Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-26 / 21. szám

itiMummszuG SZERDA. 1955. JANUÁR 26. Ráitosi Mátyás elvtárs felszólalása az országos szénbányászati értekezhet keddi tanácskozásán (Folytatás az első oldalrólj bányákban növekedjék a fejteljeeítés, csökkenjen az önköltség, nöokcdjék a termelékenység, növekedjék a szén minősége. Azzal kapcsolatban, hogy tavaly drágábban ée hozzátehetem, roszhznbb szenot termettünk, egye® bányászati vezetők az anyagellátás hiányosságára panaszkodnak. Ugyanakkor meg lehel állapítani, hogy a bányákban sok helyen pazarolják a nép vagyonát. Erre a példák özönét lehet hozni. Dorogon pártunk megyei végrehajtóbizottsága másfél évre visszamenőleg 1954. szeptemberig az üzemek jelentéseiből összeállított egy kimutatást, amelyből kiderült, hogy ez idő alatt csak Dorogon közel 5 millió forint értékű gép, szerszám maradt az omlasztős, az iszapolás mögött. Komplett csúszdagépek, nagyteljesítményű villanymotorok, nagyteljesítményű szivattyúk, fúrógépek szerepelnek abban a kimutatásban, amely távolról sem tart igényt teljességre. A dorogi tröszt vezető elvtársai, akik ezen az értekezleten felszólalásaikban eléggé panaszos hangot ütöttek meg, s mint a borsodiak és mások, nem fukarkodtak követelésekkel, elgondolkozhatnak ezeken a számokon. Kiszámíthatnák például, hogy hány bányászlakást lehetett volna ezért az összegért Dorogon építeni. Tudjuk, hogy másutt is hasonló a helyzet. A tatai DISZ ifjak úgynevezett anyagmentő brigádokat alakítottak, amelyek vasárnaponkint az aknákban összeszedték a szerteszét hagyott, gyakran már az iszapba süllyedt termelőeszközöket. Többszázezer forintnyi anyagot mentettek meg ilyen módon. Kérdem én a jelenlévő régi bányászokat és bányászvezetőket, mi történt volna Tatabányán 15 évvel ezelőtt azzal a bányásszal, aki szerszámát, termelőeszközét hanyagul az iszapban hagyta volna? A munka fegyelem a termeién növelésének egyik legdöntőbb tényezője Kevés szó esett elvtársak ezen a tanácskozáson a meglazult munkafegyelemről ds az anyagpazarlás százféle formájáról, arról az anyagpazarlásról, amely összességében jelentékenyen hozzájárul ahhoz, hogy a rosszabb szenet drágábban termeljük. A beszámoló megemlítette a bányafa felhasználásának emelkedését. Ugyanakkor amikor nagyon helyesen, a bányafa helyett áttérünk a fémek használatára, mollbiztosítással és th-gyűrűkkel pótoljuk a bányafát és ezzel emeljük a bányák korszerű biztosítását, a bányafa fogyasztás növekedése tovább folytatódik. Ennek legfőbb oka a bányafa gondatlan kezelése, illetve pazarlása. Mindenki tudja, hogy a dolgozók a bányában elvagdalt bányafát tüzelési célokra hordják el és az üzemvezetők ennek megakadályozására hathatós intézkedéseket nem tesznek. Sőt olyasmi is előfordul, hogy az üzemvezetők a bányafát „kölcsönbe" adják a klslakásépítkezésckhez, mint például a borsodi tröszt bánfalvi üzemében. Minden trösztigazgató előtt ismeretes, hogy az osztályozott szenet megdézsmálják, s hogy a legtöbb helyen — különösen például a nógrádi tröszt területén — a dolgozók egyrésae az illetményszenét teljes egészében a helyi Tüzép-telepnek adja cl és tüzelőnek az elvagdalt bányafát használja, vagy egyszerűen az üzem területén „szerez" magának tüzelőt. Bükkhegyi elvtárs, a zagyvai bányákból, felszólalásában főleg a rendőrség segítségét kéri az ilyen jelenségekkel szemben. Persze ez is kell. De nem kevésbé fontos az olyan közhangulat kialakítása, amelyben megbélyegzik és kiközösítik maguk közül a dolgozók a fegyelmezetleneket, a lógósokat, a tolvajokat. A rendes bányászok felháborodással ítélik el a szocialista fegyci.-m ellen vétőket. Ezen a bényásznácskozéson mindjárt az első í szólaló, Handler elvtárs, aki mari tatabányai sztahanovista vájár, ,'lháborodással beszélt az ilyen jelenségekről. Ostorozta azokat a dolgozókat, akik nem vigyáznak a ítéri minőségére, akiknek — ahogy • mondotta — -csak az a fontos, hogy fekete legyen, amit a csillébe s/órnak« s az ilyen -fekete- gyakran egyszerű éghetctlcn kő. Előfordult a tatabányai tröszt VIII-as ukr a üzemének 534-cs csapatánál, a XII. aknaüzem 940-es csapatánál, hogy a kibányászott szénben az ctienőrzés több mint 20 százalék meddőt talált. És az is előfordult a mult év telén, hogy Mátranovákon, vagy Epszönyben a bányászok nem akarták átvenni a saját maguk termelte járandóságl szenet, mert tudták, hogy benne nagyon sok a meddő, az éghetetlen kő. Ugyanakkor, amikor egyes trösztvezetők a rossz anyagellátásról panaszkodnak, azt halljuk, hogy a kiutalt anyaggal egész szokatlan pazarlás folyik. Pál László főkönyvelő elvtárs Tatabányáról elmondja, hogy trösztje jobbra-balra kölcsönzött ki gépeket, amelyeknek sorsával azután nem törődik és elrettentő például két kazán esetét említette, melyeket öt évvel ezelőtt adott kölcsön a tröszt és azóta sem törődött velük. Rengeteg a panasz a munkafegyelem megsértésének különböző formáira, elsősorban az igazolatlan mulasztókra, s arra, hogy sok helyen az ilyen mulasztókkal szemben nem lépnek fel és az igazolatlan mulasztást nem büntetik. Például a mátravidéki tröszt gyöngyösi üzemében az igazolatlanul mulasztók — a rendelkezésekkel ellentétben — megkapták a havi szénjárandóságukat. Természetes, hogy ilyen helyen a mukafegyelem megszilárdítása nem fog sikerülni. A fegyelem lazulása természetesen kihat a bánya biztonságos üzemeltetésére. A fegyelmezetlen munkás nemcsak csapatának bérét csökkenti, hanem testi épségét, sőt életét is veszélyezteti. — Altalános tapasztalat az, hogy a munkafegyelem területén mutatkozó hiányosságok igen komoly károkat okoznak. Ml teljesenegyetértünk Takács elvtárs megállapításával, aki rámutatott a tatabányai tapasztalatok alapján arra, hogy a bányászok a harcos, fegyelmet tartó, rendet megkövetelő vezetőt szeretik és nem szeretik azokat a vezetőket, akik megtűrik a lazaságokat. Mi ls azt tapasztaljuk, hogy a becsületes, tapasztalt bányászok rendkívül elégedetlenek és mérgelődnek, ha a műszaki vezetők nem követelik meg a fegyelmet. A bányászok a határozott, keménykezű műszaki vezetőket szeretik, akik igazságosan büntetik meg a íegyelmezctlenkedőket. Ahol a vezető megköveteli a rendet, ott jobbak a munkafeltételek, kibontakozhat a munkaverseny, nem gátolják a dolgozók munkalendületét apró műszaki hibák. Ennek következtében eredményesebb a munka, nő a teljesítmény és vele együtt nő a dolgozók keresete, a műszaklak prémiuma. — Ezt mutatták a tapasztalatok is, melyeket a pécsi bányatrösztnél szereztünk. Tudvalevőleg ez a tröszt túlteljesítette termelési tervét, elővájási tervét, csökkentette az önkölséget és 10 millió forint megtakarítást ért el. Központi Vezetőségünk ipari és közlekedési osztálya, a szénbányászati minisztérium és a bányász szakszervezet, közösen megvizsgálták Pécsbányát, hogy megállapítsák, milyen speciális rendszabályokkal érték el a jó eredményeket. A brigád -legnagyobb meglepetésére* semmi különös rendszabályt nem talált, illetve megállapítottak, hogy a jó eredmény titka, hogy a bányában rend és fegyelem van. Aki fegyelemsértést követ el a munkában, azt keményen felelősségre vonják. A műszaki vezetés, a párt, a DISZ, a szakszervezet együtt dolgozik, vigyáznak az anyagra, takarékoskodnak, nem tűrnek lazaságot, lopást. Az elvtársak hallották Vereczkei elvtársnak, a pécsi tröszt igazgatójának hozzászólását, aki elmondotta, hogy figyelme még az olyan látszólag kis tételekre is kiterjed. mint a munkaruha jogtalan viselése, az étkezés jogtalan igénybevétele stb. A pécsi tröszt jó eredményeihez persze hozzájárul az is, hogy ott éveken keresztül a szovjet mérnök elvtársak dolgoztak, de a további eredményt már a szervezett, fegyelmezett, szolid munka adta, amely meghozta gyümölcsét nemcsak Pécsett, hanem mindenütt, ahol alkalmazzák. Amit meg tudtak csinálni Pécsett — és hozzátehetem más trösztöknél ls — az végrehajtható mindenütt. A fe.iteljesítmények növelése, az önköltség csökkentése, a munkateljesítmény emelése, a fegyelem megszilárdítása — ezek most bányászatank központi kérdései és hozzátehetem, nemcsak bányászatunké, hanem egész szocialista iparunké és mezőgazdaságunké. Gazdaságosan. olcsóbban, jobban termelni — ez a népjólét emelésének dönlő forrása! A szénbányászai 1955. évi feladatai — Kevés szó esett a tanácskozáson az 1953-ös tervről. Ebben az évben a szénbányászat termelésének növekedését alacsonyra szabtuk. Nem azért szabtuk alacsonyra a termelés növelését, mert az ország bővében van a szénnek, vagy a bányák nem tudnának több szenet adni. Ellenkezőleg! Az országnak minden tonna szénre szüksége van és a bányák többet ls tudnának adni. Mindjárt hozzátehetem, hogy jövőre többet is fogunk kérni. Most folynak az új ötéves terv ládolgozásának előkészületei. A második ötéves terv folyamán nemcsak be kell fejeznünk az első ötéves tervben megkezdett különböző üzemeket, de a mezőgazdaság ds a mezőgazdaság szocialista szektorának fokozott fejlesztése mellett erűteljesen folytatni kívánjuk a szocialista iparosítást, amihez természetesen megfelelő mennyiségű szén kell. A termelés idei alacsony növelésével módot akarunk adni a szénbányászatnak arra, hogy teremtsen rendet a saját területén, hozza rendbe a leromlott légvágatokat, gondoskodjék jobban a munka biztonságáról, erősítse meg a munkafegyelmet. gondoskodjék idejekorán megfelelő elővájásról, egyszóval teremtse meg azokat az előfeltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy jövőre és a második ötéves terv folyamán bánváink egészségesen, erőteljesen fejlődjenek és alátámaszszák, kielégítsék mindazokat a követelményeket, melyeket a népjólét emelése, a szocializmus építése, a honvédelem vele szemben támaszt. — Ezt a célt szolgálja az új, világosan, könnyen áttekinthető bérezési rendszer is, amely előnyben részesíti a nagyobb szaktudást követelő elővájáson dolgozó munkásokat és ezzel is oda hat, hogy a jövőben ne ismétlődjenek meg azok a bajok, amelyek az idén az elővájás elhanyagolásából keletkeztek. Ugyancsak fokozottabban követeljük meg a bányák gépesítését, a millszekundumos robbantás kiterjesztését. Tűrhetetlen az hogy miközben a bányák munkáját megkönnyítő gépek száma szakadatlan növeksz'k, ugyanakkor például a jövesztés gépesítése — mint arra Czottner elvtárs tegnapi beszámolójában rámutatott, — a múlt év folyamán csökkent. Meg kell szűnnie annak a helyzetnek, hogy a rendelkezésre álló gépek a munkaidő jelentékeny részében állnak és kihasználásuk igen alacsony. Mi a bányákba egyre több és több gépet kívánunk küldeni, amely a nehéz fizikai munkát leveszi a bányász válláról, mely megkönnyíti, meggyorsítja, eredményesebbé teszi a bányászok munkáját. De ez a törekvésünk csak akkor jár sikerrel, ha ezeket a gépeket igénybe is veszik, megfelelően gondozzák és tiem engedik, hogy hanyag kezelés miatt üzemen kívül álljanak. Erőteljesen támogatni kell azt a törekvést is, hogy újítsuk fel a szocialista verseny régi bevált módszereit, a melegcsákány-mozgalmat, a Loy-mozgalmat, a péntek-mozgalmat. Most, hogy az egész ország, és köztük nem utolsósorban a bányászság, felszabadulásunk 10 éves ünnepére készül és e nagy eseményt az egész országra kiterjedő felszabadulási munkaversennyel és emelkedő munkateljesítménnyel teszi emlékezetesebbé, megvan a lehetősége, hogy ezek az egészséges mozgalmak új erőre kapjanak, új életre keljenek. Végére hagytam azt a tényezőt, mely gazdasági életünk m'ndan területin (h így a bányászatban is döntő szerepet kell, hogy játszón: a gazdasági vezetők, a párt, a DISZ, n szakszerverxit együttműködő+ót. Teljesen egyeiértek Takács elvtárssal, aki a tatabányai tapasztalatok alapján megállapította, hogy ahol jó a pártmunka, ott jó n termelés. Mindjárt hozzátehetem, hogy a péosi bányutröezt jó eredményeit! megvizsgáló brigád a sikerek egyik fontos forrásául a tröszt vezetés, a párt, a szakszervezet, a DISZ jó együttműködőét jelölte meg. 4 DISZ-fiatalok nagyszerű vállalása Külön meg kell emlékeznem a DISZ javuló munkájáról. Tudvalevő. hogy tavaly szeptemberben a DISZ felhívására 530 ifjú szonelő.brlgúd tagjai vállalták, hogv az év ' végéig tervükön felül 228-000 tonna szenet adnak. E vállalást az ifjak becsülettel teljesítették, sőt valamelyest túl is teljesítetlek. A DISZ mopt vállalja, hogy első negyedévi tervét a felszabadulás 10 éves évfordulójára 110.000 tonna szénnel túlteljesíti. Biztos vagyok benne, hogy ígéretüket valóra ls váltják. Egy sor fclszólnló c tanácskozáson rámutatott a DISZifjak javuló munkájára A műszaki vezetőknek, pártunknak, a szakszervezeteknek erőteljesen támogatni kell a disz^sták jó munkáját s minden törekvést, amely módot ad arra, hogy a bányában dolgozó fiatalok minél hamarabb jó szakmunkásokká és egyben öntudatos kommunistákká váljanak. A bányákban elsősorban a kommunista bányászokat kell mozgósítani, akiknek száma nem kevés ós akik a múltban annyi nehéz helyzetben megmutatták, hogy pártunk, népi demokráciánk legbtttosubb támaszai. Itt ismételten szó esett róla, hogy legjobb eredménye a jó példamutatásnak van. Ez Igaz. A kommunista példamutatástól függ elsősorban, hogy mennyire tudjuk mozgósítani a szakszervezet tagjait, a DISZ-fiatalokat, mennyire tudjuk magunkkal ragadni az egész bányászBágot, az egyszerű bányászokat ós a műszakiakat egyaránt. A termelés kérdéseit össze kell kötnünk a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor és hazánk problémáival. Mindenki megérti, hogy most, amikor a nyugati imperialisták fel akarják fegyverezni a német mllitarizmust, s amikor a béketábor mozgósítja erőit, hogy a háborús gyujtogatók e tervét meghiúsítsa, a népi demokráciánk gazdasági erejének növelése, a fegyelem megszilárdítása különös jelentőséggel blr. Elvtársaim, bátran és őszintén nyúljanak e mozgósító munkájukban az úgynevezett kényes, vagy népszerűtlen kérdésekhez. Lépjenek fel keményein a fegyelem, a rend érdekében, a lazaságok, a fegyelmezetlenség, a lopások ellen. A bányászok szeretik a nyilt, r.z őszinte beszédet, a hibák kíméletlen feltárását, meg is követelik tőlünk, kommunistáktól, hogy minden kendőzés nélkül mutassunk rá a bajokra és a kijavításuk mód* jára. Az elvtársak legyenek bizto* sak abban, hogy a bányászság leg* jobbjai, fiatalok és öregek egyaránt mögöttük állanak ezekben a kérdésekben és támogatják ezt a törekvésüket, hogy rendet teremtsenek a széntermelés frontján és megadják a népi demokráciának, szocialista fejlődésünknek azt a szenet, amelyre szüksége van. Az olvtársák, c tanácskozás résztvevői képviseljék bátr-n, határozottan és erélyesen azokat a javaslatokat és rendszabályokat, amelyek a szénbányászait termelésének terén muta'kozó hibák k;ktts-3bőlósére és az olcsóbb, jó minősért! termelés elérésére irányn'nak. Ismétlem, legyenek b'z'os"k benne, mögöttük áll a bányászsíg túlnyomó nagy többsége, mögül'ük áll pártunk, az egész népi demokrácia, az egész magynr do'gozó nép. Nem kétsége®, hogy ha a tmáoskozás tanulságait megszívleljük e valóra váMjuk, a magyar szénbányászat útja újra felfelé ível ée a szénbányászat dolgozói joggal ée büszkén 'töt'ihe'dk b9 holyül-et a magyar munkásosztály élcsapatában, ahol a folszabadu'ás ó'.a eltett esztendőkben annyi g őzelnies csatát vívtak. Kívánok telje® sikert o tanácskozás minden oélkilüzéisóheK. (Lelkes, nagy taps.) Szünet után többen felszólaltak. A felszólalások után Czottner Sándor miniszter foglalta össze a tanácskozás eredményeit, válaszolt a felszólalásokra, majd megállapito'Üa, hogy azok 19 mind csak azt bizonyították, hogy a szénbányászat előtt álló feladatok, az 1955. évi terv célkitűzései reálisak, s minden részletben mogvalósllhatók. — Éppen ezért most a tanácskozás után szénbányászatunk minden dolgozójának az a feladata — mondotta —i hogy a tartalékok feltárásával, minden erőt lmlbavetve azonlegyünk, hogy az idei év során minél több jóminőségű és minél olcsóbb szenet bocsássunk népgazdaságunk rendelkezésére. Szénbányászatunk legjobbjainak k.'itnnpos tanácskozása Kocsis La* jos, a szénbányászati miniszter első helyettesének elnöki zárszavával ért véget ' fiz SZKP és a szovfel karnrinv vezetőinek nvlH levele a Körzeti Yálaszióbizo'tsígoHhQz az 03ZSZSZK Legfelső Tanácsának választásaival kapcsolatban Moszkva (TASZSZ) A párt és a kormány vezetői az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának választásaival ' kapcsolatban nyilt levelet intéztek a kerületi választóbizottságokhoz. Mivel több választókerület jelölte őket küldöttjelöltjévé, a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi bizottságához fordultak útbaigazításért. A nyilt levélben közlik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának útbaigazítása alapján, melyik választókerületben való jelöltetésükhöz járulnak hozzá. A levelet a következő személyek írták alá: A. A. Andrejev, N. A. Bulganyin, K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, A. N. Koszigin, G. M. Malenkov, V. A. Malisev. A. I. Mlkojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, P. N. Poszpjelov, N. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, I. F. Tevoszjan, N. Sz. Hruscsov, N. N. Sataiin és N. M. Svernyik. Szovjet diplomaták kitüntetése Moszkva (TASZSZ) K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke január 24-én a Kremlben kitüntetéseket és érdemrendeket adott ét a Szovjetunió külügyminisztériuma diplomáciai munkatársainak, akiket hosszú szolgálatuk érdemeiért nemrégiben kitüntettek. A kitüntetéseket a következő szovjet diplomaták kapták: Sz. A. Vinogradov, a Szovjetunió párizsi, g. N. Zarubin, a Szovjetunió washingtoni, A. J. Lavrentyev, a Szovjetunió iráni. J. A. Malik, o Szovjetunió londoni nagykövete. A. J. Lavrentyevnek ezenkívül ötvenedik születésnapja alkalmából diplomáciai munkásságának elismeréséül a Munka Vörös Zászlórendjét is átnyújtották. IC. J. Vorosilov melegen üdvözölte a Uitüntetteket és további sikereket kívánt munkájukhoz. A kitüntetések átadásánál jelen, volt N. Pegov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének titkára is. ítélet Gyilasz és Dedi'er ügy4ben Párizs (TASZSZ). Az AFP be'grádi tudósítója jelenti, hogy a be'grádi korületi törvényszü on megkezdődött a per Gyilasz (s Dodijer ellen. Mint ismeretes, deoembcr végén a belgrádi ügyész indítványára a belgrádi kerületi törvényszék clhctározta, hegy rágalmazó és ellenséges propaganda vádja alapján pert indít Milovan Gyilasz. a szövetségi végrehajló tanács volt alelnöke, valamint Vladimír Dedijer, a Jugoszláv Kommunis'dk Szövetsége Központi Bizottságának veit tagja ellen. Belgrádból jelenti a TASZSZ: A belgrádi kerületi bíróság hé főn este befejezte Gyilasz és Drdijcr ügyének tárgyalását és iléletct hozottA bíróság Milovan Gyilaszt másfélévi bölözre, Vla'ímir Dzdijert pedig 6 havi böilönre ítélte. Midkél iUle! végrehajtását felfüggesztették. Mpgyoi lunácsphiökök ér'ekps'pie A Magyar Távirati Iroda jelenti: : Az értekezleten jelen volt és felA minisztertanács január 25-én szólalt Nagy Imre a Minisztertaa fővárosi, a megyei és a megyei nács elnöke, a Politikai Bizottság jogú városi tanácsok végrehajtó bi- t-gja. Részt vctt az értek-tieten zottsagainak elnökei részérc érte- Hegedűs András, a Minisztertanács kezletet tartott, amelyen részt vet- .c-1 5 elnökhelvettese és A n-6 An'aí tek a begvüj'ési hivat,alok vezetői r. Minisztertanács elnökhelyettese' is. Az értekezleten Szobek András a Politikai Bizottság t-~M é.s Da' begyűjtési miniszter ismertette a rabos Iván, a Népk .,.(„ E!lV: begyűjtés időszerű kérdéseit. ! ki Tanácsának titkára.