Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-04 / 53. szám

OÍLMIGYBRORSZRG PÉNTEK. 1955 MÁRCIUS 4. Előrg ifjúság * A DISZ­hírei Jobb lelkesedést, nagyobb alihata.osságot. Levelet küldött szerkesztőségünk­höz Szljjártó Éva, a városi tanács ifjú dolgozója. Levelét a Délma­i-iyarországi Áramszolgáltató Válla­lat DISZ-fiataljainak figyelmébe ajánljuk. "Két alkalommal vettem részt a DAV DISZ-fiatal;ainak Petőfi kö­rén — írja —. Szeretnék tapaszta­lataimról beszámolni. Az első, ami nem lehet közömbös a DlSZ-veze­öség számára, hogy a 15 hallgató közül mindössze nyolc-tíz fiatal je­lenik meg a foglalkozásokon Tu­dom, van sajnos olyan üzemünk ls, ahol rosszabb a megjelenési arány, de ezeket nem tekinthetjük köve­tendő példának. A jelenlévők felké­szültsége sem kielégítő. Bár van­nak fiatalok, mint például Monos Gizella, Ungi János, Kával Antal, akik dicséretet érdemelnek szorgal­mas tanulásukért. Példaként kell őket odaállítani a többlek elé, akik — szeretném remélni, hogy csak bizonyos "gátlások- miatt — egyet­len hangot sem ejtettek kl a fog­lalkozásokon. Érthetetlen ez a pasz­szivitás, hiszen az anyaggal meg­birkózni nem lehetetlen és a DISZ­oktatás részvevői önként jelentkez­tek tanulni. Tanuljanak hát több lelkesedéssel, állhatatosabban és törekedjenek jobb eredmények el­érésére ...» i j I i |>l i Fellendül a DISZ-munka a Ruh agyát ban A Szegedi Ruhagyár pártbizott­sága határozatot hozott a DlSZ-ok­tatás megjavítására. A határozatot tett követte. Az ifjúság körében most már számonkérik egymástóla szemináriumokon való részvételt. Gyakran elhangzik a kérdés az üzemben: voltál-e szemináriumon, miért hiányoztál legutóbb? A DISZ-szeminárium tagjai azon­ban nemcsak az oktatási napokon találkoznak. Közösen készültek az élüzemavató ünnepségre kultúr­műsorral. Ez volt a bemutatkozá­suk dolgozótársaik előtt. És az el­hangzott tapsok mutatták, hogy a bemutatkozás jól sikerült. A nem­régen megrendezett jelmezbálra is lelkesen készültek. Munka után na­ponta összegyűltek díszes papírsap­kákat készítettek a bálra. A munka után együtt töltött vidám délutá­nok mind jobban összekovácsolják a szeminárium hallgatóit. Moziba is kollektíván mennek. Deme Gizella és Fodor Rozália, az Iskola bizalmijai új terveket sző­nek; elhatározták, hogy vendégül hívják egy vasárnap délutáni teára a "B--műszak Petőfi-tanköri hall­gatóit, hogy velük is elmélyítsék a barátságot. Deék Katalin, a vidám, de mégis komoly kultúrfelelős pe­dig már a tavaszi kollektív kirán­dulások tervét készíti. A tervek va­lóraváltásában, az akadályok elhá­rításában pedig segít az üzemi párt­bizottság. Egyéni panaszok, kérel­mek is a kollektíva problémáinak számítanak és mint egy nagy csa­lád, igyekeznek minden esetben se­gíteni egymásnak. Huszka Sándor DISZ-propagandista Egye'envsta fiatalok a DISZ-okiatás >,koréért A városi DISZ-bizottság munká­jának egyik hiányossága volt, hogy nem tudta eléggé összefogni, ellen­őrizni a DISZ-oktatást és kevés helyszíni segítséget adott az alap­szervezeteknek. Az egyetemista DISZ-szervezetek most vállalták, hogy segítenek a munka megjavításában. A városi DISZ-bizottság a közeljövőben ok­tatási csoportot állít össze egyete­mista fiatalokból, akiket beoszta­nak az üzemi DlSZ-szervezetek­hez, hogy segítsenek az oktatási munkában, Az egyetemista fiatalok képzettségüknél fogva sok segítsé­get nyújtanak majd mind a propa­gandistáknak, mind a hallgatók­nak, A rendszeres ellenőrzés, a hely­színen nyújtott segítség eredrpé­nye bizonyára rövidesen megmu­tatkozik majd a DISZ Petőfi-körök munkájában. A szövetséges köztársaságok legfelső tanácsainak választási eredményei Budapestre érkezett a magyar—szovjet barátság hónapján résztvevő szovjet kulturális küldöttség és művészcsoport A magyar—szovjet barátság hó­napján részvevő szovjet kulturális küldöttség és művészcsoport csü­törtökön reggel Budapestre érke­zett. A kulturális küldöttséget P. V. Konsztantyinov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bi­zottsága mellett működő Társada­lomtudományi Akadémia rektora, a filozófiai tudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadé­miájának levelező tagja vezeti. A küldöttség tagjai: P. U. Brov­ka író, a Szovjet Írók Szövetsége elnökségének tagja, a BJelorusz Írók Szövetségének elnöke, Sztálin­díjas, a BSZSZK Legfelső Tanácsá­nak küldötte, A. P. Uszova, az OSZSZSZK pedagógiai tudományok akadémiája pedagógia-elméleti és történeti tudományos kutató inté­zete óvodai nevelési tagozatának vezetője, az OSZSZSZK pedagógiai akadémiája levelező tagja, L. Ty. Koszmogyemjanszkaja pedagógus. R. Ny. Kartasov, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériuma pro­paganda főigazgatóságának helyet­tes vezetője és A I. Kotljarov, a Krupszkaja népművészeti ház igaz­gatója. u A művészcsoport vezetője A. I. Anylszimov, a Szovjetunió Állami Akadémiai Nagyszínházának igaz­gatója, tagjai: P. G. Liszician, a Szovjetunió Állami Akadémiai Nagyszínházának szólóénekese, L. Maszlennyikova, a Szovjetunió Ál­lami Akadémiai Nagyszínházának szólóénekesnője, I. Bezrodnij he­gedűművész, T. Nyikolajeva zongo­raművésznő, A. Makarov zongora­művész, kisérő, A. Gyegyuhin, zon­goraművész, kísérő. A szovjet vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent a politikai, társadalmi, tu­dományos. Irodalmi és művé­szeti élet számos kiváló képvi­selője. Jelen volt a fogadáson J. V. And­ropov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, a nagykövetség több tagia, valam'nt V. Z. Kuzmenko, a i VOKSZ magyarországi megbí­zottja. A szovjet vendégeket Erdei Fe­renc földművelésügyi miniszter, az MSZT elnöke üdvözölte. Az üdvözlésre F. V. Konsztantyi­nov, a szovjet kulturális küldöttség vezetője válaszolt, Rövid külpolitikai hírek (MTI). Hírügynökségi jelenlések szerint szerdán este befejeződött n balkáni szerződést aláirt három or­szág — Jugoszlávia, Görögország és Törökország — külügyminiszteré­nek ankarai értekezlete. A külügyminiszterek egyezményt irtak alá arról, hogy létrehozzák a három ország pnrlnmontjelnok kép­viselőiből álló tanácskozó testületet. EÍ a testület felváltva ülésezik majd a három ország fővárosában. • Washington (MTI). Az 'Assocla­ted Press amerikai hírügynökség jelenti, hogy Dulles külügyminisz­ter csütörtökön reggel Manilából Tnjpejbe érkezett. Dulles Oeorge Jchhol, a knomlntnngista külügy­miniszterrel kicserélte az Egyesült Államok és Csang Knj-sek közötti katonai szerződés ratifikációs ok­mányait­• Berlin (MTI). A Szabad Német Szakszervozetek Szövelsógo több nyugatnémet szakszervezet képvi­selőinek kozdomónyezésóre összné­met munkásértekezlotet hívott ösz­sze Lipcsében. Az értekezlet, ame­lyen a Német Demokratikus Köz­társaság és Nyugat-Németország dolgozóinak küldöttől vesznek részt, március 5-én, szombaton röggel kezdődik. Az értekezlet napirend­jén a német munkásosztály akció­egységénok megteremtésével össze­függő kérdések szerepelnek. * Mosxkva (TASZSZ). A. I- Miko­jan, a Szovjetunió Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, aki a lipcsei vásáron résztvett szovjet kormányküldöttséget vezette, már­cius 2-án visszaérkezett Moszkvába. Józan hangok az Egyesüli államokban New York (TASZSZ). Az Egye­sült Államokban mind gyakrabban hallhatók józan hangok, amelyek óva intenek a távolkeleti agresz­szív cselekményektől. A Daily Worker közli, hogy William Douglas, az Egyesült Államok legfelső bíróságának tag­ja a Michlgan állambeli Ann-Ar­borban hangoztatta: „Az ameri­kai hadsereg partraszállása a kí­nai szárazföldön a legkatasztró­fálisabb dolog lenne, amit csak elkövethetnénk. Ez egyesítené el­lenünk egész Ázsiát... Az ázsiai döntéseknek politikaiaknak kell lenniök, nem pedig katonaiak­nak." Éhinség Tuniszban A Liberation tudósítója jelenti, hogy a tuniszi éhinség egyre nő. Erről előbb az ország középső, ké­sőbb déli részéből érkeztek jelenté­sek, most pedig már Tunisz váro­sának környékén is mutatkoznak az éhinség Jelel. Szombaton körülbelül száz éhe­zőből álló csoport megrohanta a Tunisztól 30 kilométerre fekvő Te­bourka piacát és több zsák gabo­nát vitt magával. A rendőrség azon­nal közbelépett és visszavette a ga­bonát a kiéhezett parasztoktól. Nem sokkal később, még nagyobb parasztcsoport gyűlt össze s hatolt be a helység péküzleteibe. A rend­őrség ez alkalommai is közbelépett és több parasztot letartóztatott. Moszkva (TASZSZ) Közzétették a szövetséges köztársaságok 1955. feb­ruár 27-én tartott legfelső tanácsi választási eredményeit. Mint a központi választási bi­zottságok közlik, a választások mindenütt a dol­gozók hatalmas politikai lelke­sedése, egysége és a kommu­nista párt, valamint a szovjet kormány körüli tömörülés kö­zepette, a választők nagy akti­vitásával és szervezettségével folytak le. Az OSZSZSZK-ban a választójo­gosultak szama 70,568.608 fő volt. A Köztársaság Legfelső Tanácsa tagjainak megválasztásában 70 mil­lió 547.107 fő, az összes választójo­gosultaknak 99.97 százaléka vett részt. A kommunisták és pártonkívü­llck tömbjere 70,374 801-en sza­vaztak. ez a szavazásban részt­vevőknek 99.76 százaléka. Az Ukrán SZSZK Legfelső Ta­nácsának választásain a szavazás­ban résztvevők 99.89 százaléka, a Bjelorusz SZSZK-ban 99.92 száza­léka, Üzbekisztánban 99.91 száza­léka, Grúziában 99.97 százaléka, a Litván SZSZK-ban 99.92 százaiéka szavazott a kommunisták és pár­tonkivüliek tömbjének jelöltjeire. A Moldva SZSZK-ban leszavaztak 1,520.768-an, a jelöltekre szavazott 1,519.224 fö, a Lett SZSZK-ban a választáson résztvett 1,438.167 fő, a jelöltekre szavazott 1,437.221 vá­lasztó. A Tádzsik SZSZK-ban 964 ezer 759-en jelentek meg a szava­zóhelyiségekben. A kommunis'f.k és pártonkívüliek tömbjének jelölt­jeire 964.241-en szavaztak. A Turkmén SZSZK Legfelső Tanácsának választásain 780.306-an vettek részt. A jelöltekre szavazott 779.141 választó. Az Észt SZSZK Legfelső Taná­csának választásain 876.620 fő sza­vazott. A kommunisták és párton­kivüliek népi tömbjének jelöltjeire szavazott 875.069 választó. A köztársaságok központi válasz­tási bizottságai »a választásokról szóló rendelkezés* alapján megvizs­gálták minden egyes választókerü­let anyagát és a szövetséges köztársaságok legfelső tanácsába megválasz­tott tagokat minden választóke­rületben belajstromozták. Minden megválasztott küldött a kommunisták és pártonkivüliek tömbjének jelöltje volt. A kormány fegyverkezési programjának vitája az angol alsóházban fegyver­London (MTI). Az angol alsó­házban kedden este Churchill be­széde után megkezdődött a vita a kormány február 17-i „fehér könyvében" ismertetett atomfegy­verkezési programmról. A vita menete megmutatta a munkás­párti vezetőség politikájának iga­pi jellegét. s Ez a vezetőség lényegében támogatta Churchill atomhá­borús tervét. A munkáspárti ellenzék nevé­ben elsőnek felszólaló Shinwcll megelégedéssel nyilatkozott mind Churchill beszédéről, mind az Eszakatlantl Szövetségnek az atombáború előkészítése tárgyá­ban korábban hozott határozaté ról. Shinwell a kormány programjá­nak csupán azt a részét bírálta, amely a hagyományos fajtákat érinti. A munkáspárti frakció néhány képviselőjének felszólalásából élénken kicsendült az a nyugta­lanság, amely most sok olyan angol fölött úrrá lesz, aki látja, hogy a nyugati országok uralko­dó körei a fegyverkezési hajsza útján haladnak, elutasítva a tár­gyalások és a megegyezés lehető­ségeit. A munkáspárti Parglter ki­jelentette, hogy nem támogat­hatja sem a kormányt, sem az ellenzéket a hidrogénbom­ba gyártásának helyeslésében. Hozzáfűzte, hogy ebben a kérdés­ben már „elég messzire jutottak a pokolhoz vezető síkos utón", valahol tehát meg kell állni. Eisenhower elnök nyilatkozata New York (TASZSZ) Eisenhower elnök szerdán sajtóértekezletet tar­tott. A sajtóértekezleten az egyik tudósi tó megkérte, fejtse ki véle­ményét a Des Moines Register cí­mű lapnak arról a javaslatáról, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió küldjenek egymáshoz állattenyésztési szakemberekből álló küldöttségeket. Eisenhower elnök állást foglalt amellett, hogy szovjet szakemberek látogassanak el az Egyesült Álla­mokba és Ismerkedjenek meg az állattenyésztés megszervezésével a középnyugati államok farmjain. Ei­senhower kijelentette, hogy véleménye szerint a világ kü­lönböző részein élő emberek személyes találkozása és tapasz­talatcseréje csakis kedvező ered­ményekkel járhat. Elmondotta, hogy amikor ellátoga­tott a Szovjetunióba, megtekintett több szovjet állattenyésztő gazdasá­got. A szovjet emberek — mondotta az elnök — nagy érdeklődést tanú­sítanak az Egyesült Államok mező­gazdasági termelésének megszerve­zése iránt. Az elnök Itt azonban mindjárt hozzátette, hogy szovjet mezőgaz­dasági szakemberek ellátogatása az Egyesült Államokba számos nehéz­séggel jár, amelyek közül legfőb­bek azok az amerikai törvények, amelyek korlátozzák a beutazást az Egyesült Államokba. RARACCROROWWWV/WVYVYWWVI /VVVVVYVVY'vwYmvwvvvyvvvvvvYvvvyvvvwro II. — Nem, egyáltalán 'f //_ ,, — h ratfasp fert egyáltalán nem ... Csak éppen meg­említettem. Ejnye mérnök úr — mosolyog magában a leány — ez már nem egészen műszaki kérdés­Nős, szívesen megbocsátok magának. Igaz, sok javiíanivaló van még magán, de alapjá­ban véve, mégis ... — örülök, hogy magának nem ellenszen­ves — fejezi be a hajfonalról szóló elmélke­dést Julka. Megint hosszú szünet áll be, aztán Ach­med ÚJ kérdéssel áll elő. — A napokban láttam egy fiatal fiúval, errefelé sétáltak. Azt hiszem Nlkosz a neve. Udvarlója! — Nem. Nincg udvarlóm. Okos, értelmes fiú. Ismerősöm. Beszélgetünk néha. — Csak kérdeztem. Semmi közöm hozzá kap észbe a mérnök. Hangsúllyal, szinlo egy kis éllel mondja: — Elvégre, maga nekem csak munkatársam. Némán haladnak, újra, szorosan egymás mellett. A leány felelet nélkül hagyja a férfi utolsó szavait. Am a csend, mintha beszélne. Mintha ellentmondana Achmed utolsó szavai­nak. Mindketten megérzik ezt. A mérnök hangja töri meg a némaságot. Megint visszakanyarodik oda, ahonnan el­indult: — Kőolajat kell találnunk — mondja hal­kan — ez most a fő feladat és igen fontos. Türelmetlenül várják. Láthatta az előbb az értekezleten. Az igazgatók is azért, olyan IANG0KAIUSIAKÁBAN nyugtalanok. A' kőolaj a Közép-Kelet egyik új kincse. Azt tervezik, hogy textil- és éiel­miszergyáraknak ad majd energiát. Ugy gon­dolom, megtisztelő feladat ezért dolgozni. Válasz nélkül maradnak Achmed szavai­— A leány fagyos hallgatása ezúttal félreért­hetétlen. Hallgat — állapítja meg a mérnők. — Tehát mégsem tévedtem. Gyűlöl mindent, ami az én életemnek tartalmat ad, ami a munkám célja. Hideg, közömbös minden iránt, ami nekem szívdobogást okoz­Némán lépdel a leány mellett és arra gon­dol: — Milyen kár. Pedig milyen szép és mi­lyen okos. Milyen forrón lehetne szeretni. Csak hát így.. • Lehet-e vajon így is sze­retni! ... Haragszik rá! Tudna rá haragudni. Achmed szívében haro dúl. Már az első órában, amikor megismerte, megérezte benne ezt nz idegenséget, ezt a hi­deg, tartózkodó elzárkózást. Akkor, amikor az itt folyó munka végcéljáról, a kőolajról volt szó. Semmiképpen som jó ez a (\olog. Kár volt rágo-ndolnl, kér volt mást láfni benne, mini egy neki Idegen, hivatali kollégát, aki rövid ideje, hogy idejött, s talán egy pár hónap múlva elmegy. Sok bán­kódás lói, keserű percek­től, kedvetlenségtől meg­kímélhette volna magát. Most már mindegy. Vé­gére kell járni. Nem szívesen, teszi, .„ . de valahogy úgy adó­dik, hogy önkéntelenül megint a fiút, Ni­koszt hozza szóba. — Ez a fiú... Ez a Nikosz, úgy tudom szerelő... Igen, mintha már más ól is hal­lottam volna róla. Szóval rendes gyerek... Itt ismerkedtek meg! — Régebben Ismerem. Fgy falubél valók vagyunk, már gyermekkorunk óta ismorjük egymást. Odahaza egy utcában laktunk. — Hm. Vannak közös problémáik!... Mintha megbánta volna ezt a kérdést, — úgy érzi, túl messzire meni. Elhallgat 'za­vartan köhécsel. — Ne haragudjon — mondja aztán —, hogy megint ilyesmit kérdezek. Ha meggon­dolom, naivság ilyet kérdezni. No, ha beszél­getnek, biztosan van mondaniva'ójuk egy­másnak. Ne haragudjon... Nem is kell erro felelnie. — De miért! Elvégre maga a főnököm. Joga van megtudni, k'vel és miért járok együtt. Nincs mit hozzátennem ahhoz, amit az előbb mondtam. Véletlenül találkoztunk egyszer és azóta iit-olt beszélgetünk egy ki­csit, mindenféléről. Nem is gondolja, hogy milyen okos fiú. Soka* olvasott, s bér kevés az Iskolája, mégis «ok mindent tud. (Folytatjukh §

Next

/
Oldalképek
Tartalom