Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-30 / 75. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XI. ÉVFOLYAM, 75. SZAM SZERDA, 1955 MÁRCIUS 30. ARA: 50 FILLÉR vív ÉLJEN ÉS VIRULJON A MAGYAR ÉS A SZOVJET NÉP MEGBONTHATATLAN, ÖRÖK BARÁTSÁGA! A harc folyik tovább (P. I.) A francia Köztársasági Tanács négynapos vita után vasárnapra virradóra megszavazta a párizsi egyezményeket. Mi­után a nemzetgyűlés az elmúlt év utolsó napján szintén az egyez­mények mellett foglalt állást, a Köztársasági Tanács döntése azt jelenti, hogy Franciaország hozzájárult Nyugat-Németországnak az agresszív Északatlanti Szövetségbe való felvételéhez és fel­fegyverzéséhez és a békeszerető erők ellen létesített Nyugateurö­pai Uruó felállításához. A Köztársasági Tanács a párizsi egyezmények egyes szaka­szait jelentós többséggel fogadta el. Ebből a tényből alapvetően téves és elhibázott következtetés volna azonban arra a megállapí­tásra jutni, hogy a párizsi egyezmények népszerűek a Köztársa­sági Tanács előtt. Erről egyáltalán nincs szó. A párizsi egyezmé­nyek nemzetgyűlési ratifikációs vitája már meg kellett, hogy győzze a legelfogultabb párizsi jobboldali köröket is arról, meny­nyire idegen és ellenszenves a francia közvélemény előtt a né­metek újrafelfegyverzésének gondolata. Ezt a véleményt juttatta kifejezésre a francia nemzetgyűlés 1954. december 24-i szavazása, amikoris a nemzetgyűlés elvetette a Nyugat-Németország újrafel­fegyverzésére vonatkozó javaslatot. Csak a példa nélkül álló ha­talmas angol—amerikai nyomás következtében történhetett meg, hogy a nemzetgyűlés végül/s minimális többséggel megszavazta a párizsi egyezményeket. A francia Köztársasági Tanács döntése is csak ar.nak az egyre fokozottabban megnyilvánult angol és ame­rikai nyomás következtében született meg, amely már a nemzet­gyűlés állásfoglalását is ki!<ényszerítette. Rá kell azonban mu­tatni arra is, hogy a Köztársasági Tanács mai összetételében >— akárcsak a nemzetgyűlés — nem alkalmas arra, hogy hűen fe­jezze ki a francia nemzet akaratát. Figyelembevéve a Köztársasági Tanács jobboldali tagjainak ingadozó, kétkulacsos magatartását, a helyzet reális ismeretében r.em lehetett várni, hogy a szenáto­rok elvetik a párizsi egyezményeket, az a feltevés azonban, hogy a Köztársasági Tanács módosításokat fogad el az egyezményekkel kapcsolatban — indokolt volt. Az, hogy a ratifikálási vita végső eredménye nem a várakozásnak megfelelően alakult, szomorú bi­zonyítéka annak, hogy a Köztársasági Tanács tagjainak többsége a legelemibb felelősséget sem érzi népiével, hazájával szemben. Pedig a francia kormánynak — Mendes-France-nak épp­úgy, mint Edgár íaure-nak — megvolt minden lehetősége, hogy az érem másik oldalát is alaposan szemügyre vehesse. Amipia csak felmerült a Nyugatéulópai Unió gondolata, a Szovjetunió ál­landóan hangoztatta, hogy sem a Nyugateurópai Unió, sem pe­dig más, a békeszerető országok elleni agresszív szövetség nem fe­lel meg sem a nyugati államok érdekeinek, sem pedig a béke fenntartására irányuló' további széleskörű törekvéseknek. A szov­jet kormány jegyzékeiben és felhívásaiban rámutatott arra, hogy a Nyugateurópai Unió nem védelmi, hanem támadó-jellegü szö­vetség, következésképpen csak háborús célok megvalósítására al­kalmas. Ha a Nyugaté urópai Unióban résztvevő államok — mint hangoztatták — valóban békés szándékoktól eltelve szövetkez­tek, úgy ezt a célt csupán egy egész Európára kiterjedő szövetség keretén belül tudják elérni. Ezért javasolta a Szovjetunió kor­mánya a kollektív európai biztonság megvalósítását, amely lehe­tővé tenné, hogy Európa valamennyi állama kölcsönös megnem­támadási és segélynyújtási egyezményt kössön egymással. A nyu­gati államok a legképtelenebb kifogásokra való hivatkozással visszautasították a szovjet kormány javaslatát. Anglia és Fran­ciaország pedig még cikkor sem állt el a párizsi egyezmények .Ra­tifikálására vonatkozó elhatározásától, amikor a Szovjetunió kor­mánya bejelentette, hogy amennyiben az angol, illetve a francia kormány ratifikálná a párizsi egyezményeket, a Szovjetunió kor­mánya semmisnek tekintené a jelenleg is érvényben lévő szov­jet—angol és szovjet—francia kölcsönös segélynyújtási egyezmé­nyeket. Senki sem állíthatja tehát, hogy a Szovjetunió kormánya nem követett és nem követ el mindent annak érdekében, hogy jobb belátásra bírja a nyugati kormányokat. Mivel pedig ezek a kormányok a legcsekélyebb jelét sem mutatják annak, hogy haj­landók megfontolni és elfogadni a Szovjetunió javaslatait, a bé­ketábor kilenc államának képviselői a múlt év novemberének vé­gén Moszkvában megállapodtak abban, hogy közös védelmi elő­készületeket tesznek abban az esetben, ha sor kerülne a párizsi egyezmények ratifikálására. Ez azt jelenti, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus ailamok közös katonai főparancsnokságot kívánnak felállítani és összehangolják védelmi terveiket. Ez ter­mészetes is, hiszen a párizsi egyezmények által ismét életrehí­vott német militarizmus a legteljesebb mértékben veszélyezteti a Szovjetunió és a népi demokratikus államok biztonságát. A Nyugateurópai Unió létrehozása következtében szüksé­gessé vált védelmi jellegű intézkedések természetesen nem jelen­tik azt, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok a továbbiakban letérnek a békepolitika útjáról. Ellenkezőleg: a Szovjetunió és a béketábor többi országai fokozzák erőfeszítései­ket, hogy megteremtsék a tárgyalások lehetőségét a döntően fon­tos nemzetközi kérdésekben. Beszédes bizonyítéka e törekvések­nek Bulgáryin, a SzovjeUinio Minisztertanácsa elnökének leg­utóbb a TASZSZ tudósítója részére adott nyilatkozata, amelyben helyesli a nagj hatalmak államfői közötti tanácskozások gondola­tát és fontosnak tartja az osztrák államszerződés végleges aláírá­sára vonatkozó négyhatairni tárgyalások mielőbbi megindítását. A Szovjetunió kormánya tehát nem mulaszt el egyetlen al­kalmat sem. hogy elősegítse a nemzetközi feszülség csökkentését. Ahhoz azonban, hogy fáradozásai megfelelő eredménnyel járja­nak, a túlsó oldalnak is bizonyságot kell tennie, hogy érzi a béke fenntartásának kötelezettségéből reá háruló felelősséget. A béke­tábor a párizsi egyezmények ratifikálása után is tovább folytatja harcát a nemzetközi feszültség csökkentéséért, a béke további fenntartásáért. Ereje és céljai — mert e célok az emberiség leg­fontosabb céljai is — biztosítják számára az agressziós erőkkel szembeni győzelem minden feltételét. „Igyekszünk, hogy a mienk legyen a felszabadulási serleg!" Tudósítás az újszegedi gyárból, ahol nagy elhatározás születelt Az Újszegedi Kender-Lenszövő Vállalat minden üzemrészében ez most a jelszó: „Jó munkával hagy­juk el a Budapesti Kender-Juta­gyáral, hogy miénk legyen a fel­szabadulási serleg!" A jelszó nyo­mában nem maradnak el a tettek és et t legfontosabb­Miről van szól A len- és kender­iparban a felszabadulási serleg el­nyerésére egyformán esélyes a bu­dapesti és az újszegedi gyár is. Hétfőn a budapestiek vezetlek, de az újszegediek az élre akarnak tör­ni, az ünnepi műszak hátralévő napjaiban. Sokat lehetne arról ír­ni. hogy az újszegedi gyár műszaki gárdája, a munkások — az egész kollektíva — milyen lelkesen végzi munkáját, a kitüntelö elismerés: a felszabadulási serleg kiérdemlésé­A gyár történelének legszebb eredményei A felszabadulási versenyben, mű­szakban olyan eredmények szület­tek, amelyek egyedülállóak az új­szegedi gyár történetében. Hétfőn a szövődé vetésiervét 114,2 százalékra teljesítette. szövő gépen a napi vetésterv 33.360. Ezzel szemben hétfőn egy gépen 35.312 vetést végezlek; nagyot nőtt tehát a termelékenység- A szövődé hétfőn 3200 folyóméter anyagot adott terven felül. A kimagasló tel­jesítmények következtében nem kis dolog" az előkészítő üzemrészeknek biztosítani az anyagot a szövődé­nek. Nemrégen erősen mutatkozott pamutcséve hiány. Intézkedtek, hogy az előkészítő üzemrészek győzzék a szövődél pamu't-csévével. Az auto­mata szuper-gépeken kúpos csévé­lést végeznek. A szuper-gépeken eddig csak len- és kender árut csé­véllek. De még így is mutatkozik olykor egyik, vagy másik gépnél vetülékhiány. Fontos ezt megszün­tetni. Az újszegedi gyárban az első negyedévi exporl-tervnek — mint jelentettük — március 23-ig nem­csak eleget tettek, hanem 20 400 négyzetméter anyaggal túl is telje­sí lettek. Az export árunál minőségi kifogás egyetlen esetben sem volt. Kedd reggelre pedig új győzelem szülelett; az első negyedévi nyers­áru termelési tervüknek elegei tettek. „Hogy mienk legyen a serleg" Műszaki vezetőkkel, a különböző üzemrészekben dolgozó munkások­kai beszélgettünk. A sikerek — és ez így .van jól — nem kápráztatták el őket. Tudják, sokat kell tenni azért, hogy még gazdaságosabbá tegyék a termelést, jobb legyen a minőség s a legjobban meggyőzzék anyaggal az előkészítő üzemrészek a szövődét. Decker Béláné a VI-Os szövőpar­ti művezetője. Hétfőn a VI-os par­ti gépeiről terven felül 260 folyó­méter anyag került le. Ehhez já­rult hozzá Kobajda József, az elő­ző műszak művezetője azzal, hogy kifogástalan minőségben adta át a gépeket Decker Bélánó partijának, — Ilyen lelkes verseny még nem volt az üzemben, mint a mostani — állapítja meg Decker Béláné.— A mi partink is egy szívvel-lélek­kel dolgozik. Nézzük is valameny­nyien müszakváltás után a telje­sítményeket, s boldogok vagyunk, ha azok jók. Eredményünket nem adjuk alább, hogy miénk legyen a felszabadulási serleg. Nem beszél többet, siet a szö­vőkhöz, hogy ahol szükséges, azonnal segítségükre legyen. Kü­lönben az ő partijához került há­rom nap eredménye alapján a szép vándorzászló. A 12 szövőparti kö­zül ők voltak a legjobbak. Fogas Andrásné szakavatott kéz­zel kezeli gépeit. Szavát adta ar­ra, hogy a nagy évforduló tisztele­tére teljesítményét 150 százalékról 155-re emeli. 180 százalékot ért el, kifogástalan minőséggel. Első ne­gyedévi tervét több mint egy hó­napja befejezte. Röviden lehet ve­le beszélgetni, hiszen most minden perc drága. Azt mondja: — Jó. lenne, ha a serleget mi nyernénk el. Mindannyian, a'mun­kánkkal akarunk rászolgálni arra, hogy a serleg hozzánk kerüljön Iparkodunk, hiszen ez a mi érde­künk. „Nem akarjuk más üzemnek átengedni" Farkas Ferencné is a kiváló szö­vők közül való. Adott szavát ápri­lis 4 tiszteletére becsülettel meg­tartotta, vállalásán felül termel. Gépéről naponta általában 20 mé­terrel több anyag kerül le. A serleg elnyeréséhez ő így járul hozzá. — Igyekszem megszőni gépeimen azt, ami lehetséges — mondja, s az­tán a felszabadulási serlegről így beszél: — Meg akarjuk szerezni! S ezért nemcsak a szövődében, hanem az előkészítő üzemrészekben is becsületesen dolgoznak. A kop­szolóban Vadlövő Ilona ifjúmunkás régebben nem érte el a 100 százalé­kot. Hétfőn termelési eredménye 108 százalék volt. Javított munká­ján, hogy ne kelljen pironkodnia. Egész újság kellene ahhoz, hogy leírjuk azoknak a neveit, akik vál­lalásaikat teljesítették, túlteljesítet­ték; odaadóan munkálkodnak a serleg kiérdemléséért. Azért néhány közülük: Bárány Istvánné stoppoló hétfőn 340 folyóméter napi terve helyett 500 folyóméter anyagot adott ki kezéből. Modróczki János szárazkikészítő, Kocsis Istvánné festő, Kovács Rozál felvető, Bálint Lászlóné cérnázó, Szabolcski Béláné orsózónő messze túlteljesítette napi tervét. ».. Folyik a munka a gyárban, a közelgő nagy évforduló méltó kö­szöntéséért, a serleg. elnyeréséért. Kié lesz a serleg? Az újszegediek azt mondják: „Nem akarjuk más üzemnek átengedni." Persze, a bu­dapesti üzem sem hagyja magát, a többi is igyekszik. Kj kerül ki győz­tesként? Nemsokára eldől... Kívánjuk az újszegedi gyár dol­gozóinak — jelszavuk szerint — hagyják el jó munkával a budapesti üzemet; így övék lesz a szép ser­leg! Morvay Sándor Ujabb üzemek teljesítették az első negyedévi tervel A felszabadulási versenyben, mű­szakban elért szép eredmények kö­vetkeztében most újabb szegedi üzemekből érkezett annak híre, hogy az első negyedévi tervet tel­jesítették. A SZEGEDI KENDERFONÖ KÖTÉLGYÁRA napokkal ezelőtt teljesítette első negyedévi tervét. AZ ÜJSZEGEDI LÁDAGYÁR dolgozói első negyedévi tervüket tegnap teljesítették. Kiváló munká­val megszüntették az anyaghiányból eredő régebbi elmaradásukat. Fel­szabadulási műszak megkezdésekor ígérték a dolgozók, hogy negyedévi tervüket egy nappal előbb befeje­zik. Nem egy nappal, hanem két nappal előbb tettek eleget a ne­gyedévi terv valóraváltásának. A GYUFAGYÁR dolgozói tegnap délelőtt 10 óra 30 perckor teljesítették első negyedévi tervük* t. Ünnepségek Szegeden hazánk felszabadulásának 10. évfordulóján Szerte a városban gazdag, válto­zatos ünnepségek lesznek felsza­badulásunk 10. évfordulója alkal­mából. Az Orvosegyetem pénte­ken délután 5 órakor rendezi meg a megemlékező ünnepséget a Du­gonics téri kultúrteremben, ahol dr. Ivanovics György akadémikus, kétszeres Kossuth-díjas, a Mikro­biológiai Intézet igazgatója tart előadást. Szombaton délelőtt az Ady téri egyetemen a Tudomány­egyetem és a Főiskola rendez fél 11 órai kezdettel felszabadulási ün­nepséget. Áz általános és a középiskolák­ban ugyancsak szombaton délelőtt emlékeznek meg felszabadulásunk 10. évfordulójáról. Délután, este az üzemekben, a kerületekben, terme­lőszövetkezetekben, intézmények­ben ünnepi pártnapot tartanak, amelyeken kultúrműsort is mutat­nak be a kultúrcsoportok tagjai. Este 7 órakor a szegedi Nemzeti Színházban premier lesz: bemu­tatják Shakespeare: -Vízkereszt­című vígjátékát. Vasárnap már a kora reggeli óráktól kezdve különböző sport­rendezvények lesznek a városban. Este fél 7-kor pedig a munkás­paraszt és a tanuló ifjúság a Beloiannisz térről fáklyás fel­vonulást rendez. Este fél 7-kor találkoznak a fia­talok, majd végigvonulnak az Is­kola utcán, a Sztálin sétányon a pártház előtt, majd a Sztálin kör­úton a Takaréktár utcán, a Szé­chenyi téren át érkeznek a Klau­zál térre, ahol végetér a nagy ün­nepet köszöntő DISZ fáklyás fel­vonulás. Április 4-én zenés ébresztő kö­szönti a város lakóit. A szegedi dolgozók munkahelyükön találkoz­nak reggel és a meghatározott fel­vonulási útvonalakon ünnepélye­sen, zászlókkal, feliratokkal, transzparensekkel, énekszóval, együttesen vonulnak fel fél 10-re a Klauzál térre, ahol 10 órakor kez­dődik az ünnepi nagygyűlés, ame­lyet a Magyar Dolgozók Pártja Szegedi Bizottsága, Szeged Város Tanácsa és a Hazafias Népfront Szegedi Bizottsága rendez. Beszédet mond Komócsin Zol­tán elvtárs, az MDP Központi Vezetősége Revíziós Bizottságá­nak tagja, az MDP Központi Vezetősége agit.-prop. osztályá­nak vezetője. A nagygyűlés után a párt, a ta­nács. az üzemek, a tömegszerveze­tek és mozgalmak képviselői a vá­ros dolgozói nevében megkoszorúz­zák a szovjet hősök Széchenyi téri emlékműveit. A koszorúzás után a nagygyűlés résztvevői együttesen mennek el a Dugonics temetőbe, ahol a szovjet hősök emlékmüvét is megkoszorúzzák. Délután sportrendezvények lesz­nek a város különböző sportpá­lyáin. Este. a szegedi Nemzeti Szín­házban ünnepi díszelőadás lesz. amelyen a szegedi Nemzeti Szín­ház művészei, Szeged különböző ének- és tánckarai is szerepelnek. Fellép az ünnepségen Major Ta­más kétszeres Kossuth-díjas, -Ki­váló művész-> és Jámbor László, az Állami Operaház Liszt-díjas mű­vésze. A nagv évforduló ünnepi programja a Tiszaparton rendezen­dő látványos tűzijátékkal fejező­dik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom