Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-09 / 7. szám

FFTLMAGYÜRORSZBG I VASÁRNAP, 1955 JANUÁR 9. VI SSZATERÜK Talán sohasem irom meg ezt n. kis elbeszélést,, ha a minap lei nem látogatok a bnktói Alkotmány Termelőszövetkezetbe s nem. találkozom össze Szűcs János .bácsival, ezzel a kedves, ötven év körüli puruszlemberrel aki, mint elmondta, .v, egyik új belépő az Alkotmány TSZ-ben. Amikor ez a találkozás történt, mindössze néhány holos tagja volt a szövelkezelfcek. de már olyan otthonosan mozgolt az istállóban, a jószágok között, mintha már itt született volna. A párttitkár elvtárs esak úgy mellesleg jegyezte meg: — Szűcs bácsi az egyik kunbajai belépőnk. Nem értettem. Kunbajai belépői Hisizen az nagyon messze van s mégis itt, az Alkotmányban kunbajai belépők vannak! Nincs ott szövetkezet, ott nem lehet alakítani! Szűcs János nem lepődött meg a osodál kozásomon: — Tudja elvtárs, sohasem voltam én kunbajai. Szegedinek születtem én... Tudja, ml a honvágy! Az sohasem hagyja nyugton, aki moszsziro került otthonától. l)e hát kellelt mennem. Fiatalabb koromban három évig voltam kocsis a régi Kecskés-telepi kísérleti gazdaságban, aztán sokáig cseléijkedtem a tompái, kelebiai nagygazdaságokban is. Komenciós béres, hónapos kocsis voltam, mikor mi adódott. Munka nz volt,, do kereset, megélhetés az nem igen. Gondoltam máshol, messze innen, talán könnyebb lesz nz élet. "Most már egészen jól értem. Szűcs bácsi azokhoz tartozott hát, akik vándoroltak az ország egyik vészéből n másikba. Ccelédfogadá«ok napján mentek új gazdát keresni. gondolták talán máshol könnyebb lesz, — Emlékszem, annakidején milyen seknn mentek Kistelekről, lialústyáról is Fejér megyébe cukorrépát kapáiul, Szabolcsba, Hzatinárba munkát kereeni. Az én bátyáim ls bejárták az ország felét. Valahogy úgy érezlek az emberek: távol, idegen vidékeken még a nagyobb nyomorúság is könnyebb, mint idehaza. Talán a mélyen megsértett, megalázott emberi önérzet diktálta ezt így. Amikor már egykét pengői éreztek a zsebükben, hazajöttek, de aztán újra esak tarisznyát akasztottak n nyaktikba ® mentek oda. ahol nem ismerlek eenkit, őket sem ismerték, oliol többet, jobbut reméltek, mint idehaza. így vetődött el sok évi oselédeskedés után a távoli Kunbajára Szűcs .lano® is. Itt érte a felszabadulás. A földoMZJ.is ulán egyszeribe,t gazdng, hétholdas birtokos lett. Kocsit, lovat is szerzett magának télidőben fuvarozgulott U, később a liolyi egyes típusú lermclflszövotkezeibe i8 belépett. Nem volt éppen rossz sorom már ott sem magyarázza a kucsmás :ipkás, bársonyruhás ember. — De hét az <m szülőföldemet, a szegedi határ jó fekol ©földjeitesak nem felejtenem el. Sokat, nagyon Sokat gondoltam rá: ezóta már odahazi is sokkal masabb leliet az élet, otthon Is új világ van. Újra, Bicg újra rezembe julotti haza ké110 menni, mégis csuk jobb lesz otthon. Ahogy tellek uz évek, úgy lett ez nekem egyre sürgősebb. Jöttek a htrek, hegy már Szegeden és környékén is gazdag termelfiazüvctliezr olt vaunak, várják a munkáskezeket. Meg lalolgaitnm a dolgot < gy ideig aztán véglegesen döntöttem. Ezücs bécsi visszatért oda, ahonnan annakidején elűzték. A hét holdat az ottani csoportban hagyta. Az ingóságokat, amire itt már neki cs az Alkotmánynak sem volt szük. — eladta. Nem sokat hozott magával, mikor megjött, de mégis hamar gazda lett itthon. Tizenegy nagy tanyája, közel 400 hold földje, sok-sok jószága, tehene, lova, birkája, disznója van, mert. ami az Alkotmány TSZ-é, az már az övé ls. A/. Alkotmány TSZ-be nem Szűcs t; : i az egyedüli visszatérő. TübI :-n vannuk itt olyanok, akik már jával korábban hazajöttek, például ii Venczel család is. Régen ők is 6/ jeliek voltak. Az idősebb, éltes Venczel házaspár már nem is annyira a múltról, i ikjtíb a máról, jelenlegi életükről beszél. Venczelné a férje segítségével szépen összeadja az évi jövedelmet ói csak úgy közben mondja el pár s'óvah — Kunbaján is jó volt^ nekünk éppenséggel, szép szőlőskertünk, földünk s házunk is volt. De azért most már sokkal jobb itthon. — Édesanyám, míg Zsamapusztán voltunk, nagyon sokat mondogatta — már idős asszony — -én nem halhatok meg itt. jobb lenne nekünk otthon, Szegeden". Pedig Zsarnapusztán is megéltünk — így emlékszik vissza Vologyka Mária, a kisebbik Vologyka-lány a szülőváfosától távol töltött évekre. — Igaz — fűzi tovább a szót — még pár hónapja sincs, hogy hazaérkeztünk, de én is érzem, a nővérem is mondja, mennyivel jobb itthon. A régi ismerősök barátsággal, sok-sok szeretettel fogadtak bennünket, amikor eljöttünk, hogy belépjünk a szövetkezetbe. Örültek nekünk, be is fogadtak bennünket. Hosszú évek után Virág Imre is megjött. A régi ismerősei barátai közül még néhányan számon tartották, a legtöbben már elfelejtették. Valamikor ő is paraszt volt, annak is ázületett, de mert el is kelleti mennie, először fűtőnek csapott fel, később bányász is volt, de azért a paraszti érzés, a föld utáni vágy sohasem halt ki szívéből. Akkor hagyta el a környéket, amikor azt a hírt hallotta, hogy Kunbaján földhöz lehet jutni. Ugy gondolta, most talán majd dolgozhat olyan földön, amelyikre rámondhatja, ez az enyém. Reményei őt is nagyon sokszor becsapták. Hosszú volt az út, amely visszahozta őt. Az a föld, amelyikből régen csak egy kis darabkát szeretett volna, most már örökre az övé, meg a többieké. Megjöttek Pataki Józsefék is. Annakidején ők is a föld miatt kerültek el erről a vidékről. Pár hold kellett volna nekik is, de itt nem jutott. — Akkor úgy gondoltuk — magyarázza Patakiné — nem baj, már akárhol lesz is, csak legyen. Valóban kaptunk is tíz hold juttatást. Különösen később egész jól ment a sorunk. Ott is TSZ-ben dolgoztunk. Ahogy számolgattuk az emberrel a havi jövedelmünk általában 1200 forint körül mozgott. De azért mégis úgy gondoltuk, csak jobb lesz itthon. Sajnáltak is bennünket nagyon, amikor eljöttünk. Pedig az itthon sok keserűséget fűzött Patak; József emlékéhoz. Evekig ette a kulák Lippai Nagy Antal panaszos kenyerét s akkor ő is sokszor úgy érezte, mindenütt jobb lehet, mint itt. Menjünk minél messzebb, de hát akkor a Lippai Nagy Antalok keze még mindenhová elért. Milyen jó, hogy most már ezekről csak mint a múltról beszélünk. Szabadon, teli reménnyel, munkakedvvel térhetnek vissza, akiket hazahív a város, az ismerős utcák, a jó öreg Tiszapart és az acélos búzát, paprikát, kukoricát termő határ, Csépi József Fogadóórán — Képzeljék el: a konyhámon keresztül viszik minden áldott nap a fűrészporos töltést, mert azzal tüzel az egyik lakó. Nem segít rajtunk senki. Mentem én már fűhözfához, hogy ez tűrhetetlen állapot. Mindig otthon kell lenni, mert nyitva hagyják az ajtót. Mi a konyhán vagyunk egész nap, ott is eszünk. Hallatlan hibás rendelkezés az ilyen. Megengedik, hogy más lakásán keresztül járkáljanak a pincébe. Mindenütt csak azt mondták: »Hát majd elintézzük, magának igaza van." Mégse változtatott senki ezen az áldatlan helyzeten, sem a KIK, sem a bíróság, mert már ott van az ügy, éppen fellebbezés alatt. Csak úgy dőlt a szó, özv. Joó Bálintné ajkáról, aki a Kossuth utca 17 szám alatt lakik. Ide tartozik az első kerület 46-os választókerületébe, ahol Tézsla Mihálynét és Gerő Pált választották meg kerületi és városi tanácstagnak. Az újságból olvasta, hogy péntek este tartja az Osztrovszky utcában, a Gyógypedagógiai Iskolában Tézsláné a fogadó óráját. Eljött, hogy segítséget kérjen a tanácstagtól. Ráadásul itt találta Gerő Pált is; így mindkettőjüknek egyszerre elmondhatta panaszát. A tanácstagok nyugodtan végig hallgatták Joónét, közben kérdéseket tettek fel, hogy jobban megÜdvözöljük az ipari tanulókat A ma! napon az ország figyelme a jövő szakmunkásaira, sztahánovlstálra, újítóira a bányász, vasöntő, esztergályos, építő, traktoros fiatalokra irányul. Ahogyan a dolgozó nép az év egy-egy napján ünnepli a pedagógusokat, a vasutasokat a honvédség harcos katonáit és általában mindazokat, akik az új ország építésének munkáját végzik. minden január 8-hoz legközelebb esö vasárnapon az ipari tanulókat veszi körül szeretettel, megbecsüléssel és részesíti ünneplésben. A szegedi iparitanuló Intézetben évtizedek óta folyik a különböző szakmák oktatása. Természetesen az elmúlt társadalmi rendben más célok érdekében és más köriilni nyek közölt folyt az oktatás és képzős, mint ma. llárom-négy évig •tartó küzdelmes „inas" sorsban azért sínylődött ifjúságunk jelentős részo, hogy a segédvizsga letétele után munkahelyét és sznktndá'át áruba bocsátva biztosítsa kizsákmányoló kapitalista gyártulnjdonrnok számára a maximális profitot. Sem számottevő anyagi juttatásijait, sem megbecsülésben nem részesült. Ezzel szemben R ma ipari tanulója éppen azért készül lelkesedéssel megünnepelni hazánk felszabadulásának 10. évfordulóját, mert boldog jelenét társadalmunk rendjében a felszabadulás nyomán bekövetkezett mt'lyreható változások eredményez tűk. Az ipari tanuló képzés számos problémájának megoldása közül a felszabadulás után elsősorban az ipari tanulók jogállása tisztázódott a vállozolt viszonyoknak megfelelően. 1949-ben megszületett a mar gyar jogalkotás történetében nz elaő ipari tanuló törvény: az 1949. évi IV. törvény. Ez nevezi először nz eddig lenézeit tanoncot hivatalosan tanulónak. Rendezte ez a törvény nz ipari tanulók munkaidejét, biztosította számukra a fizetett ebédidőt, előtérbe helyezte n tanulók szakmai képzését, reudezle a tanulók fizetéses szabadságát. Hatalmas fejlődést jelentett ennek a törvénynek megalkotása, do nem változtatott lényegeben az ipari tanuló képzés kisipari jellegén. Ezért módosításra, kiegészítésre szorult. 1949 nyarán végetvetetttink a tervszerűtlen tanulóképzésnek. De komoly hiányosság volt, hogy az ipari tanulóképaéstiek nem volt egységes irányító szerve. A minisztertanács 1950 január 8-án megjelent rendeletével létrehívta a Munkaerőtarlalékok Hivatalát és ezzel megadta a lehetőséget arra. hogy az ipari tanuló képzést valóban kézbevogyiik. Ez a rendelkezés az ipari tanuló képzés tekintetében egy egész történelmi korszakot zárt le és megnyitotta, az utat az új. modern szocialista ipari tanuló képzés felé. Ezt követően számos rendelkezés jelent meg, amely mind azt igazolja, hogy dolgozó népünk nngy megbecsülésben részesíti az ipari tanulókat. Jelenleg Szegeden a mezőgazdaság számára képezünk olyan irakloros-gépószoket, akik amellett, hogy biztoskézzel vezoiík gépiiket, értenek a mezőgazdasági- és munkagépek javításához és szereléséhez ls. Ezt a megtisztelő fe'adutot a szegedi intézet az elmúlt tanév végéin kapta és azóia igyekezett az oktató- nevelömunka tárgyi és személyi fel tételeit messzemenően biztosítani. Megtörtént nz elméleti és gyakorlati oktatás céljait szolgáló iskola és tanműhely kialakítása s ezzel egyidejűleg az o/szág különböző részéről érkezett fiatalok elhelyezésére a tonulóotlhon biztosítása. A hatalmas fákkal és szökőkúttal körülvett parkban elhelyezett intézet olyan környezetet jelent, amelyben pedagógus és tanítvány egyaránt szívesen tartózkodik. A teljesen új kombájnok, cséplőgépek, traktorok, velő- és aratógépek, a tanműhelyi felszerelések mind az ifjúság fejlődéséi szolgálják. Pedagógusaink a tanév megkezdése előtt továbbképző tanfolyamon vettek részt, liogy felkészülten . kezdjék meg a követelményeknek megfelelő tanító tevékenységet. A tanárok és mesterek Szakftai Munkaközössége rendszeresen készíti elő a tanterv feldolgozását. Az inlézef párt- és BlSZ-szervezete, valamint a pedagógus szakszervezet hathatós segítséget nyújt az inléáet vezetője által meghatározott feladatok végrehajtásában. A DISZ emellett mozgósítja fiataljainkat a minisztertanács Vörös Vándorzászlnjáért folyó szociális'a nmnkaversonyre. E verseny a gyaA Szegedi MAV Igazgatóság több mint 50 milliós beruházással nagyarányú pálya fejlesztési munkákhoz kezdett A Szegedi MÁV Igazgatóság területén ebben az évben több mint 50 millió forintot fordítanak az elavult vasúti pályák fejlesztésére, a régi vágányok, kitérők kicserélésére. Szentes—Mindszent között mintegy 15 kilométeres vágányszakaszt építenek újjá. A kis vasutak, gazdasági vasutak vágányait szintén 15 kilométeres hosszúságban cserélik ki. A Mezőhegyes—Kétegyházi vonalon már megkezdték az előkészítő munkákat a 20 kilométernyi vágány kicserélésére. Az itt létesítendő új pálya az eddiginél nemcsak nagyobb tengelynyomást bír el, hanem a vonatok átlagos menetsebességét 60 kilométerre lehet majd növelni. A vasúti pálya egyik legveszélyesebb része a kitérő. Ezekre is nagy gondot fordítanak. Ebben az esztendőben a Szegedi MÁV Igazgatóság területén 350 régi kitérőt cserélnek ki, _ korlati oktatást támasztja alá. A csoportok nagy jelentőségű felajánlásokat tettek ennek keretében a tanműhely-részlegek kialakítása. rakodó építése, kiselejtezett traktorokból szemléttelő eszközök készítése terén. Az ötletnapok is komoly eredményekről tanúskodnak. Segítségükkel oldódott meg a nagy értéket képviselő kombájnok és egyéb gépek téli iárolásn is. Elénk a fiatalok kultúr- és sportélete. Legutóbb a névadó ünnepségen tettek tanúbizonyságot fiataljaink kulturális felkészültségű kről. Dolgozó népünk büszkén és bizakodva tekinthet a jövő szakmunkásaira. Az ipari tanulók feketeruhás seregei értékelik azt az áldozatot, amelyet pártunk, kormányzalünk s OJZ egész dolgozó nép életük és tanulásuk biztosításáért hoz ezért elszántan küzdenek a szakma elméletének és gyakorlatának tökéletes elsajátításáért, a szocialista haza építéséért, mindeddig elért eredményeink s a béke megvédéséért. Ezek azok a fiatalok, nkik nz elmúlt év őszén közel 100 kai. hold föld mélyszántásával segítettek a szegedkömyéki termelőszövetkezeti esoportokalf hogy dúsabb legyen jövőre a dolgozó nép kenyere és iigyniieiaelc a fiatalok azok, nkik minden esetben felemelik tiltakozó szavukat, ha a béke ílgye veszélyben van. Ezeket a dolgos fiatalokat ünnepli nia az ország abban a reményben. hogy a rájuk váró feladatokat sikerrel fogják megoldani. LÁSZLÓ NÁNDOR, a szegedi iparitanulóinlézet igazgatója MEGJELENT A C \zeqtdi TjiiUöf LEGÚJABB SZÁMA Megjelent a Szegedi Tükör január eleji száma. A füzet — mint eddig is — közli a színházak januári műsorát, a darabok szereposztását, ismerteti a vetítésre kerülő filmeket, a színdarabokat, operákat. Emellett a szegedi kulturális élet eseményeiről számol be. Bőségesen közöl híreket is az új szám városunk eseményeiről. ,.A sátormozitöl a színes hangosfilmig" című írása a szegedi mozik őskoráról, kialakulásáról szól s megemlékezik Varga József mozigépészről, ki immár több mint ötven éve dolgozik mozikban. Továbbá Horváth József — az ismert szegedi baritonista — nyilatkozatát közli a Traviata rendezésével kapcsolatban. értsék a helyzetet, hisz egy család problémájáról van szó. — Meg kell vizsgálnunk <— mondta Tézsláné. — Igazságos megoldást fogunk keresni. Hét órakor vége lesz a fogadó órának, elmegyünk és ott a helyszínen mindjárt megnézzük, mi a helyzet. — Az lesz a legjobb — vágta rá helyeslően Szun Péter bácsi, mert 6 is ott volt az első fogadóórán feleségével. Nyugdíjas az öreg, bottal jár hófehér a haja, bajusza. Nagyon tetszett neki, hogy nem csak azt mondták a tanácstagok. majd elintézzük, hanem mindjárt ki is mennek, megnézik. — Tudják •— magyarázza Szun Péter — vannak, akik túl akarnak járni az egyszerű emberek eszén. Nem szabad megengedni, hogy valaki is kijátssza a másik embertársát. Az ajtó nyílott, egy asszony jött be. Leült a kis tanterem első padjába. Végighallgatta a beszélgetést, aztán ő is elmondta jövetele célját. — Az Osztrovszky utca 20 számú ház lakói nevében jöttem. A mi környékünkön csökkentett világítás van már hónapok óta. Haivanas égő mellett alig lehet látni. A rádió is gyengén szól este. Mi nem értünk hozzá. Valaki ezt mondta túl van terhelve itt a vonal, mert késő este, amikor másutt eloltják a villanyokat, jobban világít a lámpa. Kértük már, nézzéic meg, de eddig még semmi nem törlé"*Szeretnénk, ha a tanácstag elvtársak elintéznék, hogy rendes áramot kapjunk. lézsláné ezt is felírta, mondván, hogy említették már néki és megkeresi, hogy a hiba kijavítása kire tartozik. Intézkedéséről pedig időben értesítést ad. Más nem jött el a fogadó órára. Tézsláné kicsit bosszankodott: — Igaz, én több lakót felkerestem megelőzőleg. Jónéhányan elmondták panaszukat, javaslatukat. Hetényi Gyulánénak, aki a Szent István tér 6 szám alatt lakik, el is intéztem, hogy megcsinálja a Kéményseprő Vállalat a kéményét. Azér eljöhettek volna többen is. — Nézze — mondta Szun Péter Tézslánénak — kiösi a mi kerületünk. Magát megszólítják az utcán, felkeresik a lakásán, és ott közlik mondanivalójukat. En ráérek. Járkálok a szomszédokhoz, a piacra, minden nap, hallom, látom, hogy egyre elégedettebbek az emberek. Persze azt is elmondhatjuk, hogy mi tetszik az életből. Most az ünnepek alatt is sokkal beszéltem. Van tüzelő, élelmiszer, új üzlet nyílt a kerületünkben, a Juhász Gyula és a Lengyel utca sarkán. Békebeli piac van, szinte százszámra ott a sok szép hízott disznó, baromfi. A tejet már három forintért is adják, a tojásnak is lement az ára. Mondom is az embereknek: látják ez a helyes a kormányzat jól gondoskodik. Lmz a kenyeret néha jobban kisúih-onék a Kenyérgyárban. A hús, •••? még egy kicsit több lehetne. Na de a húsellátás is jobb lesz. A M'hász Gyula utcában a járdáról a vízcsap fedőket elvitték. Ez ped'g veszélyes lehet... — A Juhász Gyula utca járdái t az első negyedévben megcsiná'iá'Tervbe vették válaszolta mindjárt rá Tézsláné. — De azért csak ió lett volna, ha úgy, mint Szun h'csi. mások is elmondanák véleményüket, javaslatokat tellek volna az I. kerületi községpolitikai terv elkészítéséhez. — Megmondom én — szólt közbe Szun Péter. — Játszóteret a Lechner térre a gyerekeknek. Erről már egyébként úgy is volt szo. Töltsék fel mihamarább a Szent István téren az+ a nagv gödröt. Tisztaság szempontjából is fontos és nagyobb helye lesz a piacnak. Itt a pusztaszeri utcában is több lámpából hiányzik a villanyégő. Persze majd még megbeszéljük, hogv mi is mit tudunk tenni, hisz találkozunk még többször. Hét óra lett. A fogadóóra végétért, s a tanácstagok siettek ígéretükhöz híven Joó Bálintné panaszán segíteni. Markovits Tibor Budapestre utazik a Busch-cirkusz Berlin <ADN), A közismert, állami tulajdonban lévő Bnsch-clrlcusz hé'főn hatheles vendégszereplésre Budapestre utazik. A cirkusz január 14.-től kezdve naponta l lúmcgatlák. kétszer tart majd előadást Budapcslcn. Sehaeffer igazgató sajirtt konferenciáján kijelentette, bogi az előkés zületek során a mogynr hatéivá gok a legmesszebbmenőleg