Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-22 / 94. szám

Matek, 1953. Április 22. A szegedi egyetemek és a Pedagógiai Főiskola emlékünnepélye Lenin születésének 85. évfordulója alkalmából n d elmh gyarorszbo Csütörtök délután a Tudományegyetem Ady téri nagy előadótermében a Szegedi Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem és a Pedagógiai Főiskola pártszervezetei ünnepi pártnapot rendeztek Lenin elvtárs születésének 85. évfordulója alkalmából. A zsúfolásig megtelt Auditórium-Maximumban délután 4 órakor Kalmár László Kossuth-díjas egyetemi tanár lépett a mikrofonhoz és a Szegedi Tudományegyetem, az Orvosegyetem és a Főiskola MDP Végrehajtóbizottsága nevében megnyitó beszédet mondott. Ezután Majakovszkij: Lenin és a párt című versét hallottuk Szabó Judit, a Pedagógiai Főiskola másodéves hallgatója előadásában. Majd Kertész Lajos karnagy vezetésével a Szegedi Egyetemek Énekkara műsorszámai következtek; Stogarenko: -Rónán út kanyarog- feldolgozását és Sztrannoljubszkij: «Ó sötétté vált az éjjel-... című Leninről szóló kórusműveket hallottuk az egyetemi kórus szép csiszolt, ünnepi hangulatot keltő előadásában. A pártnap ünnepi szónoka Mérei Gyula elvtárs, tanszékvezető egyetemi tanár volt. Beszédében ismertette Lenin elvtárs életútját. Az ünnepi beszéd Romáin Rollandnak, Lenint az emberi haladás nagy harcosainak sorába beillesztő szavaival záródott: -A nagy művészek, mint Leonardo da Vinci és Tolsztoj, a természet erőivel számolnak. A cselekvés nagy mesterei, a Leninek, a társadalmi élet törvényeivel, ritmusával és életrendjével számolnak, melyek elősegítik és támogatják az emberiség örök tökéletesedését-— mondotta befejezésül Mérei elvtárs. Ezután Majakovszkij Beszélgetés Leninnel című költeményét Gyenge Balázs másodéves bölcsész-hallgató szavalta el. Az ünnepi megemlékezést a Pedagógiai Főiskola által előadott két kórusmű: — Novikov: Dal Leninről és Muradelli Ifjú békeharcosok himnusza, amelyeket Erdős János, a" főiskolai kórus karnagya vezényelt — zárta be. Az emlékünnepély az Internacionálé hangjaival ért véget. (w. e.) Ünnepségek Saegeden Lenin születésének 85. évfordulóján Az MDP Szeged Városi Bizottsága, a Városi Tanács és a Magyar—Szovjet Társaság városi elnöksége Lenin születésének 85. évfordulója alkalmából emlékünnepélyt rendez a Szegedi Állami Nemzeti Színházban április 23-án. szombaton este 7 órakor. Ünnepi beszédet mond Komócsin Zoltán elvtárs, az MDP Központi Vezetősége agit.-prop. osztályának vezetője, a Revíziós Bizottság tagja. Majd műsor következik: Musszorgszki j: Egy éj a kopár hegyen, előadja a szegedi Nemzeti Színház zenekara; Majakovszkij: A párt, szavalja Miklós Klára, a szegedi Nemzeti Színház művésze; Csajkovszkij: A fülemüle, B. Sztarrnoljubszkij: Ö sötétté vált az éjjel, Dal Leninről (ukrán népdal) és Szabó Ferenc: Áradj zengő dalunk.. ., előadja az Egyetemi Énekkar, vezényel Kertész Lajos, zongorán kísér Kertész Lajosné; Csajkovszkij: Hegedűverseny II, A szegedi termelőszövetkezetek élenjáró dolgozói szombaton értekezletet tartanak A szegedi termelőszövetkezetek és a környékbeli gépállomások élenjáró dolgozói szombaton délelőtt 9 órai kezdettel közös értekezletet tartanak a Városi Tanács előadó termében. Előadói beszédet Nagy István elvtárs a Városi Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője mond. tétel, előadja Várnagy Lajos; Glinka: Ivan Szuszanyin című operájából ária, énekli Sinkó György; Kodály: A csitári hegyek alatt, előadja Papp Júlia és Jánossi Rudolf; Weiner: F-mol szerenád, előadja a szegedi Nemzeti Színház zenekara. A Szegedi Állami Nemzeti Színház zenekarát Rubányi Vilmos vezényli. A TTIT Horváth Mihály utcai klubhelyiségében Csillag Miklós, a szegedi Nemzeti Színház igazgatója tart előadást -Lenin és a művészet* címmel, pénteken este 8 órakor. Ugyancsak pénteken este 7 órai kezdettel a DISZ Városi Bizottsága Központi ünnepélyt rendez a Juhász Gyula kultúrotthonban, ahol Kuszin Miklós, a DISZ Csongrád megyei bizottságának titkára mond beszédet, majd a Vasútforgalmi Technikum kultúresoportja szórakoztatja műsorával a fiatalokat. Begyűjtési nap a szegedi járásban A Szegedi Járási Begyűjtési Hivatal, a Földművesszövetkezetek Járási Szövetsége, az Állatforgalmi Vállalat* a Tejipari és a Tojás- és Baromfibegyűjtő Vállalat dolgozói 23-án. szombaton a szegedi járás valamennyi községében begyűjtési napot rendeznek. A begyűjtési nap feladata, hogy hazánk felszabadításának 10. évfordulója tiszteletére indított begyűjtési versenyt — mely április 30-ig tart — a járás minden községében győzelemre vigyék. A begyűjtési versenyben már eddig is kitűnő eredményeket értek el a röszkei, ásotthalmi, tápéi, újszentiváni, a mórahalmi és a kiskundorozsmai dolgozó parasztok. A begyűjtési nap alkalmával azokban a községekben, ahol lemaradás van a begyűjtésben, a tanácsok dolgozói, óllandóbizottsági tagok és a begyűjtő vállalatok dolgozói alapos felvilágosító munkát i végeznek, Közösen a falvak dolgozó parasztjaival lehetővé teszik, hogy május elsejét, a munka ünnepét, a beadási kötelezettségek teljes rendezésével is ünnepelhessék. T. B. Ürömök és ürömök a Sseged-sándorfalvi magasfeszültségű villamos távvezeték építése körül A felháborító rongálásért a DÁV fizessen kártérítést! Néhány héttel ezelőlt híre járt Sándorfalván annak, hogy a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Szegedről új, magasfeszültségű villamos távvezetéket épít Sándorfalvára, a ezzel biztosítják a falu áramellátását. A község eddig Algyőről kapta a villanyáramot, azonban az algyői vezeték nem tudta kielégíteni a szükségletekét. így szükségessé vált Sándorfalva községet is bekapcsolni a szegedi hálózatba. örültek ennek a baktói Felszabadulás Termelőszövetkezet tagjai is, különösen, amikor megtudták, hogy szövetkezetük is ebből a vezetékből kapja majd az áramot, s az ő áramellátások is sokkal jobb lesz ezután, örömükbe azonban csakhamar üröm is keveredett, méghozzá igen 6ok. A DÁV emberei és a sándorfalvi gépállomás traktoristái nemrégen megkezdték a vezeték építéséhez az anyagszállítást. Jelenleg is egy nagy tehergépkocsi és több vontató, kapaszkodókkal felszerelt traktor szállítja a póznák felállításához szükséges betonfödémeket és oszlopokat. A szállítók nem nézik, hogy zsenge búza, árpa, vagy zabvetés, vagy éppen már szépen zöldelő lucerna van-e a földeken. Két traktort egymásután akasztva a szépen megművelt szántókon keresztül húzgálják be a helyszínre az oszlopokat és vasbetonlapokat. A Felszabadulás Termelőszövetkezet eddig már közel tíz hold őszi búzavetését és jelentős területű lucernáját tettek tönkre. Amikor meglátták a tsz tagjai, hogy milyen pusztítást visznek véghez földjükön, szóltak az embereknek. Mondták nekik, hogy rengeteg munkájuk fekszik a vetésekben, lehetőleg a dűlő-utakon járjanak és kíméljék a bevetett földet. Azok az; válaszolták: „Nincs időnk nekünk erre". Nem értenek maguk a vezetéképítéshez; különben forduljanak a vállalat Szeged, Klauzál téri központjához. Mészáros Szilveszter elvtárs, a tsz növénytermelési brigád vezetője elmondja, hogy ők is szükségesnek lartják ennek a vezetéknek a megépítését, de nem. így gondolták a dolgot. A DÁV vezetősége vehetett volna aiiynyi fáradságot, hogy még az ősszel, a földek bevetéso előtt szól a szövetkezetnek. Akkor meghagyhatták volna tavaszi kapásnövények alá a kérdéses térülőiét. Valószínűleg arra is találhattak volna módot, hogy a vezetéket a termés betakarítása után építsék meg. A szövetkezet és az érdekelt egyéni gazdák azonban csak akkor értesültek az egész dologról, amikor megjelentek a földeken a mérnökök, utánuk pedig a szállítómunkásokSokkal több ez, mint felelőtlenség! A szövetkezetlés a földtulajdon védelméről és tisztcletbentartásáról szóló törvény durva megsértése ez! Olyan dolog, amely nemcsak hiba, hanem egyenesen bün, s ezért valakinek a felelősséget vállalni kell. Az okozott kárbkat pedig fellétlen meg kell téríteni. Nyílt levél Dóc község lakosságához Dóc község dolgozói jobbágyok leszármazottjai, Pallavicini őrgróf volt zsellérei, béresei — hozzátok szólnak ezek a sorok! Emlékez,teV-c még nyomorúságos életetekre, düledező viskóitokra, amelyben éltetek? Eszetekbe jut-e még az, amikor a kegyelmes úr szétromboltatta házaitokat, mivel nem tetszett neki, hogy dóci uradalmában földbérlő parasztok is A II. kerületi Tctndcs díszítési versenyre hívja a kerületeket május l-re A II. kerületi Tanács végrehajtó bizottsága a Magyar Dolgozók Pártja Szeged Városi Bizottsága, Szeged Város Tanácsa és a Hazafias Népfront Városi Bizottsága felhívása nyomán versenyre hívja Szeged város I. és III. kerületi Tanácsainak végrehajtó bizottságait, hogy a 11. szabad május 1. megünneplését külsőségeiben is tegyük az eddigieknél még szebbé. A tanácstagok beszéljék meg a kerületek lakosságával, hogy házaikat az ünnep alkalmából díszítsék ld, virágozzák fel és házaik előtt lévő utcarészletet parkosítsák, széppé tegyék. A II. kerület az élen akar halgdni ebben a versenyben, amelyet szeretnék, ha a Városi Pártbizottság értékelne és azoknak a házaknak a Jakólt. akik legszebben feldíszítik az épületüket május l-re, díjaznák is. A II. kerületi Tanács Vb. nevében: Csűri Mihály Vb. elnök Lenin a mezőgazdasági szövetkezetekről Lenin, amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után megjelölte a párt ég a szovjet állam feladatait, beszédeiben és írásaiban kifejtette azt is, hogy a parcellás egyéni gazdaságokat feltétlenül átkeli vezetni a kollektív nagyüzemi gazdálkodás, a szövetkezés biztos útjára. A kisparaszti gazdaság, „a kisüzem szüntelenül, minden nap minden órájában, elemi erővel és tömegméretekben szüli a kapitalizmust és burzsoáziát" — hangsúlyozta Lenin. A Petrográd kormányzósági mezőgazdasági munkások I. kongresszusának ülésén így beszélt Vlagyimir Iljics: az olyan munka, „amikor a paraszt saját földjén, saját gazdaságában, saját jószágával, boronájáral, faekéjével és egyebekkel dolgozott.... ez ismét csak a régi nyomorúságra vezethet, amelyből száz közül egy, vagy talán száz közül öt f elvergődik a gazdagok közé, a többiek pedig nyomorban élnek. Ezért a mi feladatunk most — az áttérés a föld társas megművelésére, a nagyüzemi közös gazdálkodásra". 1922 novemberében, a moszkvai tanács plénumán hqaódébop Lenin kijelentette, hogy „bármenynyire nehéz, bármennyire új is ez a feladat előbbi feladatunkhoz képest és bármennyi nehézséget okoz is nekünk, mi együttesen, nem holnap, hanem néhány éven belül, mindenképpen megoldjuk ezt a feladatol úgy. hogy a NEP Oroszországából Szocialista Oroszország lesz". „A szövetkezetekről" (1923) írt cikkében világosan megmondotta azt is —, hogyan: „Ezt a kérdést megoldani ... csak az anyagi alap, a technika, a traktorok és gépek tömeges alkalmazása a mezőgazdaságban, a nagy méretekben történő viU lamosítás képes". A' fiatal szovjet állam szocialista gazdasága építésének legfontosabb, legdöntőbb szakasza az iparosítás kellett, hogy legyen és az is volt. Fejlett ipar nélkül el sem lehetett volna képzelni a szovjet állam gazdasági önállóságát, hiszen később a fejlett szocialista ipar erősítette meg az ország védelmi képességét, az egész népgazdaságot, s ezen belül a mezőgazdaságot is. Lenin arra tanít minket, hogy „amikor van proletárdiktatúra és fennáll a munkásosztály és parasztság szövetsége, melyben szilárdan a protetdriátusé a ve^etőszerep és amikor van ipar — akkor < szervezett és a parasztság millióit felölelő termelőszövetkezet az az eszköz, amelynek segítségével... fel lehet építeni a teljes szocialista társadalmat". Amikor Lenin a mezőgaz daság átszervezéséről beszélt, egy pillanatra sem feledkezett meg hangsúlyozni az osztályharc fontosságát, a kulákok elleni állandó harc fontosságát- A szocialista mezőgazdaság legfőbb ellenségeiről, a kulákokr<íl így beszélt Lenin: „A háború alatt ezek a vérszopók megszedték magukat a nép nyomorán, ezreket és százezreket harácsollak össze a gabona és más termékek árának emelése útján. Ezek u pókok a liáboriiban tönkrement parasztok és éhező munkások vérén híztak kövérre. Ezek a piócák a dolgozók vérét szívták és annál jobban gazdagodlak, mennél jobban éhezett a munkás a városokban és a gyárakban". Lenin szövetkezeti tervéből még két fontos elvet fellétlenül ki kell emelni: o fokozatosság és az önkéntesség szocialista I kezetekbe való tömörítése helyesen nem megy máról holnapra. Ezért hangsúlyozta számtalanszor, hogy a kisárutermelö egyéni gazdaságokat fokozatosan kell átszervezni kollektív nagyüzemi gazdaságokká, amelyekben már minden mnnka közös. Mindemellett pedig „az áttérés a föld társas megművelésére csak önkéntes lehet.. ebben a tekintetben a legkisebb kényszerűsitésnek nem lehet helye". A magyar mezőgazdaságnak szocialista mezőgazdasággá való átszervezése — a fenliekbő is láthatjuk — a bevált szovjet példa nyomán, a lenini szövetkezeti terv alapján történik. Előttünk még nagy út áll a szocialista társadalom felépítéséig, de ez az út már kitaposott. Legfőbb feladatunk tehát tanulmányozni ezt az utat és a rágördülő göröngyöket, szemetet kíméletlenül lesöpörni róla. Erre figyelmeztet bennünket számtalan példa és erre hívta fel figyelmünket a párt Központi Vezetőségének 1955 márciusi határozata, amely kímélet nélkül lerántotta a leplet a párt politikájának clferdíélnek, mert szerinte a bérföldek mellett a paraszt kevesebb robotmunkát teljesített és csökkent benne az úrtisztelet... Tekintsetek vissza a múltba és értékeljétek a jelent. Mit adott nektek a felszabadulás? Emberibb életet! Földet is kaptatok, most már sajátmagatok gazdái lehettek. A volt béresek, mint például Kovács István nyolc holdat, Szécsi Illés négy holdat. Tülkös Lajos hat holdat, Gémes Pál négy holdat kapott. Most már nem kell a kegyelmes úr előtt bérföld után hajlongani, béreskedni. A felszabadulás idén 73 család lakott a zsellérházakban, de ma már a rozoga uradalmi épületek helyén utcasorok állnak. Közel 360 új ház épült és azokból több mint 30 állami kölcsönből került tető alá. Az állam segítségével épített házat például Sata János, Csendes József, Csendes István és Bíró Sándor is, akik azelőtt tízentizenketten laktak egy házban. Dóc 1952-ben önálló község lett. Felépült a tanácsháza és most már a lakosság helyben intézheti hivatalos ügyeit. Üj iskola is van Dócon, hogy gyermekeitek oktatása, nevelése se szenvedjen hiányt. | Dóci dolgozók! A község 1 határában két és fél kilométeres bekötőút épült az elmúlt évek során, ma már autóbusszal közelíthetitek meg Szegedet. Telefon, postahivatal, üzletek — mindmind a ti igényeltek kielégítése érdekében létesült. Tető alatt van már a kultúrház is, amely a járás egyik legszebb kultúrháza lesz. Tudja az egész község, hogy ezt a szép épületet május 1-én bocsátja népünk állama rendelkezésetekre. A közeljövőben kigyullad a villanyfény is házaitokban, utcáitokon. Orvost, gyógyszertárat kaptok, bizakodva tekinthettek a jövő felé. És mindezekért mit adott Dóc község lakossága? Lantos János. Horváth János. Balogh Sándor, Acs Pál, Csehó István, Balogi Lajos és társai, mint élenjáró dolgozó parasztok az elmúlt években mindig idejekorán elvetették növényeiket, gondosan ápolták azokat es jó termést takarítottak be. ígyeelvét. Nagy tanítónk jól tud-1 tőiről, a lenini—sztálini szövetla, hogy a parasztságnak, j kezeti tervek megliamisítóikiilönösen pedig a középpa-j ról. ... rasztoknak, a lernielőszöyet.1 í, £» keztek az állam iránti kötelezettségeiket is teljesíteni. Mégis a község eredményei általánosságban nem voltak kielégítőek, mert például Dóc 1952—53 és 54-ben mindössze 50—65 százalékban teljesítette begyűjtési tervét. Ugyanígy sokan nem tettek eleget adófizetésüknek sem. Ennek az az oka, hogy számos dolgozó paraszt, mint például Balogh István, Török István, Mihály Menyhért, Fülöp István és társai, akik valamennyien szenvedtek a múltban és ma valamennyien élvezik a felszabadult életet, használják az államunktól kapott létesítményeket' jogaik követelése mellett azonban nem igyekeztek kötelességeiket is teljesíteni! Ilyen helytelen gondolkozás és nemtörődömség következtében Dóc község lakossága az idei első negyedévi begyűjtési tervét vágómarhából 20, hizottsertésből 48, baromfiból 44, tojásból 67 és tejből csak 33 százalékra' teljesítette. Dóc község dolgozói! Fogadjátok meg és tegyetek ígéretet, hogy a munkásság nagy ünnepének, május l-nek tiszteletére gyönyörű kultúrházatok felavatásának napjára 100 százalékosan teljesítitek az állam iránti kötelezettségeiteket! Dóc község tanácstagjai, élenjáró dolgozói! Személyes példamutatásotokon felvilágosító munkátokon keresztül nyújtsatok segítséget parászttársaitoknak ezeknek a feladatoknak a maradéktalan teljesítéséhez. Dóci lakosok, legyen állandóan előttetek az, hogy a párt és az állam segítségével virágzásnak indult község létesült ott. ahol a múltban egy kialakulóban lévő községet vert szét a feudalizmus és ezt közületek igen sokan végigszenvedték. Most ebben az új községben az állam támogatása nyomán minden gazdasági, szociális és kulturális igényetek kielégítést nyer, de további fcjlődéstekhez a ti kötelezettségteljesítésetek, kitartó munkával való hozzájárulástok is szükséges. Bizonyítsátok be. hogy nem érdemtelenül kaptátok a támogatásokat! TOKODf BÉLA. a szegedi járási tanács dolgozója Atomenergia kiállítás nyílik Szegeden A TTIT Budapesten rendezett Atomenergia Kiállítását a társulat lehozta Szegedre. Szegeden a kiállítás a Horváth Mihály utcai Építőipari Technikum földszinti nagytermében nyílik meg. (Bejárat a Deák Ferenc utca felől.) Az ünnepélyes megnyitó a szakemberek és a lömegszervezetek vezetői részvételével szombaton délután 4 órakor lesz. Koch Sándor KpssMtb^ias egMetew •teUvm.aíéiwm.a, fcg&táq. nár megnyitó szaval uíán a bemutatott anyagokról Budó Ágoston Kossuth-díjas akadémikus az egyetem fizikai tanszékének vezetője tart rövid ismertetőt. A megnyitó után a Városi Békebizottság az Ismeretterjesztő Társulat klubjában fogadást rendez. A nagyközönség számára vasárnap délelőtt 10 \