Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-26 / 21. szám

itiMummszuG SZERDA. 1955. JANUÁR 26. Ráitosi Mátyás elvtárs felszólalása az országos szénbányászati értekezhet keddi tanácskozásán (Folytatás az első oldalrólj bányákban növekedjék a fejtelje­eítés, csökkenjen az önköltség, nö­okcdjék a termelékenység, növe­kedjék a szén minősége. Azzal kapcsolatban, hogy tavaly drágábban ée hozzátehetem, rosz­hznbb szenot termettünk, egye® bá­nyászati vezetők az anyagellátás hiányosságára panaszkodnak. Ugyanakkor meg lehel állapítani, hogy a bányákban sok helyen pa­zarolják a nép vagyonát. Erre a példák özönét lehet hozni. Dorogon pártunk megyei végrehaj­tóbizottsága másfél évre visszame­nőleg 1954. szeptemberig az üzemek jelentéseiből összeállított egy kimu­tatást, amelyből kiderült, hogy ez idő alatt csak Dorogon közel 5 mil­lió forint értékű gép, szerszám ma­radt az omlasztős, az iszapolás mö­gött. Komplett csúszdagépek, nagy­teljesítményű villanymotorok, nagy­teljesítményű szivattyúk, fúrógépek szerepelnek abban a kimutatásban, amely távolról sem tart igényt tel­jességre. A dorogi tröszt vezető elv­társai, akik ezen az értekezleten fel­szólalásaikban eléggé panaszos han­got ütöttek meg, s mint a borsodiak és mások, nem fukarkodtak követe­lésekkel, elgondolkozhatnak ezeken a számokon. Kiszámíthatnák pél­dául, hogy hány bányászlakást le­hetett volna ezért az összegért Do­rogon építeni. Tudjuk, hogy másutt is hasonló a helyzet. A tatai DISZ ifjak úgynevezett anyagmentő bri­gádokat alakítottak, amelyek va­sárnaponkint az aknákban össze­szedték a szerteszét hagyott, gyak­ran már az iszapba süllyedt terme­lőeszközöket. Többszázezer forint­nyi anyagot mentettek meg ilyen módon. Kérdem én a jelenlévő régi bányászokat és bányászvezetőket, mi történt volna Tatabányán 15 év­vel ezelőtt azzal a bányásszal, aki szerszámát, termelőeszközét hanya­gul az iszapban hagyta volna? A munka fegyelem a termeién növelésének egyik legdöntőbb tényezője Kevés szó esett elvtársak ezen a tanácskozáson a meglazult munka­fegyelemről ds az anyagpazarlás százféle formájáról, arról az anyag­pazarlásról, amely összességében je­lentékenyen hozzájárul ahhoz, hogy a rosszabb szenet drágábban ter­meljük. A beszámoló megemlítette a bányafa felhasználásának emelke­dését. Ugyanakkor amikor nagyon helyesen, a bányafa helyett átté­rünk a fémek használatára, moll­biztosítással és th-gyűrűkkel pó­toljuk a bányafát és ezzel emeljük a bányák korszerű biztosítását, a bányafa fogyasztás növekedése to­vább folytatódik. Ennek legfőbb oka a bányafa gondatlan kezelése, illetve pazarlása. Mindenki tudja, hogy a dolgozók a bányában elvag­dalt bányafát tüzelési célokra hord­ják el és az üzemvezetők ennek megakadályozására hathatós intéz­kedéseket nem tesznek. Sőt olyasmi is előfordul, hogy az üzemvezetők a bányafát „kölcsönbe" adják a kls­lakásépítkezésckhez, mint például a borsodi tröszt bánfalvi üzemében. Minden trösztigazgató előtt isme­retes, hogy az osztályozott szenet megdézsmálják, s hogy a legtöbb helyen — különösen például a nóg­rádi tröszt területén — a dolgozók egyrésae az illetményszenét teljes egészében a helyi Tüzép-telepnek adja cl és tüzelőnek az elvagdalt bányafát használja, vagy egysze­rűen az üzem területén „szerez" magának tüzelőt. Bükkhegyi elv­társ, a zagyvai bányákból, felszóla­lásában főleg a rendőrség segítségét kéri az ilyen jelenségekkel szem­ben. Persze ez is kell. De nem ke­vésbé fontos az olyan közhangulat kialakítása, amelyben megbélyegzik és kiközösítik maguk közül a dol­gozók a fegyelmezetleneket, a lógó­sokat, a tolvajokat. A rendes bányászok felháboro­dással ítélik el a szocialista fegyc­i.-m ellen vétőket. Ezen a bényász­nácskozéson mindjárt az első í szólaló, Handler elvtárs, aki ma­ri tatabányai sztahanovista vájár, ,'lháborodással beszélt az ilyen je­lenségekről. Ostorozta azokat a dolgozókat, akik nem vigyáznak a ítéri minőségére, akiknek — ahogy • mondotta — -csak az a fontos, hogy fekete legyen, amit a csillébe s/órnak« s az ilyen -fekete- gyak­ran egyszerű éghetctlcn kő. Előfor­dult a tatabányai tröszt VIII-as uk­r a üzemének 534-cs csapatánál, a XII. aknaüzem 940-es csapatánál, hogy a kibányászott szénben az ctienőrzés több mint 20 százalék meddőt talált. És az is előfordult a mult év telén, hogy Mátranovákon, vagy Epszönyben a bányászok nem akarták átvenni a saját maguk ter­melte járandóságl szenet, mert tud­ták, hogy benne nagyon sok a meddő, az éghetetlen kő. Ugyanakkor, amikor egyes tröszt­vezetők a rossz anyagellátásról pa­naszkodnak, azt halljuk, hogy a ki­utalt anyaggal egész szokatlan pa­zarlás folyik. Pál László főkönyvelő elvtárs Tatabányáról elmondja, hogy trösztje jobbra-balra kölcsön­zött ki gépeket, amelyeknek sorsá­val azután nem törődik és elretten­tő például két kazán esetét emlí­tette, melyeket öt évvel ezelőtt adott kölcsön a tröszt és azóta sem törődött velük. Rengeteg a panasz a munkafe­gyelem megsértésének különböző formáira, elsősorban az igazolatlan mulasztókra, s arra, hogy sok he­lyen az ilyen mulasztókkal szem­ben nem lépnek fel és az igazolat­lan mulasztást nem büntetik. Pél­dául a mátravidéki tröszt gyön­gyösi üzemében az igazolatlanul mulasztók — a rendelkezésekkel el­lentétben — megkapták a havi szénjárandóságukat. Természetes, hogy ilyen helyen a mukafegyelem megszilárdítása nem fog sikerülni. A fegyelem lazulása természetesen kihat a bánya biztonságos üzemel­tetésére. A fegyelmezetlen munkás nemcsak csapatának bérét csök­kenti, hanem testi épségét, sőt éle­tét is veszélyezteti. — Altalános tapasztalat az, hogy a munkafegyelem területén mutat­kozó hiányosságok igen komoly károkat okoznak. Ml teljesenegyet­értünk Takács elvtárs megállapítá­sával, aki rámutatott a tatabányai tapasztalatok alapján arra, hogy a bányászok a harcos, fegyelmet tar­tó, rendet megkövetelő vezetőt sze­retik és nem szeretik azokat a ve­zetőket, akik megtűrik a lazaságo­kat. Mi ls azt tapasztaljuk, hogy a becsületes, tapasztalt bányászok rendkívül elégedetlenek és mérge­lődnek, ha a műszaki vezetők nem követelik meg a fegyelmet. A bá­nyászok a határozott, keménykezű műszaki vezetőket szeretik, akik igazságosan büntetik meg a íe­gyelmezctlenkedőket. Ahol a vezető megköveteli a rendet, ott jobbak a munkafeltételek, kibontakozhat a munkaverseny, nem gátolják a dol­gozók munkalendületét apró mű­szaki hibák. Ennek következtében eredményesebb a munka, nő a tel­jesítmény és vele együtt nő a dol­gozók keresete, a műszaklak pré­miuma. — Ezt mutatták a tapasztalatok is, melyeket a pécsi bányatröszt­nél szereztünk. Tudvalevőleg ez a tröszt túlteljesítette termelési ter­vét, elővájási tervét, csökkentette az önkölséget és 10 millió forint megtakarítást ért el. Központi Ve­zetőségünk ipari és közlekedési osztálya, a szénbányászati minisz­térium és a bányász szakszervezet, közösen megvizsgálták Pécsbányát, hogy megállapítsák, milyen spe­ciális rendszabályokkal érték el a jó eredményeket. A brigád -legna­gyobb meglepetésére* semmi külö­nös rendszabályt nem talált, illetve megállapítottak, hogy a jó ered­mény titka, hogy a bányában rend és fegyelem van. Aki fegyelemsér­tést követ el a munkában, azt ke­ményen felelősségre vonják. A mű­szaki vezetés, a párt, a DISZ, a szakszervezet együtt dolgozik, vi­gyáznak az anyagra, takarékos­kodnak, nem tűrnek lazaságot, lo­pást. Az elvtársak hallották Ve­reczkei elvtársnak, a pécsi tröszt igazgatójának hozzászólását, aki el­mondotta, hogy figyelme még az olyan látszólag kis tételekre is ki­terjed. mint a munkaruha jogtalan viselése, az étkezés jogtalan igény­bevétele stb. A pécsi tröszt jó ered­ményeihez persze hozzájárul az is, hogy ott éveken keresztül a szov­jet mérnök elvtársak dolgoztak, de a további eredményt már a szerve­zett, fegyelmezett, szolid munka adta, amely meghozta gyümölcsét nemcsak Pécsett, hanem mindenütt, ahol alkalmazzák. Amit meg tud­tak csinálni Pécsett — és hozzáte­hetem más trösztöknél ls — az végrehajtható mindenütt. A fe.iteljesítmények növelése, az önköltség csökkentése, a mun­kateljesítmény emelése, a fe­gyelem megszilárdítása — ezek most bányászatank központi kérdései és hozzátehetem, nem­csak bányászatunké, hanem egész szocialista iparunké és mezőgazdaságunké. Gazdaságo­san. olcsóbban, jobban termelni — ez a népjólét emelésének dönlő forrása! A szénbányászai 1955. évi feladatai — Kevés szó esett a tanácskozá­son az 1953-ös tervről. Ebben az évben a szénbányászat termelésé­nek növekedését alacsonyra szab­tuk. Nem azért szabtuk alacsonyra a termelés növelését, mert az or­szág bővében van a szénnek, vagy a bányák nem tudnának több sze­net adni. Ellenkezőleg! Az ország­nak minden tonna szénre szüksége van és a bányák többet ls tudná­nak adni. Mindjárt hozzátehetem, hogy jövőre többet is fogunk kérni. Most folynak az új ötéves terv lá­dolgozásának előkészületei. A má­sodik ötéves terv folyamán nem­csak be kell fejeznünk az első öt­éves tervben megkezdett különbö­ző üzemeket, de a mezőgazdaság ds a mezőgazdaság szocialista szekto­rának fokozott fejlesztése mellett erűteljesen folytatni kívánjuk a szocialista iparosítást, amihez ter­mészetesen megfelelő mennyiségű szén kell. A termelés idei alacsony növelé­sével módot akarunk adni a szén­bányászatnak arra, hogy teremtsen rendet a saját területén, hozza rend­be a leromlott légvágatokat, gon­doskodjék jobban a munka bizton­ságáról, erősítse meg a munkafe­gyelmet. gondoskodjék idejekorán megfelelő elővájásról, egyszóval te­remtse meg azokat az előfeltétele­ket, amelyek lehetővé teszik, hogy jövőre és a második ötéves terv fo­lyamán bánváink egészségesen, erő­teljesen fejlődjenek és alátámasz­szák, kielégítsék mindazokat a kö­vetelményeket, melyeket a népjólét emelése, a szocializmus építése, a honvédelem vele szemben támaszt. — Ezt a célt szolgálja az új, vi­lágosan, könnyen áttekinthető bé­rezési rendszer is, amely előnyben részesíti a nagyobb szaktudást kö­vetelő elővájáson dolgozó munkáso­kat és ezzel is oda hat, hogy a jövő­ben ne ismétlődjenek meg azok a bajok, amelyek az idén az elővájás elhanyagolásából keletkeztek. Ugyancsak fokozottabban követel­jük meg a bányák gépesítését, a millszekundumos robbantás kiter­jesztését. Tűrhetetlen az hogy mi­közben a bányák munkáját meg­könnyítő gépek száma szakadatlan növeksz'k, ugyanakkor például a jövesztés gépesítése — mint arra Czottner elvtárs tegnapi beszámoló­jában rámutatott, — a múlt év fo­lyamán csökkent. Meg kell szűnnie annak a hely­zetnek, hogy a rendelkezésre álló gépek a munkaidő jelentékeny ré­szében állnak és kihasználásuk igen alacsony. Mi a bányákba egyre több és több gépet kívánunk küldeni, amely a nehéz fizikai munkát le­veszi a bányász válláról, mely meg­könnyíti, meggyorsítja, eredménye­sebbé teszi a bányászok munkáját. De ez a törekvésünk csak akkor jár sikerrel, ha ezeket a gépeket igény­be is veszik, megfelelően gondozzák és tiem engedik, hogy hanyag ke­zelés miatt üzemen kívül álljanak. Erőteljesen támogatni kell azt a törekvést is, hogy újítsuk fel a szo­cialista verseny régi bevált módsze­reit, a melegcsákány-mozgalmat, a Loy-mozgalmat, a péntek-mozgal­mat. Most, hogy az egész ország, és köztük nem utolsósorban a bá­nyászság, felszabadulásunk 10 éves ünnepére készül és e nagy eseményt az egész országra kiterjedő felszaba­dulási munkaversennyel és emelkedő munkateljesítménnyel teszi emléke­zetesebbé, megvan a lehetősége, hogy ezek az egészséges mozgalmak új erőre kapjanak, új életre kelje­nek. Végére hagytam azt a tényezőt, mely gazdasági életünk m'ndan te­rületin (h így a bányászatban is döntő szerepet kell, hogy játszón: a gazdasági vezetők, a párt, a DISZ, n szakszerverxit együttműkö­dő+ót. Teljesen egyeiértek Takács elvtárssal, aki a tatabányai ta­pasztalatok alapján megállapította, hogy ahol jó a pártmunka, ott jó n termelés. Mindjárt hozzátehetem, hogy a péosi bányutröezt jó ered­ményeit! megvizsgáló brigád a si­kerek egyik fontos forrásául a tröszt vezetés, a párt, a szakszer­vezet, a DISZ jó együttműködőét jelölte meg. 4 DISZ-fiatalok nagyszerű vállalása Külön meg kell emlékeznem a DISZ javuló munkájáról. Tudva­levő. hogy tavaly szeptemberben a DISZ felhívására 530 ifjú szonelő­.brlgúd tagjai vállalták, hogv az év ' végéig tervükön felül 228-000 ton­na szenet adnak. E vállalást az ifjak becsülettel teljesítették, sőt valamelyest túl is teljesítetlek. A DISZ mopt vállalja, hogy első ne­gyedévi tervét a felszabadulás 10 éves évfordulójára 110.000 tonna szénnel túlteljesíti. Biztos vagyok benne, hogy ígéretüket valóra ls váltják. Egy sor fclszólnló c ta­nácskozáson rámutatott a DISZ­ifjak javuló munkájára A műsza­ki vezetőknek, pártunknak, a szak­szervezeteknek erőteljesen támogat­ni kell a disz^sták jó munkáját s minden törekvést, amely módot ad arra, hogy a bányában dolgozó fia­talok minél hamarabb jó szakmun­kásokká és egyben öntudatos kom­munistákká váljanak. A bányákban elsősorban a kom­munista bányászokat kell mozgó­sítani, akiknek száma nem kevés ós akik a múltban annyi nehéz helyzetben megmutatták, hogy pár­tunk, népi demokráciánk legbttto­subb támaszai. Itt ismételten szó esett róla, hogy legjobb eredménye a jó példamutatásnak van. Ez Igaz. A kommunista példamutatás­tól függ elsősorban, hogy mennyi­re tudjuk mozgósítani a szakszer­vezet tagjait, a DISZ-fiatalokat, mennyire tudjuk magunkkal ra­gadni az egész bányászBágot, az egyszerű bányászokat ós a műsza­kiakat egyaránt. A termelés kérdéseit össze kell kötnünk a Szovjetunió vezette ha­talmas béketábor és hazánk prob­lémáival. Mindenki megérti, hogy most, amikor a nyugati imperia­listák fel akarják fegyverezni a német mllitarizmust, s amikor a béketábor mozgósítja erőit, hogy a háborús gyujtogatók e tervét meg­hiúsítsa, a népi demokráciánk gaz­dasági erejének növelése, a fegye­lem megszilárdítása különös jelen­tőséggel blr. Elvtársaim, bátran és őszintén nyúljanak e mozgósító munkájuk­ban az úgynevezett kényes, vagy népszerűtlen kérdésekhez. Lépje­nek fel keményein a fegyelem, a rend érdekében, a lazaságok, a fe­gyelmezetlenség, a lopások ellen. A bányászok szeretik a nyilt, r.z őszinte beszédet, a hibák kímélet­len feltárását, meg is követelik tő­lünk, kommunistáktól, hogy min­den kendőzés nélkül mutassunk rá a bajokra és a kijavításuk mód* jára. Az elvtársak legyenek bizto* sak abban, hogy a bányászság leg* jobbjai, fiatalok és öregek egyaránt mögöttük állanak ezekben a kérdé­sekben és támogatják ezt a törek­vésüket, hogy rendet teremtsenek a széntermelés frontján és megadják a népi demokráciának, szocialista fejlődésünknek azt a szenet, amely­re szüksége van. Az olvtársák, c tanácskozás részt­vevői képviseljék bátr-n, határo­zottan és erélyesen azokat a ja­vaslatokat és rendszabályokat, ame­lyek a szénbányászait termelésének terén muta'kozó hibák k;ktts-3bő­lósére és az olcsóbb, jó minősért! termelés elérésére irányn'nak. Is­métlem, legyenek b'z'os"k benne, mögöttük áll a bányászsíg túl­nyomó nagy többsége, mögül'ük áll pártunk, az egész népi demokrá­cia, az egész magynr do'gozó nép. Nem kétsége®, hogy ha a tmáosko­zás tanulságait megszívleljük e valóra váMjuk, a magyar szénbá­nyászat útja újra felfelé ível ée a szénbányászat dolgozói joggal ée büszkén 'töt'ihe'dk b9 holyül-et a magyar munkásosztály élcsapatá­ban, ahol a folszabadu'ás ó'.a el­tett esztendőkben annyi g őzelnies csatát vívtak. Kívánok telje® si­kert o tanácskozás minden oélkilü­zéisóheK. (Lelkes, nagy taps.) Szünet után többen felszólaltak. A felszólalások után Czottner Sán­dor miniszter foglalta össze a ta­nácskozás eredményeit, válaszolt a felszólalásokra, majd megállapi­to'Üa, hogy azok 19 mind csak azt bizonyították, hogy a szénbányá­szat előtt álló feladatok, az 1955. évi terv célkitűzései reálisak, s minden részletben mogvalósllhatók. — Éppen ezért most a tanácsko­zás után szénbányászatunk minden dolgozójának az a feladata — mon­dotta —i hogy a tartalékok feltárá­sával, minden erőt lmlbavetve azon­legyünk, hogy az idei év során mi­nél több jóminőségű és minél ol­csóbb szenet bocsássunk népgazda­ságunk rendelkezésére. Szénbányászatunk legjobbjainak k.'itnnpos tanácskozása Kocsis La* jos, a szénbányászati miniszter el­ső helyettesének elnöki zárszavával ért véget ' fiz SZKP és a szovfel karnrinv vezetőinek nvlH levele a Körzeti Yálaszióbizo'tsígoHhQz az 03ZSZSZK Legfelső Tanácsának választásaival kapcsolatban Moszkva (TASZSZ) A párt és a kormány vezetői az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának választásaival ' kapcsolatban nyilt levelet intéztek a kerületi választóbizottságokhoz. Mivel több választókerület jelölte őket küldöttjelöltjévé, a Szovjet­unió Kommunista Pártjának köz­ponti bizottságához fordultak út­baigazításért. A nyilt levélben közlik, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottságának útbaigazítása alapján, melyik választókerületben való jelölte­tésükhöz járulnak hozzá. A levelet a következő személyek írták alá: A. A. Andrejev, N. A. Bulganyin, K. J. Vorosilov, L. M. Kaganovics, A. N. Koszigin, G. M. Malenkov, V. A. Malisev. A. I. Mlkojan, V. M. Molotov, M. G. Pervuhin, P. N. Poszpjelov, N. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, I. F. Tevoszjan, N. Sz. Hruscsov, N. N. Sataiin és N. M. Svernyik. Szovjet diplomaták kitüntetése Moszkva (TASZSZ) K. J. Vorosi­lov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke január 24-én a Kremlben kitüntetéseket és ér­demrendeket adott ét a Szovjetunió külügyminisztériuma diplomáciai munkatársainak, akiket hosszú szol­gálatuk érdemeiért nemrégiben ki­tüntettek. A kitüntetéseket a következő szovjet diplomaták kapták: Sz. A. Vinogradov, a Szovjetunió párizsi, g. N. Zarubin, a Szov­jetunió washingtoni, A. J. Lav­rentyev, a Szovjetunió iráni. J. A. Malik, o Szovjetunió lon­doni nagykövete. A. J. Lavrentyevnek ezenkívül ötvenedik születésnapja alkalmából diplomáciai munkásságának elis­meréséül a Munka Vörös Zászló­rendjét is átnyújtották. IC. J. Vorosilov melegen üdvözöl­te a Uitüntetteket és további sikere­ket kívánt munkájukhoz. A kitüntetések átadásánál jelen, volt N. Pegov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének titká­ra is. ítélet Gyilasz és Dedi'er ügy4ben Párizs (TASZSZ). Az AFP be'g­rádi tudósítója jelenti, hogy a be'g­rádi korületi törvényszü on meg­kezdődött a per Gyilasz (s Dodijer ellen. Mint ismeretes, deoembcr végén a belgrádi ügyész indítványára a belgrádi kerületi törvényszék clhc­tározta, hegy rágalmazó és ellenséges propa­ganda vádja alapján pert indít Milovan Gyilasz. a szövetségi végrehajló tanács volt alelnö­ke, valamint Vladimír Dedijer, a Jugoszláv Kommunis'dk Szö­vetsége Központi Bizottságának veit tagja ellen. Belgrádból jelenti a TASZSZ: A belgrádi kerületi bíróság hé főn este befejezte Gyilasz és Drdijcr ügyének tárgyalását és iléletct ho­zott­A bíróság Milovan Gyilaszt másfélévi bölözre, Vla'ímir Dzdijert pedig 6 havi böilönre ítélte. Midkél iUle! végrehaj­tását felfüggesztették. Mpgyoi lunácsphiökök ér'ekps'pie A Magyar Távirati Iroda jelenti: : Az értekezleten jelen volt és fel­A minisztertanács január 25-én szólalt Nagy Imre a Miniszterta­a fővárosi, a megyei és a megyei nács elnöke, a Politikai Bizottság jogú városi tanácsok végrehajtó bi- t-gja. Részt vctt az értek-tieten zottsagainak elnökei részérc érte- Hegedűs András, a Minisztertanács kezletet tartott, amelyen részt vet- .c-1 5 elnökhelvettese és A n-6 An'aí tek a begvüj'ési hivat,alok vezetői r. Minisztertanács elnökhelyettese' is. Az értekezleten Szobek András a Politikai Bizottság t-~M é.s Da' begyűjtési miniszter ismertette a rabos Iván, a Népk .,.(„ E!lV: begyűjtés időszerű kérdéseit. ! ki Tanácsának titkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom