Délmagyarország, 1955. február (11. évfolyam, 26-49. szám)

1955-02-11 / 35. szám

DÍLMRGTBRORSZaG N- A. Bulganyin beszéde a Szovjeluníé Legfelső Tanácsának ülésszakán (Folytatás az első oldalrólJ PÉNTEK, 1955 FEBRUÁR M. A szovjet kormány egész tevékenységével a béke ügyét védelmezi Bulganyin elvtárs ezután áttért a külpolitikai helyzet ismertetésé­re. Elöljáróban hangsúlyozta, hogy­ha szovjet kormány egész tevé­kenységével bebizonyította és ma bizonyltja, hogy békét akar és a béke ügyét védelmezi, hogy egyik lépéssel a másik után segíti elő a nemzetközi feszültség enyhítését és n minden néppel való normális kapcsolatok erösílésének ügyét". A más államokkal kiépítendő kapcsolatokról szólva megemlítette: ..Mi olyan tárgyalásokat kívá­nunk és olyan egyezményekre tö­rekszünk, más országokkal, ame­lyek a nemzetközi helyzet feszült­ségének enyhülésére vezetnek. Ma­gától értetődik, hogy mindennemű tárgyalás csak azzal a feltétellel lőhet sikeres, ha a tárgyalásokban résztvevő másik fél ugyancsak er­re törekszik. Ml úgy véljük, hogy a jelenlegi körülmények között ez a» egyetlen reális út, amely pozitív eredményekre vezethet". A továbbiakban ennmk a meg­győződésnek adott kifejezést, hogy ..... a tőkés országokban vannak egészséges erők, amelyek megtalál­ják az eszközöket arra, hogy a bóko és a népek biztonsága fenn­tartásúnak érdekében megjavuljon a* országok közötti kapcsolat". A nagyhatalmak együttműködé­séről szólva arról beszélt Bulga­nyin elvtárs, hogy *a fasiszta Né­metország ellen vívott háború évei­ben szoros volt az együttműködés a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Anglia között. Ehhez az együtt­működéshez azután Franciaország is csatlakozott. Ez az együttműkö­dés — mint ismeretes — kedvező eredményekkel járt. Ezt az együtt­működést most a béke idején is folytatni lehetne*. Az Egyesült Államok távolkeleti agressziójával kapcsolatban meg­említette, hogy a Kínai Népköz­társaság azért is kivívja magának a szovjet népek és az egész haladó emberiség együttérzését, mert igaz­ságos ügyért, hazája becsületéért és függetlenségéért harcol. A kínai nép ebben a nemes ügyben szá­míthat hű barátjának, a nagy szov­jet népnek segítségére. Az Amerikai Egyesült Államok — folytatta beszédét Bulganyin elvtárs — a békeszerető országok körül tovább bővíti katonai támasz­ponthálózatát és tovább folytatja a fokozott fegyverkezési hajszát. En­nek során különös súlyt helyez a légi haderő és az atomfegyver fej­lesztésére. Politikusok és katonai személyiségek időnként harcias ki­jelentéseket tesznek és fenyegetőz­nek. Egyesek közülük annyira féktelenekké váltak, hogy a béke­szerető államok elleni háborúban nyíltan atomfegyver használatára uszítanak. Rendre kell utasítani azokat az eszteleneket, akik az atombombával hadonásznak. Ezt követelik a népek és ezzel feltétle­nül számolnia kell minden ország kormányának. A tőkés tábor agresszív erőinek politikája nem találja készületle­nül népeinket. Az agresszorok úgy látszik komolyan hiszik, hogy mi­nél jobban fenyegetőznek, annál jobban megrémítenek bennünket. Sok ilyen fenyegetést volt alkal­munk hallani, de a szovjet nép nem az ijedősök közül való és sen­kinek sem sikerül megrémítenie. Mit mondhatunk az olyan rövid­látó politikusokról, akik a szovjet állam békeszeretetét majdhogy nem gyengeségünk megnyilvánulásának tekintik? Mindenekelőtt a történe­lem minapi tanulságaira, a hitleri hódítók sorsára kell emlékeztetni őket. Közismert, hogy voltak más kalandorok is, akik hazánkra tör­tek. Valamennyi szégyenteljes vé­get ért. Népünk mindig helyt tu­dott állni és döntő módon vissza­verte azokat, akik szabadságára és függetlenségére törtek. Így lesz ez a jövőben is. Hogy a szovjet fegyverek által kivívott fölényt a kapitalista had­seregek fegyverzete fölött továbbra is megtartsuk, a párt központi bi­zottsága és a kormány a háború befejezését követő időszakban ha­talmas munkát végzett és nagy si­kereket ért el abban, hogy fegyve­res erőinket új, teljesen korszerű fegyverzettel és hadi technikával lássa el. Most elsőrendű, jól fel­fegyverzett és harcképes hadsere­günk, légierőnk és hadiflottánk van. Ezek készek teljesíteni minden olyan feladatot, amelyet a kommu­nista párt és a szovjet kormány hazánk szilárd biztonságának biz­tosításában rájuk bíz. Pártunknak és kormányunknak továbbra is egyik fő gondja, hogy az állam védelmi erejének meg­szilárdítását. dicső fegyveres erőink harckészségét olyan színvonalon tartsa, amilyent hazánk érdekei, a nemzetközi helyzet és a hadügy mai fejlődése előír. Nem kételkedünk — mondotta befejezésül Bulganyin elvtárs. — hogy országunk munkásosztálya, kolhozparasztsága és népi értelmi­sége ezután sem fukarkodik erőivel, hogy mégjobban növelje a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­gének hatalmát és új sikereket arasson a kommunizmus építésé­ben. A DISZ mozgalom föllendítésének nagyszerű új eszköze az „ifjúságot segítő tanács" Mao Ce-tung elnök tiszti szolgálati szabályzatot adott ki Peking <Uj-Kina). Valamennyi szerdai pekingi napilap közölte a kínai népi felszabadító hadsereg tisztjelnek Mao Ce-tung elnök ál­tal aláirt szolgálati szabályzatát. A szabályzatot az országos népi gyűlés elnökségének keddi hatodik ülésszakán fogadták el. A szabályzat pontosan megál­lapítja, honnan kerülnek ki a tisztek, meghatározza a kato­nai rendfokozatok rendszerét, a tisztek kinevezését, előlépteté­sét, áthelyezését, jogaikat és kötelezettségeiket, a tartalékos­szolgálatot és a nyugdíjazást, A szabályzat összhangban van az ország katonai szolgálatának I kínai népi felszabadító hadsereg légelhárító ütegei lelfitfek egy amerikai repülőgépet Peking (Uj-Kina). Az Egyesült Államok egyik katonai repülőgé­pét. amely szerdán reggel beha­tolt a Kínai Népköztársaság Csécsi­mig tartományának partmenti ré­szo fölötti társégbe, mnjd mélyen szállva erős tüzet nyitott, a népi felszabadító hadsereg egyik lógel-, hárító ütege lelőtte. Szerdán hivntalos tiltakozó nyi­latkozatot hoztak nyilvánosságra az Egyesült Államok repülőgépei­nek a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság területe fölé történt legutóbbi behatolásai miatt — je­lenti a Koreai Központi Távirati Iroda. Pierre Pflímlin kormányalakítási megbízási Kapott Párizs (MTI) Mint előrelátható volt, Pinay kijelölt miniszterelnök csütörtökön délben visszaadta meg­bízatását a köztársasági elnöknek. Megfigyelők rámutatnak arra, hogy ebben a fejleményben a köz­vélemény nyomása nyilvánul meg. A közvélemény előtt ugyanis kezdettől fogva rend­kívül népszerűtlen volt a kije­lölt miniszterelnök vállalkozása. Coty köztársasági elnök azonnal újrakezdte tárgyalásait. Az elnök Pierre Pflímlin MRP képviselőnek adott kormányalakítási megbíza­tást Pflímlin elvben elfogadta a megbízást, de kijelentette, végle­ges választ csak pénteken ad, mi­után pártjával megvitatta a kér­dést, í azzal a megváltoztatásával, amely az önkéntességről a hadkötelezett­ségre tér át és célja, előmozdítani a kínai népi felszabadító hadsereg kiépítését korszerű reguláris had­sereggé. Békeidőben * tiszlek a katonai akadémiák, felsőfokú katonai mű­szaki iskolák, vagy műszaki in'té-' zetek végzett növendékeiből, a tartalékos tisztek közül és a válo­gató vizsgát lett, vagy külön ki­képző tanfolyamokon résztvett al­tisztekből kerülnek ki. Háború idején a fentieken kí­vül tiszti rangot érhetnek el olyan altisztek és közkatonák is, akik kiváló harci érdeme­ket szereztek. A katonatiszti rangsor 14 foko­zatból áll. A rangsor élén & Kí­nai Népköztársaság legfőbb mar­sallja áll. 6t követik a marsallok, tábornokok, ezredesek, őrnagyok és más tiszti rendfokozatok. A legfőbb marsall! és marsalli rangot csakis n Kínai Népköztár­saság elnöke adományozhatja, az országos népi gyűlés elnökségének jóváhagyásával. Ollenhau«r nyilatkozott Mehruval folytatott tánáeskozásaiiól Berlin (MTI) Erieh OUenhauer, a Német Szociáldemokrata Pártel­nöke, két napos londoni tartózko­dása után csütörtökön visszatért Nyugat-Németországba. Ollenhaueeré düsseldorfi repülő­téren tett nyilatkozatában kijelen­tette, hogy az angol fővárosban rendkívül tanulságos és előreláthatólag hasznos megbeszélést folytatott Nehru indiai miniszterelnök­kel, akinek politikai tevékenysége a nemzetközi feszültség csökkentésé­re irányul. Ollenhauer szavai szerint Nehru osztja a nyugatnémet ellenzéki csoportok felfogását, amely szerint még Nyugat-Németország újra­felfegyverzése előtt négyhatal­mi értekezletet kell kezdemé­nyezni a német kérdés békés rendezéséről. A Német Szociáldemokrata Párt elnöke hozzátette: lehetséges, sőt valószínű, hogy a közeli hetekben újra találkozik majd Nehru mi­niszterelnökkel. MEGYÉNK IFJÚSÁGA IS a DISZ II. kongresszusára készül. Falun, városon egyaránt, munka­versennyel, tagszervezéssel, a DISZ élet fellendítésével köszöntik a fiatalok a tanácskozást. A kong­resszuson a magyar ifjúsági moz­galom helyzetéről, a DISZ munká­jának megjavításáról lesz szó, nem csoda tehát, ha a felnőttek figyel­me is az eddiginél jobban az ifjú­ság felé fordul. Ez a figyelem, ér­deklődés szükséges, hiszen sok hiba van még a DISZ munkájában. Az új vezetőségeket nem segítik kel­lően, nem adnak nekik tanácsot, a felnőttek nem adják át az új DISZ vezetőknek a vezetés tapasztalatait. Csak imitt-amott van öntevékeny, életerős falusi DISZ-szervezet: a legtöbb helyt nem foglalkozik a falu$i ifjúsággal senki. A szegedi járási pártbizottság is mérlegelte a járás ifjúságának helyzetét és a pártbizottság január elején értekezletet hívott össze a járás gépállomásainak, pedagógu­sainak, tamácsszervek vezetőinek részvételével. Ezen az értekezleten megalakult a járás ifjúságát segítő tanács. NAGY LÉPÉST JELENTETT ez a szegedi járási DISZ tevékenysé­gének megjavulásában, hiszen az ifjúsági tanács feladata, hogy se­gítséget, tanácsot adjon a járás DISZ-szervezeteinek munkájához. A tanácsnak gondoskodnia kell ar­ról, hogy például a kultúrottho­nokban vegyék igénybe a fiatalok a szakköröket, a könyvtárat, ezen­kívül vegyenek részt sportverse* nyeken, teadélutánokon, — vegye­nek részt a kultúrmunka sokfajta változatában. A DISZ munkáját szakkörök. r űvészeti csoportok szervezésével, vezetésével kell se­gítenie az ifjúsági tanácsnak. Ügy lehetne összefoglalni mindezt, hogy a felnőttek tapasztalatát az ifjúság rendelkezésére bocsátja az újon­nan megalakult ifjúsági tanács. A szegedi járási ifjúsági tanács el­nökévé Paop Józsefet, a járási ta­nács vb. oktatási osztály gazdasági csoportvezetőjét, elnökhelyettesek­ké Tápai Erzsébet szatymazi DISZ­titkárt és dr. Szabolcsi Gábor desz­ki kultúrotthon igazgatót, az el­nökség tagjává Farkas Istvánt, a iárási tanács vb. elnökét és Lucz Ferenc elvtársat, a járási DlSZ-bi­zottság titkárát választották meg. NEM VOLNA KIELÉGÍTŐ a ta­nács munkája, ha nem szerveznék meg a községekben is a község if­júságát segítő tanácsot. Tápén már meg is alakult az ifjúsági tanács nagy eredményeket érve el meg­alakulása óta eltelt három hét alatt. Az ifjúsági tanács megszer­vezte a DISZ-t, űj helyiséget adtak a szervezetnek, és a DISZ megala­kulása óta már 40 fiatal be is lé­pett a szervezetbe. A községi ifjú­sági tanácsban résztvesznek a pe­dagógusok. a községi tanácselnök, a párttitkár, a DISZ-titkár és még néhányan a község vezetői közül, akik jelenleg most azon fáradoz­nak, hogy a régi »elhalt« DISZ­szervezet vagyonát összeszedjék ée újra a fiatalság rendelkezésére bo­csássák. Már egybegyűlt jónéhány szék, asztal, ping-pong asztal, sakk­felszerelés, és megtalálták a DISZ elveszett varrógépét is. Ács Zoltán iskolaigazgató elhatá­rozta hegy kulturális vonatkozás­ban segíti a fiatalokat. Vállalta, hogy megalakítja a kultúresoportot és annak a vezetője lesz. A házi­ipari szövetkezet elnöke. Nagy Pál elvtárs pedig ígéretet tett arra, hogy rövidesen rádiókészüléket vesz szövetkezete az újonnan meg­alakult DISZ-nek. A községi ta­nács tüzelőt, kályhacsöveket adott át a szervezet vezetőségének, hogy esténkért meleg fogadja a fiatalo­kat. \ían olyan este, hogy 35—40-en is megjelennek a szervezetben és a fiatalok úgy vélekednek, mint Biacsi Sándor, aki azt mondta: — Nem kell már a kocsmában eltölteni ivással, veszekedéssel es­téinket, hanem itt van a DISZ, ahol lehet szórakozni, tanulni, ko­moly dolgokat művelni. A Szeged járási Ifjúságot segítő tanács minden községben megszer­vezi — a tápéi tapasztalat nyomán — a községük ifjúságát segítő ta­nácsot. Harminchárom fiatal peda­gógust kérnek meg, hogy a köz­ségekben vegyenek részt a tanács munkájában, segítsék a DISZ­szervezetek életrehívását, a DISZ­mozgalom fellendítését. Jó VOLNA, ha megyénk többi járásaiban is megalakulnának az ifjúságot segítő tanácsok és a köz­ségekben is életrehívnák azokat. Ahogy a tápéi példa bizonyítja, az ifjúsági mozgalom fellendítésének nagyszerű eszköze az ifjúsági ta­nács. Hogy mindez megvalósuljon, nemcsak a megyei DlSZ-bizottság­nak, hanem a járási és a községi pártbizottságoknak is sokat kell tenniök a járási és községi ifjúsági tanácsok megalakításáért. Nagyszerű dolog volna, ha me­gyénk küldöttei arról adhatnának hírt a DISZ II. kongresszusán, hogy minden járásban, minden község­ben megalakult az ifjúságot segítő tanács. Kiliinletéaek • A Népköztársaság Elnöki Taná­csa a külügyminisztérium területén végzett kiváló munkájuk elisme­réséül Kárpáti József külügyminiszter* helyettesnek, Szkladan Ágoston nagykövetnek, Safrankó Emánuel nagykövetnek é9 Kurimszki Sándor követnek, valamint a felszabadulás 10. évfor­dulója alkalmából, kiváló munkája elismeréséül Bogdán Istvánnak, a külügyminisztérium személyzeti fő­osztályvezetőjének a „Munka vörös zászló érdemrendje" kitüntetést adományozta. Ezenkívül magas kormánykitün­teléseket adományozott az Elnöki Tanács számos dolgozónak a kül­ügyminisztérium, a közlekedés- é» postaügyi minisztérium, a külke­reskedelmi minisztérium területén, A 18. század utolsó harmadának haladó, sőt sok vonásban forradal­mi ideológiája a felvilágosodás. Ez nz új, haladó ideológia harcol a ré­givel, azokkal a feudális tanítások­kal. melyeket az egyházak, elsősor­ban a katolikus egyház és az a feudális jogrendszer testesít meg, melynek megalkotása nálunk Wer­bőczy nevéhez fűződik smely még a 18. században ls a tudás szinte egyetlen forrásának létszik a ne­messég szemében. Maga a „felvilágosodás" szó a 18. század haladó eszméjének azt a jo­gos öntudatát fejezi ki, hogy a régi, az elavult „sölétségével" szemben a feltörő új „világosságéi" hozza. A felvilágosult. íróknak nálunk is ked­velt jelképe a sötétségen áthaladó fény emlegetése, a franeiák pedig a polgári forradalmat előkészítő 18. századot, a felvilágosodás századát, ti „világosság századának" (stéolo de la lnmlére) nevezik. A felvilágosodás, mint az elmon­dottak már sejtetik, lényegében vé­ve a feudalizmus ellen folytatott harc ideológiája, mely a kapitaliz­mus felé haladó fejlődésnek a 18. században történt meggyorsulását és a polgárság fokozódó megerősö­dését tükrözi vissza. Ez a fejlődés az egyes európai országokban inás­más fokot ért el, ennek megfelelően a felvilágosodás! mozgalom tartul­ma, ereje és szerepe is különböző az egyes európai országokban. Min­denütt jellemzi azonban, hogy elke­MONTESQUIEU Emlékezés halálának kétszázadik évfordulójára seredett harcot folytat az egyház tanításaival és annak az iskolákban tanított hivatalos filozófiájával, a skolasztikával, mely ekkorra már a legtöbb helyen merev formaliz­mussá fajult. Ugyanakkor hevesen lámadják a feudalizmus intézmé­nyeit ís. Ennek a korszaknak egyik ki­emelkedő, Európa szerte nagy ha­tású képviselője Montesquieu, ki­nek halála 200. évfordulóját ün­nepeljük napjainkban. (1689—1755). Első nagysikerű műve a „Perzsa le­velek". Két perzsa meglátogatja Európát és a látottakról levelekel ír otthoni barátaiknak. Ezek a le­velek az egykorú Franciaország ál­lami berendezésének, a királyi és az egyházi hatalomnak és a francia arisztokrácia romlott erkölcseinek szellemes és maró szatíráját adják. Az exotikus keretre, a perzsák sze­repeltetésére azért volt szüksége, hogy művének antifeudális tartal­mát leplezze. Az éxolikus vidékek­ről jött utazó, aki az európai szo­kásokat s ezen az ürügyön a feuda­lizmust bírálja, ettől kezdve * fel­világosult irodalom kedvelt eljárá­sai közé tartozik Legnagyobb ha­tást tett munkája a „Törvények szelleme". amelynek jelentős, egyébként nem minden ellentmon­dás nélkül kifejtett alapgondolata az államhatalom isteni eredetének tagadása, bár egyébként az isten létezését elismeri, azaz deista. Hangsúlyozza, hogy a törvények, kormányformák, vallás, természeti viszonyok, stb. szerint különbözők, nincsenek tehát örökéletű, isteni eredetű törvények, mint azt elötíe a feudalizmus ideológusai hirdették. Ebben az összefüggésben fejti ki, a híressé vált „klimaelméletét", mely szerint az egyes országok po­litikai berendezése nagyobbrészt az éghajlattól függ, például a forró klíma a zsarnokságnak, a mérsékelt az alkotmányos királyságnak ked­vez, ami természetesen nem igaz, de a maga idejében ésszerűbb magyarázat volt, mint az állami ha­talom isteni eredetének tanítása. (A klimaelméletet egyes felvilágo­sult írók — nálunk Kármán — az irodalom jelenségeinek magyaráza­tára is felhasználták.) Az előbbi té­teléből az is következik, hogy a törvények változtathatók; ez más szóval azt is jelentette a feudaliz­mus törvényei megváltoztathatók. Ez a tétel hatásos ideológiai fegy­verévé vált a feltörő polgárságnak. Az államformákról vallott tanítá­sainak szintén nagy hatása volt. Három kormányzati formát külön­böztetett meg. a köztársaságot, az alkotmányos monarchiát és a zsar­noki uralmat, a despotizmust. El* ismerő szavakkal szólt a köztársa* ságról, melynek úgymond az er­kölcs az uralkodó elve; ezzel a meg­állapításával akarva — nem akarva rokonszenvessé tette a köztái Viság intézményét. A helyes államformát azonban az alkotmányos királyság­ban, a parlamentáris monarchiában látta, melynek szerinte a nemesség létezése is elengedhetetlen feltétele, ami érthető is, mert maga is ne­mesi származású volt, bárói címet viselt. Montesquieu azonban, neme­si előítéletei ellenére is. lényegében véve a polgárság érdekeit fogal­mazza meg. Eszményképe az alkot­mányos monarchia a későbbi bur­zsoá mcmachiának mintaképévé vált. A politikai szabadság biztosítását a hatalom megoszlásában látta, va­gyis szerinte törvényhozó, a végre­hajtó és bírói hatalmat különböző személyeknek kell gvakorolniok. Ez az elv szintén nagy hatással volt a burzsoá alkotmányokra. Montes­quieu Maeyarországon is néoszerű volt, tételeit a nemesség a Habsbur­gok elleni küzdelemben használta fel, egy°o gondolatai, így a hatalom megoszlásának elve és a köztársa­ság erkölcséről vallott felfogása az i7f>o-es évpk radikális gondolko­dóira iM-rt'nov'cs, Bacsénvi. Szent­msrtei, Oz) is nagy mértékben ha­tottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom