Délmagyarország, 1955. március (11. évfolyam, 50-76. szám)

1955-03-27 / 73. szám

OELMRGYARORSZRG VASÁRNAP, 1955. MÁRCIUS 27. AZ MDP járási bizottságai titkárainak országos tanácskozása A Magyar Dolgozók Pártija járási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozásán Acs Lajos, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára mondott referátumot. A referátumot hozzászólások követték. Elsőnek Kovács Sándor, a kaposvári járási pártbizottság első titkára szólalt fel. Majd ezután Varga Gyula, a letenyei járási pártbizottság első titkára beszélt a járásuk területén lévő olajiparral kapcsolatos problémákról. Németi József, a Bács megyei partbizottság első titkára elmondotta, hogy a megyében a KüzP'Hiti Vezetőség határozata óta máris szembetűnő kezdeti eredményeket értek el a termelőszövetkezetek fejlesztése terén. Ezután Mészáros Pálné, a fehérgyarmati járási pártbizottság első titkára szólalt fel. Majd Sipos Károly, a gyulai járási pártbizottság első titkára beszélt. Ezután Nádasdi András, a salgótarjáni járási pártbizottság első titkára beszélt a bányászjárás problémáiról. Plipcsei István, az orosházi pártbizottság titkára volt a következő felszólaló. Jámbor Miklós, a nagykátai járási pártbizottságnak titkára a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésével kapcsolatos problémákról szólt. Kozári József, az enyingi járási pártbizottság első titkára az állami gazdaságok munkájáról beszélt. Sinkó Antal, az egri járási pártbizottság első titkára volt a következő felszólaló. Bolla Péter, a celldömölki járási pártbizottság titkára a gépállomások és a termelőszövetkezetek kapcsolatáról szólt. Kotymán Imre, a szentesi Felszabadulás termelőszövetkezet párttitkára többek között a következőket mondotta: Ila a kommunisták jó példát mutatnak, úgy mint a mi termelőszövetkezetünkben. akkor a termelőszövetkezetek megszilárdulnak és megerősödnek. De ez nem jön véletlenül. Ehhez jó vezetés is szükséges. Olyan vezetők, akik a nehézségek láttán nem tántorodnak meg, nem inognak meg, hanem szilárdan kitartanak a párt célkitűzései mellett (Taps). A továbbiakban arról beszélt, hogyan segíti termelőszövetkezetük az egyénileg gazdálkodó parasztokat, — A télen — mondotta —, amikor nagy sár volt — az egyik egyéni gazda megkért bennünket, megengednénk-e, hogy a kalapácsos darálón megőröljön egy pár zsák kukoricát. Természetes, hogy megengedjük, hozza el, mondtuk. Elnozta. Felöntöttük neki. Aztán vissza is eresztettük a zsákjába. Azt kérdezte: hát nem vesznek ki az elvtársak vámot? Nekünk nem kell a vám, annak az egy-két zsák kukoricának a vámja nálunk nem számít, örülünk viszont annak, hogy a maga jószágának biztosítjuk az eleséget. — Hát mi így viszonylunk a körülöttünk élő egyénileg dolgozó parasztokhoz (Taps). Ezzel kapcsolatban a továbbiakban elmondotta még, hogy a dolgozó parasztokkal együtt vannak a gazdakörben is, kultúresteken is s az egyéniek rendszeresen figyelik a tsz évről évre növekvő eredményeit. Török László, a szentesi járási pártbizottság első titkára szólalt fel ezután. Beszélt termelőszövetkezeteink megszilárdulásáról, eredmények javulásáról, majd a háztáji gazdaságok körül mutatkozó visszásságokról szólt. Ezután sz ellenséges aknamunka leleplezésének fontosságát hangsúlyozta. — Nem mondhatjuk azt — mondotta —, hogy nem harcoltunk a kulákok ellen, de számtalanszor megtörtént az, hogy amikor lelepleztük a gabonájukat rejtegető, vagy a beadást szabotáló kulákokat. akkor nem mutattuk meg a község becsületes dolgozói előtt, hogy lám Itt van a kulák, tudta volna teljesíteni beadását, de nem teljesítette, elzárta termését a nép előL Á pankotal állami gazdaságban például eltávolítottunk 13 volt csendőrt, volt horthysta katonatisztet és más ellenséges elemet, akik nem előre vitték, hanem viszszafejlesztették a gazdaságot. De nem mutattuk meg a gazdaság dolgozói előtt, hogy milyen károkat okoztak, nem törekedtünk arra, hogy a dolgozók széles körben megismerjék az ellenség aknamunkáját. A szentesi gépállomás például elkövette azt a hibát, hogy a kulákoknak ts szántott, amikor az egyéniek között számtalan olyan dolgozó paraszt volt, akinek nem volt igája. És ugyanakkor, amikor a kutaknak szántott a traktor, a kulák saját igájával 250 forintos igauzsora mellett szántott az egyénileg dolgozó parasztnak. A szükséges intézkedést nyomban megtettük, de azt már nem tettük meg, hogy n dolgozó parasztok előtt lelepleztük volna a kulákot, mint osztályellenséget, megmutattuk volna: igy használ ki, így uzsoráz ki téged. Befejezésül elmondotta, hogyan szélesítik a népnevelő-munkát, hogyan mozgósítják a járás dolgozóit a Központi Vezetőség határozatának végrehajtására. A vitát szombaton folytatták. A szombati tanácskozáson megjelent Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára, Hegedűs András. Apró Antal, Ilidas István, Acs Lajos, Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagjai, Bata István és Mekis József, a Politikai Bizottság póttagjai. Vég Béla és Matoicsi János, az MDP Központi Vezetőségének titkárai. Szombaton elsőnek Veres Sándor, az edelényi járási pártbizottság első titkára szólalt fel. Dávid Ferenc, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára, a Központi Vezetőség tagja szólalt fel ezután. Ezután Hornek István, a paksi járási pártbizottság első titkára Szólalt fel. Varga Ferencné, a szombathelyi járási pártbizottság első titkára után Szobek András begyűjtési miniszter szólalt fel. — Központi Vezetőségünk márciusi határozata tisztázta azt is — mondotta többek között Szobek elvtárs —. hogy a begyűjtés népi demokráciánknak, a szocializmus építésének velejárója, nem ideiglenes, hanem állandó és szükséges. A határozat kötelességünkké teszi a beadási fegyelem megszilárdítását. A járási szerveknek, igy a járási pártszerveknek is feladata, hogy a végzett munka felett a felügyeletet gyakorolják. Ezután a begyűjtési szervek feladatairól szólt Szobek elvtárs, végül a pártszervek támogatását kérte a begyűjtési szervek munkájában. Csondor Vilmos (Zala megye) járási pártbizottsági titkár szólalt fei ezután. Vladár József, a szécsényi járási DISZ-bizottság titkára volt a következő felszólaló. Ezután a megjelentek hosszantartó lelkes tapsa közben Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára emelkedett szólásra, Rákosi Mátyás elvtárs felszólalása a járási pártbizottságok titkárainak országos tanácskozásán Rákosi elvtárs a szocialista iparosítás és a nehézipar fejlesztésének jelentőségéről beszélt, majd rátért a mezőgazdaság kérdéseire. — Az elvtársak ne felejtsék el — mondotta többek között —, a föld 70 százaléka egyénileg dolgozó parasztok birtokában van és mert szigorúan az önkéntesség alapján kívánjuk fejleszteni a termelőszövetkezeteket, — még hosszú esztendőkön keresztül tíz- és százezrével lesznek egyénileg dolgozó parasztok. Ha erről elfelejtkezünk munkánkban, olyan benyomás keletkezhet, hogy a párt és a kormány most kevésbé törődik az egyénileg dolgozó parasztokkal. Az ilyen helytelen vélemény elterjedése nagyon komoly károkat okozna a népi demokráciának és természetesen magának a parasztságnak is. — Ezt a tévhitet feltétlenül el kell oszlatnunk. Ragaszkodunk és ragaszkodni fogunk a Központi Vezetőség határozatához, amely világosan megmondotta, hogy változatlanul támogatjuk az egyéni parasztgazdaságot úgy, ahogy ezt az 1953 júniusi határozatban és pártunk III. kongresszusán kirejtettük. A párt mindig azt hirdette, hogy a dolgozó parasztság felemelkedésének útja a szövetkezés. Amíg azonban az egyénileg dolgozó paraszt önként a szövetkezetek vonzó példájának hatására el nem határozza magát a belépésre, addig mindenben a kezére járunk, hogy a lehető legtöbbet termelhesse. Ebből a célból rendelkezésére bocsátjuk mindazokat a gépeket, termelőeszközöket és árucikkeket, amelyek több termelésre serkentik, termelését elősegítik 8, ezzel cluLszLavonalát '<— Az elmúlt másfél esztendő alatt — mondotta a továbbiakban Rákosi elvtárs — az egyénileg dolgozó parasztság egy részében az a nézet alakult ki, hogy mi tulajdonképpen lemondtunk a termelőszövetkezet fejlesztéséről, vagy legalábbis hosszú évekre elnapoltuk. Ezért, ha valóban egészségesen, az önkéntesség szigorú betartásával akarjuk a szövetkezeteket növelni — és csak ezen a módon lehet —, akkor az elvtársaknak nagyon alapos politikai meggyőző munkát kell folytatniok a termelőszövetkezetek érdekében. Rákosi elvtárs rámutatott arra is, hogy nem elég csak a szövetkezetek számszerű növeléséről beszélni, rendkívül fontos feladat a már meglévő szövetkezetek további javítása. — Kevés szó esett arról a tanácskozáson, hogy még sok a fegyelmezetlenség a szövetkezeteken belül, ami az egyénileg dolgozó parasztságot taszítja és nem vonzza. Nem beszéltek eleget arról, hogy sok helyen baj van a háztáji gazdaságok körül és nem tartják be az idevágó szabályokat. Az állatállomány fejlesztésének kérdése nem merült fel fontosságának megfelelően. Márpedig az állatállomány fejlődése szorosan összefügg a szövetkezet jövedelmezőségével és — ami ezzel párhuzamos — a szövetkezet vonzóerejével. Keveset hallottunk a családtagok beléptetéséről, holott ismeretes, hogy egy sor szövetkezetben sok a föld. cs kevés hozzá a munkaerő, mert a családtagok jelentékeny része nem dolgozik a termelőszövetkezetben. — A mi feladatunk a megspwcíkiczgfek tosábbi fi?ön sítése. hogy vonzó példájuk meggyőzze az egyénileg dolgozó parasztságot. — Még egyszer ismétlem: óva kodni kell attól, hogy az egyénileg dolgozó parasztságnak az legyen most az érzése, hogy a termelőszövetkezetek fejlesztése miatt nem kapja meg mindazt a támogatást, ami termelésének — és ami ezzel jár — jövedelmének fokozásához szükséges. Az elvtársak ezt ne tévesszék szem elől, s gondoskodjanak továbbra is, hogy az egyéni gazdaságok termelését is elősegítsék. Befejezésül Rákosi elvtárs — többek között a következőket mondotta: —- Megállapíthatjuk, hogy valamennyi hozzászóló helyeselte és örömmel fogadta a Központi Vezetőség márciusi határozatait. Mi is tudtuk, éreztük, hogy nemcsak pártunk, de az egész dolgozó nép várta e határozatokat, melyek megvilágítják a gazdasági és politikai munkában a követendő utat. Az idei jó tervteljesítés, a legközelebbi hónapok jó politikai és gazdasági munkája veti meg az alapját az új ötéves tervnek. Meg vagyok győződve róla: ha az elvtársak mélyen tanulmányozzák a Központi Vezetőség határozatát és annak minden részletét lelkiismeretesen végrehajtják, akkor az eredmény nem marad el, s csakhamar a jól végzett munka eredményeiről, új sikerekről és győzelmekről számolhatunk be. (Hoszszantartó, lelkes taps.) A Magyar Dolgozók Pártja járási pártbizottságai titkárainak országos tanácskozása Vég Béla, az MDP Központi Vezetősége titkárágak zárószavávaí ért véget, A Minisztertanács határozata a tavaszi búza 1955. évi kötelező vetésének megszüntetéséről A Minisztertanács módosította a tavaszi búza vetésével kapcsol itban korábban hozott határozatát. A tapasztalatok szerint tavaszi búzából biztos termésre akkor lehet számítani, ha annak vetését a legkedvezőbb időben elvégzik. Az idei rendellenes időjárás, a kitavaszodás elhúzódása megakadályozta, hogy a tavaszi búza az egész országban idejében elvetésre kerüljön. A Minisztertanács határozata szerint a tavaszi búza vetése a továbbiakban a kedvezőtlen időjárás miatt nem kötelező és az e tárgyban kiadott 1016/1955. 11. 6-i számú minisztertanácsi határozat hatályát veszti. A határozat szerint ezután tavaszi búzát csak olyan területen vessenek, ahol az eddigi tapasztalatok szerint a tavaszi búza még biztos termést ad. Azok a termelők, akik tavaszi búzavetési kötelezettségüknek eleget tenni nem tudtak, ehelyett elsősorban kukoricát és ipari nővé- ' vessenek. Az ország bőséges kenyér- is lisztellátása érdekében az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok • leggondosabban végezzék el az őszi kenyérgabonavetések tavaszi ápolási munkált: a fejirágyázá-t, a hengerezést, a fogasolást, a gyom irtást. Az Országos Béketanács közleménye az aláírásgyűjtésről A magyar békeharcosok nagy seregszemléje: a IV. magyar békekongresszus után is országszerte tovább folyik a tiltakozó aláírásgyűjtés az atomháború és a nyugatnémet felfegyverzés ellen. Az aláírások száma 1955. március 26-án 4 987 400 volt. A békebizottságok, a békemozgalmi aktivisták a IV. magyar békekongresszus adta újult erővel folytassák a tiltakozó aláírások gyűjtését. Jussanak el minden otthonba, s nem elsietve, hanem türelmes, meggyőző szóval gyűjtsék az aláírások újabb millióit. Mindenütt magyarázzák meg az aláírásgyűjtés jelentőségét, mondják el: miért van szükség a jelenlegi nemzetközi helyzetben minden ember nyilt kiállására. száz és százmilliók egységes fellépésére. A tiltakozó aláírásokat pecsételjék meg a mindennapi munkában elért új sikerek, a béke magyar harcosainak aláírásai is, béketettei is tükrözzék népünk elszánt békeakaratát, amelyről a magyar nép küldöttei beszámolnak majd a helsinki Béke Világtalálkozón. JV. 4. Bulganyinnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének válasza a TASZSZ munkatársának kérdésére Moszkva (TASZSZ). Dwight Eisenhower, az Egyesült Államok elnök© március 23-i sajtóértekezletén a sajtó képviselőinek arra a kérdésére, mi a véleménye a nagyhatalmak kormányfőinek tanácskozásáról, kijelentette, hogy véleménye szerinit az ilyen tanácskozást megelőzhetnék a külügyminiszterek tárgyalásai. Ami a nagyhatalmak kormányfőinek tanácskozását illeti, az Egyesült Államok elnöke kijelentette: „Nem szabad feladnunk annak reményét, hogy valamilyen új tanácskozáson valamilyen kostruktív lépés történik". Véleménye szerint a nagyhatalmak kormányfőinek tanácskozását napirend nélkül lehetne összehívni és azon minden kérdést meg lehetne tárgyalniA TASZSZ munkatársa megkérdezte N. A. Bulganyint, a Szovjeté anió Minisztertanácsának elnökét, hogyan foglal állást a szovjet kormány az Egyesült Államok elnökének e nyilatkozatét illetően. N. A. Bulganyin a következőkei válaszolta: 'A szovjet kormány, mint azelőtl is, kedvezően foglal állást az Egyesült Államok elnökének a nagyhatalmi tanácskozásokra vonatkozó elgondolása tekintetében, ha olyan tanácskozásról van szó, amely elősegíti a nemzetközi feszültség enyhítését. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt utalni lehet arra, hogy a szovjet kormány már javasolta, a legrövidebb időn belül tartsanak olyan négyhatalmi tanácskozást, amelyen meg lehetne oldani aZ osztrák államszerződés kérdését. A német nép tovább folytatja nemzeti harcát a párizsi egyezmények ellen Berlin (ADN) A Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöksége mellett működő sajtóhivatal közölte a Német Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozatát. A nyilatkozat megállapítja: Nem igaz az, hogy — amint az Adenauer-kormány állítja — a párizsi egyezmények ratifikálása kedvez Németország újraegyesítésének és rövidcsen tárgyalásokra kerülhet sor a német kérdés rendezése céljából. Ez a kísérlet nem más, mint a német nép félrevezetése. A német népnek tisztában kell lennie azzal, hogy a nyugati hatalmak, Adenauer, a szövetségi gyűlés és a Szövetségi Tanács a párizsi egyezmények ratifikálásával megsemmisíti a tárgyalások lehetőségét Németország békés újraegyesítéséről és még jobban elmélyíti Németország kettészakítottságát. A párizsi egyezmények ratifikálásának kierőszakolásával Adenauer és a nyugati hatalmak újabb bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy elutasítják Németország demokratikus és békés újraegyesítését és feláldozzák azért, hogy Nyugat-Németországot bevonják egy agresszív szerződés-rendszerbe. A Szovjetunió és a népi demokratikus országok ettől teljesen eltérően cselekszenek, amikor az egész német nép és az összes békeszerető népek által örömmel üdvözölt nyilatkozatukban közlik a hadiállapot megszüntetését egész Németországgal és javaslatokat tesznek egy átfogó európai kollek® tív biztonsági rendszer megteremtésére és ezzel megnyitják az utat a német kérdés megoldásához és az európai béke biztosításához. A Szovjetunió és a Német De® mokratikus Köztársaság kormá® nya ismételten kifejezte, hogy haj® landó tárgyalni; ugyanakkor azonban megállapította, hogy a párizsi egyezmények ratifikálása és végrehajtása lehetetlenné teszi a tárgyalásokat Nemetország újraegyesítéséről. Csak a párizsi egyezmények eltörlése teheti ismét szabaddá az utat a német kérdés békés rendezése és ezzel a béke biztosítása felé. A Német Demokratikus Köz® társaság kormánya az így teremtett új helyzet folytán hozzákez® dett ahhoz, hogy intézkedéseket tegyen a Német Demokratikus Köztársaság védelmére az 1954. december 3-i moszkvai értekezlet nyilatkozata és a népi kamara 1954. december 8-i határozata alapján. A Német Demokratikus Köztár® saság kormánya a Szövetségi Ta® nács döntésével kapcsolatban meg® állapítja, hogy a párizsi egyezmények jóváhagyása összeegyeztethetetlen a német nép nemzeti érdekeivel. A Szövetségi gyűlést és a Szövetségi Tanácsot terheli a teljes felelősség mindazokért a következményekért, amelyek határozataiból aUóüjiaJy. t