Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-16 / 13. szám

ffcLMBGYHRORSZOO VASÁRNAP, 1955. JANUÁR i«. EIDUS BENTIDN Emlékezés a munkásmozgalom egyik szegedi harcosára 1'egnap, január 15-én ; x lett volna 75 éves, ha tíz esztendővel ezelőtt meg nem ölték volna azok, akiknek kezébe ma újból fegyvert készülnek adni Nyugaton. Furcsa neve idegen származásáról tanúskodik. Valóban, most háromnegyed évszázada, 1880-ban, a cári Oroszország Dtoinsk nevű kisvárosában született. Apja, a szegény kórházgondnok, öt gyermekét nem bírta taníttatni, s Eidus Bentian csak négy középiskolát végeznetett. Utána dolgozni ment, s hamarosan, alig 16 éves korában már tevékenyen részt vett az oroszországi munkásmozgalomban. Szmolenszkben, Mogilovban, Vilnában ö vezeti a szervezkedést, hivatásos forradalmárként, álneveken bujkálva a cári kopók elöl Lebukik, börtönbe kerül, utána besorozzák katonának, de az után is félévi börtön következik. Most ötven esztendeje végigsöpört a cárok birodalmán a forradalmi vihar. Január 9-én, a pétervári „véres vasárnap" után, szerte az országban fölkelt a munkásság. Sztálin írja: „Gazdasági és szolidáris sztrájkokról a munkások politikai sztrájkokra, tüntetésekre, sőt helyenként a cári csapatokkal szembeni fegyveres ellenállásra kezdtek áttérni." Eidus Bentian, a vilnai agitátor most a barrikádokon küzd. A forradalom akkor elbukott, harcosainak menekülniök kellett a zsarnok bosszúja elöl. Eidus Bentian is emigrálni kényszerül; Berlinbe megy, a munkásmozgalom másik nagy centrumába. Nappal mesterséget tanult: fogtechnikát, esténkint Bebel politikai előadásait hallgatta. Megismerkedett L iebknechttel, s egy gyűlésen hallotta Lenint Is. Évekig fogtechnikusként működött Kattowitzban, Gabloncban, majd egy nemzetközi fogász-szervezet révén került 1909 tavaszán Szegedre. Itt tette le 19U-ben a fogász államvizsgát, s hamarosan a legnevesebb és legkedveltebb szakembere lett a városnak. Üj hazájában is a régi forradalmár hitével állt a munkásmozgalom harcosai közé, s amikor a Nagy Októberi Forradalom világossága hazánkba is eljutott, ismét az elsők közt volt. A Délmagyarország 1918 újévi számában „Az orosz forradalom és a béke" című cikkében a magyarság számára is a forradalmat látja a háborús vérözönből, nyomorból való kilábalás, a béke egyetlen útjának. S amikor ez a forradalom nálunk is lángra lobbantja az ósdi avart, Eidus Bentian is az új világ építői között van. Székely Lajos „A szegedi munkásság harca a Tanácsköztársaságért" című tanulmányában méltán sorolja őt is azok közé, akiknek nagy forradalmi múltja, az orosz munkásmozgalomban szerzett gazdag tapasztalata nagyban hozzájárult a szegedi proletariátus következetes, forradalmi politikájának kialakításához. Természetes, hogy a forradalmak elbukása után Eidus Bentian is börtönbe kerül. Fogsága után 1924ig rendőri felügyelet alatt állott, miközben még egyszer, Udvardi Jánosnak, a kommunista párt szegedi titkárának szökése alkalmával, n szökés elősegítésében való részesség gyanúja miatt újra a Csillagba került. Mindez nem törte mag. Továbbra is tevékenyen részt vett a szociáldemokrata párt keretei között, a párt balszárnyán, a munkásmozgalomban. Szervezője, terjesztője a „Mi Utunk" című illegális idöközi irodalmi é3 politikai lapnak. Egyik verse miatt az államilgvéizság pörbe fogta. Lakásában Időről időre házkutatást tartanak ... Amikor később magyar állampolgárságot kért, az ellenforradalmi kurzus szegedi orgánumának, a Szegcdi Üj Nemzedék „Eidus Bentian állampolgársága" címmel a lap 1925. október 11. számában iiasv vezércikkben háborgott, kifejezésre juttatván a szegedi „ébredők ' tiltakozását a forradalmi múltú Eidus ellen. • aráti köréhez a szegedi munkásmozgalom és a szellemi élet legkiválóbbjai tartoztak. Móra Ferenccel, Juhász Gvulával a forradalmak alatti közös szereplés MOj ||H B£ hozta össze. Háza mindig nyitva állt a szegedi írók és festők előtt: Károlyi Lajosnak, a jeles szegedi festőnek hosszú ideig adott hajlékot, ellátást. Így látta vendégül szegedi tartózkodása idején József Attilát is. Vele a Juhász Gyula költői működése negyedszázados évfordulóját ünneplő Makón, 1923 júniusóban találkozott, Espersít János környezetében. Mikor Attila 1924 őszén a szegedi egyetemre került, Espersit — aki hozzá rendkívül hasonló egyéniség volt. éppoly művészetkedvelő, irodalombarát és mecénás — fölhívta figyelmét az árva, pénztelen diákra. Eidus azonnal fölajánlotta József Attilának vengédszeretetét, s így lett a költő gyakori vendég házánál, özvegye meséli, hogy hires versét, a Tiszta szívvel címűt, amely a Szeged (a Délmagyarotszág betiltása utáni demokratikus-ellenzéki újság) 1925. március 25-i száméban jelent, meg,, örömmel vitte Eidushoz: „Ezt a verset Bence bácsinak hoztam..." József Attila Eidusnak adott verskéziratai. dedikált verskötetei, hozzá írott levelei, amelyek kapcsolatukról tanúskodnának, sajnos, 1944-ben elpusztultak; egyetlen kivételével, amely jelenleg az Egyetemi Könyvtár kézirattárában van, jól mutatja barátságuk mélységét. A „Nincsen apám, se anyám" című kötetének kiadására készülő költő, aki már megjárta Párizst, Bécset, s a fővárosban készül elmaradt tanári vizsgáira, így ír Eidus Bentianhoz; Pest, 1928. ápr. 29. Kedves Bentian Bátyám, ha nem haragszik meg, hogy igy félig-meddig elfeledetten fölbukkanván mindjárt szívességét kérem, akkor segítsen hozzá, néhány előfizetőt gyűjtvén, új könyvemnek kiadásához. Annál is inkább, mert az utóbbi időben bizony elég rosszul ment sorom s egy kevéssé nyugalmasabb nyarat remélek, mert szeptemberben vizsgáznom kell. A könyv pedig — itt nagy érdeklődéssel várják — hoz talán némi nemii pénzecskét a házhoz. Könyvem megjelenése után valószínűen lemegyek néhány napra Szegedre és személyesen adom át köszönetemet és kézcsókomat. Előre is hálásan József Attila Budapest, VI. Andrási-út 6. III. 12. U. i. A nyomdaköltség felét előre kell fizetnem, kérem Bentian Bátyámat, hogy a befolyó előfizetéseket küldje el nékem május 18-ig; gyűjteni azért tovább is lehet, mert a könyv csak május 31én jelenik meg. Üdv. Nem Eidus Bentianon múlott, hogy a könyv május végén sem jelenhetett meg. Nem tudjuk ugyan, hánv szegedi előfizetőt sikerült a lelkes pártfogónak toboroznia a kicsit szegedinek is számító költő számára, de összesen sem lehetett annyi, amennyi az előleghez kellett volna. József Attila új verseskötete csak majd egy év múlva, 1929 februárjában került ki a nyomdából. De kapcsolatuk ezzel még nem ért véget. Eidus Bentian özvegye jól emlékszik, hogy férje budapesti tartózkodása idején találkozott József Attilával, valószínűleg anyagilag is támogatta még ekkor is. Amikor a nagy tragédia, József Attila öngyilkossága bekövetkezett, kétségbeesve tett magának szemrehányást azért, hogy a fiatal költőt nem támogatta jobban... ö is egyik mozgatója, szervezője volt a háború alatt, 1943 májusában a szegedi szervezett munkásság nagyszabású József Attila-estjének, & ellenállási mozgalom egyik jelentős megnyilvánulásának. amelyen József Jolán és Kállai Gyula idézte „az utca és a föld fiáinak" emlékét, s Ascher Oszkár szavalta verseit. Móra Ferenccel és Juhász Gyulával gyakran utazott együtt a környező városokban irodalmi estekre. Juhász Gyula sűrű vendége volt. Espersit János naplója őrzi a költő fölháborodását, amikor a Szegedi Uj Nemzedék hajszát indított ellene... A költő halála előtt néhány nappal, amikor már senkit sem fogadott, Eidus Bentiant szívesen látta, s fölolvastatta vele egyik utolsó versét. Eidus Bentian nemcsak irodalomés művészetkedvelő, de maga is tollforgató és ecsettel bánni tudó volt. Baráti körben — emlékezik vissza Vág Sándor, háza gyakori vendége — szívesen olvasta föl Ady, Juhász, Kosztolányi verseiből készített fordításait. Egyetlen ismert műve, a Munka után című kis gyűjteményes füzet, mint csöppben a tenger, úgy tükrözi lelkületét, érdeklődési körét, jellemét. Az ellenforradalom legvadabb tobzódása idején, 1919. november 16-án keltezi előszavát, s kevéssel utána jelenik meg. „szeretettel a szegedi munkáskönyvtárnak ajánlva", annak a munkáskönvvtárnak, amelyet a forradalom idején ő szervezett meg Móra Ferenc segítségével. „Ha ennek a néhány lapnak elolvasása — írja bevezetőjében munkásolvasóihoz — a jövődte vetett reménynek csak úéhány halvány sugarát kelti fel Benned ebben a kétségbeejtő jelenben, úgy szeré-tg Óhajom beteljesedettnek vehető."' Ilyén bátor hangú a kis kötet minden írása is. Szerepel banne néhány verse a háború ellen (Kacag a Sátán), a munkásnyomorról CMH még?), a háború áldozatairól (A jeltelenek), a fehérterror nyomoráról (Papírvilág). Itt Van előadásának szövege, melyet — Móra és Juhász társaságában — a Munkásotthon 1919. július 3-i Petőfi-ünnepélyén mondott el, s melyben többek között ilyen sorokat mert lenyomtatni még 1919 őszén is; .Mienk a jövő!... ez az élet törvénye, egy történelmi szükségesség; hogy az emberiség tönkre ne jusson, kelt, hogy a jövő a proletariátus izmos learjaiba hulljon. Ez az osztály ugyanis az, amely mindent teremt..." „A könyv és az olvasó" című tanulmányszerű kis írása a munkáskönyvtár barátját mutatja be: trAz a. millió és millió könyv, újság, és folyóirat — írja ebben — amelyek csak a kapitalista világrendet szolgálják, a szennyregények és a boulevard irodalom, melynek csak az a célja, hogy a tömegeket a sötétségben tartsa és a reakciót gyámolitsa, mindezeknek a munkáskönyvtárban semmi helyük. Minden mást — legyen az tudományos vagy szépirodalom — a munkásnak el kell olvasnia ... Tehát elvtársak, olvasni, komolyan olvasni, mert a tudás hatalom!" Két másik prózai irása mellett még igen jelentős a Károlyi Lajosról írott portréja (Az igazi művész), amelyben a neves szegedi festő realizmusát méltatva fogalmazza meg művészi nézeteit: „A népművészet az igazi művészet." A második világháború kitörése előtt készült vissza hazájába, Szovjet-Litvániába, de Horthyék nem engedték ki. A háború alatt nemcsak várta a győzelmet, de biztos hittel hitte, s maga köré tömörítette mindazokat, akik a maguk módján küzdöttek is e győzelemért. Baráti körében — amelyhez sokáig Radnóti Miklós is tartozott — erősítették egymást, bízva a szovjet csapatok győzelmében. De ő nem érhette meg a fölszabadulást.. A német megszállás után, 1944. április 4-én letartóztatták. Bilincsbe verve hurcolták MEn OLTMTOk EL.. Az őszinteség súlyos, mint a kő, s az igazság úgy fáj, ha neked mondják, hogy érzékeid összevissza fonják a gondolatok, s lelked jégmező alatt szorul meg konokul. s nem enged föl a jég, ha meg is szólalsz, belül marad az £n, a büszke hóarc, mely rádnevet vakultan, mint a tetted, mit elkövetsz majd hóarcod miatt, ha már csitul a zaj, mert nem felejted, miért kell megütnöd azt a máslkat. ki — bízva benned — igaza mellett úgy szólt, ahogy csak ember szólhat. Az igazság úgy fáj, hogy semmi jobban, s gerincet próbál; nézd, ha tiszta lángját lefojtod is, ha szit.fuk, újra lobban — Nem olthatod el mindenütt a fáklyát! LÖDI FERENC Tanácstagok fogadóórái VÁROSI TANÁCSTAGOK FOGADÓÓRÁI Barna Mlhályné és Berta Ferenc. Föidmíhes utca 7. MSZT helyiség. 16-én. 10— 12 óráig. Brinkus Lajosné. Fodor telepi pártszer\ezet, 16-án, 10-12 óráig: Csamangó Ferenc, CzaméWlmezés! Vállalat irodahelyiségében, 16-án. 10— 1? óráig. (Jósika és Attila utca snrok.) Jávor Tiborné. Jókai utcai fiúiskola 16-án. 9—11 óráig. Bodó Pá né. Kossuih Fajos sugárút 22. K'K helyiség, január 16-án, 9-11 óra. AZ I. KERÜLETI TANACSTAGOK FOGADÓÓRÁI Bánfi József. Szent György téri iskola. 16-án. 9-11 óra. Kovács Istvánné. Belsped kultúrotthon, Bajcsy-Zs. u, 22. Január 16 án, 9—11 ófa. Kataró Pálné, Ozemélelmezésl Iroda, (Jóska u. sarok), január 16-án, 10—12 óra. Márkus János, Móra Ferenc-kultűrolthon. Január 16-án, 9—11 óra. Pusztai Andor, belvárosi fiúiskola. Arpár tér. január 16-án, 9—11 óra. Ádám Ottó, a Nemzeti Színház épülete, 17-én. 3-5 ó-a. Dobó István, Szegedi Kertészet, 17-én, t—5 óra. Markos Károly, Közgazdasági Technikum Mérey utca, január 17-én, 5—7 óra. Tarl Jánosné, Tervező Iroda, (Klauzál tér), január 17-én. fél 6—fél 7 óra. Lacsán Miliályné, I. sz. Oyakorló iskola (Április 4-útja), 17-én, 5—7 óra. Dr. l.óránd László, (Kfgyó utea 5 ), MNDSZ, január 17-én. 4 -6 óra. Tamási Imréné, Madách utcai iskola, !7-én, 5—7 -óra. A II. KERÜLETI TANACSTAGOK FOGADÓÓRÁI Baráth József és Kopasz Károly, Becsei l(. óvoda, január 16-án, 10—12 óra-, Fodor Béláné. Kossuth Lajos sugárút 63. január 16-án, 9-11 óra. III. KERÜLETI TANACSTAGOK FO«ADÓORAI Ziminyi KArolyné, Földműves uteal lat., Ji.nuár 18-án, 5—7 óra. Hlka István és Szabó Sándor. Szentalihálytelek, Irk.. január !8-án. fél 4—tél 6. Györkéi Lajos és Bozdki István, Gépipart Technikum, január IS-án, 4-6 óra. Ordögh Mátyás, KIK házkeaelőség, Petőfi Sándor sgt. 87. Január l»-án, 3—5 óra. Bacstlla János, Madách litcai iskola, január I7-én, 5-7 óra. Kovács Józsefné. Kossuth Lajos agt. 63. KIK lielylség. 17-én, 4—6 óra. Lacsán Mlhályné, Pedagógiai Főiskola, Atrilis 4 útja 6, 17-én. 5-7 óra. Vincze Antal, Cserepessort téglagyár kultúrterem, 17-én, 4—6 óra. Vass László, Kígyó utcai MNDSZ helyisúg, 17-én, 4-6 óra. Zombori János, Mátyás téri általános iskola. 18-án. 4—6 óra. Varga Ferancné, rókusi skála, 18-án, 5—7 óra. Vass István, Építőipari Technikum, 18-án, 4—6-ig. Sebők Ferencné. alsóvárost iakola, 14-án. 5—7-ig. Németh József, Gutenberg utcai fiúiskola, 18-án. 5—7-ig. Körmendi Ferencné, alsóvárosi Iskola. 18-án, 5—7 óra. Horváth György. Béke telepi iskola. 18-án. 5-7 óra. Bálint Ferenc, Ady Endre Diákotthon, Munkácsv n. 9. I8-án, 5—7 óra. Barna Mlhályné, Földműves utea 7, MSZT, 16-án. 10-12 óra. Csányl István, Földműves utcai Iskola, !6-án, 10-12 óra. özv. Kiss Istvánné, Hattyas telepi iskola. 17-én, 4-6 óra. Id. Vass János, Szabadság tér, MSZT Gazdakör helyiségében. Január 17-én, 4—6 óra.' Keszég László. Hattyas telepi iskola, 17-én, 5-r7 óra. Szegedi Ferenc és Teleki Ferenc, a Falemezgyár irodahelyisége, J6-án, 9—11 óra. Anyakönyvi hírek 1955. január 8-tól január 15-ig HAZASSAGOT KÖTÖTTEK Báló Ferenc és Pósa Mária, Horváth Ráfoly és Batki Ilona, Iirdélyi József és Czirok Julianna. Szécsj István és Kerepesi Erzsébet, Dzubav Miklós és Flvcher Mária, Itulz Imre és Vékes Etelka. Frank Ferenc és Majoros Irén. Bellányi Jár.os és Boni's Katalin. Pásztor Elemér és Páger Rozália. Urbanovlch Tivadar és Oóg Mária, Urbún Sándor és Jerney Mária, Baják István és Benyó Julianna. SZOLETTEK , Csiazár István és Balogh Rozália Ro' zália. Monori Antal és Gyuráczkl Ilona Antal, Balogh Sándor és Hajós Irén Sándor, Farkas Józsei és Kádár Lidia Gábor, Szilágyi Ferenc és Almási Mária János, Szabó I-aJos és Szűke Rozália Pál, Sz. Balázs Zoltán és Mohó Mária Mária, Janku Lajos és Villás Erzsébet Lajos, Forgách László és Kalmár Mária Éva, Gombás Sándor és Birnbaum Gizella Ibolya, Halasi Gyula és Rácz Anna Ibolya, Koskocsák István és Ko-om Mária Valéria, Ábrahám József és Mészáros Rozália Mária, Bódi István é3 F.szényi Hona István, Bernáth Sándor és Varró Erzsébet F"ercnc, Dobó Antal és Szitkai Ágnes Antal, Dudás Ferenc és Perenz Ilona Ferenc, Fekete István és Dékány Ilona István, Floszberger István és Hegyi Julianna Péter, Fodor István és Sarnyai Erzsébet Erzsébet, Gazdag János és Kuglat Erzsébet András, Horváth István és Tóth Ilona Gábor, Juhász István és Dvorák Éva Ibolya. Kemenesi Mihály és Csányl Julianna Mihály, Keseril Géza és Cseh Ilona Géza, Kéri András és Bózsö Irén Erzsébet. Goda István és Páka: Kalalin István. Kis Kilinán és Tóth Terézia László. Radics János és Radován Julianna Magdolna. Lakatos Menyhért és Balogh Mária István, Stnmnf Péter és Mészáros Mária Mária. dr. Földes József és Szilágyi Margit Mária, Máthó Lajos és Sposzta Irma Irma. Maróti Sándor és Lakó Piroska Éva, Kónya István és Biró Irén Csaba, Kövecses Ferenc és Lantos Piroska Ferenc, Kormányos István és Szabó Mária István. Katona Dezső és Paragi Katalin Dezső. Ottlik András és Bénák l'ona Ilona, Paragi István íí Sebők Erzsébet László, Pignlczkt József és Gafdacsl Julianna Sándor, Rózsa János és Pap Mária János. Márkus Vilmos és Tóth Erzsébet Vilmos, Fábián Józset és Kálmán Julianna László, Fáb.án ! József és Kálmán Julianna Éva, Czirok 1 Balázs és Medgyesi Erzsébet Erzsébet, Mik'ós József és Kónya Piroska Józ.sef, Tar János és Prága Rozália Éva. Szanl Bálint és Mészáros Mária Mária, Ab-ahám János és Dékány Mária István, Dév d Pál é Molnár Márta Klára, Dékány József és Szép Mária Zsuzsanna, dr. Erisei Péter és Kerner Irén Allce, Maróthy Sándor és Szántó Hona Zoltán, Nagy László és Vass Irén Edit, Juhász Vödrös Mihály és Kopasz Magdolna János, Jenéi István és Baríus Jolán Magdolna, Juhász Mátyás és Csaia Viktória Tibor, Sipos István és Pintér Mária János, Szabó István és Sárkány Katalin István, Szrcs Ferenc és Kovács Matild Éva, Tanács Károly és Szécni Irén Károly. Tulipán István és Pósa Julinnna Katalin, Varga Sándor és Keazég Ilona Sándor, dr. Varga Sándor és Farkas Jolán Péter, Záiljrt László és Rózsa Ilona Judit, Zádori Tibor és Szűcs Julianna Jutka, Eperjesi József és Vörös Mária József, Gcra János és Monostori Rozália Mária, Keszei Lajos és Csonka Rozália Éva. Keresztes György és Róvó Mária György, Kószó István és Terhes Rozália István, Lukács Mihály és Szabó Margit Éva, Ordögh Antalnak és Jakus Rozáliának Antal nevű gyermeke született. ELHALTAK Hulman Istvánné Dékány Julianna 71. Prónai Lajos 74, Nlkolovlca Stndor 55, Schettstk Flórián 46 éves. Bereczkl Éva 13 napos. Gémes Sándor 3 hónapos. Sz. Balázs Mária 1 napos. Bokor Vendelné Schutzbach Mária 81, Farkas Imréné Mészáros Rozália 69. Kószó Antalné Hódi Erzsébet 61. Nagv Imréné Mészáros Szidönt a 69. Dudás István 71. Sándor Tiborné Dobó ltona 31, Jusiin Ferenc 26. Frtschrriann Gáborné Kászll Mária 79. Schmódl Józsefné Szabó Emília 40 éves. Maróti Éva 1. Bódi István 1 napos. Tajtt Istvánné Marx Leopoldlna 78. Kerekes András 72 éves, Fábián Éva I napos. Kakuszt Jstván 62. Bokor Jánosné Tóth Julianna 02 éves. Csonka Zoltán 6 hónapos korában. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS mindazoknak. akik Vajas Mátyás elhunyt temetésén résztvettek és fájdalmunkat enyhítették. Vajas-család. a toloncházba, innen Nagykanizsára vitték, majd Sárvárra, onnan öt nap múlva ismeretlen helyre... Hozzátartozói, barátai sokáig várták vissza, de többé nem jött. O is jeltelen maradt, mint azok, akikről 1917-ben verset írt. A fölszabadulás után a Magyar Kommunista Párt belvárosi székházában, róla nevezték el a munkáskönyvtárt. ekkor idézték régi barátai, emlékét s e hasábokon, a Délmagyarország 1947. szeptember 21. számában akkor írta Dénes Leó elvtárs: „Szolgálja emlékét a szivünkben élő szeretet mellett ez a munkáskönyvtár, amely legméltóbb arra, hogy nevét viselje." Péter Látzló