Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-30 / 75. szám

OÉIMIGYHRORSZBG SZERDA, 1955 MÁRCIUS 30. tártélei ás pártépités A tag- és tagjelöltfelvétel tapasztalatai a szegedi járásban Sok hiba volt ax elmúlt évek so­rán a tag- és tngjelöltfelvétellel a Mogedi járásban. Nem volt ritka az olyan eset, hogy két-három eszten­deig kellett egy-egy tagjelöltnek várnia, amikorra megkapta párt­tagsági könyvét: vagy elfogadta a taggyűlés a tagjelöltnek jelentke­zőket, de a járási pártbizottság sem a tag jelöltkönyvet, sem az elutasí­tást nem juttatta el at alapszer ve­zethet. A tag- és tagjelöltfelvétel hely­zetéről tanácskozott nemrég a já­rási párt-végre!) ajtőbizo ttság. Ezt lövőiden a függetlenített községi púrltltkárokat ós az instruktorokai tiivta össze, hogy elmondják ta­pasztalataikat, javaslalalkat a tag­létszám növelésére és ezzel együtt a tagdíjfizetés megjavítására. Megállapítható, hogy a járás te­rületén elsősorban azért kevés a tagjelöltfelvétel, mert a tandcsvá­lasztdsok idején felvilágosító mun­kával megbízott pártonkivüliekkel a választás befejezése óta a párt­szervezetek HffH foglalkoztak. Pedig minden községben volt jőnéhány olyan pártonkívüli tsz-tag és dol­gozó párásat, aki a választás után is szívesen vállalt volna pártfel­rtlatokát, ha a pártszervezet meg­bízza munkával. Kisteleken löbb mint 450-en, jórészt párton kívül lek dolgoztak a tanácsválasztás sikeré­ért és ezek közfii Horváth Sándor községi párttitkár esak hármat tud megnevezni Kuceena László, Varga Mária és Mészáros Sándorné sze­mélyében, akiket tagjelöltnek fel­vottek. Ez a bolyzetkép vonatkozik a. szegedi járás többi községére is, <le megyénkben általánosan tapasz­talható, hogy a választási, a béke­kölcsön jegyzési mnnkákban kitűnt pártonkivülieknek — mind a me­zőgazdasági, mind az üzemi dolgo­zók közül — elenyészően kevés ré­®ae került be a tagjelöltek sorába. 'A" tagjelöltfolvétel érdekében foly­tatott politikai mnnka módszereiben is található a szegedi járást illető­on hiba. Lúgos Ferenc elvtárs, já­rási párt-instruktor egyes pártve­zetők tagszervezési „módszereiről* igy beszél: — Ujj László szöreg! pártvezető­ségi tag magáhozvett egynéhány belépési nyilatkozatot és ellátoga­tott a pártonkívüli ismerőseihez. Á köszönés után Ujj László odatette a belépési nyilatkozatot az asztalra mondván, hogy Itt az alkalom, lép­jen bo a pártba, Írja alá a nyilat­kozatot. Természetesen nem vezetett eredményre ez a helytelen módszer. Sajnos sokholyt így „agitálnak" az állandó szívós politikai meggyőző munka helyett. 'A pártcsoportok sem tevékeny­kednek kellően a tagjelötifelvétel sikeréért a járásban. A termelőszö­vetkezetekben, vagy a községekben százszámra találhatók kiváló tsz­tagok, a beadásban, adófizetésben élenjáró dolgozó parasztok, akikkel a pártcsoportok nem foglalkoznak; nem boszélgetnok velük arról, hogy az osztályához hfl, a termelésben, uz állampolgári fegyelem betartásá­ban példamutatóknak a pártban a helyük. Sem a pártesoportok, sem a pártszervezetek nincsenek még eléggé tudatában annak. h<%y a taglétszám növolése nemcsak szer­vezeti. hanem poljjikni kérdés is, inert erősebb, nagyobb ülőerejü párt sikeresebben munkálkodhat a népjólét további emelésén. A tagjelöltekkel való foglalkozás sem kielégítő a szegedi járásban. Ml ennek az okat Elsősorban az, hogy nem bízzák meg mindenütt pártmunkával, pdrtmegbizatdsokkai a tagjelölteket; másodszor nagyon sokszor késve intézik el a megér­demelt taggdnyilyánitást. Nem ter­jedt még el a járásban az a jó módszer, amit a kisteleki pártbi­zottság meghonosított, hogy Kucso­ra László ós Varga Mária tagje­lölteket például pártmegbizatásként a DISZ palronálásával, sogílésével bizta meg. Ugyanígy a többi párt­tagjeíölteknek Is adtak megbízá­sokat, amelyek végrehajtásával le­mérték a párthoz való hűséget, s amelyek mulatták, melyik tagje­lölt érdemli ki a taggá való fel­vételét. Legtöbb pártszervezetben megtalálhatók az úgynevezett „sza­kállas tagjelöltek", akiknek felvé­telére több m'nt másfél-két. évo n™ került sor. Deszken például nem­régen vették fel tagnak Pálmai Máriát, aki két és fél évig volt In tjeiül t és kétszer adta bo a tag­ló'véli 11 kérelmet, ami mind a kót­s-.er i kallódott. Kiss Antal észent­űrt i óta tagjelölt és azóta nem is flze- sik egész megyénkre, de különösen tett tagdíjat. Az ilyen példák bi­zonyítják, hogy a pártszervezetek nem foglalkoztak a tagjelöltekkel, s amikért a járási pártbizottság sem vonta kellő mértékben felelősségre a pártszervezetek vezetőit. A párt a munkásosztály élcsapa­ta, szervezett csapata. Tehát meg­engedhetetlen, hogy egyes járások­ban rendezetlenek a párt sorai. Nem lehet tovább- is „mellékkér­désként" kezelni * tag- és tagjelölt­felvétett. A pártvezetők, párttagok egyforma feladata a taglétszámnak élenjáró munkásokkal, dolgozó pa­rasztokkal és a néphez hü értelmi­séggel való növelése. Ez vonaiko­a szegedi járásra. Elsősorban a termelőszövetkeze­tekben keli erősíteni a pártszerve­zeteket az érdem szerinti rendkí­vüli taggányilvánítással. A terme­lőszövelkezeti új pártszervezetek létrehozása a közös gazdálkodás mogjavulásának is egyik záloga. A szegedi járási DISZ-szervezete­ket is felelősség terheli a tagjelölt­felvétel gyenge eredményeiért. Te­remtsenek életerős, jól működő, gazdagprogramú DISZ-szervezeteket a járásban, mert ez is egyik elő­feltétele a lagjeíöltfelvétel megja­vulásának. (Tóth) Számos vezető propagandistát könyvjutalomban részesítettek do'íjozó parwBt V&t . 13521 adótermében. A kongresszusi anyag tanulásé­nak befejező részéhez érkeztünk el. Az előkészítő után Lövő Ferenc elvtárs, a megyei párt-végrehajtó­bizottság másodtitkára mondott beszédet a megye vezető propa­gandistáinak. Hangsúlyozta Lövő elvtárs, hogy nem formalitásnak tesz eleget, amikor a megye vezető propagandistáinak megköszöni ed­digi munkáját. Ez az értekezlet kifejezője volt a megyebizottság részéről a propagandisták fokozot­tabb megbecsülésének, mert a pro­pagandistáknak nagy szerepük van a falusi politikai munkáról és a politikai helyzetről, a párt feladar tairól szóló nagyjelentőségű párt­határozatok végrehajtásában. —i A propagandistáktól is függ az — mondotta —, hogy a párt­tagság helyesen értelmezze és hajt­sa végre a határozatokat és min­den tudásukkal küzdjenek a párt politikájától való elhajlásokkal, ferdítésekkel szemben. Lövő elvtárs utalt arra, hogy a pártpropaganda munkában az elő­ző évekhez viszonyítva Csongrád megyében ha vannak is némi eredmények, de nincs megfelelő fordulat számos pártszervezetben a propagandamunkát illetően. Prob­léma van a tanulási fegyelemmel is. — Most arra kell törekednünk — mondotta —, hogy A párt című té­megyei párt­a következő - konferencia­mát minél több párttag és a párt­oktatásba bevont pártonkívüli is megismerje • ezáltal tevékeny ré­szeseivé váljon a párthatározatok végrehajtásának. Ezalkalommal a végrehaj tóbizottság propagandistákat ­és szemináriumvezetőket — része­sítette munkájuk megbecsülése és elismerése jeléül könyvjutalom­ban: Nagy Károlyné és Annus Ist­ván SZKP Történet vezető propa­gandisták, Papdi János és Nagy László alsófokú vezető propagan­disták, továbbá Vincze Antal és Kertész Ilona Szeged, dr. Fügi Ká­rolyné és Kiss Ferenc Hódmezővá­sárhely, Sáska István Szeged járás, Torma István és Kiss János Csong­rád, Almási Imre Szentes és Jenei Imre Makó járás. Dobó elvtársnő, a megyei pártbizottság oktatási fe­lelőse hangsúlyozta: a könyvjutal­makat azok kapták, akik legoda­adóbban, legkiválóbban végezték propagandista pártmegfotoatésukat. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a többi propagandisták munkáját nem becsüli meg a párt. Arra kér­te végül az elvtársakat, hogy a jövőben még fokozottabb szorga­lommal, odaadással végezzék az egyik legszebb pártmunkát, a kom­munisták politikai és elméleti ok­tatását és nevelését, HÍREK Az írószövetség szegedi cso­portja ma, szerdán este 7 órakor vitát rendez Horváth Mihály utca 3. szám alatti helyiségében. Vita­vezető Halász Előd egyetemi ta­nár. A vita tárgya Vajtai István főiskolai docens "A költészet va­rázsa* című tanulmánya, amely a Tiszatáj februári számában jelent meg. Az EötrOs Lóránd Fizikai Tár­sulat rendezésében Pál Lénárd, a fizikai tudományok kandidátusa tart előadást -Ferromágneses fél­vezetők (Ferritek)* címmel, ma, szerdán este 6-kor a Kísérleti Fi­zikai Intézet Beloiannisz téri elő­adótermében. -Szeged környékének földtani kialakulása., címmel Mihaltz Ist­ván kandidátus tart előadást csü­törtökön este 6 órakor az Ady Téri Egyetem Természettudományi Kari előadótermében. A Közlekedés és Közlekedésépí­tési Tudományos Egyesület szege­di csoportja ma, szerdán délután 5 órakor az MTESZ központi he­lyiségében előadást rendez "A Szovjetunió autófuvarozásának fej­lődésé*-ről. Előadó Hidasi György, a Budapesti Autóközlekedési Igaz­gatóság vezetője. — Ötlet napot tartottak a Szegedi Konzervgyárban. A dolgozók 11 fi javaslatot tettek és ezekből a hely­színen 62-őt dijaztak, 15-öt pedig mint újítást fogadtak el. Képkiállítás nyílik szerdán dél­után 6 órakor Kobzdej lengyel festőművész képeiből a Móra Fe­renc Múzeum Horváth Mihály ut­cai képcsarnokában. A kiállítást Tombácz Imre elvtárs, a Városi Tanács Vb. elnökhelyettese nyitja meg. -Nyári zsanerfényképezés* cím­mel tart előadást Szántó György ma, szerdán este 6-kor az MTESZ központi helyiségében, az Optika és Kinotechnikai Egyesület rendezé­sében A Textilipari Műszaki és Tudo­mányos Egyesület rendezésében Marosi János főkönyvelő tart elő­adást -"Önköltség műszaki és szám­viteli szemmel" címen ma, szerda délután fél 6-kor az; MTESZ elő­Az Ismeretterjesztő Társulat iro­dalmi est-sorozatában hétfőn este «A világirodalom humora" címmel tartott előadást a Juhász Gyula kultűrotthonban. Az előadás igé­nyes és szórakoztató volt. A színé­szek — Miklós Klára, Lontay Mar­git, Kormos Lajos, Kovács János és a konferáló Mezey Lajos — ko­moly sikert arattak. •"Fejlődő nehéziparunk" címmel vetítettképes előadást tart Inotáról és Komlóról Barkay Tamás mér­nök és Arányi Pál főmérnök csü­törtökön délután háromnegyed 5-kor az Építők Műszaki Klubjá­ban, Kelemen utca 5. szám alatt. Az előadást az Építők Műszaki Klubja és az MTESZ rendezi. Min­den érdeklődőt szívesen látnak. — A Textilművekben a C-mű­szak dolgozói közül 113-an jelent­keztek faültetésre. A mai napion közvetlenül a műszak befejezése után együtt indulnak el, hogy a Keramit Téglagyár környékét cse­metefákkal ültessék be. o4 &atátdáqi Ctánafi Aiaei „A kultúrált magatartásra való nevelés* címmel vitát rendez a Magyar-Szovjet Társaság pedagó­giai szakosztálya ma, szerdán dél­után 5 órakor a társaság klubjá­ban, Horváth Mihály utca 3. szám alatt az első emeleten. Vitavezető dr. Berki Imre igazgató. Klubestet rendez az MSZT váro­si titkársága, a TTIT és a Törté­nelmi Társulat Délalföldi Csoport­ja ma, szerdán este fél 8 órai kez­dettel az Ismeretterjesztő Társulat klubhelyiségében, Horváth Mi­hály utca 3. szám alatt a második emeleten. Végh Joachim pedagó­giai főiskolai tanár tart előadást "Magyar—orosz történelmi kapcso­latok* címmel. KutasI Mihály főmérnök I. Ko­zínev "A termelés minőségének megjavítása* című tanulmányát ismerteti pénteken este 6 órakor az MTESZ központi előadótermé­mében, Horváth Mihály utca 3. szám alatt a magyar—szovjet ba­rátsági hónap keretében megren­dezett klubnapon® t­Raab kancellár elfogadta a Moszkvába száló meghívást (MTI). Az AFP jelenti, hogy a kedd délelőtt tartott osztrák mi­nisztertanács után hivatalos kom­münikét adtak ki Julius Kaab kancellár moszkvai útjával kap­csolatban. A közlemény kijelenti: „Abban a szovjet válaszban, ame­lyet Molotov szovjet külügyminisz­ter adolt Norbert Bischoffnak, Ausztria moszkvai nagykövetének, a Szovjetunió hivatalosan meghív­ta Raab kancellárt ég az osztrák kormány több más tagját, látogas­sanak el Moszkvába. A miniszter­tanács elfogadta ezt a meghívást. Julius Raab kancellár, Adolf Schii­fer alkancellár, Leopold Figl kül­ügyminiszter és Brunokreisky kül­ügyi államtitkár április ll-én uta­zik Moszkvába• Az osztrák kor­mányküldöttség kísérletét a legkö­zelebbi napokban állítják össze". A francia sajtó kedvezően fogadta Bulganyin nyilatkozatát * Párizs (TASZSZ) A hétfő reggeli párizsi lapok figyelmének közép­pontjában Bulganyin nyilatkozata áll. A lapok vezető helyen közöl­ték a nyilatkozat szövegét és a hozzáfűzött kommentárokat. A la­pok kivétel nélkül nagy nemzet­közi jelentőséget tulajdonítanak a nyilatkozatnak. A Figaro hangsúlyozza, hogy Bul­ganyin nyilatkozata "kedvező be­nyomást* keltett Párizsban. A sajtó közli a francia külügy­minisztérium nyilatkozatát Bulga­nyin válaszával kapcsolatban. Akár Eisenhower sajtóértekezle­téről, akár Bulganyin marsall ré­széről a TASZSZ hírügynökségnek adott nyilatkozatról, akár az an­gol külügyminisztérium szóvivőjé­nek kommentárjáról van szó — mondja a francia külügyminisz­térium nyilatkozata — az angol, az orosz, és más hivatalos forrá­sok módot adnak annak megjö­vendölésére, hogy újabb tárgyalá­sok indulnak Kelet és Nyugat kö­zött .., Tegyük országos mozgalommá a mulasztás elleni harcot! Klet Gyula oktatásügyi miniszterhelyettes nyilatkozata Kiss Gyula oktatásügyi miniszter­helyettes nyilatkozatot adott a Ma­gyar Távirati Iroda munkatársá­nak, melynek során többek között a következőket mondotta: — Kevés az olyan család, ame­lyet közvetlenül ne érintene az egy­millión jóval felüli általános isko­lai tanulók nevelése, oktatása. Ér­demes elgondolkodni azon, hogy ha­zánk lakosságából minden nyolca­dik tanköteles korú gyermek, ál­talános iskolai tanuló. — Mind tu­datosabb a felismerés társadalmunk részéről: hazánk jövőjét igen nagy mértékben az iskolák padjaiban ké­szítjük elő. E megállapításokat 6zámok is igazolják: az 1953—1951. tanévben általános iskoláink VIII. osztályában 110.420 tanuló iratkozott be, háromszor annyi, mint 1937— 1938-bant a népiskola, a polgári is­kola és a gimnázium megfelelő osz­tályaiba. Gyökeres változást jelen­lett ez líz év alatt. Még sem mond­hatjuk el, hogy etéren nincs már tennivaló. 'A mulasztások száma ugyanis különösen ősszel és tavasszal jelentősen emelkedik, ami egy­ben azt is mutatja, hogy ez el­sősorban a mezőgazdasági vi­dékek problémája. Az alapvető ok kétségtelenül az — folytatta Kiss Gyula —, hogy egyes szülők még mindig nem lát­ják kellően az általános Iskolai ok­tatás jelentőségét. Pedig népi de­mokratikus államunk nz 1951. évi 15. törvényerejű rendeletben a kér­dés fontosságának megfelelően kü­lön ls szabályozta az iskolébajárást. A rendelet a törvény erejével ls ráirányította társadalmunk figyel­mét a nyolcosztályos egységes ál­talános iskola elvégzésének jelen­tőségére. A szülők közül azonban nem egy lebecsüli az iskolában megszerezhető tudást. Megfeledkeznek többek kőzött arról is. hogy az 1954—1955. tanévtől kezdődően a legtöbb szakmához ipari tanulónak sem javasolhatják azokat a fiata­lokat, akik nem végezték el az általános iskola nyolcadik osz­tályát. A mulasztások persze sokszor szü­lői önzésből is fakadnak. Mindig akad a ház körül munka, „végezze csak azt el a gyermek, az iskolát máskor ls megtalálja". Az igy gon­dolkodó szülök gyermekeinél a sok mulasztás miatt az is előfordul, hogy osztályt ismételnek. Az ilyen gyermekek szülei nem tesznek eleget állampolgári kö­telezettségüknek, mert a tanu­láshoz való jog a szülő számára egyben kötelezettséget is jelent. — Oktatásügyi kormányzatunk a mulasztások megakadályozására többféle intézkedést tett. — Míg azonban ezelőtt 2 évvel a mulasztás, lemorzsolódás elleni harc egyik főkérdése volt minisztériu­munknak, a tömegszervezeteknek, m nevelőtestületeknek, az úttörőszer­vezetőknek, addig ma ezi nem lehet elmondani. Erejét veszítette az az egészséges országos mozgalom is. amely felkarolta a mulasztás, le* morzsolódás elleni harcot- Sőt, elő­fordulnak — megyei és járási ok­tatási osztályaink részéről, — olyan, az iskolábajárás alóli felmentésre vonatkozó kérelmek, amelyek ellen­tétben állnak az 1951. évi 15. tör­vénnyel. Ezek a jelenségek is azt bizonyítják, hogy nem segitetlük kellőképpen megyei, járási szerve­inket. — A minisztériumnak Jobban kell biztosítania az Iskoláztatást tör­vény megtartását. Ennél a munká­nál a lehelő legnagyobb segítséget kell ndni a tanácsoknak. Alaposan és jól meg kell szervezni az ápri­lisban sorrakerülő új tankötelesek, az első osztályba lépő gyermekek összeírását. Nem maradhat ki egyet­len 6 éves gyermek sem az össze­írásból. Országos mozgalommá tesszük a mulasztás, a lemorzsolódás elle­ni hnreot — fejezte be nyilalkoza­tát Kiss Gyula oktatásügyi minisz­terhelyettes. Befejeződött az országos belkereskedelmi tanácskozás Áz országos belkereskedelmi ta­nácskozást kedden reggel folytatták az Országház kongresszusi termé­ben. Több felszólaló után Apró An­tal, a Magyar Dolgozók Pártja Po­litikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese emel­kedett szólásra. Elöljáróban matatta tanácskozás jelentőségét, majd így folytatta: A belkereskedelem dolgozói je­lentős feladatokat oldanak meg a lakosság jobb ellátása, a társadalmi termékek szétosztása terén. Az 1953 júniusa óta eltelt időszak alatt pártunk és kormányunk ko­moly erőfeszítéseket tett és jelentős eredményeket ért el a falvakban és a városokban egyaránt a dolgozók anyagi, kulturális színvonalának emelésében a lakosság jobb ellátása terén. Ezután részletesen ismertette azokat a helytelen nézeteket, ame­lyek iparunk és mezőgazdaságunk fejlődését gátolták, majd a követke­zőképpen folytatta: A szabadpiaci felhozatal lehető­ségét mi nem akarjuk csökken­teni és az állammal szembeni kötelezettségét teljesítő dolgozó parasztok a beszolgáltatás után fennmaradó termékeiket, állata­ikat a szabadpiacon továbbra is értékesíthetik. Ezt Központi Vezetőségünk határo­zata világosan kifejezésre juttatja s sz megnyugtató a dolgozó parasztok számára is. Természetesen a kormány nem fogja tűrni, hogy a szabadpiacon a kupecek, spekulánsok garázdálkod­janak. Mi, a párt. a munkásosztálv, az •sgész dolgozó nép számára félre­érthetetlenül leszögeztük a márci­usi határozatban, ljogy a szocializ­mus építését úgy folytatjuk, hogy 'llandóan növekedjék a termelés az iparban és a mezőgazdaságban egy­aránt, hogy ezen az úton állandóan 'avuljon a dolgozó nép anvagi és kulturális helyzete. Ez az egvedüli helyes és reális politika. (Lelkes 'aps.) A párt és a kormány meg van győződve, hogy az állami és a szö­vetkezeti kereskedelem dolgozói a megnövekedett feladatok teüesfté­seben becsülettel helytállnak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom