Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-23 / 69. szám

DÉIMBGYBRORSZBG 2 SZERDA, 1955. MÁRCIUS 28. A Szovjetunió külügyminisztériumának közleménye Tanácskozások a moszkvai értekezlet határozataival kapcsolatban ' Moszkva, március 21. (TASZSZ) A Szovjetunió, a Lengyel Nép­köztársaság, a Csehszlovák Köztár­saság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Magyar Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság és az Albán Nép­köztársaság kormánya között az utóbbi időben, az európai béke és biztonság biztosításának kérdésével kapcsolatban megtartott moszkvai értekezleten hozott határozatoknak megfelelően tanácskozások folytak a moszkvai értekezleten részt vett nyolc ország barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyújtási szerződésének megkötéséről. E tanácskozások során az említett országok kormányainak teljes né­zetazonossága nyilvánult meg egy ilyen szerződés alapelveire vonatko­zólag, valamint a szerződésben rész­vevő államok egyesített parancs­nokságának megszervezésére vonat­kozólag. Ezt a parancsnokságot a párizsi egyezmények ratifikálása esetén alakítják meg az említett ál­lamok biztonságának biztosítása cél­jából és az európai béke fenntar­tása érdekében. A nyolc ország kormánya közötti tanácskozásokon részt vett a Kínai Népköztársaság kormánya ls, amely teljes egyetértését juttatta kifeje­zésre a tervbevett intézkedésekkel. Nyilvánosságra hozták a Churchill és Mendes-France közötti levélváltást A március 21-1 párizsi esti la­pok ismertetik azt a levélváltást, amely ez év januárjában zajlott le Mendes-France volt francia mi­niszterelnök és Churchill angol mi­niszterelnök kőzött. Január 5-1 levelében Mendes­France arról tájékoztatta Chur­chillt, hogy végetért a párizsi egyezmények ratifikációs vitája a nemzetgyűlésben és hangsúlyozta, hogy »a vita igen nehéz volt*, Mendes-France azokra a ne­hézségekre is rámutatott, ame­lyeket még le kell küzdeni annak kivívása érdekében, hogy a Köztársasági Tanács jóvá­hagyja a szóbanforgó egyez­ményeket. Ezzel kapcsolatban ajánlotta a köz­vélemény meggyőzését arról, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása -nem akadalyozza a békepolitika folytatását". Mendes-France a le­vélhez mellékelt feljegyzésben négyhatalmi tárgyalásokat javasol májusra -azzal a feltétellel, hogy addig az időpontig Franciaország ratifikálja a párizsi egyezménye­ket", Mendes-France hírül adta: a Szovjetunióval való tárgyalásokra vonatkozó Javaslatát az a törek­vése diktálta, hogy megnyugtassa a nemzetközi nézeteltérések bé­kés rendezését követelő francia közvéleményt. Hangsúlyozta, hogy a nemzetgyűlési vita során ilyen tárgyalások lehetőségére történt utalása -elősegítette azt. hogy bizonyos számú képviselő a párizsi egyezmé-t nyek mellett szavazott". Ugyanakkor Mendes-France elhall­gatta azt, hogy az általa javasolt tárgyalásoknak érinteniök kell-e a német kérdést. Churchill a továbbiakban a dip­lomáciai gyakorlatban példátlan fenyegetésekhez folyamodott Fran­ciaországgal szemben, -nemzetközi elszigeteléssel" fenyegetve meg Franci országot arra az esetre, ha nem rendeli magát alá az ameri­kai—angol diktátumnak és nem ra­tifikálja haladéktalanul a párizsi katonai egyezményeket. Churchill demagóg módon azt állítja, hogy -mélységes szeretet" fűzi Franciaországhoz. Levelének befejező részében ismét fenyegetőzik, hogy ha Franciaország nem adja bele­egyezését a német militariz­mus feltámasztásához, -elszi­geteltségbe kerül, elveszti be­folyását a szabad világ többi részében, s ezzel Franciaor­szágot állítólag -szörnyű csa­pás" éri. Ami Churchillnek a -nemzet­közi elszigetelésre" vonatkozó ér­ved ését illeti, a legelőrelátóbb francia parlamenti képviselők ki­tűnően tudják, hogy Ilyen -elszigetelés" Franciaor­szágot nem a párizsi egyez­mények elutasítása esetén, hanem a nyugatnémetországi militarizmus újjáteremtésével és Franciaországnak másodren­dű hatalommá süllyesztésével járó rafitikálása esetén fenye­geti. Pártélet * A Felszabadulás TSZ kommunistáinak felelőssége Rövid külpolitikai hírek A Szeged—békéscsabai vasúti töl­tés tetejéről belátni a fél baktói ha­tárt. Üde, zsenge hajtású búzaveté­sek, végtelennek tünö őszi szántá­sok mutogatják magukat a tavaszi­as időben. A kis „nadrágszíj" por­cellák közül szinte kiemelkedik a Felszabadulás TSZ nagy birtoka. Sokkal szebbek itt a vetések, mint másutt. A nagy vetésforgók mint­ha csak beszélnének, s mondanák: itt már új módon élnek és dolgosnak az emberek. Munkájuk után már sokkal nagyobb termést, több ku­koricát, zabot, árpát várnak, mint régen, egyénileg dolgozó gazda ko­rukban. A szurkos fekete színben csillogó száz holdak valósággal felfúvódtak, megdagadtak a sok esőtől. Bennük erjed, duzzad az új élet. A baktói föld azonban nem ad ja olcsón a ter­mést. Jól tudják ezt a Felszabadu­lás TSZ tagjai, tudják: ahogy ké­szültek a tavasz fogadására, olyan lesz a termésük. Ha jól megy a munka, jobban is élhetnek majd. A többszáz holdnyi tavaszi kalá­szos és kapás növény vetőmagja csaknem mind együtt van már. Egy részét a növénytermelési brigád tag­jai már el is vetették. Az emberek naponta nézegetik a földet, szárad-e már? Mikor bírja el a gépet, hogy aztán teljes lendülettel folytatódjék tovább a tavaszi vetési munka. A tsz-irodája valóságos főhadi­szállás most. Nagy összeragasztott papírlapok, kimutatások rögzítik a „hadmüveletek" egyes mozzanatait. Már az év kezdetén az volt a jelszó a szövetkezetben: a munkát jól meg kell szervezni. Jobban, mint tavaly. Számbavettek minden munkaerőt. Sok brigád, munkacsapat újjászer­veződött. A legjobbak kerültek a vezető posztokra. Az évi termelési terveket minden tsz-tag ismeri, minden ember tudja, mit kell dol­goznia, hol lesz a helye a termelési év végéig. A szilárd munkafegyelem a jó termelés fontos alapja. A tagság közgyűlésen felelősségre vonta a régi, notórius fegyelemrontókat, Ci­roknét, Frank Jánost és a többieket, akik csak akkor jöttek a szövetke­zetbe dolgozni, ha máshol nem akadt munkájuk, vagy ha előleget akartak kapni. Frank súlyosan vé­tett a működési alapszabályzat el­len, s kizárták. Amikor elment, nőit tagtársai azt mondták: majd ha megváltozik, s 6 is úgy akarja, visz­szavesszük magunk közé. Ezen a közgyűlésen az volt az ál­talános vélemény: aki nem szeret közöttünk, had menjen. Mészáros Szilveszter is, mások is mondogat­ták: ezek csak húzzák a közösséget. Aki húzza, az el is árulja — vélték mások. A következő összeszólalko­zásoknál nyíltan meg is mondták ezt: — Ha igy cselekedtek továbbra is, árulókká váltok. — Miféle árulókká? — Ha nem dolgoztok rendesen, folyton csak dohogtok, azzal elárul­játok a szövetkezetet, a „hazát". Arra a szűkebb hazára gondoltak, melyben naponta élnek és dolgoz­nak. Nagyon jó és szép dolog szövet­kezeti tagnak lenni. A közösség sok mindenre megtanítja az embert. S egy ilyen közösségben nagy megtlsvtelletés kommunistának lenni. De ugyan­akkor nagy felelősség is. A Felsza­badulás TSZ kommunistái közül azonban még sokan nem értik, mi­ben is áll ez a nagyobb felelősség. Jenei András nevét mindenki is­meri a szövetkezetben. Tudják ró­la, hogy párttag. De, ha szóba ke­rül a neve, nem sok 'jót mondanak róla. — Ha dolgozni kellett, mindig beteg voll — mondja Jenéiről Mé­száros elvtárs. — De ha vadászol volt, egyszeriben makkegészséges lett. Onnan sem hiányzott, ahol a zsákot, vagy a markát kellett tar­tania. Jenei "András bizonyára soha­sem olvasta el tagsági könyvecskó* jéböl azt a bekezdést, amelyik ar­ról szól, hogy a párttag köteles­sége élenjárni a termelésben, pél­dát mutatni a munkafegyelemben, s az állampolgári kötelezettségek teljesítésében. A múlt hónapban ki is zárták a tsz-ből. Szégyene volt Jenei az olyan derék kommunis­táknak, mint Varjasi István, aki a mulf évben is 696, vagy Kiss And­rás, aki 692 és Gera András, aki 538 munkaegységet teljesített. Nagy hiba volt, hogy eddig a pártszervezet vezetősége a JeneieJ)* • hez hasonló embereket az elköve­tett hibákért nemigen vonta felelősségre. Elnézték a hibákat. Emiatt természetesen alaposan meggyengült a pártszervezet te­kintélye. Pedig a szövetkezet igaz* gatósdgának olyan szüksége van a pártszervezet segítségére, mint a tiszta levegőre. S a kommunis­ták segítő munkájának elmaradása az igazgatóság munkáján is meg­látszik. A gazdaság irányításából hiányaik a kommunisták bátor keademényeaéeo. Az évi termésátlagokat is igen ala­csonyra tervezték. Hat és fél má­zsa búza, 12 mázsa kukorica •— ilyen alacsony termésállagok sze­repelnek a termelési tervben. Októbertől márciusig a pártszer­vezet vezetősége nem tartott tag­gyűlést. Pedig nagy események tör­téntek ezidő alatt a szövetkezet életében. Fontos lett volna ezekről beszélni. Megmagyarázni az embe­reknek: x'igy élünk, ahogy dolgo­zunk, földjeinktől annyi hasznot várhatunk, amennyi munkát adunk azoknak. A Felszabadulás TSZ kxmrrw nistáitól többet vár az ország. Te* lik is erejükből. A kommunista munka megkétszerezi a hasznot. Az eredmények pedig minden agi­fdcióndl szebben beszélnek. Ezt ér­tik meg legjobban az egyéni gaz­dák is, s belátják: az egyéni gaz­dálkodásnál valóban sokkal jobb dolog szövetkezeti tagnak lenni. i | CSÉPI JÓZSEF 'Ka angol sajió az utóbM napok­ban főleg Churohill várható le­mondásának és az angol korm&ny­l,an _ ennek következtében várható kormányátalakítás lehetőségével foglalkozik. „Lehetséges — állapít­ja meg a Daily Express című angol 1„„ _, hogy Churchill két héten belül közli azt a» elhatározását, hogy lemond tisztségéről... Ápri­lis első hetében — folytatja to­ább a lap - Churchill, mielőtt Szi­cíliába utazik, Edémnek adja át a miniszterelnöki tisztséget". A lap azután megállapítja, hogy a nyá­ron, de legkésőbb ősszel általános álasztások lesznek Angliában. A külügyminisztérium élére várható­an Buttler jelenlegi pénzügymi­niszter, vagy McMillan nemzetvé­delmi miniszter kerül, k i _ * Párizs (MTI). Csaknem hftszórás vita után vasárnap hajnalban fél ö kor a francia nemzetgyűlés jobb­oldali többsége 392 szavazatfal 211 ellenében megszavazta az úgyneve­zett pénzügyi törvényt, azaz az ál­lamháztartás költségvetését. A vita vége — a szombat hajnali izgalmas összecsapás után — általános ér­dektelenségbe fnllndt és a szavazás elölt több mint 600 közül már csak 20 képviselő volt jelen az üléste­remben, ezek meghatalmazás alap­ján ssvaztak a többi nevében. * Párizs (MTI). Gilbert de Cham­ftrtm haladó képviselő bejelentette n nemzetgyűlés elnökségének, hogy interpellációt szándékszik benyúj­tani a kormányhoz a Saar-kérdés­ElnréTcff színvonalunk emeléséi segíti elő az IWAG­"ADITSZOLGÁLTATAS ben. E lépést azzal Indokolta, hogy amikor Németország jövőjét eldön­tő fontos határozatokat akarnak hozni, a kormány nem tájékoztatta a parlamentet azoknak a módosítá­soknak igazi jelentőségéről, amelye­ket a francia-ónémet Saar-megdl­lapodás szövegében eszközöltek a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányának álláspontja következté­ben. A képviselő bejelentette, hogy interpelláclós kérelmét szerdán nyújtja be hivatalosan, 50 aláírás­sal ellátva, ami lehetővé teszi azon­nali megvitatását. Egyházi vezetőket tüntetett ki a Népköztársaság Elnöki Tanácsa A Népköztársaság Elnöld Taná­csa felszabadulásunk 10-ik évfor­dulója alkalmából kiváló munká­juk elismeréséül egyházi vezetők­nek és az Állami Egyházügyi Hi­vatal több dolgozójának kormány­kitüntetéseket adományozott. A Munka Érdemrenddel tün­tették ki Beresztóczy Miklós protonotárius kanonokot, a Ka­tolikus Papok Országos Béke­bizottságának elnökét, Hor­váth Richárd protonotárius ka­nonokot, a Katolikus Papok Országos Békebizottságának al­elnökét, Mag Béla kanonok­plébánost, a Katolikus Papok Országos Bckebizottságának titkárát, Győri Elemér refor­mátus püspököt és dr. Kádár Imre teológiai tanárt, a ref. egyetemes konvent! főtanácsosi, a Hungárián Press szerkesztő­jét. öten kaptak még a Szocialista Munkáért Érdemérem, hárman pe­dig a Munka Érdemérem kitünte­tést. A kitüntetéseket Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke kedden délután az Or­szágház épületében nyújtotta át. A Szovjetunió honvédelmi miniszterének napiparancsa Moszkva (TASZSZ). K Szovjetunió honvédelmi minisztere a kővetkező raapiparancsot adta ki: Március 22-én délután négy éra­kor a moszkvai Vörös téren lesz Leonyid Alekszandrovios Govorov­nak, a Szovjetunió marsalljának, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága póttagjának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa kül­döttének, a Szovjetunió honvédelmi miniszterhelyettesének temetése. A' Szovjetunió fegyveres erői meghajtják harci zászlóikat L- A. Qovorov koporsója előtt és megad­ják a végtisztességet a kiváló had­vezérnek és a Nagy Honvédő Há­ború dicső hősének. I MEGPARANCSOLOM, V hogy L. A. Govorovnak, a Szov­jetunió marsalljának temetése érá­jában adják meg az elhunytnak járó katonai végtisztességet és Moszkvában, hazánk fővárosában adjanak le tüzérségi dísztüzet G. ZSUKOV, a Szovjetunió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere A Magyar Dolgozók Pártja járási bizoitságai titkára nak országos tanácskozása A Magyar Dolgozói; Pártja Köz­ponti Vezetősége ^nárcius 25—26­ára összehívta a járási pártbizott­ságok titkárainak országos tanács­kozását. A tanácskozás március 25-én reg­gel fél 9 órakor kezdődik az Or­szágház kongresszusi termében. Előadó: Acs Lajos elvtárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bi­zottságának tagja. Zathureczky Ede hangversenye a szegedi Nemzeii Színházban A magyar—szovjet barátsági hó­nap alkalmával a szegedi Nemzeti Színház ünnepi hangversenyt ren­dezett. A hangverseny kiemelkedő száma Hacsaturján: Hegedűverse­nyének megszólaltatása volt. Zathureczky Ede kétszeret Kos­suth-díjat kiváló művész maradan­dó élményt nyújtó előadással tol­mácsolta a mü magával ragadó szépségeit. Játéka főleg a középső tételben juttatta érvényre a szer­ző elgondolásait. Játéka nyomán a művészi újrateremtés megragadó pillanatait éltük át. A szegedi Nem­zeti Színház zenekarát vezénylő Rubányi Vilmos kitűnő érzékkel kapcsolódott Zathureczky Ede játé­kához, a zenekar pontos kidolgo­zottságú, színes árnyalatú játéka széles skálájú hangulati keretet adott az egész előadás intenzív lég­köréhez. Liszt Ferenc „Les Preludes" szim­fónlkus költeménye a legnépsze­rűbb zenekari művek közé tartozik. A hangversenylátogató közönséget általában gazdag élmények kapcsol­ják ehhez a műhöz, előadása tehát a hallgatóban nagy igényeket tá­maszt. Ezeket a felfokozott igénye­ket a mostani előadás csak részben tudta kielégíteni. Az átlagszerű megformálással nem próbálta fi­gyelmünket újszerűen ható szépsé­gekre irányítani. A zenekar hang­zása sem adta meg a várt monu­mentális hatást. Csajkovszkij VI. szimfóniája kü­lönleges helyet foglal el a szimfó­nikus irodalomban. A nagy szerző utolsó műve befejező tételét saját maga a requiem hangulatához ha­sonlította. A 90-es évek sötét, kilá­tástalan korszakában Csajkovszkij életigenlő akarása sem tudott dia­dallal megküzdeni a fel-feltörő két­ségekkel Az előadás ezeknek a két­ségeknek és reményeknek hullámzó harcát plasztikus formálásban raj­zolta meg. Különösen ennél a mű­nél szükséges lett volna néhány mondattal közelebb hozni a közön­séghez a VI. szimfónia súlyos gon­dolati tartalmát. Reméljük, hogy a szegedi Nemzeti Színház zenekará­nak szvmfónikus programmját ez a hangverseny nem meríti ki, s sze­retnénk, ha a magyar—szovjet ba­rátság hónapja indítékot adna a vá­ros hangversenyéletének újabb fel­virágoztatásához. (e m s) Megjelent a Pártépiiés márciusi száma A Pártépítés márciusi száma tel­jes terjedelemben közli a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezető­ségének március 2—4-i ülésén ho­zott határozatát a politikai helyzet­ről és a párt feladatairól. Részlete­ket közöl a Központi Vezetőségnek a falusi pártpolitikai munka meg­javításáról hozott határozatából. Gábri Mihály elvtárs a falusi párt­politikai munka megjavításáról szóló határozat végrehajtásáról írt cikket míg Lakatos Béla elvtárs a sztahanovista mozgalomról számol be. Ezenkívül Vértes Imre elvtárs­tól a Szabolcs megyei propapan­dista tanácskozások néhány tanul­ságáról és Seregi János elvtárstól: Terjesszük a fejlett termelési mód­szereket címmel közöl cikket a Pártépítés. Magyar ifjúsági küldöt'ség érkezett Moszkvába Moszkva (TASZSZ) Március 21-én a Szovjet Ifjúság Antifasisz­ta Bizottságának meghívására 20 tagú magyar ifjúsági küldöttség ér­kezett Moszkvába. A küldöttséget Gosztonyi János, a DISZ Központi Vezetőségének titkára vezeti. A küldöttség ellátogat több vá­rosiba és tanulmányozza a szovjet Ifjúság életét. A francia Köztársasági Tanács ma kezdi meg a párizsi egyezmények ralifkác ás vitáját Párizs (MTI). Ma délután 3 óra­kor kezdődik a francia Köztársa­sági Tanács ratifikációs vitája. A vita a tervek' szerint 3 napig tart és pénteken a késő éjszakai órák­I ban ér véget. Mindennap 3 ülést I tartanak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom