Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-23 / 69. szám

Világ prolef&'jai egyesüljelek! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA xi. ÉVFOLYAM, 69. SZAM j SZERDA, 1955. MÁRCIUS 23. j ARA: 50 FILLÉR Értelmiségi dolgozók! Emeljétek a tudomány és a technika színvonalát; neveljétek az ifjúságot a hazaszeretet és a népek közötti barátság szellemében! Ki mint vet, úgy arat A télvégi zord időjárás után most már véglegesen itt a ta­vasz. Éjszakánként még 4—5 fok alá süllyed a hőmérő higanya, de ezek az éjjeli lehűlések már nem lehetnek tartósak. A kedve­zőtlen időjárás miatt kissé megkéstünk a tavaszi vetés munkái­val. Sokkal rövidebb idő áll most már rendelkezésünkre ahhoz, hogy időben végezzünk a tavaszi vetéssel és a nyári termeléshez szükséges jó talajelőkészítéssel. A szegedi földeknek több mint kétharmad része az utóbbi napos időben jól felszáradt. Ezeken a területeken teljes lendülettel kell folytatni a tavaszi búza, árpa, zab és borsó vetését. Ugyanekkor elő kell készíteni a talajt a cu­korrépának és a takarmányrépának is, D Városunk termelőszövetkezetei az elmúlt évben általában szép eredményeket értek el a termésátlagok emelésében. Nagy­mértékben megjavult a munkafegyelem is. Az idei termelési év­nek termelőszövetkezeteink erősödésében újabb győzelmet kell hoznia. Tovább kell emelni a termésátlagokat. Szeged termelőszö­vetkezeteire és egyéni gazdáira is különösen vonatkozik a párt­és kormányhatározat, mely ez évre a mezőgazdasági termelés színvonalának 7.3 százalékos emelését írja elő. Különösen nagy gondot kell fordítanunk a kenyérgabona terméseredményeinek növelésére. Városunk munkásságának és egész dolgozó népünk életszínvonalának folyamatos emelkedéséhez még több búzára van szükség. Szegeden és környékén is még sok olyan termelő van, aki az ősszel nem teljesítette kenyérgabona vetési tervét, s most pedig vonakodik a lemaradást tavaszi búzával pótolni. Városi és kerületi tanácsainknak legfőbb feladata most az, hogy ennek a fontos feladatnak a végrehajtását segítsék. A szegedi termelőszö­vetkezetek és egyéni gazdák is csak úgy várhatnak munkásosztá­lyunktól több és jobb iparcikkeket, ha ők is teljesítik kötelezett­ségüket; Most a tavaszi vetések időben való elvégzésével biztosíta­nunk kell takarmánytermelésünk eredményességét is. Ahhoz, hogy állatállományunk az idén és a jövő évben a követelmények­nek megfelelően gyarapodjék, s fejlődjék, több és jobb minőségű takarmányféleségekre van szükség. Az előző évieknél jóval több szemestakarmányt, árpát, zabot, takarmányborsót és egyebeket kell termelnünk. De ugyancsak növelnünk kell a füves takarmányfé­leségek vetésterületeit és termésátlagait is. Ezt különösen váro­sunk szarvasmarha-állományának továbbfejlesztése követeli meg tőlünk. Kellő mennyiségű abrak, lucerna és siló nélkül nem le­het emelni termelőszövetkezeteinkben a fejési átlagokat, nem le­het több tenyészállatot beállítani a gazdaságba. A dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek, tanácsok és a termelési bizottságok mellett a tavaszi munkákban most' különö­sen nagy felelősség hárul a gépállomásokra, a különböző mező­gazdasági szakemberekre, a területi agrenómusokra. Nekik kell biztosítani, hogy mindenütt gyorsan és szakszerűen folyjék a munka. Nem mindegy, hogy a mag hogyan kerül a földbe, és mi­ként végzik el az egyéni gazdák és a termelőszövetkezetek az őszi kalászosok fejtrágyázását, fogasolását. A fejtrágyázás és a fogaso­lás jó elvégzésével, városunk dolgozó parasztjai sokezer mázsa gabonával több termést biztosíthatnak. Agronómusaink feladata, hogy hozzásegítsék a termelőket a fejlett mezőgazdasági termelési módszerek, a korszerű agrótechnika széleskörű, bátor alkalmazá­sához. Most nemcsak egyszerűen mezőgazdasági szakembereknek, hanem aktív, harcos népnevelőknek is kell lenniök. A kommunisták mellett nekik kell tudatosítaniok legjobban, hogy ki mint vet, úgy arat. Aki gyomos, csávázatlan vetőmagot szór a talajba, nem várhat jó termést, aki gazt vet, gazt is arat, Nagyon fontos dolog most az is, hogy jól gazdálkodjunk földjeink talajerő és csapadék tartalmával. Előre nem tudhatjuk, lesz-e elég eső a nyáron, vagy a tavasszal. Ezért az őszi mély­szántások fogasolásával és szakszerű simítózásával meg kell őriz­nünk földjeinket a kiszáradástól. Ennek a nagyjelentőségű dolog­nak tudatosítása agronómusaink és a gépállomási dolgozók fela­data is. A tavaszi kapásnövémyek vetésénél el kell érni, hogy a ta­valyinál jóval nagyobb területeken alkalmazzuk a fejlett agro­technikai eljárásokat, többek között a négyzetes vetési módszert. Ez magával hozza, hogy földjeinken jobb talajmunkát tudunk vé­gezni, s teljes mértékben kihasználhatjuk a rendelkezésünkre álló mezőgazdasági gépeinket, A több gépi munka nyomán nagyobb lesz a termés. A tavaszi vetési munkák gyors lebonyolításáé érdekében nagy felelősséggel tartoznak a földművesszövetkezetek is, melyek­nek feladatuk, hogy a különböző magféleségeket időben eljuttas­sák a termelökhöz. A baktói Alkotmány Termelőszövetkezet tag­jai például már vetnék a takarmányrépát és a cukorrépát is, tha az illetékes vállalat kiutalta volna részükre a szükséges vetőma­got. De nem kapták meg még a takarmányborsó-magot sem, pé­pig ennek már régen a földben kellene lennie. Hasonló panaszok érkeztek Mihálytelekről és más környékbeli falvakból is. Sokkal nagyobb lelkiismeretességet a tavaszi vetési munkák ügye iránt! Ez nemcsak a tsz-ek és az egyéni gazdák ügye, hanem egész gé­pünk, államunk nagy nemzeti érdeke. Pillanatra sem téveszthet­jük szem elől, hogy saját magunk szorgalmas, áldozatkész mun­kájától függ, lesz-e az idén bőséges termésünk. Ha most helyet adnánk a lemaradásnak, végigkísérné egész évi munkánkat. Le­hetetlenné tenné, hogy becsülettel valóra váltsuk a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló párt- és kormányhatározat ez évre eső felada­tait. Viszont, ha most — és ez különösen vonatkozik termelőszö­vetkezeteinkre — nagy lendülettel, lelkesedéssel és szilárd mun­kafegyelemmel látunk hozzá a tavaszi munkákhoz, akkor minden bizonnyal számíthatunk arra, hogy becsülettel eleget tudunk tenni annak a nagy feladatnak, melyet mezőgazdaságunk szocialista épí­tése elénk állít. Felszabadulási műszak a szegedi termelőszövetkezetekben A szegedi termelőszövetkezetek tagjai az üzemi dolgozók pél­dája nyomán március 7-től április 4-ig felszabadulási műszakot szer­veztek. Vállalták, hogy ezidő alatt végeznek a tavaszi vetési munliák, talajelökészítések zömével, az őszi kalászosok fogasolásával és fejtrá­gyázásával. Már az első napi eredmények megmutatták, hogy városunk ter­melőszövetkezeteinek tagjai adott szavukat becsülettel valóra is vált­ják. Az Alkolmány TSZ tagjai élen járnak a munkában A baktói Alkotmány Termelő­vetkezet tagjai az ünnepi műszak­ban az első helyért indultak ver­senybe. Március 19-ig elvetettek tíz katasztrális hold tavaszi ár­pát, három hold borsót és 22 hold őszi vetésen elvégezték a fejtrá­gyázást és a fogasolást 21-én a szövetkezet tagjai már a zabvetési tervüket is teljesítették. Mint ígérték, időre elkészültek a pap­rika palántás ágyakkal is. Szerdán már a takarmány és a cukorrépa vetését akarták befejezni, a közbe jött esős idő azonban ebben meg­akadályozta őket, Az iroda előtt díszes nagy ver­senytáblán értékelik naponta a műszak eredményeit. A tsz igaz­gatósága ismerteti a tagok előtt, mit végeztek eddig és mi van még hátra az ünnepi műszakban vál­laltak teljesítéséből. Mindenki tud­ja, mi a feladata. Az asszonyok leginkább a melegágyas kertben és a gyümölcsösben foglalatoskodnak. Még újabb melegágyakat készíte­nek, gyümölcsfákat tisztítanak. A férfiak nagyobb része pedig kint van a határban, vetnek és a rizs­telepen dolgoznak, Verseny a Felszabadulás TSZ-ben A mult hét utolsó napjain a Felszabadulás Termelőszövetkezet­ben is nagy lendülettel indult meg a tavaszi munka. Eddig már 50 katasztrális holdon elvégezték az őszi mélyszántás srmítózását. Emellett 10 holdon a földbe tet­ték már a tavaszi árpát s már nyolc hold napraforgót is elvetet­tek. A tsz nőtagjai is megértették, hogy most nekik is kinn a szán­tóföldön van a helyük. Az asz­szonyok is korán kezdik és késő estig folytatják a munkát. Néhány nap alatt 30 hold őszi vetésről szedték le a kukorica csutkát, emellett a kertészeti munkákról sem feledkeznek meg. Befejezték a faápolást a Haladás TSZ-ben Az ünnepi műszakban megjavult a munka a Táncsics TSZ-ben is 'Az újszeged! Haladás Termelőszövetkezet tag­jai az ünnepi műszak kezdetén, leginkább a gyümölcsösben dolgoz­tak. Ugy halároztak, ez­zel végeznek előbb, s csak azután látnak a szántóföldi munkákhoz. Huszonnyolc katasztrá­lis hold gyümölcsösük­ben befejezték a téli fa­ápolási munkákat, s a kertészetben elkészítették a még szükséges meleg­ágyakat is. Néhány na­pon belül piacra viszik a melegágyi hajtatott sa­látát és a retket is. 'X múllhét végén már a tavaszi kalászosok ve­tésén dolgoztak. 19-én, szombaton elvetettek tíz hold zabot, s azóta már földbe tettek hat hold lucernát és hét hold olajlent. A további ta­lajelőkészítő munka a szövetkezet többi földje­in i8 nagy lendülettel halad előre. A Haladás TSZ tagjai becsületes munkával akarják ün­nepelni a nagy évfordu­lót. rA sok elolvadt hólé és eső miatt a műszak kez­detén a tsz tagjai nem tudtak dolgozni kint a földeken, így ök is elő­ször a 14 katasztrális hold gyümölcsösüket hoz­ták rendbe. Azonban, amint száradt a talaj, késlekedés nélkül hozzá­láttak a vetéshez és a tavaszi szántáshoz is. Már eddig két hold lu­cernát, hat hold őszi ár­pát és két hold tak I ­mány keveréket vetettek el. Fejtrágyáztak húsz hold őszi vetést is. Még nagyobb gondot fordítanak most az ál­latállomány ellátására. Az ünnepi műszak első hetében feláslak más­fél hold csicsókdt, s ebből eddig elkészítettek 50 köbméter jóminőségü silótakarmányt. A fais­kola területét elsimilóz­ták és előkészítettek 20 ezer darab gyümölcsfa csemetét a kiültetéshez. A versenyben a kerté* szek 550 üveg ablak ald elvetették a korai zöld­ségfélék magvait. Szép eredményehet hozott as ünnepi mííszak az Uj Élet TSZ-ben Az Uj Élet TSZ tagjai az ün­nepi műszakot talaj előkészítési munkák lendületes végzésével kezdték. A műszak első hetében fűszerpaprika földjükre 1600 má­zsa istállótrágyát hordtak ki. A burgonya földre 560, a kertészet földjére pedig 670 mázsa trágyát szállítottak. Hét katasztrális hold len és ugyanennyi zab alá elvé­gezték a szántást. A kertészetben a munka zömét most a palánták szakszerű nevelésére fordítják. Az első vetésű palánták már szépen fejlődnek. Amint az idő engedi, azonnal ültetik őket. Á Dózsa TSZ-ben és a Szabad Tisza TSZCS-ben fokozni kell a munka ütemét A Dózsa Termelőszövetkezet tag­jai földjeik mély fekvése miatt a felszabadulási műszakban eddig még nem tudtak komolyabb ered­ményeket elérni. A mult hét vé­gén azonban földjeik több helyen felszáradtak, tehát a tavaszi vetési munkát nagyobb eredménnyel és lendülettel lehetett volna végezni. A műszakban eddig két hold sző­lőt kinyitottak, három hold szőlő trágyázását és tíz hold símítozást, boronálást pedig elvégeztek. X kertészek munkája nyomán eddig 500 négyzetméternyi melegágyi ab­lak alatt kel ki a palánta. A na­pokban újabb száz négyzetméter melegágy készítését kezdték meg. Különösen fokozni kell most a munka ütemét a mihályteleki Sza­bad Tisza I. típusú termelőszövet­kezeti csoportban. A csoport tag­jai húsz hold föld terület trágyá­zásán kívül eddig még nem végez­tek más jelentősebb tavaszi mun­kát. A föld nedvességére hivat­kozva, semmit sem vetettek. Az ünnepi műszak végéig a mulasz­tásból sokat pótolhatnak s felzár­kózhatnak a vetésben és tavaszi munkákban élenjáró termelőszö­vetkezetek mögé. Űtjavítás Csórva határában Hónapokkal ezelőtt történt, hogy az egyik csor­vai parasztember, Tandari Szilveszter felkereste a tanácselnököt. — Űt kellene a Vasút-dülő környékén lakó pa­rasztoknak — kezdte megfontoltan a beszélgetést, majd elmondotta, hogy az új, két kilométer hosszú út a kövesúttal kapcsolná össze a környéket. Leg­alább 50 családot érint ez, a gyermekeket, akik is­kolába járnak, s szüleiket, akiknek a dülő környé­kén van a földjük. — Csak engedélyezze a tanács az út kinyitását, mi megcsináljuk, feltöltjük — szólalt meg újból, mivel a tanácselnök elgondolkozva hallgatott. Ugyanis azon törte a fejét, hogy valamilyen módon meg kell csinálni, hiszen az ottani tanácstag. Födi József is említette, meg mások is szóvátették már. Az út kinyitása még sem ment egyszerűen. Amikor a tanácsülés rié került az ügy, az új út mentén lakó Papp Gáspár ellenezte és igyekezett híveket szerezni magának. Saját földjüket csak nem adják oda útnak — érvelt, de mondhatott bár­mit, a többiek nem tágítottak. A húza-vonának vé­gülis Kopasz György elnökhelyettes vetett véget, aki a tanács részéről foglalkozott az üggyel. — Egy fecske nem csinál nyarat — mondotta —, s Papp Gáspár hiába ellenzi, egy öles kocsiút lesz ott, mert a népnek szüksége van rá, £s az útnyitásnál voltak tán húszan is azok, akiknek földjéből kimérték az utat és azok is, akik távolabb laktak, örültek, hogy kívánságuk teljesül. A csorvai parasztok azután állták szavukat. Nem csupán harcoltak az út kinyitásáért, de nem sokkal utána hozzáláttak, hogy feltöltsék, rendbe­hozzák ... — Az első napon hat kocsi hordta a földet s voltunk vagy harmincan — mondja Tandari Szil­veszter. Közben dolgozik, lapátolja a kocsira a föl­det. Már második napja csinálják az utat. Elég hű­vös az idő, azért csak öten-hatan lehetnek. De dél­tájban már minden tájból újabbak érkeznek. Födi József tanácstag is kocsijával áll be a földhordók közé. A tanácstag meghívására már mind többen és többen érkeznek, segíteni akarnak. Malatínczki Im­rének, Hajdú Andrásnak is szüksége van az útra —; ezért segít. — Az egészet Fodor János irányítja, ő a lelke a munkának — szól közbe Katona Szilveszterné. Távolabb valóban egy őszhajú, 60 év körüli férfi dirigálja a földhordókat, közben maga is dolgozik, egyengeti a földet. Hallgatnak szavára, halad is a munka. Katonáné azonban magáról nem beszél, pedig fiával kettesben talán legtöbbet tesznek az útért. Mindkét alkalommal ott tevékenykedtek... Nem nagy dolog egy út kinyitása és feltöltése, de nagy az a lelkesedés, az a kitartó türelem, ami­vel a csorvaiak kiharcolták a földesútat és elkészí­tették. Mert azóta elkészült — az elmúlt hét végére. Példájuk követésre méltó. Megyénk más községé­ben is előfordult már, hogy út, vagy járda megja­vítását ígérték az ottlakók, de azután abba is hagy­ták. A csorvaiak nem így cselekedtek. Nekik út kellett, s a tanács segítségével el is készítették azt... (lantos)

Next

/
Oldalképek
Tartalom