Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-21 / 93. szám

OELMflGYüRORSZBG Csütörtök. 1955. április 21. A budapesti kiállításon — a szegedi kiállítás olőlt Hl LÁTHATÓ AZ ATOMENERGIA KIÁLLÍTÁSON ? (Kiküldött munkatársunk­tól) Monoton szemerkélő eső fátyolozza Pestet. Mindenki télikabátot hord — hideg van. A tél belenyúlik a ta­vaszba. Azt mondják az em­berek: biztos a gyakori atom­robbantások okozzák ezt az időt... Pessze: az atom. Mi éppen az Atomenergia Kiál­lításra érkeztünk, melyet az Ismeretterjesztő Társulat rendezett. A társulat központjában fi­zikusokkal beszélgetünk: — Naponta két—két és fél­ezren látogatják — meséli egyikük — s mindig két ­három szakember áll rendel­kezésükre. Rengeteg kérdése van a közönségnek. Ezért — párhuzamosan a kiállítással — előadásokat is tartunk. Emellett filmjeink vannak: „Az anyag szerkezete", ,.Az elektronok nyomában" éi az „Utazás a végtelenbe..." Megtekinjtük a kiállítás forgatókönyvét: ez tovább fokozza az érdeklődést. De a legizgatóbb pillanatok akkor következnek, amikor a Sem­melweis utcában belépünk a kiállítás kapuján. Óriás tabló előtt találjuk magunkat, amely az „atomkorszakról" mesél. Rajta különös repü­lők, hajók, vonatok és raké­ták. — Nemrég indítottak út­nak kísérletképp Párizsból New Yorkba egy postaraké­tát. 42 perc volt a menet­ideje — jegyzi meg kísérőnk. Tovább megyünk a piros­fekete paravánokra függesz­tett táblák, szemléltető és kí­sérleti eszközök között az ember parányi volta ellenére is a természettel szembeni magasabbrend űsége érzeté­vel, melyet két szóban úgy fejezhetnénk ki: „ember a természetben". ATJUT-E A TEVE A TŰ FOKÁN? Egyik tablón a Gellérthegy hatalmas képe s egy atom parányi modelje látható: Szö­vege: Ha a Gellérthegyet al­kotó atomok magjait szoro­san egymás mellé helyez­nénk, akkor az egész Gellért­hegy egy gombostű fejében elférne, súlya azonban azo­nos lenne a Gellérthegy sú­lyával." A nagy tömegek s a parányi részek e viszonyónak lehető­sége megdöbbent s meggon­dolkoztat. aztán mosolyogva felidézi a ravasz ókori mon­dást: hogy Jut ét a teve a tű fokán? — Hát így! — mondjuk, s az már csak természetes, hogy a tűre gondolva a kö­vetkező tablón egy pa.nut­szálat látunk és különböző nagyításaiban már össze tud­juk hasonlítani a szálat alko­tó molekulák s ezek részei: az atomok parányi „nagysá­gát". Majd még mélyebbre hatolunk az atomok világá­ban, mint valami mtkrovi­lágegyótemben. A Hélium­atom apró „naprendszerébe" jutunk, ahol az alom magja — mint egy nap — körül két elektron kering. Utána a kü­lönböző elemek egyre bonyo­lultabb atomszerkezeteivel ismerkedünk meg s közben a nehézhidrogénnel találko­zunk. — Itt egy fölösleges neut­ron — mutatja kísérőnk — fel kell szabadítani! 800 EZER VOLTBÓL — SEBESSÉG A kiállítás egyik — talán legérdekesebb — modellje a 800 ezer Voltos, úgynevezett Kaszkád-generátor kicsinyí­tett mása. A bonyolult ké­szülék az atommag átalakítá­sához szükséges nagysebessé­gű proton-részecskéket szol­gáltatja. Ezután a rádióald i­vítást szemléltető világító­lábiát. majd a sokat hallott láncreakciók ábrázolását lát­juk. így jutottunk el az atommag mesterséges átala­kításához. A felszabadított energia pusztít, ha nem íéke­zik meg. S e pusztító hatás kidolgozott eszköze az atom­bomba, melynek eredeti nagyságú fölnyitott modellje áll előttünk. S mindjárt egy térkép is az amerikai atom­monopóliumokról s a Nyugat­Németországban elhelyezett atom-ütegekről. Tudomány és politika! A legmodernebb tudományos eredmények az emberek leigázására törö im­perialisták kezén „halál­gyárrá" válnak. De vajon csak erre jó az atom? Hogy nem, arra a következő modell válaszol. A MEGHÓDÍTOTT ENERGIA A szovjet atomvillany telep modellje mellett állunk. Is­mertető feliratok, jelző nyi­lak és fények magyarázzák az erőmű működésének el­veit. Teljesen elzárt része­ken alakul át az atomokból felszabadított energia foko­zatosan hővé s ez azután vil­lanyárammá, Az erőművet központilag irányítják, — alig néhány embert foglal­koztat. Ez századunk techni­kájának egyik legnagyobb vívmánya, a jövő energiája, az „atomkor" első gyermek­lépése. Még csak gyermek­léptek, hiszen rengeteg kár­bavesző energia van ekívül. A kísérő fizikus egy műszer­hez vezet: három rézcső, mellette zárt dobozban a szerkezet, kívül lámpa-sze­mek, számláló tábla. A kap­csolón egyet csattant és kü­lönös jelenségnek leszünk tanúi. A CSILLAGOS ÉG BOMBÁI Apró kattanások. Ritkáb­ban, majd sűrűn hallatsza­nak egymásután. A macska­szemű lámpák villóznak s a számtábla pörög, kettesével, tízesével. Nem is gondolják, hogy a csillagos égből, az egész világmindenségből milyen bombaáradat zúdul testünk­re. íme, méri a műszer. Ezen a három rézcsővön áthalad­nak a részecskék- Pedig ez sokszorta kisebb felület, mint testünk. De igy — víz­szintesre fordítja a három egymás melletti csövet — sokkal kevesebb találat éri, ugyanis függőlegesen hull e bombák özöne földünkre. A műszer csak a mindhárom csővön áthaladó részecskéket jelzi. De nehogy ámításnak véljék, jöjjenek velem — és átmegyünk egy másik mű­szerhez. A kapcsoló, szám­táblás, jelzőlámpás műszer­dobozból szigetelő gumicsőbe zárt vezeték ágazik ki, végén kettős réztokban műszer, i— Ez a Geiger-müszer. Ez is méri a kozmikus sugara­kat. De a béta és gamma su­garakat is. íme — s egy vi­lágító számlapú órát kerít, odatartja a felnyitott mű­szert, mely sűrűn jelez. — Most ezt nézzék megII — zse­béből különös ércdarabot vesz elő, hozzátartja. A mű­szer idegesen vibrál. — Urán. Ez már komolyabb sugárzást jelent.,. Valaki óvatosan hátrahú­zódik. A kisérő megjegyzi: — Nem kell félni, ez még nem veszélyes, másképp nem hordanám a zsebemben Mellettem Osváth Béla, az Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei titkára, ö mondja a következőket: — A kiállítást Szegeden is bemutatjuk. Április 23-án, szombaton nyílik meg az Épí­tőipari Technikumban. Va­sárnap már nyitva áll a kö­zönség előtt is. A megye va­lamennyi városából csopor­tos látogatást szervezünk, hogy az érdeklődők — ked­vezményes MÁV díjszabás mellett — megtekinthessék a kiállítást. Hogy a kiállításnak Szege­den és Csongrád megyében is nagy sikere lesz, az szinte bizonyosra vehető, mert — amellett, hogy igen tanulsá­gos — felettébb érdekes, íz­t'.najú éppen napjaink­ban. Németh Ferenc Akik nem törődnek a holnappal Két évvel ezelőtt a ba­lástyai «város tanyája* ne­vezetű major a helyi ter­melőszövetkezet tulajdoná­ból a községi tanács keze­lésébe került .Eleinte so­kat tervezgettek a szövet­kezet által újjáépített mo­dern gazdasági épületek­kel. Szó volt arról, hogy itt különböző apaállatokat helyezzenek el, fedeztető állomást létesítenek. A környékbeli gazdák örültek is ennek nagyon. Hosszú éveken keresztül nagy hi­ányát látták ennek. A tervbői azonban nem lett semmi. Húzták, halasztgat­ták az ügyet. Néhány hónappal ezelőtt szerszámokkal felszerelve emberek jelentek meg a major udvarán. A községi tanács engedélyével — amely részes lebontásra odaadta nekik az épülete­ket — pusztító módon ne­kiestek a nagy gazdasági létesítmények lerombolásá­nak. Elöljárójában szét­szedtek egy négylakásos lakóházat, utána pedig a. nagy sertésfiaztatóra került a sor. Leeresztették a tetőé­szerkezeteket, azután mér, a fundamentumokat is ki­fordították a helyükből., A községi tanács vezetői valószínűleg úgy gondol­ták: ezekre az épület ebere már többet sohasem lesz szükség. Nem törődv e a holnappal, szerény s: íáíra­tások mellett is mi nte.gy félmillió forint értékű, kárt okoztak népgazdaságunk­nak. Ezeket az épü?,eleket — előre persze nem ludni/ hány év múlva —, Me bi­zonyosan nemsokára újra fel kell majd épíleni, s akkor talán még félmillió, forint sem lesz elegendő helyreállításukhoz;. Most pedig a bennük liévő anya-j gokat teljesen elherdálták. Mi más ez, ha. nem a nép vagyonával való dur­.va, felelőtlen bánásmód? Ajánlatos lenne, ha a fel­sőbb tanácsszervek ebben az ügyben sürgős vizsgála­tot indítanának. Kideríte­nék, ki a felelős ezekért a pusztításokért, s megaka­dályoznák, hogy a még egészben álló két másik gazdasági épületet is le­rombolják. HÍREK Megnyitó Szegeden készietrewdezési kiállítás Tegnap délelőtt megnyílt lításra. Az Űjszegedi Kender­Szegeden, az MSZT Horváth Mihály utcai nagytermében a készlet rendezési kiállítás. A Szegedi Városi P.árt-végre­hajtóbizottság és a Városi Tanács képviseletében Mison Nándor elvtárs mondtat! meg­nyitó beszédet és vázolta a kiállítás jelentőségét. ,.. Alig múlt el 11 óra és máris javában állt a vásár, s cserélt gazdát sok fontos anyag. Van miből válogatni, hiszen Csongrád, Békés, Bács-Kis­kun megyéből, Szegediről 169 vállalat, üzem, kisipari terme­lőszövetkezet, földmű resszö­vetkezet, állami gazdaság és gépállomás hozta el elfekvő anyagait, áruit a kiállításra. Villamosipari cikkeket, vegy­szereket, textilárukat, vas­árukat, szerszámokat, bőr­árukat látni a kiállítás ter­mében, persze egymástól el­különítve, áttekinthető sor­rendben. Ami Rt van anyag és áru. több mint ötezer fajta és 11 millió forintot ér. Az elfekvő anyagok feltá­rása nagyjelentőségű és a készletrpndezési kiállítás elő­segíti, hogy sok fontos és ke­resett anyag, áru ne poro­sodjon a raktárakban, hanem hasznosítsuk azokat. A Sze­gedi Kenderfonógyár például fonótűket, gillszegecseket, kártoló tűket hozott a kiál­Lenszövöből 1,300.000 forint értékű különböző anyagot ál­lítottak ki. S így lehetne so­rolni tovább, hogy melyik vállalat, üzem, vagy gépállo­más mit hozott el, amine nincs szüksége. Bő a választék a mezőgaz­dasági munkagépek alkat­részeiből és többfajta szer­számokból is. Szép szám­mal van munkaruha, csíz­ma és más egyéb. De nézzünk néhány példát a vásárlásokról. A Békés me­gyei Malomipari Egyesüléstől a Szegedi Tudományegyetem bromzszövetet és féimszita szövetet vett. A Szegedi Ve­gyesipari Javító Vállaüat 50 kiló hegesztőpálcát szerzett be, a Délrost pedig töíbbezer forint értékű villamossági cikkeket és csizmákat vásá­rolt. Az üzemeken, kövülete­iken kívül az iparengedéllyel rendelkező kisiparosok is vá­sárolhatnak. Nagyiván Má­tyás Dorozsma, Árpád utca 31. szám alatt lakó kisiparos, ,a Szegedi Cipőgyártól kapta­fákat vett. Helyesen, az áruk és anya­gok értékesítése a hely­színen történik, s a kiállí­tás elősegíti a termelő üze­mek anyagbeszerzését. A készletrendezési kiállí­tás április 30-ig tart. Nyitva naponta 9-től 16 óráig, szom­baton 9-től 12 óráig. — Az Állami Balett Inté­zetnél (Budapest, VI., Szrá.in út 25.) május 1-től 15.ig je len.tkezhetnek felvételi vizs­gára azok a fiatalok, akik táncművészeik kívánnak len­ni és megfelelő testi alkatuk, képességük van e pályah iz. Az intézetben általános és középiskola működik. A vi­déki tanulóknak diákotthon van. Másodévtől a növendé­kek részt vesznek a Magyar Állami Operaház munkájá­ban. Felvételre jelentkezhet minden fiú és leány, aki el­végezte az általános iskola első három osztályát és nem töltötte be 11. évét. Jelent­kezni lehet írásban is. A fel­vételi vizsga időpontjáról írásban értesíti az intézet a jelentkezőket, x — A Debreceni Mezőgaz­dasági Akadémiára 17—30 év közötti fiatalok jelentkez­hetnek a nappali tagozatra, saját iskolájuk igazgatóinál, illetve — akik régebben érettségiztek — a munkáltató vállalat igazgatójánál. A je­lentkezéseket az igazgatók április 28-ig küldhetik be az akadémiához Debrecen, Bö­szörményi út 104. címre. A felvételi vizsgán szükséges megfelelő kémiai és matema­ttikai ismeret. A jelentkezés­ihez a középiskolák igazga­tóinál kapható jelentkezési ív, amelyhez önéletrajzot, 30 napnál nem régibb orvosi és hatósági vagyoni bizonyít­ványt kell csatolni. — A Népművészeti és Há­ziipari KSZV április 29-től május 9-ig a budapesti köz­pontjában (V., Régiposta u. 12.) — a budapesti Helyi­ipari Vásárral egyidőben országos árubemutatót ren­dez a szövetkezetek, a nép­boltok és a kiskereskedelmi vállalatok részére. A kiállí­tás reggel 9-től délután 5 óráig van nyitva. Bemutat­ják az ország összes tájegy­ségein készült népművészeti cikkeket, a háziipari szövet­kezetek által készített kötött, szövött és fonott árukat. — Műsoros estet rendez ma, csütörtökön délután 6 órakor a Belváros I. MN­DSZ-szervezet helyiségében, ahova szeretettel meghívja az asszonytársakat. — Az Űjszegedi Kender­Lenszövőben tegnap délután megalakult a Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület üzemi csoportja. — A Kamaraszínház 22-ón, pénteken és 27-én, szerdán este 7-kor Kolajev: Bolond vasárnap című háromfel vo­násos bohózatát, 29-én, pén­teken este 7-kor pedig Doni­zetti: Don Pasquale című há­romfelvonásos operáját adja elő a Nemzeti Színház együt­tese. Ez lesz a színház utolsó idénybeli előadása. — Megyei kereskedelmi értekezletek. A Magyar Dol­gozók Pártja Központi Veze­tősége és a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsa ál­tal összehívott országos bel­kereskedelmi tanácskozás nyomán április 24 és 29 kö­zött valamennyi megyeszék­helyen megyei kereskedelmi értekezletet tartanak. Az ér­tekezletek feladata, hogy az országos tanácskozás határo­zatainak helyi megvalósítá­sával tovább javítják a me­gyék áruellátását. — Alsóvároson a Petőfi­luil tárolt honban vendégsze­repel a Nemzeti Színház együttese május elsején, va­sárnap este fél 8-kor Ben Johnson: Volpone című öt­felvonásos vígjátékával. — A Szegedi Sütőipari Vállalat felhívja a vállalatok és közületek figyelmét, hogy a május 1-i sütemény- és ke­nyérigényléseiket legkésőbb április 27-én déli 12 óráig je­lentsék be a Szegedi Sütő* ipari Vállalat központi iro­dájában, Vár utca 7. A ké­sőbbi időpontban beérkező igényléseket a vállalatnak nem áll módjában elfogadni. Bírósági hírek BOHA JÁNOS 21 éves. Szeged, Tarján-telepi kertész segédmunkás többszörösen büntetett előéletű, a mult évben a Szegedi Bútorgyár­ból, munkahelyéről ellopott, egy órát, mely a gyár tulaj­dona volt, meglopta egyik munkatársát is. Az egyik szórakozóhely udvaráról ello­pott egy kerékpárt. Mindeze­ket megelőzően 1953-ban 200 kéve kukoricaszárat tulajdo­nított el. A bíróság Boha Já­nost lopás bűntettéért 1 évi és 8 hónapi börtönbüntetésre ítélte. BÁLINT JÓZSEF 39 éves, Szeged, Holló utcai lakos. BELSPED kocsis a mult év végén, mikor a Bútorgyár ré­szére deszkuanyngot szállított, abból ellopott 2 darab 4 mé­teres deszkát. Bálint József a társadalmi tulajdon sérelmé­re elkövetett lopás bűntetté­ért 6 hónapi börtönbüntetést kapott. HORNOK SÁNDOR 20 éves. Szeged, Zákány utcai lakos, segédmunkás február­ban az egyik bálon ittas ál­lapotban kötekedni kezdett szolgálatban lévő rendőrrel, aki őt figyelmeztette. Hornok bicskát rántott és rátámadt a rendőrre, majd amikor a rendőrjárőr elő akarta állí­tani, dulakodni kezdett a rendőrökkel. A bíróság Hor­nok Sándort halósági közeg elleni erőszak bűntettében bűnösnek mondta ki és 4 hó­napi börtönbüntetésre ítélte. Á BÉKE DALOSA Vasárnap hat órára volt hirdetve az est, s ekkorra már telje­sen megtelt a Békebi­zoitság nagyterme, ö, Robeson mindnyá­junkra nézett, mi pe­dig csak őt néztük: mélytüzű szemeit, magas homlokát, gön­dör haját, sötétszínü, barátságos, kedves arcát, amint rdn/c mo­solyog a nemzetiszínű és kék drapérián el­helyezett képről. Ele­te történetét hallgat­tuk Baricz Kdrolyné tolmácsolásában: ap­ját ültetvényes urá­ról, Robcson-ról ne­vezték el — a rab­szolgának még csak saját neve sem volt. Paul volt a legfiata­labb gyermek a csa­ládban, s az elnyo­mott nép fia tanulni akart. Maga kereste tandíját. — dolgozott egy farmon napszám­ban, volt téglaégető, kikötőmunkás, moso­gató a kávéházban, kifutófiú, bokszoló, hivatásos labdarugó, így tudta megszerezni főiskolai tanulmá­nyainak költségét, Barátai figyeltek fel szép hangjára, kife­jező arcjátékára és 1924-ben lépett *el először New-York né­ger negyedében egy kis harlemi színház­ban. De Robeson a színpadot, az énekesi dobogót kezdettől fog­va szószéknek tekin­tette a békéért folyó harcban. Aztán gyorsan pe­regnek a képek: Spa­nyolországban lelke­síti dalaival a szabad­ságharc katonáit. A négerek harcát szol­gáló „A szabadság" szerkesztője, az ame­rikai békehadjárat egyik vezetője• Feled­hetetlen utazást tesz a Szovjetunióban. Éne­kel mindenütt csodá­latosan szép. mély hangján, amely lelke­sít, megnyitja a bé­két akaró emberek millióinak szívét, llészlvesz a párizsi első békekongresszu­son, ott is énekel. Hanglemezre veszik dalait, amely eljut a világ minden tájára, — ide hozzánk is Szegedre, a mi szép városunkba: azért jöl­jünk most ide több­százan, hogy őt hall­gassuk, Paul Robe­sont, a béke dalo­sát. A csendet egy kö­hintem sem zavarja, miközben felteszik a gramofonra a lemezt. Lehet, hogy az a negyvenezer emberis ilyen csendben, ün­nepélyesen hallgatta Robeson hangverse­nyét a kanadai és az amerikai határon, há­rom évvel ezelőtt, amikor az amerikai hatóságok nem enge­délyezték a nagy bé­kehareos Kanadába való utazását. S meg­szólal a hangja: me­leg, tiszta, búgó, mint a mélyben, tompán morajló vízesés. Vzeu Robeson a magyar népnek. Anyanyelvén beszél, s mintha test­véreinek, gyermekci­nek szólna, magya­rázna lassan, meggyő­zően. Aztán a hosszú magánhangzót rövi­den ejtve, s furcsán hallatva a mással­hangzókat is, tört magyarsággal énekli a „Hazám-hazám" cí­mű áriát: „Magyar hazám megáldalak, szép 'érted élni, érted halni, te szép magyar haza .. Lemez/ cserélnek, de a csendet most sem zavarja semmi nesz. figyelő szemek Paul Robeson képére sze­geződnek. Kodály To­borzójáf, énekli Robe­son szintén magya­rul és több dalt a népek egyetértéséről. Akik csak most hal­lották először a béke dalosának énekét, azok sem tudják majd elfelejteni soha. Ez a zengő liavg nemcsak a Missisippi melleti lakó szabadság után vágyó, békét akaró emberek követeléseit fejezi ki. hanem át­hatol minden akadá­lyon, vámhatáron, tenger mélységén, hegycsúcsokon egy­aránt éK egyre tisz­tábban cseng az egész világon. M. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom