Délmagyarország, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-27 / 22. szám

jpLÁG PROLETÁRJÁT EGYESÜLJETEK 9 AZ MDP CSONGRÁDMEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XL ÉVFOLYAM, 22. SZAM I DSUTÖRTÜK, 1955. JANUÁR 27. MAI SZAMUNKBÓL: D. V. SZKOBELCIN AKADÉMIKUS VALASZAI STAROBEEN AMERIKAI ÚJSÁGÍRÓ KÉRDÉSEIRE (2-es oldal) A FELÚJÍTOTT TRAVIATA (4-es oldal) A IV. MAGYAR BÉKEKONGRESSZUSRA KÉSZÜLNEK SZEGED DOLGOZÓI (5-öe oldal) ARA: 50 FILLÉR r Megfelelő embert a megfelelő helyre termelőszövetkezeteinkben (Cs. J.) Az üzemterv készítések befejezése és a vezetőségvá"asztások után tsz-einkben most az egyik legnagyobb gondot a munkaerők helyes elosztására, brigádok, munkacsapatok célszerű összeállítására kell fordítani. Rendkívül fontos dolog ez. Ügy kell az embereket elosztani, a munkaerőket átcsoportosítani, hogy mindenki tudásának, képességeinek legmegfelelőbb helyre kerüljön. Aki az állatokhoz ért legjobban, kerüljön a jószágok mellé, aki a kertészetben otthonos, annak a kertészeti munkacsapatokban a helye. És aki a növénytermelésben jártas, ugyancsak ott értékesítse tudását. Sok jó és rossz tapasztalat van már eddig arról, hogy mit eredményez az, ha egy-egy állatfajtát vagy növényápolást, kertészetet ahhoz értő emberekre, avagy a szakismeretekben járatlan tagokra bízzák. Emellett fontos az is, hogy mindenki lehetőleg munkabírásához képest egyformán jusson munka-, illetve kereseti lehetőséghez. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy szövetkezeteinknek, különösen a növénytermelésben, a mezei munka megszervezésénél jelentős gyakorlatuk, sok jó tapasztalatuk van. A kertészeti munka megszervezésére is fordítottak a múlt évben némi gondot. Azonban éppen a munkaerőik helytelen elosztásával a legtöbb helyein súlyos hibákat követtek el az állattenyésztésben. Talán nincs is Szegeden olyan tsz, ahol hónapról hónapra, negyedévről negyedévre ne változnának a sertésgondozók, a tehenészek, vagy éppen a íogatosok. Az állattenyésztési brigád vezetését is gyakran nem a legmegfelelőbb kezekre bízzák. A Felszabadulás TSZ-ben Nagy József az állattenyésztési brigádvezető. Az egész tagság előtt felelősséggel tartozik az állatokért, a nagyszámú szaporulat helyes ápolásáért. Mégis megtörtént, hogy a rossz gondozás miatt a borjak letetvesedtek. Az ilyen fertőzött állatokból aligha lesz már fejlett, továbbtenyésztésre alkalmas anya-, vagy apaállat. A Felszabadulás TSZ-ben van Dudás Mihály elvtárs, aki képzett sertéstenyésztő, sokéves gyakorlata, gazdag tapasztalata van ebben a munkában. Dudás elvtárs ennek ellenére mégsem a sertésekkel foglalkozik. Pedig volna mit rendbehoznia a tsz disznóállománya körüL Nemcsak a Felszabadulásnak, de egész nemzetgazdaságunknak is még több sertésre, húsra, zsírra van szüksége. Dudás elvtárstól, mint kommunistától pártunk joggal elvárja, hogy hasznosítsa tudását s ott dolgozzék, ahol munkája a legnagyobb eredményeket hozhatja. Ezt a vezetőség is tegye számára lehetővé. Hasonló hibák gyakran felmerültek tavaly még a kertészeti munkákban is. A tsz-ek kertjeiből — ami pedig sokkal jövedelmezőbb lett volna — a korai primőr áruk helyett leginkább tömegcikkek kerültek ki. így tehát a haszon is lényegesen kisebb lett, mint ahogy azt a lehetőségek biztosították. Ha most a kertészeti brigádokat, munkacsapatokat jobban megszervezzük, mint tavaly, már a termelési év kezdetén hatalmas jövedelmet biztosíthatunk a gazdaságok, a tsz-tagok számára. Ha egy-egy brigádban a mult évben még meg is voltak a szakemberek, de nem voltak ott mindenütt a kommunisták, akik lendületet, lelket vittek volna a munkába. A legtöbb helyen nem álltak a termelés élére. Az új termelési évben hasonló hibákat már nem követhetünk el. A tsz pártszervezeteknek megnövekedett a felelősségük. A kommunisták személy szerint is felelősek azért, hogy rendjén menjen a munka és folyamatosan emelkedjék a tagok jövedelme és ezzel együtt termelési kedvük is. Egyetlen kommunista tsz-tag sem engedhet meg magának olyan kényelmeskedést, hogy «nem leszek állattenyésztő, mert a jószágokat vasárnap és más ünnepnapokon is meg kell etetni, minden nap korán kell felkelni, míg a növénytermelők, a kertészek ilyenkor pihennek*. A brigádokat, munkacsapatokat úgy kell összeállítani, hogy a feladatok nagyságának megfelelően mindenhova jussanak kommunisták, akik nemcsak másokkal, de magukkal szemben is igényesek, példamutatók a munkafegyelemben. Politikailag és szakmailag egyaránt nevelik dolgozótársaikat s maguk is élenjárnak a tanulásban. __ _ Több helyen nagy gondot okoz most az, hogy a termelési terveket felbontsák-e egészen az egyes emberekig vagy csak a munkacsapatokig. Tavaly ugyanis megtörtént, hogy amikor egy-egy szövetkezeti tagnak kimérték a földterületet, melyen dolgoznia kellett volna, rajta kivülálló okok miatt az egyéni feladattervét nem tudta teljesíteni. így az ötéves Terv TSZ-nél is megtörtént, hogy nagyobb mennyiségű cukorrépa kapálatlanul, sőt egyeletlenül maradt. Az ilyen esetek miatt sokan most úgy vélik, csak a munkacsapatokig kell szétbontani a termelési tervet. Ez a nézet teljesen helytelen. Szükséges az, hogy minden ember már most lássa, mit kell dolgoznia egész esztendőben. Azonban ha egyesek betegség vagy más efféle miatt, nem tudják a tervüket teljesíteni, a brigádnak, vagy az illető munkacsapatának kötelessége a kérdéses földterületet megművelni. Ezért természetesen nekik jár a munkaegység. Még mielőtt a tavaszi munkaszezon megkezdődne tsz-einkben, az összes szerszámokat, mezőgazdasági kisgépeket és az állatokat, lovakat, sertéseket, teheneket jegyzőkönyvileg, felértékelve át kell adni azoknak, akik a munkaeszközökkel dolgoznak vagy az állattenyésztéssel vannak megbízva. Nemcsak az Alkotmány TSZben, de másutt is megtörtént a mult nyáron, hogy kéziszerszámok, kaszák, villák, kapák vesztek el. Ezeket az elveszett szerszámokat ez évben újra meg kell vásárolni. Tehát ezzel kevesebb jut osztalékra, mintha ezeket a mult évben megőrizték volna. Az állatok mellé is olyan emberek kellenek most, akik kedvvel, szakértelemmel dolgoznak. Márpedig ilyen emberek szépszámmal vannak a szegedi tsz-ek ben, csak teljes mértékben érvényesíteni kell; — megfelelő embert, megfelelő helyre! Művezetők a felszabadulási verseny sikeréért A művezetők munkáját nem lehet százalékkal mérni, de az é szaktudásuk, hozzáértésük és szorgalmuk kétségtelenül benne van egy-egy üzemrész eredményeiben. A művezetők egy-egy munkafolyamatnál a termelés közvetlen parancsnokai és sokat tehetnek a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért. Az igazi és jó művezető gondoskodik előre arról, hogy legyen elegendő anyag, jó állapotban legyenek a gépek, s az esetleges hibákat mielőbb megszüntessék. Nem kis mértékben rajtuk múlik, hogy meglegyenek a megfelelő műszaki előfeltételek a gépeknél dolgozó munkások által tett felajánlás teljesítéséhez. A Bútorgyár egyik müvezetóje Laczkó János. Az úgynevezett kikészítő üzemrészben irányítja a munkát és meg kell mondani, hogy jólL Helyesen osztja el a munkát, s biztosítja annak folyamatosságát. A Szegedi Bútorgyár kikészít ő részlege, Laczkó János művezető partija, 144 százalékos eredménynyel dolgozik. Munkájuk minősége kifogástalan és hibát a minőségi ©llenőrz:® sem talált benne. Laczkó János üzemrészlege az öltözőszekrények, éjjeli szekrények és hálószoba szekrények összeállítását éfl ezzel együtt belső fényezését végzik, ök készítik el továbbá festés alá a bútordarabokat. A hiba megszüntetéséért A művezetőknek meg kell hallgatni a dolgozókat és segíteni abban, hogy az általuk ismertelett műszaki hiba megszűnjön. Természetesen a gépek üzembiztonságát rendszeresen ellenőrizni kell és ez a művezető egyik kötelessége. Juhász Zoltán, a Textilművek egyik segédművezetője nem hagyta szónélkiil, hogy a szalagegyesítő gépeken rosszak voltak az úgynevezett fékmágnesek. A termelési értekezleten is beszélt erről és felhívta a villanyszerelők figyelmét a rossz fékmágnesok megjavításának fontosságára. A villanyszerelők igen helyesen a termelési értekezlet után már kijavították a rossz fékmágneseket. A közszükségleti cikkeket készítő üzemrész művezetője A Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet üzemrészlegének dolgozói már régebben megtették felajánlásukat hazánk felszabadulása 10. évfordulójának méltó megünneplésére. A tömegcikk üzemrészleg dolgozói megígérték, hogy március 31-ig a lakosság szükségleteinek jobb kielégítéséért ezer petróleumfőzőt, 50 sterilizátort, hatezer pár kerékpárpedált, 700 gázizzó lámpát, ezer petróleumfőzőt és 2700 vizesvödröt is készítenek. Ellátogattunk a tömegcikk üzemrészbe, ahol már jelentős lépést tettek előre vállalásuk teljesítéséért. A többi között elkészült mér 400 drb. petróleumfőző, a hiányzó 600-hoz pedig az anyagokat leszabták. Megkezdték a kerékpárpedálok készítését, és a vizesvödrök folyamatos gyártásához is megtették a szükséges előkészületeket. Készítenek a kerékpártengelyekhez porvédöket, s ugyancsak a tengelyekhez úgynevezett csészéket. A vizesvödrök, petróleumfőzök és a kerékpáralkatrészek is közvetlenül a helyi árualapra kerülnek. Az eredmények elsősorban a tömegcikk üzemrész dolgozóinak szorgalmát, hozzáértését, becsületes munkáját dicsérik. Kétségtelen azonban, hogy a részleg művezetője: Tarján Károly is tett és tesz az űj sikerekért. A művezető, ha a szükség úgy hozza, maga is szerszámot vesz a kezébe és segít egy-egy hiba megszüntetésében. Nagyon törődik azzal, hogy a munka folyamatosságához meglegyen a szükséges anyag. A tömegcikk üzemrészben is előre megállapítják, hogy mire van szükség és a művezető felkeresi a szövetkezet elnökét: Horváth Ferencet, hogy meghatározzák, miképpen tudják az anyagot a kellő időben előteremteni. Sokrétű, változatos a művezetők munkája, így Tarján Karolyé is. A napi termelő munka új és új kérdéseket hoz, amelynek a megoldását alapvető kötelessége segíteni minden művezetőnek. Szerszám kellett volna a petróleumfőző-fejek csövének hajlításához. Csőhajlítót kellett szerkeszteni, megvalósítani. A művezető is gondolkozott ennek a megoldásán, s meg is találta. Az elgondolás nyomán a szerszámot Nagy Sándor sztahanovista készítette el, s az a gyakorlatban bevált. Elhárult így a petróleumfőző gyártását lassító egyik akadály. Gondolhatná valaki, hogy a kerékpárpedál készítése nem bonyolult. Ez valóban így van, de mégis gyártásához jónéhány különböző szerszámra van szükség. A művezető is tervezett jópár szerszámot, amelynek a kivitelezését elismerésre méltóan végezte el Maróti Ferenc és Száva Péter szerszámlakatos. A kerékpárpedálok tengelye csőbe van téve. Próbáltak, de nem sikerült megfelelő méretű csövet szerezni a kerékpárpedál tengelyéhez. A művezető segített abban, hogy ez a kérdés is jól elintéző<liön. "Házilag* készítik most a cséveket, a kisipari szövetkezet tagjai. Tegnap történt az is, hogy Csányi Ernőné arról panaszkodott, hogy a présgép szaggatja a lemezt. A művezető odament a géphez ós úgy, ahogyan azt kell, megállapította a hibát, s gondoskodott késedelem nélküli megszüntetéséről. Fontos a munka helyes beose* tása. Nem mindegy az, hogy mit végeznek az egyes brigádok. A művezető, úgy, ahogyan az kötelessége, a gépeknél dolgozók javaslata* figyelembe véve osztja be » munkát. Előre is gondolnak, hogy legyen legyártva kellő számú alkatrész egjregy munka elvégzéséhez. A művezető munkájáról szwőnyen így beszél: kötelességem, amit csinálok. Szívvel, lélekkel, minden tudásával. . • — Igy dolgozik Csiszár Istvánné, a kopszoló művezeiője — Csendesen csukja be a művezetői iroda ajtaját. Alig lép néhányat, máris eléje toppan Gerebeszné. — Ilyen, vetül ékazál kellene, de azonnal. — mutatja a cédulát, amelyről azt olvashatjuk, hogy a 0.60-as vetülékszál a sürgős. Csiszár Istvánné, az Űjszegedi Kender-Lenszövő kopszoló üzemrészének művezetője egy pillanatig nézi cenk a cédulát, s azután így szól: — Intézkedem máris 1 Percek múlva Krausz Jánosné gépén a kért fonálból formás vetülékesévékefc látunk. Csíszárné pedig tovább végzi munkáját-Ellenőrző körúlja közben egyik-másik gépnél megáll. Vizsgálódó szemmel figyeli a kopszoe fonalat, a gép kezelőjét, annak munkáját. — Legtöbbször elsőnek érkezem a gyárba, s ai az első dolgom, hogy az anyag előkészíléséről gondoskodjam — mondja a művezetőnő. — Az a szokás nálunk, hogy hat óra előtt tíz perccel mindenki a helyén van és erre az időre az anyagot is elő kell készíteni. Nyári Andrásné, nki a legjobb kopszolósom, ma megelőzőit. Máskor is msgto'te már, hogy hamarabb bejölt és a kezdéshez készít magának anyagot. — Kiváló minőségű munkát vállaltunk a felszabadulás tiszteletére. A terviet teljesíteni akarjuk mindig, mert a szövődé ugyancsak sürget. Sokszor hallom tőlük „Csíszárné, nincs vetülékfonalunk". Közben az előbb kért 0.60-as szőnyeg-vetülékfonal első adagját már megkapta a szövődé. Igy megszűnt a fonálhiány. A kopszolóban nincs olyan akadály, amit akarattal le no ludnának győzni. Ezen a héten már rcndcg kerékvágásba került a Inunk a. Egy kis visszaesés igaz volt korábban, mert az egyik kopszológíp tengelytürése akadályozta a munkát. — A kopszok minőségére nagyon vigyázunk — jelenti ki Nagy Ádámnó szakszervezeti műhelytllkar is. — Minőségi brigádot alakítottunk, s tagjai -két óránként ellenőrzik a kopszoló munkáját. Ebben nagy segítségünkre van Csíszárné. Ö maga is tagja a minőségi brigádnak ... Olyan asszony, aki ha látja. hogy csiga kell a kopszhoz, azt hoz, ha a gépesnek kell segíteni valamiben, maga i8 odaáll a gép mellé. Sokszor még anyaghordó is. Ezt mind azért teszi, hogy az üzemrészben no legyen fennakadás. Kinyílik a szövődéből a kopszolőba vezető ajtó. Az anyagkiadó két olajos koprazot hoz. Szemével Csíszárnét keresi. Meg is találja, amint az egyik gépnél egy kopszos zsákot húz félre az útból. — Olajos a kopsz — mutatja az ofliyagkiadó a müvezetőnőnek. Az mindjárt tudja, ki a hibás. Átveszi a selejtet és Csűri Marikát, a tanulót keresi fel. Ugyanis ő orsózta na olajos fonalat. — Marika, — szólítja meg Csiszárul- a lányt és mutatja a kopszoí. — Nézd csak ez a fonál telejt lett, meri olajos, az áruba nem I kerülhet bele. Vágd le a kopsz végén lógó szálakat, akkor nem történik baj. Igy csináld — és megmutatja, hogyan kell a kopszok beolajozódását elkerülni. Csiszár Istvánnérói el lehet mondani, hogy gondos művezető, törődik a kopszolósokkal. Maga is ott dolgozott négy évvel ezelőtt a gép mellett. A felszabadulási munkaversi ínyben különösen vigyáz az üzemrész zavartalan munkájára. A dolgozók azt mondják róla. hogy szívvel, lélekkel, m'nden tudásával gondoskodik r.z üzemrész zavartalan munkájáról.