Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

YASARNAP, 1955 JANUAR OÉLM&GYRRORSZAG J. Oszipova üdvözlete Moszkvából Terhes Terézhez, a Textilművek munkásnöjéhez Az elmúlt nyáron Szegeden járt J. Oszipova elvtársnő, szovjet pe­dagógus, egy moszkvai iskola igaz­gatónője. J. Oszipova szegedi tartóz­kodása során ellátogatott a Textil­művekbe is, ahol jó barátságba ke­KEDVES TERÉZIÁI rült a dolgozókkal, közöttük Terhes Terézzel is, a lánccsévélő üzemrész munkásnőjével. Most J. Oszipova, a Textilművek dolgozóinak régi ba­rátja, a következő levelet Terhes Teréznek; A szűzföldek megművelésére utazó komszomolisták és szervezeten kívül álló fiatalok moszkvai gyűlése TJdpőeMtymt hüMam az újév alkalmából; szívből lávának min* d*n jói, egészséget, sikereket a munkában és boldogságot a magánéletbe*. Nagy*** örülök, hogy nem felejtett el engem, emlékszik beszélge­tésünkre. Köszönetet mondok továbbá kedves leveléért. Örülök a ter» melésben elért sikereinek. Nagy érdeklődéssel olvastam levelében azokat a sorokat, ame­lyekben arról irt, hogyan segíti elő munkájával a béke ügyét, mert nem akar háborút, hanem azt szeretné, hogy az anyák csak örömükben ós ne bánatukban sírjanak. Mi, szovjet nők, ugyanezt kívánjuk, ugyanerre törekszünk. Nem akarunk háborút. Harcoljunk közösen, egyesült erővel azért, hogy soha többé ne érezzük a háború borzalmait, hanem nyugodtan dolgozzunk és boldogan éljünk. Adja át szívélyes üdvözletemet barátnőinek és elvtársainak. Gyakran gondolok rá, hogy milyen szívesen, milyen vendégszeretettel fogadták magyar barátaink minket, s megmutatták a gyárat, az étkez­dét, a női pihenőszobát, a bölcsődét. Beszéltem erről elvtársaimnak, ta­nítványaimnak, barátaimnak. Felhasználom az alkalmat, s elküldöm ezt a levelet a Moszkvából elutazó küldöttség tagjaival, Kedves Terézia! i Jöjjön el hozzánk vendégségbe Moszkvába. Ismerjen meg minket közelebbről Megmutatjuk majd nevezetességeinket, Moszkvában sok érdekes látnivaló van. Legyen a mi kedves vendégünk. Utazzon ide az első lehetséges alkalommal. Válaszoljon hamarosan, ha megkapja le­velem. Várom, s üdvözlettel: Z; .irtwt i il..U ii£i OSZIPOVA Moszkva (TASZSZ). Január 7-én a Szovjet­unió Nagy Színházában gyűlést tartottak azok a küldte j moszkvmi és moszkvaterületi komszomolisták és I waervezétm kívül álló fiatalok, akik bejelentették, hon he akarnak kapcsolódni a szűz- és ugarföldek has&tg*i!i*Urt felyó munkába. A kommunista párt és a szovjet kormány azt a, feladatot tűzte ki, hogy SB—SO mültó hektárra kell emelni a vetés­területet m újonnan megművelt földeken. Az összegyűltek viharos tapssal fogadták G. M. Malenkovnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének és N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi bizottsága első tit­kárának megjelenését ac elnöki asztalnál. Több felszólalás után a gyűlés résztvevőinek lelkes éljenzése közben N. Se. Hrysesov, az SZKP központi bizottságának elző fükdra lépett emel­vényre, hogy megtartsa beszédét. Hruscsov elvtárs beszéde A jövő héfen alakulnak meg a kerületekben a Hazafias Népfront bizottságok Holnap tartják a II. kerületben az alakuló ülést Mint már a „Délmagyarország" hírül adta, • kerületi tanácsok megalakulása nyomán a Hazafias Népfront ken-ületi bizottságai is megalakulnak. A bizottság tagjai­nak megválasztására valamennyi kerületben a jövő héten kerül sor. A kefriiletek lakói gyűlésre jön­nek össze. hogy hangot adjanak a Hazafias Népfront melletti kiállá­sukról és megválasszák maguk kö­zül a kerületi Népfront-bizottság tagjait. Holnap délután 5 órakor Eelső­vároeom. a Vásárhelyi sugárút 21. ezám alatt lévő Postás Kultűrott­honban — ahol a szegedi Nemzeti Színház új Kamara színháza tartja előadásait — lesz a II. kerületi Népfront-bizottság alakuló ülése. Erre mát is készülnek Petőfiielep, Felsőváros, Rókus dolgozói. Az első kerületben a választói nagygyűlést szerdán délután 5 óra­kor, a Közalkalmazottak Szakszer­vezetének Kultúrotthonában, (Vö­rösmarty utca 5. ezám) tartják. A III. kerület dolgozói 14-én pénte­ken délután 5 órakor Alsóvároson, a Felszabadulás utoa 7. szám alatt ívratezi meg a nagygyűlést, ame­lyen megválasztják a kerület Ha­zafias Népfront-bizottságának tag­jait. A Hazafias Népfront Szeged Városi Bizottsága kéri a város lakosságát, hogy a választói gyű­léseken minél nagyobb számban je­lenjenek meg. Díjat nyert szegedi írások a felszabadulási pályázaton ' A' Magyar Történelmi Társulat I között a szegedi Polányl Imre fo a Magyar Munkásmozgalmi In-' nyerte „Az első felszabadult mar tózet 1954. évi pályázatán — amely­nek célja volt egyrészt hazánk fel­szabadulásának 10. évfordulója al­kalmából a magyar iörténeleim utolsó tlz esztendejére vonatkozó kutatások kiszélesítése, másrészt a helytörténeti kutatások fellendítése — városunkból és Csongrád me­gyéből több pályamű érkezett. A Történelmi lanulmány című pályatétel második díját többek gyár város" című — Makó felsza­badulásának történetéről — írott dolgozatával. Az Ismeretterjesztő előadás el­mű pályatétel díjaiban részesült a szegted! Lőköa Zoltán . és Keserű Bálint által írott „Szeged felszaba­dulása" című munka. Ugyancsak e pályatétel díjával jutalmazták meg Gyáui Imrének „A felszabadult Hódmezővásárhely tíz éve" című munkáját is, Elvtársak! Jó dolog az, hogy el­határoztátok, elutaztok és részt­vesztek a szűzföldek termővététe­lében. Munkátokital erősítitek azo­kat az önkénteseket, akik már ott dolgoznak a szűzföldeken és akik­nek képviselői felszólaltak e gyű­lésen. Jól van ez így. Ugy gon­dolom, hogy ebben az évben lé­nyegében befejezzük a szűzföldek vidékén létesülő új szovhozoknak, valamint gép- és traktorállomások­nak káderekkel való ellátását. He­lyes ez így Elvtársak, vagy talán hagyjuk a jövő évre ezt a munkát? (Felkiáltások: Fejezzük be!) Igen, nyilvánvalóan be kell fe­jezni. Igen fontos ez az országnak. Ugy hiszem, nincs köztünk sen­ki, aki kételkednék abban, hogy ezeket a földeket termővé tesszük. Mint tudjátok, a mult évben alkalmam volt járni a szűzfölde­ken, Kazahsztánban, az Attáj-vi­dékén, a novoszibirszki és az omszki területen. Évekig éltem Ukrajnában, gyermekkoromat is ott töltöttem. Ismerem gazdagsá­gát. Azt hittem, hogy a Szovjet­unióban nehéz az ukrán földeknél gazdagabbat találni! Nos hát elv­társak, Kazahsztán és az Altáj-vidék földjei gazdagabbak. Természe­tesen nem minden kazahsztáni és altájvidéki földről van szó. Vannak ott is gyenge földek. Egészben véve mégis jelenté­kenyen több ott a termékeny föld, mint Ukrajnában. Azt mondják, kevés ott a csa­padék. De hisz Ukrajna déli ré­szén semmivel sem több a csa­padék. Ez az érv tehát nem állja meg a helyét. Az egyedüli, amiről beszélni lehet az, hogy ott ritkán­lakott, sőt teljesen lakatlan vidé­kek vannak. Ez a nehézség azon­ban. tevékeny támogatásokkal, egész ifjúságunk segítségével le­küzdhető. Nagyszerű dolog, hogy éppen az ifjúság indult a szűzföldekre. Va­jlamennyi odaérkezett fiatal köz­vetlenül a termelésben dolgozik. Felszólalt itt két komszomolista — Lomtyeva és Kaszatkin — aki már dolgozott a szűzföldeken. Egy ki­csit felpezsdítette ott őket a fagy. Bizonyára nem volt olyan vidám dolguk, mint ahogy ma nekünk elmondották. De az emberek dol­goznak ott és nem rettennek meg a nehézségektől. Megértik, hogy voltak már nehezebb feladataink is. Emlékeztek rá hol pihentek a katonák a háború alatt? Ugyanott pihentek, ahol harcoltak. Népünk nem sajnálja erőfeszítéseit az or­szágért. Öröm látni és tudni, hogy ezen a szónaki emelvényen olyan emberek beszéltek, akik saját 1 er-% I SZEGEDI JEGYZETEK r/í* Ki ne ismerné az igazgatót? f Egy Tündér utcai ma- kát kívántam néki, mi- is igazi pedagógus az, gasföldszintes házban e,őtt családja mellett akit nem fűt munkája takik Tcmesi Ferenc, a másik legkedvesebb rengeteg szépsége és ügyére, az iskolára tér- gondja. Mennyi gond lünk volna. lehetett ebben az isko­- Eddig bizony min- ,bban- mióta Tcmesi den nap az iskolában Vermtc vetéU: 1M5 szep­töltöttem időmet. Most [emberetol Hadikor­is foglalkoztatjuk a hazbnl ,kflett J a Működik gyermekek otthonává Csongrádi sugárúti is­kola igazgatója. A téli szünidő e forgalmas, langyos szombatján ki­vételesen nem találtam az iskolában. Csak any­nyit tudtam: a Tündér , , , utcában lakik. Igy te- aye™te_ket hát keresésére indudam. a napközi otthon. A tenni. A háború bor­évig végzett ingyenes munka is messze ma­radt életútján. 1938 őszé­től — ekkor lett községi tanitó Szegeden — meny­nyi időt eltöltött már a telepi iskolákban, majd később a Csongrádi sw­gárúti iskolában. Tapasztalatai gazda­godtak a közel Hz év Szülői ~Munkaközösség ^mainak nyomától meg- alatt, amit igazgatóként fi "rnZZpetZszZ- életek nősen nagy fáradságot: hisz ki nem ismeri Te­mcsi Ferenc iskolaigaz­töltött iskolájában. Bő­vült az alatt a kilenc év alatt, melyet a Peda­zett a gyerekeknek Ka- széPct. kur1?1* J2*™1 rácsonyra: társasjáté- "amara- Vjból bebuto­kokat ajándékozott ne- rozm• Gazdagítani, szeb- gógus Szakszervezet vé­gűtől ezen a környékén! vidáman bé s Nemesebbé tenni, zetőségében végzett mun­Errc laknak tanítványai, glna-TZ™ Sok munkü<- féradaá- kái töltenek be. Végeze­volt tanítványai és azok Tlf 1 IKH igényeltek ezek nak ott a fialaiok. Kü­lönben most a szünidő szülei. Egy közeli trafi­kos tréfás forduiattal , ., , , ... hamarosan útbaigazított feladatok. égeze­tül teljesebbé lett mind­ez munkálatai eredmé­a kis takaros magas­földszintes luízhoz. Itt mindjárt kiderült an­nak oka, hogy Temesi elvtársai miért nem lehe­tett e napon az iskolá­ban találni. Nagy mun­ka folyt, disznóölés. Eh­hez mindjárt jó az iskolában, sőt: festés is. Magam pedig, amint Azonban a pedagógus « ' a\6} 1 került diákok kinyílt tudásával és szüleik iránta érzett megbecsü­lésével — a nevelő mun­küzködései nem itt kez­dődtek. Itt csak tiszta ráérek, a magyar-füze- célt és világos értelmet teket nézem át és ké- kaptak. A kemény és , . , . szülök az ideológiaikon- fárasztó küzdelem már '*Wégexvel. A szü ferenciára... évtizedek messzeségé- ^k és a tanítvanyok bi­bm, ködöl A kiskun fél- zalma és szeretete segit­Bizony sok munkája ^háTtanitóMnzö- sc öt <máhhi munkáiban van a pedagógusnak, ff3/ a l lnnU0Kepzo — VX„„„A,.A„ iskolája környékén. Fel- 1 különösen. ha szereti az emlékek között él. Az sávároson és Rók'uson. mun- szép feladatát. De nem alsóvárosi iskolában egy N. F. munkájukkal törik fel az ugart és teszik termékennyé a földet. Nem szabad azonban ezt a föl­det egy vagy két év múlva otthagynunk. Szilárdan meg kell ott telepedni egyszer és mindenkorra. Ezért jó lenne, ha ott házasodnátok. (Taps.) Mi az, hogy házas ember? Ez azt jelenti, hogy az ember családot akar alapítani, szilárdan meg akar telepedni az új helyen. Aki pedig családot alapít, az jó állampolgár. Országunk annál erősebb, minél számosabb lesz a nép. A burzsoá­zia ideológusai sok kannibáli el­méletet agyaltak ki, köztük a túl­népesedés elméletét. Azon törik a fejüket, hogyan csökkenthetnék a születések számát, a lakosság nö­vekedését. Nálunk elvtársak, más­ként áll a dolog. Ha a kétszázmil­lióhoz még százmillió jönne hozzá, az is kevés lenne! Felhasználom az alkalmat, hogy foglalkozzam egy kérdéssel. Egyes elvtársak szemünkre vetik, hogy annakidején nem volt helyes tör­vényt hozni az agglegények és gyermektelenek adójáról. Elvtár­sak, ha valakit szidnak e törvény miatt, hát leginkább engem. Ugyanis én javasoltam ezt a tör­vényt. Itt van Malenkov elvtárs ő is bizonyíthatja. Én javasoltam Sztálin elvtársnak, hogy dolgozza­nak ki és hozzanak ilyen törvényt. Ezt a törvényt kidolgozták és el­fogadták. Ugy vétem, hogy ez he­lyes törvény. Csakhogy nem nyárs­polgári módon, hanem állami szem­pontból kell nézni. Ha nincsenek gyerekeid vagy egy-két gyermeked van, fizess adót, miért? Azért, mert ha minden családnak csak egy vagy két gyermeke lesz, akkor; az ország lakossága nem növe­kedni, hanem csökkenni fog. Nekünk pedig törődnünk kell a társadalom fejlődésével. Ezért kell egy családban legalább három gyermeknek lenni s a gyermeke­ket jól kell nevelni! (Hosszas taps.) Egyesek azt kérdik, miért fizet adót az, akinek két gyermeke van és különösen az, akinek nincs gyermeke. Hát ezért. Vannak ná­lunk olyanok, akik egyáltalán nem házasodnak vagy nincs gyermekük a házasságkötés után, ne firtassuk, miért. Azonban az ilyen emberek is a társadalomban élnek, élvezik a társadalom minden jótéteményét Az ember aztán megöregszik. És ki fog gondoskodni róla, amikor majd nem tud dolgoz­ni? Az ifjúság, amelyet nagy­szerű sokgyermekes anyáink nevelnek. Sztálin elvtárs javasolta, hogy se­gítsék a sokgyermekes családokat. Kinek a terhére? Azoknak a ter­hére, akik élnek, de nem törődnek a holnappal. Nekünk pedig gon­dolnunk kell a holnapra, gondol­nunk kell szocialista társadalmunk­ra, arra, hogy fejlődjék ez a tár­sadalom. Ha így teszünk, erősek leszünk, meggyökerezünk szocialis­ta társadalmunkban és semmiféle erő sem tépheti ki e gyökereket. Kiderül hát elvtársak, hogy az agglegények és gyermektelenek megadóztatásáról szóló törvény jó törvény, hasznos az államra nézve. Visszatérek a szűzföldek tormő­vétételénck kérdésére. Az ország keleti részén gazdog földek van­nak. Gyorsabban kell termővé tennünk Keleten az ugaron fekvő földeket, szilárdan meg kell vetnünk lábun­kat. e földeken. Amikor Komszomolszkban, ebben az ifjú városban és a többi új tá­volkeleti városban jártunk s be­szélgettünk a munkások és alkal­mazottakkal, különösen szemünkbe iűnt az új városka lakóinak haza­fisága. Milyen hévvel beszéltek ar­ról, hogyan építették városaikat! Nyomatékosan kérték, segítsük őket, hogy még szebbé tehessék városaikat. Sok köztük a moszkvai is aki annakidején azért utazott oda, hogy városokat építsen. Szép vonás ez, a saját városaink szeretete. Egyesek talán azt mond­hatnák közjületek, hogy nem kell bennünket agitálni, tudjuk mi ez! anélkül le. Előfordul azonban, hogy erős, hazafias hullám csau fel, de az egészséges megnyilvánulások­kal együtt felszínre kerül némi könnyenvevése a dolgoknak. Amikor podig felbukkannak a ne­hézségek, akkor a lelkesedés el­kezd apadni ég egyesek esetleg visszaszaladnak Moszkvába. Nos, hát tisztelettel hűes ózunk Tőletek, de nem nagy lelkesedéssel fogad­nánk Titeket újra. (Derültség). Igen, tisztelet nélkül fogadnánk! Elutaztok, hogy új földeket ve­gyetek művelés alá. Ez jó. Ott 60kat kell építeni. Jól be kell ren­dezkedni, hogy példát mutassatok nemosak a termelésben. — ez ter­mészetesen a fő dolog — hanem az életkörülmények kérdésében is. El kell vinni a sztyeppéra a városi kultúrát, hogy még a kívülálló is mindjárt lássa. itt áttelepült moszkvaiak élnek, jól és szépen él­nek. Ez igén fontos. Építsetek iskolákat, gyermekott­honokat, bölcsődéket, óvodákat. Nagyon fomtoe, hogy sokan közü­letek megszerezzék a középfokú képzettséget, ha még nincs meg nekik. Ezt, meg kell szerezni. Meg­van rá minden lehetőség. Szak­képzettséget kell szerezni, egyre tökéletesebben megismerni a technika csínját-bínját. Elvtársak! A nép életszínvonalá­nak emelése érdekében fejleszteni kell a mezőgazdaságot. Több élel­miszert kell termelni, több nyers­anyagot biztosítani az ipar szá­mára. Tndni kell azonban, hogy hazánk minden sikerét annak köszönhetjük, hogy győzött a párt irányvonala, amelyet Le­nin jelölt ki és amelyet a párt Sztálin vezetése alatt követ­' kezetésen megvalósított, s nemcsak, hogy megvalósított, de továbbra is meg fog valósítani egész pártunk. Ez az ország iparo­sítását célzó irányvonal győzelme. A nehézipar fejlesztése nélkül, a szón, a kohászati, a vegyipar' és a gépipar fejlesztése nélkül nem fejleszthettük volna népgazdasá­gunkat, nem tudtuk volna biztosi* lani a győzelmet a háborús meg­próbáltatások éveiben. Kapitalista környezetben élünk. Sikereink megörvendeztetik baráta­inkat és rettegéssel töltik el ellen­ségeinket. Fáradhatatlanul gyarapitanunk kell tehát hazánk erejét, harcol­nunk kell a világ tartós és szi­lárd békéjéért. A szovjet nép békés munkával foglalkozik. Minden erejét a kom­munista építés nagy ügyének szen­teli. Meggyőződésünk, hogy a győ­zelem a miénk lesz, mert Marx— Engels—Lenin—Sztálin tanítását kö­vetjük! Eredményeink nagyok, de nem szabad megállnunk! Még jobban keli dolgoznunk! Szükségünk van még több önkritikára. Nem kell felfuvalkodnunk azzal, hogy vala­kit utolértünk és túlszárnyaltunk. Nagyobb igényességet önma­gunkkal szemben, kevesebb dicsekvést. Nem szabad meg­állani annál, amit elértünk, mert ez ma esetleg jó, de hol­nap már nem elegendő. A bírálat éa önbírálat feladata, hogy letörölje a port és a penészt hivatalainkról és akkor gyorsab­ban fejlődnek majd népgazdasá­gunk erős. élenjáró hajtásai. Felszólalt itt Kaszaikin elvtárs, aki a Manometr gyárból utazott a szűzföldekre. Örvendetes volt hal­lani, hogy a szüzföldeken végzett munka első évében dolgozótársai­val együtt jogot szerzett, hogy résztvegyen a Szovjeiunió Orszá­gos Mezőgazdasági Kiállításán. Azt hiszem, valamennyien harcolni fogtok, hogy ti is résztvehessetek a kiállításon. Nagy eredményeket kívánok nektek Elvtársak! Leveleket vá­runk tőletek, amelyekben a való­sághoz híven beszámoltak a szűz­földek megművelésében elért sike­reitekről, a haza javára, hatalmá­nak gyarapításéra végzeit munká­tokról. (Hosszantartó taps, minden­ki feieiu-slkedik helyéről). A szűztöldek megművelésére utazó komszomolisták ós szerveze­ten kívül álló fiatalok gyűlésének résztvevői egyhangúlag jóváhn gyolt üzenetet intéztek a Szovjet­unió komszoinolistáihoz és szerve­zetein kívül álló fiataljaihoz éf ebben példájuk követésére hívjr fái t&Mt

Next

/
Oldalképek
Tartalom