Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-29 / 74. szám

KEDD. 1955. MÁRCIUS 89. oElmiigybrors zíg A második honfoglalás Az ország nyugati részeit még magyar és német fasiszták csizmái tiporták, amikor megjelent a nagybirtok felosztásáról hozott kormányrendelet. A parasztságnak a földért, a megélhetésért folyó sokévszázados perében a kommunisták kimondták az utolsó szót: azé a föld, aki megműveli. Ennek a megfellebbezhetetlen ítéletnek a végrehajtására megyénkben és Szeged vidékén tíz évvel ezelőtt, 1945 március 29-én került sor. A késői unokák, a Pallavicini cselédek, agrárproletárok, törpebirtokosok — akiknek már a dédapjuk ls várta ezt a napot — új honfoglaló gyűlésre jöttek öszsze a pusztaszeri Apád-emlékmű előtt. Csanytelekről, Sándorfalváról. Kistelekről már a kora reggeli órákban özönlöttek a feldíszített szekerek, gyalog és kerékpáron jöttek a dolgozó panasztok, hogy az akkori ideiglenes magyar kormány küldöttségétől átvegyék jogos örökségüket. Az ünnepi nagygyűlés után a földosztó bizottságok megkezdték munkájukat, s a pusztaszeri major környékén beütötték a földbe az első frissen faragott mezsgyekarókat. A pusztaszeri ünnepi gyűlésen az egyik felszólaló dolgozó paraszt azt mondta: "Valóravált, amit régen akartunk, földet és jogot kaptunk. Mi. parasztok azonban tudjuk, hogy a jogokkal nagy kötelezettségek is járnak. Fogadjuk, hogy ezeket a kötelezettségeket teljesíteni fogjuk. Szeretjük a földet, bevetjük, megműveljük azt, hiszen minden bevetett barázda országépítő munkát jelent. Építeni fogunk szívvel, lélekkel, mert most már a mi országunkat építjük-. 1945 március 29-én, amikor az új földhözjuttatottak kezükbe vették az első frissen nyomtatott birtokleveleket, örömkönnyek hullottak a pusztaszeri földre. Kérges, munkában elnyűtt kezek morzsolgatták a felmarkolt rögöt s először mondhatták: ez most már a miénk. Tíz esztendő viszonylag nem nagy idő, de elég volt ahhoz, hogy az egykori zsellérek adott szavukat valóra váltsák. Sokkal jobb gazdák lettek, mint a föld grófi urai voltak. Hallatlan nehézségek és nincstelenség közepette is — vetőmag- és igaerőhiánnyal küzködve — bevetették s megművelték a földet. A pusztaszeri és a környékbeli dolgozó parasztok fogadalma, melyet 1945. március 29-én tettek. ma további jó munkára kötelezi a dolgozó parasztokat. Arra, hogy mint hazájukhoz hű emberek, becsülettel teljesítsék állampolgári kötelezettségüket. Legyenek még hűbb szövetségesei a munkásosztálynak, amely segített megvédeni a földet a visszaszivárgott osztályellenség, a földbirtokosokkal szemben. Termeljenek még többet s szakítsanak bátran a régi gazdálkodási módszerekkel. Ma, amikor vlsszaemléksziink a tíz év előtti eseményekre, kötelességünk, hogy lerójuk hálánkat a nagy szovjet nép és hős hadserege iránt, mely hozzásegített bennünket a joghoz, a föld birtoklásához. Százszor és ezerszer köszönjük azt a drága áldozatot, amelyet értünk hoztak... Az eddig elért eredmények alapján lehetőség van Csongrád megyében a tsz-ek nagyobb arányú fejlesztésére Élenjáró dolgozók megyei értekezlete Hódmezővásárhelyen Több kiváló egészségügyi dolgozót tüntettek ki Az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének akliva ülése Vasárnap délelőtt 10 órakor megyei aktíva ülésen emlékeztek meg Csongrád megye egészségügyi dolgozói szakszervezetük 10 éves fennállásáról. Az aktivaiilésen dr. Székely Alfréd TB elnök elvtárs beszámolójában Ismertette az OrvosEgéezségiigyi Dolgozók Szakszervezetének tízéves fejlődését. 'Az Orvos-Egészségügyl Dolgozók Szakszervezete Országos elnöksége nevében dr. Szabó Zoltán elvtárs, országos elnök kívánt további eredményes gyógyító, kutató munkát Csongrád megye egészségügyi dolgozóinak. A megye; aklívaülésen nyújtották ik a „Kiváló egészségügyi dolgozó" jelvényt Térjék Mihályné elvtársnőnek, a kútvölgyi szanatórium iib. elnökének és dr. Berkes Pál elvtársnak, a Szegedi Rendelőintézet szakorvosának. „Kiváló dolgozó" jelvényt adományozták továbbá Daróczi István elvtársnak, a makói kórház üb. elnökének és Virágos László elvtársnak, a szentesi kórház ápolójának. | , , ; lU ,,, ..atilDicsérő oklevelet kapót; még 12 egészségügyi dolgozó, valamint a hódmezővásárhelyi kórház Szakszervezeti Bizottsága és Szeged Járási alapszervezet. A kitüntetettek nevében dr. Berkes Pál elvtárs mondott köszönetet kormánynnk elismeréséért, s tett ígéretet arra, hogy munkájukban továbbra is a legtöbbel, legjobbat nyújtják. — A tavaszi vetés, talaj előkészítés nagy munkájában továbbra is a szegedi járás az első a megyében. Minden községben jól kihasználták a múlt heti napos, meleg időket s 103 százalékra teljesítették a tavaszi búza vetési tervét, A legtöbb községben már befejezéshez közeledik a tavaszi árpa és a zab vetése is, — Szeged 2-es postánál Békési Pál rovatoló és Farkas Kálmán csomagkézbesítő elérte, teljesítette a sztahánovista feltételeket. Továbbra is kiváló munkát végeznefc, ,1 , ,. , Az MDP Csongrád megyei Párt- év alalt milyen nagyot végrehajtóbizottsága meghívására szombaton megyei értekezletet tartottak Hódmezővásárhelye® a termelőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói. A tanácskozáson Papp István elvtárs, a megyei tanács vb. elnökhelyetlese beszélt a termelőszövetkezetek eredményeiről és feladatairól. Szólt arról, hogy termelőszövetkezeteink az elmúlt öt Amíg 1950-ben mindössze 5 millió forint szövetkezeti alappal rendelkeztek a tsz-ek, 1954-ben a szövetkezeti alap már eléri a 32 millió forintot. Számos termelőszövetkezet mutatja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az elszór; kisparaszti gazdasággal szemben. A szocialista mezőgazdaságban a termelés fejlesztésének nincsenek határai — Ez érthető is — mondotta —, mert a táblás földeken közös erővel, a gépek segítségével a munka termelékenysége magasabb fokot ér el ég éppen ebben van a nagyüzemi gazdálkodás előnye az apró kisparaszti gazdaságokkal szemben. Amíg 1950-ben a megye termelőszövetkezeteiben az egy munkaegységre eső jövedelem átlag értéke 13 forint volt, addig 1954-ben már 23 forintot osztottak átlagosa® megyénk termelőszövetkezetei egy munkaegységre. — Ezek az eredmények mutatják, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésének a szocialista mezőgazdaságban nincsenek határai és csakis a többtermelés, a termékek bősége teremtheti meg a dolgozó parasztság felemelkedését, — erre viszont csak a kollektív nagyüzemi gazdaság képes. Papp elvtárs ezután arról beszélt, hogy pártunk és kormányunk milyen segítséget ad a termelőszövetkezetek fejlesztésére, tenyészállat, munkagépek, vetőmagvak, műtrágya, növényvédőszerek beszerzésére, épitkezésekre, ártézi kutakra. Jelenleg megyénk területén 187 termelőszövetkezet és tszcs működik 13.701 taggal, 103.440 katasztrális holdon. Ezenkívül 38 szakcsoport is van (állattenyésztő, rizstermelő, gyümölcstermelő, méhész, halász stb.) 2887 taggal- Az elmúlt gazdasági évben 1700 tag lépett termelőszövetkezeteinkben, de alakultak új termelőszövetkezetek is Szatymazon, Füldeákon, Hódmezővásárhelyen. A beszámoló a továbbiakban részletesen ismertette, hogy az állam hitelelengedéssel, a beadási kötelezettség csökkentésével, az ingyenes állatorvosi kezeléssel — amely az elmúlt évben 400 ezer forint megtakarítást jelenlet; a termelőszövetkezeteknek — milyen segítséget adott a tsz-eknek. Ma már löbb mint 160 kihelyezett agronómus is segíti a tsz-eket. Papp elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy gyakori még a szövetkezetekben a mintaalapszabály megsértése. Egyes szövetkezetekben eltűrik az alapszabályban megszabott mértéknél nagyobb háztáji gazdaságokat, másutt a szövetkezeti demokrácia betartásában van fogyatékosság. A továbbiakban arról volt szó, hogy jelentősen javult a tsz-tagok munkafegyelme. Ezt az is bizonyítja, hogy tavaly jelentéktelen terület maradt megkapálatlanul a megelőző évek 3—4 ezer holdjához viszonyítva. Javult az állattenyésztésben dolgozók munkafegyelme is, ennek következménye, hogy az egy tehénre eső tej hozam az elmúlt évben 250 literrel emelkedett, Igen nagy hiba termelőszövetkezeteinkben a még mindig számottevő állatelhullás. Kétségtelenül ehhez hozzájárulnak a még korszerűtlen épületek, de ez egyáltalán nem mentesíti agronómusainkat, állattenyésztési szakembereinket cs főleg állatorvosainkat a felelősség alól, A beszámoló ezután a közös vagyon fokozott megbecsülését hangsúlyozta, majd Papp elvtárs a márciusi párthatározatról beszélt s ennék alapján hangsúlyozta: pártunk változatlanul a termelőszövetkezetekben látja a parasztság felemelkedésének egyedüli útját; a mezőgazdaság szocialista átszervezése azonban csak az egyénileg gazdálkodó parasztok önkéntes elhatározása alapján valósítható meg. A termelőszövetkezetek további számszerű fejlesztésének alapvető feltétele annak a helyes célkitűzésnek megvalósítása, hogy a tsztagok jövedelme magasabb legyen, fejlődtek, mint a jól dolgozó középparasztoké. A pártszervezetek segítségével szükség van olyan politikai felvilágosító munkára, amely a dolgozó parasztság döntő tömegét a szövetkezeti ügy mellé állítja. — Különös gondot fordítsunk arra, hogy a tsz-tagok és egyéni parasztok közötti viszony baráti legyen. Állandóan népszerűsítsük az egyénileg gazdálkodó parasztok körében a termelőszövetkezeteket és az eredményeket, de a legkeményebben szembe kell szállniok az ellenség szövetkezet-ellenes aknamunkájával. Olyan légkört kell kialakítani falun, amely növeli a tsz-tagok önbizalmát, még szorosabbá fűzi a tsz-parasztok és egyéni gazdák barátságát, amely elősegíti már ebben az évben termelőszövetkezeteink számszerű növekedését, a termelőszövetkezeti mozgalom előbbre jutását. Ez most az egyik legfontosabb munkánk falun, s a pártszervezeteknek, a pártmunkásoknak, tsz-tagoknak, állami és gazdasági funkcionáriusoknak ezen a feladaton kell munkálkodniok — fejezte be beszámolóját Papp István elvtárs. A beszámoló utáni vitában igen sokan felszólaltak. Az értekezlet utolsó felszólalója Papp Sándor elvtárs, a megyei tanács vb-elnöke volt, aki különösen a tavaszi munkáknak olyan kiváló minőségben való elvégzésére hívta fel a figyelmet, hogy már ebben az évben a termelőszövetkezetek lényegesen nagyobb termésátlagot érjenek el, mint az egyéni gazdák. A termelőszövetkezetek állatállománya, takarmányellátása érdekében az idén a legnagyobb gonddal és körültekintéssel kell megszervezni a takarmánybetakarítást. Hangsúlyozta Papp elvtárs a tsz-pártszervezetek és DlSZ-szervezete megerősítésének fontosságát A termelőszövetkezetek és gépál'omások élenjáró dolgozóinak me+ gyei tanácskozása végül felhívást fogadott el Csongrád megye termelőszövetkezeteinek és gépállomásainak dolgozóihoz, majd Hegedűs Imre elvtárs, a megyei párt-végrehajtóbizottság mezőgazdasági osztályvezetője mondott zárszót. 9 kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai rendkívüli ülésen megtárgyalták a kerületek küzségpolitikai tervjavaslatát Tegnap, hétfőn mindhárom kerületi tanács végrehajtó bizottsága rendkívüli ülést tartott, amelyen megtárgyalták a kerületek községpolitikai tervjavaslatát. Az első kerületi vb. ülésén részt veitek az állandó bizottságok elnökei, a Városi Párt-végrehajtóbizottság, a Hazafias Népfront I. kerületi bizottságának kiküldötte. Mindhárom ülésen értékes javaslatok hang-l Zottak el az utak, a járdák felújítására, a közvilágítás, a csatornázás megjavítására stb., amelyek városunk szebbé tételét, a lakosság igényelnek kielégítésé; szolgálják. A tervjavaslatokat Szeged dolgozóinak javaslatai alapján készítették cl, amelyek rövidesen a kerületi, majd a városi tanácsülés elé kerülnek elfogadásra. JZédei László, a szegedi egyetem professzora három évtizedes kutatómunkájának, s ennek eredményeként megszületett algebrai és számelméleti sikereinek komoly megbecsüléseként a Kossuth-díj I. fokozatát kapta. A harminc éves kutatómunka! Nagy idő, s micsoda ei^edmények! A Pell-féle egyenletek több évszázados problémájának megoldása hosszú, kitartó munkát kívánt. A helyes megoldás felismerésére közel harminc éve jutott Rédei professzor. Azóta ez a kérdés végigkísérte egész kutató-útján. S ennek az útnak kétévtizedes szakaSZEGEDI KOSSUTH-DÍJASOK A számok kutatója szát a Horthy-jdők kultúr- és tudománypolitikai korlátai közt kellett megtenni. — Nem sok jót tudok mondani azokról az időkről — mondja Rédei professzor. — Huszonegyéves koromban doktoráltam Budapesten. Egyik professzorom azonnal meghívott tanársegédjének, de a minisztérium leirata értelmében még díjtalan gyakornoknak sem alkalmaz(Llebmann Béla te:veteie) Rédei professzort (a kép balszélén)) köszönti Kalmár László és Szőkcfalvi-Nagy Béla (a kép jobboldalán) egyetemi tanár és több munkatársa. tak, azzal a megindoklással —• szószerint idézem —, hogy „a díjtalan gyakornokok Idővel fizetésigénnyel lépnek fel". Hosszas utánjárással a „Rottenbiller-utcai Kereskedő- és Iparostanonc Iskolé"-ban óraadótanárként alkalmaztak három évig. Ezután még négy esztendeig kellett vidéken helyettestanári állással megelégednem, kezemben a doktori oklevéllel, mire kinevezett, rendes tanár lettem Mezőtúron. Minden kutatási lehetőségtől elzárva, szakemberektől távol, tizenhárom évet töltöttem vidéken. Ez abban az időben a tudományoktól való teljes elszigetelődést jelentette. De azért a hallgatókoromból magammal hozott problémákkal foglalkoztam. ttokkal pozitívabbá vált életem az egyetemen, főleg a felszabadulás után, amikor a tudományos dolgozók létszáma nagymértékben megnövekedett. A matematikus mindig egyedül dolgozott. A társszerzés fogalma, a kollektív munka gyümölcse szinte csak a felszabadulás óta ismeretes a magyar matematikai tudományban. Kutatásaim egyrésze már kollektív munka eredménye. Mintegy tíz dolgozatom jelent meg társszerzésben. — A Szovjetunióban az egyik vezető algebrista tudós rendszeres szemináriumokat tart a legjelentősebb kutatókkal, ahol a résztvevők beszámolnak a legújabb kutatási eredményeikről, s a közös tanácskozás alapján folytatják munkájukat. Meggyőződésem, hogy ez a munkamódszer egyik alapja a szovjetunióbeli algebrai kutatások rendkívüli sikerének. Kisebb arányokban mi is ilyen munkára törekszünk, mintegy hatan a legszorosabb együttműködésben dolgozunk. Ez a módszer az én kutatásaimat is kedvezően befolyásolta az elmúlt tíz évben. S valóban, ha csak Rédei professzor tudományos dolgozatainak számát tekintjük, akkor is azonnal szembeötlő a gyarapodás. A felszabadulás előtti húsz év alatt 52 dolgozatot írt, az elmúlt egy évtizedben pedig 60-at. Ez már magábanvéve is több, mint kétszeres teljesítményt jelent, de ebbe feltétlenül bele kell számítanunk a felszabadulás utáni két esztendő rendkívüli nehézségeit, az Algebra I. könyvének előkészítésére fordított öt évi munkát, a könyv két évet igénybevevő megírását és nyomdai előkészítő munkálatait. Már folyamatban van e könyvnek német nyelvű lipcsei kiadása is. Az Algebra II. megírásához is rövid időn belül hozzáfog Rédei elvtárs. A kollektív munka mellett másik figyelemreméltó elve az, hogy általában a legkézenfekvőbb problémákkal foglalkozik, a legáltalánosabb kérdésekkel, melyeket a köztudat problémamentes területeknek ismer. S ebben haladó elvi álláspont vezeti. ___ A tudományban a legkö-i """"" zönségesebb valójában a legjelentősebb — mondja Rédei elvtárs. A tudomány közvetlen, gyorsütemű fejlesztésében általában nem a különleges esetek, bancm a mindennapi kérdésen. a látszólag lezárt területeken Való kutatás a fontos. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy a még elvontnak látszó kérdések felfedezése idővel nem lehet jelentős. Ml eem cáfolná meg jobban ezt az állítást, mint a kúpszeletek ismerete, amely ma a tudomány számos gyakorlati területén nélkülözhetetlen, míg felfedezésük idején, a görög társadalomban csupán elméleti vívmány volt. Véglegesen lezárt, teljességgel megismert terület nincs. A felszabadulás előtti kutatómunkám idején is ösztönösen élt bennem e tétel, az elmúlt évtized alatt pedig tudatossá vált. Ennek alapján az általános, a számelmélet legtöbb területére kiható kéixlésekkel foglalkozom, hiszen a tudományban az egyszerű problémák alkotják a tömeget. JDédei professzor elvi nézeteinek helyességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy államunk a Kossuth-díj első fokozatával ismerte el az algebra és számelmélet területéin végzett kutatásainak új, nagyjelentőségű eredményeit. Kcrényi György 4