Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-26 / 21. szám

SZERDA. 1955. JANUÁR 26. 3 DELMlGY1I?DRSZr» Á sándorfalvi fraktoristák érzik, hogy nagy felelősség van a vállukon Nem túlszigorú a tél, de azért csa­padék, hó, eső már eddig is volt bőven. Jól beáztak a földek. Sokat ígér az új tavasz és a nyár. Minden azon múlik most, hogyan készülünk fel a munkára. A tavaszi vagy a nyári száraz idő esetén jó talajmun­kával meg tudjuk-e őrizni a föld nedvességét? Milyen ágvrt készí­tünk a zsenge kis magoknak? Nemcsak a dolgozó parasztok gondja ez most. Ez a kérdés foglal­koztat jelenleg a szegedi és kör­teljesítménnyel élre t.ört a cséplő- ked a munka. Nem küldi Hódmező­gépjavító, Bihal Árpad elvtárs bri- vásárhelyről a FÖMAV, talán ő gádja. Az eddig beütemezett prog- sem kapta meg. A munkaverseny ramtervüket már két cséplőgéppel azért nem állhat meg, mert nem­túlteljesítették s már a 17-ik csép­löt is kijavították. A brigád tagjai Medgyes László szerelő. Bus István és Száraz Mihályné ebben a ver­senyben a gépállomás legjobb dol­gozói közé kerültek. Nem hagyta magát az ekejavító­brigád sem. Tóth János brigádveze­tő, Herczeg Lajos és Gémes Sán­Bihal Árpád, elvtárs cséplőgépjavító-brigádja a 17-ik gépet javítja nyékbeli gazdák mellett ezer meg ezer traktoristát, agronómust, me­zőgazdasági kutatót, pártmunkást, állami gazdasági dolgozót és még sok másokat. A nagyobb termésért, a még jobb megélhetésért harcolnak a sándor­falvi traktorosok is. Mert bizony harc, méghozzá kemény harc az ő munkájuk is. Most a téli nagyjaví­tásokat végzik. Még mielőtt meg­jönne a kikelet, sok-sok szántógé­pet, vontatót, ekét, kultivátort, tár­csát, vetőgépet, szelektort, cséplő­gépet, kombájnt kell jó állapotban visszaadni a munkának. Az élet, egyre szebbé váló életünk követeli ezt így. Ezért nem elég csak egysze­rűen dolgozni, hanem keményen meg is kell harcolni érte. A sándorfalvi traktorosok érzik, hogy nagy felelősség van a vállu­kon. Sokszáz és ezer ember napi kenyéréért, jólétéért felelősek. Az őszi munkák elhúzódása és amiatt, hogy a nagy szerelőműhely nem ké­szült el időre, vagy nyolc héttel ké­sőbb foghattak a téli munkához. A kommunisták meg a pártonkí­vüliek is látták, hogy a késés beho­zásánál csak a lendületes munka­verseny segíthet. Különben kihalad­nak az időből. A brigádok s az egyes emberek nagyrésze megtették felszabadulási versenyvállalásaikat. Felmérték a rájuk váró munkát, az erőket, aztán traktorista szavukat adták: Ugy versenyezünk, hogy február 10-re mindennel készen le­gyünk. Mindegyik brigád állta, amit ígért. De mégis csakhamar kiala­kult a sorrend. 120 százalékos átlag­dor szintén gyorsan és jól dolgoz­nak. E hónapra hét traktoreke ja­vítás volt a tervükben s 18-án már a hatodikat készültek jó állapotban kihúzatni a műhelyből. Nemcsak a bonyolult, nagy hozzáértést, lel­kiismeretességet igénylő munka okoz itt újabb gondokat naponta, hanem a menetközben felmerült hiányosságok is. Nem ritkán meg­történik, hogy hiányzik egy-egy fontos alkatrész, rövid időre megre­csak a szerelők, a brigádvezetők és a traktoristák akarják ezt így, ha­nem a lemezgyáriak is, akik már eddig is nagyon sok alkatrésszel s nehezen beszerezhető segédanya­gokkal segítették a munkát a gép­állomáson. Ök patronálják a sán­dorfalviakat. A traktorosok ezenkí­vül igen sok alkatrészt maguk ké­szítenek el vagy a kis hibásokat ügyesen kijavítják. J A minőség! Ez vitathatatlanul na­gyon fontos dolog. A traktorosok tudják: olyan lesz a keresetük a tavaszon meg a nyáron, ahogy most rendbehozzák a gépeiket. Nem má­sok, maguk dolgoznak majd ve­lük. Éppen ezért minden kijavított gépet !<*orú minőségi ellenőrzés alá vetnek. Az igazgatóság, a mű­szakiak, minőségi ellenőrök és a brigádvezetők aprólékosan átvizs­gálják a traktorokat és a többi gé­peket is. Az erőgépeket bejáratják, erőpróbát tesznek velük s csak az­tán kerülhetnek be a többiek közé a garázsba. Mint Németh elvtárs, az igazgató és a főmérnök elvtárs elmondják, versenyük egyik nagy célja a jobb minőségű munka. Hiszen ez számít legjobban a megye legjobb gépállo­mása címért folytatott küzdelem­ben. Mert a verseny értékelésekor — dolgozóink közös akarata ez — a . "gye három legjobbja között ml is ott akarunk lenni. Utóbb a n gyedik helyen voltunk. Sok sikert, harcos, kommunista munkát kívánunk ehhez a lelkes törekvéshez. Csépi J. Megjelent az 135S-üs n pneielö zse&Hönyv Az MDP Központi Vezetősége agitációs- és propaganda osztályá­nak kiadásában megjelent a népne­velők zsebkönyve az 1955-ös évre. Az ízléses kiállítású zsebkönyv a naptári rész után felsorolja az esz­tendő legfontosabb évfordulóit, be­számolót közöl a nemzetközi béke­mozgalom öt esztendejéről, ismer­teti az első ötéves tervünk főbb eredményeit. Tájékoztatja a zseb­könyv a népnevelőket a kormány­program egy év alatt"" Budapesten elért eredményeiről, közli az 1951. óta kiadott fontosabb párt- és kor­mányhatározatok listáját. A termé­szet- és technika rovatban cikkek számolnak be az atomenergia, il­ietve a napenergia felhasználásá­ról. Hasznos lesz a népnevelők számára a "babona és valóság* cí­ntű cikk és jó segítség lesz munká­sokhoz a munka termelékenysége emelésének módjairól, valamint az - rmtakarékosságról szóló tájékoz­tató. A népnevelő zsebkönyv gazdag E iyagát a világ országairól szóló adatgyűjtemény, a közhivatalck i" '/intézési módjáról szóló tájékoz­ható, közérdekű politikai és kultit­íúiis címjegyzék, kis lexikon és s ámos más hasznos tudnivaló ege fzítl ki. A zsebkönyvhöz csatolták Magyarország és Eurázia színes p-.litlkai térképét is. A népnevelők 1953 ös zsebköny­ve a pártszervezetek útján 5 forin­1"i árcn a propagandaanyag ter­jesztőnél, Budapest, VI., Révay u. 16. rendelhető meg. Liebmann Béla felvételei Munkában az erőgépjavitó-brigád A statisztika és a jogtudomány kapcsolata Dr. Horváth Róbert egyetemi tanár előadása Kedden, január 25-én este nagy érdeklődés mellett tartotta meg dr. Horváth Róbert egyetemi tanár statisztika és a jogtudomány kap­csolatáról* című előadását a Ma­gyar Jogászszövetség szegedi cso­portja rendezésében, a Szegedi Ügy­védi Kamara helyiségében. Az előadó a témát nem a filo­zófiai tudomány szemszögéből vizs­gálta, hanem a jogtudomány és a statisztikai tudomány konkrét tör­ténelmi kapcsolatában a kapitaliz­mus és a szocializmus viszonyai között. Rámutatott arra, hogy miután a statisztikai tudomány polgári tudományként alakult ki, a kapitalizmus előtti idő­ben csupán a jogtudomány és a statisztikai tevékenység kap­csolatáról lehet beszélni. A polgári államok statisztikai te­vékenységéből fejlődött ki éppen a statisztikai tudomány is. Ez a fej­lődés azonban oly késői volt, — a XIX. század második felére esett, — hogy a statisztikai tudomány már nem szolgálhatta ezidőben a polgári társadalom valóságos ké­pének és helyzetének feltárását. Jól mutatják ezt a polgári ál­lamoknak azok az államigaz­gatási és politikai statisztikái, melyek a munkásosztály és a parasztság clnyomorodására, va­' lamint a tömegeknek a válasz­tási demokráciában való részvé­telére vonatkoznak. Előadásának második felében az előadó ismertette a társadalomi gazdaság valóságának megfelelő új típusú statisztikai tudomány, a szo­cialista statisztika elméletének ki­alakulását Lenin munkássága nyo­mán. Rámutatott a statisztikai tu­domány társadalomtudományi jel­legének, a tudományos szocializ­mus alapjaira való helyezésének következményeire, valamint azokra a mennyiségi változásokra, amelyei; amiatt következtek be, hogy a szo­cialista állam tevékenysége a gaz­dasági és társadalmi élet egész te­rületét átfogja. Külön foglalkozott az előadó a szocialista igazságügyi statisz­tika kérdéseivel, amely nem­csak a büntető jogsértések, ha­nem a polgári jogsértések terü­letét is átfogja, a burzsoá jogi statisztikával ellentétben. Előadása befejező részében Hor­váth professzor rámutatott arra, hogy fejlődésünk jelen szakaszában a jogtudomány és a statisztika kö­zötti kapcsolatok szorosabbra voná­sa fontos követelmény. Nemcsak i.z államigazgatási és igazságügyi adat­gyűjtések kiterjedt száma követeli ezt meg, hanem a jogászi szakmai munka jobb ellátása is, mert meg­felelő statisztikai igény nélkül jo­gászkáderek sem tudnak ma már magasabb színvonalú szakjogászi tevékenységet kifejteni. A kerületi tanácsok munkáidról tárgyalt a Városi Tanács végrehajtó bizottsága A Városi Tanács végrehajtó bi- ] zottságának napokban megtartott' ülésén a kerületi tanácsok eddigi j munkáját értékelték. Megállapítot- I ták, hogy a kerületi tanácsok máris | eredményes munkát végeztek, s j ugyanakkor kisebb hibákat is elkö­vettek. Elhatározták, hogy a máso­dik és harmadik kerületi tanácshá­zát kibővítik és a hiányzó felszere­léseket pótoljál;. A kerületi tanácsok munkája ér­tékelése során a VB megállapította, hogy a Városi Tanáés apparátusá­nak vezetői csak . kötelező tisztelgő látogatást" tesznek a kerületeknél az ellenőrzés, a tájékoztatás és a munkamódszerátadás helyett. Fel­hívta a végrehajtó bizottság a fi­gyelmet e hiányosság megszünteté­sére. A Városi Tanács végrehajtó bi­zottsága határozatot hozott a kerü­leti tanácsok fokozottabb segítésére és a hibái; felszámolására. A növekedés íelei Olga Petrovna Aigina mérnök, Moszkva Leningrád-kerületi szov­jetjének küldötte, hivatalosan ha­vonkint két fogadónapot tart Novo­peszcsanaja utca egyik épületében. Hivatalosan havonta kétszer, való­jában ennél sokkal többször találko­zik választóival. A Leningrád-kerü­let ugyanis rohamosan fejlődik, a Novopeszcsanaja utcán gombamód­ra nőnek ki az új lakóházak, s az 1953. évi választások óta Aigina kör­zstében háromszorosára szaporodott a lakosság. Immár több mint 3003 ember erdekeit kell képviselnie. Hát persze hogy nem elég a havi két hi­vatalos fogadónap. Két miliő foTinticri nagyobb összejat fordítanak az évbsn a szegedi házak tatarozására, íavíiására Az cím-bereknek sok gondot okoz ha beázik a lakóház teteje, csurog az crc zct c/riurnáiból a víz, rossz lakásának ablaka, aj'.úja, vagy el­romlik a vízvezeték. Az emberek életkörülményeinek megjavításához elengedhetetlenül hozzátartozik, hogy a loká.s, a ház amelyben lakik rend­! ,-iu legyen oá honrsan érezze ma­gút, no legyenek liibák, amc? yo.: nchozják a osalúd életéi. Gyűltek is a panaszok uz elmúlt évben az Ingatlankezelő Vállalat liázkezetőságEin, a műszaki részleg­nél. Sokat ki is javítói tak a hi­'•ákbál. A Belvárosban mosl már e&yre inkább a külvárosokban ') örömmel fogadták a lakosok, hogy kitataroz/tál; a házukat. Az elmúlt évben az Ingatlanke­zelő Vállalat kőműves részlege 1256 helyen, az ács részleg 599 helyen, a tetőfedő részleg 603, az asztalo­sok 711, a vízvtzctökszeretők 5768, a bádogosok 314, a lakatosok 558, a villanyszeretők 807 épületen végez­tek kisebb karbantartási munká­kat. Tsvaly hetven, — cz Fdén 120 doÍ£czó végzi a karbantartást Mindaz azonban még kevés. 6 millió 180 ezer forint volt az elmúlt siteedőben az előirányzott ö sz:g Szeged hízrtnák felújítására és karbantartására. Ebből 1 millió 115 ezer forintot a Dunai árvíz­súj'otta lakóházak helyrehozására tordí'tptták, — a többil Szeged la­kóházainak k-.rban!artá:.'.ra Azon­ban nz elhanyagolt házak, la'ások vo't háztulajdonosok nemigen tö­rődtek, a házfelügyelők gondozása is sok helyen elmaradt — az idő vasfoga pedig nem kímélte a há­zakat eein. Ezekét a hibákat meg kell szün­tetni. ki kell javítani mihamarább. A párt ós a kormány rendelkezéséi az emberekről való gondoskodás szellemében a júniusi úton járva, nagyobb lehetőséget ad városunk lakóházainak gondosabb, fokozot­tabb karbantartására, felújítására. Az előirányzat, ézerint 1955-ben 8 millió 500 ezer forinlol fordítanak Szeged állami házainak tatarozá­sára, felújítására, karbantartására. Lakások helyreállítására pedig még külön költségkeretet biztosit a Vá­ron Tanács. Ezek az összegek szem­léltetően mutatják, hogy ez évben jelentősen több házat, lakást tu­dunk kijavítani, minit az elmúlt eszteíidőben. A Szegedi Ingatlankezelő Válla­lat munkaszervezésében is jelentős változás állt be. Tavaly 70 dolgozó végezte a kisebb karbantartási munkákat, jelenleg pedig 120. A munkáslétszám felemelése is segít­ségeit jelent a munkálatok elvégzé­siben. Bevonják a kisiparosokat is a munkába A kerületi tanácsok megalakulá­sa után a műszaki iészlcg külön­böző szakcsoportjait mertcc'őcn el­osztották a város különböző kerüle­teibe. Ez az' jelenti, hogy uz egyes százait, koUöiio sürgőben kijavítani, . kerülőiek állami lakóházainak kar­amelyekkel a megelőző években a ibantartási munkálatait az oda be- tartsuk, felújítsuk, tatarozzuk osztott dolgozók végzik. A Csongrád Megyei Tatarozó Vállalat bádogos­és vízvezotékszorelő rószlogo vállal­ta, a házak rossz csatornáinak ki­javítását: ehhez már jelentős meny­nyiségű anyag is rendc'kezésro áll és az enyhébb idő beköszöntés vei hozzá is kezdenek a munkálatokhoz. Nagy feladat hárul Szeged kisipa­rosaira is. Az új rendelkezések ér­telmében az Ingatlankezelő Várta­lat a kisebb munkákat kiadja a kisiparosoknak, akik azt minden bizonnyal gyorsan és jól elvég ik, — segítenek Szeged lakóházainak karbantartásában. A lehetőségek lehát jóval na­gyobbak az eddigiekhez képest. Most már csak cz a fontos, hogy alaposan, megfontoltan, do gond ;­san lc'szítso el ez évi tervét az In­gatlankezelő Vállalat. Vegye szú­rt választók annyi minden okból kifolyólag keresik fel küldöttüket, aki őket a kerületi szovjetben kép­viseli! Ki hibákat talált lakásában a beköltözéskor, kinek öreg nagy­anyja van és nyugdíjat akar kijárni számára, meg aztán tömbaktiva gyűlésekre is várják Olga Petrovna Aiginát. Törvény szerint minden ezer sza­vazásra jogosult lakos választ egy küldöttet a kerületi szovjetbe. Aigi­na tehát „három helyett" dolgozik. ö boldogan vállalja ezt a „túlterhe­lést". mert szeme láttára fejlődik a kerület, szépül az élet. Megtízszere­ződik az ereje, ha arra gondol hogy az elmúlt két évben a szavazókörzet területén négy új emeletes lakóház, filmszínház, szökőkúttal ékes park épült; áruház, bútorüzlet, étkezde, nagy könyvtár, iskolák, bölcsődék és napközi otthonok nyíltak meg. Ennyi minden... röpke két év alatt! Az elmúlt két esztendőben az élet előrehaladt s a februárban sorra­kerülö választásokon a Novopesz­csanaja utcában megszaporodnak a szavazókörzetek. Lám. ez is a szov­jet főváros gyorsütemű növekedésé­nek egyik látható jele. mílásba azoknak a lakásoknak a I iránt. Rövidesen idafeb iriosőfsa-scüssági szakkönyvek kiadására kerül sor Az elmúlt év őszén megtartott mezőgazdasági könyvvásárok sikere azt bizonyította, hogy do'gozó pa­rasztságunk igen élénken érdeklő­dik a mezőgazdasági szakkönyvel; helyrehozását is, amelyekben jelen­leg laknak, de olyan mostoha kö­rülmények között, hogy az illető lakó kénytelen megfelelőbb lakás', igényelni. Ha érdemes a rooszla­kást helyrehozni, akkor a lehelő ég szeryit javí'sák meg, mert ezesel enyhül a lakásprobléma Szegeden, A kisebb javításokat is gyorsab­ban, jobban végezzék el, — hascn'ó képpen a tatarozási munkálatok:', is a külvárosban. Szeged lakos á­gának viszont azt is kell lá'nia. hogy máról hónapra nem khe! min­den hibát orvorolni. A rende" c­zésre bocsátott örezeg helyes, ész­nerű felhasználásával cz évben evőteljen lépést teszünk előre, hogy Szeged lakóházait jobban karban­rtz Állami Könyvterjesztő Vál­lalat és a Mezőgazdasági Könyv­kiadó ezért — a földmüvesszö­vetkezati bolthálózattól együtt — ez év februárjában újabb mezögazadsági szakkönyvvásá­rokat rendez az egész országban. Az állami gazdaságokat, gépállo­másokat és termelőszövetkezeteket érdeklő könyveken kívül különösen nagy számban szerepelnek a vásá­rokon az egyénileg dolgozó paraszt­ságot érdeklő népszerű szakköny­vek, melyek hasznos útmutatások­kal szolgálnak mindennapi munká­jukban, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom