Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-20 / 67. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! I, | | ián IMI aiMiimruiiBi in •mami ni 111 AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 67. SZAM j VASÁRNAP, 1955. MÁRCIUS 20. I ARA: 50 FILLfiR Dicsőség 1 a magyar munkásosztálynak, dolgozó népünk vezető erejének ! Szeged Kossuth-díjasai Március 15-én, 1848 legfényesebb napjának évfordulóján, immár nyolcadszor osztották ki a szabad Magyarországon a Kossuth-díjakat. Ezzel a cselekedettel vált március idusa — mely azelőtt új forradalmakra serkentő, örömtől fényes és bánattól árnyas emlékező-nap volt — a szabad, alkotó élet örömünnepévé. Örömünnep lett valóságosan és jelképesen ls, mint ahogy a Koseuth-díj nevében is a hazát építő munka jelképét hordozza. Örömünnep azért, mert a 107 esztendő előtti forró napokra gondolunk, mikor a magyar nép megvillantotta erejét, mikor a hazaszeretet diadalmaskodott az idegen elnyomáson. A cselekvő, hazaszeretet lobog fel szívünkben, ha csak rágondolunk is e gyönyörű időre. Ady döbbentő kérdésére — hogy -Mit ér az ember, ha magyar?>» — 1848 nélkül nincs felelet. E hősi napok s a hősi harcok lobogtak fel újra 1919 nagy válaszában, ezek ragyogtak fel ismét 1945 ragyogó tavaszos napjaiban. Azóta március az éledő haza örömünnepe lett. A szabadság ünnepe, mert minden magyar szabadságtörekvés 48 folytatója. Az idén — hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója előestéjén — március a szabadság, a szabadulás jelképes ünnepe is. Hazánk tavasza: március 15 — az 1848-as hőstettek dicső kezdete; március 21 — az 1919-es proletárdiktatúra kikiáltásának ünnepe; és április 4 — az 1945-ös felszabadulás évfordulója. E húsz nap március 15-től április 4-ig a magyar történelem legperzselőbb, sorsdöntő napjait idézi, melyek megváltoztatták az alkotó munka, a dolgos élet becsületét. Ennek a megváltott, dolgos életnek az ünnepe március 15: az alkotó munkáé. Azé az alkotó munkáséleté, mely Magyarországot fenntartotta a történelem folyamán: a dolgozó milliók, a magyar nép alkotó életéé. Tíz éve, hogy kezébe kapta az országot e nép, elindult a történelem magaslataira, s megmutatta kimeríthetetlen képességeit, nagy tehetségét és hazaszerető buzgalmát. Ennek a tehetségnek és buzgalomnak szebb, jelképes jutalma nem lehetne a Kossuth-díjnál. Annak, hogy a magyar nép milyen képességeket hordoz, milyen tehetségeket tud nevelni soraiban, nincs fényesebb bizonyítéka, mint a 700 Kossuth-díj kiosztása a dolgozók, művészek, tudósok, műszakiak legjobbjai között. S nem lehetne szebb bizonyítéka, mint az, hogy minden évben növekszik a Kossuth-díjasok száma. Az idén 81 új Kossuth-díjat osztottak ki az ország legkiválóbb alkotó emberei között. A Kossuth-díjak összege is növekedett. Ez évben adták ki először a nagydíjat, melyet Lukács György, a kiváló tudós kapott. A Kossuth-díj a tevékeny, alkotó hazaszeretet Jutalma. A költő népét megragadó szavai, a zeneszerző dolgozók ezreit gyönyörűséggel eltöltő dallama, a mérnök munkásemberek millióit jobb élet felé vezető tervei, a munkásember hőstette népünk jólétéért és a tudós az emberélet szenvedéstől mentesebbé s hogzszabbá tételét szolgáló felfedezései kapják ézt á nagy jutalmat. Ezek a tettek, legragyogóbb bizonyítékai az igazi hazaszeretetnek, a dolgozó nép szolgálatónak. Most, március 15-én öt szegedi tudós ís kapott Kossuth-díjat. Közülük többen már előbb is részesültek ebben a nagy megbecsülésben. S ez az öt tudós — a matematikus, az orvos, a gyógyszerész, a vegyész, a mezőgazdász — mind olyan munkát végzett, amely nagy segítséget ad országunk tudományos életének, amely a magyar tudomány nevét fényesebbé teszi a külföld előtt s amely a dolgozó emberek életét könnyebbíti meg. Rédei I^ászló akadémikus algebra- és számelméleti tudományos eredményeiért részesült a Kossuth-díj első fokozatában s többek között az 1954-ben megjelent -Algebra- című könyvéért. A legeivontabb tudomány — ahogy mondani szokták — az algebra kutatója részesült ebben a jutalomban, a dolgozó nép megbecsülésének jelében. Hetényl Géza akadémikus, aki *<a fekélybetegségek időszerű kérdései- című monográfiájáért kapott Kossuth-díjat, pontosabban: a fekélybetegségek kóroktanában végzett kiemelkedő kutatásokat, amelyekkel a pavlovi tanításokat jelentősen tovább fejlesztette. Az ő munkája a tudományt egy lépéssel közelebb viszi e betegség könnyebb és gyorsabb gyógyításához, a beteg emberek életének könnyítéséhez. Jancsó Miklós akadémikus a sejtek tárolási működésével, a tároló sejtek szerkezetével, élettani működésével kapcsolatban dolgozott ki új módszereket. Az ő munkája — gyógyszerész munkája — mindenki előtt nyilvánvalóan a dolgozó emberek életének boldogabbá tételét, a szenvedések megszüntetését szolgálja, még akkor is, ha kutatásai nem egyenesen egy új gyógyszert eredményeznek, hanem közvetve vezetnek eredményekhez a gyógyászatban. Kiss Árpád akadémikus — mint vegyész — kapta a Kossuth-díjat újabb kutatásaiért. Az ő kutatásainak eredményei a magyar tudomány dicsőségére szolgálnak s nem utolsósorban — a többiekkel együtt — a szegedi kutatók, tudósok hírnevét emelik. S a Kossuth-díjasok névsorában találkozunk egy idősebb szegedi tudós revével is: Herke Sándor 6, aki a rizstermesztés és a szikesek megművelésére kidolgozott módszerekben elért eredményeiért kapott Kossuth-díjat. Köszöntjük ez ünnepi alkalomból városunk Kossuth-díjas tudósait s népünk felemelkedéséért űj, szép eredményeket kívánunk nekik. Az ő ünnepük mindannyiunk kedves ünnepe, eredményeink közös életünk: hazánk jolbb sorsát, dicsőségét szolgálják. A szegedi határban pénteken és szombaton teljes lendülettel megindult a tavaszi munka A felszabadulási műszak sikeréért Olyan eredmény született, mini még soha Tudósítás a Szegedi I. számú Téglagyárból A Szegedi I. sz. Téglagyár dolgozói április 4. tiszteletére megígérték, hogy terven felül az első negyedévben 50 ezer téglát készítenek. Az elmúlt hetekben rossz és zord volt az időjánás, s ezért több napon át nem folyhatott a téglagyártás. Elmaradás is következett így: 54 ezer darab téglával. A felszabadulási műszakban már csütörtökön megszüntették az elmaradást. Pénteken pedig a gyár történetének jelentős eseménye volt. Olyan eredmény születet, mint még soha: 41.200 téglát gyártottak, a napi tervben előírt 26.600 tégla helyett. S tettekben mutatkozik meg az az elhatározás, hogy a nagy évfordulóig terven felül meglesz az 50 ezer, vagy még több tégla is. A bányában vascsillékbe gyűlik az agyag, hogy a présházba kerülve tégla váljék belőle. Papp Ferenc és bányászbrigádja meggyőzi a prést agyaggal. Papp Ferenc, a brigádvezető agyagot lapátol a csillébe, s úgy beszél: — Mi, téglagyáriak megígértük, hogy terven felül 50 ezer téglát adunk. Meglesz ez, meg kell lennie. Sőt azt akarjuk, hogy túl is teljesítsük igéretünket. Igyekszünk, dolgozunk! A munkát jól beosztja a bányászbrigád. Rajtuk is áll, hogy a présből több tégla kerüljön ki. Hiszen ha ők nem adnak elég agyagot, akkor nem is lehet eredmény. A présházban agyagszalag fut a vágóasztalra. A vágóasztalról Matuszka Sándor és Maróti József felváltva 6zedi el a téglát és rakja a szállító kocsikra. A két elszedonek is az a véleménye, hogy valóra váltják, amit ígértek. Maróti József fiatal ember még, azért tudja, hogy mi a jelentősége a tíz szabad esztendőnek, a felszabadulásnak. A gyár ad részükre munkaruhát, csizmát, ott a szép üzemi kultúrterem, ahol Matuszka Sándor barátjával gyakran szokott billiérdozni... Meg is becsülik. — Mi elszedjük a vágóasztalról a téglát — mondja a két elszedő. — Elvégezzük, amit kell. A körkemencében iűz lobog kiégetik a nyerstéglát. Sulyok Ferenc bácsi, a kemence művezetője örömmel mondja, hogy nagy szilárdságú, erős az a tégla, ami a kemencéből kikerül. Ügy cseng ha összeverik, mint az üveg. Tényleg halljuk ezt. A kemencén most éppen Csillag Vince a 6oros tüzelő, Gyerekkora óta téglagyárba jár dolgozni, s becsületesen igyekszik munkáját elvégezni. A rossz multat nem háborgatja, inkább a jelenről beszéli —* A Kommunista Párt házhelyet adott nekem és már tervezzük, Iwgy a házhelyre házat építünk. Aztán tavaly is 180 kilós hízót vágtam, most is van már szép süldőm. S kéezül ő is odaadó munkával arra a napra, amikor szabadságunk született. Nagyon tudják a téglagyáriak, hogy munkájuk fontos. Tégla kell az építkezésekhez. Rajtuk is múlik. Út a "legjobb fonónő« címhez Bövid idővel ezelőtt került a Szegedi Kenderfonógyár kötélüzomóbe Krizsán Mihólyné. A 3-as előfonógéphez osztották be. Itt Hegyesi Gergelyné fonódaí csoportvezető odaadó, lelkiismeretességgel tanítgatta az új munkafogásokra és a gép helyes kezelégére. Krizsániné jó tanítványnak bizonyult. Rövid idő alatt 100, majd 105 százalékra teljesítette normáját. Ezt a teljesítményét azonban akárhogy iparkodott, nem tudta tovább fokozni. Igyekezett jól dolgozni, de valahogy mégsem sikerült 105 százaléknál magasabb teljesítményt elérni. Felszabadulási műszak kezdődött ez üzemben, ö sem akart elmaradni a nemes versenyben. Szomszédjával, Rózsa Józsefnéval megbeszélte, hogy segítik egymást a szedés! és a hiba-kijavítási munkálatoknál. Tett követte ezt az elhatározást- A két asszony kölcsönösen segített egymásnak és hamarosan a szedési és hibakijavítási időt a régebbi felére csökkentették. Március első dekádjában Krizsán Mihályné már 110 százalékra teljesttette a tervet, Rózsa Józsefné pedig 116 százalékot ért, Most Krizsán Mihályné gépén már ott díszeleg a békegalambbal ékesített szép felírás. Ez arról ad hírt, hogy a műszak egyik napján Krizsán Mihályné 120 százalékos teljesítményével elnyerte a „legjobb fonónő" címet. Krizsán Mihályné azon igyekszik, hogy a már egyszer megszerzett kitüntetést teljesítménye emelésével megerősítse és meg ts tartsa* P. M. Levelezőink írják Uj sztahánovista jelöltek Szeged és a környék dolgozó parasztjai megértették: késl^cedésre, várakozásra nincs idő. Pénteken és szombaton a város határában teljes lendülettel megindult a tavaszi vetési munka. Mindenfele, amerre csak a szem ellátott a határban dolgozó parasztok szorgoskodtak, igyekeztek behozni a késői tavasz okozta lemaradást. Legtöbben a tavaszi búza az árpa és a zab elvetésén dolgoztak. Volford József felsővárosi feketeföldeki dolgozó paraszt, Hegedűs Mihály Oncsatelepi gazda, Dora István Szilléri sugárúti dolgozó paraszt már befejezte a tavaszi búza, illetve a borsó vetését, Nem kisebb a szorgalom az Űjszegedi dolgozó parasztok körében sem. Pásztor Sándor, Demeter József, Tóth Lajos és Kovács Mihály dolgozó parasztok már ugyancsak jelentették, hogy végeztek a tavaszi búza vetésével. Császár János Űjszegedi gazda szintén teljesítette tavaszi búza vetéstervét. Éjszakánként még komoly fagyok vannak, de a nappali száraz, langyos idő már teljesen rászolgál a tavaszi munkára. Éppen ezért most teljes erőnkkel neki kell látniuk a tavaszi vetési munka folytatásának. Korai vetés fél jótermés, A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat dolgozói közül januárban mindössze hatan teljesítették a sztahánovista feltételeket. Most új sztahánovista jelöltek vannak, s ezek száma húszra emelkedett. Februárban és most a Gyuris kőműves brigád, a Bálint kőműves brigád, a Kiss kőműves brigád, a Rékasi kőműves brigád, a Becsei vízvezetékszerelő brigád, a Révész kőműves brigád, a Kéri vízvezetékszerelő brigád, a Szűcs lakatos brigád dolgozott sztahánovista szinten. Homola János asztalos szakmunkás dicséretben részesült, mert az asztalos részleg jó teljesítményt ért el. A vállalat minden dolgozója becsületesen azon van, hogy a felszabadulási műszakban jók legyenek az eredmények, s így méltóan ünnepeljék április 4-ét. Szűcs Ferenc 472 százalék A Szegedi Erőműben is lelkesen folyik a felszabadulási műszak, s nem maradnak el nyomában a jó eredmények. Hancsurek Mihály és Szűcs Gergely is sikeresen végzi feladatát. A legszebb eredményt eddig Kerekes János vagonkirakó brigádja érte el, napi tervüket 472 százalékra teljesítették, Est az eredményt Kerekes János és brigádja nem könnyen érte el, megdolgoztak érte. A gépházban dolgozó táblakezelők, turbina gépkezelők munkáját százalékban nem lehet De ők is becsületesen hogy elősegítsék a áramszolgáltatást. Misán György kifejezni, dolgoznak, zavartalan hogy elég tégla legyen. Az égett téglát a kemence belsejéből társaival együtt Hajnal Efrain is hordja ki. Hajnal Efrain fztahánovista. Terve szerint naponta 5 670 téglát kellene kihordania. A felszabadulási műszakban 8500—9000 darabot hord ki. Természetesen megelőzően is kiválóan dolgozott. Azt mondja, hogy havonta 236 000— 240 000 téglát is kihord a kemencéből. Nem kis dolog ez. Látja is hasznát Hajnal Efrain derekas munkájnak. Havonta 2000 —2200 forintot keres. Becsületesen megdolgozik érte. A pénzből jut erre is, arra is. Hol van már az az idő, amikor — 1944. előtt — Kecelre járt téglát verni, sovány bérért?! ...A téglagyárban akárkihez fordul az ember kérdő szóval, lényegében azt a választ kapja: Adott szavunkat megtartjuk, s biztos, hogy az első negyedévben terven felül 50 ezer téglát adunk. Rekord az Újszegedi KenderLenszövőben Az Űjszegedi Kender-Lenszövő Vállalat dolgozói becsülettel helytállnak a felszabadulási műszakban. Csütörtökön a szövődé rekorderedményt ért el és a szövők terven felül 2100 folyóméter szövetet készítettek. A szövőpartik közötti versenyben tovább tartotta elsőségét csütörtökön Oláh Károly és Csókásl Mihály hármas műszakja. A legjobb eredményt elérő szövőpartik háromnapi eredmény után verseny-vándorzászlót kapnak. A műszak első háromnapi eredménye alapján a vándorzászlót a stoppoló üzemrész dolgozói nyerték el. A 6zövő partik vándorzászlaját Oláh Károly partija nyerte. Az erőtelcpi brigádok közül a Berta-kovács brigád ért el legjobb eredményt a felszabadulási műszak első három napján és így ők az őrzői most a vándorzászlónak, A műszakban senki nem akar lemaradni A Szegedi 2. Posta dolgozói közül senki nem akar lemaradni a felszabadulási műszakban. Akik nem kerültek még az élenjárók közé, iparkodnak, hogy utolérjék az elsőket. A rovatotoknál Békési Pál dolgozott a legjobban, munkáját selejt nélkül végezte. A mozgó posta kezelők közül Ágoston József, Tóth Jenő és Várakozó Sándor nagyon becsületesen végzi mindennapi teendőjét. A kézbesítők munkája is nagyon fontos. Farkas Kálmánról és Ladányi Antalról ls el lehet azt mondani, hogy kifogástalanul dolgoznak. Kovács Mihály Nem csökken a teljesítmény A Szegedi Seprőgyárban a dolgozók munkalendülete tovább fokozódott. A dolgozóit pénteken a napi tervet 129.5 százalékra teljesítették. Pataki Mihály seprőkötő 156.3, Demeter Rózsi csomagoló 166.2 százalékot ért el. Ménesi Ilona és Perjési Mihályné préselők napi tervüknek 201.1 százalékban tettek eleget. Császár Antalné tisztító 158.4 százalékot ért el. A műszaki feltételek jó megteremtése is jelentősen hozzájárul a szép eredményekhez. Schwarcz István