Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-27 / 22. szám

QELM4GÍQR0RSZIG CSÜTÖRTÖK. 1953. JANUÁR 27. A felújított Trc nóta A szegedi Nemzeti Szfsház Verdi: Traviata című operáját új bSteriuíjfcban újította fel. Az új •v.sreplök között soka fiatal, a mű­vészi fejlődés különböző fázisaiban. De valamennyien méltók voltak er­re a feladatra, s a színház vezetősé­ge helyesen tette, hogy bátorításul, ösztönzésül ilyen szép feladattal se­gítette elő tehetségük bontakozésát. A szokástól eltérően beszéljünk mindjárt a színház fiatal karnagyá­ról, Simon Albertről, aki az elmúlt évadban több szimfónlkus zenekari hangversenyen igazolta elmélyült karnagyi képességeit, szórványos színházi dirigálásaival pedig ezen, a számára új területen is sokat ígé­rően indult el. Ezek után az ered­mények után szeptember óta mint­ha egy kicsit a színház süllyesztő­jében tűnt volna el. Annál nagyobb örömmel látjuk most, amikor a Tra­viata zenei előkészítésének és diri­gálásának feladatát ilyen komoly művészi gonddal oldotta meg. Ez volt az első Verdi opera, mely keze alatt érlelődött meg, s máris meg­lepő stílusérzéket árul el. Nem fél már mcst sem az egyéni meglátá­soktól, sőt elsősorban önmagában keresi a helyes zenei megoldásokat, esztétikai érzéke azonban megóvja minden szélsőségtől. A Traviata fel­újításának legfőbb értéke éppen ze­nei megoldásában, muzikális kidol­gozottságában rejlik, amelyekben a gondosság minden részletre kiter­jed. Simon Albert keze alatt a ze­nekar színekben, drámai effektu­sokban gazdagod szólal meg, éppen ezért az előadás lírai és drámai tar­talmának legfontosabb meghatáro­zójává válik. Pes*i Ella művészi fejlődésében is jelentős állomás a Traviata cím­szerepének éneklése. Alig néhány hónapos színházi pályafutása után bátran felszabadul a színpadi játék okozta gátlásokból, művészi alakí­tása jelenetről jelenetre fejlődik. Az utolsó felvonásban különösen meg­ragadó erővel ábrázolta játékéval Violetta tragikus sorsát. Hangjának hailékonv könnyedsége a legnehe­zebb technikai problémákat is biz­tosan gvőzte le. További feladat ki­tűnően képzett hangját még felsza­badultabban és még kiféjézettebben a drámai történés szolgálatába állí­tani, amit biztos muzikalitása segít­ségével sikerrel fog megoldani. Wagner József számára is a Tra­viata Alfrédje jelentette az első igazi nagy szerepet. Nagy gonddal, fiatalos hévvel formált írtinden rész­letet, színészi játékából egy pilla­natra sem esett ki, az alakításnak talán egy-két kisebb túlzását kelle­ne még lefaragni, például mikor a harmadik, felvonás végén * magába roskadva távozik el. Szerepének ze­nei megoldásában is nagy fejlődést mutat,, különösen kiemelendő rend­kívül gondos, érthető. szövegkiejté­se. Hangjának egyes regisztereiben is mind kevesebb a fakó hang, de továbbra is törekednie kell hang­vételének még teltebbé, színesebbé, rezonanciákban dúsabbá tételére. Annina szerepét szimpatikusán, fi­nom egyéniséggel alakítja Décsy Györgyi. A kisebb szerepekben fel­lépő — Sinkó György, Börzsönyi Mihályf Lakatos János, Ross Jenő, Szalay Zsigmond mind megtalálták helyüket. A színház oneraeívfiHcséneV régebbi törzsgárdájából fellépők az előadás biztos pillérei voltak. Külö­nösen környezetet formáló és han­gulatot sugárzó Szabadi István Ger­mont György alakítása. Rendkívül melegszívű apát ábrázol, akin az érzések hatalmasan eluralkodnak. Még ott is, ahol talán több mérték­tartás kellene. Igy a második felvo­násban, mikor Violetta szobájában megjelenik, kissé bántóan hat, aho­gyan rögtön az ajtóból Violettához fordul. Germont híres áriájából fi­nom muzikalitás, melegen érző szív áradt, az előadás művészi intenzitá­sa a közönségben őszinte, mély ha­tást keltett. Violetta szerepét az el­ső előadáson Papp Júlia énekelte. Kulturált énekével, hangja feletti biztos uralkodással sikerrel győzte le a számára szokatlan koloratűr szerep nehézségeit. Violetta egyéni­ségét az első felvonásban még nem tudta eléggé változatos eszközökkel megjelentetni.. A nagy átformálódás bemutatásával, mely a nagyvilági Kaméliás hölgyből melegszívű, sze­relmes nőt formál, adós maradt. Annál több megelevenítő erővel áb­rázolta szerepének fájdalmasan tra­gikus, megindító mozzanatait. Turján Vilma. Horváth József, Gaál József szerepüket a tőlük meg­szokott biztol rutinnal, egyéni jel­lemábrázoló készségükkel formál­ták meg. Horváth József rendezése a darab cselekményét az eddigi szokásoktól eltérően a rokokó világba helyezi át. Bár a történetnek nincsenek olyan vonatkozásai, melyek hang­súlyozottan a polgári vagy a feudá­lis világihoz kötnek, s általában mond ítéletet a társadalmi osztályok ranglétrái által emelt megkülönböz­tetésekre, mégis a cselekmény dön­tően romantikus beállítottságú, mely a rokokó felszínesen érzelmi világa helyett az érzéseket végletes feszültségeiben rajzolja meg. Ez a konfliktus csak a romantikus élet­érzések hangsúlyozásával vezethet tragédiához, a rokokó simábban egyenlítené ki. Ilyen meggondolások alapján a szokásos felfogástól való eltérést nem tartjuk indokoltnak. Kiemelkedik a harmadik és negye­dik felvonás rendezői beállítása, az előbbi színes forgatagával, drámai mozgalmasságával, az utóbbi egy­szerű, de annál mélyebben, kifeje­zőbben beszélő eszközeivel. Összefoglalva a Traviata fel­újításának leg­főbb értékei: bátor kezdeményezé­sek, a fiatalos lendület, akarat és tehetség sok-sok megnyilatkozása, stílusos zenei megoldás. Mindezzel kiérdemli a szegedi színházlátogató közönség fokozott érdeklődését. Erdős János HAZAFELÉ A városom aludni tér: — nyugalmas éjszakát! Ezer csillag a városon kibontja fény-haját. A csönd kísér s dalt dünnyögök: te óriás szívem, elférne benned a világ, én egyre' azt hiszem! Családi tűzhely fénye vár: gyerek meg asszonyom. Ezzel tán minden betelik? — s a dalt csak dúdolom. A szó lapul, más szóra vár, feszes a pillanat. Virág teríti illatát s megyek a hárs alatt. De szólni kell nagy hangosan, felelni, tenni már! Elég-e annyi, hogy gyerek s az asszony csókja vár? Megbújni, rpíg a nagyvilág majd szépep elpihen, s helyettem, értem is kerül elég, ki majd tegyen? .., Megbújni, mint az állatok, hogy semleges vagyok; pusztuljon jninden, hogyha én még maradhatok ...? Elég-e annyi, hogy gyerek s az asszony csókja vár? ... S pörnyét cibálna ott a szél, ahol ma város áll. 1954. LÖDI FERENC Egy elmaradt előadás helyett... Vaw: a fizdli itóii éá a vidéki kétö-Még. Űj magyar filmekről A „Hintón járó szerelem" című űj magyar színes film elkészült és február 3-án bemutatják. A film­vígjátékot a nyáron a Balaton part­ján, a Badacsony lankáin, festői környezetben forgatták. Befejeződtek a „Liliomfi" című színes új magyar film külső felvéte­lei, amelyek a magyar tenger part­ján készültek. • A „Budapesti tavasz" című új já­tékfilmünket felszabadulásunk 10. évfordulójára készítjük. A felvéte­lek több mint felét már befejezték. A külső felvételek egyrészét a Sztá­lin út és a Nagymező utca sarkán készítették. Ma látta volna vendégül váro­sunk Acaél Tamás Sztálin- és Kos­suth-díjas írót. Az író előadást tar­tott volna kínai "tapasztalatairól, valamint, a mai magyar írók és az értelmiség viszonyával foglalkozó vitaesten vett volna részi. Volna... Acaél Tamás azonban nem jött. csu­pán. a kövei'keoő levele: „Kedves Barátom! Sajnálattal értcsitelc?:, hogy az előadást nem tudom megtartani, mert váratlanul közbejött erre a napra az írószövetség taggyűlése, melyről fontos napirendi pontja miatt nem maradhatok el. Elnézé­sedet kérem az ismételt halasztás­ért és kérlek, hogy a jövő hónapra jelölj meg egy más időpontot az előadás megtorlására, amikor már — remélem — nem jön közbe semmi. Elvtársi üdvözlettel: ACZEL TAMÁS" Nagyon szép. liogy Aezél Tamás azt reméli: egy újabb időpontban már nem jön közbe semmi. De mit reméljen az az 1000 ember, aki meghívóval a kezében várta őt! Természetesen vannak halasztha­tatlanul fontos ügyek. Ilyesmi a legjobb szándék mellett i« közbe­jöhet. A fontosság elbírálása nem a mi feladatunk. Pusztán azt szeret­nék megjegyezni, értesülésük szo­rult pénteken les-z a taggyűlés. Do nem foglalkoztunk vojna ennyit az esettel, ha egyedülálló jelenség len­ne. Csakhogy nem az. Számtalan olyan eset volt már, hogy a v!d6%l városokba meghívóit írók, akik ígéretet is tettek megjelenésükre, löbbízben elhalasztották azt. vagy egyáltalán el sem mentek- Igy vár­it yk Szentesien Illés Bélát, vagy Szabó Pált. De a szegedi írócso­portra i.s hivatkozhatunk: ők ls vártak több osotbon pesti íróven­dégekre. Elzérl hoztuk szóba a dolgot. Mi azt szerelnénk, ha az irók öröm­mel fogadnák a vidéki közönség meghívását, nem várakoztatnák meg a közönséget, nem okoznának csalódást neki. Elvégre nem a kö­zönség van az írókért, hanem az írók a közönségért. És nem lehet számukra az sem közömbös, hogy milyen véleményt alakit róluk a közönség. Elismerjük, hogy mi, vi­déki emberek ráérősebbek vagyunk a pestieknél, d,e többet adunk az ígéretre is. Es talán nem ártana a nagy pesli íróknak sem. ha sűrűb­ben ellátogatnának hozzánk, mert azért valamelyes irodalmi hagyo­mányaink nekünk is vannak. S tán örökségük is lesz ezreknek a ha­gyományoknak, hiszen tehetséges fiatalok is találhatók, akikre nem tenne rossz hatást — mondjuk — Aozél Tamás megjelenése. Egyszóval a — sajnos elég gya­kori — tények alapján úgy érezzük: viszolyognak vidékre jönni a pesti írók. Szeretnénk, ha tettekkel cá­folnák meg rossz tapasztalatunkat. A takarékossági napok első eredményei A január 24-án, hétfőn megkez­dődött takarékossági napok újból Irak jelentősége és szerepe a középkeleti eseményekheti Irak, e délnyugat-ázsiai ország neve e napokban különösen sokszor szarepei a világsajtó és a rádió híreiben. Január fi-án Men­(loresz török miniszterelnök látoga­tott el Irak fővárosába és hat na­pon át tárgyalt Irak kormánykö­reivel cg •, Törökország és Irak kö­zölt megkötendő katonai szerződés­ről, junu'r 7-én pedig n Szovjet­unió külügyminisztériuma nyilat­kozatban jelentette bo a Szovjo­unió í« Irak közötti diplomáciai k'ipesolnlok megszüntetését annak követi; /.'ében, hogy az iraki kor­vili marosuk Jordániában és Szau­(li-Arábiábun vannak katonai tá­maszpontjai. Anglia az 1930-ban kötött angol—iraki szerződés értel­műben két légi támaszpontot béreit Irakban, azonban ez a szerződés cz év június 30-án hatályát veszti. Nuri Szaid. ez az angolbarái-érzcl­meiről ismert iraki miniszterelnök most nagy dilemmában van. El kell döntenie, hogy az angolokkal, vagy az Egyesült Államokkal köli-e meg az új szerződést. Az angol kor­mány n második világháborút meg­előző időkig nagy sikerrel órvé­mány „takarékossági okokból" be­záratta moszkvai követségét. Köz­vetlenül tehát ezek az események irányították a figyelmet Irakra, közvetve azonban már 1öbb eszten­dő óta folyik a haro Irakért Ang­lia és az Egyesült Államok között. Irak területe 435 ezer négyzelkilo­méter, hazánknál tehát körülbelül négy és félszer nagyobb. Lakosai­nak száma nem egészen 5 millió. Fővárosa Bagdad, 467 ezer lakos­sal. Irak egyike a Föld legrégeb­ben ismert és lakott területeinek. A Tigris- és aj Eufrátesz-ioiyók közötti része, amelyet Mezopotá­miának neveznek, régi, időszámítá­sunk előtti többezeréves kultúra bölcsője volt. Az ország földrajzi fekvésre kitűnő. Jelentősége külö­nösen az elmúlt, évszázad közepe óta fokozódott, amikoris gazdag olaj­forrásokat fedezlek fel területén. Irak jelenleg a világ olajtermelésé­nek 8.3 százaiékát szolgáltatja, amelyből az Egyesült Államok 72, Angiig, pedig 40 millió tonnával részesedik. papjainkban még inkább meg­nőtt Irak jelentősége, mivel Angliának, amely hosszabb idő óta döntő befolyással rendelkezik ebben íz országban, az elmúlt év közepén fel kellett adnia Egyiptomban, a Szuezi-cSalorná partján fekvő tá­maszpóntjait és jelenleg Délnyugat­Ázsiában. ezen a számára életbe­vágóan fontos területen Irakon ki­nyosílette a terület- és támaszpout­i&erzésnek azt a módszerét, amely­nek lényege, hogy a kérdések or­szág gazdasági érdekeltség és se­gély fejében területet, illetvo tá­maszpontot bocsát az angolok ren­delkezésére. A támaszpontszerzés miásik módja az, amikor az ango­lok és aiz amerikaiak a számításba jövő országok között szövetséget hoznak lótro és azután pedig se­gélyt biztosítanak a szövetségesek számára. A lámaszpontszerzés eleő módszere csak nagy insűgben lévő ország esetében alkalmazható, a második módszer azonban csak akkor jár sikerrel, ha az angolok és az amerikaiak egyetértésben jár­nak el. — „Ilyen helyzet — mint, a The Econennist című angol lap írja — csak Lybiúban áll fenn. Bárhol másutt minden olyan angoi hajlandóságot, hogy egy. a 19. szá­zait szellemének megfelelő szilárd elkötelezettség melleit álljon ki, ismét és ismét elgáncsolják az amerikaiak, akiknek egyetlen alter­natív politikájuk abban áll, hogy mosollyal vágjanak utat maguk­nak ... A „mosoly politikája" kez­deti fokán mindig hasznolhajtó, amikor a mosolyt olyan dollárhe­gyek lámasszák alá, amilyenekkel az Egyesült Államok rendelkezik. Nehezen lehet azonban megbizonyo­sodni afelől, vajon a „mosoly po­litikája" kiépílette-e az erőnek egy olyan pozícióját, amelyre egy válság esetén építeni lehel!" Az angol lap e cikke, azonkívül, hogy rámutat az angol—amerikai viszony gyengéire, sejtetni engedi, hogy Nuri Szaid iraki miniszterel­nök pillanatnyilag inkább a „mo­soly politikájának" a híve. Az, hogy Törökország és Irak között rövide­sen katonai szövetség jön létre, azt a feltevést támasztja alá, hogy e szövetség megkötése után Irak haj­landó lesz a török—pakisztáni egyezményhez is csatlakozni, hogy azután Irak és az Arab Liga többi államai között jöjjön létre szövet­ség. Ilymódon Irak vállalná az ösz­szekötő-szerepet az amerikaiak és az Arab Liga államai között. \ nglia célja ezzel szemben az, hogy az Arab Liga államai először egymás között kössenek szö­vetséget és csak azután csatlakozza­nak egy közép-keleti blokkhoz. Igy megőrizné továbbra is befolyását ezekben az államokban. Az Egye­sült Államok viszont ezeket az ál­lamokat egyenként akarja bevonni a török—pakisztáni szerződésbe. Az Arab Liga államai számára egyik lehetőség sem csáb''.ó: Mindent el­követnek, hogy egy arab államok­ból álló gazdasági és katonai tömb jöjjön létre, amely azonban — a múlt tapasztalatai alapján — nem kíván csatlakozni a nyugati államok által létrehozandó közép-keleti szö­vetséghez. Petrovics István felhívták a figyelmei, a takarékos­ságra. Üzemeink legtöbbjeinél a Szakszervezeti Bizottságok jól kezd­ték meg — a leguitóbb szerzett ta* pasztalatok nyomán — a takaré­kossági napok sikeres megszervezé­sét. Számos üzemnél már komoly eredmények mutatkoznak. A MÁV Személypályaudvar dolgozói köré­ben például rövid két nap alatt megszervezték a Kölcsönös Segítő Takarékpénztárt többmint 80 tag­gal. Az eddig megalakult KST továb­bi fejlesztése terén is mutatkoznak már kezdeti eredmények a Szegedi Kenderfonógyárbaii, a Szeged 1. szánni Postahivatalnál, a MÁV Igazgatóságnál, de még sorolhat­nánk tovább iöbb üztm nevét is. A közeli napokban várható a KST megalakulása a Szegedi Ser­téstenyésztő és Hizlaló Vállalatnál, a Szegedi Bútorgyárnál és a Sze­gedi Kenyérgyár Vállalátnál ls. A betétgyűjtés sorún új betétek szervezésével első helyen a Szegedi Vegyesipari Javító Vállalat áll. Kiemelkedő eredményeket mutat fel a Szegedi KIOSZ és a KfSOSZ szervezete is, ahol az aktívák va­lamennyi kiskereskedőt és kisipa­ros.;. felkeresnek a takarékossági napok ideje alatt. Új filmeket mutatnak be január 27-én Csütörtökön új filmeket mutat­nak be filmszínházainkban. A „Még nem volt esküvő" című színes, ze­nés, csehszlovák filmben két falu „kultúrvetélkedését" látjuk, majd —> sok dallal és szép népi táncokkal. A „Bizalmas levél" cimű magyarra szinkronizált kínai film Kína felsza­badító harcából mutat részleteket. A „Verdi" című új olasz operafilm a nagy zeneköltő életét vitte vá­szonra. A műben Verdi legszebb operáiból, a legkiválóbb olasz éne­kesek adnak elő részleteket. A cím­szereplő Pierre Oréö, a nálunk is bemutatott „Hűtlen asszonyok" cí­mű film főszereplője, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom