Délmagyarország, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-19 / 91. szám

OÉIMBGTBFORSZBG 2 Kedd. 1955. április 19. Megkezdődöd az országgyűlés ülésszaka ' ^Folytatás az első oldalról.') den lehetőséget — kisgépeket, tenyészállatokat, nemesített vetőmagot, műtrágyát, növényvédőszert — ahhoz, hogy szorgalmas munkával kihasználják az egyéni gazdaságban rejlő tartalékokat De látjuk az egyéni gazdaság korlátait is, azt, hogy a fejlett gépi technika és a mezőgazdasági tudomány eredményeinek széleskörű, hatékony felhasználása csak a szocialista nagyüzemekben, a termelőszövetkezetekben és az állatni gazdaságokban lehetséges. A dolgozó parasztság számára a jövő útja a szövetkezet. Ezért kormányunknak és állami szerveinknek az egész dolgozó parasztság érdekében egyik legfontosabb feladata a mezőgazdaság szocialista szektorának támogatása. mm Arra kell törekednünk, hogy termelőszövetkezeteinkben, gépállomásainkon és állami gazdaságainkban gyorsan kialakuljon a szocialista gazdálkodás rendje, hogy terméseredményeik — fel- [ használva a nagyüzem előnyelt — messze felülmúlják az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok gazdaságaiban elért színvonalat. Olyan támogatásra van szükség, amely a termelőszövetkezetekben a termelés növelését segíti elő, amellyel állami szerveink, de elsősorban a mezőgazdaságot irányító szervek a maguk területén felfedik és kijavítják a hibákat, segítik a mezőgazdaság szocialista szektorában a termelés és ennek következtében a jövedelem növekedését. — Az elmúlt másfél évben megkísérelték a termelőszövetkezeteket háttérbe szorítani, jelentőségüket csökkenteni. Mégis minden kulákmesterkedés ellenére ls ma már 200 ezer parasztcsalád saját tapasztalatából győződött meg a szövetkezeti gazdálkodás előnyéről —. Látva a szövetkezet előnyeit, s azt, hogy pártunk és kormányunk teljes erejével támogatja a szövetkezeti mozgalmat, a dolgozó parasztok újabb ezrei és tízezrei csatlakoznak hozzájuk. Ezt mutatja annak a 15 000 dolgozó parasztnak a példája ls, akik ez év első negyedévében léptek be a termelőszövetkezetekbe, illetve alakítottak új szövetkezeti gazdaságokat. Fokozni kell a kenyérgabona-termelést és a szarvasmarha tenyésztést — A Magyar Dolgozók Pártja politikájának megfelelően kormányunk a termelőszövetkezetek támogatásával egy időben fokozza erőfeszítéseit a mezőgazdasági termelés fellendítésére, az 1953. évi decemberi párt- és kormányhatározat végrehajtására. A decemberi határozat óta eltelt közel másfél év alatt a mezőgazdaság több fontos ágában jelentős fejlődés következett be. Nőtt kukoricatermelésünk, zöldségtermelésünk. Sertésállományunk ez év márciusában közel 30 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Fellendülőben van gyümölcs- és szőlőtermelésünk is. Nem kielégítő azonban a helyzet a mezőgazdaság két rerdkfvül fontos területén: a kenyérgabona-termelésben és a szarvasmarhatenyésztésben Ezért kormányunknak és állami szerveinknek elsősorban ezekben az ágazatokban kell erőfeszítéseket tenniök a mezőgazdasági termelés további megjavítására. Nem halad megfelelően egyes munkafolyamatoknál — így különösen a növényápolásnál és betakarításnál — a mezőgazdasági munkák gépesítése sem, holott a mezőgazdaságban leginkább ezzel tudnánk fokozni a munka termelékenységét és a termelésátlagokat. — Termelőszövetkezeteinkben és állami gazdaságainkban egy-két éven belül meg kell oldanunk — és meg is oldjuk — a kukorica és burgonya négyzetes, illetve négyzetes fészkes vetését és ezzel együtt a gépi növényápolást. Növényápolási munkáink gépi művelése lehetőséget ad e fontos kultúráink vetésterületének kibővítésére; a mezőgazdaság szocialista szektorába termésátlagaink emelésére és ezzel növeli a termelőszövetkezeti tagok jövedelmét, illetve segíti megszüntetni az állami gazdaságok veszteségét. — A gépállomások és állami gazdaságok a rendelkezésükre álló gépeket még nem használják ki megfelelőén. és még mindig kevés gondot fordítanak a munka minőségére, az önköltség csökkentésére, a munka termelékenységének emelésére, a társadalmi tulajdon megvédésére. pedig a gépi munka az egyik legfőbb eszköz a nagyüzemi termelés előnyeinek kidomborítására. — Népünk élelmiszerrel való jobb ellátása érdekében tovább kell erősítenünk a begyűjtési fegyelmet, amely az elmúlt évben meglazult. Kormányunk nem tűri el, hogy kulákok és egyéb spekulánsok begyűjtési törvényeinket kijátszva népünk rovására gazdagodjanak. A begyűjtési törvény kötelező mindenki számára, és maradéktalan teljesítését feltétlenül meg kell követelnünk. — A mezőgazdasági termelés fellendítésének, begyűjtési terveink maradéktalan teljesítésének megvan minden lehetősége. Egyre biztosabban támaszkodhatunk a mezőgazdaság szocialista szektorára, fejlett iparunk egyre több géppel, műtrágyával, vegyi anyaggal tudja ellátni szorgalmas, tehetséges parasztságunkat. Dolgozó parasztságunk — szövetkezetiek és egyénlek egyaránt — értik és szeretik hivatásukat, és tudják, hogy egész begyűjtési, adózási rendszerünk és a szabadpiaci értékesítés lehetőségei érdekeltté teszik őket abban, hogy jobb munkával fokozzák termelésüket a növénytermelés és az állattenyésztés minden ágában. Ipari és mezőgazdasági termelésünk növelésének, a termelékenység emelésének és az önköltség csökkentésének is egyik legfontosabb célja, hogy népünk fokozódó igényeit jobban ki tudjuk elégíteni közszükségleti cikkekkel. Áruellátásunk jobb az előző évekénél. A nagykereskedelmi készletek a fontosabb iparcikkeknél az elmúlt év első negyedének háromszorosára növekedtek, és ennek révén fokozottabb mértékben lehetséges a lakosság igényeinek folyamatos és megfelelő választék szerinti kielégítése. Több fontos cikkben azonban: és mindenekelőtt sertéshúsban, az áruellátás még nem kielégítő. Bár ez év márciusában több nyerehús került belföldi forgalomba, mint az előző év megfelelő időszakában, és több, mint bármikor eddig, mégsem tudtuk teljes mértékben kielégíteni a szükségletet. Az a célunk, hogy húsból épp úgy, mint minden fontos élelmiszercikkből, teljes mértékben kielégítsük a lakosság növekvő szükségleteit. A húshelyzet megjavítása érdekében is nagvobb gondot kell fordítanunk a szarvasmarhatenyésztésre és a sertéshizlalási szerződések kiterjesztésére. Feladataink az oklatáa fejlesztésének terén — Tisztelt Országgyűlés! A magyar népgazdaság alapjában egészségesen fejlődik. Egyszersmindenkorra felszámoltuk a munkásosztálynak annyi keservet jelentő munkanélküliséget. Hazánkban egyre jobban kibontakozik a szocialista gazdálkodás és termelés óriási előnye és fölénye. Minden lehetőségünk megvan arra, hogy az elmúlt évi hibákat kiküszöbölve, népgazdaságunk gyorsabban fejlődjék és szilárd alapot adjon a népjólét további emeléséhez, a tudomány és a kultúra fejlesztéséhez, honvédelmünk megerősítéséhez. — Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság kormányának rendkívüli jelentőségének megfelelően többet kell foglalkoznia az oktatásügy, a kultúra, a tudomány fejlesztésével. Tovább kell fejlesztenünk országunkban a már erőteljesen kibontakozó kultúrforradalom vívmányait. Büszkék vagyunk arra, hogy egyetemeinken és főiskoláinkon négyszer többen tanulnak, középiskoláinkon pedig több mint háromszor annyian, mint 1938-ban. A jövőre vonatkozóan feladatunk, hogy a hallgatók létszámát lassabban növelve, emeljük az egyetemeken és a főiskolákon, valamint a középiskolákban és az általános iskolákban a tanítás színvonalát, és gyökeresen megjavítsuk a nevelés munkáját. Jelentőségüknek megfelelően többet kell törődnünk az egyetemi és a főiskolai oktatással, mert ez az utolsó másfélévben némileg háttérbe szorult. A gimnáziumokban az általános műveltségi tárgyak oktatása mellett meg kell kezdeni a politechnikai oktatás elemeinek bevezetését is. Technikumainkban, ahol a termelés fontos középkádereit neveljük, nagyobb gondot kell fordítanunk a gyakorlati oktatásra, hogy technikumot végzett ifjak jobban megállják helyüket az életben. Az általános iskolai oktatás megjavítása érdekében kormányunk ebben az évben elkészíti az új tantervet, amely a folyamatban lévő kísérleti tanítás tapasztalatainak figyelembevételével alkalmas lesz arra, hogy segítségével felemeljük általános iskolai oktatásunk színvonalát. Kedvező lehetőségek a tudomány és a művészet további fejlődése előtt — Népünk nevelésében nagy szerepet játszik az irodalom és a művészet. Pártunk és kormányunk az Irodalmat és a művészetet jelentőségének megfelelően támogatta és támogatni fogja a jövőben ls. Jelenleg hasonlíthatatlanul jobb íróink és művészeink helyzete, mint a felszabadulás előtt volt, nemcsak azért és nem is elsősorban azért, mert jobbak anyagi körülményeik, hanem azért is, mert művészetük, gondolataik akadálytalanul jutnak el a széles dolgozó tömegekhez. Az elmúlt évben majdnem háromszorannyi könyv jelent meg, háromszorannyi rádióelőfizető, ötszörannyl mozilátogató, kétszerannyi színházlátogató volt, mint az 1938-as évben. íróink és művészeink közül azonban sokan ma még nem használják ki megnövekodett lehetőségeiket. Keveset foglalkoznak mai életünkkel, nem vesznek részj megfelelően a szocialista társadalom felépítése felemelő feladatainak megvalósításában, az új szocialista ember megformálásában, ifjúságunk nevelésében. Irodalmunk jelentős eredményei mellett is elmaradt népi demokráciánk általános fejlődéséhez képest. Ezt az elmaradottságot fel kell számolnunk. — Pártunk és kormányunk eddig i* nagy jelentőséget tulajdonított tudományos életünk fejlesztésének. Az elmúlt években a tudományos és kutatóintézeteknek széles hálózata épült ki, ahol tudósaink, kutatóink legjobbjai kiváló eredményeket értek el és ezzel hozzájárultak gazdasági életünk és kulturánk felvirágoztatásához. Az előttünk álló feladatok megoldása sokrétű követelmény) támaszt a tudománnyal, a kutatással szembem E feladatok megoldása érdekében azonban közelebb kell vinni tudományos életünket a gyakorlathoz. Jobban kell megszervezni kutatási eredményeink gyakorlati hasznosítását. — Pártunknak és kormán nyunknak az oktatásügyről, a népművelésről és a tudományos munkáról való gondoskodását mutatja az országgyűlés előtt fekvő költségvetési javaslat is, amely szerint az erre a célra szánt kiadásaink 1955-ben több mint háromszorosát teszik ki annak az összegnek, amelyet az ötóveB terv első évében, 1950-ben erre a célra fordítottunk. Allaitiigazgaíásnnliban fel kell számolni a bürokratikus módszereket — Tisztelt Országgyűlés! Államigazgatási szerveink csak akkor tudnak megfelelni a gazdaság, a tudomány és a kultúra területén rájuk háruló feladatoknak, ha az államvezetés minden láncszemében felszámoljuk a bürokratikus módszereket, ha minden dolgozó nagyobb felelősségérzettel dolgozik. De a felelősség ne csak a feladatok kijelölését, hanem az életben való megoldását is jelentse. Államunk minden dolgozója növelje szaktudását és munkaterületének alapos ismerete, mély tanulmányozása alapján határozott gyakorlati intézkedésekkel szolgálja a haladás ügyét. Az államgépezet minden láncszemében e cálok érdekében további egyszerűsítést hajtunk végre. Tovább kell erősítenünk a helyi vezetést, kiszélesítve a megyei, járási ég községi tanácsok hatáskörét. Ugyanakkor növelnünk kell a helyi tanácsok felelősségét gazdasági, oktatási, kulturális és egészségügyi feladataik kifogástalan végrehajtásáért, a pártás kormányhatározatok maradéktalan teljesítéséért. Állami vezetésünk minden dolgozójának őrködnie kell törvényeink betartásán, amelyek ma már népünk érdekét, a szocializmus építését, országunk fejlesztését szolgálják. Törvényeink betartása ős betartatása, a szocialista törvényesség biztosítása: ez munkánk egyik legfontosabb alapkövetelménye. A kormány legfontosabb feladatának tartja az államvezetés színvonalának további emelését, hogy újtípusú szocialista államunk — amelyben a munkásosztályé a vezető szerep és amely egész működésében a dolgozó nép érdekét szolgálja — megfeleljen azoknak a feladatoknak, amelyek a szocialista társadalom felépítésében, a népgazdaság fellendítésében, a népjólét emelésében reáhárulnak. Külpolitikánk a béke politikája Tisztelt Képviselő Elvtársakt Ahhoz, hogy pártunk és kormányunk végre tudja hajtani eddigiekben felvázolt politikáját, békére van szükség. A Magyar Népköztársaság kormányának külpolitikáját a béke megőrzése, békés épitőmunkánk biztonságának növelése vezérli. E cél érdekében a Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben helyeselte és magáévá tette azokat a javaslatokat, amelyeket a Szovjetunió kormánya tett az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. E javaslatok megvalósítása lehetőséget adna az európai béke fenntartására és biztosítaná békés alkotómunkánk feltételeit. Az európai kollektív biztonsági rendszer megvalósulása jelentős mértékben előmozdítaná nz egységes, békeszerető, demokratikus Németország megteremtését. A magyar nép minden erejével támogatja a Német Demokratikus Köztársaságnak, a német egység következetes harcosának és az egész néme) népnek hazája egyesítéséért folytatott küzdelmét. A legnagyobb mértékben sajnáljuk azonban, hogy a Szovjetunió kormányának békeszerető javaslatai) — szöges ellentétben népeik érdekével — a nyugatourópai országok kormányai elutasították és ratifikálták a párizsi egyezményeket. A magyar nép mélységesen elítéli a párizsi szerződéseket, amelyek lehetővé teszik az agresszív nyugatnémet hadsereg leállítását, a német militarizmus feltámasztását. A párizsi egyezmények ratifikálása nyomán bekövetkezett új helyzetben teljes mértékben jogosak és feltétlenül szükségesek azok a határozott intézkedések, amelyeket a moszkvai értekezleten résztvott országok <— közttik a Magyar Népköztári saság — kidolgoztak és elfogadtak. Népünk békés építőmunkájának biztosítása és az európai béke fenntartása érdekében szükség van a békeszerető népek még szorosabb együttműködésére. Ezért a Magyar Népköztársaság kormánya örömmel kész aláírni a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést a moszkvai értekezleten résztvett országok között (nagy taps) és örömmel kész aláírni a közös katonai parancsnokság felállítására vonatkozó megállapodást is! (Nagy taps.) A magyar nép szívvel-lélekkel résztvesz a határozatok végrehajtásában. A Magyar Népköztársaság kormánya azon lesz, hogy hivatalon megegyezéseken túlmenően is a lehető legsokoldalúbb gazdasági, politikai és kulturális együttműködést valósítson meg, elsősorban Magyar* ország és a Szovjetunió, országunk és a Kínai Népköztársaság, valamint a többi baráti népi demokratikus ország között. A béketábor egysége — legyőzhetetlen erő Hazánk megerősítését elősegíti és biztonságát fokozza, hogy szomszédai vagyunk a nagy Szovjetuniónak, amely népünk felemelkedését a felszabadulás első pillanatától kezdve szüntelenül támogatja, valamint Csehszlovákiának , és Romániának, amelynek népeivel a magyar népet szoros baráti és testvéri viszony fűzi össze. (Nagy taps.) Tudjuk, hogy a szoszializmust épitő 900 milliós demokratikns és ezocialista tábor országait összekötő megbonthatatlan barátság a legfőbb erő ma, amelyik gátat szab az Amerikai Egyesült Államok imperialista körei és nyugateurópai Imperialista csatlósaik azon törekvéseinek, amelyekkel ogy újabb világháborút akarnak kirobbantani. A széttéphetellen barátságnak volt egyik megnyilvánulása felszabadulásunk tízéves évfordulója is, amelyen résztvett a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Közlársaság, a Román Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Bolgár Népköztársaság, az Albán Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság kormányainak küldöttsége. Nemzett felszabadulásunk évfordulóján velünk együtt ünnepolt az egész 900 milliós demokratikus é9 szocialista tábor. (Taps.) A Magyar Népköztársaságnak a többi országokhoz való viszonyát is a béke fenntartásának, a békés építőmunkánk biztosításának célja határozza meg. Ennek megfelelően arra törekszünk, hogy a Szovjetunió, Csehszlovákia és Románia mellett — amely országokhoz Magyarországot megbonthatatlan baráti és testvéri viszony fűzi — jó szomszédi viszonyt fejleszszünk ki a másik két szomszédi országgal, Jugoszláviával és Ausztriával is. Erre annál is inkább megvan a lehetőségünk, mer, Magyarországnak egyetlen szomszéd országgal szemben sincs olyan igénye, vagy követelése, amely akadályozhatná a népeink közti jóviszony kialakulását. A Magyar Népköztársaság kormánya tovább kívánja fejleszteni országunk kapcsolatait Jugoszláviával, mind politikai, mind gazdasági, mind kulturális téren. Az a meggyőződésünk, hogy ezeknek a kapcsolatoknak további kölcsönös fejlesztése és erősítése egyaránt érdeke mind a Magyar Népköztársaság, mind a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság népeinek és kormányainak. Ausztriával fennálló viszonyunkat erősen zavarta az a körülmény, hogy a nyugatnémet imperializmus felélesztése megnövelte Ausztria bekebelezésének, az új Anschlussnak veszélyét. A Magyar Népköztársaság kormánya örömmel üdvözli azt a megállapodást, amely a Szovjetunió és Ausztria kormánya között a napokban lezajlott moszkvai tárgyalások során létrejött. Ennek a megállapodásnak a megvalósulása nagymértékben előmozdítaná a Magyarország és Ausztria közötti jószomszédi viszony további elmélyítését, amely mindkét népnek — mind a magyarnak, mind az osztráknak — egyaránt érdeke. (Taps.) Szélesítjük nemzetközi gazdasági kapcsolatainkat A Magyar Népköztársaság kormánya szélesíteni igyekszik politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait minden más országgal. Külön jelentőséget tulajdonítunk az olyan országokkal való kapcsolataink kiépítésének és fejlesztéséinek, amelyek nem vesznek részt támadójellegű csoportosulásokban és amelyeknek politikája nem ellenséges a béketábor országaival, köztük hazánkkal szemben. A magyar nép, mély rokonszenvvel figyeli a gyarmati és függő országok népeinek erőfeszítéseit, szabadságukért, függetlenségükért, boldogabb jövőjükért, ezért tulajdonít nagy jelentőséget az ázsiai és afrikai országok jelenleg Bandungban ülésező értekezletének és üdvözli az értekezletet. (Nagy taps.) A Magyar Népköztársaság kormánya nagy súlyt helyez nemzetközi, gazdasági kapcsolatainak kiszélesítésére és ma már a világnak alig van olyan országa, amellyel ne lenne árucsereforgalmunk. Az a szándékunk, hogy a kölcsönösség alapján ezeket a kapcsolatokat még tovább mélyítsük és erősítsük. Kulturális és sportkapcsolataink egyre szélesebbek és eredményesebbek. Ezt többek között állami népi együttesünk sikerei mutatták Franciaországban, Belgiumban és Hollandiában. A Magyar Népköztársaság a kapitalista országokkal való gazdasági, kulturális és politikai kapcsoltai fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit zavarják és akadályozzák a német militarizmus feltámasztására törekvő körök, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok és Anglia imperialista körei. Meghiúsítják felvételünket az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Többszöri tiltakozásunk ellenére megpróbálnak beavatkozni belügyeinkbe és rágalomhadjáratot vezetnek a magyar népi demokrácia ellen. A Magyar Népköztársaság külpolitikája a különböző társadalmi rendszerek (Folytatás a 3. oldalon).