egy. De rövidesein segítenek ezen is. Rövidesen Szeged környékén és a járásban 35 helyen létesítenek perenoszpóra-jelző állomásokat. Ezzel ls biztosítják a termés megvédését a különböző pusztító betegségektől. Ahol fertőzés mutatkozik, a jelző állomás azonnal tudatja a járási tanács mezőgazdasági osztályával, s a környékre azonnal megfelelő mennyiségű védekező szereket, gépeket szállítanak és szakmunkásokat küldenek. A mult évben károsan befolyásolta a jó termést az is, hogy a szövetkezeteknek és a szőlősgazdáknak nem volt elegendő szőlőkarójuk. Kormányunk most ezen a bajon ls segített. Rövidesen hetvenezer darab szőlőkaró érkezik a járás TÜZÉP telepeire. Ezeket készpénzért kiosztják a termelöknek, a szövetkezetek pedig hosszúlejáratú hitelre kapják. Győr megye vezet a begyűjtési versenyben Az április 4-e előtti héten a legtöbb megyében erősödött a begyűjtési versenymozgalom. A felszabadulási verscnylendületet tovább tartják a megyék, s újabb vállalásokat tesznek május 1. tiszteletére. A begyűjtési minisztérium legutóbbi értékelése szerint a következő sorrend alakult ki a megyék között: I. Győr, 2. Znla, 3. Komárom, 4. Veszprém, 5. Nógrád, 6. Vas, 7. Somogy, 8. Csongrád, 9. Heves, 10. Szolnok. II. Pest, 12. Borsod, 13. Fejér, 14. Baranya, 15. Békés, 16. Tolna, 17. Szabolcs, 18. Hajdú, 19. Bács.