Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-04 / 53. szám

PÉNTEK. 1955 MÁRCIUS 4. 0 ELMÜ GYQRO RSZBG Kodály Zoltán Székelyfonója Szegeden A z elmúlt korszak idegen zenei jének erőivel öntött formába. Külevegőjében az ifjú zeneszerző lönösen a kórusok magyar kontraKodályban felébredt a vágyódás: punktikája megrázóan drámai, mert magyar zenét Írni. Tudta, hogy ehhez csakis a magyar „paraszti muzsika" teljes megismerésével juthat el. Hozzáfogott tehát — Bartók Bélával együtt — o népdalgyűjtéshez. Munkája közben, már ötven évvel ezelőtt, látta, hogy a nemzet elnyomott, nem ismert, lenézett rétegében él a művészi energia, mely alkalmas arra, hogy a nemzet művészi géniuszát évszázadokra megtermékenyítse. Kodály terve: olyan zenét alkotni, amelyben a nép is fölismeri önmaga szivét. Zeneszerzői munkájához a magyar népzene termő talajából merített. Igy azonosult lelkülete a népdaléval. Kodály zenéje a magyarság lelkületében fogant s olyan közönségnek szól, mely magáévá teszi az egész nép kultúráját és életérdekeit. Kodály művészete egy a népdal — és így a magyar nép művészetével. A Székelyfonó cimü daljáték, mint operaméretű kompozíció, 1932-ben szólalt meg először. Ezzel az alkotással nyitotta meg Kodály a magyar népzene útját a városi lakosság szélesebb körei felé. A Székelyfonó (melynek meséje és dramaturgiai felépítése is Kodály munkája) dalai legnagyobb részt erdélyi népdalok. A népdal itt önmagát adja. Megelevenedik a népdalok tartalmából folyó cselekmény és azoknak értelmi folyamatossága adja a drámát. Ebben a műben a nép szerepel, a nép lelki élete tárul elénk úgy, ahogyan a nép azt meg énekli. A Székelyfonó mélyen megrázó, páratlanul eleven, zenében mintázott népdráma. Kodály érintetlenül hagyta benne a nép költészetét, kifejező világát és megjátszott valódi életét. Népünk dalaiban, balladáiban teljes drámát ad és játszik meg. A Székelyfonóban felhasznált népdalokat Kodály méltó köntösbe öltöztette. Művészi kézzel válogatta ki a teljes népet kifejező anyagot, melyet teremtő zsenivele az ősiségben egyszólamú magyar dallam elképzelt sokszólamú fejlődését ívelte át bátor lendülettel. Kodály ebben a művében olyan meggyőzően szólaltatja meg a népi anyag sohasem létezett polifóniáját, mintha a magyar nép örökké így énekelt volna. Mivel a Székelyfonó népdráma, a játék meséjét a szólók mellett a kórus is énekli, sőt maga is játssza, cselekményében irányítja. De itt a tánckar is fontos szerephez jut, A mű ének- és tánckarai magának a népnek megszemélyesítői. Kodály zenéje nehezen tört utat különösen városunk felé. Nem véletlen, hogy e téren éppen Szeged tartózkodott igen sokáig az új szellem befogadásától. Mesterségesen száműzték Kodályt, Bartókot. De az ilyen törekvések csak ideig-óráig tarthatták fenn magukat. Akadt néhány tehetséges, elszánt muzsikus, aki előnyösen megváltoztatta a helyzetet. A harmincas években mind több Kodály-műtől kezd hangosodni a város. 47-ben és 53ban Kodályt éneklő ifjúsági hangverseny valósult meg, majd a Háry János szólt a színpadról, tavaly pedig feljutottunk már a Psalmus Hungaricus magaslatáig. Kodály kétszer is itt járt közöttünk. Most pedig a Nemzeti Színház készült el a Székelyfonó első szegedi be mutatójúra! 'Tudomásunk szerint, a nemrégiben Szegedre jött Rubányi Vilmos karnagy nemes, de merész vállalkozásából születik meg a szegedi bemutató. Szeged dolgozói s a Kodály-muzsika szegedi talajának szerény, de harcos munkásai nagy örömmel, egyben felfokozott várakozással tekintenek a szombati nagy zenei- esemény elé. Ismerjük a feladat nagyságát (különösen a kórusra hárulót), a felelősség komolyságát, hiszen Kodály szeme most már rajtunk is van!... SZEGHY ENDRE DR. A Magyar Szovjet Barátság Hónapia előtt Egy MSZT titkár munkájáról A lámdatorabfcfosítási nvaftNíról szülő rendeletei kiterjesztették a kisipari szövetkezeti tagokra is A Minisztertanács 12/1955. számú rendelete kiterjeszti a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1954. évi 28-as számú törvényerejű rendeletet a kisipari szövetkezeteknek azokra a tagjaira, akik szövetkezeti tagságuk alapján betegség esetére biztosításban részesülnek. A szövetkezet, mint munkáltató — a rendelet szerint — a szövetkezeti tagok után nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjellátásra való igényt a Kisipari Szövetkezeti Biztosító Intézet (KSZKBI)nek az igénylő lakóhelye szerint illetékes alközpontjánál (kirendeltségénél) kell előterjeszteni akkor, ha a dolgozó az igény-bejelentés időpontjában, vagy azt megelőzően utoljára szövetkezeti tagsága alapján volt betegség esetére biztosított. Az igényekről az alközpont vezetősége határoz. A rendeletet 1955 január első napjától kezdődően kell alkalmazni A Magyar Állami Képi Együttes búcsúja Brüsszeltől Március elsején búcsúzott a Magyar Állami Népi Együttes Brüszszeltől. Az együttes brüsszeli tartózkodásának utolsó napján belga pionír-csoport kereste fel. A pionírok virágcsokrokkal kedveskedtek a művészeknek. Beszélgetésük során beszámoltak arról, hogy ők is alakítottak egy ének- és táncegyüttest, így akarják ápolni a belga népi hagyományokat. A beszélgetés végén három belga népdalt énekeltek el a magyar együttes tagjainak. A Magyar Állami Népi Együttes március másodikán a kora délutáni órákban érkezett meg Antwerpenbe, ahol a Théatre Hippodromeban lép majd fel. A bemutatkozó előadásra csütörtökön este kerül sor, |, A napokban felkerestem Tóth Ferenc tanársegéd elvtársat, a tudományegyetem MSZT-szervezetének titkárát. A Történeti Intézet könyvtárában találtam rá. Ez az ő állandó munkahelye. Mikor előadtam mijártban vagyok, széket telt alám és kiterítette az asztalra az MSZT munkatervét. Hiába magyarázkodtam, hogy engem csak másodsorban érdekel a munkaterv és inkább az ő munkájára vagyok kíváncsi, el kellett olvasnom. Sok munkatervet olvastam és állítottam már össze életemben, így nem csoda, hogy «fáztam* ettől. De mikor megláttam, hogy mindössze két lap, hát udvariasságból nekibuzdultam. Ahogy kezembe vettem a két lapnyi munkatervet, mindjárt azt gondoltam, hogy ez lesz a másik véglet. De amint az utolsó betűig elolvastam, egészen más véleményen lettem. Olyan munkatervet olvastam, amely a Magyar— Szovjet Barátság Hónapjára tele van egészséges, új kezdeményezéssel. — Mi igen szerencsés helyzetben vagyunk — magyarázza Tóth elvtárs —, mert nemcsak a szovjet kultúrával, hanem a szovjet tudománnyal is eleven kapcsolatunk van. Csakhogy nem olyan mértékben, mint ahogy a magyar kultúra és a magyar tudomány megkívánná. Éppen ezért vettük tervbe, hogy a barátsági hónap idején levelező viszonyt fogunk teremteni szovjet professzorokkal és egyetemi hallgatókkal. Igy a szegedi és a szovjet tudósok, illetve egyetemi hallgatók közvetlen kapcsolatba kerülnek egymással. Talán említeni sem kell, hogy ez igen nagy hatással Nézzük csak tovább, mit terveznek még? Mi minden fér el két gépelt oldalon? — Eddig Szegeden jóformán alig foglalkoztunk a szovjet tudományos közlemények kiemelkedő cikkeinek lefordításával. Vártuk, hogy majd Pesten valaki lefordítja és mi kényelmesen olvashatjuk. Gyakr.an azonban nem győztük kivárni. A amelyben igen sok az újdonság. S ezzel a programmal nem is lesz hiba. Tóth elvtárs már több mint egy éve dolgozik az MSZT-ben, mint vezető és olyan emberek állnak mellette ebben a munkában, mint Martonyi János rektorhelyettes, Molnár István könyvtáros és Szabó Árpád előadó. Tóth elvtárs irányító munkáját mi szervezeteinkben számos olyan gondos körültekintés, jó szervezés ... ... ' , lalUiicmoratatfcnd ui fm7t rSÍP-Tt* ember van, akinek nem kell megerőltetnie magát ahhoz, hogy pontosan lefordítsa a legfontosabbakat. S ezt szervezetten fogjuk megcsinálni —, olyanformán, hogy tudósaink kutató munkájuk során hasznosítani tudják a szovjet tudósok eredményeit és módszereit. Persze, mindez nincs ilyen részletesen leírva a munkatervben. Csak éppen annyit fektettek papírra, amennyiből bárki megértheti: mit, s hogyan akarnák tenni. A barátsági hónap egyik napjára egésznapos ötletes műsort állított össze a vezetőség. Erről a következőket mondja Tóth elvtárs: — Ezt az egésznapos programot két részre osztjuk. Délelőtt minden karon tudományos ülésszak lesz, amelyen az intézeti igazgatók vagy a tanszékvezetők fognak előadást tartani a szovjet tudomány kimagasló eredményeiről és azok magyarországi hasznosításáról. Igen változatos a témakör. A bölcsészeti karon nyelvészeti, történelmi és irodalmi, a pedagógiai főiskolán lélektani, a természettudományi karon pedig matematikai, fizikai és vegyészeti témakörből lesznek előadások. Hogy a hallgatóság is részt tudjon venni ezeken az előadásolesz a szegedi tudományos életre. kon> dékáni szünet lesz azon a naDe még azt meg kell jegyeznem, i P°n- Délutánra pedig kultúrműsort hogy nem csupán erre az egy hó- I és táncestet terveztünk, napra szól a munkatervnek ez a ] Csak éppen ízelítő ez a változapontja, „„. LI _; L . tos programot ígérő munkatervből, és lelkiismeretesség jellemzi. Nem irtózik az apró feladatoktól sem. Saját munkájáról nehéz tóle kicsikarni egy mondatot is. Szerénység* nem engedi. Annyira azonban mégis megnyertem a bizalmát, hogy egy dolgot nagynehezen elárult. — Mit is mondjak? — tűnődött először —, hiszen nem csinálok én semmi különlegeset. Csak végzem a munkámat. Könyvet kölcsönzők, szervezek, könyvet adok el. — Milyen. könyvet? ( — Bizományi könyvárusítást végzek. — És milyen eredménnyel? — Meg vagyok elégedve. Az elmúlt négy hónap alatt körülbelül tiz*nhétezer forint értékű könyvnek szereztem gazdát. Amint kiderült. Szegeden ez aa egyetlen MSZT-szervezet, ahol ilyen munka is folyik, s ráadásul ilyen szép eredménnyel. Pedig mindenütt örömmel kapnának az emberek a jó szovjet könyvekért, csak legyen, aki ajánlja is nekik. Egy embert és egy munkatervet ismertem meg a rövid beszélgetés során. Egy fiatal, szerény, lelkesedéssel dolgozó embert és egy nagyszerű munkatervet, mely a kezdeményezések egész sorozatát foglalja magában. Két külön dolog — de mégis annyira összetartozó. Az ember terv nélkül, a terv ember nélkül semmire se menne. Mert kell abba a tervbe szív és akarat is. (— n — u) Ebben az évben már áramot ad a kujbisevi vizierőmü JTa a kujbisevi vizierőmfi őpftésének méreteiről helyes képet akarunk alkotni, legjobb, ha repülőgépre ülünk. Igyis csupán egy része bontakozik ki előttünk azoknak a munkálatoknak, amelyek e nagyszerű építkezésnél láthatók. Akad még egy másik lehetőség is — lia megismerkedünk az adatokkal. íme, felsorolunk néhányat közülük. A vizierőmfi építésének megkezdése, tehát 1950. augusztusa óta a Zsiguli környékén épült fij városokban és településeken több mint 100 ezer négyzetméternyi jólberendezett lakóterületet, adtak át rendeltetésének. A vizierőmfi építése folyamán körülbelül 85 millió köbméter földmunkát végeztek el, több mint 1 millió köbméter követ, 2.5 millió köbméter betont és vasbetont építettek be, több mint 30 ezer tonna fémeresztéket, vertek le, 150 ezer tonna armatúrát és több mint 30 ezer tonna berendezést és fémszerkezetet szereltek össze. Ez azonban még távolról sem minden. A vízmű építésénél 9 auomatizált betongyárat helyeztek üzembe, amelyek egy nap alatt több mint 18 ezer köbméter betont gyártanak. Berendeztek két WV VWVS FVWV1 „Még nem írtam soha a „Délmagyarország"-nnk, de most úgy érzem, örömömet mindenkinek meg kell tudnia" — kezdte a szerkesztőségünkhöz irt levelét Kovács Pálné. Mi is történt? Egyik napon délben együtt Yolt a család- Az édesapa, Kovács Pál, már hazajött a gyárból — a® Űjszegedi Ládagyárból, — az édesanya meg délután ment dolgozni. Éppé™ ebédeltek. A nagy asztal körül hét mosolygós gyermek ült, s jó étvággyal fogyasztották a legnagyobb kislány, Aranka főztjét. • Egyszerre csak autó bugása hallatszott az utca felől. — Autó! Autó jön! — kiabálta a legkisebb gyerek, a hároméves Lacika. — Ugyan fiam — intette édesapja —, hogy jönne hozzánk autó. Ne kiabálj, egyél. Kis idő múlva az udvar felől hangos beszéd hallatszott— Erre, erre olvtársak — irányított valaki kinn az udvarban. Kopogtattak az ajtón. Lacika szaladt elsőnek az ajtóhoz. — Szabadsági — nyitott ho a szobába Nagy Ernő elvtárs, a Ruhagyár igazgatójaNem egyedül jött, Csomor Sándorné, az Üzemi Bízottság elnöke és Mucsl László elvtárs, a pártbizottság agit. prop. titkára, tanácstag is eljött. • Péter János elvtárs, a Ruhagyár pártbizottságának titkára a munkaterem ajtajában állt. Kovácsné munkája végeztével igyekezelt haza— Kovácsné, egy pillanatra. — szólította meg Péter elvtárs. Jöjjön velem. Kovácsné szó nélkül ment. Nem a pártiroda felé mentek, hanem az udvaron keresztül, a műhelyek felé. Az egyik műhelybe benyitottak: két hófehérre festett ágy, új ágyneművel és két szék állt a Teremben. oijáiidék — Néssze Kovácsné, — szólt Péter elvlárs — ez a magáé. Gyermekeinek készítette üzemünk. Kovácsné szeme hirtelen telefutott könnyel, — Köszönöm. — mondta reszkető hangon. — Köszönöm párttitkár elvtárs. * Ott állt a Ruhagyár nagy teherautója a Szatyma® utca 6. számú ház előtt. A teherautó utasai Kovácsék kis szobájában beszélgettek. — Elhoztuk az ágyakat, az ágyneműt, Kovácsné — szólt a vállalatvezető. Kovácsné szeme felragyogott. Szeretett volna kirohanni, megnézni az ajándékot, de csak maradt, ahogy illik. Kovács Pál és gyermekei ér'hetetlern'il néztek a vendégekre. Kovácsné ugyanis meglepetésnek szánta az ajándékot: nem szólt róla otthon. t— Milyen ágyakati <— - ajanelvtárs. gyerek kérdezte a férje. Kováos Pál. — Nézzék meg lotta Mucsi László Erre mind a hét egyszerre felállt, s megindultak az ajtó felé. Milyen nagy volt az öröm! Mindenki vitt valamit az autóról. Lacika, Marika a vánkosokat, a szép szőke Aranka az egyik, Klári a másik paplant, Ilonka ée Péter a székeket, Pisti a lopedőkett — Használják egészséggel. — mondta búcsúzáskor Nagy elvtárs. Csomor Istvánné egy nagy zacskó cukrot adott a legkisebb gyereknek. — Osszátok el gyerekek, ezt nektek hoztuk. — mondta. • A tanácsválasztás előtt járt Kovács Páléknál II. Tóth Mária, kerületi népnevelő. Kevés volt az ágy a szobában a hét gyereknek. A népnevelő ezt leijegyezte noteszébe. armatúra-hegesztőüzemet, ahol naponta 800 tonna armatúra-szerkezetet állítanak össze. Üzembehelyeztek 5 nagy kőzúzdát, évi 5.5 millió köbméter teljesítőképességgel. A vasbeton-fedőlapok előállítására két üzem épült. Az említett, nagyszerűen gépesített, sőt automatizált segédüzemek segítségével a beton- és vasbetonmunkálatokat végző munkások számát így több mint 20 ezerrel csökkente' íék. A beton-komplexum' üzemein kívül két javítógépgyár is működik, amelyek a vízmű felépülése után önálló üzemekké válnak. Ezenkívül több gépkocsi javítóüaemet, famegmunkáló-komblnátot és több más segédüzemeket építettek. Ezeknek az üzemeknek az összterülete meghaladja a 100 ezer négyzetmétert. Az építkezés idején a vízierőmű környékén több mint 400 kilométer vasútvonalat fektettek le, több mint 200 kilométer betonút köti össze az építkezést és magát a vízierőművet Kujbisev várossal. Az építkezés terüetén több mint 200 kilométernyi magasfeszültségű áramvezetéket létesítettek. A kujbisevi vízmű építése a legélenjáróbb, legkorszerűbb és legnagyobb teljesítményű technika alÁ tanáesválasztás után azonnal beszélt Tóth Mária Mucsi László elvtárssal, ruhagyári tanácstaggal, a Kovács-család mostoha körülményeiről. Már másnap meglátogatta Kováesékat Mucsi László és Mári Sándorné, az Üzemi Bizottság termelési felelőse. A látogatás után a Ruhagyár műhelyeiben a napi munka elvégzése után bent maradtak a dolgozók ós ágyakat, székeket, ágyneműket készítettek. Frányó Józsefné, Lengyel Istvánné, Kocsis Mária, Hei Henrik, Gémes Sándor, Csáki József, Kocsmár Mihály, Botos László elvtársak, szívese™ dolgoztak a hót kis gyermek ajándékán. A II. kerületi tanács !s segítségére sietett a családnak. Dr. Bánfalvi Géza, a II. kerület főorvosa javaslatára már megkezdték a lakás rendbe hozását, a villany bevezetését. Igy kapott ajándékot a Kovács-család. Juhász Zsuzsa kalmazása nélkül elképzelhetetlen. Megfelelő gépek és mechanizmusok hiányában a munkálatok egyetlen ágát sem lehetett volna teljesíteni. Az építkezésen a főbb munkálatok több mint 95 százalékát gépesítették. 1954-ben a kujbisevi vízierőmű minden munkására körülbelül 5 kilowatt villamosenergia „jutóit". Ez azt jelenti, hogy minden géppel dolgozó építő átlagban 35— 40 ember munkáját végzi. A hatalmas kotrógépekkel dolgozó munkások többszáz, sőt ezer ember munkáját végzik. Igy például a 35 ezer kubikos munkáját végző nagyteljesítményű iszapszivattyút mindössze 35-en kezelik. A z építkezésen jelenleg 1700 különféle darú dolgozik. A' teherszállítást 283 szállítótraktor végzi. A földmunkálatoknál 110 különféle teljesítőképességű ée gyártmányú exkavátor, 283 földgyalú, 55 szárazkotró-markológép, a különféle gépkocsik százai, köztük a tíztonnás és huszonöttonnás jaroszlavi és mlnezki Diesel-billenőkocsik dolgoznak. Az építkezésen '>500 villanymotort találunk, 160 ezer kilowattos ösrateljesítőképességgel. Ezek a motorok 1 millió 125 ezer ember kézierővel végzett munkáját képesek helyettesíteni. Az építkezésen összesen több mint 9 ezer gép é8 mechanizmus működik. Ez az év döntő jelentőségű a kujbisevi vizierőmü építésében. Ebben az évben helyezik ugyanis üzembe. Most már a különböző létesítmények rövidesen megkezdik működésüket. Először az alsó hajózási zsilipeket kell üzembehelyezni, mégpedig május l-ig. E zsilipeket azért kell erre az időpontra üzembehelyezni, mert a két oldalról zárógátak közé szorilott Volga már nem önthet ki önkényesen az ártéri területekre, mint régebben. A Volgát most kényszerítik először arra, hogy minden vizét az ember készítette mederben hömpölyöghesse végig. A folyó sebessége olyan nagy lesz a vizierömtinél, hogy a hajók nem tudnak majd fel felé haladni rajta. Kerülő úton, zsilipeken kell dtbocsálani őket. S ha a zsilipeket nem helyezik üzemhe n Volna áradásáig, a folyón meghiúsul a hajózás. Ezért hát az építők május l-ig minden navot számbavesznek. N. SZTOLJAROV 'A LIPCSEI VÁROSI színházban nemzetközi divatbemutatókat rendeznek. Ezeken az NDK, NyugatNémetország, Csehszlovákia, Magyarország. Lengyelország és Hollandia textil- és női ruházati ipara mutatja be legszebb készítményeit.