Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-22 / 94. szám

DÉLMBCYBFORSZBG Péntek. 1955. április 22. (Folytatás az első oldalról.) felszabadítónkra, az emberi haladás fáklyavivőjére. Lenin tanítása, a marxiz­mus—leninizmus nemcsak forrása, hanem egyben ve­zérfonala volt és marad is egész szocialista építésünk­nek. Pártunk minden győzelmét annak köszönheti, hogy Le­nin tanitása, a marxizmus­leninizmus vezérelte egész tevékenységét. Ezért vált le­hetővé a felszabadulás után a munkásosztály hatalmának megteremtése és megszilárdí­tása, megbonthatatlan baráti szövetsége a dolgozó paraszt­sággal. Hegedűs elvtárs ezután ar­ról beszélt, hogy népi demok­ráciánk 10 éves fejlődésében pártunk hogyan alkalmazta Lenin tanításait Ahogy a Szovjetunió Kom­munista Pártja az alapja — mondotta a továbbiakban Hegedűs elvtárs — az októ­beri forradalom győzelmé­nek. a szocializmus építése sikereinek a Szovjetunióban, úgy hazánkban minden győ­zelmünk forrása volt és ma­rad a Magyar Kommunisták Pártja, a Magyar Dolgozók Pártja. Elmondotta ezután Hegedűs elvtárs, hogy a le­nini párt. a Szovjetunió di­csőséges Kommunista Pártja példaképe a magyar kommu­nisták pártjának. Hegedűs elvtárs pártunk küzdelmeiről szólott s ezzel kapcsolatban elmondotta, hogy pártunk minden sikerének az volt az alapja, hogy tö­retlenül követte a lenini útmutatásokat és egységes volt a lenini politika vég­rehajtásában. Pártunk elvi egységét, vas­fegyelmét szilárdította meg — mondotta tovább — pár­tunk Központi Vezetőségé­nek márciusi és áprilisi hatá­rozata is. amely döntő csa­pást mért a népellenes és pártellenes, a pártfegyelmet lazító jobboldali opportunis­ta nézetek ellen. Pártunk, melyet erőssé tesz egysége, politikájának elvi és eszmei szilárdsága, a leninizmushoz való hűsége, s a munkásosz­tályhoz. s az egész néphez fűződő elszakíthatatlan kap­csolata. a legfőbb biztosítéka hazánkban a szocializmus győzelmének, a népgazdaság fejlesztésének, a népjólét emelésének, az ország védel­mi képessége növelésének. Hegedűs elvtárs ezután a kollektív vezetés lenini el­véről beszélt, majd a prole­táriátus vezető szerepéről szóló lenini tanítást méllat­ta. Ezután a munkás-paraszt szövetségről, majd a proletár Internacionalizmusról beszélt, s elmondotta, hogy ez az új­típusú viszony, az a meg­bonthatatlan barátság, köl­csönös segítség ós szoros együttműködés, amely kiala­kult a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság ée a demo­kratikus, a szocialista tábor többi országa között, Lenin tanításának diadala. Az a barátság, mely ma összeköti a kapitalizmus járma alól fölszabadult or­szágok népeit, ez a leg­döntőbb erő, amely képes megakadályozni az új vi­lágháború borzalmait, 9 képes megálljt parancsolni az atom- és hidrogénháború megszállottjainak, a népek ezen eszeveszett ellenségei­nek. Hegedűs elvtárs ezután a német újrafelfegyverzés elleni küzdelemről szólott, s elmon­dotta, hogy pártunk és kor­mányunk. egész népünk egy­ségesen helyesli, hogy a né­met Imperializmus föltámasz­tásával járó veszély elhárítá­sára a moszkvai értekezleten résztvevő országok kölcsönös barátsági és együttműködési szerződést kötnek és közös katonai főparancsnokságot állítanak fel. negedüs elvtárs ezután a békeharcról beszélt, s el­mondotta, hogy nz imperia­listák háborús törekvései nem okoznak riadalmat or­szágunkban. Hazánk erős, mert olyan hatalmas tábor­hoz tartozunk, amelyet tá­mogat a népek egységes aka­rata és mély igazságérzete és ez ellenállhatatlan erő. A leninizmus a népek harcában az egész haladó emberiség zászlója lett az imperialista körök háborús törekvései ellen, valamennyi nép őszinte ba­rátságáért, a népek szebb jövőjéért. Hegedűs elvtárs a követ­kező szavakkal fejezte be be­szédét: — A magyar nép, a párt és a kormány becsüleltel őr­zi Lenin hagyatékát, taní­tása és életmüve egész mun­kánk vezérfonala. — E győzelmes eszméket követve megfeszítjük erőin­ket azért, hogy országunkban lerakjuk a szocializmus alap­jait, felépítsük a szocializ­must, erős, fejlett, szilárd népgazdaságot hozzunk létre, s jólétet teremtsünk városban és falun egyaránt. Hegedűs András beszédét gyakran szakította félbe az ünnepi ülés részvevőinek lelkes tapsa, amellyel a fel­szabadító Szovjetuniót, a Szovjetunió Kommunista Pártját és a Magyar Dolgo­zók Pártját éltették. Az ünnepi ülés első része az Internacionálé hangjaival ért véget. Az ünnepség má­sodik részében művészi mű­sor következett. Az országgyűlés elfogadta az 1955. évi költségvetést Az országgyűlés csütörtöki ülése Az országgyűlés csütörtö­kön folytatta az 1955. évi költségvetés és az 1954. évi költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés tárgyalását. Az ülést Rónai Sándor, az or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Elsőnek Házi Árpád, az Állami Ellenőrző Központ Elnöke beszélt az 1854. évi költségvetés végrehajtásáról. —• Az Állami Ellenőrző Központnak keményen és eredményesen kell fellépnie az állami fegyelem megszi­lárdításáért, a termelés és a termelékenység növelésééri, az önköltség csökkentéséért, a pazarlás megszüntetéséért, a társadalmi tulajdon meg­védéséért, az állami és gaz­dasági apparátus egyszerűsí­téséért és olcsóbbá tételéért. — Az elmúlt évben rend­kívüli mértékben elharapód­zott a társadalmi tulajdon fosztogatása is. Ennek egyik alapvető oka, hogy gazdasági és egyéb szerve­inkben mind nagyobb számban hatoltak be és az éberség hiánya, az ellenőr­zés elmulasztása, a pazar­lással szembeni liberaliz­mus láttán mind jobban felbátorodtak a társadalmi rendszerünkkel szemben el­lenséges, deklasszált reak­ciós elemek — mondotta, s példákkal ér­zékeltette a reakciós elemek okozta kártevését. A társadalmi tulajdon fosz­togatói ellen kemény és kö­vetkezetes harcot kell foly­tatnia a vezetésnek. — Az Állami Ellenőrző Központ — mondotta beszé­de végén Házi Árpád — a pénzügyminisztériumnak az 1954. évi költségvetés végre­hajtásáról szóló zárszámadá­sát megvizsgálta és megálla­pította. hogy mind a bevéte­lek. mind a kiadások Ismer­tetése és elemzése szabály­szerűen történt. Ezért Javas­lom nz 1954. évi költségvetési zárszámadás elfogadását Nagyistók József képviselő, az országgyűlés alelnöke a begyűjtési tárca költségveté­séhez szólt hozzá. A begyűjtési törvény —és u benne foglalt kedvezmé­nyek — széleskörű ismerte­tésével. nevelő munkával kell egyes félrevezetett becsüle­te; dolgozó parasztokat köte­i • -égük teljesítésére serken­teni és iicm szabad eltűrni. hogy a kulákok szabotálják a begyűjtési tervek teljesíté­sét. Hangsúlyozta, hogy a költségvetés biztosítja a pénzügyi fedezetet a begyűj­tési tervek maradéktalan teljesítéséhez. — Odaadó és alapos mun­kaelemzésre van szűkség, hogy a begyűjtés területén csökkentsék a költségeket. Szilárd fegyelmet kcU kö­vetelni a begyűjtési appa­rátus dolgozóitól, szilár­dabbá és biztonságosabbá kell tenni az együttműkö­dést a tanácsokkal és más helyi szervekkel. A begyűjtés dolgozóinak minden esetben élni kell a törvényadta lehetőségekkel, amikor ellenséges elemek akadályozzák a begyűjtés si­kerét, a tervek teljesítését. Ezután Matolcsi János, az MDP Központi Vezetőségé­nek titkára emelkedett szó­lásra. A földművelésügyi tárca költségvetéséhez szólt. A beterjesztett 1955. évi állami költségvetésből kitű­nik — mondotta —, hogy pártunk politikájának megfe­lelően kormányunk a szocia­lista ipar fejlesztése mellett az idén is jelentős összegek felhasználásával akarja elő­mozdítani a mezőgazdasági termelés fejlesztését. A mezőgazdaság fejlesztése változatlanul pártunk poli­tikájának középpontjában áll. s az a nehézipar fejlesztése mellett hazánk szocialista építésének ma is egyik fő kérdése. — Most, a jobboldali elhaj­lás által emelt akadályok el­liárítása után erőnket a fa­lun újra az 1953 decemberi határozat végrehajtására összpontosíthatjuk, amely — mondhatjuk — a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesz­tésére vonatkozó határoza­tokkal együtt továbbra is pártunk, kormányunk falusi nroRramját képezi. Matolcsi elvtárs ezután a termelőszövetkezeteknek és az egyéni paraszt gazdasá­goknak támogatásáról be­szélt. — Az előttünk álló felada­tok megkövetelik — mondot­ta Matolcsi elvtárs —, hogy a földművelésügyi miniszté­rium, a tanácsok, a gépállo­mások, együtt a pártszerveze­tekkel, az eddiginél még na­gyobb erőfeszítéseket tegye­nek a meglévő termelőszö­vetkezetek gyors megerősíté­se érdekében. — Végül a Földművelés­ügyi Minisztérium feladatai­ról szólt. Hangsúlyozva, hogy a minisztérium munkájá­nak központjába kell állí­tani a termelőszövetkeze­tek megerősítését. A költségvetést elfogadta. Ezután Erdei Ferenc föld­müvelésügyi miniszter szó­lalt fel- Bevezetőben hang­súlyozta, hogy a mezőgazda­ságot irányító állami szer­vek munkája nem kielégítő. A felduzzadt, nagylétszámú apparátus már arányainál fogva is előidézte azt, hogy a termelés közvetlen elő­mozdítása helyett sok eset­ben a papirosintézkedések tömege duzzadt fel. Ezzel kapcsolatban Erdei elvtárs az ügyvitel egyszerűsítésé­ről beszélt. A továbbiakban elmondta, hogy mindenütt fokozott fi­gyelemmel végezzék el a ve­tések tavaszi ápolását és szá­mítva a gyomok nagyobb arányú jelentkezésére, ké­szüljenek fel a gyomirtásra. Végül kérte a költségvetés elfogadását. Ezután szünet következett, majd több hozzászólás után Olt Károly pénzügyminiszter •válaszolt a költségvetés tár­gyalása során elhangzott ja­vaslatokra. Olt Károly felszólalása után az országgyűlés az 1955. évi állami költségvetést ál­talánosságban és részletei­ben elfogadta. A költségvetés főösszegében 47 milliárd 11 millió 362.000 forint bevételt és 45 milliárd 502 millió 17.000 forint ki­adást tartalmaz, bevételi fe­leslege tehát 1 milliárd 509 millió 345.000 forint. Ugyan­csak elfogadta az országgyű­lés az 1955. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényja­vaslatot és az 1954. évi költ­ségvetés teljesítéséről szóló jelentést. Az országgyűlés az ülés végén elfogadott napirendi javaslat értelmében pénte­ken délelőtt 10 órakor tart­ja legközelebbi ülését, amely­nek napirendjére a külügy­miniszternek a Magyar Nép­köztársaság külpolitikájáról szóló beszámolóját tűzte ki, R. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde a szovjet—lengyel szerződés megkötésének 10. évfordulója alkalmából Varsóban tartott ünnepi ülésen Varsó (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának első titkára a szovjet—lengyel barátsági, kölcsönös segélynyújtási és háború utáni együttműködé­si szerződés aláírásának 10. évfordulója alkalmából Var­sóba érkezett szovjet kor­mányküldöttség vezetője, az évforduló estéjén, április 20-án Varsóban tartott ün­nepi ülésen beszédet mon­dott. Kedves Elvtársak, Bará­taim! Engedjék meg — mondot­ta többek között —, hogy a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége Legfelső Tanács Elnökségének és a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­gának megbízásából szívé­lyesen üdvözöljem önöket és Önökön keresztül az egész testvéri lengyel népet. Az elmúlt 10 esztendő eredményei teljes mértékben igazolták azt a szerződésben kifejtett meggyőződést hogy a szovjet és a lengyel nép barátságának és szoros együttműködésének ápolása a két ország sikeres gazdasági fejlődésének ügyét szolgálja. A Szovjetunió, Lengyelor­szág és a többi keleteuró­pai népi demokratikus or­szág között megkötött szer­ződések a kapcsolatok új rendszerét teremtik meg Európában, Fontos az európai bizton­ság szempontjából a Szovjet­unió és Jugoszlávia kapcso­latainak az utóbbi Időben történt megjavulása is. A Szovjetunió népiéi mindig ba­ráti érzelmeket tápláltak Ju­goszlávia népei iránt. Meg­győződésünk, hogy az országainknak a köl­csönösségen alapuló kap­csolatai tovább javulnak és erősödnek. Ugyanebben az irányban, a javulás felé fejlődnek Ju­goszlávia és Lengyelország, Jugoszlávia és a Kínai Népi­köztársaság, Jugoszlávia és más országok kapicsolatal is. Az imperialista reakció erői agressziós politikát foly­tatnak, fegyverkezési ver­senyt űznek és a békeszere­tő államok ellen különféle tömböket tákolgatnak össze. Ezekkel az erőkkel szembe kell helyezni a békeszerető tábor országainak, a mun­kásosztály és parasztság győ­zelme eredményeként tömö­rült erőit. A demokratikus országok kormányai nem tehetnek másként olyan viszonyok kö­zepette. amikor ismét felüti fejét a német militarizmus. Másként cselekedni megen­gedhetetlen könnyelműség lenne. Nem akarjuk, hogy meg­lepetés érjen bennünket, ezért szüntelenül fokozzuk békeszerető táborunk ere­jét és hatalmát. A Szovjetunió kormánya a szocialista és a kapitalista rendszer békés egymásmel­leit élésének lenini elven alapuló békeszerető külpoli­tikát folytat. Ha a reális tényeket és az erőviszonyokat józanul sze­mügyre vesszük, akkor azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a békés egymásmellett élés a fejlődés egyedüli he­lyes és észszerű útja. A Szovjetunió a nemzet­közi kapcsolatokban abban látja fő feladatát, hogy enyhítse a nemzetközi fe­szültséget, szilárdítsa és fejlessze min­den országgal a kereskedelmi kapcsolatokat és az együtt­működést, biztosítsa a szi­lárd és tartós békét. Mi, amikor a lengyel— szovjet szerződés aláírásának 10. évfordulóját ünnepeljük, azt a szilárd meggyőződésün­ket fejezzük ki. hogy a Len­gyel Népköztársaságnak és a Szovjet Szocialista Köztársa­ságok Szövetségének barát­sága, kölcsönös segélynyúi­tása és testvéri együttműkö­dése állandóan fejlődik és izmosodik népeink javára és boldogságára. Rövid külpolitikai hírek London (MTI). Közel egy­hónapos sajtósztrájk után csütörtökön reggel 26 nap után Ismét megjelentek a londoni lapok. Újságíró kö­rökben úgy tudják, hogy a Laptulajdonosok Szövetsége — a sztrájkotoknak nyújtott csekél" engedményekre hi­vatkozva — a közeljövőben fel akarja emelni a lapok árát. • Párizs (MTI). Pinay kül­ügyminiszter csütörtökön Londonba utazik és még az­nap délután tárgyalásokat folytat brit kollégájával, Ha­rold MacMillannal, valamint Eden miniszterelnökkel. Sajtóértesülések szerint a megbeszélések tárgya egy­részt az európai kérdések — Ausztria, Németország, a négyhatalmi értekezlet elő­készítése — másrészt a távol­keleti, különösen az indoki­nai kérdés megvitatása. Phenjan (Űj Kína). Márci­us 31-e és április 20-a között a kínai népi önkéntesek hat hadosztályát vonták ki Ko­reából — jelentette ki szer­dán a kínai népi önkéntesek főparancsnokságának szóvi­vője. • Párizs (MTI). A szocialista pártvezetőség tilalma ellené­re a szocialista és kommu­nista pártszervezetek sorra kötik a megállapodásokat egymással a járási választá­sok vasárnap tartandó máso­dik fordulójára, a kommu­nisták javasolta program alapján. Szerdán délután ér­kezett hírek szerint válasz­tási egyezség Jött létre a két párt helyi szervezetei között Aisne, Ariege, Aude, Cote-cV Or, Cotes-du-Nord, Eure, Gers, Uaute-Garonne, Seine — Inférieure, Tarn és Vauc-> luse megye számos járásá-i ban. Mi történt a külpolitikában ? Több nagyjelentőségű kérdésről tárgyal a bandungi értekezlet Ö tödik napja tart az indonéziai Ban­dungban az ázsiai—afrikai orszá­gok értekezlete, amoly egyre inkább az ál­talános érdeklődés középpontjába kerül. Minj, már közöltük, az értekezlet résztvevői több bizottságot alakítottak, hogy az egyes kérdéseket minél eredményesebben vitáthassák meg. Az egyik ilyen bizott­ság a küldöttségele vezetőiből alakult meg és szerdán ülésezett első alkalommal. E bizottság napirendjén az emberi jogok kérdései és a palesztinai helyzet szerepeltek. A bizottság tagjai Van herceg, thaiföldi külügyminisztert választották meg előadó­nak. A bizottság egyébként tegnap is ülést tartott- Ugyancsak szerdán tartott elsőízben ülést a kulturális együttműkö­dési bizottság is, amely a kulturális együtt­működés kérdéseinek megvizsgálására 12 tagú albizottságot választott. Az albizott­ság szerdán délután már megtartotta első megbeszélését. A kulturális együttműkö­dési bizottság tegnap szintén ülést tartott. Mindkét bizottság üléséről lapunk holnapi számában közlünk részleteket. Az egyes bizottsági üléseken kivül természetesen sor kerül plenáris ülésekre is, amelyeken nagyjelentőségű felszólalá­sok hangzanak el. Figyelemreméltó beszé­det mondott a keddi plenáris ülésen Ta­kaszaki tárcanélküli miniszter, a japán küldöttség vezetője. — „Mint az egyetlen olyan nép — mondotta többek között Ta­kaszaki — amely saját bőrén tapasztalta az atombomba borzalmát, semmiféle illtí­zióban nem ringatjuk magunkat egy olyan kísérlet szörnyűsége felől, amely fegy­veres erővel szándékozik nemzetközi viszá­lyokat megoldani. Kéz a kézben, együtt­működni más demokratikus nemzetekkel és ápolni a baráti kapcsolatokat a világ valamennyi békés országával, ezáltal po­zitív módon hozzájárulni a világbéke meg­teremtéséhez — ez a japán külpolitika irányelve. Fel kívánom használni ezt az alkalmat arra — mondotta beszéde befe­jezéséül Takaszaki —. hogy újból kijelent­sük: Japán lemondott a háborúról, mint " nemzeti politika eszközéről és hátat fordí­tott a fegyveres erőnek, mint a nemzet­közi viszályok rendezése módjának Az értekczlet-nyújtotta lehetőségeket a küldöttségek vezetői felhasználják arra is, hogy megbeszéléseket folytassanak egy­mással a nemzetközi politika legfontosabb kérdéseiről. Kedden például Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere háromnegyedórás megbeszélést folytatott Krisna Mcnon-vat. az indiai ENSZ-delegáció vezetőjével. Az erről szóló jelentés szerint a két állam­férfi között a tajvani kérdésről volt szó. A tajvani kérdés nemcsak a bandungi ** értekezlet résztvevőit foglalkoztatja, hanem az amerikai közvéleményt és n® angol sajtót is. Negyvenhét amerikai köz­életi vezető nyilatkozatban felhívta Eisen­liowert, az Egyesült Államok elnökét, ke­rüljön minden olyan lépést, amely hábo­rúba keverhetné az Egyesült Államokat Kemoj és Macu szigete miatt. Ezek a szi­getek ugyanis közvetlenül a kínai száraz­föld közelében fekszenek és a csangkaj­sekisták megszállása alatt állnak. A nyi­latkozatok hangsúlyozzák, hogy e szigetik a Kínai Népköztársaság elválaszthatatlan részei. A nyilatkozatot "többek közölt Boo­sewelt volt elnök özvegye és Baldvin, nz amerikai polgári jogokat védő szövetség elnöke is aláírta. A New Statesman and Kation efmű angol hetilap rámutat, hogy az Egyesült Államok erősen „megdolgozza" Angliát, Franciaországot és a brit nemzetközösség országait, mert cl akarja érni Tajvan vé­delmének „közös garanciáját. E kísérlet célja — állapítja meg a hetilap — eltit­kolni az Egyesült Államok politikájának csődjét és elérni, liogy Anglia cs a Bél­keletázsiai Szövetség (SEATO) tagállamai kötelezzék magukat a esődbejutott Csang Kaj-sefc-klikk megvédelmczésérc. — „Nem lehet tárgyalásokkal rendezni ezt a kérdést — állapítja meg cikke befejező részében a New Statesman — amíg az Egyesült Államok jogi és diplomáciai ürügyeket keres, hogy folytathassa a Kínához lar'aső sziget stratégiai ellenőrzését... Washing­tonnal; végülis le kell mondai :u Formára térségében az intervencióról

Next

/
Oldalképek
Tartalom