Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-29 / 74. szám

KEDD. 1955. MÁRCIUS 89. oElmiigybrors zíg A második honfoglalás Az ország nyugati részeit még magyar és német fasiszták csiz­mái tiporták, amikor megjelent a nagybirtok felosztásáról hozott kormányrendelet. A parasztság­nak a földért, a megélhetésért folyó sokévszázados perében a kommunisták kimondták az utol­só szót: azé a föld, aki megmű­veli. Ennek a megfellebbezhetet­len ítéletnek a végrehajtására megyénkben és Szeged vidékén tíz évvel ezelőtt, 1945 március 29-én került sor. A késői unokák, a Pallavicini cselédek, agrárproletárok, törpe­birtokosok — akiknek már a dédapjuk ls várta ezt a napot — új honfoglaló gyűlésre jöttek ösz­sze a pusztaszeri Apád-emlékmű előtt. Csanytelekről, Sándorfalvá­ról. Kistelekről már a kora reg­geli órákban özönlöttek a feldí­szített szekerek, gyalog és ke­rékpáron jöttek a dolgozó pa­nasztok, hogy az akkori ideigle­nes magyar kormány küldöttsé­gétől átvegyék jogos örökségüket. Az ünnepi nagygyűlés után a földosztó bizottságok megkezdték munkájukat, s a pusztaszeri ma­jor környékén beütötték a földbe az első frissen faragott mezsgye­karókat. A pusztaszeri ünnepi gyűlésen az egyik felszólaló dolgozó pa­raszt azt mondta: "Valóravált, amit régen akartunk, földet és jogot kaptunk. Mi. parasztok azonban tudjuk, hogy a jogokkal nagy kötelezettségek is járnak. Fogadjuk, hogy ezeket a kötele­zettségeket teljesíteni fogjuk. Szeretjük a földet, bevetjük, megműveljük azt, hiszen minden bevetett barázda országépítő munkát jelent. Építeni fogunk szívvel, lélekkel, mert most már a mi országunkat építjük-. 1945 március 29-én, amikor az új földhözjuttatottak kezükbe vették az első frissen nyomtatott birtokleveleket, örömkönnyek hullottak a pusztaszeri földre. Kérges, munkában elnyűtt kezek morzsolgatták a felmarkolt rö­göt s először mondhatták: ez most már a miénk. Tíz esztendő viszonylag nem nagy idő, de elég volt ahhoz, hogy az egykori zsellérek adott szavukat valóra váltsák. Sokkal jobb gazdák lettek, mint a föld grófi urai voltak. Hallatlan ne­hézségek és nincstelenség köze­pette is — vetőmag- és igaerő­hiánnyal küzködve — bevetették s megművelték a földet. A pusztaszeri és a környékbeli dolgozó parasztok fogadalma, melyet 1945. március 29-én tet­tek. ma további jó munkára kö­telezi a dolgozó parasztokat. Ar­ra, hogy mint hazájukhoz hű emberek, becsülettel teljesítsék állampolgári kötelezettségüket. Legyenek még hűbb szövetsége­sei a munkásosztálynak, amely segített megvédeni a földet a visszaszivárgott osztályellenség, a földbirtokosokkal szemben. Ter­meljenek még többet s szakítsa­nak bátran a régi gazdálkodási módszerekkel. Ma, amikor vlsszaemléksziink a tíz év előtti eseményekre, kö­telességünk, hogy lerójuk hálán­kat a nagy szovjet nép és hős hadserege iránt, mely hozzásegí­tett bennünket a joghoz, a föld birtoklásához. Százszor és ezer­szer köszönjük azt a drága áldo­zatot, amelyet értünk hoztak... Az eddig elért eredmények alapján lehetőség van Csongrád megyében a tsz-ek nagyobb arányú fejlesztésére Élenjáró dolgozók megyei értekezlete Hódmezővásárhelyen Több kiváló egészségügyi dolgozót tüntettek ki Az Orvos Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének akliva ülése Vasárnap délelőtt 10 órakor me­gyei aktíva ülésen emlékeztek meg Csongrád megye egészségügyi dol­gozói szakszervezetük 10 éves fenn­állásáról. Az aktivaiilésen dr. Szé­kely Alfréd TB elnök elvtárs be­számolójában Ismertette az Orvos­Egéezségiigyi Dolgozók Szakszerve­zetének tízéves fejlődését. 'Az Orvos-Egészségügyl Dolgozók Szakszervezete Országos elnöksége nevében dr. Szabó Zoltán elvtárs, országos elnök kívánt további ered­ményes gyógyító, kutató munkát Csongrád megye egészségügyi dol­gozóinak. A megye; aklívaülésen nyújtották ik a „Kiváló egészségügyi dolgozó" jelvényt Térjék Mihályné elvtársnő­nek, a kútvölgyi szanatórium iib. elnökének és dr. Berkes Pál elv­társnak, a Szegedi Rendelőintézet szakorvosának. „Kiváló dolgozó" jelvényt adományozták továbbá Daróczi István elvtársnak, a makói kórház üb. elnökének és Virágos László elvtársnak, a szentesi kórház ápolójának. | , , ; lU ,,, ..atil­Dicsérő oklevelet kapót; még 12 egészségügyi dolgozó, valamint a hódmezővásárhelyi kórház Szakszer­vezeti Bizottsága és Szeged Járási alapszervezet. A kitüntetettek nevében dr. Ber­kes Pál elvtárs mondott köszönetet kormánynnk elismeréséért, s tett ígéretet arra, hogy munkájukban továbbra is a legtöbbel, legjobbat nyújtják. — A tavaszi vetés, talaj előkészí­tés nagy munkájában továbbra is a szegedi járás az első a megyében. Minden községben jól kihasználták a múlt heti napos, meleg időket s 103 százalékra teljesítették a tava­szi búza vetési tervét, A legtöbb községben már befejezéshez köze­ledik a tavaszi árpa és a zab ve­tése is, — Szeged 2-es postánál Békési Pál rovatoló és Farkas Kálmán csomagkézbesítő elérte, teljesítette a sztahánovista feltételeket. To­vábbra is kiváló munkát végez­nefc, ,1 , ,. , Az MDP Csongrád megyei Párt- év alalt milyen nagyot végrehajtóbizottsága meghívására szombaton megyei értekezletet tar­tottak Hódmezővásárhelye® a ter­melőszövetkezetek és gépállomások élenjáró dolgozói. A tanácskozáson Papp István elvtárs, a megyei ta­nács vb. elnökhelyetlese beszélt a termelőszövetkezetek eredményeiről és feladatairól. Szólt arról, hogy termelőszövetkezeteink az elmúlt öt Amíg 1950-ben mindössze 5 millió forint szövetkezeti alappal ren­delkeztek a tsz-ek, 1954-ben a szövetkezeti alap már eléri a 32 millió forintot. Számos termelőszövetkezet mutatja a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az elszór; kisparaszti gazdasággal szemben. A szocialista mezőgazdaságban a termelés fejlesztésének nincsenek határai — Ez érthető is — mondotta —, mert a táblás földeken közös erő­vel, a gépek segítségével a munka termelékenysége magasabb fokot ér el ég éppen ebben van a nagyüzemi gazdálkodás előnye az apró kispa­raszti gazdaságokkal szemben. Amíg 1950-ben a megye termelőszö­vetkezeteiben az egy munkaegység­re eső jövedelem átlag értéke 13 fo­rint volt, addig 1954-ben már 23 forintot osztottak átlagosa® me­gyénk termelőszövetkezetei egy munkaegységre. — Ezek az eredmények mutatják, hogy a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének a szocialista mező­gazdaságban nincsenek határai és csakis a többtermelés, a ter­mékek bősége teremtheti meg a dolgozó parasztság felemelke­dését, — erre viszont csak a kollektív nagyüzemi gazdaság képes. Papp elvtárs ezután arról be­szélt, hogy pártunk és kormányunk milyen segítséget ad a termelőszö­vetkezetek fejlesztésére, tenyészál­lat, munkagépek, vetőmagvak, mű­trágya, növényvédőszerek beszer­zésére, épitkezésekre, ártézi kutak­ra. Jelenleg megyénk területén 187 termelőszövetkezet és tszcs működik 13.701 taggal, 103.440 katasztrális holdon. Ezenkívül 38 szakcsoport is van (ál­lattenyésztő, rizstermelő, gyümölcs­termelő, méhész, halász stb.) 2887 taggal- Az elmúlt gazdasági évben 1700 tag lépett termelőszövetke­zeteinkben, de alakultak új terme­lőszövetkezetek is Szatymazon, Füldeákon, Hódmezővásárhelyen. A beszámoló a továbbiakban részletesen ismertette, hogy az ál­lam hitelelengedéssel, a beadási kö­telezettség csökkentésével, az in­gyenes állatorvosi kezeléssel — amely az elmúlt évben 400 ezer fo­rint megtakarítást jelenlet; a ter­melőszövetkezeteknek — milyen se­gítséget adott a tsz-eknek. Ma már löbb mint 160 kihelyezett agronó­mus is segíti a tsz-eket. Papp elvtárs a továbbiakban ar­ról beszélt, hogy gyakori még a szövetkezetekben a mintaalapsza­bály megsértése. Egyes szövetkeze­tekben eltűrik az alapszabályban megszabott mértéknél nagyobb ház­táji gazdaságokat, másutt a szö­vetkezeti demokrácia betartásában van fogyatékosság. A továbbiakban arról volt szó, hogy jelentősen javult a tsz-tagok munkafegyelme. Ezt az is bizonyít­ja, hogy tavaly jelentéktelen terület ma­radt megkapálatlanul a meg­előző évek 3—4 ezer holdjához viszonyítva. Javult az állattenyésztésben dol­gozók munkafegyelme is, ennek következménye, hogy az egy te­hénre eső tej hozam az elmúlt év­ben 250 literrel emelkedett, Igen nagy hiba termelőszövetke­zeteinkben a még mindig számotte­vő állatelhullás. Kétségtelenül eh­hez hozzájárulnak a még korsze­rűtlen épületek, de ez egyáltalán nem mentesíti agronómusainkat, állattenyésztési szakembereinket cs főleg állatorvosainkat a felelősség alól, A beszámoló ezután a közös va­gyon fokozott megbecsülését hang­súlyozta, majd Papp elvtárs a márciusi párthatározatról beszélt s ennék alapján hangsúlyozta: pártunk változatlanul a ter­melőszövetkezetekben látja a parasztság felemelkedésének egyedüli útját; a mezőgazda­ság szocialista átszervezése azonban csak az egyénileg gazdálkodó parasztok önkéntes elhatározása alapján valósít­ható meg. A termelőszövetkezetek további számszerű fejlesztésének alapvető feltétele annak a helyes célkitű­zésnek megvalósítása, hogy a tsz­tagok jövedelme magasabb legyen, fejlődtek, mint a jól dolgozó középparaszto­ké. A pártszervezetek segítségével szükség van olyan politikai felvi­lágosító munkára, amely a dolgo­zó parasztság döntő tömegét a szö­vetkezeti ügy mellé állítja. — Különös gondot fordítsunk ar­ra, hogy a tsz-tagok és egyéni pa­rasztok közötti viszony baráti le­gyen. Állandóan népszerűsítsük az egyénileg gazdálkodó parasztok körében a termelőszövetkezeteket és az eredményeket, de a legke­ményebben szembe kell szállniok az ellenség szövetkezet-ellenes ak­namunkájával. Olyan légkört kell kialakítani falun, amely növeli a tsz-tagok önbizalmát, még szoro­sabbá fűzi a tsz-parasztok és egyé­ni gazdák barátságát, amely előse­gíti már ebben az évben termelő­szövetkezeteink számszerű növeke­dését, a termelőszövetkezeti moz­galom előbbre jutását. Ez most az egyik legfontosabb munkánk fa­lun, s a pártszervezeteknek, a párt­munkásoknak, tsz-tagoknak, állami és gazdasági funkcionáriusoknak ezen a feladaton kell munkálkod­niok — fejezte be beszámolóját Papp István elvtárs. A beszámoló utáni vitában igen sokan felszólaltak. Az értekezlet utolsó felszólalója Papp Sándor elvtárs, a megyei ta­nács vb-elnöke volt, aki különösen a tavaszi munkáknak olyan kiváló minőségben való elvégzésére hívta fel a figyelmet, hogy már ebben az évben a termelőszövetkezetek lé­nyegesen nagyobb termésátlagot ér­jenek el, mint az egyéni gazdák. A termelőszövetkezetek állatállomá­nya, takarmányellátása érdekében az idén a legnagyobb gonddal és kö­rültekintéssel kell megszervezni a takarmánybetakarítást. Hangsúlyoz­ta Papp elvtárs a tsz-pártszerveze­tek és DlSZ-szervezete megerősíté­sének fontosságát A termelőszövetkezetek és gépál­'omások élenjáró dolgozóinak me+ gyei tanácskozása végül felhívást fogadott el Csongrád megye terme­lőszövetkezeteinek és gépállomá­sainak dolgozóihoz, majd Hegedűs Imre elvtárs, a megyei párt-végre­hajtóbizottság mezőgazdasági osz­tályvezetője mondott zárszót. 9 kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai rendkívüli ülésen megtárgyalták a kerületek küzségpolitikai tervjavaslatát Tegnap, hétfőn mindhárom ke­rületi tanács végrehajtó bizottsága rendkívüli ülést tartott, amelyen megtárgyalták a kerületek község­politikai tervjavaslatát. Az első kerületi vb. ülésén részt veitek az állandó bizottságok elnökei, a Vá­rosi Párt-végrehajtóbizottság, a Hazafias Népfront I. kerületi bi­zottságának kiküldötte. Mindhárom ülésen értékes javaslatok hang-l Zottak el az utak, a járdák fel­újítására, a közvilágítás, a csator­názás megjavítására stb., amelyek városunk szebbé tételét, a lakosság igényelnek kielégítésé; szolgálják. A tervjavaslatokat Szeged dolgozói­nak javaslatai alapján készítették cl, amelyek rövidesen a kerületi, majd a városi tanácsülés elé ke­rülnek elfogadásra. JZédei László, a szegedi egyetem professzora három évtizedes kutatómunkájának, s ennek ered­ményeként megszületett algebrai és számelméleti sikereinek komoly megbecsüléseként a Kossuth-díj I. fokozatát kapta. A harminc éves kutatómunka! Nagy idő, s micsoda ei^edmények! A Pell-féle egyenletek több évszázados problémájának megoldása hosszú, kitartó munkát kívánt. A helyes megoldás felisme­résére közel harminc éve jutott Ré­dei professzor. Azóta ez a kérdés végigkísérte egész kutató-útján. S ennek az útnak kétévtizedes szaka­SZEGEDI KOSSUTH-DÍJASOK A számok kutatója szát a Horthy-jdők kultúr- és tudo­mánypolitikai korlátai közt kellett megtenni. — Nem sok jót tudok mondani azokról az időkről — mondja Rédei professzor. — Huszonegyéves ko­romban doktoráltam Budapesten. Egyik professzorom azonnal meghí­vott tanársegédjének, de a minisz­térium leirata értelmében még díj­talan gyakornoknak sem alkalmaz­(Llebmann Béla te:veteie) Rédei professzort (a kép balszélén)) köszönti Kalmár László és Szőkcfalvi-Nagy Béla (a kép jobboldalán) egyetemi tanár és több munkatársa. tak, azzal a megindoklással —• szó­szerint idézem —, hogy „a díjtalan gyakornokok Idővel fizetésigénnyel lépnek fel". Hosszas utánjárással a „Rottenbiller-utcai Kereskedő- és Iparostanonc Iskolé"-ban óraadóta­nárként alkalmaztak három évig. Ezután még négy esztendeig kellett vidéken helyettestanári állással megelégednem, kezemben a doktori oklevéllel, mire kinevezett, rendes tanár lettem Mezőtúron. Minden kutatási lehetőségtől elzárva, szak­emberektől távol, tizenhárom évet töltöttem vidéken. Ez abban az idő­ben a tudományoktól való teljes el­szigetelődést jelentette. De azért a hallgatókoromból magammal hozott problémákkal foglalkoztam. ttokkal pozitívabbá vált éle­tem az egyetemen, főleg a felszabadulás után, amikor a tu­dományos dolgozók létszáma nagy­mértékben megnövekedett. A mate­matikus mindig egyedül dolgozott. A társszerzés fogalma, a kollektív munka gyümölcse szinte csak a fel­szabadulás óta ismeretes a magyar matematikai tudományban. Kuta­tásaim egyrésze már kollektív mun­ka eredménye. Mintegy tíz dolgoza­tom jelent meg társszerzésben. — A Szovjetunióban az egyik ve­zető algebrista tudós rendszeres szemináriumokat tart a legjelentő­sebb kutatókkal, ahol a résztvevők beszámolnak a legújabb kutatási eredményeikről, s a közös tanácsko­zás alapján folytatják munkájukat. Meggyőződésem, hogy ez a munka­módszer egyik alapja a szovjetunió­beli algebrai kutatások rendkívüli sikerének. Kisebb arányokban mi is ilyen munkára törekszünk, mintegy hatan a legszorosabb együttműkö­désben dolgozunk. Ez a módszer az én kutatásaimat is kedvezően befo­lyásolta az elmúlt tíz évben. S valóban, ha csak Rédei pro­fesszor tudományos dolgozatainak számát tekintjük, akkor is azonnal szembeötlő a gyarapodás. A felsza­badulás előtti húsz év alatt 52 dol­gozatot írt, az elmúlt egy évtized­ben pedig 60-at. Ez már magában­véve is több, mint kétszeres telje­sítményt jelent, de ebbe feltétlenül bele kell számítanunk a felszabadu­lás utáni két esztendő rendkívüli nehézségeit, az Algebra I. könyvé­nek előkészítésére fordított öt évi munkát, a könyv két évet igénybe­vevő megírását és nyomdai előké­szítő munkálatait. Már folyamatban van e könyvnek német nyelvű lip­csei kiadása is. Az Algebra II. meg­írásához is rövid időn belül hozzá­fog Rédei elvtárs. A kollektív mun­ka mellett másik figyelemreméltó elve az, hogy általában a legkézen­fekvőbb problémákkal foglalkozik, a legáltalánosabb kérdésekkel, me­lyeket a köztudat problémamentes területeknek ismer. S ebben haladó elvi álláspont vezeti. ___ A tudományban a legkö-i """"" zönségesebb valójában a legjelentősebb — mondja Ré­dei elvtárs. A tudomány köz­vetlen, gyorsütemű fejlesztésében általában nem a különleges ese­tek, bancm a mindennapi kérdé­sen. a látszólag lezárt területeken Való kutatás a fontos. Nem aka­rom ezzel azt mondani, hogy a még elvontnak látszó kérdések fel­fedezése idővel nem lehet jelen­tős. Ml eem cáfolná meg jobban ezt az állítást, mint a kúpszeletek ismerete, amely ma a tudomány számos gyakorlati területén nél­külözhetetlen, míg felfedezésük idején, a görög társadalomban csupán elméleti vívmány volt. Véglegesen lezárt, teljességgel megismert terület nincs. A fel­szabadulás előtti kutatómunkám idején is ösztönösen élt bennem e tétel, az elmúlt évtized alatt pe­dig tudatossá vált. Ennek alapján az általános, a számelmélet leg­több területére kiható kéixlésekkel foglalkozom, hiszen a tudomány­ban az egyszerű problémák alkot­ják a tömeget. JDédei professzor elvi nézetei­nek helyességét mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy ál­lamunk a Kossuth-díj első foko­zatával ismerte el az algebra és számelmélet területéin végzett kutatásainak új, nagyjelentőségű eredményeit. Kcrényi György 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom